Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

2 NAPLÓ 1954 MÄJUS 5 Bidault francia külügyminiszter sürgeli az indokínai kérdés vitájának megkezdését Genf. Az MTI kiküldött tudósítója Jelenti: Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke vasár­nap Genfben megbeszélést tartott Bidault külügyminiszterrel, majd hétfőn visszatért Párisba. A genfi értekezlet hétfői ülésének szüneté­ben Bidault külügyminiszter az in­dokínai kérdés vitájának mielőbbi megkezdéséről tanácskozott Gromi- ko szovjet külügyminiszterhelyettes­sel. Genfben biztosra veszik, hogy az indokínai problémával kapcsola­tos vitát a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének megérke zése után nyomban megkezdik. A Journal de Geneve értesülése szerint Eden angol külügyminiszter a brit kormány utasítására közve­títő Szerepét vállal az indokínai kér­déssel kapcsolatban. Mint a lap hang súlyozza,' Eden a genfi értekezlet második napirendi pontjának meg­vitatása során javasolni fogja, hogy a béke heiyreállítása érdekében osz- szák fel Indokínát a két fél között. Az 'angol külügyminiszter ugyanak­kor tanácsolni fogja, hogy a küzdő­Á francia parlament ülésszakának megnyitása előtt Páris (TASZSZ): A francia parla­ment május 4-én .ismét megkezdte munkáját. Eddig a nemzetgyűlés el­nökségéhez négy interpellációt nyúj­tottak be az indokínai kérdéssel kap csőfalban. A május 3-i esti lapok megerősítik) hogy a kedden megnyílt parlamenti ■ ülésszak Indokina és az „európai hadsereg" kérdésének megvitatása jegyében folyik majd le. A Le Monde című lap rámutat, hogy az inddkinai kérdésit, illetően Laniel kormányában nézeteltérések támadtak. Ezek a nézeteltérések már korábban is - megmutatkoztak és a minisztertanács, április 30-,án este tartóét ülésén ismét megnyilvánul­tak. Knowland szenilor uiaiil) fenyegsllizéss Angliává! és Fraaciaországgai szsnfien (MTI) Knowland szenátor, az ame­rikai szenátus köztársasági párti többségének vezetője hétfőn újabb nyomást próbált gyakorolni Francia- országra és Angliára. Knowland Franciaországnak és Angliának a genfi értekezleten tanúsított maga-, tartását bírálva úgy nyilatkozott, hogy; az említett országok „engedni készülnek a kommunista nyomás­nak.“ A szenátor elítélte mindazo­kat az erőket, amelyek a békés ren-' dezés pártján vannak, s éppen ezért magasztalta Dulles genfi szereplé­Moszkva, U.ica „Pravdi" dóm 24 lyfoszkva, Pravda-u. JJA 24. Milliók isme­rik ezt a címet. A ha­talmas palotába, amely nek oromzatán mesz- szire világítanak a Pravda szó betűi, vé­get nem érő áradatban érkeznek a levelek a nagy szovjet ország minden részéből, a vi­lág legtávolabbi pont­jairól. A szovjet em­berek akkor írnak er­re a címre, amikor az egész néppel meg akar­ják osztani örömüket, sikereiket, amikor nyil­vánosságra akarják hozni alkotó terveiket, amikor bírálják a fo­gyatékosságokat, ami­kor tanácsot kérnek, vagy egyszerűen szere- tetüket fejezik ki a Kommunista Párt és a szovjet nép iránt..; Vegyük kezünkbe a Pravda bármelyik szá­mát. Első oldalán min dig megtaláljuk a leg­időszerűbb, legfonto­sabb témáról szóló ve­zércikket. A vezércikk mellett rendszerint há­rom kis hasábot foglal a „Hazánk egy napja“ című rovat. A Pravda tudósítói a Szovjetunió valamennyi köztársa­ságából és területéről sürgönyileg, telefonon, rádión és repülőpostá­val közük a nap ese­ményeit, a szovjet em­berek újabb és újabb munkagyőzelmeit. — Nirtes olyan esemény az országban, amelyről a Pravda ne tudósí­tana. De lapozzunk csak egyet. Az újság máso­dik oldala rendszerint a pártszervezetek éle­tével, a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésének kérdéseivel foglalkozik. Munkásle­velezők, falusi levele­zők, tudósok, orvosok, mérnökök, háziasszo­nyok és diákok írnak a Pravdában. Ismertetik tapasztalataikat, ered­ményeiket,. bírálják a párt és gazdasági szer­vezetek, kulturális in­tézmények munkáját. A Pravda a hibákkal szembeni kérlelhetet- lenségre, az állami ér­dekek védelmére, kö­telességeik maradékta­lan teljesítésére ne­veli a szovjet embere­ket. A Pravda széles­körű propaganda-, agi- tációs- és szervező- munkát végez. Hasáb­jain rendszeresen meg­jelennek a szövetségi köztársaságok határte­rületek pártmunkásai­nak, a szovjetek dolgo­zóinak írásai. A Prav­da rendszeresen közöl sajtószemlét, foglalko­zik a többi újság és a folyóiratok munkájá­val, helyet ad legjobb anyagaiknak. A harmadik és négye dik oldalt a külföldi tudósítások foglalják le. Tartalmas, érdekes cikkekből értesülhe­tünk, hogyan virágza­nak az európai népi demokratikus orszá­gok. Sikeresen építi az új életet a népi Kína. Elmélyülnek az ellen­tétek az imperializmus táborában. Mindjobban terebélyesedik és erő­södik a népek harca a békéért és demokrá­ciáért ..: A negyedik oldal al­ján apróbetűs szedés­sel megtaláljuk a lap állandó rovatainak el­nevezéseit. E rovatok munkatársai sokrétű munkával járulnak hozzá, hogy a lap ide­jében tájékoztassa ol­vasóit a legfontosabb és legérdekesebb ese­ményekről. Most pedig lépjünk be a hatalmas üvegpalotá ba és látogassunk el a nyomdába. A szer­kesztőségi kollektíva mellett a nyomda dol­gozói is nagyszerű munkával járulnak hoz zá áz SZKP Központi Bizottsága lapjának el­készítéséhez. A szerkesztőségből csőpostán keresztül jut­nak a kéziratokat tar­talmazó tokok a szedő­terembe. A korszerű szedőgépek egész soro­kat szednek ki egy­szerre. A tárcák, cik­kek és sürgönyök, sze­dők, korrektorok és lektorok kezéből kerül­nek a tördelők aszta­lára. Éjfélre befejező­dik a tördelés. A nyers papírlapra nyomott új- ságoldalakat a szer­kesztőségbe küldik, ott újra elolvassák az anya got, majd az egészet visszaküldik a nyom­dába. A tördelt olda­lakat matricázzák. A kész matricák ezután az öntödébe kerülnek. Itt „elválnak“ a mat­ricák útjai. Egy részü­ket különleges tokok­ba csomagolva a repü­lőtérre küldik. A gép­madarak az ország minden részébe elvi­szik a Pravda matri­cáit. A helyi nyomdák ban azután a matri­cák felhasználásával kiöntik az oldalakat és helyi hírekkel kiegé­szítve kinyomtatják a Pravda megfelelő mu­tációját. A Pravda moszkvai nyomdája számára elő­készített matrica rög­tön az öntödébe kerül. Az öntőautomatákból percek alatt kerülnek elő a félhengeralakú öntvények, az oldalak. Az újság egy-egy szá­mának példányaihoz többszáz oldalt kell kiönteni. Az öntött ol­dalakat azután futó­szalagra helyezik..; ;;; A rotációs gép megtelik papírteker­csekkel. Nyolcvan mé­ter hosszú gépóriás óránként többszázezer példányt nyomtat ki. Ha egyetlen szalagban fognánk össze a papír- mennyiséget, amely 1 év alatt keresztülmegy a gépen, tíznél is több szőr átfonhatnánk vele az egyenlítőnél a föld­tekét. Megkoszorúzták Jókai Mer síremlékét n. A francia hatóságok 1953 nva- rán ‘ kénytelenek voltak tárgya lásokba bocsátkozni a marionett­rendszerek képviselőivel azok „tel­jes függetlenségének“ kérdéséről. Bao Daj ráadásul azt követelte, hogy adjanak neki jogot a vietnami had­sereg irányítására. Világos- volt, hogy ha ezt a követelését teljesítet­ték volna, Bao Daj közvetlenül tár­gyalhatott volna Washingtonnal a katonai „segítségről“. A francia kor­mány ebbe nem ment bele. A tár­gyalások azzal' végződtek, hogy sem­mitmondó nyilatkozatot tettek közzé Vietnam, Khmer és Patet-Lao „tel­jes függetlenségéről.". A három ál­lam azonban ezúttal is a Francia Unió tagja maradt. 1954 márciusában Franciaország­nak újból tárgyalásokat kellett kez­denie Bao Daj képviselőivel. A „császár“ képviselői ezúttal nyilván­valóan arra törekszenek, hogy az or­szág . kilépjen a Francia Unióból. A tárgyalások mindezideig eredmény­telenek maradtak. Bao Daj hívei két egyezményt akprnak aláíratni, hogy az egyikben kikiáltassák Vietnam „függetlenségét" és a másikban meg oldják a Francia Unióban való rész vétel kérdését. A francia' kormány a két kérdést magában foglaló egyet­len .egyezmény aláírása mellett kar­doskodik. A nézeteltérések lényege persze nem az aláírásra kerülő egyezmé­nyek számában rejlik. A párisi sajtó azt írja, hogy Franciaország nem bí­zik Bao Dajba.n és aggódik, hogy a „császár“ az első egyezmény aláírá­sa után a „függetlenség“ birtokában nem írná alá a Francia Unióban való részvételét szentesítő második egyezményt. Bao Daj ezúttal tanúsí­tott állhatatosságában -nyilvánvalóan megmutatkozik a tengerentúli támo­gatás. A „France-soir" 'azt írja. hogy Bao' Daj „az Egyesült Álla­mokra számít Franciaország' elleni fellépésében. Az. a benyomás alakult felek kössenek megállapodást azon­nali tűzszünet életbeléptetéséről. I'jicsov, a Szovje unió kii ügyaiinisttériuina sajtcos Hányának vezetőié fogadás! adott Géniben L. F. Iljicsoy. a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője hétfőn este a genfi Metro- pole-szálló termeiben fogadást adott. A fogadáson, amely szívélyes lég­körben és az együttműködés szelle­mében folyt le, megjelent Grand; az ENSz tájékoztató szolgálatának vezetője, valamint a nemzetközi saj­tó. a svájci hivatalok és a Genfben működő nemzetközi . szervezetek mintegy háromszáz képviselője. Gen5 piisröke m sét mondott a külügyminiszteri értekezlet sikertért Charriere genfi püspök vasárnap a genii Notre De,me templomban misét mondott • a város falai között folyó külügyminiszteri értekezlet eredményességéért. A püspök ez al­kalommal tartott beszédében kijelen tette, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államoknak meg kell békü'niök egymással. A Le Monde kiemeli, hogy ezen az ülésen Paul Reynaud miniszterel­nökhelyettes Jacquinotnak, a tenge­rentúli területek miniszterének tá­mogatásával „merészebb pofii ,i;ka" folytatását javasolta. Reynaud véle­ménye szerint az indokínai kérdés vitájának megkezdése után követel­ni kell, hogy egy harmadik hatalom közvetítésével haladéktalanul kösse­nek tűzszünetet Indokínában. Rey­naud amellett is állást foglalt, hogy késedelem nélkül kapcsolatot te­remtsenek Ho Si Minh kormányá­nak képviselőivel. Maurice Schumann külügyi állam­titkár és Laniel miniszterelnök szem- befordult Reynaud álláspontjával. sét. „Ez a misszió — mondotta — igein értékes volt. Lehetővé tette szá­munkra, hogy felismerjük, kik azok, akikre a szövetségesek közül számí­tani lehet.“ Knowland végül nyílt agresszív ki­jelentést tett: „a legteljesebb mér­tékben támogatni fogom. Eisenhowert ha bármi olyan javaslatot tesz, mely arra irányul, hogy csapatokat küld­jünk Indoikináiba. Kész vagyok har­cot vívni a kongresszusban, hogy jóváhagyják az elnök minden ilyen­irányú kérését." ki, hogy Bao Daj e tekintetben biz­tosítékot kapott az Egyesült Álla­moktól." Daladier a nemzetgyűlés­ben szintén megállapította: „Az amerikaiak makacsul követelik, hogy kimondjuk a társult indokínai államok függetlenségét.“ Hogy az indokínai bábrendszerek milyen korruptak és népellenesek, azt megmutatja az az arcátlanság, amellyel Bao Daj hívei és a többi báburalkodók magukat és az ország érdekeit eladják. Indokína népei a legnagyobb lenézéssel és gyűlölettel viseltetnek e külföldi bérencek iránt. A nép Ázsia többi országaiban sincs jó vé'emánnyel róluk. Az ázsiai or­szágok többsége — köztük India, Indonézia, Pakisztán és Burma — politikai fikciónak tartja és nem is­meri el a Bao Daj kormányt. I? tények világánál érthető, hogy az indokínai bábállamok „függetlenségére" vonatkozó tárgya­lások komédiája mögött az Egyesült Államok és Franciaország harcol az államok fölötti ellenőrzésért. A francia gyarmatosítóknak uralmuk álcázásához kellett Bao Daj. Noro- don Szihanuk és Souvana Phouma (Patet Lao) rendszere, az Egyesült államoknak viszont az kell, hogy ezek az országok a Francia Unióból való kilépésükkel „függetlenséghez“ jussanak, s így az Egyesült Államok könnyebben behatolhasson Indokí- nába és kiszoríthassa onnan a fran­cia vetélytársat. Az Egyesült Álla­mok ugyanakkor igyekszik felhasz­nálni a bábállamokat indokínai be­avatkozásának indokolására és álcá­zására is. Mindenképpen azt ’a be­nyomást szeretné kelteni, hogy e rendszerek mögött a nép áll, hogi a háborút a népek viselik és ' az Egyesült Államok csak támogatja Az angol és francia minisztertanács hétfői üléséről LONDON Hétfőn az angol miniszterllanács ülést tartott. Hírügynökségi értesü­lés szerint Eden genfi jelentéseit, va­lamint az indokínai helyzetet vitat­ták meg. PÁRIS Hétfőn ülést tartott a francia mi­nisztertanács is. Az ülés után ki­adott kommüniké szerűit a francia kormány „minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy a genfi kon­ferencia végetvessen az indokinai há­borúnak. Nehru nyilatkozata a Colomboi értekezletről (MTI) Az öt ázsiai ország — In­dia, Pakisztán, Burma, Ceylon és Indonézia — miniszterelnöke tanács­kozásának befejezése után, Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozatot tett. Nehru kijelentette, hogy — ahogy a miniszterelnökök is leszö­gezték — „az indokínai kérdés ren­dezése felé a legfontosabb lépés a fegyverszünet lenne." Hozzátette: „az ilyen fegyverszünetben legköny- nyebben hadviselő felek egyezhetné­nek meg, sokkai inkább, mintha más nemzetek is beavatkoznának." Az értekezlet után közölték, hogy az öt miniszterelnök indonéz javas­latra hozzájárult, egy afrikai—ázsiai értekezlet összehívásához. Ennek megszervezésével Szasztroamidzso- zsos indonéz miniszterelnököt bíz­ták meg. Tárgyalás India és Franciaország között az indiai területen lévő francia birtokokról Páris (MTI): Mint az AFP illeté­kes párisi körökre hivatkozva közli, hétfőn bejelentették, hogy Francia- ország tárgyalni óhajt az indiai kor­mánnyal az indiai területen lévő fran cia birtokok kérdéséről. Ezzel kap­csolatban Nehrunak javaslatot nyúj­tottak át. Az indiai miniszterelnök, aki Co- lomboból hazatérve átutazott Madra- szon, közölte a sajtóval, hogy a fran­cia kormány és az indiai kormány között rövidesen tanácskozás kezdő­dik az említett kérdésről. őket. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy Bao Daj és. a többi bábok se- milyen támogatást nem kapnak a népektől. Világos az is, hogy Fran­ciaországnak fogytán van a türelme, most, amikor a genfi értekezlet tisz­tességes békekötés lehetőségét nyit­ja meg előtte. A jelenlegi helyzetben az Indokínába fegyvert és katonai tanácsadókat küldő Egyesült Álla­mok az egyedüli reális erő, ameiy képes az indokínai gyarmati kaland fenntartására. Az Egyesült Államok azonban leg kevésbbé sem hajlandó a saját ke­zével verekedni. Reston, a külügy­minisztérium házi kommentátora ki jelentette, hogy „az Egyesült Álla­mokban a közvélemény még felké­születlen az Egyesült Államok fegy­veres intervenciójára." Washington­ban ezért most azon törik a fejüket, hogy miképpen iehetne szövetsége­seket harcba küldeni Indokínában. Nyilvánvalóan ilyenfajta szándékok­ra mutat Dulies március 29-i felszó­lalása, amikor a külügyminiszter az indokínai „együttes cselekvés“ lehe­tőségéről beszélt. Reston e kijelentés .magyarázatá­ban azt írja. hogy Dulies „számos dologra gondol; bizonyos körülmé- ‘nyek között az Egyesült Nemzetek Szövetségén keresztül cselekvésre, más körülmények között e világrész­ben különösen érdekelt országok: például az Egyesült Államok, Fran­ciaország. Anglia és különösen a nemzeti Kína (vagyis a Csang Kaj- sek banda — V. V.) közös cselek­vésre. s zó sem fér hozzá, megfelelő tár­sasági De felmerül a kérdés, hogy sok ulyan ország akad-e, amely a Csang Jókai Mór haláiánák 50. évfordu­lója alkalmából kedden délelőtt meg koszorúzták az író síremlékét a Ke­repesi temetőben. A népművelési minisztérium nevében Mihályfi Er­Kaj-sekéhez hasonló készséggel hajlandó kikaparni a gesztenyét Amerika számára a háború fűzéből? Hiszen minden arra vall, hogy az Egyesült Államok maguknak akar­ják fenntartani a hadjárat pénzelé­sét és irányítását, a szövetségesek lí! pedig az ágyutöltelék szállítását kö­vetelik. Duties nyilatkozatának első visszhangja arról tanúskodik, hogy az indokínai háború kiterjesztésére vonatkozó amerikai tervekét a nyu­gati országokban nemcsak a közvé­lemény, hanem a hivatalos körök is kedvezőtlenül fogadják. Jellemző, az amerikai sajtó egy­általán nem csinál titkot abból, hogy az Egyesült Államok nem az indokínai konfliktus békés rendezé­sét, hanem a háború folytatását kí­vánja. A „Christian Science Moni­tor“ szerint Dulies nyilatkozata „azt mutatja, hogy a kormány (mármint az amerikai kormány — V. V.) in­kább azon gondolkodik, hogyan le­hetne folytatni a háborút." Mint a lap írja, „ilyenmódon a genfi érte­kezlet kimenetele bizonyos tekintet­ben meg van határozva.“ Ma már senki sem kételkedheúk abban, hogy az Egyesült Államok­ban vannak befolyásos körök, ame­lyek a genfi értekezletet agresszív terveik akadályának tartják. Ezek jóelőre elkövetnek mindent, hogy meggátolják az értekezlet eredmé­nyes munkáját. E körök azonban elfeledkeznek arról, hogy jelenleg nemcsak az Egyesült Államok cselek szik a nemzetközi porondon. Egyre népesebb és ‘hatalmasabb az olyan országok tábora, amelyeknek nem az indokínai háború kiterjesztése az érdeke, hanem az, hogy józan meg­egyezés alapián vessenek véget a háborúnak. Nem kétséges, hogy ez a tábor tovább növekszik és fokozza az amerikai agresszív körök elszige­telődését, minthogy a népek érdekei­nek a mostani viszonyok között csak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése felel meg. I nő miniszterhelyettes, 'a Magyar I írók Szövetsége nevében Veres Pé­ter Kossuth-díjas író, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége nevében Várhe­gyi György, a DISZ Központi Ve­zetőségének titkára, a budapesti vá­rosi tanács nevében Pesta László, a végrehajtóbizottság elnökhelyettese, a Magyar Irodalomtörténeti Társa­ság nevében Baróti Dezső egyetemi tanár, a Társaság alelnöke helyezett el koszorút. Ezután elhelyezték virágaikat a nagy író sírján a budapesti ifjúság képviselői. Az amerikai, angol és francia küldöttség vezetőinek tanácskozása Bao Daj képviselőjével Genf (TASZSZ): Május 3-án Genf ben Bedell Smith, az Egyesült Ál­lamok, Eden Anglia, és Bidault Fran ciaörszág küldöttségének vezetője ta­nácskozott Nguyen Quoc Dinh kül­ügyminiszterrel, Bao Daj Genfbe ér­kezett képviselőjével. A tanácskozás után közzétették Nguyen Quoc Dinh nyilatkozatát, amely szerint Bao Daj képviselője „hajlandó" résztvenni a Vietnami Demokratikus Köztársaság képvise­lőjével tartandó 'tanácskozáson, de már előre- ellenez az indokinai kér­déssel kapcsolatos minden olyan dön­tést, amely sértené Vietnam „füg­getlenségét, szuverénitását és terü­leti ' integritását.“ Mint a közlemény kiemeli, aiz említett tanácskozás négy résztvevője között létrejött megálla­podás szerint a demokratikus Viet­nam részvételének a genfi tanácsko­záson nem ke'll „jogi elismerését" is jelentenie.. • Ezenkívül elhatározták, hogy a négy küldöttség —‘ -az Egyesült Ál-, lamok, Anglia, Franciaország és a Bao Daj-rendszer képviselői a genfi értekezlet alatt továbbra is kikérik egymás véleményét. Az indokínai bábrendszerek kulisszái mögött Irta: V. VASZILJEVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom