Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-20 / 118. szám

NAPCO 1934 MÁJUS 26 •> KÜLFÖLDI HÍREK Pályázaíi felhívások felszabadulásunk tizedik évfordulójára művészi plakátra és könyvillusztrációra LONDON A „Manchester Guardian" közöl­te bonni tudósítójának cikkét, amely bői kitűnik, hogy Nyugat-Németor- szág mostanában az amerikaiak és franciáit indokínai kalandjának fő ágyútöltelékszállítója. A tudósító nyugatnémet forrásokból szerzett adatai azt bizonyítják, hogy a fran­cia idegenlégió Indokínában tartóz­kodó katonáinak nyolcvan százalé­kát Nyugat-Németországban toboroz ták. Indokínában körülbelül huszon­ötezer német pusztult el, csupán az elmúlt évben pedig hétezer (ezekben az adatokban nem szerepelnek a Dien Bien Phunál elesettek, vala­mint azok, akik az elmúlt két hónán ban a Vörös-folyó deltájában estek cl.) A bonni hatóságok szemethuny- nak afelett, hogy Nyugat-Németor­szágban a francia idegenlégióba to­boroznak. DELHI Indiában mindenütt tömeggyűlé- seket tartanak, amelyeken az Egye- süit Államok ázsiai politikáját el­ítélő és a barbár tömegpusztító fegy verek betiltását követelő határozato­kat fogadnak el. A gyűlések részt­vevői azt a kívánságukat fejezik ki, hogy a genfi értekezlet érje el a ko­reai és indokínai probléma békás rendezését. A delhiben tartott gyűlés határo­zatában ez ál!: ..Követeljük, hogy az öt nagyha­talom konkrét határozatokat fogad­jon e! Genfbe.n az indokínai kérdés békés rendezéséről, nyilatkozzék a Kínai Népköztársaság ENSZ-felvéto- le mellett, törekedjék a nemzetközi feszültség enyhítésére." MTI Az „AP“ jelenti, hogy az ENSZ Baráti Társaságok Világszövetsége kedden egyhangúlag követelte a Kí­nai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be. (A világszövetség magán­jellegű szervezet, amely ötven or­szág ENSZ barátainak társaságai­ból áll.) PARIS A párisi sajtó beszámol az indokí­nai kérdésről folytatott francia- amerikai tárgyalásokról. Ezek a tár­gyalások május 13-ón kezdődtek egyidejűleg Párisban és Washington ban. majd május - 15-én Géniben folytatódták Bidault és Bedell Smith között. A „Le Monde“ írja, hogy francia vélemény szerint a francia-amerikai tárgyalások célja az Egyesült Álla­mok álláspontjának meghatározása „arra az esetre, ha a genfi értekez­leten nem egyeznek meg Indokína kérdésében". A „Le Monde“ szerint „főleg ar­ról van szó, hogy helyreállítsák ieg- a'ább is részben a diplomáciai erő­viszonyokat". amelyek inogtak a genfi értekezlet elején ismert körül­mények között. Pertinax, a „France Soil-“ washing toni tudósítója írja, hogy amerikai uralkodó körökben elégedetlenek amiatt, hogy Navarre tábornok, az indokínai francia fegyveres erők fő- parancsnoka a dienbieniphui vereség után helyén maradt és nem váltot­ták fel új katonai személyiséggel. A „Paris Presse 1' Intnansigeant'1 írja, hogy .. Washing ton indokínai segélyének fokozását ahhoz a felté­telhez köti. hogy Franciaország és a társállamok növelik katonai erőfe­szítéseiket.“ SZÓFIA A jugoszláv sajtó jelentéseiből ki­tűnik. hogy a „Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségedben folyó „tisz­togatás" során főként a munkáso­kat zárják ki. Az „Oszlobogyenye“ című lap jelentése szerint a mosz- tari járási és városi bizottság együt tes ülésén bejelentették, hogy az el­múlt évben a kizárt munkások szá­ma kétszerese volt a más szociális összetétolüekének. Hasonló helyzet észlelhető másutt is. NEYVYORK Newman, a „New-York Herald Tribune“ tudósítója londoni jelenté­sében kommentálja Ghurohilinek az angol alsóházban az indokínai ren­dezést célzó genfi tárgyalásokkal kapcsolatiban tett nyilatkozatát, majd a következőket írja: ,.A genfi angol tudósítók közle­ményei szerint Eden külügyminisz­ter rendkívül elégedetlen á,miatt, hogy az Egyesült Államok és Fran­ciaország nem tájékoztatta őt a két­oldali tárgyalásokkal kapcsolatban. Hír szerint Eden a Washingtonból érkező sajtóközleményekből szerzett tudomást a tárgyalásokról ... az ed­digi értesülések szerint a tárgyalá­sok időjén az indokínai konfliktusba (MTI) A délafrikai parlament két házának együttes ülésén felhatal­mazták Maian miniszterelnököt a választási törvény módosítására vo­natkozó törvényjavaslat benyújtásá­ra — jelenti az AFP. — A módosí­tás lehetővé teszi, hogy Fok tarto­Páris (MTI): Az AFP jelenti Szöulból, hogy Charles Wilson ame­rikai hadügyminiszter nyilatkozott Li Szín Manna! folytatott megbeszé­léseiről. Wilson közölte, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne felszerelni bizonyos számú délkoreai pórhadosztályt „Támogatni lehet Li Szin Man elnöknek ilyenirányú ál­váló amerikai katonai beavatkozás­sá! kapcsolatos kérdést fogják meg­vitatni." Middleton, a ,.The New-York Ti­mes“ tudósítója Londonból jelenti: „Churchill óvatos nyilatkozata azt mutatja, hogy az egyedüli politika, amelyet a kormány szándékozik folytatni Indckínával kapcsolatban, az a tárgyalások eredményéképpen létrejövő béke.“ PARIS Laniel francia miniszterelnök csü­törtökre ismét összehívta a minisz­tertanács ülését, amelyen előrelátha­tólag újból szóbakerül az indokínai háború kérdése és politikai körök­ben azt sem tartják valószínűtlen­nek, hagy a miniszterek megvizsgál­ják a párisi és bonni háborús szer­ződések ratifikálásának kérdésével kapcsolatban a május 18-án letelt határidő után előállott helyzetet . Úgy tudják továbbá, hogy ezen a minisztertanácson döntenek majd a Guillaume tábornok helyébe kineve­zendő új marokkói főbiztos személyé ről is. A jelöltek sorában említik Koenig tábornokot, valamint Nage- en szocialista képviselőt, aki annak elején hivatalos jelölt volt a köz- társasági elnökválasztásokon is. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a nemzetgyűlési pártok és pártcsoportok vezetői megállapodtak abban, hogy az „Európai Védelmi Közösség" kérdése, valamint az in­dokínai háborúval kapcsolatos prob­léma egyelőre nem kerül ismét a nemzetgyűlés munkarendjének tárgy sorozatára. Ily körülmények között hangoztatják politikai körökben, ha­csak „előre nem látható“ események nem következnek be, június elseje előtt szó sem lehet a ratifikációs vita kitűzéséről. mányban külön választói névjegyzék be vegyék fel a félvérű választóka: és külön az európaiakat. A Munkáspárt és az Egység Párt valamint a benszülött képviselők a felhatalmazás megadása ellen sza­vaztak. íáspantját“ — mondotta Wilson. Áz amerikai hadügyminiszter a továbbiakban közölte, hogy Van Fleet tábornokot bízták meg, tanul­mányozza „Korea katonai felszerelé­sének részletkérdések és az ország katonai helyzetét a tervezett délike- letázsiai védelmi szövetség szem­szögéből." PLAKAT-PALYAZAT A népművelési minisztérium, a képzőművészeti, iparművészeti és népművészeti pályázathoz hasonlóan pályázati felhívást hirdet olyan pla­kátok alkotására, amelyek témájukat hazáink felszabadulásainak történeté­ből, népünk életéből, a békeharc eseményeiből merítik. A pályamű­vek fejezzék ki népünk jelenét, a Szovjetunió baráti segítségének .elen tőségét, lelkesítsenek részvéteire a szocialista építőmumkábajn. Pályázati feltételek: A pályázat nyilvános, azon min­den művész résztvéhet. A pályamű­vek sokszorosításra kész kivitelben hetvenszer száz cm-es méretben, hatszínű coltaroffset eljárásra készül jenek. Beküldési határidő: 1954 novem­ber 15. (Műcsarnok, Hősök-tere.) A pályázat díjai 1 db I. díj tízezer Ft, 3 db II. díj, egyenként hatezer FI, 5 db III. díj, egyenként három­ezer Ft. A művek a pályadíjaktól függet­lenül továbbra is a művész tulajdo­nát képezik. A legjobb művek fel- szabadulásunk 10. évfordulója alkal­mából kerülnek kivitelre. (A kivi­telezés a pályadíiakat nem érinti.) Pályázatra beküldőit műveket az V. Magyar Képzőművészeti Kiállí­tás anyagánál is figyelembe veszik. A pályáz, suti anyag részvételével 1955-ben plakátművészeti kiállítást rendeznek. A művek elbírálásáról a népmű­velési minisztérium és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége által megbízott bíráló bi­zottság gondoskodik. A népművelési minisztérium és a jMagyar Képzőművészek és Ipar­művészek Szövetsége felhívja a gra­fikus művészeket, hogy részvéte­lükkel a pályázaton segítsék elő né­pünk nagy> ünnepének, felszabadulá­sunk 10. évfordulójának méltó meg­ünneplését.. KÖNYVILLUSZTRÁCIÓS PÁLYÁZAT A Kiadói Tanács hazánk felsza­badulásának 10. évfordulója alkalmá ból könyvillusztrációs pályázatot hir­det az alátohi könyvek ililuszíjrálá­sára i Szabó Pál: Uj föld Illés Béla: Honfoglalás Thury Zsuzsa: A francia kislány Goncsár: Zászlóvivők. Az illusztrációk méretét A/5 for-, májú könyvhöz kell készíteni. Egy műhöz legfeljebb nyolc egész­oldalas illusztrációt lehet készíteni, emellett készíthetők kisebb szöveg- közti kompozíciók, fejlécek és záró­díszek. Az illusztrációk bármely techni­kával készülhetnek, fontos, hogy jól sokszorosíthatók legyenek. Kitűzött pályadíjak: I. díj: tízezer Ft, II. díj: nyolcezer Ft, III. díj: ötezer Ft. A zsűri a pályadíjak odaítélésé­nél elsősorban az alábbiakat veszi figyelembe: az illusztráció szerves egészet ké­pezzen az irodalmi művel, ne csak technikailag, de tartalmában is; az illusztrátor a mű mondanivaló­jának legjelentősebb részéit dolgoz­za fel. A pályaműveket t954 október 'iá­ig kell beküldeni a Kiadó Tanács­hoz (Budapest, VI.. Délibáb-utca 30). A pályázattal kapcsolatos kérdések­re a Kiadói Tanács ad felvilágosí­tást. A délatrikai parlament felhatalmazta a miniszterelnökit a váiaszlási törvényt módosító törvényjavaslat benyújtására A franciák bombázzák a Dien Bien Pbu melletti negyvenegy szánni útvonalat Páris (MTI): Az AFP francia hír- szolgálati iroda jelentése szerint francia vadászgépek és bombázok éjjel-nappal szüntelenül támadják a 41. számú útvonalat Dien Bien Phu és Son La között. A genfi értekezlet szerdán Eden annul kilgymniszter elnökletével újabb zárt ölést tartott A genfi értekezlet szerdán délután ismét zárt ülésein folytatta az indo­kínai béke helyreállításának kérdé­sével kapcsolatos megbeszéléseket. A szerdai ülésen Eden angol kü'.ügy miniszter elnökölt. * A genfi francia küldöttség köz­vetlen kapcsolatba lép a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségével A svájci lapok jelentése szerint a Gerafbem tartózkodó francia küldött­ség albizottságot alakított, amely a dierübienphui sebesülteik elszállításá­nak kérdésében közvetlen kapcsolat­ra lép a Vietnami Demokratákul Köztársaság küldöttségének képvise­lőivel. * Bao Daj növeli hadseregének létszámát. Bao Daj vietnami bábcsászár, a;ki ezidőszeri/nt a Genf i tó déli pai'tján fekvő Eviam.ban tartózkodik, sajtó­nyilatkozatban kijelentette, hogy a közeljövőben háromszázezer főre emeli hadseregének létszámát, A bábcsászár ezzel kapcsolatban elren­delte. hogy az 1921—1929 években született férfiakat hívják be' katonai szolgálatra. Az amerikai hadiiarrmiuiszter nyilatkozata Li Szin Manual folytatott tárgyalásairól Y7 alarmkor régen éli: a faluban v egy házaspár. Egyetlen szem lányuk volt. Annyira szerették, hogy még a szélitől is óvták. Bármit is kí­vánt, tüstént teljesítették. Egész nap őt szolgálták, kényeztették, becézget- ték. A leány hozzá sem nyúl', sem­mihez. Ezért nevezték el a faluban Galériának, ami annyit jelent, hogy kényeske. Édesanyja és édesapja rendszerint pirkadatkor kiment a mezőre, Ga­lena pedig délig aludt. Mikor édes­anyja visszatért a munkából. Gale­nat lesegítet-e az ágyról, megmosdat­ta, megfésülte, befonta a haját, fel­öltöztette és megetette. Azután egy kis szőnyeget terített a kemence mellé, arra ültetve a lányát, hogy melegedjék. Amikot* Galena fázni kezdett, megszólalt: •— Vigyetek közelebb, vigyetek kö­zelebb ! És a szülők közelebb vitték a tűz­höz. Amikor a tűz erősen égett és na­gyon meleg let.. Galena ismét meg­szólalt: — Vigyetek messzebb, vigyetek messzebb! Abban a pillanatban teljesítették kívánságát, kicsit távolabb vitték a tűztök Galena egész nap csak parancsol­gatott. Vigyetek közelebb, vigyetek messzebb, adjátok ide ezt, csináljá­tok azt. így növekedett ,a kényes leány, míg végülis menyasszony lett. Az emberek tudták, milyen elkényezte­tett, lusta leány és sokáig senki sem akarta feleségül venni. De egyszer csak — ha hiszitek, ha nem, — akadt egy legény, aki meg­kérte a kézé:. Galena édesanyja így szólt hozzá: '— Figyelj ide, le legény. A mi lányunknak nem hiába Galena a neve. Úgy kényeztettük eddig, mint egy királykisasszonyt. Hozzászokott, hogy rm a tenyerünkön hordjuk, s minden kívánságát teljesítsük. Egész nap a kemencénél melegszik. Ami­kor megéhezik, megetetjük. Mondd meg nekünk előre, kényezteted-e és becézed-e a lányunkat, úgy, mint mi, akkor hozzádadjuk. De ha nem, ne haragudj, keresd máshol a bol­dogságodat. —• Adjátok csak hozzám Galenát. Nem fogom rosszabbul szolgál,ni, mint ti — válaszolta a legény. Megtartották az esküvő! és a le­gény elvitte Galenát a maga falu­jába. Meg kell azonban mondani, hogy i' legény szegény volt, Egyedül élt a kis házéban, s nem volt egyebe, csak egy öreg, bölcs macskája. De ez a macska olyan okos volt, hogy még beszélni is tudott. A hosszú, téli estéken együtt üldögéltek a túz mellett és beszélgettek. Amikor másnap reggel a férj fel­ébredt. befűtötte a kemencét, jó sok fát tett rá. hegy ne fázzon a felesé­ge. lete.te a kis szőnyeget a túz mellé, ráültette Galenát, ő maga pe­dig elindult a mezőre dolgozni. — Előbb azonban titokban megmond­ta a macskának, figyelje, mit csinál a felesége. Galena elszunnyadt a tűz melleit A fa száraz voll:, gyorsan lángral.cb- bant, s a kemence nagyon áttüze- sedett. Galena már nem bírta to­vább és kiabálni kezdett. — Vigyetek messzebb. vigyetek messzebb! Dehát ki vitte volna messzebb, hi- izan egyedül vol. otthon. Fel kellett kelnie és egyedül húzta cdabb a sző­nyeget. A macska egész idő alatt a ke­mence mellett feküdt, dorombolt és figyelt. Este, amikor a gazda meg­érkezett, mindent elmesélt neki. — A köve. kezűket csináld — ta­nácsolta végül. — Reggel, amikor dolgozni mégy, parancsold meg a szőnyegnek, hogy dagasszon kenye­ret, készítse el az ebédet, takarítsa ki a házat. És amikor este vissza­térsz, szidd össze a szőnyeget és verd -el, mintha azért tennéd. me<rt nem '.eljesítette a parancsodat. A gazda. így is tett. Másnap reg­gel megparancsolta a szőnyegnek: — Idefigyelj, te szőnyeg! Dagassz kenyeret, készítsd el az ebédet, hogy mire visszatérek, minden rendben le gyen. És el ne felejtsd megetetni a feleségemet. Amikor este hazaiért, látta, hogy a szőnyeg semmit sem csinált. Av ebédet nem készítette el, fel őségét nem etette meg. Rátétté há: a sző­nyeget a padkára és jól elverte. ]i| ásnap szántani keszüú és is>- mét megparancsol, j a sző­nyegnek : — Te szőnyeg! Ma szántani me­gyek. Készítsd el az ebédet', etesd meg a feleségemet, azután hozd ki nekem az étert a szántóföldre. Ha nem igyekszel és nem készítesz el mindent idejében, megint elverlek. Elment a férfi dolgozni a mezőre. Felesége elszunnyadt a tűz melleit. Délben szidni kezdte a szőnyeget. — Mi lesz, te szőnyeg! Nem hal­ottad. mit parancsolt a gazda, ami­kor elindult? Gyorsan készítsd el az "’bedet, azután vidd ki a gazdának a szántóföldre. Meg nekem is adj nnem. mert nagyon éhes vagyok. így szidta Galena a szőnyeget, az­után -kiráncig»!, a maga alól és az ajtó mögé dobta. Este visszatért a férje. Sűrű szem­rehányások közben szidta a szőnye­gei. — Micsoda dolog az, hogy nem hoztál nekem ebédet. Egész nap éhe­sen hagytál. — Csak verd meg édes uram. úgy, ahogy megérdemli — mondta Gale­na.— Hányszor mondtam neki én is, ő meg egész nap áz ajtó mögöut fekszik és meg sem mozdul. Én is uajd meghaltam az éhségtől. — Hát így dolgozol te? — szidta tovább a szőnyeget a gazda. — Sem az én parancsaimat nem teljesíted, sem a feleségemnek nem engedel­meskedsz. Na várj csak! Megint ráteti.e a szőnyeget a pad­kára és ütni kezdte. De úgy meg­verte ám, hogy még Galena is meg­sajnálta: — Hagyd abba édes uram, hagyd. Ha holnap sem akar neked ebédet vinni, majd én kigondolok valamit. — Jól van — egyezett bele a fér­je és kidobta a szőnyeget a kü­szöbre. így hát éhesen ikellelt lefeküdn.iök. Másnap reggel Galena, mint min­dig odaült a kemnecéhez melegedni. Időnként kinézett az ajtón, hogy mit csinál a szőnyeg. De az csak fe­küdt és esze ágában sem volt, hogy teljesítse a gazda parancsait. — Oh, te engedevlen szőnyeg! Nem kaptál ki eléggé tegnap, hogy ma sem engedelmeskedsz? Közben dél lett. Galena megéhe­zett és itt volt az ideje, hogy fér­jének Is elvigyék az ebédet. Galenának saját magának kellett munkához lé.nia. Átszitálta a llsz- cet, megdagasztotta a kenyeret, jó ebédet készített és elindult férjéhez, a szántóföldre. Férje nagyon megörült. Leültette Galenát maga mellé és együtt meg­ebédeltek. Egyik nap telt a másik után. Ga­lena ugyanolyan jól megtanult gaz­dálkodni, mint a többi asszony. Ta­lán még jobban is. Korán reggel fel­kelt, hogy elkísérje férjé: és délben elsőnek vitte utána az ebédet. Csodálkoztok a szomszédok, ho­gyan tanulta meg mindezt az elké­nyeztetett asszony. Csodálkoztak és dicsérték Galenát. Meghallotta Galena anyja, hogy; a leánya egész napon át dolgozik, ha­ragra gerjedt és nagy lármát csa­pott. — Hogy lehet ez? Férje megígér­te, hogy kényeztetni, dédelgetni fog­ja a lányunkat és most munkára kényszerüld. Eredj öreg és, rögtön hozd el Galenát ettől a kegyetlen embertől. — Jól van. elmegyek, úgyis régen Láttam már Galenát — mondta az apa. El is ment abba a faluba, ahol Galena élt a férjével. Az asszony az ablakból meglátta apját, nagyon megörült; és eléje szaladd. Azután bevezette a házba, megmutatta neki a gazdaságot. Eljött az este. Galena megkérte ap­ját, hogy várjon, amíg a munkából hazatérő férje elé megy. — Jól van, édes lányom, helye­sen cselekszel. Férjedet szeretni és becsülni kell — dicséivé őt az apja. Mikor mindannyian vacsorához ül­tek, Galena apja elé tette a leg­jobb falatokat: \ z apa nagyon jól érezte ,ma- gát a lányánál, s annyira tet­szett neki, hogy Galena ilyen ügyes gazdasszony lett, hogy arról is meg- feletíikeze..t, miért küldte ide a fele­sége. Mikor aztán készülődni kez­dett hazafelé, búcsúzásul így szólt Galena férjéhez: —- Köszönöm neked fiam és örü­lök, hegy ilyen jó élete van nálad Galenának. Jobban szolgáltad a lá­nyomat, mint ahogy megígérted. Az­előtt lustának, elkényeztetettnek ne­vezték, most pedig igaz. emberré vált. KÉNYESKE Bolgár népmese

Next

/
Oldalképek
Tartalom