Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-25 / 175. szám
2 NAPLÓ 1954 JÚLIUS 25 AZ ELMÉLET NAPS KÉRDÉSEI VASÁRNAPI JEGYZETEK Az új szervezeti szabályzat — a pártegység további erősítésének fontos e?zkoze A Magyar Dolgozók Pártja népi demokratikus társadalmunk vezető ereje, egész dolgozó népünk elismert vezetője. Az elmúlt évtized folyamán hazánk életében végbement döntő jelentőségű gazdasági, társadalmi politikai és kulturális átalakulások vezetője pártunk volt ,amely a munkás- osztály élén, a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetségére támaszkodva megszilárdította népi demokratikus rendszerünket és biztosan vezeti a szocializmus építését hazánkban. A párt III. kongresz- szusa felmérte azt az utat, amelyet népünk a párt vezetésével az elmúlt három esztendőben megtett és kijelölte azt az útat, amelyen pártunknak és dolgozó népünknek a legközelebbi években tovább kell haladnia. A helyes politika, a dolgozó nép bizalma azonban még egymagában ném elegendő. A párt csak akkor tudja az igazi vezető szerepét betölteni, csak akkor képes helyes politikáját megvalósítani, ha kellő szervezettséggel rendelkezik, ha sorai egységesek, ha valamennyi tagja egybehangolt, szívós munkával törekszik a kökös cél megvalósítására. Pártunk III. kongresszusához megerősödött politikai és szervezeti egységgel érkezett. Ez a megerősödött politikai és szervezeti egység mutatkozott meg magának a kongresszusnak a munkájában, annak szellemében, és abban a lelkesedésben, amely lye; a párt tagjai készültek pártunk kongresszusára és fogadták annak határozatait. I. A pártegység megszilárdításának és további erősítésének fontos eszköze a párt III. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzat, amelynek tanulmányozása és következetes megvalósítása minden párttag elsőrangú 'kötelessége. Amikor a párt III. kongresszusa megvitatta a szervezeti szabályzat módosítását és elfogadta az'új szervezeti szabályzatot, azt tartotta szem előtt, hogy a megnövekedett politikai feladatoknak megfelelően magasabb színvonalra kell emel n> a párt szervező munkáját, még kő vetkezetesebben kell megvalósítani a pártélet és a pártépítés lenini elveit. A párt ugyanúgy, mint a marxista- leninista elmélet fejlesztésében, a szervezeti kérdésekben is az alkotó marxizmus talaján áll, állandóan tökéletesíti szervezeti formáit, új tapasztalatokkal gazdagítja szervezeti szabályzatát a konkrét történelmi körülményeknek, a párt előtt álló feladatoknak megfelelően. Az MDP III. kongresszusa a szervezeti szabályzat módosításával biztosította a lenini szervezeti elvek további, még következetesebb megvalósítását, fokozta pártunk szervezettségét és harcképességét, új nagyerejű szervezeti fegyverrel látta el pártunkat az új feladatok megoldására. II. A párt cg)4égének egyik legfontosabb követelménye, hogy a párt tagjai saját kívánságaikat, céljaikat egybeforrasszák a párt kívánságaival és céljaival, a párt érdekeit mindenek fölé helyezzék, hogy a párt minden tagja ingadozás nélkül harcoljon a párt politikájának helyes és következetes megvalósításáért. A párt tagjainak ez a tulajdonsága tesz: a pártot egységessé, sziklaszilárddá politikája megvalósításában. I A párt egységének ez a legfőbb követelménye kifejeződik a szervezeti szabályzatban, a párt meghatározásában, a párttagság fogalmában, a párttagok kötelességeinek meghatározásában. A párt új meghatáro zása hangsúlyozza, hogy a „párt önkéntes harci szövetség; tevékenységét Marx—Engels—Lenin—Sztálin ta nítása vezérli“. Ez a megfogalmazás kifejezi azt, hogy a dolgozók legjobb jai —• felismerve a párt történelmi szerepét — önként lépnek be a pártba, a munkásosztály és a dolgozó nép legfontosabb harci szervezetébe. A párt azonban nemcsak önkéntes szövetség, hanem önkéntes harci sző vétség. A párt tagjai tehát a párt előtt álló feladatok megvalósításáért folyó harcra önként szövetkezve, szabad elhatározásukból vállalják, hogy alávetik magukat a párt vasfegyelmének, a párt törvényeinek, a szervezeti szabályzat előírásainak. Erre az önként vállalt vasfegyelemre épül a párt egysége, ebben ’Van a párt erejének egyik legfőbb,-, forrása. A párt egységének és fegyelmének jelentősége tükröződik a szervezeti sza bályzatnak a párttagságról szóló pontjában is. Nagy a jelentősége annak, hogy a szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei között leszögezi: „a párttag kötelessége, hogy fegyelmezettem hajtsa, végre a pártszervek, a párt- szwrvezet határozatait, harcoljon ezek megvalósításáért.“ A közönyös, közömbös, hanyag magatartás a párt határozatai iránt, azok végrehajtásának elhanyagolása nem kommunista tulajdonság, kárt okoz a pártnak, aláássa a párt egységét és egybefor- rottságát. A kommunista — aktív harcos, forradalmár, népünk egész életének tevékeny átfogója, aki nem elégedhet meg a párt politikájának és határozatainak elismerésével. A kommunista feladata: aktív gyakorlati tevékenységgel hozzájárulni a párthatározatok megvalósításához, az I élet minden területén harcolni azok következetes végrehajtásáért. A párt szervezeti szabályzatának azok a pontjai, amelyek a párt egységének megvédését a párttagok legfőbb kötelességének írják elő, arra köteleznek minden párttagot, hogy harcoljanak a párt politikájának egyöntetű, helyes értelmezéséért, annak pontos és teljes gyakorlati végrehajtásáért, védjék meg a párt politikáját mind a baloldali, mint a jobboldali veszéllyel és torzítással szemben. A párt politikájának eltorzítása a gyakorlati végrehajtás során többnyire annak az eredménye, hogy a párttagok marxista-leninista felkészültsége hiányos. Éppen ezért a párt cselekvési egysége megszilárdításának, a párt egy- beforrottsága fokozódásának fontos módja és döntő feltétele a párttagság tömegeinek kommunista nevelése, a párttagok elméleti és politikai színvonalának állandó emelése, a szervezeti szabályzat azon pontijának követlkezetes megvalósítása, amely előírja: a párttag kötelessége, hogy „fejlessze szakadatlanul politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxiz- mus-leninizmus alapjait.“ III. A párt egységének, az egységes pártfegyelemnek az eszméje áthatja a párt egész szervezeti szabályzatát, a párt szervezeti felépítését is. A párt egységének eszméje fejeződik ki a párt felépítésének legfőbb elvében, a demokratikus centralizmus elvében. A munkásosztály forradalmi pártja az előtte álló nehéz és bonyolult feladatokat azért tudja megoldani, mert minden időben a centralizmus elvein épül fel. A centralizmus elve biztosítja a pártszervezetek egységes központi irányítását, valamennyi pártszervezet és valamennyi párttag egységes cselekvését. A párt centralizmusa azonban újtípusú centralizmus: demokratikus centralizmus. A párt demokratizmusának nagy ereje abban áll, hogy növeli a párttagok aktivitását, biztoA Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói röpgyűlésen elhatározták, hogy csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, amelynek célja az árvíz- sujtctta lakosság megsegítése. A 40 dolgozó keresete 3—S százalékát ajánlotta tel a bajbajutottak részére. Mátai Ferenc, Solti János és Kékesi Mátyás elvtársak havi keresetük 7 százalékával igyekeznek segítséget nyújtani. sítja azok tevékeny részvételét a párt politikái áriak kidolgozásában és végrehajtásában, lehetővé teszi, hogy 4 párttag gazdáinak érezze magát a pártban, a párt ügyét a sajátjának tekintse. A pártdamokrácia nem öncél; egyik legfőbb sajátossága, hogy a cselekvés demokratizmusa. Nagy lépés a pártdemckrácia ki- szélesítésében, hogy a szervezeti szabályzat kimondja: a választások az alapszervezetekben is titkosak legyenek. Sokan erre a lépésre nem tartották még elég „érettnek“ párttagságot, a titkos választásoktól a párt egységét féltették. A gyakorlat éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A titkos választások bevezetése, a párt- demokrácia egyik fontos elvének megvalósítása növelte a párttagok aiktivitását, növeli a választott szervek tekintélyét és felelősségérzetét, az egész párt egybeforrottságát. Nagy jelentőségűek azok a módosítások a szervezeti szabályzatban, amelyek fokozottabban hangsúlyozzák a bírálat és önbírál at jelentőségét és biztosítják annak teljes kifejlődését. A régi szervezeti szabályzat csak a párttagok jogai között említette meg a pártszerű bírálat gyakorlásának jogát. Az új, minden egyes párttag kötelességévé teszi, hogy fejlessze a bírálatot, az önbírálatot, illetve az alulról jövő bírálatot. A szervezeti szabályzat egyik legfontosabb új vonása, hogy külön leszögezi: a pártvezetés legfőbb elve a kollektív vezetés elve. Ismeretes, hogy pártunkban az elmúlt években a pártvezetés különböző fokain háttérbe szorult a kqlleiktív vezetés, elve, elterjedt a káros egyszemélyi vezetés és a vele kapcsolatos személyi kultusz. A Központi Vezetőség a múlt év júniusi ülésén feltárta ezt a helytelen gyakorlatot és elítélte, mint a vezetés káros, nem marxista módszerét. Rámutatott arra, hogy a párt politikájában elkövetett hibák egyik fő forrása ebben rejlik. A Központi Vezetőség bátor önbírálata mozgósította az egész pártot e helytelen vezetési gyakorlat kiküszöbölésére, a kollektív vezetés megvalósítására a vezetés minden fokán. Pártunk bátor önbírálatát az ellenség igyekezett úgy beállítani, mint a pártvezetés egységének a megrendülését, igyekezett zavart kelteni, réseket ütni pártunk egységén. Az ellenségnek ezek a kísérletezései teljes kudarccal végződtek. A kollektív vezetés elvének fokozottabb érvényesítése nem a vezetés egységének megrendülését jelentette, hanem éppen ellenkezőleg, annak megszilárdulását. A pártvezetés egysége még- inkább megerősödött, magasabb színvonalra emelkedett. A pártvezetés egysége megerősödött azzal, hogy egyre inkább szilárd elvi egységre épül. A párt szervezeti szabályzata a párt alkotmánya, törvény, amely minden párttag számára kötelező, a pártélet és a pártépítés alapvető törvénye. A pártszervezetek kötelessége, hogy szervezeti életünkben szigorúan betartsák a pártélet és a pártépítés alapvető törvényének előírásait, őrködj enek a szervezeti szabályzat pontos megvalósítása felett, s úgy neveljék a párt tagjait, hogy szigorúan betartsák a szervezeti szabályzatot. Ez biztosítja a párt igazi szervezettségét, egybeforrottságát és egységét. A Téglagyári Egyesülés dolgozói azt tervezik, hogy rövid néhány napon beiül egy családi házhoz szükséges tégla árát gyűjtik össze. A paksi téglagyár dolgozói amellett, hogy segítséget nyújtottak a Madocsa-bölcskei gátakon, biztosítják a zavartalan termelést. Július 20-án például napi terven felül 8900 nyerstéglát gyártottak. A f kemence munkások ezen a napon 1900 téglát hordtak ki terven felül. Wirth Ádám a K. V. Ágit. Prop. osztályának munkatársa. A Téglagyári Egyesülés segítsége az árvízkárosultaknak: Egy házhoz szükséges tég’a órái gyűjtik össze A szemtanú naplója Azt hiszem, egy kicsit mindnyá jan úgy vagyunk, hogy a hősökre m» is a régi iskoláskönyvck emlékén át gondolunk; kacagámyos, marcona hadfiak ezek, vértben és roppant fe gyverzettel, bozontos hajzattal. S most, ezekben a válságos napokban, .teljesen ködbe vesznek avitt élményeink, a párducos Árpád emléke épp úgy, mint Carlyle xaffináltan individualista hőse, mert az igazi hő sök közülünk kerültek ki, s mind- annyiam elvtársak és barátok. A madocsai nyulgátakon, vagy a karászi foki töltésen az ember áll, szerep és póz nélkül, az ember, akinek történelme még a jövőben van. Napoleon, amikor bemutatták ne ki Goethét, így kiáltott fel: ez az ember! Ezt éreztem a gátakon, de azt hiszem, „ sokkal őszintébben, mert itt hiányzott a gazdag háttér s a teatrális megremdezettség. Minden a munkában olvadt fel, mely nem egyetlen ember műve volt, ha-« nem tíz- és százezreké, s ezekben a napokban eggyéforrt öreg és fiatal, minden társadalmi osztály. A közeli veszély szinte csodára képes: Bölcskétől Bajáig munkások, katona k, parasztok és mérnökök együtt építették az egyre magasodó töltést. S azt hiszem, a tíz éve felszabadult ország ezekben az órákban mutatta meg igazi erejét; mindenki első akart lenni a segítésben, mert tudtuk, hogy iminden négyszögöl termőföld megmentése közös ügy. S talán elmondhatom itt egy öreg simontor- nyai gazda, Lénárt Ferenc történetét is, aki beteges ember létére nem tudott a gátakra menni. De a napokban bejelentette a simontomyai tanácsnak, hogy nyolcszáz öl másodvetésű muharját az árvízkárosultaknak ajánlja fel. Nem tudom ajándéka mit jelent a gyakorlatban, hány állatot lehet majd a télen ellátni ezzel a takarmánnyal? De amikor az öreg Lénárt Ferencről hallottam, rögtön az jutott eszembe, ő már azt számolja, mi lesz, ha a pusztító ár elvonult? S azt is tudom, hogy az országban sok Lénárt Ferenc van, akiknek szeme már most, a még meglévő veszély óráiban is a távolba néz, s a felhők mögött az örökké kék eget látja. Bölcskén, a földgyaluk szakadat lan munkája közben, valaki ezt mondta: „Ha a gépek nem lennének ..." A mondatot nem fejezte be, de minden mérnöki számítás nélkül is tudtuk, mit jelent ez. S valaki azt is mondta az épülő nyulgátak tövében: „Hja, a szocialista iparosítás!“ Szavában büszkeség csengett és erő, mely túláradt veszélyen és vizen. „Igen, a gépek“ — mondta egy pécsi vasutas s egy pillanatig mindnyájan a roppant földgyalukat néztük. S tudtuk, ezekben is a mi erőnk rejlik, a mi sikereinket hirdetik a pompás gépek, melyek az emberrel együtt építik a gátat mindenfelé az áradat ellen. S közben itt is, ott is szovjet katonák tűnnek fel, mások arról beszélnek, hogy Csehszlovákia kő- és faanyagot küldött s a győri szakasz védelme az ő nevükhöz Is fűződik. A kiszámíthatatlan veszély nemcsak a mi erőnket forrasztotta egybe, hanem baráti segítséget is hozott s a testvériségnek ez a tudata könnyebbé tesz minden erőfeszítést. Nem vagyunk egyedül, ezt mondja a szovjet katonák fáradhatatlan munkája; segítünk nektek, ezt olvassuk minden csehszlovák uszályon. Most még talán nem is illenék erről beszélni, de úgy érzem, a veszély erőnk tudatára ébresztett bennünket. Máról-holnapra önmagunk és a világ előtt is bebizonyítottuk, nem a vezércikkek ügyes fordulata, hanem valóság, hogy erőink ki merithetetlenek. S most, amikor még nem múlt el a veszély, amikor még emberek kellenek a gátakra, ez a bizonyosság nemcsak a pillanathoz, hanem a jövőhöz ás erőt ad. Az elmúlt napokban a karászi foki gáton jártam. Itt 1945-ben a jeges áradat lerombolta a régi töl téseket s (teljesen elborította Bogyiszlói a víz. Akkor 485 ház omlott össze a faluban. Azóta a megrongált gátakat kijavították, magasabbra emelték. Most, amikor az áradás nagyobb, mint kilenc évvel ezelőtt, az akkor elöntött falu határában békésen, nyugodtan dolgoznak. Ami nt Fekete Jenő, a községi tanács elnöke mondta, az újjáépített gát meg védi a falut. S ezt a bogyiszlóiak is tudják, akik — bár állandó figyelőszolgálatot tartanak, — de közben betakarították a termést, kapálják a kukoricát és a napraforgót. Aki szereti a szimbóliumokat, ezekben a napokban gondoljon Bogyiszlóra. Az újjáépített gát, amit mi építettünk, szilárd, biztosan védi a falut. ÉPP úgy, mint minden, amit a mi kezünk munkája emelt. De jártam a gemenci erdőben is, mely hírében vetekszik a szekszárdi bortermelő hegyekkel, mert Európa leggazdagabb vadállománya él itt. A gemenci erdőt elöntötte a víz, egyes helyeken három, négy méteres áradás is van. A szerencsétlen állatok egy, egy fatönkön húzódnak meg, mások úszva menekülnek az ár elől. S ezekben a drámai percekben még arra is jutott idő, hogy gondoljunk rájuk: naponta százával mentik a szelíd őzeket, a sivalkodó vad malacokat. A védelem központja itt van, Szekszárdon. A gátak készen állnak, az erősítést mindenütt befejezték. De, mint az egyik vízügyi szakember mondta, a veszély még nem múlt el, a roppant víztömeg bármikor áttörheti a gátakat. A győri példa bizonyítja, hogy mindenre készen kell állnunk. Én azonban Kossuth szavait írom ide, aki egy hasonló nehéz pillanatban, a nemzet erejét látva így kiáltott fel: „Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni.“ Az elszenvedett kár nagy s a veszély még nem múlt el. De a gátakon munkások és értelmiségiek, katonák és parasztok állnak. S a szél, a Duna habjainak zúgása, a lányok éneke mind Kossuth szavát visszhangozza. APOR SÁNDOR. DSSZ-isták versenye a „(egjobb kaszás" címért A tabódi Rákóczi termelőszövetkezet DISZ-szervezeténak kezdeményezésére a fiatalok és az idősebbek között komoly verseny bontakozott ki a „legjobb kaszás1,‘ cím eléréséért, A versenyben élenjár Koncsah Lajos DISZ-titkár 5790 ölről kaszált le gabonát, második Duba Gyula, harmadik Vékási Jenő, az eddigi értékelés szerint. A nők sem nézik tétlenül a férfiak versenyét, ők is azon igyekeznek, ' hogy ki lesz közülük a legjobb marokszedő. Itt a következő sorrend alakult ki. Első Plesz Ferencné, második Győrfí Andrásné, harmadik Székely Imréné. Vannak azonban olyan fiatalok is, akik nem igen kívánkoznak résztven- ni ebben a nemes versenyben, ezek úgy gondolkoznak, mint Pató Pái, ráérünk arra még, meg lesz hamar úgy is. De nem mutat jó példát a tsz elnöke, Hagymási János sem, aki az aratás ideje alatt a tyúkokkal és a csibékkel bajlódik, vagy akik nem igein szeretnek kaszálni, mint Erős Orbán. Igyekszünk meggyőzni most minden fiatalt, hogy elsőrendű feladatuk harcba indulni e nemes versenyben a jövő évi kenyerünk betakarításáért. Különösen fontos ez most, amikor a rossz időjárás miatt valósággal le kell „lopkodni“ a termést. Hagymási Imre Tabód. t
