Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-13 / 164. szám
fATWÄf mlc mOl£TAPTAI ECWŰLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A francia és angol sajtó az indokínai kérdéssel kapcsolatos genfi tárgyalásokról (2. o.) — 85 éve született Kandó Kálmán, a vasútvillamosítás úttörője (2. o.) — Árvíz Ausztriában (2. o.) — A nagyszékelyi Dózsa Népe tsz öt esztendeje (3. o.) — Tanuljunk a Komszomol tapasztalataiból (3. o.) — Nyári kultúrmunka a tamási járásban (4. o.) — Célunk az önköltség csökkentése (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTT5AG A'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 164. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD. 1954 JÚLIUS 13 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A bikácsi Béke tsz befejezte az ősziárpa aratását, a Petőfi tsz a gépállomásra vár A bikácsi határt is gyakran meglátogatja az eső napjainkban. A község dolgozó parasztjai bizony nem szívesein fogadják már a „hívatlan vendéget'1, hiszen nagyban akadályozza munkájukat, késleltette a növényápolást, most pedig az aratást késlelteti. A növényápolás nehézségeivel már megbirkóztak, most azonban a terménybetakarításért indultak harcba, és ebben a harcban még inkább szükség van a jó idő minden percére. Az I-es típusú Béke termelő szövetkezet tagsága az ősziárpát már learatta, a tarlóját is megbuktatta. Az egyéni dolgozó parasztok sem késlekednek az aratással. Gödöny István és Kovács József elsőnek végeztek az árpaaratással. Ök már be is vetették a megbuktatott árpatarlót másodnövénnyel. Most már a búza aratását végzik. Nem akarnak utolsók lenni azzal sem. Tudják, hogy a gabona csak akkor van biztonságban, ha már zsákokban vagy a gazda padlásán van. ök bizony akkor érzik jól magukat, ha mindezek mellett állam iránti kötelezettségüket is teljesítették. Gödöny István és Kovács József dolgozó parasztok példáját követi a község többi dolgozó parasztja is. így megvan a biztosíték arra, hogy Bikács község időben végez az aratással és a ■ gabonabegyüjtési terv teljesítéséért folyó versenyben sem lesz az utolsók között. Ahhoz azonban, hogy ez meg is valósuljon, szükséges az is, hogy a gépállomás több gondot fordítson a községre. Ne késleltesse sem az aratást, sem pedig a cséplőgépek megküldését. Ö rájuk kellett várni a Petőfi tsz-nek is, de amint a jelek mutatják, a csépeltető gazdáknak is várniok kell, mert a cséplőgépek még nem érkeztek meg a községbe. Kiállítás a 73/2 Építőipari Vállalatinál ötéves tervünk megvalósítása során hazánkban az építkezés eddig soha nem látott méreteket öltött. Egyre-másra épülnek a legmodernebb házak, lakótelepek. Szemünk láttára nőnek ki a földből az új üzemek, ipari központok. Megyénkben a 73/2. Építőipari Vállalat dolgozói építik a Bonyhádi Zománcművek hatalmas új zománcozó csarnokát, amely a kormányprogrammnak megfelelően, több közszüiikségleti cikk gyártását segíti elő. A vállalat építi — több nagyobb építkezésen kívül — a várdombi gépállomást is. amely a mezőgazdaság fejlesztésének és gépesítésének végrehajtását célozza. A napról-napra szaporodó építkezés egyre több munkaerőt állít csatasorba, akiknek szakmai és politikai képzésére az építővállalat vezetősége nagy gondot fordít. A szak- szervezet javaslatára balesetelhárítási mozgalmat indítottak, s ennek keretében kiállítást rendeztek a vállalat székházában. A kiállítás a dolgozók megváltozott életét, munka- viszonyát szemlélteti. Láthatjuk a dolgozók üzemi étkeztetését, bemutatja a színes viaszosvászonnal leterített asztalt, a tiszta edényeket, evőeszközöket. A másik helyen a téli ruha, védőkesztyű, mentőfelszerelés, stb. látható. Miniatűr épületeken mutatják be a helyes és a helytelen állványozást, a rossz munkaszervezésből származó baleseteket. A kiállítás fényképsorozata az építőipar fejlődését, gépesítését, a megváltozott munkafeltételeket szemlélteti. A múltban az építőipari munka a legnehezebbek közé tartozott, mert a legtöbb munkát kézierővel kellett elvégezni. Népi demokráciánk célul tűzte ki az építőipar gépesítését. A kiállítás fénykép anyagában láthatjuk azokat a gépeket, amelyeket védőkészülékkel láttak el a dolgozó megvédése érdekében. A termelékenység emelése mellett biztonságot is nyújtanak ezek a gépek. A kiállítás tanulságos és hasznos, nemcsak az építőiparban dolgozók, de a kívülállók részére is, mert szemléltetően mutatja be azt, hogy a szocializmust építő országban legfőbb érték az ember. A dombóvári Lan gyár dolgozói fosndjrík Szeptemberre befejezzük éves tervünket A Dombóvári Lengyár arr<V nevezetes, hogy megyénk üzemei közül, mint a kongresszusi verseny győztese, ók nyerték el a megyei pártbizottság zászlaját is. Az üzem még arról is nevezetes, hogy havi, dekád és napi tervét pontosan teljesíti. Ez az egyenletes és folyamatos termelés tette lehetővé azt, hogy az I. negyedévi tervüket forint értékben 119.7. mennyiségben 128 százalékban teljesítették. A dolgozók versenylendülete a félévas terv teljesítésében is sikereket hozott. Június 10-én mennyiségben 115. pénzértékben 118 százalékban fejezték be tervüket. A III, negyedév is a szokásos terv szerűséggel Indult, amelynek előkészítése elég sok gondot okozott a gyár vezetőségének. Sokszor esik az eső és alaposan áztatja a száradásra kirakott rostsátrakat. Az üzem dolgozói azonban nem azért kapták a kongresszusi zászlót, — amelynek átadásánál fogadalmat tettek az élüzem cím elnyerésére —. hogy megijedjenek a nehézségektől. Nem ijednek meg hanem elszántsággal győzik le azokat. Egy-egy versenyszakasz befejezése után újabb versenyt indítanak. Brigád-brigáddal — egyén-egyénnel áll párosversenyben. Augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére szép vállalásokat tettek. Ónodi Géza sztahánovista tilos vállalta, hogy napi normáján felül 7 kilogramm kóc kitilolásával túlteljesíti napi előirányzatát, szeptember 20-ra pedig befejezi éves tervét. Egyben versenyre hívta ki Scheffer Rózsi ifit, aki 5 kilogrammal teljesíti túl napi előirányzatát, s szeptember 20- ig ugyancsak befejezi éves tervét. A tilósok vállalását követte az áztatósok és a törős brigádok felajánlása. Az áztatósok elhatározták, hogy az egy köbméterre eső beraikási súlyt 2 százalékkal emelik és a III. negyed év áztatási tervét 105 százalékra teljesítik az áztatási kapacitás emelésével. Az üzem egész területén tisztaságot és szervezettséget látunk, s a szervezettség ösztönző hatása megmu tatkozik a munkások között is. Mindenki kitesz magáért. A termelés ritmusát nem zavarják a fegyelem- sértők. Az üzemben egyetlen igazolatlan hiányzó sem volt. A Dombóvári Lengyár dolgozói állják adott szavukat, amelyet a kongresszusi zászló elnyerése után tettek. Napról-napra kimagasló teljesítmények születnek. A dolgozók elhatározták, hogy a gyár éves tervét szeptember 25-ig befejezik, Aki megfelelő időben veteti, most az elsők között arathat Dalmandon is Aratják a búzát, megkezdték az ősziárpa behortfását a regölyi dolgozó parasztok A hosszú év sok munkája után elérkezett az aratás ideje Regöly községben is. Az elmúlt hét csütörtökjén több gazda hozzá is kezdett az őszi árpa aratásához. Elsőnek Nagy Sándor végrehajtóbizottsági tag végezte el az ősziárpa aratását. Pénteken már több gazda kezdett hozzá a búza és rozs aratásához. A szerdai zivatar után megnehezedett az aratás* mert sok gabona ledőlt és sok helyen előbb a vizet kellett leereszteni a földről és csak aztán tudtak hozzákezdeni az aratáshoz. A regölyi gazdák összefogtak, s egyesült erővel siettek egymás gabonájának megmentésére. Munkájuk nyomán csütörtökön délutánra már minden gabonáról leengedték a vizet. A szombati nap az előző napoktól eltérően napsütéssel kezdődött. A qazdák kihasználták ezt s már a kora reggeli órákban indultak gabonaföldjeikre. A legtöbben már a búzát aratják. Azok a gazdák, akik ősziárpájukat már learatták és búzájuk még nem érett be, megkezdték az ősziárpa behordását. A községbe megérkeztek a cséplőgépek is. Péter-Pál nap óta megélénkült a dalmandi határ. A község dolgozó parasztjainak kezében kasza váltotta fel a kapát. Az aratás megkezdéséig mindenki arra törekedett, hogy növényeiket megszabadítsák a gyomoktól és ezzel megteremtsék a nyugodt légkört az aratás megkezdéséhez. Az aratás napja is elérkezett. A dalmandiak fáradozása nem volt hiábavaló, növényeik tiszták és szépek. A gaz nem akadályozza fejlődésükben. A gazaák pedig nyugodtan végezhetik az aratást. Az aratás ugyan még nem általános, de azok a dolgozó parasztok, akik időben ve. tetteik, ezt a munkát is időben tudták megkezdeni. Horváth Ferenc 9 holdas dolgozó paraszt idejében végezte el a vetést, az ősszel és a tavasszal is. így az aratást is elsőnek tudta megkezdeni, mert korai vetésű gabonája elsőnek érett be a községben. Az árpáját már learatta, a tarlót felszántotta és helyébe másodnövényt vetett. Törő István és Váraljai Dezső dolgozó parasztok is az elsők között fogták meg a kasza nyelét, nemcsak a vetésben, de a növényápolásban is az elsők között voltak. Most pedig már learatták az ősziárpájukat, felszántották annak tarlóját, elvetették a másodnövényt és megkezdték a búza aratását. Az ő példájuk nyomán számos dalmandi gazda végezte el már ezeket a munkálatokat, és szorgalmazzák az ara^ tás mielőbbi befejezését. Alig hogy megkezdődött az aratás a gépállomás máris gondoskodott arról, hogy a cséplés megkezdésére sem kelljen sokéig várakozni. A községnek beütemezett két cséplőgépet kihúzatta a közös szérűkre és azok ott várják azt a napot, amikor az 6 munkájuk is kezdetét veheti. Erre is rövidesen sor kerül. A aalmandialk úgy terveztek, hogy július 18-ra befejezik az aratást. Azok a dolgozó parasztok pedig, akik előbb vé°°-nek. azonnal hozzálátnak a ta- karodáshoz és megkezdik a cséplést, Minél több és minél jobb árucikket a dolgozóknak Az adminisztratív dolgozók baráti segítsége A két tolnai üzem, a textil és a selyemgyár adminisztratív dolgozói mozgalmat indítottak üzemükben a mezőgazdaság megsegítéséért. A moe galom keretén belül a mözsi Úttörő tsz-szel kötöttek megállapodást, s vállalták? hogy a textilgyár 10, a selyemgyár dolgozói pedig 5 hold kukoricát művelnek meg. Az elmúlt napokban a Tolnai Selyemfonó 25 irodai dolgozója jelent meg az Úttörő tsz — budapesti mű- út és a szedresi út találkozásán lévő háromszöges — hatalmas kukoricatábláján, hogy a legnagyobb dologidőben kétkezük munkájával segítsék a tsz tagságát a növényápolásban. A tagok nagy örömmel fogadták az üzem adminisztratív dolgozóinak segítségét — mely a legjobbkor jött, — mert az esős időben a kukoricával együtt a gyom Is úgy nő, mintha csak húznák. A 25 adminisztratív dolgozó reggeltől szorgalmasan kapálta, egyelte a kukoricát — s Bagoly »Ívtárs, a tsz agro- nórnusa szerint — szép munkát végeztek. Rencz József főkönyvelő például még a legjobb kapásokat is maga mögött hagyta, mindig elsőnek ért ki sorából. De szorgalmasan dolgoztak valamennyien, s mire a délutáni eső megjött, már végeztek is 5 hold kukorica gyomtalanításával, egyelé- sével. A Selyemfonógyár irodai dolgozói a kiadós eső után újból készülnek a kapálásra, mert a tsz-szel olyan megállapodást kötöttek, hogy az 5 hold kukorica minden munkálatát elvégzik — egészen a betakarításig. A Tolnamegyei Vegyesipari és Javító Vállalat dolgozói féléves tervüket 102.3 százalékra teljesítették. A jó eredmények nem jöttek maguktól, s az üzem valamennyi dolgozójának kemény harcot kellett vívni annál is inkább, mert sokszor anyaghiánnyal küzdöttek. A jó szervezőmunka és a dolgozók között kialakult verseny- szellem azonban meghozta gyümölcsét. Nem volt hiábavaló a fáradságuk. A féléves terv teljesítése a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményeként jöhetett létre. A párttagok példamutatását követték a pártonkívüliek, s min den erejüket egybevetve elérték azt. amiért küzdöttek: féléves tervüket túlteljesítették. Az üzem dolgozói azonban nem pihentek meg a babérokon, s a kongresszusi műszak után sem csökkent a versenyszellem, amelyet az alábbi szép brigádteljesítmények is bizonyítanak. A brigádok versenyében győztesként került ki a Kuczor festőbrigád, A kisdorogi gazdák a tavaszi munkák megkezdése óta csaknem minden munkában élenjártak megyei viszonylatban. A növényápolási mun kákban sem maradtak le a szomszédos községektől. Amikor elérkezett az aratás ideje, egy percet sem késlekedtek az aratás megkezdésével. Ennek eredménye lett, hogy a község dolgozó parasztjai és termelőszövetkezete befejezte péntekre az ő‘™"-pa aratását. Szombaton mára amely az 1. negyedévhez viszonyítva 10 százalékkal növelte teljesítményét. Méltán kapta meg az első helyet és az ezért járó dicséretet. A második helyezést Bitter Ernő esztergályos brigádja szerezte meg 211 százalékos teljesítményével, míg a versenyzők között harmadiknak az asztalosbrigádot kell megemlítenünk 180 százalékos átlagteljesítményével. A verseny finisében csak néhány százalékkal maradt le az Auvalczki lakatos és Nyakas István kárpitos brigádja, akik a többiekkel vállvetve harcoltak a terv sikeres teljesítéséért. A vállalat valamennyi dolgozója most a III negyedéves terv végrehajtásáért küzd. amit a jó munkával a munkafegyelem betartásával és a versenyszellem további fokozásával akarnak elérni. Jelszavuk a kormányprogramm végrehajtásának szellemében „minél több és minél jobb árucikket a dolgozóknak.” legtöbb gazda a búzáját aratta. — Juhász Imre, Kóka Ágoston és Keller János gazdák már a búza aratásukkal is végeztek. A Kossuth tsz árpatarlója szombaton délre már fekete színt öltött magára, a földbe új mag került, A tagok másodnövényként 3 hold földbe mohári, kölest kukoricát vetettek. A többi területen is másodnövényként takarmányfélét termelnek. Kísdoroyon is befejezték az ősziárpa aratását Puha Lásslóné a Szocialista Munka Hőse Nagy öröm érte a Dunaföldvári Kendergyár dolgozóit. Üzemük büszkeségét, Puha Lászlóné elvtársnőt pénteken délben a Magyar Nép}köztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja 111. kongresszusának tiszteletére indított szocialista munkaversenyben elért kimagasló teljesítményéért a „Szocialista Munka Hőse” kitüntető címével és a vele járó Magyar Népköztársaság érdemrendjével jutalmazta. Puha elvtársnő már sokszor részesült elismerésben jó munkájáért: a legutóbbi képviselőválasztáson országgyűlési képviselőnek választotta meg a dolgozó nép. Mint a gyár legjobb tilosa, kétszeres sztahánovista és a „Könnyűipar kiváló dolgozója”. Valóságos művésze szakmájának, — többször volt országos első, s elnyerte a „Szakma legjobb dolgozója” kitüntető címet is. A kongresszusi versenyben már 1955 október havi tervteljesítésénél tartott: napi teljesítménye állandóan 180—200 százalék között volt. — Puha elvtársnő kétgyermekes édesanya, jelenleg a harmadik gyermekét várja, s a szülési szabadság letelte után ismét csatasorba áll a terv túlteljesítéséért.
