Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-15 / 166. szám

TOLNAI VH.AG PROLETÁOjAI EGYE/ÜLJETEK) A MAI SZAMBÁN: Külföldi hírek (2. o.) — Hivatalos közleményt adnak ki a három nyugati nagyhatalom minisztereinek párisi tárgyalásairól (2. o.) — A folt (2. o.) — A várdombi kommunisták harca a gyors aratás-cséplés-begyüjtésórt (3 o.; — A báíaszéki vasútállomás dolgozói jó mun­kával készülnek a Vasutas Napra (3. o.) — Másodve- tesii takarmánynövények (3. o.) — Apa lett a fiam (4. '>.) — Földművesszövetkezeteink az aratás-cséplés sikeréért (4. o.) — AZMDP TOLNAMtCYEI PÁRTBIZOTTSÁG AN AK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM AHA ivu* FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 JÜL1US 15 HÍREK megyénkből Felkészítek az árvizvélelemre Tolna megyéken A székesfehérvári Vízügyi Igaz­gatóság szekszárdi kirendeltségéhez tartozó területen, Paks és Báta kö­zött rendszeresen kiépített védógát van. A kellő védekezést azonban itt is megszervezték, azonnal amikor várható vízemelkedést jeleztek. A védekezéshez szükséges szerszámokat fa és más anyagokat időben leszál­lították, de még készültség elrende­lésére nem volt szükség, mivel 604 volt a vízállás kedd réggel. Sokkal nagyobb gondot okozott a védelem megszervezése Paks fölött, a bölcs­kei és madocsai szakaszon, ahol nincs rendszeres védőgát, töltés kiépítve. A lakosságot azonban itt sem fe­nyegeti komoly veszély, mert kellő időben megkezdték a nyulgátak épí­tését. A vízügyi igazgatóságtól kiren­delt mérnökök és technikusok irányi tása mellett Dunakömlődön és Ma- docsáin a kétszázfőnyi helyi lakos mellett mintegy kétszáz katona is segíti a védőmunkálatokat. Bölcskén a holt-Dunaág által körülvett sziget védelmére a község dolgozói napok óta építik a gátakat. A hullámtereken és a holt Duna ágak mellett mindenütt aratják, hord ják a gabonát, hogy a víz emelkedése ne tehessen kárt benne. A Duna emelkedése előreláthatólag jóval ki­sebb lesz, mint azt az első napokban jelezték. Ezenkívül a jól megszer vezett munka biztosíték arra, hogy Tolna megyében nyugodtan dolgoz­hatnak a Dunához közel lakók is, nem kell félniök az árvíztől. A hátai dolgozó parasztok az órvíz- Tcszílyeztette területről már behordták a gabonát és a szénát A hátai tanács, amikor értesült a Duna veszélyes áradásáról, azonnal mozgósította a község lakosságát, így már a múlt hét péntekjén meg­kezdték az árvíz által veszélyezte­tett területek letakarítását. így a gabonát már le is' takarították. A széna termésüket is nagyrészben már behordták az árvíz veszélyez­tette területekről. Július 13-án pedig ezt is teljesen biztonságba helyez­tek. így Báta község dolgozó paraszt jaj biztonságba helyezték vaiameny- nyi terményüket, mely az árvíz ve­szélyeztette területeken volt. Az elő­készületek azonban továbbra is foly­nak, esetleges nagyobb veszély el­hárítása érdekében. Ezek mellett a munkálatok mel­lett azonban más területeken is gyorsan halad az aratás, a hét vé­gére be akarják azt fejezni. Eddig körülbelül 50 százalékánál tartanak az aratásnak. Már több dolgozó pa­raszt elmondhatja, hogy befejezte az aratást: Fábián József, Hegedűs Jó­zsef és még jónéhányan, akik első­nek kezdték meg az aratást, már a tarlójuk nagy részét is megbuktat­ták. A község dolgozói az idén komoly gondot fordítanak a tarlóbuktatásra, igen sokan vetnek másodnövényt is. Eddig mintegy 17 holdba vetettek már napraforgót, burgonyát és kü­lönböző takarmánynövényeket má- sodnóvénynek. A bátai dolgozó pa­rasztok bizakodva néznek a jövő elé. Jó termést igér gabonájuk, rövide­sen megkezdik a cséplést is. Úgy bíznak, hogy átlagtermésük búzábói eléri, sőt meg is haladja a holdan­ként! 10 mázsás termést, árpából pedig a 13-at is eléri. Mintegy másfélkilométeres gátat építenek Bölcskén az árvíz ellen A Duna menti községek lakosai­nak igen komoly gondot okoz nap­jainkban a Duna vizének áradása. Számos község határának egyrésze lenyúlik a Duna árterébe. Ezek kö­ze a községek közé tartozik Bölcs'ke is, ahol szintén hatalmas terület fek­szik az ártérben és ki van téve az árvíz veszélyének. A község lakosai­nak most minden erejüket latba kell vetni, hogy megmentsék terményei­ket és a község határát a víztől. Az árvízvédelmi előkészületek már foly nak. Kedd estig az ártéren, úgyne­vezett „szigeten!“ lévő terményeik nagy részét, mintegy 90 százalékát biztonságba helyezték, szerdán pe­dig a még visszalévő 10 százalékát is betakarították. Ez azonban még nem minden ah­hoz, hogy minden tőlük telhető szük­séges intézkedést megtegyenek és biztonságban érezzék magukat. Mint egy másfél kilométeres „nyulgátat“ kell megépíteniük, melynek építé­sét már serényen végzik. A szoron­gatott helyzetben lévő lakosságot a honvédség is segíti. Július 13-ra vir­radó éjjel 80 honvéd sietett segítsé­gükre. A szomszédos Dunaföidvárra is eljutott a hír, hogy Bölcskét ár­víz fenyegeti, mely ellen „nyulgá­tat“ kell építeni. Mintegy 120 duna- földvári dolgozó sietett a veszélyez­tetett helyre, hogy a gátat időben el­készítsék, a bölcskeiek pedig ezen a napon minden erejüket a gát építé­sére összpontosították. A madocsaiak harca as árrís ellen Madocsa község lakosságának igen komoly gondot okoz a Duna vizének áradása, a község határának nagy­része árterületen fekszik, de mint­egy 800 hold a különösen veszélyez­tetett terület. A madocsaiak most azon szorgoskodnak, hogy ennek a 800 holdnak a termését is megment­sék. A kaszára érett gabonákat azon­nal learatják és igyekeznek azt biz­tonságosabb helyekre szállítani. Más területeken is szorgalmazzák az ara­tást, hisz köztudomású az, hogy na­gyobb áradás esetén az egész köz­ség víz alá kerülhet. A lakosságnak most kettős harcot Jsell folytatnia, egyiket a termény betakarításáért, a másikat pedig a község lakosságának és terményei­nek megmentéséért. A községnek az esetleges árvíztől való megmentésé­re az előkészületek már folynak. A dolgozó lakosságának egy része arat, másik része pedig úgynevezett „nyúl gátakat“ épít. A községet ötfelől fe­nyegeti az ár, vagyis ötfelől kell tar­tani annak betörésétől. A legkisebb hely, ahol az ár betörhet, körülbelül 120 méter széles, de van olyan hely is, ahol közel másfél kilométer szé­les betöréstől kell tartani. Ezekre a helyekre építik most a madocsaiak a „nyulgátakat“. A község lakossága nincs egyedül ebben a nehéz munkában. Velük van nak a dolgozó nép fiai, mintegy 200 honvéd segíti őket a falu megmen­tésében, A pálíai dolgozó parasztok egymással összeíogva akarnak hordani Ha az ember végignéz a pálíai határon, azt látja, hogy a szépen megmunkált növények mellett egyre inkább növekednek a gabonakeresztek és bámulnák a tarlók. A község dolgozó parasztsága július 3-án kezdte meg az aratást. Azóta a kevés jó idő minden percét ki kellett használniuk,« hogy a bő termést ígérő gabonát idejében learathassák. Az őszi és tavaszi ár­pát már mindenki learatta, legtöbben a helyét is meg­buktatták. Náf István 9 holdas dolgozó paraszt szombaton már teljesen befejezte az aratást, neki már a búzája is keresztelőben van, hasonlóan Enyedi György hat­holdas dolgozó paraszté is. Mécső József 7 holdas dol­gozó paraszt is büszkén mondhatja, hogy befejezte az aratást. Ezek a dolgozó parasztok a tarlóbuktatásnak is végefelé járnak és valamennyien vetettek másod­növényt is. Mécső József megbuktatott tarlójában 500 öl rövid tenyészidejű kukoricát és 700 öl mohart ve­tett másodnövénynek. Enyedi György is rövid tenyész­idejű kukoricát vetett árpatarlójába. A községiben számos dolgozó paraszt követte az élenjáró gazdák példáját, így többen befejezték már az aratást és a tarlóbuktatást, de sokan vetettek már másodnövényt is. Úgy terveznek a pálíai gazdák, ha az időjárás megengedi, a héten befejezik az aratást. A községben már a cséplési előkészületek is meg- örténtek. A cséplőgépek kiálltak a kijelölt szérűkre, a dolgozó parasztok pedig régi szokás szerint, egymás­sal összefogva, kalákáiban akarják végezni a betakaro. dást. hogy ezzel állandóan biztosítva legyen a cséplés zavartalansága. Azt határoztuk, hogy augusztus 2Q-:g betakarítjuk a gabonát, elvégezz«* a növényápolást „Termelőszövetkezetünkben július 10-én rendkívüli csoportértekezlet volt, hol értékeltük az eddigi mun­kákat és megbeszéltük, az aratás, cséplés. növény- ápolás és szénabetakarítás további feladatait — írja levelében Bogos Domonkos elvtárs, a bonyhádi Dó­zsa Népe tsz elnöke. — A közgyűlésen örömmel álla­pítottuk meg, hogy szövetkezetünk minden tagja. — ideértve a családtagokat is, — soha nem látott lelke­sedéssel dolgozik. A sok objektív körülmény dacára is, sikerült minden időszerű mezőgazdasági munkát időben elvégezni. — A közgyűlésen az egész tagság azt a határoza­tot hozta, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünne­pére elvégezzük az aratást, cséplést, teljesítjük állam iránti kötelezettségünket, és a még hátralévő növény- ápolást is befejezzük. Ennek érdekében Sarkadi Jó­zsefeié, a női munkacsapat vezetője a csapat nevében ígéretet tett arra, hogy augusztus 20-ig minden asz- szóny, minden lány kora reggeltől késő estig dolgozik, senki sem hiányzik egy napot sem. — Az egész tagság megfogadta: míg az aratás, cséplés tart, minden vasárnap dolgoznak. »V — A bonyhádi járás egyes termelőszövetkezeteit soha nem látott elemi csapás érte. Több termelőszö­vetkezetben teljesen elverte a jég a gabonát. Ilyen szerencsétlen helyzetben vannak a mázai Petőfi ter­melőszövetkezet tagjai. Tagságunk a közgyűlésen úgy határozott, hogy segítünk a szerencsétlen termelőszö- vetkezeti tagoknak, 20 mázsa búzát adunk a termelő­szövetkezetnek, amiért csupán azt kérjük, cserébe, hogy továbbra is dolgozzanak lelkiismeretesen, tartsa­nak ki szilárdan szövetkezetük mellett.'“ Bogos Domonkos tsz-elnök A tolmtiiiegyei malmok készülnek az új gabona elír lésére Megyeszerte szorgalmasan folyik a gabona aratása, s dolgozó parasztsá­gunk az idő viszontagságaival da­colva, takarítja be az „életet", hogy minél több kenyér kerüljön népünk asztalára. Az aratás után rövidesen meg­kezdődik a cséplés is. A cséplés után a gabona egy része a bagyüjtőhely- re, másrésze a gazda padlására, il­letve a malomba kerül. A dolgozók már várják az új kenyeret. A Tol­namegyei Malomipari Egyesüléshez tartozó malmok pedig már felkészül tek a gabonaőrlés zavartalan bizto­sítására. Ebben az évben megyénk malmai közül két községben, Faddon és Hőgyészen teljesen újra szerelik, mo­dernizálják a malmokat. A faddi malom 1 millió 200 ezer forintos beruházással új koptatóhelyiséggel bővül, ezenkívül új felvonók, gara­tok, sziták és hengerszékek szerelé­se folyik. A malom napi kapacitá­sát az eddigi 150 mázsás teljesít­ményről 200 mázsára emelik, ezzel nemcsak a község, hanem a kör­nyék szükségletét is ki tudják, elé­gíteni. A hőgyészi malmot a Gazda-moz­galom keretében részben elfekvő al­katrészek felihasználásával szerelik át, Magyarkeszin pedig villamosítás, sál napi 1 vagonra növelik az őrlést. Megyénk minden malmában folyik a nagyjavítás. Több községben az erőgépiek, másutt pedig a henger- rovátkolás munkálatai^ végzik. A javítási munkálatok mellett a liszt- raktárak és cseretelepek fertőtleníté­se is folyamatban van, s a tervek szerint július li5-e után már készen várják az új gabonát. A megnövekedett igények kielé­gítésére és a dolgozók zavartalan lisztellátásának érdekében a Malom­ipari Egyesülés Szekszárdon egy 60 vagonos gabonaraktár, illetve liszt­raktár építését látta szükségesnek. Az építési munkálatok elvégzésére a Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalattal kötött megállapodást. A szerződésben vállaltak alapján avál lalat még a múlt ®v novemberében elkezdte az építkezést. Bár a rak­tár átadásának határideje június 30-ával lejárt, az épület falai tető nélkül meredeznek az ég felé, s efo- ből arra következtetünk, — semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy a raktárt rövidesen átadják rendelte­tésének. A jó idő minden percét kihasználva... Várong község határában az eső zés következtében kissé nehezen ér­tek be a gabonák. A dolgozó parasz­tok azonban nem késlekedtek az aratásra való felkészüléssel. Míg a gabona érését várták, addig a nö- vényápolási munkálatokat végezték. Megtisztították a kapásnövényeket a gyomoktól, hogy az aratás ideje alatt ne kelljen szégyenkezniük azért, hogy a kapásnövényeik elga­zosodtak. Komoly nehézségekkel kellett megküzdeniök a várongiak- nak. Az eső állandóan hátráltatta őket munkájukban, de a jó idő min­den percét kihasználva ma már nyugodtan aratnak. Július 10-én kezdődött meg az ara­tás a községben. Győréi István 8 holdas dolgozó paraszt, Tóth Imre ’s még többen állandóan figyelem­mel kísérik a gabona érését és el­sőnek kezdték meg az aratást. A község gazdái közül többen árpa­vetésüket már learatták, folyamat­ban van a búza és a rozs aratása is. Úgy számolnak, hogy a jó idő min­den percét kihasználva pótolják a lemaradást, melyet az esős időjárás okozott a községnek. A gyulaji termelési bizottság mozgósít a kalákában tiirténó behordásra Gyulaj község dolgozó parasztsága már a növényápolási munkálatok idején felkészült az aratásra. Persze nem rftent egész simán. A helyi pártszervezet vezetőségének és tag­ságának komoly erőfeszítésébe ke­rült a tömegek mozgósítása. Nehéz volt a feladat, mert az esős idő­járás komoly akadályt gördített a növényápolás! munkálatok elé. A fáradság azonban nem volt hiába­való. A község határa tiszta a gyo­moktól. Az „Uj Barázda“ termelő- szövetkezet cukorrépájának például párját nem találjuk a környéken, — 200 mázsás holdanként! átlagtermést ígér' .. A helyi pártszervezet munkáját a tanács is minden erejével támogatta, de segített a termelési bizottság is. Közösen tárgyalták meg az előttük álló feladatokat, melynek megvaló­sítása szükséges az aratás mielőbbi befejezéséhez. A községben például nem működött termelési bizottság, ezt életre kellett hívni, — sikerült is. Július 4-én meg is tartotta egyik igen fontos gyűlését a termelési bi­zottság; Bíró Qyula ,a termelési bi­zottság elnöke javasolta, hogy a Gyulaj községben lévő két malmot helyezzék üzembe, ne kelljen a gyu- lajiaknak Kurdra járni őröltetni. Foglalkozott a gyűlés a mezei lopá­sokkal is. melyek megszüntetésére mezőőrök beállítását határozták el. A továbbiak során pedig az aratás és a betakarítás munkálatait tár­gyalták meg. A termelési bizottság elhatározta, hogy meggyőzi a dol­gozó parasztokat a kalákában tör­ténő hordás előnyéről. A tanács felé pedig javasolta, hogy lépjen érint­kezésbe a helyi földművesszövetke­zet vezetőségével, hogy az idei év­ben biztosítsa a másodvetéshez szük­séges vetőmagvakat. A községi ta­nács miután megkapta a termelési bizottság javaslatait, azonnal intéz­kedett, és a továbbiak során min­den segítséget megad a termelési bizottság tagjainak, hogy azok siker­rel végezhessék munkájukat. Madaras László Gyulajs )

Next

/
Oldalképek
Tartalom