Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-22 / 120. szám
1M4 MÁJUS 22 NAPC6 3 A jó együttműködés sikere Ssafcadát községre igazán illik az b jó magyar közmondás, hogy „kicsi a bors, de erős”. E mondás igen könnyű magyarázata a következő. Nem nagy község, s mégis a benne dolgozó parasztok élenjárva teljesítik államunkkal, saját magukkal szembeni kötelezettségeiket. S me- gyeszerte jó hírnevet vívtak ki maguknak. Természetesen elsősorban a párt- szervezet jó munkájának lehet betudni azt, hogy a község a megyében is a legkiemelkedőbb helyezést ért el a begyűjtés területén. A kötelezettségek teljesítésében a párttagok jártak élen, mint Mihály Árpád elvtárs, aki egész évi sovány- baromíibeadását a III. páitkongresz- szus tiszteletére vállalta, hogy március I-ig beadja, s ezt már február 15-én teljesítette. De ugyanígy sorolhatnánk Zeif Antalné elvtársnőt, Kanter György elvtársat és a többieket is. A kommunistákat, mint mindenütt itt is s példamutatás erejének megfelelően híven követték a párton- kívüliek is. Pálinkás József, Schneider József, Kutasi György, Friedrich József termelési bizottsági tagok, első típusú termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok, mind-mind érezték, hogy a falu becsülete, á pártkongresszus tiszteletére indult verseny sikere a kommunistákhoz méltó cselekedeteket követel tőlük is. Méltán kérdezheti akárki, hogy ilyen jó eredményt hogyan ért el a község? Mi is megkérdeztük. Gu- bó Géza elvtárs, a községi tanács elnökhelyettese többek között elmondotta, hogy a siker alapja az, hogy jó kapcsolatuk van a dolgozó parasztokkal. Ennek alapja az, hogy mindent elsősorban szép szóval igyeA hőgyészi Gyapjútermelő Vállalat ürgevárá gazdaságának dolgozói nagy érdeklődéssel olvasták az újságban azokat a felajánlásokat, melyeket a dolgozók a kongresszus tiszteletéire tettek, őket is jobb munkára, nagyobb teljesítmény elérésére buzdították ezek az eredmények. — Munkájuk eredménye már a májusi első dekádnak értékelése során is megmutatkozott. Kovács János traktoros 309 százalékos teljesítményt ért el a fogasolásnál, 14 óra alatt 12.7 normálholdat fogasolt meg. Ez azt jelenti, hogy ezért a teljesítményéért 161.59 forint munkabér jár. Kovács János megfogadta, hogy erőgépét minden műszak után lelkiismeretesen kezeli, géphiba miatt nem lesz kiesése. Muesi József kocsis is szép eredményt ért el: 38 óra alatt 200 mázsa istállótrágyát rakott fel kocsijára és szállított ki a halárba. Teljesítménye 148 százalékos volt és ezidő alatt 232.32 I keznek elintézni a község dolgozóival. Ehhez szervesen kapcsolódik a pártszervezet felvilágosító, nevelő munkája. A fent nevezett kommunisták természetesen példamutatásukon kívül felvilágosító szavakkal is igyekeznek a község dolgozó parasztjait kötelezettségük teljesítésére mozgósítani. Mellettük a pártonkívüli népnevelők is, mint Pató Gyula, Hóka János, de lehetne még sorolni tovább is a neveket, akik nem csak a munkában, nem csak a felvilágosítás terén, de a pártkongresszus tiszteletére indult verseny fokozásában is élenjártak azzal, hogy például Pató Gyula a hasonló földterületekkel rendelkező gazdákat hívta ki versenyre, Hóka János meg az egész Iskola-utcát. A pártszervezet főerőssége abban mutatkozott meg, hogy a község egyénileg dolgozó parasztjai és a termelőszövetkezet közötti jó kapcsolatot igyekezett elmélyíteni. Az Arany Kalász termelőszövetkezet jó példája is egyre szebb, egyre jobb eredmények elérésére serkentette a község egyénileg dolgozó parasztjait is. Valójában így az egész község lakói jóformán résztvettek a begyűjtési agitációban. Megértették, hogy a munkás-paraszt szövetség kétoldalú, nemcsak a munkásosztályra, hanem a parasztságra is ró kötelezettséget. A népnevelők szavából sokkal kézenfekvőbben megértette mindenki, hogy mit jelent például a falunak az 1949-ben bevezetett villany. A felszabadulás előtt csak két-há- rom rádió működött a községben, most közel 70 készülék talált gazdára. A gyönyörű kéttantermes iskolát már nem is kell bemutatni, amit a község azóta kapott, amióta a szabad, boldog élet útján elindulforintot keresett. A szalma szállításnál 16 mázsa szalmát raikott fel és szállított el rendeltetési helyére, 105 százalékos teljesítményével 43.68 forintot kereset. Módszere nem ördöngős, csak az, hogy a munkaidő kezdetén már készen áll a fogatával, így nincs idő- vesztesége. Kihasználja a jó útviszonyokat, s több fordulót tud elérni. Hasonló módszerrel dolgozik ifj. Szalai János kocsis is, aki a trágyaszállításnál 145, homokszállításnál pedig 200 százalékot ért el. Természetes, hogy a bérezése is ennek megfelelő volt. Schmidt Vendel kocsis 171 százalékot, Schellenber- ger Norbert kocsis a trágya szállításnál ugyancsak 145 százalékot, a homok szállításnál pedig 200 százalékot ért el. Ezek az eredmények fényesen bizonyítják, hogy jó munkamegszervezéssel és öntudatos dolgozókkal szép eredményeket lehet elérni. hatott. A kormányprogramm megjelenése utáni rendelkezések sok-sok kedvezménye mind-mind széles körben tudott, de nem elfelejtett dolog. A kultúrterem bővítése, a járdaépítési hozzájárulás, az utcák még jobb világításának megvalósítása csak új lendítő erő volt a kötelezettségek teljesítésének mérlegén. A siker titka tehát az, hogy az alapszervezet vezetősége összefogott a termelőszövetkezet pártszervezetével, s a tanáccsal és a példamutatás mellett nem sajnálták a meggyőző szíves szót sem. Ennek eredményeképpen nem hatástalanul tudták elmondani, hogy a törvény védi a dolgozó parasztokat a túlkapások ellen, de ugyanakkor kötelezi is őket arra. hogy a tervek teljesítéséhez hozzájáruljanak. Elmondották, hogy kormányunk az elmúlt hónapokban leszállította a hús és a zsír árát. De elmondották azt is, hogy ehhez hasonló újabb árleszállítást csak akkor eszközölhet ismét, ha a begyűjtési tervek teljesítésével biztosítjuk a dolgozók ellátását. A falu példáján mutatták be, hogy aki a begyűjtés ellen beszél, az a további árleszállítás, a falu további fejlődését akarja megakadályozni. Nem beszélve az elmondottakról, május elsejével napköziotthon nyílt meg, amely nyilván megkönnyíti a község dolgozó parasztjainak munkáját. A kormányprogramm adta kedvezmény legjobb mértéke talán az, hogy a földművesszövetkezetet is bővíteni kell. A jó együttműködés Szakadáton eredményesen széjjelrombolta az ellenséges elemek hangját, hogy „ne teljesítsd a kötelezettségedet, majd elengedik ezt is.” Róluk méltán példát vehet megyénk számtalan községe is. Megju almazták Pakson a jó munkát végző MSZT-aktívákat Meghitt ünnepséget rendezett a paksi járási MSET szervezet aktívái részére, amelyen a párt, a tanács és a tömeg,szervezetek képviselői is részi vettek. Kovács András, az MSZT járási titkára beszámolt munkájáról és ezután következett az ünnepi ülés legszebb szakasza, a jutalmak kiosztása. Székely Sándor általános iskolai igazgatót, az Országos MSZT- központ lelkes mozgalmi munkájáért ezüstkoszorús érdeméremmel jutalmazta. Blazsek Károly nevelő, mint népművelési ügyvezető eredményes kapcsolatot tart az MSZT szervezettel. Segítő munkájának elismeréséül bronzkoszorús kitüntetést kapott. Kápolnás Kálmán, a községi szervezet vezetője nemrégen karúit funkciójába, de máris eredményeket hozott munkája. Kezdeti sikereit értékes könyvvel jutalmazta a szervezet. A jutái mázolták köszönetét Székely Sándor tolmácsolta és még oda- adóbb munkára tett ígéretet. Köszönetét mondott a paksi MSZT szervezet, a Konzervgyár és a téglagyár munkásainak is, akik önzetle nül segítették szerepléseikkel a szervezet célkitűzéseinek valóraváltá- sjít. Kovács János traktorom teljesítménye 309 százalék Ki lesz a győztes? A esi Urálii Viharsarok Népe tsz tagjainak harca a nagyobb cukorrépa termésért Olyan a csibráki „Viharsarok Népe” terme ló- szövetkezet, irodahelyisége, mint egy megbolygatott méhkas, talán a tsz valamennyi tagja együtt van. Beszélgetnek, latolgatják az eshetőségeket, de azért mindegyik tag magában azon sóhajtoz, hogy csak a Kapós-mentét ki ne húzzam. Miről is folyhat ez a tervezge- tés. Hiszen mindegyik tag az asztal közepén felhalmozott papír szeletkéket nézegeti, csak nem a béke kölcsön rendkívüli sorsolását végzik. Nem, most az fog eldőlni, hogy 11 hold cukorrépa 400 négyszögölekre felparcellázott területén, ki, hol fog dolgozni. Ez a terület 41 parcellára van felosztva. Az elnök, Csirik Ferenc elvtárs azért folyamodott ehhez a megoldáshoz, hogy a cukorrépa terület meglegyen művelve és így nem lesz harag, mert amilyen számú cédulát húz egy tag, azon a területen fog dolgozni. A cukorrépa terület elosztását követő napon az elnök elvtárssal mentem ki a határba, hogy megnézzük, hogy fejlődnek a növények. Alig értünk túl a vasúti töltésen, amikor nem is olyan messze, szór galmasan dolgozgató embereket pillantottunk meg. Az elnök meglepetten áll egy pillanatig és nézte, nézte a szorgos embereket. Majd közelebb érve, kezével beárnyékolta a szemét és meglepetéssel hangjában szólalt meg. — Csuta Ferencné is kint van és kapál. Ez nagy szó, mert közel 6 éve áll a tsz, de ilyen még nem fordult elő. De itt van Bugyik József, Racskó Pál és még nagyon sokan a tagok közül, akik szorgalmasan kapálják a szépen kikelt cukorrépát. A 22-es parcella Jónás Gedeonnéé. Nem fiatal bizony, már 68 éves. Mén is fürgén halad, a tegnapi esőtől még kissé nedves földön. — De nem lehet várni, amíg tökéletesen megszikkad a föld, — szól hozzám barátságosan, — mert lehet, hogy holnap már újabb eső fogja megakadályozni a munkát. Ebédután jött csak ki Jónás néni a répa földre, a megkapált sorok azonban azt bizonyítják, hogy ez alatt a kis idő alatt sem lustálkodott. Holnap meglesz, mondja magabiztosan és máris siet, hogy a tőle nem messze lévő Jakab bácsi még véletlenül se kerülje el. Csirik elvtárs szeretettel szemléli dolgos kis had seregét, nézné még tovább is, de elszólítja őt is a munka. Holnap is ö is be áll a cukorrépát kapálok táborába, mert az elnök sem képez kivételt. Éppen úgy kellett kihúzni a cédulát neki is, mint a többi tagnak. Búcsúzóul annyit még elárul, — de csak nekem, — hogy arra fog törekedni, hogy az ő 400 négyszögöles parcellája szebb legyen a többinél, csokrosítani fog és pétisózza a cukorrépát. ii iregszemcsei gépállomás kollektívája és a gépállomáshoz tarlóié tormiläsiäveikezeiek közösen indultak harcin a migasihh termássredain/ahérl Az iregszemcsei gépállomáson május 18-án növényápolási bemutatóra és a növényápolási munkák időszerű megbeszélésére jöttek össze a termelőszövetkezetek elnökei, növénytermesztési brigádvezetői, a gép állomás agronómusai és azok a traktorosok, akik részt vettek a növényápolásban. A növényápolási bemutató előtt Takács Lajos elvtárs, a gépállomás vezető agronómusa tartott rövid előadást, melyben foglalkozott a növényápolási munkák szakszerű, jóminőségű gyors elvégzésével. Utána kint a gyakorlatban bizonyították be a gépállomás traktorosai, hogy igenis a gép gyorsabban és jobban dolgozik, mint az ember. A növényápolási bemutató befejezése után a termelőszövetkezeti elnökök kérésére újra megbeszélés volt. Ezen a megbeszélésen a felsőnyéki Vörös Csillag termelőszövetkezet elnöke javaslatot tett arra, hogy a termelőszövetkezetek tagjai és a gépállomás kollektívája tegyen Simontornya legforgalmasabb részén egy üres, kihasználatlanul álló üzlethelyiség hatalmas kirakatai bámulták az élénk forgalmat. Szín te szégyélték, hogy senki sem törődik az ő bánatukkal, ök is szerették volna a vevőket, a különböző árukkal csalogatni. Sajnos, úgy látszik, nincs aki megértse és méltányolja az ő panaszukat. Pedig nemcsak nekik, hanem a lakosságnak is volt elég sérelme, főleg a kenyérellátásnál, mert bizony nálunk is komoly nehézségeket okozott a kenyér mennyisége és minősége. Nem volt ritka, hogy a kenyérben egeret, bogarat és 'más kellemetlen „vendéget" találtunk. Az igaz, hogy pékségeink száma sem volt elég. hiba volt a munkaerő területén is. de főleg a lelki- ismeretes munka hiányzott. A kenyérellátás megjávítúsa érdekében komoly harcot vívtunk. E harcból eredt aztán a szerencse első mosolya, mely az elhanyagolt üzletet beragyogta. Elterjedt o hír. hogy kenyérgyárrá alakítják át. Ettől a naptól kezdve mindenki bizalommal nézett a holnap elé. s valóban egy szép napon meg is indult a nagy munka. Szorgos kezek végezték a bontást, s egy darabig el is jutottak. Folyt, folyt a bontás, míg egy szép napon kiderült, hogy az épületből mégsem lesz kenyérgyár. Most ott meredeznek a falak, mint valami nagy-nagy kérdőjel, s halkan beszélgetnek saját nyelvükön. Találgatják eljövendő sorsukat és így vagyunk mi is. Igaz ugyan, hogy kenyerünk van elég, de mit ér a mennyiség, ha rossz a minőség? Őszintén megmondhatjuk, semmit! Addig, amíg közös vállalást, melyben az áll. hogy május 24-ig elvégzik a cukorrépa sarabolását és egyelését, a kukorica fogasolását, a napraforgó első kapálását és egyelését, a burgonya sarabolását. Az természetes, hogy a gépállomás nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem tudnák az iregszemcsei körzetben levő termelőszövetkezetek tagjai ezt a fogadalmat valóraváltani. Ezért volt az. a javaslat, hogy a gépállomás kollektívája is induljon ezért harcba. Az iregszemcsei gépállomás kollektívája örömmel vállalta, hogy a legmesszebbmenő segítséget adja a termelőszövetkezeteknek, azt is, hogy mindent elkövetnek a magasabb terméseredmények eléréséért, azért, hogy a sárbogárdi Vörös Hajnal termelőszövetkezet által kezdeményezett 30 mázsás kukorica termésátlag bői az iregszemcsei gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek kerüljenek ki győztesen. Horváth József a városont sőt nem egy kisebb faluban is. mint Simontornya, többféle péksütemény kapható, addig nálunk csak kifli készül. De milyen kifii? Ezt bizony csak annak becézik. Talán ő maga is szégyénlí a becézést. A kenyér is igen gyakran ehetetlen, hol nyers, hol pedig nagyon sült, s a belseje lisztcsomókkal van „díszítve”. Pedig, mi simontornyai dolgozók is becsületesen keresett pénzünkért jól kidolgozott kenyeret szeretnénk kapni. Vagy talán nincs igazunk? Sajnos, igazunk van, mert ma is szemtanúja voltam egy érdekes jelenetnek, mely az üzemi pártirodában folyt le. Cinkon elvtárs. az üzemi pártszervezet titkára, Gyű ricza elvtárs és jó magam, ez al halommal is a kenyér minőségi nek kérdését tárgyaltuk, miközbe Szabó Sándor elvtárs nagy bot rá kozássai hózott be egy kis dar. rézgálicot. Megbotránkozása indokolt volt, mert a rézgálicot a kenyérben találta. Vájjon mit gondol az a sütőipari dolgozó, aki ilyen felületes munkát végez. Azt gondolja tán, hogy a permetezéshez szükséges rézgálicot mi így akarjuk beszerezni, vagy szőlészetet telepítettünk a gyomrunkba? Ha igen, akkor nagyon téved, szőlőhegyeinket továbbra is a simontornyai lankákra telepítjük. Ezután a történet után most már azt szeretnénk megérni, hogy e nagy kérdőjel eltűnjön községünk életéből és büszkén mondhassuk, „végre felépül a megígért kenyérgyár és jóminőségü árut vásárolhatunk.” BALATONI ISTVÁN Mamin-Szibirjak: Privalov milliói (Uj Magyar) Mamin-Szibírják figyelmet érdemlő író a múlt század nagy orosz realistái között. Regényeinek színtere, témaköre egységes világot alkot: az Ural bányavidéke, gyárai, feltörekvő majd elzüllő gyároscsaládjai, a körülöttük zajló kisvárosi élet és a tíz- és százezres munkáslakosság jólétét áldozatul vető kicsinyes és önző érdekhátoorúságiok: ez Mamin- Sziblrjak világa. Ugyanebbe a világba vezet el Privalov milliói című könyve is. Privalov, a mesébe illő Privalov vagyon örököse, megérkezik Uzelba és egyszeriben felkavarja a kisvárosi társaság apraját, nagyját; minden lány hozzá akar menni feleségül. Ezen mitsem változtat, hogy a legendás milliók inkább milliós adósságokból állnak, s maga a ..hős'' gyenge, tétova, utópista, álmokat dédelgető, de tettekre képteien ember. A regényből kiemelkedik egy bátor, fiatal lány alakja, aki szakít gazdag családjával, hogy saját élete útját kövesse, s a regény legvégén, sök-sok hány- kódás után, mégis Privalov élettársa lesz. A regény komoly társadalomkritikai mondanivalói mellett mindvégig lebilincseli az olvasót fordulatos cselekményével. Olvasd a ■rtflS Társadalmi Szemle minden számót. Elméleti fejlődésedéi segíti dél 4 NAGY KÉRDŐJEL
