Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-26 / 123. szám
(3 TOLNAI hűi* PBOLEmfáMEcmSugTm* A MAI SZAMBÁN: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója, Rákosi Mátyás elvtárs beszéde (2. o.) — A kongresszus kedden reggel folytatta tanácskozását (3. o.) — Határjárás a palánta tangazdaságban (S. o.) — Tanácsszerveink „segítsége“ a rácegresi Illyés Gyula termelőszövetkezetnek (5. o.) — Értekezletet tartottak a KTSZ-ek sztahanovistái (5. o.) — Nagy sikerrel zajlott le az ozorai ifjúsági találkozó (6. o.) J r A Wi XI. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ACANAK LAPJA ARA 5« FILLER SZERDA, 1954 MÁJUS 26 A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének beszámolója, Rákosi Mátyás elvtárs beszéde V. A népi demokrácia kulturális fejlődése (Lapunk tegnapi számában közöltük a beszámoló első részét. Az alábbiakban a beszámoló második részét közöljük.) Általános fejlődésünk eredményei e területen is megmutatkoznak. Népi demokráciánk kulturális eredményei fokozatosan megváltoztatják népünk világnézetét, kiszélesítik műveltségét, emelik öntudatát, gazdagabbá, sokoldalúbbá teszik életét. Néhány kiragadott számadat szemlélteti a fejlődést. 19384)an 8152 mű ielent meg nyomtatásban 17,272.000 példányszámban, 1953-ban 18.767 mű 51,079.000 példányban. A rádió előfizetők száma 1038-bam 419.200 volt, jelenleg meghaladja az 1,500.000-et. A rádió különösen a falun terjed. Már folynak a magyar televízió kísérleti adásai i.s. Népünk műveltségének kiszélesítését legjobban a közoktatásügy fejlődése tükrözi. Jelenleg háromszor annyi tanuló szerzi meg az általános iskola nyolc osztályának megfelelő képzettséget, mint a háború előtt. Ugyancsak háromszorosára emelkedett a középiskolások és ötszörösére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A közép- és főiskolai diákok többsége munkás és paraszt származású: népi demokráciánk megteremti saját értelmiségét. A lakosság növekvő kulturális igényei megkövetelik a közoktatás- ügy minőségi fejlesztését. Mindenek előtt -ki kell szélesíteni és meg kel] szilárdítani az egész közoktatás alapját: az általános iskola rendszerét. Különösen a falusi és tanyai iskolák fejlesztésével kell meggyorsítanunk a szaktanerőkkel ellátott nyolcosztályos általános iskola teljes kiépítését az egész országban. A művelt, kultúrált, a városi lakossághoz hasonlóan széleslátókörü, öntudatos parasztság a falu szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Az alsófoku oktatás fejlesztése kap csán nem egyszer találkozunk olyan véleményekkel, mintha most az általános iskolák mögött másodrendű kérdésként kívánnánk kezelni a felsőoktatás ügyét. Erről természetesen szó sincs. A szocializmust építő Magyarországnak a jövőben nem ke- vésbbé, hanem nagyobb mértékben lesz szüksége középiskolai és egyetemi képzettségű szakemberekre. Egy pillanatra sem tévesztjük szemelő!, hogy az egyetemi hallgatóság munkás, paraszt többsége az oktatás ügy demokratizálásának -legalább oiy -nagy, vagy nagyobb diadala, mint az általánossá tett általános iskola. Az általános iskola nyolc osztálya nemcsak cél, hanem eszköz is:_ a legtehetségesebb fiatalok számára út a közép- és főiskolai műveltség felé. Továbbra is teljes mértékben időszerű a magasabbfoku oktatás fejlesztése, de a jelen helyzetben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly! Az oktatás ismeretközlő feladatai mellett előtérbe kell állítani az iskola nevelő feladatait. Ahhoz, hogy pedagógusaink megfelelhessenek a fokozódó követelményeknek, a család, a társadalom részéről nagyobb támogatásra és megbecsülésre van szükségük. Az oktatás tartalmát tekintve a tárgyi ismeretek szilárd kialakítása mellett nemzeti kultúránk értékeinek: a magyar nyelv, irodalom és történelem oktatásának elmélyítésére kell törekedni. A népi demokrácia jó munkájának eredményei mutatkoznak meg a testnevelés, a sport fejlődésében és azokban a sikerekben, melyeket a magyar sportolók a nemzetközi versenyeken elértek. Ezek a sikerek erő sítik a népek békés együttélésének szellemét és növelik a rokonszenvet nemcsak a magyar népi demokrácia, — de az egész béketábor iránt. (Lelkes taps.) Ifjúságunk hazafias nevelését nemzeti művelődésünk és történelmünk gazdagabban feltárt örökségével kell megalapozni. Az iskolai oktatómunka helyesen hangoztatja, hogy -büszkék vagyunk Budai Nagy Antal, Dózsa György. Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc, az 1848 és az 1919 hősi hagyományaira, melyek mind e-gy-egy lépést jelentettek népünk évszázados felszabadító harcában. A történelmi fejlődés azonban nemcsak forradalmi ugrásokból, hanem a forradalmat előkészítő békés fejlődés, a reformok szakaszaiból is áll, amelyeknek .meg vannak a maga hősei. Oktató munkánk foglalkozzon ennek megfelelően Apácai Cseri •János. Tessedik Sámuel, Bolyai Farkas, Széchenyi István, Eötvös Ló- ránd és a magyar társadalmi haladás, a magyar tudomány és technika más úttörőivel is. Túl az oktatás kérdésén hadd szóljak ezzel kapcsolatban néhány szót népünk hazafias neveléséről. A szocialista hazaszeretet népi demokratikus hazánk szeretete nálunk egyre szélesedik és mélyül, de még nem hatja át kivétel nélkül az egész dolgozó népet. Oktatásügyünk, tankönyveink előreszaladnak, ha ezzel nem számolnak. De annál inkább építhetünk az egész népben régtől élő demokratikus hazaszeretet hagyó mányaira és azokra a nagv eredményekre, amelyeket tíz év alatt e hazafias eszményekből máris valóra váltottunk. A szülőföld, a* haza szeretete, felvirágzása és békéjének védelme kivétel nélkül mindenkit mellénk állít, aki büszke arra, hogy a haza végre szabad, művelt és erős. Az a mélyreható változás, mely az utolsó években a népi demokrácia min den területén végbement, fejlesztőén hatott a tudományos éleire. A tudományt soha olyan társadalmi megbecsülés nem vette körül, soha olyan támogatásban nem részesült, mint a dolgozók államában. Ennek eredményeképpen jelentékenyen fejlődött a tudományos munka, különösen a műszaki és természettudományok területén. Az eredményekben nem kis része van a Magyar Tudományos Akadémiának, mely 1949. évi újjászervezése óta jelentős munkát végzett szocializmust építő társadalmunk tudományos szükségleteinek kielégítése terén. — Rákosi elvtárs ezután a társadalom-tudományi ágak fejlődésének eredményeiről, a közgazdaságtudomány és a filozófia helyzetéről beszélt, majd így folytatta: A dolgozó népet szolgáló, a haladás eszméit hirdető új magyar irodalom és művészet jelentékeny fejlődésen ment ót az utolsó évek folyamán. Számottevő sikereket ért e! itthon és külföldön a magyar film. mely tovább fejlődött az új élet és a történelmi témák ábrázolásában. Fellendülésben van a színházi kultúra. A képzőművészetnek nyújtott fokozottabb állami támogatás megkönnyíti az alkotó munka kibontakozását. A zenei előadóművészek újabb sikerei mellett mind több eredményt értek el a zeneszerzők is. Különösen örvendetesek a felszabadult élet ábrázolása terén elért irodalmi sikerek. Gyors ütemben erősödik a népi demo-* krácia nevelte írók tábora, szaporodnak a szocialista realizmus szellemében fogant művek. Uj irodalmunk nagy népszerűségnek örvend, a népi demokráciák országaiban és különösen a Szovjetunióban, ahol klasszikusaink mezeit egyre gyakrabban jelennek meg fordításban ma élő íróink művei. Az elmúlt évben a Szovjetunióban huszonöt magyar mű fordítása jelent meg. körülbelül 1,280.000 példányban. Az irodalom új fejlődése és művészeti életünk egységének megszilárdítása érdekében tovább kell javítani a párt és állam irányító tevékenységét. Fel keíl számolni a bürokratikus, vagy túl közvetlen beavatkozást az alkotó munka folyamatába. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy az írói munka elsősorban az író dolga. Ugyanakkor az írói munka eredménye: maga a mű — a nép ügye. Akár a jelen, akár a történelem témáit dolgozza is fel. a nép pártján állva, a nép kérdéseire kell válaszolnia. Meg kell szüntetni a párt és állami, irányítás tulcentralizálását. Érvényesíteni kell azt az elvet, hogv az egyes területek elvi és gyakorlati problémáit a párt segítségével maA mi nagy pártunk immár negyedik évtizede harcol népünk szabadságáért. a szocializmus ügyének győzelméért. Egy negyed századon át a föld alatt, az illegalitás nehéz viszonyai közepette küzdött a munkásosztály, a dolgozók életérdekeiért, s a reakció ellen vívott hősi, áldozatos harcával már akkor, a legnagyobb üldözések közepette megnyerte a nép legjobbjainak támogatását. szeretetét és elismerését. A felszabadulás óta eltel, majdnem tíz esztendő folyamán a Magyar Dolgozók Pártja az ország elismert vezető erejévé vált és biztos kézzel irányította azt a fejlődést, melynek eredményeképpen hazánkban a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép lett az ország gazdája. Pártunk küzdelmei hazánk megerősítéséért, népünk jólétének állandó emeléséért azért járnak sikerrel, mert pártunk politikai és szervezeti összeforrottsága, ideológiai egysége szakadatlanul erősödik és mind szilárdabbá válik. Ebben az erősödő politikai, szervezeti egységben van a párt legyőzhetetlen ereje! (Lelkes 4taps.) Az elmúlt év júniusában megtartott központi vezetőségi ülésnek történelmi jelentőségű határozatai meghatványozták pártunk erejét, növelték harci készségét és továbbfejlesztették pártunk politikai és szervezeti szilárdságát, ideológiai egységét. Pártunk sorainak megbont- hata.lanságát erősítették a pártunk vezetésében végbemenő elvi jelentőségű változások. A káros egyszemélyi vezetés módszerét — amelyből any- nyi hiba és kár származott — a kollektív vezetés lenini elve és gyakorlata váltotta fel. A pár' egysége erősödött és. erősebb ma, mint valaha, mert erősödött a pártvezetés egysége is. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy nagy pártunk megerősödve, megbonthatatlan egységbe forrva érkezett el kongresszusunkhoz. (Lelíkes, ütemes taps.) Ebben van — elvtársak — pártunk karcának és munkájának egyik legértékesebb eredménye. Pártunk ereje, befolyása annak köszönhető, hogy a dolgozó nép pártja, hogy összeforrva a dolgozó tömegekkel, azok célkitűzéseit valósítja meg. Pártunk az elmúlt évek folyamán újra bebizonyította, hogy minden helyzetben ki tudja munkálni népünk számára á legjobb rendszabályokat, hogy nem fél nyíltan, bátran, önkritikusan feltárni az elkövetett hibákat, s hogy gyorsan, határozottan hajt végre fordulatot ott, ahol ezt népi demokráciánk érdeke megköveteli. Pártunk Központi Vezetőségének a múlt év júniusában hozott határozata a pár: belső 'életének, a vezetés módszereinek alapvető megjavításáról lényeges eredményeket hozott. Eredményesen számoljuk fel a pártban hosszú éveken át meghonosodott idealista, kispolgári nézetet a személyi kultuszról. A guk a területen dolgozó művészek és kritikusok oldják meg. Azok a kommunista és pártonkívüli írók, művészek és jeritikusok, akik a párt célkitűzéseit szívvel lélekkel magukénak vallják, nyílt elvi vitákban küzc'jék le a polgári ideológia és a szektán« nézetek maradványait, alakítsák ki a pártos álláspontot, a művész; alkotó munka elvi, politikai és szakmai kérdéseiben. Messzemenő hatóskörrrel kell felruházni a kulturális életnek azokat a műhelyeit, amelyek helyileg az alkotómunka támogatására hivatottak. A művészeti szövetségektől, könyvkiadóktól, színház és film dramaturgiáktól, VI. A párt párt vezetésében mind erőteljesebben érvényesül a kollektív vezetés lenini elve, pártunkban bátrabban bontakozik ki a bírálat és önbírálat. Közelebb kerültek a párt vezető szervei a tagsághoz, s maga a párt a néphez. Mindennek eredményekén pen megnőtt pártunk ereje, a párttagok aktivitása, elevenebbé vált az élet pártunk minden területén. Habár minden kétséget kizáróan lényeges javulás állapítható meg a párt belső, életében és a vezetés módszereiben, mégis le kell szögezni, hogy teljes fordulatot ezen *a téren még nem sikerült elérnünk, sőt mi több, számos pártszervezet, sőt még egyes megyei bizottságok munkájában is megmaradt, vagy .yissqg- tért a régi vezetési stílus, a vezetes nem kollektív, hanem egyszemélyi meggyőzés helyett a parancsolgatás módszerét alkalmazzák és továbbra is lebecsülik a választott szervek je- ,en tőségét. A javulás ellenére még nem kielégítően folyik az önbírálat. Vannak olyan pár (funkcionáriusok, aikjk az alsóbb pártszervezetektől ugyan már megkövetelik az alapos önbírálatot, azonban azt már nem tartják szükségesnek, hogy a saját munkájukat megbírálják és ha mégis joigos bírálat éri őket, akkor azt gyakran nem fogadják el. Vannak olyan párlfunkcionáriusok is, akik a bírálatot „elfogadják“, sőt mi több, „önbírálatot'* is gyakorolnak, de ezt inkább a pártmunka kicsit terhes velejárójának tekintik csak. Emiatt hibáikat, hiányosságaikat nem számolják fel és mintha mi sem történt volna, megismétlik munkájukban a megbírált hibákat. Az ónbírálathoz való ilyen formális viszony ellen a párton belül küzdeni (teli. mert ez a párta., a pártmunkál csak hátráltatja, mert megnehezíti az elkövetett hibák kijavítását. A bírálat és önbírálát pártunk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje, s ezért pártunkban feltétlenül biztosítani kell, hogy a bírálatot és önbírálatot nyomon kövesse a hibák és hiányosságok gyors és maradéktalan felszámolása, a pártmunka megjavítása. Ahol a kritika szabadon érvényesül,. ahol a párt meghallgatja és orvosolja a dolgozók panaszait, ott erősödik a pártdemoikrácia, ott szorosabbá válik a párt és a széles tömegek kapcsolata és megnövekszik a pártszervezetek tekintélye. Ahol viszont nem segítik elő a párton belül a kritikát, figyelmen kívül hagyják a kellemetlen jelzéseket, vagy éppen elfojtják. Üldözik a bírálatot, őrt gyengül a párt és a tömegek kapcsolata, mert a párt nem értesül idejekorán olyan jelenségekről, amelyek később komoly következményekkel járnak. A kritika gyakran a tömegek kezdeményezésének, alkotóvágyának megjelenési formája és aki ezt elfojtja, mérhetetlen kárt okoz pártunknak. Olyan légkört kell teremteni a pártban, amelyben az egyszerű tag félelem nélkül bírálhat, adhatja elő panaszát, vagy bejelentéseit. A pártban nem maradhat felelős munkahelyen olyan elvszerkesztőségektől a nagyobb felelősség és önállóság alapján több kezdeményezést várunk. Nagyobb »megbecsülésben és segítségben kell részesíteni az elvhű, következetes és éber kritikát. A szabadság és az önállóság kiterjesztése a kritikai munka színvonalának emelése nélkül eszmei és művészi visszafejlődéshez vezethet, míg a kri'ika egyidejű fellendülése mellett tehetséges író és művészgárdánk könnyebben kibonthatja alkotói képességeit a népi demokrácia szocialista kultúrájának további felvirágoztatására. (Nagy taps.) társ, aki nem tud kollektiven dolgozni, aki elfojtja a kritikát, aki elzárja a párt elől a pártdemokrácia friss, éltető levegőjét. (Taps.) A bírálat és önbírálat alkalmazás sával kapcsolatban helytelen nézetek is elterjedtek a pártban. Egyesek azt hiszik, hogy minden esetiben főleg a hibákról, vagy elsősorban a hiányosságokról kell beszélni és csak mellékesen az eredményekről. Az eredmények lekicsinylése helytelen. Ne hallgassuk el — elvtársak, — se az eredményeket, se a hibákat, értékeljük minden esetben pártszerü- en, kommunista józansággal az elvégzett munkát, mert csak így tudjuk helyesen maghatározni további előrehaladásunk tennivalóit. Biztosítani kell, hogy a kollektív vezetés elve maradéktalanul érvényesüljön a pátemunka minden területén. Nem szabad megengedni,, hogy a választott pártszerveket bór- hcfl is háttérbe szorítsák, pártunk választott vezetőszerveiben a legjobb legtapasztaltabb kommunisták tízezrei vannak. Hatalmas erő, nagy tudás és komoly tapasztalat összpontosul pártunk választott vezető szerveiben. Ezt az erőt, tudást és tapasztalatot maradéktalanul hasznosítani kell a pártvezetés minden láncszemében. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a választok, szervek minden fontos kérdést behatóan megtárgyaljanak és azokban döntést is hozzanak. Különös jelentősége van a mi pártunkban a pártaktívának. A mi pártunk tömegpárS, — hatalmas erőt képvisel. Ahhoz azonban, hogy pártunk e nagy ereje mind eredményesebben szolgálja a párt politikájának sikeres végrehajtását, az keli, hogy a párt vezetőszervei bátran támaszkodjanak a pártaktívára, a legtevékenyebb párttagok százezres tömegeire. A pártdemokrácia ápolása és erő-* sítése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk a demokratikus centralizáció alapján épül fel, ami azt jelenti, hogy az alsó pártszervek alá vannak rendelve a felsőbb pártszerveknek és a felsőbb szervek határozatai a párt minden tagjára kötelezőek. A pártban vasfegyelemnek kell uralkodni; ezért nem szabad tűrni a pártban semmiféle fegyelmezetlenséget, a párt- és kormányhatározatok megsértésé., vagy figyelmen kívül hagyását. Biztosítani kell az új szakasz pn- 1 bikájának egyöntetű helyes értelme zését. Erre annál is inkább szükség van, mert pártunkban még elég erős a régihez való ragaszkodás. Példa erre a már említett békésmegyei oártbizottság munkája, ahol továbbra is ..baloldali“ szektariánus szellemben vitték a párt parasztpolitikáját. A középparasztot nem tekingették a munkásosztály szövetségeiének és a párt politikáját eltorzítva, a szövetkezed parasztokat szembeállították a középparasztsággal. — Hasonló „baloldali" hibákat követtek el más megyei pártbizottságok és pártszervezetek is. Másrészt, különösen az utóbbi idő- (Folytatás a 2 oldalon) 'V