Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-03 / 156. szám
/ Tftoiai YtLÍa PROÍmfö&TESfi?Éf5ttFm& r A MAI SZAMBÁN: Külpolitikai hírek (2. o.) — Megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot a föidművesszövetkezetek és a kisipari termelőszövetkezetek (2. o.) — Agronómusok jó munkája — a bő termés záloga (3. o.) — Állatállományunk fejlesztésének alapja a pillangós takarmánytermelés (3. o.) — A törvény szigorát alkalmazzák a munkafegyelem lazítói ellen (3. o.) — Kulturális hírek Bonyhádról (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 JÚLIUS 3 Kiiltúragitációiikról Learatták az ősziárpát a csurgói üzemegységben A z alsóleperdi állami gazdaság csurgópusztai 99 ^ üzemegységében június 26-án reggel nagy volt a sürgés-forgás. Beérett az üzemegység ősziárpája és a dolgozók az aratás megkezdéséihez készülődtek. Jól felkészülve, a kaszák pedig kiélesítve várták ezt a napot. Nem is tartott sokáig ez az aratás, 29-ére már be is fejezték a 28 hold ösziárpa aratását“ — legalább is Molnár József így írja levelében. Ne gondolja azonban senki- ,hogy az üzemegység vezetősége erre a célra külön munkásokat fogadott, nem, az üzemegység kertészei és kocsisai fogták meg a kaszanyelet, hogy kivegyék részüket az aratásból. Papp György és Kadlicskó Gyula kocsisok ebben a munkában is megállták helyüket, ök vezettek végig . az árpa aratásában, s mindketten 171 százalékos napi teljesítményt értek el, így egynapi keresetük fejenként 83.33 forint volt. A két kaszás után Tévald Erzsébet és Zrínyi Ilonka marokszedők szedték a rendet. Ök is 171 százalékos teljesítményt értek el, napi keresetük 69.99 forint volt. rJ rínyi Ilonkának jól jött ez a munka, de meg is állta derekasan a helyét. Alig 16 éves, tanítónőképzőbe jár. Most szünidejét tölti és ezt az időt használta ki, hogy egy kis pénzt is keressen. — Tévald Erzsébetnek sem jött rosszul a jó kereset, így mindketten megfogadták, hogy a búza aratásából is kiveszik részüket, mégpedig azok után a kaszások után szedik a rendet, akik után most az árpa aratáskor szedték. Kollár György és Szabó Ferenc is kiváló munkát végeztek. Kollár György a kévekötözésben teljesített 171 százalékot és keresett naponta 83.33 forintot. Szabó Ferenc pedig a köteleket terítette. Ezzel a munkával 64.06 forintot keresett egy napra. n ícséret illeti a kertészeti dolgozókat is. Hiszen 10 kaszával vettek részt az aratásban és valamennyien 137 százalékra teljesítették napi normájukat. Amikor pedig végeztek az árpa aratásával, megfogadták, hogy kiveszik részüket az üzemegység területén lévő embermagasságú búza aratásából is. Verseny a paksi Vörös Sugár és a dunaföldvári Alkotmány tsz-ek között A dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet kedden befejezte 100 hold kukoricájának harmadszori kapálását. Mindezek mellett cukorrépájukat, napraforgójukat is háromszor megkapálták, és feltöltögették 26 hold burgonyájukat. A termelőszövetkezetben nagy változás történt Tóth József volt csendőr kizárása óta. Az ellenség kizárása óta megváltozott a munkához való viszonyuk a tsz-tagoknak. Ma már megvetéssel fordulnak a kizárt ellenség felé és jó munkával bizonyítják be, hogy jövedelmező a termelőszövetkezet és biztos jövőt ad a becsületes termelőszövetkezeti tagoknak. A napokban, amikor a paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet versenyre hívta ki termelőszövetkezetüket örömmel fogadták a tsz-tagok a versenyfelhívást és megfogadták, hogy a paksi Vörös Sugár termelő- szövetkezet versenyfelhívását kiegészítik, s az alábbi versenypontok szerint dolgoznak a gazdasági év befejezéséig. „Csatlakozunk a 30 mázsás kukorica, a 100 mázsás burgonya és 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalomhoz. Ennek elérése érdekében kukoricánkat szűk ség szerint legalább háromszor kapáljuk és kultiváto- rozzuk. Cukorrépánkat négyszer kapáljuk, a burgonyát pedig kétszer töltögetjük. Az aratást a szemveszteség megakadályozasa érdekében viaszérésben kezdjük, s a megkezdéstől számított 10 muftkanap alatt befejezzük. Kenyérgabona termésünk behordását az aratás befejezése után 8 nap alatt elvégezzük. Aratás után a tarlót három napon belül felszántjuk és legkésőbb július 25-ig 72 holdon elvégezzük a másodvetést. Gabonacséplésünket tíz munkanap alatt befejezzük és beadási kötelezettségünknek közvetlenül a cséplőgéptől teszünk eleget. A vetőszántást október 20-ig, őszi vetéseinket pedig október 30-ig befejezzük, összes terményünk betakarítását október 30-ig elvégezzük. Az őszi mélyszántást pedig november 15-ig elvégezzük1' — hangzik a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet versenyvállalása. Apnrhanti Felszabadulás tsz; Tizenegy mázsás átlagtermést Tárunk Megkezdték a cséplőgépek kihuzatását a hőgyészi gépállomás dolgozói Az agitáció jelentőségéről, szükségességéről felesleges beszélnünk, ezt már nem szükséges bizonyítani. A felvilágosító szó, a példamutató tett százakat ragadhat magával, akár hazafias kötelességteljesítésben, akár valamely munka szorgalmas, időbeni elvégzésében. A felvilágosítás és a példamutatás mellett, amely részben a népnevelőkre, részben az élenjárókra, de valójában mindenkire vonatkozik, nem szabad megfeledkeznünk a kultúragitációról sem, amely ha jóakarattal, Ízléssel és kellő időben alkalmazzuk, feltétlenül olyan eredményes, mint az előző kettő. Végeredményben mindenfajta kulturális tevékenységnek egyben agitálni is kell valamilyen ügy érdekében, hiszen új, hamisitatlan, tiszta kultúránk tulajdonképpeni lényege a szórakoztatva tanítás. Az elmúlt évben a különböző rendezvények száma mellett örvendetesen megnőtt az úgynevezett csasz- tuska-brigádok köszöntéseinek száma is. A különféle szakkörök is segítették a kultúragitációt, ahol voltak és megfelelő irányítás mellett dolgoztak. Szemléltető agitációs eszközökkel mozgósítottak a soronlévő mezőgazdasági feladatok időbeni elvégzésére, — több, kevesebb sikerrel. Gyakran igen ötletes készítményekkel elevenítették fel a már-máv lanyhuló versenyszellemet. Az idén valahogyan úgy állott a kultúragitáció kérdése, hogy talán nem is szükségesek a köszöntőbrigádok, mert feleslegesen zaklatják a dolgozókat, megaztán most a tartalmas, művészi értékű kultúrmun- kára kell törekedni, hiszen ezt tűzte célul az új kormányprogramon is. A művészet pedig ilyen vonatkozásban általánosan elterjedt — nem éppen egészséges — felfogás szerint a háromíeivonásüs operetteknél kezdődik. Hát ez nem egészen így van. A kormányprogramm helyesirányu, fei feléívelő utat mutatott a kultúrmun- kának is és ezen belül a kuitúragi- tációnak. Mindenekelőtt azt rögzítsük le, hogy a köszöntőbrigádo« munkáját nem szabad megszüntetni. Feltétlenül voltak hibák az elmúlt nyáron ezen a vonalon, de sok jól hasznosítható tapasztalat is adódott. Ne dobjuk félre ezeket, új módszereinkkel együtt alkalmazzuk őket. A minőségre és egyáltalán a szóbaníor- go agitációra legtömörebben és leg- vuágosaóban Leszjuk eivtars, a nemrégen hazánkban járt szovjet kulturális küldöttség tagja ad választ: „Keveset adjunk, de azt jói, csak megfelelő helyen és megfelelő lUooen, nogy a dolgozó, akinez szól, feltétlenül érezze a megbecsülést és ha azt érzi, akkor munkánk gyümölcsözni fog.“ Igen, adjunk keveset, szépet és tartalmasat, de nem semmit. Nehezen képzelhető el, hogy ha a bonyhádi kultúrotthon zeneiskolájának valamelyik növendéke hegedűvel a hóna alatt, kedves dallammal köszönt be egy élenjáró gazdához, azt ne fogadnák szívesen, vagy bárki mogorva, elutasító arcot vágna, amikor vasárnap délelőtt csapódik a kisajtó és vidám, mótásajku fiatalok csoportja érkezik köszönteni, üdvözölni a példamutatást és a példamutatót. Miért van az mégis, hogy megyénk igen sok községében, köztük olyan nagy községben, mint Bátaszéken, a növényápolás idején egyetlen élenjáró gazdát sem koszon töttek? Az aratás, cséplés időszakában ilyen nem fordulhat elő. Széles körben kell alkalmazni az életrevaló kezdeményezéseket, mert vannak ilyenek. Tamásiban például vasárnaponként a község hangoshíradóján keresztül „Mi történt a héten“ című színes műsort adnak. Ez néhány szellemes köszöntőből, versenyértékelésből, zene- és énekszámokból tevődik össze. A megyei tanács népművelési osztálya is új módszereket tervez a kul- túragitációs munka megjavítására. A helyi népszokások alkalmazásával, aratóbálok rendezésével, munkacsapatok közötti sportversenyek rendezésével próbál új színt, elevenséget vinni a megszokott, s már-már sablonszerűvé vált agitációba. A mezőgazdasági szakelőadások, amelyek egy-egy mezőgazdasági tárgyú kisfílm kíséretében történtek, még mindig időszerűek és az eddigi tapasztalatok alapján kedveltek >s, tehát nem szabad félbehagyni szervezésüket. A szemléltető agitáció sem elvetendő módszer. A kultúrhá- zakban működő szakkörök szellemesen agitáló képein és különböző szemléltető készítményein keresztül igen hatásosan lehet népszerűsíteni, ami arra érdemes. Itt kell megemlékezni a szekszárdi járási kultúrotthon képzőművész szakköréről, ameiy nek tagjai megyei jelleggel bíró mezőgazdasági kiállítást készítettek. A kiállítás anyaga vándorol megyénk falvaiban, jelenleg Bonyhádon van. Ezenkívül Ígéretet tettek a szakköri tagok, hogy mintaplakátokat készítenek a megye többi kultúrotthonai részére, hogy a tavalyi sematikus plakátok helyett ízléses, szép és ag.- tatív készítmények kerüljenek a do! - gozók elé. Nem régi, de már elég gyakran alkalmazott módszer, hogy a különböző kultúrrendezvényekre tisztelet- jegyet küldenek egy-egy élenjáró dolgozónak. Ilyenkor külön rigmussal és az előadás ajánlásával köszönik, illetve dicsérik meg illetékesek a meghívottak jó munkáját. A rigmusbrigádok minőségi színvonalának biztosítása érdekében jó lenne egységbe fogni a megye tehetséges rigmus íróit, a szereplésekbe be kell vonni a legjobb művészeti csoportok tagjait is. Sokat segíthetnek mindebben a pedagógusok. A mözsi pedagógus népművelési ügyvezető például olyan kiváló kultúragitációt fejt ki, hogy módszere’ sokszorosításra érdemesek. Ha kultúrmunkásaink lépést akarnak tartani az élet, a lázas munka ütemével, akkor bizony ki kell néhányszor a munkahelyre is látogatniuk, a tarlóra, vagy a cséplőgépekhez. Ilyenkor természetesen a dolgozók pihenőidejét kell rövid, kedves műsorral kellemessé tenni. Kultúrmunkásainknak nem szabad elszakadniok az élettől, az életet pedig most az új kenyér jelenti. Semmi esetre sem szabad lebecsülni a kultúragitációs munkát, mert annak művészi színvonalra emelése még sokkal komolyabb és jelentősebb fel adat, mint egy háromfeivonásos operett előadása. Jó eredményt csak a szíwel-lélek- kel végzett munka hozhat. Éppen ezért kedvvel, céltudatosan lássanak hozzá az előttük álló feladatok végrehajtásához kultúrmunkásaink, vezetőik pedig a legjobb tudásuk szerint szervezzenek, Irányítsanak. Az eredmény megéri a fáradságot. Termelőszövetkezetünk a tavaszi munkálatok menetében mindig élenjárt. 13 hold takarmány- és cukor- réoánkat négyszer kapáltuk meg. 20A mázsás, vagy még ennél is magasabb átlagtermést akarunk elérni, de tudjuk, hogy ezt csak jó talajműveléssel lehet. Éppen ezért és azért is, mert okultunk a múlt év hibáiból, a kukorica negyedik kapálását is elvégeztük. Pedig ez sem kis terület, mintegy 60 holdat tesz ki. A liő hold napraforgónkat háromszor, a gyapotot pedig negyedszer kapáltuk már meg. A növény- ápolás mellett a szénabetakarítást sem hanyagoljuk el, 66 hold szénatermésünket már betakarítottuk, — A TOLNAMEGYEI állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel készülnek az őszi mezőgazdasági kiállításra. Bonyhádi vörös-tarka teheneket, bikákat, szőlőt, gyümölcsöt és különböző növényeket visznek Tolnából Budapestre. Az állattenyésztésről híres ma- docsai Igazság termelőszövetkezet három minta-tehene mellett még három termelőszövetkezet és hat egyénileg dolgozó paraszt tehenei képviselik a kiállításon a bonyhádi vörös tarkákat. Ott lesz Jauk Mihály kakasdi egyénileg dolgozó paraszt, 27 literes Narancs nevű tehene és Fülöp István Pirosa Zombáról, amelyiknek 6150 kiló az évi tejhozama. Nakról, Szakosról és más tősgyökeres állattenyésztő községből 17 egyénileg dolgozó paraszt bikája lesz látható a kiállításon. Köztük Bodonyi János tabódi egyéígy nyugodtan várjuk az aratás rrieg kezdését, ami e hét végére be is fog következni. Az 5 hold mustárunk már beérett, de az ősziárpa aratását is megkezdjük a hét utolsó napjaiban. Bátran nézünk az aratás elé. Az idejében elvégzett növényápolás és az agrotechnikai eljárások alkalmazása meghozta gyümölcsét, nemcsak kapásaink fejlődnek szépen, de az őszieknél is jó közepes termésre számíthatunk. Holdanként legalább 11 mázsás átlagtermést várunk, de lehet, hogy ennél is több nileg dolgozó paraszt Palkója, amelyiket külalakjával, származásával és különböző jótulajdonságaival bátran nevezhetjük az eredeti magyar vöröstarka bikák mintaképének. A TENGELICI PETŐFI tsz-ből fehér hússertés anyakocát, a zom- bai Vörös Csillagból, a kistormá- si Dózsából és Kölesdről az egyénileg dolgozó parasztoktól szintén fehér hússertés növendék kanokat visznek. Emellett több birkát, leghorn és sárga magyar tyúkokat, pekingi kacsákat, bronz és mexikói pidykákat, valamint nagy fajta fehér ludakat visznek termelőszövetkezetekből. Elviszik a dunakömlődi Szabadság tsz 6.5 kilós anyalibáját, amelyik 37 tojást adott ezév tavaszán és ebből 36 kisliba él. az Állatok mellett gyümölcsöt és különböző növényeket is szállítanak fel Tolnából. — A bonyhádi Dózsa Népe tsz kiváló „A hőgyészi gépállomáson most nagy a forgalom. Folyamatban van a cséplőgépeknek a területre való kiszállítása. A cséplőgépekkel természetesen az erőgépek is kivonul-1 nak a cséplés megkezdésének színi helyére és ott várják a nagy csata, az aratás, cséplés és egyéb munkálatok megkezdését" — írja levelében Trick Ferenc, a gépállomás párttitkára. A levél további sorai arról szólnak, hogy az elmúlt vasárnap, mintegy 20 gépállomási dolgozó és a vezetőség növényápolási munkán voltak a mucsi Vörös Zászló termelőszövetkezetben. Jól jött ez a kis segítség a tsz-nek. Hogyne jött volna jól, hiszen 10 holdon végezték el a növényápolást a gépállomás dolgozói. minőségű búza mellett a kiállítás „Talajhasználat és vetésforgó” című részlegéhez ad értékes képes természetbeni anyagot, amelyik bemutatja a jó és rossz elővete- mény hatását. A medinai Béke tsz burgonyát visz, amiből tavaly 150 mázsát termeltek holdanként. A zombai Béke tsz tavaly 200 mázsán felül termelt cukorrépát holdanként, idén pedig 250-et vállalt. Ök cukorrépával szerepelnek a kiállításon. A híres bogyiszlói fűszerpaprikából Szente Pál élenjáró paprikatermelő mutatja be termését. Bodó József bonyhádi egyénileg dolgozó parasztnak pedig a kukoricáját láthatják az ér* deklődők, amiből tavaly 60 mázsót takarított be holdanként. —* Szekszárd környékéről bort, sző- löt, almát, körtét s egyéb gyű- mölcsöt és növényt szállítanak at őszi mezőgazdasági kiállításra. lesz. Cseri Lajos Aparhant, Felszabadulás tsz Bonyhádi vörös tarkákat, bogyiszlói fűszerpaprikát, szőlőt, gyümölcsöt és különböző növényeket visznek Tolnából a mezőgazdasági kiállításra
