Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-11 / 110. szám
m4 a Arcs ii NAPLÓ 8 I Zombai Béke tsz; LJjabb vállalási a pártkongresszus tiszteletére A zombai Béke termelőszövetkezet tagsága a III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalását becsülettel teljesítette. Uj^bb felajánlások történtek, amelyben vállalta a tagság, hogy a 40 hold megtrágyázott területről burgonyából holdanként 100 mázsát, cukorrépából 200 mázsát, takarmányrépából 500 mázsát, napraforgóból 15 mázsát és tengeriből 18 mázsát fognak átlagtermésként elérni. Ennek érdekében kapás- növényeiket fajtánként megfelelően kapálják, töltögetik. Kukoricánál elvégzik az augusztusi gazoló kapálást, mert ez nagyban elősegíti a kukoricacsövek erőteljes fejlődését. 5 hold kukoricánál, napraforgónál elvégzik a pótbeporzást. Az aratást a kalászosok legmegfelelőbb szakaszában végzik, hogy szemveszteség nélkül, időben történjen. A tarlóhántást az aratás befejezése után 2 nappal, a cséplési munkálatokat saját erőből auguszX tus 1-re fogják befejezni. A tekarmá.nyoebrigád az álltatok téli takarmányszükségletének biztosítása érdekében vállalta, hogy 11 hold szálastakarmánynak való széna készítését a leggondosabban hajt ják végre és takarítják le. A nedvdús takarmány biztosítására 600 m3 »illőt készítenek. — A silótakar- mány biztosításához 40 holdon másodvetésű takarmányt fognak termelni. A termelőszövetkezet tagsága 22 darab tehenéből 10 darabot' leszerződött és vállalták, hogy azoktól 3000 liter tejet fejnek és tehenenként 1800 liter tejet leszállítanak. Az el- le.ést 90 százalékra teljesítik, a borjakat mesterségesen nevelik. Bevezetik az egyedi takarmányozást és a háromszori fejést a 15 liternél több tejet adó teheneknél. Sertéseiket évente kétszer elletik, kocánként évi 14 malacot fognak leválasztani. A zombai Béke termelőszövetkezet tagsága a versenyvállalást annak érdekében tette meg, hogy ezzel a szövetkezeti gazdálkodást szilárdabb alapra helyezzék. Ezen keresztül fokozzák a tagok jövedelmét, hogy a bevételből időközönként előleget tud janak biztosítani. Egy dolgos liélBiözuapjai A kétyi Alkotmány termelőszövetkezet udvarába már a délutáni órákban be érkeznek a munkából jövő fogatok. Az eső igaz nmg- á-tatta őket, de azért amíg lehetett, nem hagyták abba a vetést. A tagok mérgelődtek, hogy félbe kellett, szakítaniok, mert bizony már csak kétjiárom fordulója lett volna a gépnek, Az alacsonyra ereszkedett felhőkből azonbrn ömlött a májusi eső, de egy sem mondta, hogy , aranyat ér“. Nem ám, mert már háromszor ha- gyatla abba a „fehérarany" vetését. A tsz- la. gok ugyanis 5 hold gyapotot vetnek és „aranyat'' akarnak szedni. Az udvaron bugyborékol vernek <i nagy esőcseppek. Az eresz is csurog. Künn az utcán már patakokban keres medr !. magának a viz. A hirtelen jövő zápor égi háborúval érkezett 'és' távozott, ha_ inat jött és hamar el is ment. Utján mindenütt megöntözte az amúgy is neo.ves földeket. A felhők mögül kitekintett. a csillogó májusi nap. A víz is felsz-Pnit, a. járdák tehéredtek a nap sütés alatt. A mezőn u vetésik zöldelö táblái gyengén hajiadóztak. A, fűszálakon kövér esőcseppek csillogtak a napfényben. Lágy szellő suhant végig a tájon és simogatta a fák koronáit, borzolgatta a víz,tócsák tetejét. — Örökké nem tarthat ez sem, jegyezte meg az őszhaju tsz elnök — biztos jó idő lesz. — A rossz után szokott a jó lenni — tette hozzá egy másik tsz tag. Az iroda lassan benépesedett.| beillett volna tár gyaló teremnek. Csakhamar az is lett. Megkezdődött a beszélgetés, még. hozzá a vetésről, és a riö- vényápolásról. Nem kellett beszámoló 'sem, jegyzetfüzet sem, mindenki tudta miről van szó, mit vetettek el és még mit fog_ nak vetni. Elmondták azt is, hogy már 30 hóid négyzetesen vetett kukorica a földben van, 5 hold cukorrépa sarabolását már elvégezték, 2 és fél hold elitrépa is a földben van, melyért most kaptak 90 kiló cukrot. Megemlítették azt is, hogy még hátra van 30 hold négyzetes kukorica vetése_ A növényápolási munkákról elmondták, hogy a teveli gépállomás is segíteni fogja őket. De emellett a segítség mellett össze kell fogni, hogy minden munkát időben elvégezzenek. Az eső újra megeredt. A tagok hazasiettek, az irodában csak az elnök, agronómus és a fiatal könyvelő lány maradt, aki megkezdte a cukor kimérését. Az agronómus is segített, egymásután töltötték meg u zacskókat cukorral, melyeket másnap kiosztanak. A lány fürgén végezte munkáját és be. lyette az elnök beszélt. — Elmondta azt is, hogy a ,,mi“ Jolánkánk patronálja a murg-ai Petőfi termelőszövetkezetet is a könyvelésben. A lány szerénykedett, kissé sztgyelte ma gát, miért dicséri őt az elnök. Nem akarta, hogy újságba kerüljön. De ké. sőbb megnyugodott és beleegyezett, hogy megírjuk az ő módszereit az újságba. — A dolog úgy áll, — kezdte a lány. a beszédet: — egyetlen adatot se hagyok másnapra, a munkaegység könyveket rendsze résén vezetem, a nyilván, tartást és a pénzügyi kimutatást egy percre sem hanyagolom el. Ezzel elérem azt, hogy egyik téren sem mutatkozhat, lemaradás, emelteit indok segíteni a murgai Petőfi tsz-nek is. Majd hosszan sorolta fel a tervek teljesítését, melynek elkészítésében ő is komoly munkát végzett, A cukormérés közben ki törő örömmel mondta: — A tejbeadás után 23 mázsa korpát kaptunk. — Egy kis vártat után újra gyors beszédével elmondta, hogy az első negyedévben 8 forintos előlegei oszlottak munkaegységenként a tagognak. Nem feledkezett meg az asszonyok munkájáról sem. Egy kis /nőies büszkeséggel jegyezte meg, hogy az asz- szonyok napról-napra kiveszik részüket a munkák bői. A borongás, esős időben gyorsan beállt az este. Villanyt kellett volna gyújtani, de hol van a kapcsoló1! Az elnök mosolyog, majd bíráló hangon elmondja: — A kapcsoló, a villanyégő és a vezeték még a MEGYEVILL-nél van. De már szeretné a tsz tagsága, ha lámpa helyett' villanyt gyújthatnának, hogy a világosság közepette gyűlhetne ösz- sze esténként a tagság, hogy megbeszéljék a másnapi munkákat. Este lett. Mi is búcsút vettünk a tsz tagoktól és indultunk a zivatarral szembe. Az út hosszúnak tiint, mégis könnyedén, megnyugodva szálltunk ki. kocsinkból, hogy hazatérve gondolatban eggyésző, jük egy tsz nagy családjának dolgos éleiét. A kongresszusi versenyben 1954 máius 5-ig legjobb eredményt elérő járás, község, (izem és mezőgazdasági szocialista szektor A Megyei Pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlajának elnyeréséért egyre szélesebbkörű nemes verseny indult meg megyénkben. Ennek következtében a helyezések is változtak a legutóbbi értékelés alapján. A versenyben legjobb eredményt elérők: ÜZEMEK: Továbbra is a Dombóvári Lengyár tartja az első helyet I. negyedévi tervének túlteljesítése után április havi tervét 24-én befejezte 127 százalékra. A dolgozók 100 százaléka verseny vállalást ftetü. Igazolatlan mulasztás, késés nem volt ezévben. Második helyezett a Tolnai Selyem fonó. Április havi tervét 108.3 százalékra teljesítette, minőségi tervét 99.2 százalékra. Az első negyedévben az önköltséget 2.3 százalékkal csökkentette. MEZÖGAZDASÄGI MUNKÁK: Legjobb járás: Gyönk. árpa-, zabvetés 109.1 százalék toukoricavetés 100.9 százalék burgonyavetés 103.6 százalék cukorrépavetés 94.5 százalék napraforgóvetés 117.3 százalék együttesen 102.1 százalék A gyönki járás ei sőségét veszélyezteti a dombóvári járás. mely a verseny fellendítésével, a begyűjtés további fokozásával behozhatja a gyönki járást. Legjobb községek: 1. Csibrák: Begyűjtés: tej 76.6 százalék tojás 208.3 százalék baromfi 222.4 százalék sertés 210.5 százalék v. marha 137.5 százalék zsír 10« százalék 2. Nagyve jke: tej 66.6 százalék tojás 78.9 százalék baromfi 165.5 százalék sertés 155 százalék V. marha 328.5 százalék zsír 100 százalék 3. Sárpilis: tej 92.4 százalék tojás 100 százalék baromfi 175 százalék sertés 120.5 százalék v. marha 320.8 százalék zsír 99.5 százalék Ezek a községek a soronlévő mezőgazdasági munkálatok végzésében is élenjárnak. Legjobb gépállomások: 1. Iregszemcse: Tavaszi tervét 113.8 százalékra teljesítette. A hozzátartozó termelőszövetkezetek vetéstervüket teljesítették, a növényápolási munkákra felkészültek. 2. Nagykónyi Tavaszi tervét 96.2 százalékra teljesítette. Begyűjtés: IV. havi terv. Tej 79.7 százalék tojás 81.2 százalék baromfi 112.3 százalék sertés 64.3 százalék v. marha 120.6 százalék zsír 99.7 százalék Legjobb termelőszövetkezetek: 1. Nak „Ut a s7x>cializmus felé" tsz. Begyűjtés: tej 100% (négy havi) tojás 1000/ft évi baromfi 100°'0 évi sertés lOO'o évi V: marha > 100% évi 2. Mözs „Úttörő" tsz. 3. Értény „Dózsa" tsz. A mezőgazdasági munkákban is élenjárnak ezek a tsz-ek. Legjobb állami gazdaságok: 1. Alsópél. 2. Nagytormás. A kongresszusi zászló elnyerésére jelenleg fenti üzemek, járások, községek, gépállomások, tsz-ek, állami gazdaságok a legesélyesebbek. Az eredményekben az előző értékeléshez viszonyítva van lényeges változás, amely azt bizonyítja, hogy megyénk dolgozói harcolnak eredményeik fokozásával a zászló, elnyeréséért. A legközelebbi értékelésnél a zászló! odaítéli a versenybizottság a győzteseknek, akik május 24-ig a legjobb eredményt érik el. Még van lehetőség azoknak is az élenjárók közé kerülni, a zászlót elnyerni, akik jelenleg lemaradtak. Pártszervezeteink, tömegszervezeteink mozgósítsák megyénk dolgozóit nagyobb eredmények elérésére, hogy a még hátralévő időben is szélesedjen a verseny a „Kongresszusi zászlóért.“ Megyei Versenybizottság. Az elmélet napi kérdései Az osztály-viszonyok és az osztályharc néhány kérdése népi demokráciánkban (Folytatás) Hibás és veszélyes lenne azonban, ha azokat a kulákokat, akik az utóbI bi években felajánlották földjüket és jelenlegi gazdasági helyzetük alapján nincsenek kötelezve az 5 százalékkal nagyobb beadásra és mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésére, nem tekintenénk Uulákoknak, osztályellenségnek. Ezek, akik a múltban cselédtartók voltak, a dolgozó nép kiszipolyozásából gazdagodtak meg, továbbra is osztályellenségnek tekinten dök. Ugyanakkor meg kell különböztetni ezektől azokat a becsületes, módos középparasztokat, akik a múlt ban igazságtalanul kerültek a kulák- iistára és akiknek most újra el kell foglalniok megbecsült helyüket a falu dolgozói között. Mindez azt mutatja, hogy bár a kulákság ereje jelentősen kisebb, továbbra is megmaradt az átmeneti korszakban a kizsákmányoló osztályok legveszélyesebb képviselőjének. Ennek megfelelően a kulákság elleni harcban ezután is fokozott éberségre van szükség. Le kell leplezni minden olyan nézetet, amely lemond a kulákság elleni harcról^vagy távolabbi időre akarja halasztani. Szakítani kell azzal a hibás gyakorlattal, amely a kulak elleni harcot kizárólag adminisztratív rendszabályok ra korlátozza, amely nem veszi figyelembe a kulákok elleni harc két szakaszát. Kétségtelen, hogy a proletárdiktatúra állama az osztályellenség elleni harcban nem folytathatja az osztályellenség „meggyőzésének“, „átnevelésének“ politikájút. Éppen ezért ebben a harcban a kényszernek, az adminisztratív rendszabályok nak fontos szerepük van. A marxíz- mus-leninizmus azonban arra tanít bennünket, hogy ezeket az eszközökét csak akkor alkalmazhatjuk kellő eredménnyel, ha megértik és támogatják a dolgozó parasztok tön egei, ha ezeket az adminisztratív intézkedéseket széleskörű politikai munkával kötjük össze és együttjutnak a kulákok elszigetelésével a dóig ize parasztok tömegeitől. Egész más jellegű az a ha'", amelyet a munkásosztály a parasztság szocialista átalakításáért folytat. A szocializmus előtti antagonw/.tikos társadalmakban a társadalom alapvető osztályainak viszonya a kíméletlen és kibékíthetetlen osztályharc volt. Az egyik kizsákmányoló, a másik kizsákmányolt, az egyik uralkodó, a másik elnyomott osztály volt. Ez képezte a köztük fennálló kibékíthetetlen osztályellentétek, alapját. Más azonban a helyzet né- ,pi demokratikus társadalmunkban, amely a szocializmushoz való átmenet társadalma, amelynek célja a kizsákmányolás mindenféle formájának megszüntetése. Társadalmunk alapvető osztályai, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság, egyaránt dolgozó osztály-ok. Viszonyukra nem a kibékíthetetlen osztályharc, hanem a két osztály szövetsége jellemző, amely a tőkések és a földesurak hatalma elleni harcban kovácsolódott ki és amely tovább erősödik a szocializmus építése idején. Ez a szövetség a munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető érdekközösségén nyugszik: mindenfajta kizsákmányolás megszüntetésén, a dolgozók jólétének biztosításán. E cél megvalósítását csakis a két osztály összefogása és közös harca biztosíthatja. Szövetségük bárminemű meglazulása mindkét osztály érdekeit veszélyezteti. Az alapvető érdekközösség mellett természetesen a munkásosztály és a kisárutermelő parasztság között bizonyos ellentétek lehetősége is fennáll. Amíg ugyanis munkásosztályunk teljes egészében a szocialista termelési viszonyokkal van kapcsolatban, addig egyénileg dolgozó párasztságunk a kisparaszti magán- tulajdon és az árutermelés talajon áll. Az ellentétek lehetségesek az ipari és mezőgazdasági árak arányai nak, a közteherviselésben való részvétel mértékének kérdéseiben.. Ezek azonban csak másodrendű szerepet töltenek be az alapvető érdekközösség mellett és ha pártunk politikája helyes, az ellentétek nem veszélyeztetik a munkás-paraszt szövetséget. A gazdaságpolitikában az elmúlt években elkövetett hibák kiélezték ezeket az ellentéteket és bizonyos fokig lazították a munkás- páraszt szövetséget. Pártunk új politikája fokozottabb mértékben veszi figyelembe az egyéni paraszt- gazdaságok kisárutermelő jellegét, érdekeit s elősegíti ezeknek az ellentéteknek a megoldását a munkás osztály és a dolgozó parasztság alapvető érdekközössége alapján. A munkás-paraszt szövetségen belül a vezetőszerep a munkásosztályé, mint a legforradalmibb osztályé, a szocializmus legkövetkezetesebb harcosáé. Ezt a vezetőszerepet biztosítja számára szervezettsége és politikai tapasztalata is. A parasztság szocialista átalakítása, átvezetése a szocialista termelés útján nem mehet végbe a munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető érdek közösségének megsértése, a két osztály közötti ellentétek kiélezése útján. Ezen a téren mindenféle erőszak, az egyénileg dolgozó parasztok érdekeit sértő adminisztratív intézkedések csak árthatnak az ügynek. A munkásosztály elsősorban a dolgozó parasztságnak nyújtott gazdasági támogatással segíti elő a parasztság szocialista átalakítását, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A mezőgazdasági termelés nagyfokú támogatása soha nem látott lehetőségeket teremt mind az egyéni parasztságnak, mind a termelőszövetkezetek számára. A mezőgazdasági termelés fellendülése tovább erősiti a munkás-paraszt szövetséget és lehetővé teszi a dolgozok életszínvonalának jelentős emelését. Ugyanakkor dolgozó parasztságunk saját tapasztalatai alapján meggyőződhet a nagyüzemű kollektív gazdálkodás előnyeiről. A dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése őszinte meggyőződésük alapján ez a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyetlen útja. Eddigi sikereink eredményeként dolgozó parasztságunkból új szövetkezeti parasztság alakul ki, amelynek súlya és jelentősége egyre nő. A szövetkezeti parasztsággal új osztály jelenik meg falun, amely lényegében már szakított a kisárutermelő magántulajdonnal és a kollektív tulajdon alapján gazdálkodik. Jelenleg azonban dolgozó parasztságunk zömét még egyénileg dolgozó parasztok képezik, akiknek továbbra is döntő szerepük van a munkásparaszt' szövetségben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy szövetkezeti paraszt Ságunk tegnap még egyénileg gazdálkodott és éppen ezért szocialista tudatának kifejlesztése hosszabb időt és türelmes nevelőmunkát igényel. Nem tűnik el rögtön a volt középparasztok és a volt szegényparasztok közötti különbség sem gondolkodásukban, magatartásukban. Az új szakasz politikája, a mezőgazdaság fejlesztése nagyszabású programmjá- nak végrehajtása biztosítja a terme lőszövetkezetek gazdasági fejlődését, egész szövetkezeti parasztságunk jómódjának olyan növekedését, amely eléri, sőt meghaladja az egyénileg gazdálkodó jómódú középparasztok jövedelmének színvonalát. Ez az útja az egységes termelőszövetkezeti parasztság kialakulásának. * Társadalmunk két alapvető osztálya, a munkásosztály és a dolgozó parasztság mellett népi demokráciánk igen fontos társadalmi rétege az értelmiség. Növekvő új értelmiségünk tagjai a régi értelmiség mellett egyre inkább a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kerülnek ki. Ugyanakkor régi értelmiségünk zöme is felismerte, hogy népi demokráciánk biztosítja munkájának igazi megbecsülését és többségében népi demokráciánk őszinte hívévé vált. Természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az értelmiség : egy része még a kapitalizmus neveltje, régi gondolkodásmódjának, világnézetének számos vonását megőrizte. Számukra meg kell könnyíteni a szakítást régi nézeteikkel, bekapcsolódásukat a szocialista építőmunkába. Ugyanakkor fokozott elvi éberséggel kell folytatni a harcot a burzsoá ideológia maradványai és mindenfajta megnyilvánulás ellen. A következetes világnézeti harc lehetővé teszi egész értelmiségünk átnevelését, — megteremti egész dolgozó , népünk eszmei, politikai egységének alapjait. WIRTH ÁDÁM a KV ágit. prop. osztályának munkatársa,