Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-11 / 110. szám

TOLNAI NAPI. VB LÁP PfíOL ETÁRJAt ECVEfBtJFrSKJ A MAI SZAMBÁN: Ho Si Minh válaszai az „Antara“ indonéziai hírügynök­ség kérdéseire (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Tejes- , kávé (2. o.) — Az elmélet napi kérdései <3. o.) — A kongresszusi versenyben 1934 május 5-ig legjobb eredményt elérő járás, község, üzem és mezőgazdasági szocialista szektor (3. o.) — Zászlóavatás az MTH iskolában (4. o.) — Tegyük gazdaságosabbá saarvas- marhatenyésztésünket (4. o.) AZ MDP TOL NAMECYEI PARTBIZOTT5ÁGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 110. SZÄM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 MÁJUS 11 A növényápolás Megyénk mezőgazdasági dolgozói a tavasza' talajművelések, vetések ideje alatt kemény, kitartó munkát végeztek. Ez részben megteremtette az alapot a nagyobb terméseredmé­nyekhez. A jó talajmunka, a trágyá­zott föld, a műtrágya termésfokozó hatása, az idejében végzett vetés mind hiábavaló lenne, ha nem vé­denénk növényeinket a millió gyom­tól, amely elszívja a növénytől a tápanyagot, beárnyékozzák. Ezen a tavaszon bőséges csapa­dék hullott megyénkben is, ez biz­tosítéka a növények fejlődésének. Ezekből kiindulva joggal lehet re­mélni, hogy ebben a gazdasági év­ben kapásnövényekbőil is gazdag ter­mést takarítunk be. Ehhez azon­ban feltétlenül szükséges, hogy ne tévesszük szem elől a jelenleg előt­tünk álló legfontosabb feladatot: a növényápolás jó minőségben való, gyors elvégzését. A kapálások számá­tól és minőségétől függ; nagymérték­ben a termés mennyisége. Az elha­nyagolt,' gyomos cserepesedő talajú •táblákon a kapásnövények gyengén fejlődnek, kevés termést adnak. — Márpedig a talajművelési, vetési ‘ munkákon kívül a vetőmag és a műtrágya ugyanannyiba kerül kis termés esetén is, mint nagy termés mellett. Mindenekelőtt tehát azt kell világosan látni, hogy a kapálások idő­beni és jó elvégzésével termésered­ményeink megduplázódhatnak. Ez azt jelenti, hogy jelentősebb anyagi befektetés nélkül jövedelmünket csu pán jó munkával két-háromszorosá- ra növelhetjük. A mezőgazdaságban ezt akár a vezetők, akár a dolgo­zók nem látnák világosan, azok sa­ját maguknak ellenségei, de ellensé­gei a népjólét emelésének is. A nyári növényápolásra való fel­készülést termelőszövetkezeteink­ben, gépállomásainkon, állami gaz­daságainkban és az egyéni paraszt­gazdaságban is már ezelőtt két hó­nappal meg kelllett kezdeni, mert ma már, — egyes helyeken, — kés­ve lenne, ha most gondolkodnának azon, hogy a napraforgó, a kukorica és még jónéhány kapásnövényt négy zetesen vessenek, vagy bármelyik gépállomáson., vagy állami gazda­ságban most gondolkodnának azon, hogy kijavítsák a kapáló ekéket, a növényápoláshoz szükséges erő- és munkagépeket. Ezeknek az ideje te­hát már jórészt lejárt, de még min­dig nem késő és feltétlenül szük­ség van arra, hogy mindenhol át­vizsgálják a kapáló ekéket és egyéb más, a növényápoláshoz nélkülöz­hetetlen gépeket. Ma már fokozottabb előfeltétel van biztosítva ahhoz, hogy gépállo­másaink ebben a gazdasági évben sokkal többet segítsenek a növény- ápolásban, mint az elmúlt gazdasá­gi évben. Rendelkezésükre állnak a növényápolláshoz szükséges gépek. És ha a gépállomások dolgozói ér­zik, hogy milyen felelősség nyugszik vállukon, akkor most nem tétlen­kednek, minden percet kihasználnak hogy maximális segítséget adhassa­nak majd a termelőszövetkezetek tagjainak. Különösen ebben a gaz­dasági évben lesz nagy jelentősége a növényápolásnak. Az idei csapa­dékos tavasz nagyon kedvez a gyo­mok fejlődésének. Ezért fokozott ütemben kell a kapálásokat végezni, a gépeket állandóan kell üzemel­tetni, mert hiszen egy traktorkulti- vátor egy nap alatt 20—26 ember és 10—12 ló munkáját végzi el. Ez világosan megmutatja, hogy a gé­pek segítségével leküzdhetjük, illet­ve elejét vehetjük majd a növény­ápolás idejére összetorlódó munkák­nak és állandóan gyommentesen tart hatjuk kapásnövényeink talaját. A gépi kapálás amellett, hogy jobb. olcsóbb is. Egy hold egyszeri kézi nagy jelentősége kapálási költségéből kétszer-három- szor lehet gépi kapálást végezni. De még idejében le kell szerelni azo­kat az ellenséges hangokat, melyek szerint a traktor kereke „megnyom­ja a földet.“ Éppen ellenkező a hely zet. A kézi kapálás több tiprással jár, míg a gépi kapálás nem rontja a talaj szerkezetét. Ha figyelembe- vesszük, hogy a kukorica harma­dik és negyedik kapálása további 3—t mázsával növeli a termést, — megérthetjük a gépi kapálás jelen­tőségét, fontosságát. Elmondhatjuk-e teljes joggal, hogy megyénk termelőszövetkezetei és ál­lami gazdaságai, gépállomásaink ve­zetői és a dolgozók mindent meg­tettek eddig a növényápolásra va/ló fölkészülésre. Nem. Hiba volna ta­gadni, hogy ebben a gazdasági év-, ben ezen a területen is sokkal ked­vezőbb a helyzet, mint az elmúlt év­ben. Azonban egyáltalán nem állunk ezen a területen úgy, hogy az elbi- zakodásra adna okot. Egy példa a sok közül: a nagyszékely: Dózsa termelőszövetkezetben a több, mint 200 hold kukoricaföldről tavaly át­lagosan 6 mázsa kukoricát takarítot­tak be, s bizony nem lehetne el­mondani, hogy a tagság okult a ta­valyi hibákból, már most úgy szer­vezné a növényápolást, úgy készül­ne fel rá, hogy ebben az évben leg­alább háromszor meg tudják kapál­ni a kukoricát, és legalább 30 mázsa termést takarítsanak be holdanként. A helyzet ugyanis az. hogy már most vannak olyan hangok: „kép­telenek leszünk a növényápolást el­végezni." Ez nem helyénvaló, az. ilyen hangokat minden termelőszö­vetkezetben le kell szerelni. A ter­melőszövetkezetek vezetőségei ve­gyék számításba a családtagokat, az asszonyokat és azokat a használat­lanul heverő lókapákat,' melyek a termelőszövetkezetben, vagy még otthon a tagok háza körül vannak. Tényekkel lehet bizonyítani, hogy a lelkiismeretesen, idejében végzett növényápolás meghozza a maga eredményét. A kisszékelyi Haladás termelőszövetkezetben például ta­valy háromszor kapálták meg a ku­koricát, és 40 mázsás átlagtermést takarítottak be holdanként. A nagy- kónyi Uj Élet Termelőszövetkezet­ben háromszori kapálás után kuko­ricából 36 mázsát, burgonyából pe­dig az egyszeri sarabodás és három­szori töltögetés után 200 mázsát ta­karítottak be holdanként. Ezekről a termelőszövetkezetekről kell példát venni megyénkben minden termelő- szövetkezetnek, minden gazdálkodó­nak. Megyénk szorgalmas, becsületes dolgozó parasztsága a tavaszi mun­kák, szán* ás-vetések ideje alatt is tudta kötelességét, percnyi késede­lem nélkül hozzálátott a munkához, Ebből természetesen elsősorban sa­ját magának van haszna, de nem utolsósorban a népgazdaságnak is, mert az a dolgozó paraszt, aki ha­nyagul végzi a munkát, a véletlen­re bízza a termést, az nehezen, vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni kö­telezettségét, nem tud értékesíteni a szabadpiacon. Az\ ilyen hanyag gazdák figyelmét minden községben az élenjáró dolgozó parasztoknak kell felhívni, hogy ne mulasz- szák el kötelezettségeiket. Most a növényápolási munkák kü szöbén, továbbá pedig majd a nö­vényápolási munkák dandárjában komoly felelősség hárul a mező­gazdasági szakemberekre is, a ta­nácsokra is, de különösen a párt­szervezetekre. Hiszen valamennyien felelősek vagyunk az idei termésért, a boldogabb holnap megteremtésé­ért. Csőke János MT agropropagandista MEGYÉNK ÉLETÉB Bonyhádi Zománcművek Megkezdték az új zománcozó építését A kormányprogramm végrehajtására a Bonyhá­di Zománcművekben több millió forintos költséggel korszerű zománcozó csar­nok építését kezdték meg. Az új zománcozó csarnok a jelenleginek kétszerese, ahol megvalósításra ke­rülnek a korszerű mun­kásvédelmi intézkedések, — világos, szellös munka termek építésével. Az épületet egy 10 méteres fedett folyosó köti össze az étkező, fürdő és öltöző helyiségekkel: Az új üzemrész kétsze­resére emeli a gyár ter­melési kapacitását, csök­kenti az önköltséget. A szárításnál nagymennyi­ségű szénmegtakarításra nyílik lehetőség, mert az eddig kihasználatlan füst­gázokat felhasználják az edény előszárítására. Je­lentős zománcanyag meg­takarításának a feltételeit teremti meg a tervbe vett lejtős akna készítése, amely felfogja s z^máéc- anyagot, mely eddig a víz zel együtt kárbaveszett. k Az építkezést a 73/2. Építőipari Vállalat dolgo­zói végzik, s a felvonu­lással egyidőben megkezd ték a földmunká’.atokat, június elejével pedig meg kezdik a falak felhúzását is. A termelési bizottság elnöke példát mulat Lapunk szerkesztősége nagyon sok levelet kapott az elmúlt napok alatt, amelyekben levelezőink a termelési bizottságok mun kajáról, eredményeiről és esetleges hiányosságairól írtak. Hilkó János, Bikács köz ség termelési bizottságá­nak elnöke is felkereste levelével szerkesztőségün­ket és többek között ar­ról írt, hogy teímelési bi­zottságukban megalakulás óta jó ütemben halad a munka. Az eredményeket segítette az is, hogy a ter­melési bizottság tagjai vasárnaponként összejöt­tek és elbeszélgettek az elmúlt hét munkájáról, tanácsot adtak egymás­nak, hogy jövő héten még jobb eredményeket tud­janak felmutatni. Jó úton halad Bikácson a mezőgazdasági munka. Ez a tény annak is tud­ható, hogy maga a ter­melési bizottság elnöke ,;ó példával jár elől. Hil­kó János 10 holdon gaz­dálkodik. összes vetését befejezte, egészévi sertés, baromfi és tojásbeadási kötelezettségének eleget tett, ezenkívül áprilisban teljesítette adófizetési kö­telezettségét is. Tizenegy építőbrigád versenyez a „szakma legjobbja" címért Az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezete So­mogy - Tóit í a megyei Bizottsága kezdeményezésére kő­műves, ács- és segédmunkás brigádok részére verseny indult a „szakma 'legjobbja“ címért. A legújabb érte­sülésünk alapján már 11 brigád ált versenyben a „szak ma legjobbja“ cím elnyeréséért. Legutóbb az alábbi brigádok csatlakoztak: Antal Lajos a 71/4 Építőipari Vállalat kőműves brigádja, Merik János, a Tatarozó és Építővállalat kőműves brigádja. Anitái Imre, a 71/4 Építőipari Váltalat ácsbrigádja, Wiedemann János a Tatarozó és Építőválilalat ácsbrlgádja, Márton István a 71/4 Építőipart Vállalat segédmunkás brigádja, — Thész Miklós, Deli Erzsébet és Horváth Róza, a Ta­tarozó és Építőipari Vállalat segédmunkás brigádjai. Dunakömlődi Szabadság tsz: Száz férőhelyes istállót építettek saját erőből Megyénk termelőszövetkezeteinek tagsága mun­kájában arra törekedett, hogy a pártkongresszus tisz­teletére tett vállalásukat teljesítsék is. E téren dicsé­ret illeti a dunakömlődi Szabadság termelőszövetke­zet tagságát, akik nemcsak vállaltak, hanem teljesí­tettek is. Egy darab I0O férőhelyes szarvasmarha istállóju­kat saját erőből felépítették. 100 százalékban folya­matosan teljesítik összes beadásukat. Félévi sertés és baromfi beadásukat UK) százalékban teljesítették, — egészévi tojásbeadási kötelezettségüknek is eleget tet­tek. A tehenészetben vállaií 7.3 literes fejési átlagot 8.6 literre emelték. Juhoknál az elilési átlagot 108 szá­zalékra vállalták és 116 százalékra teljesítették. To­vábbá vállalták a juhászok, hogy a tervszerinti, 3.90 kilogramm gyapjú helyeit darabonként 4 kilogrammot nyírnak. % •»■ ' Május l(>-an fejeződik be az ifjúsági könyvhét A hónap végért, május 29—30-án lesz a Nemzet­közi Gyermeknap. Megyénkben már megindultak az előkészületek, a szervezési munkák. A szervezőbizott­ság, amely népművelési dolgozókból és különböző tömegszervezetek képviselőiből áll, élén az MNDSZ- szel, megbeszélte a teendőket, tervet dolgozott ki, hogy a gyermeknap alkalmából kedves, szép ünnep­ségeket rendezzenek megyeszarte. A gyermeknap eseményeihez kapcsolódik a gyer­mek-, illetve ifjúsági könyvhét is. amely május 8—16- i.g tart. Az Állami Könyvesbolt ifjúsági és mese,köny­veket küldött ki megyénk 22 nagyobb iskolájába. — Ezekből a könyvekből kiállítást rendeznek, és ott a helyszínem mindjárt vásárolni is lebet. A könyvtárak is hozzájárulnak a gyermek könyv­hét sikeréhez, tartalmassá tételéhez. Mesedélutánokat tartanak a gyermekeknek, ifjúsági könyvankétokat szerveznek. A Szekszárd városi könyvtár is felkészült, hogy a mese- és ifjúsági könyvállományával ez alka­lommal még inkább kedvében járjon a több, mint 500 gyermakohfesójának. Munkában a závodi termelési bizottság A závodi termelési bizottság elnöke levelet írt szerkesztösegiinknek, melyben beszámolt, hogy a ter­melési bizottság megalakulása óta milyen eredményes munkát végzett. Mint írja, februárban alakult meg a bizottság 41 taggal, ebből 24 egyéni dolgozó paraszt, 17 pedig tsz-tag. 4 szakcsoportra oszlik a bizottság, nö­vénytermesztési, állattenyésztési, gyümölcs és szőlé­szeti, rét és legelő, valamint fásítási szakcsoportra. A megalakulásuk óta eltelt pár hónap alatt komoly te­vékenységet fejtettek ki. A községben eddig sok volt az elhanyagolt szőlőterület, de a szakcsoport munkája nyomán már minden elhanyagolt szőlőterületet hasz­nosítottak. A szakcsoport elnöke állandóan serkenti azokat a dolgozó parasztokat, akik késlekednek. A növénytermelési szakcsoport tagjai a szántás és vetési munkálatok meggyorsításáért folytattak ke­mény harcot. Most pedig a növényápolás mielőbbi megindításáért küzdenek. Hiányolják azonban, hogy az egyéni dolgozó parasztok nem kaptak nitrogén mű­trágyát, hogy fejtrágyázhassanak. Az állattenyésztési szakcsoport sem tétlenkedik, elnökük 5 hónapos tanfolyamot végzett, most a meny- nyiségi fejlesztés mellett az állatok minőségének meg­javításáért indultak harcba. A fásítási szakcsoport munkájáról pedig beszéljen az a többezer facsemete, melyet az utóbbi hónapban ültettek. A termelési bizottság jó munkája annak tudható be, hogy szorosan együttműködik a tanáccsal és min­den héten gyűlésen beszélik meg az időszerű kérdése­ket a soronlévö munkákkal kapcsolatban. Ő L Gépjavító Vállalat: Május végéig behozzák a lemaradást A Toinamegyei Gépja­vító Vállalat dolgozói a téli gépjavítási tervüket a nehézségek ellenére is a határidőre teljesítették. — Március 1-yn megkezdték a tavaszi nagyjavítást. Jú­nius 15-ig, az aratás-csép- lés megkezdéséig 98 trak­tort kell kijavitaniok. Április végéig alkatrész hiány miatt azonban csak 4 traktort tudtak teljesen kijavítani, míg 40 traktor nál elvégezték az előmun­kálatokat, s így már csak a szerelést kell azokon végrehajtani. Nagy meglepetésükre május 3-án megérkezett üzemükbe a Budapesti Fogaskerékgyár 8 tagú patronáns-brigádja, mely nagyjából kihúzta őket a bajból, mert alkatrésze­ket (csapszeget, fogaskere keket) is hoztak maguk­kal. Még ezen a napon a patronáns brigáddal kar­öltve a vállalat dolgozói Ígéretet tettek arra, hogy május végéig' pótolják ed­digi lemaradásukat. Az el múlt héten 10 traktort készítettek el. Kiss- Pál szerelő brigádja az elmúlt héten 120 százalékot tel­jesített a szerelési munká latoknál. Jó munkát vég­zett Kisszékely Kálmán elvtárs is. aki ezelőtt két hónapja jött a vállalathoz a Budapesti Szerszámgép- gyárból. Nem hozok szégyent a falumra A mezőgazdasági terme lés és az állattenyésztés fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat meg jelenésének hatására me­gyénkből és az ország több községéből tanulni küldtek bennünket Buda­pestre állatorvosi szakse- géd-tanfalyamra. Engem Kajdacs község dolgozó parasztjai küldtek, hogy a szükséges szaktudás elsa­játítása után hazatérve segítsem sikerre vinni köz ségünk állattenyésztésé­nek fejlesztését. Március elején kezdtem meg a tanulást több tár­sammal együtt. Tanulás közben értesültem arról is, hogy az üzemek és fal­vak dolgozói milyen lel­kes vállalásokat tettek pártunk III. kongresszu­sának tiszteletére, én is elhatároztam, hogy válla­lást teszek, mivel azon­ban termelő munkában nem veszek részt, a ta­nulás terén teszek felaján lást. Megfogadtam, hogy mire a vizsga elérkezik, az első tanulók között le­szek. Nem hozok szégyent a falumra. Jótanulással akarom meghálálni a bi­zalmat. Nagy István, Budapest, állat­orvosi szaksegéd- tanfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom