Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

* N A PCó 1954 JÚLIUS 1 I A Bátaszéki Fűtőház dolgozóinak harca a menetrendszerinti közlekedésért Az elmúlt télen a legtöbb utazó a vasutas- dolgozókat szidta azért, mert a vonatok nem közlekedtek menetrend szerint. Pedig a vasutas dolgozók igazán mindent elkövettek annak érdekében, hogy a személy- vonatokat — ha késve is — közieked tessék. És hogy mennyire a téli zord időjárás akadályozta a vasutasok munkáját az év első négy hónapjá­ban, azt legjobban a mostani, a nyá­ri eredményekkel tudjuk bebizonyí­tani. A Bátaszéki Fűtőház dolgozóinak eredményei is elegendők ahhoz, hogy rávilágítsunk arra: nem a vasutasok hibájából közlekedtek télen rendszer telenül a vonatok. Addig amíg a hő­mérő 25-—301 fok hideget mutatott, a bátaszéki mozdonyvezetők és fűtők is késéssel közlekedtették a vonato­kat. Ezek a késések pedig gőzhiány miatt adódtak elő. Ugyanis a hi'ba abban rejlett, hogy nem volt ré­szükre biztosítva megfelelő kalóriá- ju szén. így sokszor előfordult az az eset, hogy egy 60 kilométeres úton ötször-hatsjor kellett begyújtani* Így adódtak elő' az egy-két, de néha az Ötórás késések is . Ezek a nehézségek most, a nyári hónapokban nem fordulnak elő. Te­hát máris pontosabban közlekedtet­hetik a szerelvényeket. És hogy mos­tanában kevés az olyan vonatkésés, amely a fűtőház dolgozóinak hibá­jából adódik elő, az elsősorban an­nak. is köszönhető, hogy nagyobb a munkakedv a fűtőház dolgozóiban. Hiszen ki az az ember, aki 30 fo­kos hidegben, komoly nehézségek közepette szeret utazni, vagy a sza­bad ég alatt dolgozni. Mert a hideg időjárás valóban nagyban befolyá­solja a dolgozók munkakedvét. A Bátaszéki Fűtőház dolgozói az utóbbi két hónapban csaknem tel­jesen megszüntették a személyvona­toknál a késést. Ezt mutatja a késési könyv is, amit Téglás elvtárs. a fű­tőház vezetője nyomott a -kezünkbe. Ebbe a könyvbe többek között be van vezetve a mozdonyvezető neve, a mozdony száma, az, hogy melyik vonatot hova továbbította. Még egy „R“ betű is fel van tüntetve, ami azt jelenti, hogy a mozdonyvezetők ren­desen végezték el feladatukat. A ké­sési könyvben láttuk meg azt is. hogy egy-egy mozdonyvezető például lerövidített menetidővel közlekedtet­te a vonatot, s csak ezzel tudta biz­tosítani a pontos érkezési időt. Ba­log Béla mozdonyvezető például jú­nius 20-án az 52.25 számú moz­donnyal 14 perc késéssel indult el Bátaszékről Sárbogárdinak. S a ké­sést a végállomásig behozta. Szilágyi János az egyik naipon 25 perc késés­sel indult el egy munkásvonattal. Bátaszékig behozta a késést, menet­rendszerinti pontossággal érkezett meg a végállomásra. pe több olyan mozdonyvezetője és fűtője van a bá­taszéki fűtőháznak, akik alkalmaz­zák a lerövidített menetidőt, s ezzel biztosítják a menetrendszerinti köz­lekedést. A menetrendszerinti közlekedte­tésre még a hónap elején megtették vállalásukat a fűtőház dolgozói.' S 'ezen vállalásukat becsülettel telje­sítették június 27-ig. Egy példa, amely bizonyítja a bátaszéki fűtő­ház eredményes munkáját: a pécsi igazgatóságnak az elmúlt csütörtö­kön 1400 perc személyvonati késése volt. A Bátaszéki Fűtőház ezen a napon egy perc késéssel sem járult hozzá az 1400 perc késéshez, menet­rendszerint közlekedtette a személy- vonatokat. Másirányú felajánlásokat is tettek a fűtőház dolgozói, melyeket szintén túlteljesítették az elmúlt 10 napban. Mennyiségi tervüket 111 százalékra, a 100 elegytonna kilométer tervet 107, az 500 kilométeres mozgalom­ban 166, a 2000 tonnás mozgalom­ban 198, a szénmegtakarításnál pe­dig 136 százalékos tervteljesítést ér­tek el. A Bátaszéki Fűtőház dolgozói a nyári tervek teljesítésével bebizo­nyítják, hogy tudnak jól dolgozni akkor, ha nincsenek objektív nehéz­ségek a munkában. n v i; Eli CSÜTÖRTÖK, JÚLIUS 1 ÜGYELETES GYÓGYSZERTAK 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Előd. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: — Változó felhőzet, egy-két helyen ki­sebb eső, mérsékelt szél, a hőmér­séklet fokozatosan emelkedik. Vár­ható hőmérsékleti értékek csütörtök reggel 14—17, délben 26—29 fok között. A szekszárdi Garay filmszínház értesíti a mozilátogató közönséget. hogy július t-től, csütörtöktói Magyarország— Nyugat - Németorsz. labdarúgó világbajnokságról készült kis- filmet játsza. Az előadások kezdete július t-től megvál­tozik. Vasár- és ünnepnap: 5, 7 és 9 óra­kor. Hétköznapokon: 7 és 9 ÓTakor. Pénztárnyitás: Vasár- és ünnepnap dél­előtt 9—12-ig, délután 4 órától Hétköz­nap d. e. fél íl-től 12-ig, d. u. 6 óráig. „Ötkilós papírgyűjtési- mozgalom“ megyénkben Megyénk községi tanácsainak és a szakszervezetek dolgozóinak jó munkája következtében mégyeszerte jó ütemben halad a papírgyűjtés. — Különösen á szekszárdi és paksi já­rások értek el kiváló eredményt. A papírgyűjtés meggyorsítása érdeké­ben a megyei tanács ipari osztálya 5 kilós mozgalmat indított el. A moz­galom célja az, hogy a dolgozók a saját hivatalukon belüli papírgyűj­tés mellett a házuk táján, illetve a lakásukon belül is nagyobb súlyt fektessenek a papírgyűjtésre, vagyis házon belül gyűjtsék meg az 5 kilo­gramm papírt. A kezdeményezéshez a többi osztályok dolgozói is csat­lakoztak. Jánosi György, az ipari osztály egyik előadója, aki szintén a mozgalom beindítói között volt, már teljesítette is a mozgalom so­rán vállalását. Érik a raegjfy ! Megyénk területén több tízezerre rúg azoknak a meggyfáknak száma, melyek a cigánymeggy elnevezést viselik. Ez a meggyfajta nagyon sok ember szemében értéktelennek lát­szik, pedig igen értékes. A felsza­badulás utáni években évenként mintegy 2 millió forint bevételt je­lentett a dolgozó parasztság részére az az összeg, melyet az apró megy- gyért kapott. A cigánymeggy fel­vásárlása nemzetgazdasági érdek. — Nem közömbös az. hogy leszedik-e a fáról, vagy sem. Tekintettel a nem zetgazdasági jelentőségére, és arra a bevételre, melyet az értékesítése folytán a dolgozó parasztság kap érte. szedjük le a fáról az utolsó szemig és adjuk át a földművesszö­vetkezeteknek, ahol a szükséges fel­világosítást is megkaphatja az el­adó. A meggy leszedésére könnyen lehet alkalmazni a fiatalokat és gyér mekeket is. Éppen ezért helyes, ha a községi DISZ-szervezetek fiataljai foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és segítenek leszedni a fáról a megy- gyet és azt igyekeznek eljuttatni a felvásárlóhoz. AZ EZRED LANYA (Színes osztrák filmoperett) Ausztria császára 1811-ben hozzá­adta leányát korábbi ellenségéhez, Napóleonhoz. Az osztrák császári se­reg Napoleon' császár szövetségese, így kénytelenek volnának az osztrák katonák is a fegyverre kelt tiroli nép ellen fordulni. Az Alpok sziklái között meghúzó­dó guerillatanyán táborozik Tóm is, egy tiroli fiú. Elhatározza, hogy beáll ő is a császári seregibe, hogy maga mellé állítsa Ferenc császár katonáit s a felkelők fegyvertársai­vá tegye őket. Ebben az elhatározás­ban nagy szerepe van annak, hogy fenn a hegyi réten véletlenül megis­merkedett egy fiatal lánnyal, aki árvaleány, az ezred lánya. Pólyás- korában találták a katonák egy fölégetett, elfoglalt faluban. Egy őr­mester nevelte a kislányt, aki fei- serdülve, markotányosnő lett az ez­redben. Tónira és Mariere, a két szerel­mes fiatalra boldog napok virrad­nak, nemsokára azonban váratlan esemény zavarja meg életüket. Dí­szes batár érkezik a községbe. — Maggiorvoglio márkinő, a hintó uta­sa örömmel felfedezi, hogy Marie nem más, mint az unokahúga, akit az egykori meneküléskor a szolgá­jára bízott. A márkinő a rokonság jogán magához veszi a húzódozó Mariét. A kastélybeli élet elkedvet­leníti a lánykát s már a szökés ter­vét forgatja fejében. Egy szép napon beállít a lány nevelőapja, az őrmester s az öreget befogadják udvari inasnak. Tóni még a császári seregek kö­zött van s a katonák alig várják, hogy fegyverüket a zsarnokság, Na­poleon ellen fordíthassák. A márkinő egy tekintélyes vagyo­nú olasz herceghez akarja nőül ad­ni Mariét. A lány nem egyezik bele az érdekházasságba, a herceg, — Szardínia helytartója — hüledezik. A kastély alatt már felhangzik a szabadságszerető katonák éneke. — Tirol felszabadul s az ezred leánya ismét szerelmese, Tóni vállára hajt­hatja a fejét. Jelenet az „Ezred lánya'* című színes, osztrák filmbőL S PORT ............»■■■Ili— I——i—W.l I ■ IH I M olnár Ignác nagyszerű előadása ±\zekszárdon Az Építők és a Szpártákusz országos elnök­ségének ..ajándékaképpen" látogatott el pénte­lken Szekszárdra Molnár Ignác, a népszerű Náci bácsi, aki hajdan 9 nemzet ifjúságát oktatta a labdarúgás művészetére és ezt meg- ! előzőleg pedig korának egyik Legnagyobb tu­dású labdarúgója volt. A kétségkívül jószándékú igyekezet ellené­re azonban, súlyos hibák csúsztak a rende­zésbe. Az előadás propagálására sem a saj­tót, sem a hangosanbeszélőt nem vették igénybe, a plakátokat későn rakták ki. stb. A látszat szerint a rendezésből inkább a Szpártákusz vette ki a részét. Az Építők ve­zetősége még azt sem tette meg, amit az előadás reggelén megígért: nevezetesen azt, hogy erősítöberendezésről gondoskodik, hogy a népszerű előadó bírja hanggal a háromórás előadást. Ezeknek a tényezőknek volt köszönhető, hogy^ az előadás iránt lényegesen kisebb ér­deklődés nyilvánult meg. amint azt várni lehetett. Jó szervezés esetén azonban el lehe­tett volna érni. hogy a Pártoktatás Háza zsúfolásig megteljen. A megyei bajnokságban já-tszó csapatok közül az Építők és a Petőfi edzőjét és játékosait ott látuk. de már a Dózsát és a járási bajnokságban játszó csa­patokat hiába kerestük. Pedig lett volna mit tanulni. Hiányoljuk azt is, hogy a város sportköreinek vezetőségei csak igen gyéren képviseltették magukat. Félórás^ várakozás után — eddig várták az erősítőberendezés megérkezését, de még a megígérő Je sem érkezett meg — 8 óraikor Hussv Károly, a Szpártákusz elnöke lépett a hallgatóság elé és meleg szavakkal köszön­tötte Molnár Ignácot, aki évtizedeken folyta­tott tanítói munkásságával igen nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar lab­darúgás ma^ a világon az elsők között lehet. Molnár Ignác az üdvözlésre válaszolva a Szpártákusz és az Építők Sportegyesületének üdvözletét tolmácsolta. Majd elmondotta, hogy á bemutatandó felvételeket saját maga készítette és felvételeinek bemutatásával szol­gálja már évek óta a magyar labdarúgást és úgy érzi. része van a magyar labdarúgás sikereiben. (Itt említjük meg, hogy az 1940-es évek elején a magyar válogatott edzője volt.) Jelenleg egy kis csapatnak az edzéseit látja el és emellett saját maga készítette filmekkel Tárja az országot az Építők és a Szpártá­kusz sportegyesületének a megbízásából. A rövid beszámoló után hamarosan kialud- 1 fák a lámpák és máris a magyar—cseh B) válogatott mérkőzésről készített filmet lát­tuk bevezetésképpen. Ezután a 3:2 arányú i győzelemmel végződött bécsi osztrák—magyar összecsapás elevenedik meg a vásznon. Lát­juk a Práter stadion győzelemre váró közön­ségét. A gyengekezű svájci játékvezetőt, aki a legszabályosabb felvágásért sem ítél 11-est. Az osztrákok lövik az első gólt, de azután három remekbeszabott magyar csatárteljesít- ménnvel 3:1 arányban vezetünk, amikor az utolsó percben az osztrákok ismét a léc alá lőnek és jgy szépítenek. De már kezdésre sincsen idő. Igen tanulságos volt az élvonalbeli lab­darúgók edzésmódszere is. Közben elmondotta az előadó, hogy mint ahogyan hegedűmű­vész sem lehet senkiből hegedű •nélkül, úgv élvonalbeli labdarúgó sem lehet senki anél­kül. hogy a labdakezelést állandóan ne gyakorolná. Az edzéseken minden labdarúgó­nak labdát kell adni., hangoztatta Molnár Tgnác. És igen helyes lenne, ha ezt a taná­csot a szekszárdi labdarúgók is megszívlel­nék. Abban, hogy a szekszárdi labdarúgók labdakezelése olyan sok kívánnivalót hagy maga után. nem kis része van a komolv lab- dahiánvnak. nedi> ez csak gyakorlás kérdé­se. S ha Puskásék nem átallanak az edzése­ken 30 percet ..dekázásra“ fordítani, meny­nyivel inkább ráférne az a. mi játékosainkra. Tgen tanulságos volt a kapus labdafogásáról készült rész. Még NB I. mérkőzésen is meg­történt. hogy a labdát a csatár a kapus lába között rúgta a hálóba, mert a kapus nem előírásszerűén, egyik lábával térdelve várta a labdát. Igen érdekes volt a fejjáték gya­korlásának a módszere. A filmnek ez a része is komoly érdeklődésre tarthatott szá­mot a játékosok részé * öl. mert köztudomású, hogy a fej játék sem kenyere igen sok já­tékosunknak. Hennit 11ittuk, amint megrúgja a felső kapufát. Ez it ruganyosság is min­den bizonnyal állandó gyakorlásra szorul. Ezután Bukarestben i agyunk a VIT sport- versenyeinek kellős közepén. A román ifjú­sági együttes már 3:1 i rányban vezet a ma­yar csapat ellen. De u incsen elveszett mér­őzés. Negyedórával a befejezés előtt szé­pítünk, majd megvan ai egyenlítés is. Sőt a győztes gólt is berúgjuk . A 2.000 főnyi ma­gyar sziget a 100.00Ö-es ; stadionban hatalmas ünneplésben részesíti csatj >atunk tagjait, akik­nek volt szíve a vesztés re álló mérkőzést a maguk javára eldönteni. Bukarestből a képzeleti szárnyán ismét Bu­dapestre repülünk. A z‘J ífolásig megtelt né­zőtéren a szurkolók fázisban húzódnak össze. A Flamongó vendégszereel a Népstadionban. A bemelegítést nem alka 1 mazó brazilok ellen a Kinizsi az első negyed«arában sok támadást vezet, de aztán jönnek a vendégek es a rossz napot kifogó Kinizsi ellen, tetszés sze­rint érik el góljaikat. A félidőben a tarta­lékjátékosok ejtik bámulatba a 100 ezres nézősereget félelmetesen kitűnő labdakeze- lésükkel. És még a Flame n eó első csapatában sem szerepel országos ílogatott játékos. Mit tudhat akkor Brazília 1 válogatottja. (Már tudjuk.) A Wembley-i stadion lGI'.000-es nézősereg* kel életre ezután a vászn« >n és újra átél­jük a 6:3 minden szépségéit, minden örömét. Csodálatos élmény volt gól iáink ismételt ala­pos megfigyelése, amikor lábról-lábra száll­va a labda, végül Merrick* kapujába lelte ..halálát“. íme Puskásnál *nan a labda. Tel­jes egyszerűséggel, könnyedséggel, de mégis csodálatos művésziességgel húzza el jobbal a ráfutó Wright elől a lain dát, hogy aztán ballal a megdermedt Merri-k és a kapufa között a hálóba vágja a liébdát. Az előadó időnként leállítja a gépet, visszafelé futnak a játékosok és megismétli a .jelenetet. Az ér­dekesebb jeleneteket lassít/a látjuk, hogy jobban megfigyelhessük. Az előadó időnként egy-egy szép jelenetet mepfi smétel, máskor bemutatja, hogy az eset mib en iskolapéldá­ja volt a 11-esnek, de a játiÚevezető mégsem ítélt büntetőt. Még mindannyiónk emlékéiben él a 7:1, é« újra alkalmunk van látni. Eh' milyen nagy­szerű a film. Lantos szabadrúgásánál tisz­tán látszik, hogy a nagverejÜí lövésre mint nvílik szét az angol sorfal. hogy azután Merrick a hálóból kotorhassa ki az első erőit. Újra átéljük a nagyszerű mérkőzés minden mozzanatát. Bevezetőiben pedig lát­juk az angol játékosok utol wí edzését a Népstadionban. Látjuk, hogy mennyire el­avult módon készülnek fel a visszavágóra, egészen komolytalan mai szemjnel ez a fel­készülés. Látjuk a külföldieket. Pozzót, a volt olasz szövetségi kapitányt’, angol szak­embereket. svédeket, hollandodat, az olasz Játékvezetőket, akik mind «d’ragadtatással szemlélik Népstadionunkat. Mind rekedtebb lesz az előan’ó. de a je­lenlévők nem tágítanak. Arra leérik Molnár Ignácot, hogy utolsó filmjét is mutassa be, nem szüksérés megjegyzéseket rluzni hozzá. De vájjon meg tudná-e tagadni magát a nép­szerű edző. amikor saját maga elevenedik meg a vásznon hét labdával. E§»yik a. mási­kon (aki azt hiszi, mi sem kömnyebb ennél próbálja csak meg otthon). me\fd a felső labdát fel-dobi a a levceőbe és a« megáll a fején, legurul a nyakába, vissza! urul a fe­lére. onnan ismét a másik lab»da tetejére táncol. Azt csinál a labdával, yamit akar. Pedig csak gyakorlás dolga az egész. Ezt raondia Marosi Mihály is. aki Írásismerten a legjobb labdaművész Szekszárdin. Hatalmas taps csattan fel. amikw az utol­só film is leoereg a hallgatóság előtt és a Játékosok valamint a szurkolók flömege az­zal távozik fél 11 órakor a Pártoltatok Há­zából, hogy komoly élménnyel gazdagodott. Remek küzdelem után a tolnamegyei úttörők győztek! Tolna megye—Fejér megye 3:2 (0:1) Dombóvár, 200 néző. Vezette: Zala vári (Fe­jér megye). — A két megyei úttörő váloga­tott labdarúgócsapat Dombó vár ott mérte ösz- sze újból erejét. Tikkasztó hőségben, dél­után fél 5 órakor kezdődött a mérkőzés. Tolna kezdi a játékot és erősen ostromolja a vendégek kapuját. Mégis a 3. percben a vezetést a fejérmegyeiek szerzik meg, Bos- nyák kiugrik a védők közül, a kapus kifut, s mellette a csatár lassan begurítja a lab­dát. 0:1. A gól felvillanyozza mindkét csapatot és heves támadások indulnak mindkét kapí felé. A tolnaiak 3 szögletet is kiharcolnak, de eredménytelenek. A 12 .percben hatalmas kapufát rúg Kardos. A vendégek kapusa ha­talmas formát mutat, csak úgy ragad a ke­zéhez a labdát. A 18. percben Strasser or­dító helyzetet hagy ki. Az iram nem lanyhul, sőt mindjobban kezd érdekesebb lenni a já­ték. Szünet után már az első percben Bosnvák a fejérmegyeiek középcsatára kapufát rúg. A tolnamegyeiek erősen támadnak és az eredmény nem marad el. A 4. percben Kar­dos váratlan bombalövése meghozza a várva- várt egyenlítést, 1:1. A következő percben Szabó az ügyetlenkedő kapus mellett meg­szerzi a vezetést Tolna meaiye javára, 2:1. A 8. percben újabb rohamozás van a vendégek ellen és Kardos a kifutó kapus mellett 3:t-re növeli a tolnamegyeiek előnyét. Ezután gyö­nyörű támadásod indulnak mindkét kapa ellen, s végül a 28. percben Bosnyák szépít az eredményen, 3:2. Az iram ezután sem lanyhul, sőt fokozódik. Szögletarány 6:2 Tolna javára. A játékvezető kicsiny látókörben vezette a mérkőzést mindkét csapat rovására. Bírálat: A hosszú ulazás után a vendégek fürgén mozogtak. Látszik rajtuk, hogy a ta­vaszi évadban sok mérkőzést játszottak és az utoUsó percig nem adták fel a reményt. Kár. hogv a pályán nagy fű volt és így nem tudott még nagyobb és szebb játék kialakul­ni, bár a közönség így is többször tapsolt mindkét csapatnak. Az eredmény igazságos­nak mondható, mert Tolna megye úttörői mintha nagyobb lelkesedéssel játszottak vol­na. A mérkőzés után ígnáczv György, a Társ. Szöv. ifjúsági elnöke a TSR által felaján­lott érmeket a győztes csapatmik kiosztotta abban a reményben, hogy e két megye út­törői nem csak ebben az évben, hanem min­den évben megismétlik ezt a találkozót.' mert ezzel az egyetemes magyar labdarúgás ügyét viszik előbbre az úttörő pajtások. Paks nagyarányú győzelmet ^aratott Rátaszék felett a megjnei bajnokságban Ismeretes, hogv husvét vasárnap* kellett volna Bátaszéknek Pakson szerepelnie. Báta- szék akkor anyagiakra hivatkozva lemondta a mérkőzést. Első fokon a megyei "jTJSB Lab­darúgó Társadalmi Szövetsége. Paksinak jut­tatta a bajnoki pontokat, de a Báta:Kzéki Lo­komotiv fellebbezésére úgy Határozott a fel- lebbviteli bizottság. hogy a mérklőzést le kell játszani. Igv került sor a mérkiSzés le­játszására. amelv igen meleg időben, a ma­gyar—brazil mérkőzés miatt (bár a mérkő­zést a pályán közvetítették) mérsékelt! érdek­lődés mellett kerüli sorra. A kiesési rang­adón a paksi csapat lényegesen gólkéipesebb- nek mutatkozott és ennek ellenére, bogy a vasutascsapat a mezőnyben szépen játszott, 6:0 arányú győzelmet aratott. A bajnoki táb­lázaton a Paksi Kinizsi felkerült a 11. hely­re. Minthogy úgy hírlik, hogv Punaffcldvár is visszakapja büntetőpontjait, jelenleg a Dombóvári Postás és a Bátaszéki Lokomotív áll a legrosszabbul. A múlt vasárnapról el­maradt Dombóvári Postás—Szekszárdi Dózsa mérkőzést az elmúlt vasárnap sem renrfezték meg. A bajnokság állása a D. Postás— Dózsa mérkőzés nélkül a XIV. forduló után a következő: 1. Nagymányok 14 12 — 2 61:12 24 2. Simontornya 14 8 3 3 42:22 19 3. Bonyhád 14 8 3 3 27 20 19 4 Sz. Építők 14 8 1 5 28:31 17 5. Sz. Építők 14 8 — 6 20:27 16 6. D. Lokomotiv 14 7 2 5 35:50 16 7. Máza 14 6 1 7 34:28 13 8. Sz. Dózsa 13 6 2 5 33:28 15 9. Tolna 14 6 2 6 35:57 14 10. Hőgvész 14 6 — 8 35:45 12 11. Paks 14 3 2 9 30:52 8 12. Dunaföldvár* i4 2 5 7 30:35 7 13. Bátaszék 14 3 1 to 15:54 V 14. D. Postás 13 2 2 9 18:42 6 * 2 büntetőpont levonva. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefooszámit 20-10, 20-11 Szekszárd. Széchenvi-utcs 18. M. N. B. egyszámlaszám: 00.878.065—58 Előfizetési díj: havi lt— forint. Baranyamejryei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály-utca 10 •*. Telefon: 20-27. A nyomdáért falai; MELLES REZSŐ. «if á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom