Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-18 / 116. szám
\ 1954 MÁJUS 18 NA'PCÖ 3 Gellén József, Szocialista Munkáért Érdemérem-mel ' kitüntetett agronómus életéből Hűvös májusi reggelen, * alig pinkád az ég alja, egy középtermetű, napbarnított arcú fiatalember gondterhelten siet a traktorbúgás irányába. „Csak két nap tartson ki az idő, akkor minden rendben lesz“. — így tűnődik magában a dalmandi gépállomás Szocialista Munkáért Érdem éremmel kitüntetett, kihelyezett ag- ronómusa, Gellén József. „Ha megint megered az eső, kifutunk az időből, elkésünk a kukoricaveíésSel, akkor egész nyáron hallgathatom, hogy inkább vetettünk volna sorosan ... Lesz ami lesz! Én nem engedek a huszonegyből. Tavaly is 35 mázsát takarítottunk be holdanként a négyzetes vetésről, idén miért ne érhetnénk ezt el? Az utolsó. szavakat már hangosan mondja, mert közben a traktoroshoz ért, aki. idén már másodszor kulti- vátorozza a 40 holdas kukorica vetésre szánt parcellát. Két héttel ezelőtt épp vetés alá készítette, mire megeredt az eső és azóta rá sem lehetett menni a földre. Azóta ismét kiburjánzott a gyom és a lelkiismeretes agironómus a világért sem engedné így beletenni a drága magot, Ismét- élőről kezdte az egészet. Mire délután befejezéshez közeledett a kultivátorozás, megeredt az eső, de Gellén József nem adta fel a harcot, „azért mégis négyzetesen - vetünk“ — mondotta ellentmondást nemtűrő hapgon. A naki „Ut a szocializmus felé" tsz tagjai közül néhányan már-már azon gondolkoztak, hogy jó volna elvetni sorosan a kukoricát, azzal gyorsan elkészülnek. Gellén elvtárs határozott kitartása azonban a négy zetes vetés mellett annyira meggyőzte a tagságot, hogy mindenki így akart vetni. 1950 óta, amikor megalakult a termelőszövetkezet, Gellén elvtárs javaslatai mindig a szövetkezet javára szolgáltak. A tagság ezt tudja, elismeri és ha néha akadnak is hitetlenkedök, vagy egyes munkákban még a tagság egyrésze nem mer kísérletezni, rrvndig akadnak tagok, akik téntoríthatatlanul hisznek ennek a józangondolkozásu, fáradtságot nem ismerd embernek s a szavára mindenre képesek lennének. 1 így történt most is, hogy mégis a négyzetes vetés mellett határoztak. Szerda reggel végre ismét ráimehet- tek a földre. A kétszer megkultivá- torozott parcellán a traktorral, töltögető géppel egyenes sorokat húztak, keresztben pedig lófogat vontatta a sorjelzőt. így a megjelölt négyzetrácsba az asszonyok szaporán vetették a magot. Mindenki egy gyapotszedő köténnyel indult munkára és egyik kezével kukoricát, a másikkal pedig egy félmarék műtrágyát tett a kijelölt helyre. Vetés után simí- tóval és hengerrel takarták be a magot, hogy megkíméljék az asszonyokat a kapával való takarástól és gyorsabbá tegyék a vetést. — Gellén elvtárs amit mood, mi azt betartjuk — mondja Tőlősí Antal, a szövetkezet Munkaérdemrendes elnöke. — Mi soha nem feledjük el, hogy ő alapító tagja volt ennek a szövetkezetnek és azért ment el Gödöllőre a mezőgazdasági akadémiára, hogy virágzóvá tegye a szövetkezetét. Ezt még inkább bebizonyította, amikor a járási tanács elnökhelyettesének akarták elvinni és ő kijelentette: „Hagyjanak itt engem ebben a szövetkezetben, itt akarom érvényesíteni tudásomat, nem hagyom itt a tagságot soha.“ Gellén József valóban éjt-nappalt eggyétéve dolgozik, hogy a szövetkezet minél jövedelmezőbben gazdálkodjon. Vasárnaponként többször látni, amint a háromkilométerre fekvő tanyára igyekszik, ahol Barkóéi József és felesége a tsz állatait gondozza. Ha valaki megkérdezi tőle, hogy miért nem pihen vasárnap, azt feleli: „Most van időm, hogy akár egész nap is elbeszélgessek az állattenyésztőkkel és sokat segíthetek nekik.“ A termelőszövetkezet kereszt- sorosán vetett kalászosai, a fejtrágyázás, az istállótrágya helyes kezelése, a gazdag jövedelmet biztosító sertésállomány, ahol kétszeri rá- bugatással és más jó módszerek alkalmazásával kiváló eredmények születnek, mind Gellén elvtársat dicsérik. A tagok elismerik, hogy a tavalyi zárszámadás jó eredményét annak köszönhetik, hogy Gellén elvtárs irányításával átteleltették a sok állatot a nehéz ötvenkettő telén. Ezenkívül az elmúlt évben, amikor az elnök közel egy évig iskolán volt, Gellén elvtárs vezetése mellett zökkenő nélkül dolgozott a csoport és mindenből szép eredményt ért el. Az agronómust azonban nemcsak a tagok, de az egyénileg dolgozó parasztok is szeretik, megbecsülik. Nincs olyan nap, hogy szaktanácsáért ne keresné fel valaki. A termelési bizottságban is részt- vesz, mindenütt segít, tanácsokat ad, gyakorlatban is megmutatja a jó módszerek alkalmazását. Kelemen György 15 holdas dolgozó paraszt 2200 négyszögöl földjén kísérleti par cellát létesített, amiért a község élen járó, elismert középparasztja nem győz eleget hálálkodni, olyan szép az árpája. Gellén József ha végigmegy a naki határban, minden parcellánál a gyakorlatban láthatja munkája gyümölcsét. Ilyenkor meg-megáll, el gondolkodik: „Vájjon melyik kitüntetés értékesebb, amit a kormánytól, vagy amit a néptől kapott?" Vele együtt mi is úgy látjuk, hogy mind a kettő egyformán nagy érték, mert a nép is, a kormány is elismeri, megbecsüli.'jó munkájáért. Ary Róza Megjelent a „Propagandista“ májusi száma A propagandista májusi száma első helyen Nemés Dezső: „Pártunk kongresszusai“ című cikket közli. Nemes elvtárs cikkében sorra veszi pártunk összes eddigi kongresz .szusait és részletesen elemzi e kongresszusok határozatai milyen nagy je lentőségüek voltak nemzetünk történetében, a munkásosztály harcának fejlődésében, pártunk életében és fejlődésében. Több hozzászólást közöl a lap a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez, amelyek a pártoktatással foglalkoznak. A politikai iskolák most soronlévő tananyagainak feldolgozásához ad segítséget S á n d i Ottó: ,.A begyűjtésről“ szóló cikke. Részletesen ír arról, milyen fontos szerepe van a begyűjtésnek a KV júniusi határozata és a kormány- programm végrehajtásában. Ismerteti az új begyűjtési rendszer eddigi hatását, majd élesen bírálja azokat a megalkuvó nézeteket, amelyek gátolják a begyűjtési tervek sikeres teljesítését. Ugyancsak a politikai iskola vezetők munkájához hasznos Köteles István:-,,A lenini szövetkezeti terv néhány kérdése és alkalmazásának problémái hazánkban" című cikke, melyben fokozatosság és önkéntesség elve betartásának fontosságát, az állami támogatás szerepét és formáit, a szövetkezeti mozgalom főbb feladatait ismerteti. Fodor Zoltán: „Olvassuk a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ című lapot“ címmel arról ír: „Milyen fontos eszköze e lap a propagandista és minden párttag számára a nemzetközi események ismerete szempontjából." A „Válasz a propagandista kérdéseire“* rovatban közli a folyóirat Szecsődi László: ,,A Társadalom fejlődéséinek ösztönösségéről és a i tudatosság szerepéről“ című cikket. Ebben választ ad arra, mit értünk a társadalom fejlődésének ösztönössé- ge alatt, és mikor válik az emberek társadalmi tevékenysége tudatossá. Szeben Éva: „A termelési eszközök termelésének elsődlegessége a marxi újratermelési elmélet egyik alapvető tétele" című írásában kifejti, miért objektív szükségszerűség a termelési eszközök termelésének elsősorban való növelése. A Szovjetunió iparosításának a példáján keresztül bizonyítja ezt, majd ismerteti, hogy jelenleg hazánkban hogyan alkalmazzuk e tanítást. Horváth Zoltán: „A személyiség történelmi szerepéről“ szóló cikkében azt világítja meg, hogy a marxizmus leninizmus tanításai alapján — szemben a burzsoá nézetekkel, hogyan ítéljük meg helyesen a személyiségek történelmi szerepét. Bírálja azokat a téves nézeteket, amelyek az utóbbi időben nálunk jelentkeztek e kérdéssel kapcsolatban.. Szé- kely Andor: „A munka termelékeny sége és a munka intenzitása“ című cikke elősegíti, hogy a propagandisták jobban megértsék e kérdést, amelyet számos konferencián nem tisztáztak kielégítően. ..A propagandamunka tapasztalataiból" című rovatban az alábbi cikkek jelentek meg: Rá ez Sándor— Hunyor Erzsébet: „A pártoktatás a megyei pártértekezletekben“. Kovács Ernő: „A budapesti pártszervezetek a jövőévi pártoktatás sikeréért.“ Huszár Tibor: ,.A Petőfi iskola az ifjúság eszmei-politikai nevelésének fontos eszköze". Majoros Balázs: „A mezőgazdaság fejlesztésének propagandája Borsod megyében“. Öl ve ti Lászlóné: „A biharkeresztesi járási pártbizottság segíti a propagandistákat“. A lap ismerteti Lenin műveinek 8. kötetét. Mao Ce-tung válogatott műveinek III. kötetét és „Az újság, 9 néDneveiő támasza“ című füzetet Megjelent a lapban Szondi László és Pálos Endre propagandisták levele is. MEGJEGYZÉSEK Dunaszentgyörgvön is így jártak .. . Tengelicen vagyunk. A hajnal még alig pirkad. A dolgos emberek ébrednek. De ha nem is ébrednének a dobszó felvemé őket. No és a hír, erre még tán a halottak is fedébreo- nének. „Kiskacsákat lehel íratni. Aki már rendelt, vagy még akar, az egy kosarat s darabonként 10 forintot a kiskacsákért reggel 7 órára Őri Gyulához, a Tolnai Keltető Állomás megbízottjához vigyen le. Este 8 órakor mindenki megkapja a rendelt kiskacsákat...“ Lehet, hogy nem szószerint, de valahogy ilyenfélekép hangzott a kihirdetés. Nosza lett nagy öröm, s kapkodás. De hagyjuk őket készülődni, hisz van is céljuk vele. „Minta“' községgé akarják fejleszteni aprójószágne- velés terén a községet, meg aztán a begyűjtést is fontosnak tartják. — Egyszóval mindenféleképpen jól jön ez a kedvezmény az államtól. Inkább nézzünk vissza este . nyolc felé. A reggeli örömöt az egészna-. pos szinte boldog várakozást, este ha rag, felháborodás váltotta fel. Mi is történt tulajdonképpen? Egy csomó kosarat teheráutóval meg- kocsikáztattak, mert üresen hozták vissza. De ez még mind semmi, mert 10—10 forintot is levontak a fel nem használt kacsa-árakból személyenként. Úgymond az autót ki kell fizetni valamiből. S mindez miéi“? Mert csütörtökre, május 13-ára (néhány öregasz- szony már a szerencsétlen számra is hivatkozott, de bosszúsan, dörmögve letorkolták), Tengelicre ígért kiskacsákat már szerdán eladták. Bizony kevés vigasz az, hogy Dunaszent- györgyön is így jártak. „4 kongresszusi hiten elvégezzük az egyszeri növényápolást“ — vállalták a bonyhádi D Nípe tsz tagjai Játékos, jókedvükkel már kora reggel felverték a határt az éneklő madarak. Versenyt énekelte k, örültek a bonyhádi Dózsa Népé tsz valamennyi tagjával. Dél van; a tsz tagságának egyik része a kastély körül, a másik része az irodában ebédel. A szokásos viccelődést egyszerre elvágja a párttitkár szava: „Kongresszusi hetet indított az ország valamennyi üzeme, mi sem maradhatunk le — mondotta és jelentőséggel hangsúlyozta az utolsó mondatot. Szétnézett a tagok között és várt, hogy ki mit javasol. — Mi is kivesszük részünket a kongresszusi hét munkájából, — szólalt meg a hirtelen támadt csendben Schulcz elvtárs, az egyik munkacsapatvezető. A kapfösnövények kapálását elvégezhetnénk és lekaszálhatnánk a lucernát. Egyszerű, de sokat mondó szavak voltak ezek, valamennyi tsz- tagnak a szívéhez szólt ez a munkacsapatvezető, mikor azt mondotta: „Ha idejében elvégezzük a növényápolást, ha egyetlen munkával sem késlekedünk, akkor ismét visszaszerezhetjük termelőszövetkezetünk országos hírnevét." Az előbbi néma csendet most már átérik beszélgetés váltotta feh Beszélnivaló ugyanis ilyenkor bőven akad, egy ilyen jól működő csoportban, ahol idejében elvetették a tavasziakat, és ennek következtében sürget a munka. A kultúrnövények fejlődését nem lehet, de nem is szabad megakadályozni, sőt elő kell segíteni azzal, hogy állandóan porhanyósan, gyommentesen tartjuk a földet. Ezt nagyon jól tudják a Dózsa Népe tsz valamennyi tagjai is. Ezért fogadták meg, hogy a kongresszusi hét alatt elvégzik az egyszeri növényápolást, a lucerna kaszálást, a szőlő permetezését és kapálását. A hír, hogy a növénytermelő brigád kongresszusi hetet kezdeményezett, ez alatt elvégzi a kapásnövények egyszeri kapálását, az egyelésl, a szőlő permetezést, kapálást, — hamar eljutott a puszta többi részén ebédelökhöz is. A kertészeti brigád tagjai most éppen arról beszélgettek, hogy a paradicsom és a paprika palántázása is, a kapálás is, a szőlő permetezés is és a gyümölcsfák permetezése is sürgős. — A kertészek meghitt beszélgetését Búzás elvtárs, a rfóvénytermelő brigád vezetője zavarta meg. Boldogan újságolta, hogy a növénytermesztésben kongresz- szusi hetet tartanak. A brigád egyik oszlopos, szorgalmas tagja Kun János elvtárs végigmérte tekintetét a jóízűen falatozó asszonynépségen és felállt, hogy most szónokol: — Tudjuk már, hogy miről van szó: — Vegyük fel a kongresszusi hét alatt is a növénytermelőkkéi, — előzte meg mondanivalójában az egyik asszony. — Na, erről van szó.' — válaszolt diadalmasan az öreg. — Felvesszük, de még mennyire, hogy felvesszük és megmutatjuk, hogy többet és jobban dolgozunk a ke ngresszusi hét alatt is, mint a növénytermelő brigád. — S közben a tsz elnökére szegezte tekintetét, s mondta: — Mondja el Bogos elvtá's majd óit Pesten a párt vezetőinek, a legkiválóbb párttagoknak, hogy mi, a bonyhádi Dózsa Népe tsz összes tagjai a kongresszusi hét alatt is. de utána tovább is, lelkes úttörői leszünk a paraszti gazdaság felemelkedésének. Mondja el majd azt is, hogy az ipari munkásokkal együtt mi is jobb munkával köszöntjük a pártkongresszust. A gvönki földiníívesszövetkezet dolgozói teljesítik kongresszusra tett ígéretüket A SZSvíűrkézet többi dolgozói közül élenjár a kongresszusi felajánlások teljesítésével Heil Márton bolti ellenőr, aki 9 új szövetkezeti tagot szervezett és 630 forint részjegyet fizettetett be azzal szemben, hogy csak egy tag beszervezését és 50 forint részjegy befizetését vállalta. Magyari Mária, a textilosztály dolgozója 4 új tagot, 195 forint részjegyet, Budai József né bolti pénztáros 4 új tagot, 100 forint részjegyet, S e m s e i László a vas szaküzlet vezetője pedig 3 új tagot szervezett és 100 forint részjegyet fizettetett be a tagokkal. Hogy a gyönki földművesszövetkezet dolgozói milyen becsületes munkát végeznek, arra legjobb bizonyíték az I. negyedévi eredmény. A legjobb eredményt elért szöve- kezetek közé tartoztak állandóan. — Márciusban például 57 új tagot szervezett be és 2041 forint lészjegyet fizettettek be. De azóta is állandóan foglalkoznak a dolgozók ezzel. Meg kell még említeni, hogy a gyönki földművesszövetkezet tagjai nem sajnálják az időt akkor, ha olyan munkát kell elvégezni, ami a szövetkezet fejlődését, gazdagodásai jelenti. Éppen ezért vállallak azt is, hogy a kora reggeli órákban, majd munkaidő után segítenék a vendéglő-étterem és a cukrászda felépítésében. Pridalkó Géza például saját kocsijával segíti meggyorsítani a munkát az építkezésnél. R adván y i Károly, a helyi pártszerve-i zet titkára is kiveszi részét az épít-* kezési munkából. EZT OLV A SS UK... Taruc: A NÉPPEL A NÉPÉRT Luis Taruc, a Fülöpszigetd Kommunista Párt egyik vezetője a háború alatt a Hukbalahap (Japán-ellenes Felszabadító Néphadsereg), ma pedig az amerikai imperialisták gyár ma ti elnyomása ellen sikeresen ha:- coló) Hukbong (felszabadító néphaa- sereg) főparancsnoka. Taruc könyvét önéletrajz formájában úja meg. De saját személye teljesen eggyévá- lik a nép harcával, önéletrajza lényegében a Fülöp-szigetek népének harci krónikája. Nyomon kísérjük a néphadsereget megszületésétől, a kezdeti nehézségeken át mindaddig, amíg százezres lakosú területeket felszabadító hatalmas erővé válik a párt vezetése alatt. Taruc ebben a meleg lírával megírt könyvben az események felsorolása és értékelése meilett plasztikus képet ad a Fülöp- szigetek politikai és gazdasag \\- sz anyairól, A gyönkí1 földművesszövetkezet dolgozói és vezetőségi tagjai az elmúlt hónapban aktíva értekezleten beszélték meg, hogyan tudnák a tömegszervezeti munkát mégjaví.ani. Ezen az értekezleten többen felajánlásokat is tettek a III. pártkon.gi'esz- szus tiszteletére. P r i d a 1 k ó Géza 10 holdas középparaszt, igazgatósági tag ígéretet tett arra, hogy a tavaszi munkák elvégzésében élenjár és félévi beadási kötelezettségét egy hónapp á előbb teljesíti. Ezenkívül egy új tag beszervezését és 50 forint részjegybefizetését vállalta. Farkas Henrik 6 holdas dolgozó paraszt, igazgatósági tag hasonló felajánlást tett, így versenybe léptek egymással. Az említett két dolgozó nemcsak ígér, hanem cselekszik is. A gyönjf: dolgozó parasztok olvashatják a tanácsnál elhelyezett ..Akikre büszkék vagyunk" versenytáblán Pri- d a 1 k ó és Farkas elvtársak nevét. Tojás, baromfibeadási kötelezettségüket az első félévrV már hetekkel ezelőtt teljesítették. Adóháf- raiékuk sincs. A mezőgazdasági műn kákban is élenjárnak. Elvégezték a tavaszi szántást és vetést, a fejtrágyázást, a szőlő metszését. Pridalkó Géza például .3 holdon a fejtrágyázást elsőnek végezte el a faluban, s a zabot is az elsők között vetette el. Farkas Henrik két hold szerződtetett cukorborsóját már április 2-ig elvetette. Ezenkívül Farkas Henrik 3 új tagot szervezett be a szövetkezetbe és 120 fonni részjegyet fizettetett be a hátralékos tagokkal.
