Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-18 / 169. szám
1954 JÚLIUS 18 NAPLÓ 7 Ipari aktíva tanácskozás a kongresszus határozatainak végrehajtásáért Szerdán délelőtt Szekszárdon a Pártoktatás Házában aktívaértekezletre gyűltek egybe a járási pártbizottság pénzügyi és ipari előadói,, megyénk üzemeinek párttitkárai, szakszervezeti elnökei, vállalatok igazgatói és a nagyobb üzemek DISZ titkárai, hogy megvitassák ipari üzemeink félévi tervteljesítését, valamint a III. pártkongresszus határozataiból fakadó helyi feladatokat. Az egybegyűltek előtt Iváncsik Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője ismertette megyénk üzemeinek eredményeit, hiányosságait. — Az eredmények áttekintése két vonatkozásban is jelentős azért, mert megkönnyíti számunkra, hogy helyes képet kapjunk pártunk eddigi politikájáról. Ezen keresztül helyesen lássuk ered számoltassák be a szakszervezetet, s adjanak segítséget a hibák kijavításához. Fel kell karolni a kezdeményezéseket, s az üzemi DISZ-fiatalok hívják ki a másik üzem DlSZ-fiatal- jait versenyre, de szervezzünk versenyt az idősebb dolgozók között is, és az eredményeket széles körben tudatosítsuk. A DISZ-szervezetek vezetői indítsanak tapasztalatcserét, s alkalmazzák a jó tapasztalatot, melyet a kongresszusi műszakban szereztek. — Mint fő feladatot jelölte meg Iváncsik elvtárs a kongresszusi anyag tanulmányozását és helyi viszonyokra való alkalmazását. Helyes kezdeményezés, ■ amikor a határozat értelmében tervet dolgoznak ki, amint ezt tette a Tolnai Textilgyár főmérnöke Juhász elvtárs, amelyet a műszaki dolgozókkal megvitatva a fizikai dolgozók között is tudatosítottak. Mérjék fel üzemeink az önköltségi terveket, s ha a mutató számokban hiányosság mutatkozik, értekezleteken a népnevelőkön és a párt- bizalmiakon keresztül beszéljék meg, kérjék ki a dolgozók véleményét a hibák megszüntetésére. Indítsunk üzemeinkben versenyeket, mely nem sablonos, hanem a helyi viszonyoknak megfelelően szabja meg a feladatokat, melynek végrehajtására mozgósítsuk a párt-, a szakszervezet-, a DISZ- és MNDSZ- szervezeteket és az üzemi műszakiakat, Bátrán vonjuk be a műszakiaményeinket és az elkövetett hibáinkat. Jelentős azért is, mert lehetővé tette, hogy a kongresszus megfelelő történelmi távlatából mérje fel az átalakulást, amely eddig végbement hazánkban, tisztázza elméleti vonatkozásait, s ennek alapján kijelölhesse az előttünk álló további feladatokat — mondotta. Ezután áttért a megye ipari helyzetének ismertetésére. — A megye üzemei, vállalatai a féléves tervet 96.2 százalékra teljesítették. Dicséretet érdemel a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 128.1, a Dombóvári Lengyár 115, a Tolnai Selyemgyár 108.7 százalékos féiévi teljesítményéért. Ezután bírálói a lemaradókat, melyek közül például a Bogyiszlói Paprikamalom 73, a Téglagyári Egyesülés 79.2 száza'ékrt teljesítették féléves tervüket. kát a munkába, bízzuk meg feladatokkal. A verseny azonban csak akkor lesz eredményes, ha azt megfelelően előkészítjük, ha minden dolgozóval megértetjük a verseny fontosságát, célját. Nagy gondot kell fordítani a verseny nyilvánosságára, mert gyakran találkozunk olyan üzemekkel, ahol csak a jókat .népszerűsítik, de nem tárják fel a hibákat, pedig minden üzemben van elmaradott dolgozó. El kell érni, hogy a verseny következtében emelkedjék a termelés, és csökkenjen az önköltség. A versenynek olyannak kell lennie, mely elősegíti a szocialista gazdasági alaptörvény érvényesítését, és azt a célt szolgálja, hogy a lakosság anyagi és kulturális maximális szükségleteit ki tudjuk elégíteni. Ha ezt a célt tartjuk szem előtt, akkor elérhetjük azt, hogy a kongresszus határozatát maradéktalanul végrehajtjuk és ezen keresztül a dolgozók jólétét emeljük. A beszámolót számos felszólalás követte. A Szekszárdi Kendergyár párttitkára elmondta, hogy üzemükben beindult az augusztus 20-i verseny. A dolgozók vállalásai alapján felajánlást tett, hogy alkotmányunk ünnepéig 60 mázsa szálkendert tilolnak és ezzel behozzák I. féléves tervük lemaradásának egy részét, Eridrich Gyula, a Tolnai Selyemgyár főmérnöke azokról az eredményes kísérletekről számolt be, amelyet a Szovjetunióban szerzett tapasztalatai alap ján a selyemgyárban is megvalósítanak. Elmondta, hogy a munkafegyelem megszilárdítására beindítják a Deák-mozgalmat. A terv teljesítésere és az önköltség- további csökkentése érdekében a főzöknél is bevezetik a minőségi bérezést, s az eddigi versenymozgalmak mellett beindítják a „vagyok olyan fonó, mint te“ verseny mozgalmat. A Bánya- és Építőanyagipari Egye sülés párttitkára, Breuer elvtárs az önköltség csökkentés kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy a vállalatoknál nagy mértékben emeli az önköltséget a nagy adminisztrációs apparátus. Helyteleníti, hogy a megye székihelyén két azonos termelési ággal foglalkozó egyesülés van, s javasolja a két egyesülés egybeolvadását, ami jelentősen hozzájárulna az önköltség csökkentéséihez. Egyben bírálatot gyakorolt a minisztérium felé is, amelynek segítsége esetenként abban merül ki, hogy a leküldött szakemberek újból és újból vizsgálják meg azokat a hibákat, amiket az egyesülés előtt is már :sr.ertek. Gyerő elvtárs, a Tolnamegyei KISZÖV elnöke a kisipari szövetkezetek eredményeiről adott képet. E,- mohdotta, hogy féléves tervüket 121 százalékban teljesítették és béralapmegtakarításuk kerek 1 millió forint volt. Ignácz elvtárs, a Simontornyaí Bőrgyárból elmondta, hogy a kongresz- szus határozata nyomán az önköltség csökkentése érdekében egy bizottságot alakítottak, amelyet azzal a feladattal bíztak meg, hogy az üzemen belül felmérik a lazaságokat, hogy ezzel erőteljesebben harcoljanak a kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Az eredmények mellett azonban feltárta a hibákat is, amely a politikai felvilágosító munka hiányából fakad. „Még mindig vannak olyan dolgozóink — mondotta — akik nem látják, hogy a terv törvény. Ennek megjavítására fokoznunk kell a politikai munkát, hogy dolgozóink világosan lássák, hogy csakis a terv teljesítése, az önköltség csökkentése nyomán eme'kedhet népünk életszínvonala.“ Schrottner Károly, az SZMT megbízott elnöke néhány javaslatot tett a szakszervezetek munkájának megjavítására. „A szakszervezetek vegyék fel a kapcsolatot a műszaki vezetőkkel, bontsák fel az ónköltségcsökkentési tervet az üzemrészekre és tegyék tömegmozgalommá azt. Az üzemi bizottságoknak nagyobb ellenőrzést keli gyakorolniok a termelésre és a technika fejlődésével egy- időben módosítani kell az elavult normákat is, mely a fejlődés gátlója.“ A munka megjavítására még javasolta, hogy az üzemekben fogjanak hozzá a minisztertanács és a SZOT határozatainak megvalósításához. Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is felszólalt ezen az értekezleten. „Megyénk iparát érzékenyen érinti a kongresszus határozata, miután üzemeink könnyűipari jellegűek. Ebből kiindulva az értekezlet összehívása helyes volt, mert a hozzászólások felszínre hozták, hogy üzemeink vezetői nem tanulmányozták át alaposan a kongresszus határozatát. Jónéhány hozzászóló az objektív nehézségekre hivatkozva igyekszik elhárítani .magáról a felelősséget. Objektív nehézség van és még lesz is, — mondotta — de ezeket el lehet hárítani az útból, mert amennyi objektív nehézség van egy-egy üzemen belül, legalább ugyanannyi hiba is van, amelyeket feltétlenül fel kell számolni.“ Mint a vezetés legfőbb fogyatékosságát állapította meg Király elvtárs, hogy a nehézségeket egész valóságában nem tárják a dolgozók elé, pedig az elengedhetetlen még akkor is, ha a hiba a vezetésből adódik. „Fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a műszaki vezetőktől kevesebbet követelnék és ennek következtében rosszabbul dolgozik, mint a múltban. Ne udvaroljunk, hanem a legnagyobb határozottsággal követeljük meg a munka megjavítását.“ Király elvtárs ezután tömören összefoglalva a feladatokat, a következőket határozta meg: 1. Az üzemekben a párttitkárok, a yállaA jólét emelésének döntő tényezője a minőség javítása. Ezen a téren dicséretet érdemel többek között a Simontornyai Bőrgyár, mely a kongresszusi műszak után is tartja a verseny alatt elért eredményeket. Az eredmények mellett azon ban még komoly hibák vannak például a Bonyhádi Cipőgyárban, ahol május hónapban a betervezett 68.9 százalék helyett 45.5 százalék volt az I. osztályú áru. A tervteljesítésben igen fontos szerepe van a helyes munkaszervezésnek, melyen keresztül üzemeinkben megszilárdíthatjuk a bérfegyelmet. Ezzel kapcsolatban még igen sok a tennivaló a Mázai Téglagyárban, ahol áprilisban és májusban 43 igazolatlan mulasztás^ volt, de igen gyakori jelenség ez a jól tervteljesítő üzemeknél is. Üzemeinkben hiba van még a g^p- kapaciíis kihasználásával is, mély nagymértékben függ a TMK tervek végrehajtásától. Vannak igazgatók, párttitkárok, üb-elnökök, akik nem látják, hogy a terveket csak jó állapotban lévő gépekkel lehet teljesíteni. Nem engedik a gépek időbeni javítását, arra hivatkoznak, hogy akkor nem lesz tervteljesítés. Fel kell számolni ezt a káros nézetet, s látni kell azt, hogy a gépek rendkívüli . leállása sokkal több időkiesést okoz a termelésből, mintha azt idejében kijavítják. A felsorolt hibákból adódik aztán a hóvégi hajrá, amely nem egyszer a minőség rovására megy. Üzemeinkben még a min dénáron való tervteljesítésre törekednek, ami nem kielégítő, mert nem a mindenáron való tervteljesítésre van szükség, hanem olyanra, amely betartja a minőségi hányad felhasználását. Ebből következik a feladat: tervteljesités az önköltség állandó csökkentésével, mert ez vezet sz életszínvonal emeléséhez, így kerülnek a dolgozók jobb és olcsóbb áruhoz. Ezen a téren jó munkát végeznek a KISZÖV-höz tartozó üzemek, melyek sorozatosan túlteljesítik tervüket, s ez mellett jelentős megtakarítást érnek el, míg a helyi ipari üzemek egy-két kivétellel sorozatosan túllépik béralapjukat.- Hiba az is, hogy egyes vezetők ? dolgozók versenylendületét nem használják fel, illetve nem fejlesztik. Igazgatók, ’"'árttitkárok, szak- szervezetek a kongresszusi verseny eredményei után győzelmi mámorban pihennek a babéraikon. Ezalatt az idő alatt pedig sok hasznos kezdeményezést dobunk el, nem is beszélve arrról, hogy a dolgozók legtöbb helyen már türelmetlenül várják a verseny beindítását. A tapasztalat azt mutatja, hogy üzemi vezetőink még nem tudják a kedvező körülményeket a dolgozók lelkesedését eredményesen felhasználni a nép, a haza javára. Sajnos még kevés olyan üzemünk van, mint a Dombóvári Lengyár, amely a kongresszusi versenyben elnyerte a megyei pártbizottság versenyzászlaját. Itt a dolgozók 95 százaléka jelenleg is versenyben áll. A Bonyhádi Zo- máncgyárfoan szintén beindult az augusztus 2(M verseny. Vegyenek példát róluk a Tolnai Textil, a Si- montornyai Bőrgyár és a többi üzemek is, ahol még csak most kezdték meg a szervezést. Sok helyen nem látják, hogy a verseny a terVtelje- sítés alapja — nem látják, hogy az üzemi vállalások alapja az egyéni vállalás, ebből következik az, hogy hiába tesz a termelési értekezletén az üzem vezetősége felajánlást, ha azt nem követi a dolgozók egyéni vállalása. Ezt a helytelen nézetet kell felszámolni, s üzemi bizottságaink álljanak a verseny élére, és a bizalmiakon keresztül szervezzék meg az egyéni vállalásokat. Használják fel az üzemekben elhalófélben lévő különböző mozgalmakat, lendítsék fel az újító, a takarékossági és minőségi mozgalmat. Partszervezeteink adják meg a segítséget a versenyszervezéshez, A Tolnai Textilgyár kollektív szerződéséről A felszabadulás előtt 130 főnyi dolgozót foglalkoztató kisüzem volt a Tolnai Textilgyár. Azóta sokat fejlődött: dolgozóink száma majdnem ötszörösére, a gépek száma pedig kétszeresére emelkedett a felszabadulás előttinek. A munkatermekben tavasz óta neonfény világít, mely megkönnyíti a szövők munkáját, minden munkahelyen átszerelték a fűtőtest hálózatot, a légnedvesítő készülék pedig a közeljövőben kerül beszerelésre. Sokat fejlődött a gyár szociális, kulturális és munkavédelem terén is. Szép kultúrházuk, üzemi konyhájuk, napközi otthonuk segíti a textilgyári dolgozók anyagi és kulturális helyzetének javítását. Az ?954-es kollektív szerződést — annak idején — mint az üzem alkotmányát, a dolgozók javaslatai alapján készítették el a Tolnai Tex- tilgyárban. A termelési fejezet élén a termelékenység, emelése, az önköltség csökkentése, a minőség javításának kérdése mind fő szempont szerepel. A minőség megjavítása érdekében nagy gonddal készítették el az üzem technikai fejlesztési tervét, melynek megvalósítására 60 darab szövőgépre fonalőrszerkézetet szereltek fel — mely azonnal jelzi a fonal szakadását, ezzel a minpség javítását segíti elő. Az önköltség csökkentésére a tervben többek között szerepel egy kisebb transzformátorház építése, amellyel 2.4 kilowatt energiát takaríthatnánk meg naponta. A transizformátorház építése nem nagy munka, azonban megvalósítását késlelteti az, hogy az illetékes két tárca azon vitatkozik, hogy melyik építő vállalat, a Tatarozó, avagy a Magasépítő Vállalat végezze-e ei a munkát. \ A többi között jelentős helyet foglal el a kollektív szerződésben a dolgozók szocié’is h? vze!ének állandó javítása. Ennek megvalósítására a dolgozók javaslatai alapján szerepel a kollektív szerződésben egy öltöző — fürdő építése — miután a jelenlegi már nem felel meg a követelményeknek. A tervezetet annak idején a szakminisztérium eTfdgadta, s erre 190.000 forintot irányzott elő. Lassan a vái- lalt határidő lejár (augusztus 31.), s a terv megvalósítását sürgetik a dolgozók. Ezzel szemben az ügyben mindössze annyi történt, hogy a szakminisztériumból két hónappal ezelőtt két szakember járt aZ üzemben, akik megállapították — az üzem fejlődőképes, érdemes továbbfejleszteni ás szükség van az öltözőre is. A iriCíá lapitásból még nem lesz ötözö — mondják a dolgozók, s ha a ko.- lektív szerződés az üzem alkotmánya, jó lenne ha illetékesek annak megvalósítását is elsegítenék. A Tolnai Textilgyár üzemi bizottsága segíti és ellenőrzi a kollektív szerződésben vállalt feladatok végrehajtását. Felvilágosító munkával mozgósítja a dolgozókat a munkaversenyben való részvételre. Márciusban még a dolgozók 63 százaléka állt munkavfersenyben, ezt a II. negyedév végére már1 90 százalékra emelték. A kongresszusi verseny eredményeként pedig 9 okleveles sztahanovistájuk van az új feltételek szerint. Az üzemben még hiányosság van a versenynyilvánossággal, ami szintén a szakszervezet feladata. Hiba az, hogy csak a jó eredményt elért dolgozókat népszerűsítik, míg a lemaradó rovatba hónapok óta nem írták be a rosszul teljesítőket. Az üzemi bizottság együtt működik a vállalat vezetőségével, állandósították a szakmai oktatást a gép és az anyag szerkezeti megismeréséről. A dolgozókról való gondoskodás mutatja azt, hogy minden szövőnőt fejkendővel és mellrészes szoknyaköténnyel láttak el. Az idén már szép számmal vettek részt üdültetésben, eddig több, mint 20 dolgozó üdült az ország legszebb helyein. Az eredmények mellett azonban hiba lenne, ha nem beszélnénk a hiányosságokról is. A dolgozók soraiban elég sok a fegyelemsértő, s ebben az évben 157 olyan dolgozó nevét jegyezték fel, akik jónéhány perces késéssel fogtak munkához. Hogy ez milyen kiesést jelent a tervteljesítésben azt mutatja az is, hogy június hó 1-től július 9-ig 575 perc kiesés volt. Az eljövendő időben a Tolnai Textilgyárban az a feladat, hogy a vezetők szigorúan őrködjenek a határidők betartásán, a dolgozók pedig becsüljék a kollektív szerződést, bírálják a fegyelemlazítókat és mindazokat, akik hátráltatják a terv teljesítését. Négy évi börtön sikkasztásért A szekszárdi megyebíróság a napokban tárgyalta Somogyi Géza al- sóleperdi fogyasztási szövetkezet volt boltkezelőjének bűnügyét. Somogyi Géza Szalai György állami gazdasági raktárossal együtt sorozatos árdrágításokat követett el, így mintegy 55.230 forinttal károsította meg az állami gazdaságot. Azért, hogy bűnös üzelmeit leplezze, kötelezően előírt napi jelentéseit, nyilvántartásait nem vezette. Azzal indokolta, hogy erre nincs ideje. A leltározás során azonban kitűnt, hogy a központi rendelkezések semmibevevése folyamatos volt. Számtalanszor adott ki magánosok felé hiteleket, melyről feljegyzést nem vezetett, így utólag nem is lehetett azt megállapítani, hogy mennyi volt az összeg és milyen címen használta azt fel. A leltári elszámolás azt is megmutatta, hogy az árdrágításokon kívül több mint 9,000 forint áruhiánya is volt. Az árdrágításból származó bolti többlet legnagyobb részét egyéni céljaira használta fel, kisebb részével pedig Szalai György bűntársát vesztegette meg. A megyebíróság Somogyi Géza volt boltkezelőt bűnösnek mondta ki. Mint elsőrendű vádlottat 4 évi börtönre, 5 évi közügyektől való eltiltásra és 500 forint vagyonelkobzásra büntette. Szalai György, mint bűntárs 2 évi börtönbüntetést kapott. Add el a mail*gubófl gyógyszer készül belőle Egy mázsáért 90 FORINTOT fizet a földművesszövetkezet latvezetők, a DISZ és az üzemi bizottság vezetői alaposan tanulmányozzák át a kongresszus határozatát. 2. A határozat nyomán hozzanak reális intézkedéseket a terv teljesítésére, az önköltség csökkentésére és a minőség megjavítására. Építsenek ki jó kapcsolatot más üzemekkel. 3. Bátrabban támaszkodjanak a munkásosztályra, tárják nehézségeiket a munkások elé és ugyan akkor serkentsék nagyobb feladatok elvégzésére a műszakiakat. A hozzászólások után Iváncsik elvtárs zárószavával ért véget az érte-, kéziét*