Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-22 / 120. szám

4 NAPLÓ mi4 május n Tatarozó Vállalat: Közel 5000 forintos anyagmegtakarítás egy hónap alatt Több Marat hirdseti a Tatarozó Vállalat munkahelyein: „Takarékos­kodjunk az anyaggail." Építőmunfcá- saink átérezték a Gazda-mozgalom jelentőségét és a pártkongresszus tiszteletére tettek ilyenirányú felaján lásokat is. Ezen ígéretükkel nem­csak a takarékossági mozgalmat akarták kiszélesíteni az építésvezető­ségeken, hanem be akarták bizonyí­taná azt, hogy az anyag helyes ke­zelésével, felhasználásával lehet ol­csóbban is építkezni. Az elmúlt hónapban a legtöbb kőműves brigád teljesítette a Gaz­da-mozgalom keretén belül tett vál­lalását, amihez hozzájárult az is, hogy a legtöbb brigád hulladékanya- got is dolgozok fel. Ifj. Merk Já­nos sztahanovista kőműves brigádja a paprikatanyai 100 férőhelyes mar­haistálló építkezésénél 180 forint értékű anyagot takarított meg. — Ugyanezen az építkezésen dolgozik Wiedemann János sztahanovista ácsbrigádja is. mely a hulladékdesz­ka felhasználásával 240 forint érté­kű deszkaainyagot takarított meg. A szekszárdi gép javítóműhely épít kezesén ooitgoz.ik Tart Tibor Ady Endre-brigádja. A brigád tagjai 100 forint értékű anyagsnegtakarításra tettek ígéretet április hónap elején. A hónap végéig azonban a habarcs és téglatörmelék bedolgozásával 140 forintot takarítót.ak meg. Túltelje­sítette az ainyagiak&rékosság terén tett vállaláséi a tamási építésveze­tőség Petőfi-hrigádja is, mert 500 forint értékű vállalással szemben 600 forint értékű anyagot takarítóitok meg. Szeltner Jakab brigádja 400 forint vállalással szemben 420 forin­tot, Axt elvtárs Dózsa brigádja pe­dig az atiyaghuiMás csökkentésével pedig 430 forint értékű anyagot ta­karított meg az elmúlt hónap folya­mán. Megtették vállalásukat az anyag- takarékosságra a bát-aszéki építésve­zetőség brigádjai is. S a brigádok értek el szép eredményekéi e téren is. A Makeamemko-brigád. Marosi József sztahanovistái kőművessel az élen ? korsóstanyai híalaldáik építé­sénél a terv 170 százalékos teljesí­tése mellett a törött jégiák bedolgo­zásával, valamint mész és cement - takarékosság«»;!, több, mint 200 fo­rintot értok el. így ezenárányú vál­lalásukat is túlteljesítették. A Kos- suth-brigád. mely az ujbereká 100 férőhelyes istálló felvonulási épüle­tének tetőszerkezeiét régi anyagból álütojta fel, mintegy 2000 forint értékű anyagmegtakarítást ért él. Említésre méltó még a vertikális üzem dolgozóinak takarékossági ered menye. Több. mint 40 kiló anyagot takarított meg a cememtrészleg a huiiadékves fel használásával, ami több. mint 600 forintot tett ki. S ha a felsorolt brigádok megtakarított pénzösszegét összeadjuk akkor kö­zei .6000 forintos anyagmegtakarítás- ról beszélhetünk, ami a Tatarozó Vállalat dolgozóinak becsületes mun­káját bizonyítja. Ozorai II. Pártkongresszus tsz : Harc a 240 mázsás holdankénti cukorrépatermésért Az ozorai II. Pártkongresszus tsz isága a vezetőséggel karöltve elha- ozta, hogy csatlakozik a sáa’bogár- Vörös Hajnal termelőszövetkezet elindított mozgalomhoz. Harc- idulnak a 30 mázsás kukorica érmés eléréséért. A tsz 42 hol­tott kukoricát, melynek a te- még az ősszel megfelelően tették. Október bO-ra befejez > centiméteres mélyszántást, pedig a vetés előtt elvé- simitózást. kultivátorozást ^rezest. A vetést 5 nappal előtt fejezték be. A jó tményeként kukoricájuk kelt és már meg is fo­lt a pártkongresszus y határoztak .hogy a vül lókapával meg is t ezenkívül még két- ' negismételni. iga újabb mozgalmat \- ani a cukorrépatermés, lekében, ö hold cukor­v­)**> répa vetésükön 240 mázsás átlagter­mést akarnak elérni. Ennek előfel- ■ételét már az ősszel biztosították. Kihordták az istállótrágyát. melyet slőhántós ekével 190 centiméter mé­lyen szántottak alá. Ezenkívül két és fél mázsa szuperíoszfátot szórnak ki holdanként. Ennek kétharmad ré­szét az össze! szórták ki. egyhar- mad részét pedig most tavasszal a simiitózás előtt. Ezenkívül 80 kiló pétisót is kiszórjak fejtrágyázásként. De a vetéssel sem késlekedtek. A szépen kikelt cukorrépának az első sarabolását már május 5-re elvégez­ték, de úgy határozott a tagság, hogy a kongresszusi héten befejezik az egy elés i is és a második sarabo- lást. Ezt a munkát május 18-ra be­fejezték. Az egyelés után ismét fej- r ágyazzák, 30 kiló pétisót szórnak ki holdanként, melyet mélyített ka­pálással kevernek a földbe. Lehőcz István Tamási lásler Sándor új élete . . . A kakasdi Gábor Áron termelő­szövetkezet tagjai már a kora reg­geli órákban indultak a répaföldre, hogy elvégezzék a sarabolást. Az eső azonban hamarabb abbahagyatta ve­lük a munkát és csaik a délutáni órákban tudták folytatni. Az udvar elcsendesedett, csak az istállóból lehetett egy-egy hangot hallani. — Manci, menj odébb, nem akarsz érteni. — Majd egy másik nevet említett, aztán elcsendesedett az istálló is. Egy idősebb bácsi lépegetett kifelé az ajtón, Kásler Sándor volt, aki a lovakat gondozza. Bementünk az istállóba, ahol a jó erőben lévő lovak frissen kaszált lucernát fogyasztotok. — Ezt a 10 lovat gondozom — szólalt meg a lo­vak gondozója. — Az a belső az enyém volt, azzal léptem be 4 év­vel ezelőtt. Fry leis szünet után egyé­ni gazda korára vetett visszapillan­tást: — Én gondozom a lovakat, de a ..Manci" nálam ennél kövérebb volt. — Mi az oka. hogy itt nem hí­zik meg? Pedig abrakot is kap — kérdezte tőlünk Kásler bácsi. De mire felelhettünk volna, mái- maga válaszolt: — Igaz, én se voltam pár évvel ezelőtt ószhajú es most itt van ni , — megemelte kalapját s az ősz fürtök arról beszéltek, hogy az idő eljár, az évek repülnek. — így van ez, az én ..Manci" lovam is megöregszik lassan. Kásler bácsinak nem volt könnyű az élete. 6 gyermeket kellett felne­velni és amit ő a legnehezebbnek mondott, — 5 lányt férjhez adni. Na. ie ez is sikerült. Igaz, amióta a ter­melőszövetkezetiben vannak. 1046- ’oan simerkedtek r»ag ezzel a tájjal, amikor Erdélyből ide települtek. — Azóta már több év elrepült és ők megszerették a földei, igazi gazdá­jává váltak. Kásler bácsi elmondta azt is. ha családjával munkába men­tek, maguk alkottak egy brigádot, de nem volt hiba ám a zárszám­adáson sem: amikor hosszú kocsival vitték a gabonát hazafelé. Még most is van cukruk, mert tavaly is több. mint egy félmázsát kaptak. A család már szétoszlott, keveseb­ben vannak, de most is lelkesen dolgoznak, mert jövőjük biztos zá­logát látják a 'nagyüzemi gazdálko­dásban. Jókai ünnepségek megyénkben A zombai általános iskola nevelő testületé a községi kultúrotthonban színvonalas műsorra) egybekötött Jókai emlékünnepséget rendezett a nagy író halálának 50. évfordulója alkalmával. A rendezés munkájában valamennyi nevelő lelkesedéssel vett részt. Az ünnepi megemlékezést Boros Béla igazgató mondotta. Ki­emelte Jókainak az 1848—49-es sza­badságharc dicsőséges napjait meg­örökítő és a haladás távlatai felé mutató nagyjelentőségű irodalmi munkásságát. Regényhőseinek jelle­me és cselekedetei alapján bemutat­ta Jókai hazaszeretetét, amelynek gyökere a kötelességteljesítés, a helyt állás. Ezek azok az erények, amelyek ben a szocializmust építő mai ma­gyar dolgozóknak is ki kell tünniök. Az előadást kétórás kultúrműsor követte. Az általános iskola tanulói mesejátékokat, dramatizált költemé­nyeket, népitáncokat adtak elő szí­nesen, pergő előadásban. Az össze­kötő szöveget Klopfer Éva és Pesti Anna tanulók mondották. A kultúr­termed, megtöltötte a falu dolgozó népe és nagy érdeklődéssel, hálás tapssal fogadta a rendkívül tanulsá­gos műsort. Az est bevételét az is­kola „kirándulási alapra” fordítja, hogy a felső osztályok tanulói a kö­zeljövőben megismerhessék főváro­sunk szépségeit. * Högvészen is szép emlékünnepély- lyel adóztak Jókai emlékének. A kultúrotthonban rendezett ünnepé­lyen megjelentek a tanács, a párt képviselői, az iskolák tanulói és a község dolgozóinak nagyrésze. Po- rubszky Mária, az óvónőképző igaz­gatója méltatta a nagy író munkás­ságát. Elmondotta többek között, hogy ma már kevés olyan ember van. aki ne ismerné Jókai művei­nek néhány kötetét és azok minden­kor számára kedves olvasmányt nyújtanak. Az emlékbeszéd után több felszólalás hangzott el, ame­lyekből kicsengett, hogy az ifjúság is szeretettel olvassa Jókai műveit. Szavalattal é« zeneszámmal fejező- I dött be a kedves ünnepély. Megalakult Kajdacsou az Ifjúsági Tanács Kajdacson választották meg a pak­si járás területén az első Ifjúsági Tanácsot. A Népművelési Miniszté­rium és a DISZ Központi Vezetősé­gének határozata, hogy minden kul- túrház vezetősége mellé a DISZ fia­talokból Ifjúsági Tanácsot kell szer­vezni, amelyek az eddiginél aktívab­ban kapcsolódnak majd be a köz­ségek és a járások kulturális mun­kájába. Az érdeklődésre jellemző, hogy 8 órakor, amikorra a gyűlés kezdetét hirdették, mintegy 40 fiatal gyűlt össze a kajdacsi tanácsházban. Részt vettek a gyűlésen a községi tanács és a pártszervezet vezetői, több pe­dagógus és a járási népművelési ki­küldöttek. Miután a kiküldött elvtársnő is­mertette az Ifjúsági Tanács megala­kulásának célját, feladatait, közösen beszélték meg a felvetődő problémá­kat és ugyancsak közösen állították össze a következő negyedév munka­tervét. Berki János dolgozó paraszt­fiatalt választották a kultúrotthon­igazgató mellé helyettesnek, rajta kívül még két leány és három fiú képviselj az Ifjúsági Tanácsot. A kajdacsi fiatalok lelkesedése például szolgálhat minden DISZ fiatalnak Összetartásuk, s az a fiatalos lendü­let, ahogyan szívvel-lélekkel a kul- túrmunka mellett tettek hitet, szinte meglepő volt. Tervükben új, vidám kultúrbrigá- dok felállítása szerepel, akik majd á nyári mezőgazdasági munkák ide­jén a munkában elfáradt dolgozókat derítik fel, köszöntik. A szépszámú kultúrgárda kerékpár kirándulást tervez a környékbe. Uj színdarabbal készülnek a színjátszó együttes tag­jai : Gárdonyi Géza a „Bor" / mű színművével. A mindig mosolygó, szeretettel nevelő Éva néni új tán­cot tanít a fiataloknak. Szentgyör- gyi Józsefné tanítónőt ugyanis az egész faluban csak mint Éva nénit emlegetik és a fiatalok szeretettel ragaszkodnak hozzá. Táncuk, az új „Májfa”-tánc megszületése említést érdemel. A kultúrcsoport tagjai má­jus 1-re ősi szokás szerint hatalmas, széptörzsü fát vágtak ki a kultúrgár- da leánytagjainak ajándékozására. Feldíszítették a legények tarka, li­begő szalagokkal, s mivel a kultúr­csoport táncos leányainak a száma meg a tizennyolcat is eléri, így nem egy kislányt tüntettek ki a szép májusfával, hanem a kultúrotthon udvarára állították fel titokban. Szép volt ennek a népi hagyo­mánynak a felelevenítése. Ebből szü­letett meg az új „Májfa” tánc Szént- gvörgyi Józsefné gondolatában. A gondolatot tett követte, s már tanul­ják is az új táncot igazi magyaros lendülettel. Kántor AntoLné levelező. ii r n i: u SZOMBAT, MÁJUS 22 ÜGYELETES GYÓGYSZER TAR. 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Júlia. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás szombat estiig: ma változó felhőzet, eső nélkül, holnap nyugat feléd növekvő felhőzet, több helyen eső. Időnként élénk szél. Az éjszakai lehűlés nyugaton gyertgü’, keleten erősödik. A nappali hőmé' sóklet a Kis-Alföldön csökken, má hol emelkedik. Várható hámérsé let} értékek szombaton reggel 4- 7, délben ésaabnyugaton }2—15, rru hol 17—20, egy-két helyein 20 fok felett. S_P_OR_T A 0:7-től a 6:3-ig (4 magyar-angol labdarúgómérkőzések múltja) A stockholmi olimpia után közel negyed­év-századnak kellett eltelnie, amíg ismét ta­lálkozhattunk a labdarúgás mestereivel, az angolokkal. Az 1934. évi világbajnokságra készülő fáradt magyar csapatot tartalékosán állították fel, öt helyen változtatták meg, sőt Vágó személyében újonc is került a ma­gyar csapatba A mérkőzés előtt a világhírű szaktekintc ny, Meisl Hugó a következőket mondotta: ,.Anglia a futballsport vehető or­szága, nyomába sem léphet egy ország sem. Nem az eredmény a fontos, akárhogyan is végződik a mérkőzés, a magyar futball évekre fogja hasznát látni ennek a találko­zásnak.“ Az összeállítás hiányos volta miatt legjobb esetben is tisztes vereséget várt a közvélemény. Síájus 10-én az Üllői-úton 35 ezer néző előtt került sorra az ötödik magyar—angol mérkőzés. A pálya környékén .működnek“ a feketejegyárusok, a páholyokban impri- mée-toalettek, fehér köpenyek, rókák, bril- liánsok . . . Nem a toaletten spórolták össze a tízenötpengős belépőjegyeket ... Az olasz Barlassina sípjelére így állt fel a két csa­pat: An^lia; Moss — Cooper, Hapgood — Stoke, Hart. Burrows — Crooks, Carter, Tilson, Bastin, Brook. — Magyarország: Háda (Ferencváros — Vágó (Bocskay), Sternberger (Újpest) — Szalay (Újpest), Szües (Újpest), Lázár (Ferencváros) — Rökk (Budai), Avar (Újpest), Sárosi (Fe­rencváros), Toldi (Ferencváros), Kemény (Ferencváros). A mérkőzés kezdetén Whittakert, az ango­lok edzője nyilatkozik: „öt—nullra győ­zünk.“ Az állóhely magyar közönsége eget­verő huj-huj-hajrá-val biztatja csapatát. Sá­rosig Toldinak adja a labdát, az Szűcsnek gurít, a leadást az angolok csípik el & máris támadásba lendülnek. Védelmünk tisztáz s kezdenek magukra találni a mieink. Támadunk, csak egy kicsit még döcögnek az akciók. A gyors angolok támadásai veszélyesek, de Lázár biztosan áll a lábán. A kilencedik perctől állandóan mi támadunk, a félelme­tesen kezdő angol csapat teljesen beszorult. Az újpesti Avar nagy erőbedobással és biz­tossággal játszik. A magyar fölény tovább Izgalmas pillanat! Hapgood hátvéd lefedezi Toldit az angol kapu előtt, a labdát Moss kapus kaparintja meg. tart. A csatársor remek akciókkal közelí­ti meg az angol »kaput, de a védelem ment. Toldi Géza bombái adnak munkát Moss ka­pusnak. Sárosi gólhelyzetben van. de az an­gol kapus gyorsabb. Nagy a magyar nyo­más, egymás után futnak a remekebbnél- remekebb támadások, az állóhely ütemesen tapsol. Félóra után kissé feljönnek az ango­lok. De a tapasztalt Sternberger mellett az újonc Vágó is megállja a helyét, a csapat egyik legjobbja, Lázár pedig fölényes cse­lekkel viszi előbbre a labdát. Sárosi, Toldi, Avar egymásután kerül gólhelyzetben. Vé­delmünk fölényeskedik, de nincs baj. A fél­idő yégefelé Toldi elől ment Moss, Avar fölélő, hátul Sternberger ment egy veszélye« helyzetet s vége az első félidőnek. * A második félidő angol támadással kezdő­dik, de rögtön átveszik a mieink az irányí­tást. Állandóan mi támadunk, Toldi é« Avar bombái záporoznak az angol kapura. Rökk tont egy tiszta helyzetet. Egyik táma­dás a másik után megy az angol kapu felé. loldi Sárosihoz játszik a tizenkettedik perc­ben, kiadja Rökknek. Pompás beadás után loldi azonnal Avarhoz továbbít, aki a ha­tosról megvágja a labdát s az védheteti énül megy a hálába. Tombol a közönség, l:0-ra vezetünk! Avar elégedetten nézi a hálóba tartó labdát. A gól után rákapcsolnak az angolok, de védelmünk biztosan áll a lábán. Kissé csök­ken az iram, már kezdenek fáradni a já­tékosok. A 21. perctől az angolok percei következnek. Azonban a 24. percben Lázár szökteti Keményt, Sárosi kapja, Toldihoz fejeli át, aki sarokkal vissza hátra adja, a labda Sárosihoz pattan s ő tíz méterről a jobb sarokba vágja. 2:0-ra vezetünk! A kö­zönség lelkes öröme tetőfokra hág. A gól után ismét erősítenek az angolok, változa­tos mezőnyjáték alakul ki. A 36. percben az angolok megszerzik becsület-góljukat. Til­son védhetetlen lövése utat talál a hálóba. A hátralévő időben a magyar csapat támad állandóan s az utolsó percben is meleg helyzet adódik az angol kapu előtt. A mér­kőzés végén a közönség eget-földet rázó tombolással köszönti a győztes magyar csa­patot. A magtyar labda ni fii« fennállása óta 1934-ig ekkor aratta legnagyobb sikerét. Szívvel és lelkesedéssel játszott az első perctől az utolsóig. Káprázatos iramú, szín­vonalas küzdelemben biztosan győzött a csil- | lógó tudású magyar csapat, az utolsó pil­lanatig teljes erőbedobással küzdő angolok ellen (Legközelebb az 1936. évi londoni mérkő­zést ismertetjük.) Paksi Kinizsi—Mázai Bányász 3:1 (0.1) Paks, 1500 néző. Vezette: Pető. Mázai Bá­nyász: Zöld — Újházi, Bánkuti, László — Láng, Radó — Gebhardt, Kersák, Savanya, Henczi, Kiss — Paksi Kinizsi; Szabó — Tannert, Darnai, Wolf — Pál, Hermann — Somodi, Váczi, Frenák. Vida, Mészáros. — A vendégek kezdenek, de hamarosan a ha­zaiak kezébe kerül a játék irányítása. Az első 20 percben Máza saját kapuja elé szo­rul. de a hazaiak góllövési kísérleteit nem kíséri szerencse. A 19. percben Darnai ösz- szefejel az egyik mázai játékossal és fel­reped a homlokán a bőr Csak 5 percnyi ápolás után tér vissza. Paks átcsoportosít. Váczi lesz a középcsatár. Frenák a közép­hátvéd, Darnai jobbösszekötőbe áll. A 28. percben mázai támadás után a vendégek ve­zetést szereznek. Kersák Savanyához ját­szik aki 12 méterről a jobb felső sarokba lő. 0:1. A hazaiakat nem töri le a ven­dégek sikere, továbbra is a Kinizsi kezde­ményez többet. A TI. félidőt is Kinizsi támadások vezetik be, de már sokat jut szóhoz a bányász- egviittes is A 9. percben Gebhardt fakép- nél hagyja a Kinizsi védelmet, de hatalmas helyzetben hibáz. Változatos mezőnyjáték után a 17. perc hozza meg a Kinizsi számára az egyenlítést. Somodi a jobbszélen elfut, kicselezi a védőket, bead és Mészáros aka­dálytalanul fejelhet a léc alá, 1:1. A gól Hőgyész—D. Lokomotiv 3:2 (2:1) Hőgyész, 1500 néző. Vezette: Babits. — Hfígvész: Petrányi — Buda, Pernekj, Ift — Ulrich I., Ulrich II. — Herr, Hegedűs, Trick II., Molnár. Pongrácz. — D. Lokomo­tiv: Halmos — Kerecsenyi, Kelenfi, G. Kiss — Sipos. Pólyák — Simonfalvi, Papdi, Ilirczi. Gelencsér. Mátrai A mérkőzés előtt régen látott szép szám­mal özönlött a közönség a pályára. A ven­dégcsapat indítja el a labdát, a hazai csa­pat támad, s már az 5. percben nyílik al­kalom a gólszerzésre, azonban a hazai csa­tárok hibáznak. A 10. percben mégis a^ Lo­komotiv szerzi meg a vezetést. Szabadrúgás­hoz jutnak, a hazai védelem leáll, lest rek­lamálnak, Hirczi a kétségbeesetten kifutó Petrányi feje felett megszerzi a Vezetést, 0:1. Izgalmas, nagyiramú játék kezdődik, hol az egyik, hol a másik kapu forog ve­szélyben. Inkább küzdelem, mint szép já­ték alakul ki, ami végig jellemzi a játé­kot. A 25 percben egyenlít a hazai csapat. Ift szabadrúgását Hegedűs átemeli a kapus feje felett, amit Trick II csukafejessel küld a kapuba. 1:1. A gól után egyik csa­pat sem tud tartós fölényt kiharcolni, mind­két csapat hosszú előrevágott labdákkal kí­sérletezik. Egy ilyen labdával Molnár a szélen villámgyorsan lefutja a Lokomotiv védelmet és szépen hátra gurítja Pongrácz- nak. amit az értékesít, 2:1. A magas lab­dákkal kísérletező Lokomotiv játékosokat rendre lefejelik a hazai védők. Szögletrú- ráshoz jut a hazai csapat, nagy kavarodás lámád a beívelt labda nyomán, amelyet felső ijcpufáról lepattan és az utolsó pillanatban mentenek a Lokomotiv védők. Támad a ven­dégcsapat. Hirczi elől Petrányi kifutással motit. majd ismét előle húzza le a labdát. Mezőnyjátékkal ér véget az első félidő. A második félidő fergeteges Lokomotiv tá­madások vezetik be. különösen a gyors Si- monfaivit futtatják. A 10. percben Gelen­csér helyett Kocsis jön a pályára. Lokomo- * tiv támadás végén egy sarokra tartó láb- iát Petrányi ritkán látott szép vetődéssel /erez meg. A 19. percben a sérült Herr jelveit Nichter áll be. Most a hazaiak tá­jiadnak, azonban a keménv Lokomotiv vé­lelem jól áll a lábán. A 25 percben sza­badrúgást ítél a játékvezető. Kelenfi rekla­mál. majd felesel a bíróval, mire az Ie­Í küldi a pályáról. A 35. percben az előre- húzódott Sipos egyenlít,. 2:2. Most már vé­feflelkesfti a hazaiakat. Egymás után ▼«- zeti támadásait a hazai csapat. A 20. perc­ben Frenák 25 méteres hatalmas szabadrú­gása a kapufán csattan. A 27 percben So­modi oldalról találja el a kapufát. Az utolsó negyedórában a bányászok támad­nak fergetegesen. A még el nem dőlt mér­kőzést a maguk javára szeretnék fordítani. A Kinizsi közönsége most már kiegyeznék a döntetlenben, A 40. percben váratlanul a hazaiak érnek el eredményt. Váczi Somodi- tól jó labdát kap. Kicselezi a ráfutó mázai hátvédeket és 18 méterről jó lövést küld kapura. Zöld vetődik, kapufára nyomja a labdát, onnan azonban olyan szerencsétle­nül jön vissza, hogy Zöldről a hálóba pat­tan, 2:1. Két perc múlva megismétlődik a Kinizsi első gólja. Bankó, aki a sérült Tannert helyébe állt be. bead és beadását Mészáros a hálóba fejeli, 3:1. A jóiramú mérkőzésen a Kinizsi győzelme megérde­melt. Az első félidőben lényegesen többet támadott, mint ellenfele és az II. félidőben is övé volt a kezdeményezés. A lelkes Bá­nyászegyüttes sportszerű, lelkes játékáért ugyancsak dicséretet érdemel. Kitűntek: Sa­vanya és Bánkuti Mázából, míg a hazai együttesből mindenki tudása legjavát nyúj­totta és külön senkit sem lehet kiemelni. A játékvezető jól vezette az erősiramú mér­kőzést. I deiemre rendezkedik a vendégcsapat, majd gyors lefutásokkal kísérletezik és a hazai csapatnak Petrányival az élén be kell bizo­nyítani, hogy jól áll a lábán. Érvénytelen gólt szerez a hazai csapat, Trick II. lab­dájával Molnár elfut és gólt lő, amit le» miatt nem ad meg a játékvezető. Majd He­gedűs fejese alig kerüli el a kaput, Nich­ter fejesét Halmos kitűnő reflexei nyomja az alapvonalon kívülre Hullámzó mezőny­játék után a 44. percben Trick II. labdáját Molnárhoz játsza, az átengedi lába között és a fedezetlenül hagyott Pongrácz biztosan juttatja a hálóba, 3:2. Kezdés után véget is ér a játék. Jók: Petrányival az élen a közvetlen vé­delem, Molnár, Trick II., Ulrich I., illetve G. Kiss, Simonfalvi és Halmos Bírálat: A mérkőzést inkább izgalma« küzdelem, mint szép játék jellemezte. A hazai együttes minden tagja rászolgált a győzelemre a keményen és jól játszó D. Lokomotivval szemben. A kemény mérkőzé­sen a játékvezető biztosan kezében tartotta a játékot. MOZI Garav filmszínház. Május 26-ig: A BA­LETT GYÖNGYSZEMEI. Szovjet színes film. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 4. 6 és 8 órakor, hétköznap: 6 és 8 órakor. GYORS- és gépírókat gyakorlattal azon­nali belépésre felvesz Terményforgalmi Vál­lalat Szekszárd. Jelentkezni lehet mindett nap írásban vagy személyesen. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszánMP 20-10, 20-11 Szekszárd, Széchenyi-utca 18. M N. B. egyszámlaszám: 00.878.065—% Előfizetési díj: havi 11.— forint.--------*-----------------------------— ­B aranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály-utca 10 8z. Telefon: 20-27. A nyomdáért felel: MELLES REZSÓ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom