Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-18 / 116. szám

2 NAPLÓ 1954 MÁJUS 18 Nehru beszéde az indiai parlamentben Delhi (TASZSZ) Az „Indinfo" hír- ügynöCÍ2 közölte Nehru indiai mi­niszterelnöknek azt a beszédét, ameLlyel megnyitotta a népi kamara külpolitikai vitáját. A genfi értekezletről szólva Nehru kiemelte, hogy az ázsiai országok ér­dekeltek az indokínai kérdés békés rendezésében. Az elmúlt évszázadokban — mon­dotta Nehru — az volt Ázsia szeren- csétlensége7 hogy nemcsak gyarmati rendszerek álltak fenn Ázsiában, hanem az is, hogy Ázsia gyakran mások számára hadiműveletek szín­tere és a mások által kirobbantott háborús cselekmények színhelye volt. Azt óhajtjuk, hogy Ázsiában szűnjék meg a háborús nyereséghaj- hászás és különösen azok nyeresés- hajhászása, akik Ázsiában folytatnak háborút saját céljaik elérése ér­dekében. .Nehru a továbbiakban az öt ázsiai ország miniszterelnökének co­lomból értekezletén hozott határoza­tokkal foglalkozott. Külön kiemelte, hogy az értekezlet áldást foglalt egyes államok más államok ügyei­be való be nem avatkozása mellett. Nehru emlékeztetett Indonézia miniszterelnökének arra a javasla­Külföltfli híreit BÉCS Becsben május 16-án, vasárnap, az „Ut Ausztria függetlenségének cl éréséhez és biztosításához’* című programmnyi'atkozat egyhangú el­fogadásával és az új központi bi­zottság és ellenőrző bizottság egy­hangú megválasztásával végétért Ausztria Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa. MONTEVIDEO Bolivia munkásosztálya követeli a külföldi tőkésedé kezében lévő vas­utak azonnali államosítását és a munkásellepőrzés bevezetését a ma- gánkapitaiista vállalatokban. Ezeket a követeléseket — írja az ..El Pueb­lo“ című lap — a Ka Pazban meg­tartott május 1-i gyűlésen és a bo­líviai munkásközpont nevű Szakszer vezeti Egyesülés felhívásában szö­gezték le. A vasútvonalak államosí­tása mellett foglaltak állást a bánya ipari munkások és a vasutasok szak- szervezetei is. PHENJAN Iá Szin Man klikkje május 20-án szándékozik megtartani Dél-Koreá- ban a „nemzetgyűlés választását". A délkoreai sajtó közlése szerint Li Szin Man többízben kijelentette, hogy a „nemzetgyűlést“ kizárólag „az ö emberei“ fogják megválaszta­ni. A „Koreai Központi Távirati Iro­da" szavai szerint Li Szin Man Meghalt Clemens Krauss karmester tára, hogy hívják össze az ázsiai és afrikai országok értekezletét. Mi valamennyien (vagyis a colombói értekezlet résztvevői) — jelentette ki Nehru — üdvözöltük ezt a javasla­tot... Indonézia miniszterelnöke el­vállalta azt a feladatot, hogy tanul­mányozni fogja ezt a kérdést és az­után megtárgyalja az érdekelt kor­mányokkal. Nehru közölte, hogy indokínai vo­natkozású javallatait, amelyek elő­irányozzák a tűzszünetet, a közvet­len tárgyalásokat és a be nem avat­kozást, alapjában véve helyeselték a colombói értekezlet résztvevői. Nem vonom kétségbe — mondotta Nehru — hogy azokat a nagy állam­férfikat, akik ezzel a munkával fog­lalkoznak Genfben — őszinte béke- törekvés vezérli, őszintén remélem, hogy fokozatosan italainak valami utat a rendezés felé. De ismétlem, hogy rendezést csakis tárgyalások útján lehet elérni, nem pedig rákény szeriléssel. Indiának a genfi értekezlettel kap­csolatos állásfoglalását érintve Nehru kijelentette, hogy India nem vonhatja ki magát az ázsiai kérdé­sek eldöntésével já.ró felelősség alól. nem riad vissza politikai ellenfelei­nek fizikai megsemmisítésétől sem. A „Reuter“ hírügynökség szöuli tudósítója a „választásokat“ meg­előző légkört jellemezve kénytelen volt megjegyezni, hogy a délkoreaiak a rendőrterror miatt még beszélni is félnek a választásokról. PARIS A ..Journal du Dirnanche" miután azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a nemzetgyűlésben hamarosan meg­kezdődik az indokínai kérdéssel kap csolatos harmadik vita, — amelynek kimenete’e „igen kétséges“ — azt tartja, hogy amiatt az „európai vé­delmi közösség“ kérdésével kapcso­latos parlamenti vitát ismét elha­lasztják. KARLSRUHE OUenhauer, a Német Szociáldemo­krata Párt elnöke pénteken --este a karlsruhei „SchwarzwaidhaHenben" mintegy hatezer szociáldemokrata párttag, funkcionárius és pártonkí- vüli jelenlétében ismétcjten síkra- szállt az atomháború megakadályo­zásáért. „Annál a kérdésnél, hogy ki nye­ri meg a jövőbeni atomháborút, sok­kal fontosabb az a kérdés, hogy ho­gyan akadályozzuk meg ezt a hábo­rút“ — mondotta OUenhauer a je­lenlévők viharos tetszésnyilvánítása közepette. Becs (MTI): Clemens Krauss fő­zeneigazgató, a híres osztrák kar­mester, vasárnap este Mexico City­ben hatvanegy éves korában szív­roham következtében meghalt. Cle­mens Krauss, mint a mexikói szim­fonikus zenekar karmestere az utób­bi időben is több hangversenyt ve­zényelt. A genii értekezlet hétfőn zárt ülésen foglalkozott az indokínai kérdéssel Genf. Az MTI kiküldött tudósító­ja jelenti: A genfi értekezlet új szakaszába lépett, amennyiben hétfőn délután megkezdték a zártkörű tanácskozá­sokat. A zárt üléseken csak a kül­döttségek vezetői és legközelebbi munkatársaik vettek részt. Az első zártkörű ülésen, amelyen Eden el­nökölt, az öt nagyhatalom, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság, a iiárom indokinai bábállam képvise­lői az indokínai hadműveletek meg­szüntetésének és az indokinai béke helyreállításának kérdésével foglal­koznak. MÁR FOLYNAK AZ AMERIKAI­FRANCIA TÁRGYALÁSOK A „La Suisse" című genfi lap megbízható forrásokra hivatkozva közli, hogy az Indokinával kapcso­latban tervezett amerikai—francia tárgyalások e napokiban Washing­tonban már meg is kezdődtek. MAURICE SCHUMAN UJ UTASÍ­TÁSOKAT VITT BIDAULTNAK GENFBE Maurice Schuman francia külügyi államtitkár — mint jelentettük — vasárnap Genfben tartózkodott és négy óráig tartó megbeszélést foly­tatott Bidáult francia külügyminisz­terrel. Értekezleti körökben a k.- adott hivatalos jelentés tartalmával ellentétben biztosra veszik, hogy Schuman az indokinai kérdés zár’ üléseken kezdődő tárgyalásával kap­csolatban a francia kormány új uta­sításait hozta el Genibe Lidaultr.sk. BEDELL-SMITH VASÄRNAP BIZALMAS MEGBESZÉLÉST TARTOTT BAO DAJ-JAL A svájci sajtó közlése szerint Be- dell-Sraith külügyminiszterhelyettes, az Amerikai Egyesült Államok genfi küldö.lségének vezetője vasárnap a Genfi-tó partján fekvő Evian-ban bizalmas megbeszélést folytatott Bao Daj-jal, a vietnami bábcsászárral. Bao Daj már szombaton Evian-ba érkezett, hogy ott találkozzék az Egyesült Államok képviselőjével. A megbeszélés tárgyát titkolják. Ely tábornok elindult Indokmába Páris (MTI): Ely tábornok, a fran­cia vezérkari főnökök bizottságának elnöke — Sálán tábornoknak, a lé­gierők vezérkara helyettes főnökéT nek kíséretében — vasárnap este el­indult Indokinába. Parisban való­színűnek tartják, hogy a nemzetvé­delmi bizottság csak Ely tábornok­nak indokínai tapasztalatairól teen­dő jelentése alapján hoz majd vég­leges döntéseket Indokinával kap­csolatiban. Csokonyavisontán súlyos bajok vannak a begyűjtés nyilvántartása körül. Ezek a hibák nemcsak ha­nyag munka, figyelmetlenség követ­kezményei. Januárban a községi ta­nács nyilvántartója töltötte ki a be­adási lapokat s munkáját a VB-lit- kár: Horacsek András irányította. Nézzük hát Horacsek személyét. Ki is ez az ember tulajdonképpen? Szikárterme/.ű. térdnadrágos férfi — sokszor alig látszik ki az íróasztalán tornyosuló vaskos papírkötegek mö­gül. 1945-ben vetődött erre a vidék­re a messzi Erdélyből. Néhány évvel ezelőtt Csokonyavisontán telepedett meg s azó.a itt tanácstitkár. Múlt­ját, régebbi életét a községekben senki nem ismeri, — mindössze any- nyit tudnak róla, hogy Nagybányán iUatszerkfreskedelelnmel foglalko­zott, majd a felszabadulás után a környező falvakban működött, mint „közigazgatási szakember“. No, meg azt, hogy tavaly júliusban a falu kulákjai nagy nekibuzdulással „le­endő“ jegyzővé választották. A ku- lákok tehát olyannyira megbíznak Horacsekben. hogy ő lenne a jegy­zőjük az általuk óhajtott „kulák- paradics ómban." Ez mindenesetre sokat mond, de még többet bizonyítanak a tanács- titkár cselekedetei. Nemrégiben a tanács végrehajtó- bizottsága elhatározta, hegy elszá­moltatja a hátralékos kulákokat s néhány dolgozó parasztot is, akik kötelességüket hosszú idő óta elha­nyagolták. A listáit összeállították és a titkár a VB-ülés elé terjesztette. Eddig nem is volna semmi baj, ha­nem a „véletlen" csodálatos játéka­ként másnap csak a dolgozó parasz­tok névsora került a begyűjtők ke­zébe, mert Horacsek — mint ő ma­ga mondotta, — a kulákök listáját az íróasztal fiókjában „felejtette.'* Az történ. tehát, hogy néhány kö- télességét elmulasztó dolgozó pa­rasztot elszámoltattak s ez nagyon ■elves, de annál felhábörítóbb, hogy a kulákok jó emberük mesterkedése révén a markukba nevethetlek. A tanácstitkár segédletével sikkadt el januárban a nyilvántartási lapok­ról a kulákok hátraléka. Erre az évre pedig a törvényesnél kevesebb kötelezettséget írtak elő Csokonya- visSntán a kulákok számára. így erősödött az atyafiságos kapcsolat a íulákok és a ..jegyzőjelölt1' tanács- titkár között. Solt szál fűzi Hora­csek Andrást^, a falu kulákjaihoz: jellemző példa érre az is, hogy a szomszédban lakó egyik kulákasz- sízony szokta etetni a tanácstitká­rék állatait. S arról is sokat beszél­nek a ^faluban, hogy Horacsekék es­ténként hol az egyik, hol a másik kuláknál vendégeskednek. A község kulákjai tehát nyeregben érzik magukat, mindent megtesznek, hogy zavarják a falu életét, befolyá­suk alá kerítsék a becsületes dolgo­zó parasztokat. Nyil.a.n és arcátla­nul hátráltatják a beadás teljesíté­sét. Gyalus István dolgozó paraszt elmondta, hogy szinte megszégyení­tették, amikor a tojást és a barom­fit a begyűjtőhöz vitte. Útközben több kulák is megszólította: „Minek adod be azt a tojást, nézz meg en­gem, én még semmit sem adtam be." S ezekre a szemtelen szavakra sokszor nem kapnak méltó választ. iHcndjuk meg őszintén: a kulákok ‘ „tanácsára" sok dolgozó paraszt is halogatja a beadás teljesítését. S éppen ez a céljuk Horacsekék- nek, a falu kulákjainak. Segíti eb­ben a tanácstitkár melleit dolgozó két testvér, Kalmár Éva és Kalmár Erzsébet. A kulák Kálmán István rokona a két Kalmár lánynak. így aztán, amikor az ő beadási lapját állították ki, még inkább sutba dob­fák a törvényeket: neki egymagának kilencven kilóval kevesebb hústoe- adá&f állapítottak meg, mint ameny- nyit kellett'volna. -Feledésbe men; Kálmán tavalyi kettőszázötvenhét kiló tojásbead-ási hátraléka is. Kál­mán István nemrégiben járla-tlevelet kén*, egy sertés eladásához. Bár még most is adós tavalyról százhatvan­nyolc kilónyi sertésbeadással — több, mint tizenötezer forint adóval is tartozik, — mégis megkapta a passzust és a sertést eladta. Csokonyavisontán újabban nagy divat az állatok „kivándorlása*'. Az idei állatszámlálás — március else­je — óta mintegy hetven darab 60 kilón felüli sertés egyszerűen el­tűnt a községből. Egy részük „sza­bályos“ járlatlevéilel, más részük anélkül. A falu kulákjai zavartalanul együttműködnek a szomszédos Lábod ípzségbeli rokonaikkal, ismerőseik­kel. Eladás—vásárlás ... majd ismét eladás, rövid idő alatt sok gazdát cserél egy-egy borjú vagy sertés — s a vágásra alkalmas állatok Cso­kor,yavison tárói elvándorolnak a lá- bodi rokonokhoz, majd onnan ki tud ja, hová. A községben elburjánzott a feketevágás. Április harmi-ncaoi- kán például a községi földműves- szöv&jkezet levágott három darab Milyen volt a török élet a hódoltság idején? Pécs török uralom alatti életé­ről, közigazgatási és társadalmi be­rendezéséről messze nincsenek oly pontos -adataink, miint más városo­kéról. Buda és Pest török uralom idején átélt korát és történeti- geográfiaj helyzetét részletesen meg irta Littke Aurél „Buda és Pest a tö­rök uralom korában“ c. igen értékes munkájában. Ebben sok minden részletesen le van írva. A szerző­nek rendelkezésére állottak oly ki­tűnő forrásművek, miint például „Kretschmer: Historische Geogra­phie von Mitteleuropa. Pigafetta: Itinerario, továbbá Fontana János h-adimérnöknek az 1686-i ostrom al­kalmával készített térképe. Ezt az alig ötven oldalra terjedő kisköny- vecskét gazdagon díszítik nagyértékü egykorú metszetek, térképek. Sok hivatkozás történik Evlia Cselebi adataira is. Evlia Cselebi 1660—1664 között járt Magyarorszá­gon. Evlia Cselebi-t azonban a tu­domány nem tartja Igazi komoly tör ténetírónak, leírásait, adatait kriti­kával kell olvasni. Budára vonatkozólag ennyi forrás­munka alapján szinte azt mondhat­juk, hogy centimétertnyi pontosság­gal tájékozódhatunk olyan dolgok iránt, hogy hol voltak mecsetek, sá- dirvánok, a meleg töröli fürdők, circumcisoriumok és a medreszék. Ez utóbbiak az iszlám rítusaival kap­csolatos iskolák voltak, amelyek Tö­rökországban a világias szellemű ok­tatás bevezetéséig fennállottak. Az ara^D államokban ma is megvannak; az arab „madrasza" a héber „Bész há midrás“ megfelelője. Addig is. amíg Pécs városának eb­ből a korból való, hasonlóan pontos leírása külföldi levéltárakból egy­szer előkerül, valószínűnek gondol­hatjuk, hogy a Buda állapotát leíró helyrajz, városrendezés, politikai és társadalmi berendezéshez hasoriló ál­lapotok lehettek Pécsett is. A közigazgatás élén állott a sehir emini (városfelügyalő). Voltak adó- es vámfelügyelők, továbbá épület és iparfelügyelő. A város és a vüáyet pénzügyeit a kincstári defterdár ke­zelte, Meg volt szervezve az igazságszol­gáltatás is. A budai vilayet 21 tör­vényszéki járásra volt felosztva. A közvádíó szerepét a muhzirbacsi vitte, -aki aranyhimz-éses sapkát vi­selt. Külön bíróságuk volt a keresz­tény és külön a zsidó lakosoknak. Ip»r és kereskedelem erősen fellendült a török uralom alatt. A török tímárok igen tekintélyes tár­sulatot alkottak, jó hírnévnek örven­dett a szattyámbőrgyártás. Károlyi Árpád említést tesz budai török költőkről és zenészekről is. Maga Nagy Szüleymán szultán a marhát és két sertést. Vágási enge­délye még május ötödikén sem volt — illetve, ahogy az üzletvezető mondotta: szóbeli engedélyt kaptak Horacsek Andrástól. De hét, aki a törvényeket ismeri, az jól tudja, hogy vágási engedélyt csak írásban és csakis indokolt esetben szabad kiadni. Végeredményben az történt, hogy a földművesszövetkezet, amely­nek éppen őrködnie kellene a tör­vényesség betartása felett, — a ta­nácstitkár tudtával feketén vágott. Felháborító esetek ezek, azt bizo­nyítják, hogy a kulákok és. speku­lánsok támadást indítottak a falu igazi érdekei ellen, szinte napról- napra megkárosítják a dolgozó pa­rasztokat, az egész országot. Mit szólnak mindehhez a község becsületes dolgozó parasztjai? Varga Jánosné, Bók Imre, Gáspás József, mind ezt mondják: — Tud­juk teljesíteni a beadást, de amíg ilyen titkár dolgozik a tainácsnál és ott lesz a két Kalmár-lány is, ad­dig nem lesz rend a mi falunkban. — Nincs rend — így mondják a dolgozó parasztok és arra gondol­nak, hogy bizony jelenleg sokszor nem az ő szándékuk, akaratuk ér­vényesül Csokonyavisontán, hanem a kulákoké. * ^ Jogosan kérdezhetjük: hogyan tör­ténhetett mindez, miért nem jut el a becsüle-es dolgozó parasztok sza­va a pártszervezethez, a járás ve­zetőihez? Hiszen ebben a faluban több, mint száz párttag él és dolgo­zik. Gépállomás, termelőszövetkezet van, s sziinte naponta ott jár a me­gyei vagy a járási pártbizottság, a tanács és a begyűjtési hivatal egy- egy munkatársa. (MTI) régi török irodalom kiválóságai közé tartozik. Valamit aioiáiaTó'. A török férfiak a fejükön zöld és prémes kalpagot Viseltek, öltözetük bőrdol­mány és kapcsos nadrág volt. A nők bokáig érő hosszú nadrágot és posz­tó felsőruhát hordtak, fejükön bő fejkötőt viselték. A fejkötőre ab­roncs segítségével sűrű fátyoit erősí­tettek, amely e’.födte arcukat, lábu­kon sárga harisnyát és papucsot hord tak. ( A fürdést, mosakodást a mohame­dán népeknél rituális codex szabá­lyozza. A Pécsi Egyetemi Könyvtár emeleti helyiségében vitrinben őrzik Ahmed ben Muhgmmad el Kudduri- nak az Iszlám ritusos előírásait tar­talmazó híres kéziratát. Ez arab nyelven vám írva s a kötet elején a tisztálkodásra vonatkozó tudnivaló­kat írja elő szigorúan és hajszálha­sogató pontossággal. Meghatározza, hogy milyen víz tekinthető tisztának és használhatónak, általában a ls- csorgó kútvíz. Olyan folyóvíz, meív- ban halak és rákok élnek, tisztavíz­nek számít. A disznó bőrén kívül mindem kicserzett bőrből készült tömlő kútvízzel tte'eöntve használ­ható. Meg kell vizsgáin! és különb­séget kell tenni, hogy milyen állat pusztult bele a vízbe; ha egér vasv gyík. továbbá szárnyasállat fulladt a kútba, ily kútból meghatározott nagyságú vederrel 20—30 vedernvi vizet ki kell merni és csak azután lehet a kutat mosdás céljaira hasz­nálni. A rituális mosdás a lelkiélet tisz­taságát is szabályozza. ..Ami hazug­ság vagy megszólás kijön a szájon, ami a felebarátnak ártalmára van; káromlás, átok vagy bármilyen rút szó, akár ember, akár állat ellen, mind oly lelki tiseíátlanság, amit. ha valaki elkövet, ima előtt köteles a rituális mosdást elvégezni. (L. Gold- ziher: Előadások az iszlámról) Az első világháború idején 1917 február havában alakult meg Kons­tantinápolyban a Magyar Tudomá­nyos Intézet. A legjobb úton haladt, hogy tudományos és művészeti kul­túránknak egyik legfontosabb ténye zője legyen. Alig másfél évig tartó működése alatt szép értékes tudomó nyos és művészeti munkát bocsátott közre. Sajnos, 1918 óta szünetel. Ahmed Refik igen gazdag és né­hány magyar vonatkozású régi leve­let tartalmazó könyv alakban meg­jelent munkájában különösen a Ká- kóczi-korra vonatkozólag érdekes adatokat találunk. Történettudomá­nyunk fejlődése szempontjából igen hasznos volna, ha ezekÄ a rég meg­szakadt kutatásokat ismét folytain1 lehetne. Bán János Lausman nyilatkozata Prága (TASZSZ): Május 15-én a Csehszlovák Távirati Irodában sajtó­értekezletet tartottak, amelyen nyi­latkozott Bohumil Lausman, a Szo­ciáldemokrata Párt volt vezetőinek egyike, aki külföldről visszatért Csehszlovákiába és jelentkezett a csehszlovák hatóságoknál. „A Nyugat-Európában töltött négy esztendő — mondta, — lelki gyötrel­met és ugyanakkor politikai iskolát jelentett, számomra.“ „Ez a négy esztendő — folytatta Lausman — azért jelentett számom­ra lelki gyötrelmet, mert közvetlen közelről megismertem az amerikaiak terveit és láttam, hogy ezek a ter­vek újabb szenvedéseket és újabb szörnyűségeket hoznának a csehszlo­vák népre. Ez indított arra, hogy visszatérjek Csehszlovákiába. Visz- szatértem az országba, tekintet nél­kül arra , hogy lelkiismeretemet sú­lyos bűncselekmények terhelik, — olyan bűncselekmények, amelyeket mind emigrálásom előtt, mind az emigrációban a népi demokratikus rendszer ellen elkövettem. És mind­ezek ellenére győzött bennem az igazságba és a megbocsátásba vetett hitem.“ Kötelességemnek tartom mindenek előtt nyilvánosan kijelenteni, hogy az emigránsok túlnyomó többsége, különösen az úgynevezett politikai képviselet, idegen érdekeket szolgál, eladja az embert az amerikaiak ál­tal kiutalt pénzért a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elle­ni kémkedésre, cselekményekre és felforgató tevékenységre, valamint ez országok megrágalmazására. Lát­tam, hogyan vonják be a nyugati kormányokat — a nyugateurópai izé­nek többségének akarata ellenére — esztelen fegyverkezési versenybe, láttam, hogyan szervezik katonai támaszpontjaikat és hogyan hasz­nálják fel e terveik érdekében a csehszlovák emigrációt is. Kulákokkal cimboráié tanácstitkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom