Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-28 / 125. szám
TOLNAI YiLAo PMLmta&rEGrES&timm r A MAI SZAMBÁN: V. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (1—4. o.) — Követik az üzem példáját a tolnai dolgozó párásítók (5. o.) — Jegyzetek az élenjáró burgonyatermelők kecskeméti értekezletéről (5. o.) — A kongresszusi hét eredményei (6. o.) — Állandó ünneplés közben zajlott le a Magyar Állami Népi Együttes szekszárdi bemutatkozása (6. o.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ARA 50 FILLER FENTEK, 1954 MÁJUS 2S A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa 1954 május 26 — délelőtti ülés K. J. lorosilov elvtárs üdvözlő beszéde Kedves Elv társak! Engedjék meg, hogy átadjam kongresszusuknak és az önök személyében a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép forro testvéri üdvözletét! (Hosszú taps.) A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a szabad népi demokratikus Magyarország fennállásának tizedik esztendeje kezdetén ült össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nagy sikereket ért el az ország arculatát gyökeresen megváltoztató, új, szabad élet építésében. A magyar nép sikerei fényesen bizonyítják a népi demokratikus rendszer, a munkásosztály által vezetett dolgozó tömegek hatalmának nagyszerű életerejét. Ezzel kapcsolatban helyénvaló visszaemlékezni Magyarország közelmúltjára, az akikor leigázott, függőségben lévő és elmaradott félfeudá- üs országra. A magyar nép több, mint négyszáz évig sínylődött az ország életerejét gúzsbakötő, idegen hódítók rabságában. A szabadság- szerető magyar nép évszázados elkeseredett harcot vívott a nemzeti fel- szabadulásért, hazája szabadságáért és függetlenségéért. A magyar földet bőven öntözte legjobb fiainak e szent felszabadító harc hőseinek vére. A nagy Petőfi mély lelki fájdalommal írta: „Van-e egy marék föld a magyar hazában, amelyet magyar vér' meg nem áztatott?“ Magyarország az I. világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség alól való felszabadítását. A magyar nép folytatta hősi harcát nemzeti és társadalmi felszabadulásáért. De Magyar- ország akkori urai, a bárók és a kapitalisták az idegen beavatkozók segítségével vérbefojtották az 1919-es proletárforradalmat. Magyarország az imperialista nagyhatalmak gazdasági rabságába került; ezeknek érdekei gyökeresen ellentétesek voltak a magyar nép érdekeivel. Az imperialista nagyhatalmak minden erejükkel igyekeztek feltartóztatni az ország gazdasági és kulturális fejlődését, s rabló céljaikért örökös elmaradottságra akarták kárhoztatni az országot. A magyar nép sohasem felejti el, hogy a magyar földesurak és kapitalisták a külföldi imperialistákká] együtt milyen kegyetlenül elnyomták és kizsákmányolták a Horthy- rendszer sötét éveiben, a véres fasiszta rendszer éveiben. Magyarország ezekben az években hírhedt volt mint a munkanélküliség és a néptömegek elszegényedésének az országa, ahol a dolgozók százezrei éhezve és nyomorogva tengődtek. A népellenes Horthy-klikk, Magyarországot nemzeti érdekei ellenére, a magyar nép akarata és kívánsága eillenére a rabló hitleri blokkba kényszerít« lie, a Szovjetunió elleni bűnös háborúba taszította és ezzel nemzeti katasztrófa szélére sodorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a magyar nemzetet a hős szovjet hadsereg. (Nagy taps.) A Szovjetunió fegyveres erői kemény harcokban megsemmisítették a Magyarországot meg szállva tartó német fasiszta csapatokat és 1945 április 4-re teljesen felszabadították a magyar földet a hitleri hódítóktól. Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságának születésnapja, történelmi sorsa gyökeres fordulópontjának kezdete. (Taps.) Sztálin elvtárs, Lenin ügyének nagy folytatója ezt mondotta a Szovjetunió népeinek a hitleri Németország és cinkostársai ellen vívott háborúja igazságos, felszabadító jellegéről: „A mi háborúnknak nincsenek és nem is lehetnek olyan céljai, hogy ráerőszakoljuk akaratunkat és saját rendszerünket azokra a rabigában sínylődő szláv népekre és Európa nás népeire, amelyek tőlünk várják i segítséget. A mi célunk az, hogy legítsük ezeket a népeket a hitleri '.sarnokság ellen vívott felszabadító harcukban, s azután teljes szabadságot adjunk nekik, hogy saját földlükön úgy rendezzék be életüket, ahogyan akarják. Semmiféle beavatkozást más népek belső ügyeibe!" S valóban a magyar népnek a hitleri megszállóktól és csatlósaiktól való felszabadulása eredményeként sok évszázados történelme során először nyílt lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. Megvalósultak a nemzeti függetlenségről, a szabad és boldog életről szőtt évszázados álmai. A földesurak és a kapitalisták gazdasági és politikai uralma a külföldi tőke elnyomása alól teljesen felszabadult magyar nép előtt a gazdasági és a kulturális fel- emelkedés olyan távlatai nyíltak meg mint történelme során még soha. A munkaszeretetéről, állhatatosságáról és tehetségéről híres, dicsőséges magyar nép a népi hatalom idején hatalmas eredményeket ért el. A Magyar Dolgozók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezette az országot az, új társadalmi rend megteremtésének, a szocializmus építésének útjára. Megszűnt a régi Magyarország elnyomó és kizsákmányoló rendszerével a munkanélküliség és az „ember- vásárok“ rémségeivel együtt már a múlté az országutakon kóborló és munkát kereső „.hárommilliós koldus" Magyarországa, mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen vissza. E rövid történelmi időszak alatt Magyarország elmaradott agrárországiból fejlett szocialista iparral és haladó kultúrával rendelkező országgá vált. Ma a fejlett iparral rendelkező népi demokratikus Magyarországon minden szükséges feltétel megvan, hogy a dolgozók életszínvonala a lehető legrövidebb idő alatt mindinkább emelkedjék, minthogy a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximá- !is kielégí-éséről való gondoskodása Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb törvénye, mint minden párté, amely népének igazi érdekeit fejezi ki. A Magyar Dolgozók Pártja helyesen vallja, hogy ezt a feladatot csak a mezőgazdaság rohamos fellendítésével lehet megoldani. A nagy Lenin arra tanított bennün két, hogy minden pillanatban tudnunk kell, hogyan találjuk meg az események történelmi láncolatának azt a láncszemét, „amelyet minden nőnkkel mag keli ragadnunk, hogy kézben tarthassuk ag egész láncot s szilárdan előkészíthessük az áttérést a következő láncszemre.“ Magyarország gazdasági fejlődésének ilyen döntő láncszeme jelenleg a lakosságot élelmiszerrel és a könnyűipart nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság fejlődése. E nagy és bonyolult feladat megoldása a magyar dolgozók minden rétegének létérdeke . Ez az egész nép ügye. A Magyar Dolgozók Pártja által megadott mezőgazdaság fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik további szervezeti-gazdasági megerősítését és fejlesztését, mint a haladás alapját a népgazdaságnak ebben az ágában, s nem feledkezik meg arról sem, hogy a mezőgazda- sági termelés növelése végeit gondos kodni kelf az egyénileg dolgozó parasztok szükségleteiről is. Mindez még jobban megerősíti a munkás- oeztály-vezette munkás-paraszt szövetséget. • Mindnyájan tudjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjára váró új feladatok nem könnyűek. De kétségtelen, hogy az önök pártja le fog küzdeni minden nehézséget, mert tervezett Intézkedései megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség létérdekeinek, s teljes támogatásukkal találkoznak. A magyar nép a népgazdaság és a kultúra további fellendítéséért, a szocializmus alapjainak építéséért ví vott harcában nincs egyedül. Mint eddig, ezután is részesülni fog a szocializmust építő valamennyi nép testvéri támogatásában, a Szovjetunió népeinek testvéri támogatásában és segítségében. (Hurrá. Taps.) A Szovjetunió népei és a magyar nép történelmük folyamán sokszoi támogatták egymást szabadságukért és függetlenségükért vívott harcukban. Valamikor az oroszok és a magyarok Kelet-Európa más népéivé! együtt verték vissza a mongol hordák támadásait. A XVIII. században a magyaroknak a Habsburgok gya:- matosító igája ellen irányult nemzeti felszabadító mozgalma idején Oroszország sok katonája és tisztje harcolt a fölkelt magyar nép oldalán. Oroszország minden haladó fia for rón üdvözölte a magyar népet, amely az 1848—49-es dicső forradalomban Kossuth. Petőfi, Táncsics és más népi hősök vezetésével harcra kelt külföldi és hazai elnyomói ellen. I. Miklós orosz cár, a foiVatlalmi mozgalom fejlődésétől halálosan megrettent „Európa zsandárja” segítette az osztrák elnyomókat, hogy elfojtsák a magyar nép hősi felkelését. Az orosz nép igazi képviselői, a forradalmi demokraták, a kiváló orosz férfiak, mint Herczen, Csernyisevszkij. az akkori orosz társadalom haladó rétegének érzéseit fejezték ki. amikor fölháborodva megbélyegezték az orosz cárizmusnak a magyar néppel szemben elkövetett szégyenletes cselekedetét. A magyar nép szabadság- harca együttérzést keltett a cári hadsereg néhány egységének katonái és tisztjei közt is. Mint ismeretes, egy csoport orosz katona és tiszt Guszev kapitány vezetésével megtagadta, hogy részt vegyen a magyar szabad ságharc leverésében, ezért bíróság elé kerültek *és kivégezték őket. Oroszország és Magyarország népeinek barátsága különös erővel nyil vánult meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éveiben. A szovjet emberek soha sem felejtik el. hogy a magyarok ezrei harcoltak a Vörös Hadsereg soraiban és sokan életüket adták a világ első szovjel köztársaságának védelmében. (Taps' A szovjet nép 1919-ben óriási lelkesedéssel és örömmel fogadta a magyar proletárforradalom győzelméről és a tanácshatalom kikiáltásáról szóló hírt. A nagy Lenin Szovjetoroszország nevében ezt írta a magyar munkásoknak: „Önök az egyetlen törvényes, igazságos, valóban forradalmi háborút vívják, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolok ellen, a szocializmus győzelméért folyó háborút. Az egész világon minden, ami becsületes a munkásosztályban, az Önök oldalán van.” A külföldi intervenciósok és a magyar reakció egyesült erői akkor megfojtották a magyar tanácsköztársaságot. De nem tudták megtörni a szabadságszerető magyar népet, amely szilárdan hitte, hogy eljön a nap, amikor lerázhatja hazai és külföldi elnyomóit és országa gazdájává válik. S ez a nap eljött. Az új népi Magyarország megszületése óta népeink barátsága új történelmi szakaszba lépett, új tartalommal telt meg. Ez a barátság a proletámemzetköziség, az őszán te kölcsönös segíteniakarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik, A Szovjetunió a II. világháború befejezése után — híven a népek jogai tiszteletbentartásának politikájához — elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, s határozottan kiállt Magyarország függetlensége és állami szuverenitása megvédéséért az imperialista biok kai szembem amely megkísérelte, hogy beavatkozzék Magyarország bel ügyeibe s igazságtalan békét kény- szerítsén rá az országra. Az állami függetlenség és a nemzeti szuverénitás elveinek kölcsönös tiszteletbentartásán alapuló és a béke és a népek biztonságának ügyét szolgáló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése 1948 februáriában megerősítette Magyarország és a Szovjetunió baráti kapcsolatait. A szerződés aláírása óta eltelt hat esztendő alatt a testvéri barátság és szövetség országaink közt még jobban megszilárdult, az együttműködés Magyarország és a Szovjetunió közt még szorosabbá vált. A gazdasági kapcsolatok országaink között évről-évre fejlődnek. A Szovjetunió és Magyarország közt kötött gazdasági, együttműködési és árucsereforgalmi egyezmények, mint ismeretes, a kölcsönös előny elvén alapulnak s jótékonyan hatnak országaink gazdasági fejlődésére. A szovjet emberek nagyra értékelik a magyar iparnak a Szovjetunióba, érkező készítményeit: a folyam- és •tengerjáró hajókat, a mozdonyokat, a gőzgépeket, és számos közszükségleti cikkeket. Évről-évre nő az épülő magyar gyáraknak szállított szovjet gépek és berendezések mennyisége, s több lesz a fejlődő magyar ipar számára szállított nyersanyag. Az áruforgalom Magyarország és a Szovjetunió közt 1953-ban az 1946 évhez képest tizennégyszeresére emel kedett. , A szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok további megerősítését szolgál ia az 1952-ben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közt kötött, a kölcsönös áruszállításról szóló hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés, valamint a komplex-vállalatok számára történő felszerelések szállítására és a Magyarországnak az ’952—55. években nyújtandó műszaki segítségre vonatkozó egyezmény. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közt a gazdasági együttműködés fejlődése lehetővé ‘eszi, hogy az egyeztetett gazdasági tervek alapján észszerűbben és ha- ékonvahban használhassák ki valamennyi fél érdekében az egyes “országok természetes gazdagságát és anyagi erőforrásait, valamint a Szovjetunió műszaki eredményeit és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatait a szocializmus alapjainak a népi demokratikus országokban, köztük a Magyar Népköztársaságban való sikeres felépítése végett. A háború után a Szovjetunió és Magyarország közt a kultúra területén is megerősödjek a baráti kapcsolatok. A Szovjetunióban nagyra értékelik és jól ismerik Liszt Ferenc. Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály és a magyar nép más, nagy fiainak zseniális műveit, A magyar klasszikusok és a jelenkori írók könyveit a Szovjetunióban hatalmas példányszámban a Szovjetunió különböző népeinek nyelvén adják ki. A magyar művészet alkotásai széles körben ismertek, s megérdemelt népszerűségnek örvendeznek hazánk ban. (Taps.) Aczél Tamás és Nagy Sándor tehetséges magyar írók műveit Sztálin-díjjal tüntették ki. (Taps.) A magyar nép a hazája javára végzett alkotó munkával hozzájárul a béketábor, a demokrácia és a szocializmus megerősítésének ügyéhez. Az Önök sikerei és eredményei, amelyek szemléltetően bizonyítják a népi demokratikus rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben, őszinte örömmel tölti el pártunkat, a Szovjetunió dolgozóit és a magyar nép minden Őszinte barátját. Ez teljesen érthető. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok viszonya a testvéri barátság, a kölcsönös tiszteletben- tartás, a bizalom és az állandó kölcsönös segítség viszonya. (Hurrá, taps i E viszonv alapja a nagv és a kis népek egyenjogúságának elve, amely gyökeresen különbözik a gyöngéknek, az erősek által való leigázása kapitalista elvétől. A béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden népe jogosan büszke testvéri sikereire és eredményeire, jogosan tekinti ezeket saját sikereinek és eredményeinek. Az emberiség történelmében ez az államok közt teljesen ismeretlen, újtípusú viszony biztosítja a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora országainak a kapitalista világtól való politikai, technikai és gazdasági függetlenségét, s biztos záloga a baráti népek mindegyike sikeres haladásának. A demokratikus tábor népeinek mindinkább erősödő barátsága e tábor erejének és legyőzhetetlenségének kiapadhatatlan forrása. . * A demokrácia és a szocializmus országai a hatalmas béketáborba egyesülve folytatják Lenin és Sztálin békepolitikáját, amely a földkerekség minden népének legforróbb rokonszenvével és támogatásával találkozik. Ez a békepolitika a szocialista -és a kapitalista rendszer hosszú együttélésén és .minden ország normális viszonyán és kereskedelmi kapcsolatainak megteremtésén alapul. E politika, amely elnyerte vala-^ mennyi békeszeretn nép bizalmát, a Szovjetuniónak a kollektív biztonságról tett javaslatában, valamint a genfi értekezleten a Kínai Népköz- társaság küldöttsége által az ázsiai pépeknek a béke mesőrz“?éV>en való részvételéről szóló iavaslatában ragyogóan fejeződött ki. Az imperialista reakció erői az új világháború kirobbantásának meg szállottjai mindenképpen igyekeznek. hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség csökkentését, kalrvnsij tömböket lió+ogítfaípjoJ^ fnbrf,nf _ iák a fegyverkezési hajszát, fokoznák Nvosat-Némo-f ország és J^oán újrafelfegyverzését. hogy ugródeszkának használják fel ezeket az országokat Európa és Ázsia békesze- rető népei elleni háborús készülődéseik során. Az agresszív körök a nemzetközi kapcsolatokban az „erő politikáiét”, a durva nyomás és megfélemlítés politikáját állítják szembe a Szovjetuniónak és a béketábor országainak békeszerető politikáiéval. De ezeknek az uraknak előbb-utóbb meg kel! érteniük, hogy a szabad népek megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseik teljesen reménytelenek, és nevetségesek. Az Egyesült Államok imperialista monopóliumainak világuralmi törekvései jogosan felháborítják a néptömegeket a földkerekség minden részén. A világ népei nem akarnak háborút. Mind erősebben és hatá- rozattabban kibontakozik a népek harca a békéért. A legutóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. De nem szabad túlbecsülnünk ezeknek az eredményeknek a jelentőségét. A béke ellenségei nem nyugszanak, nem mondanak le szándékaikról, nyíltan fenyegetik a világot a hidrogénbombákkal, kiterjesztik katonai támaszpontjaik hálózatát, s növelik a tömegpusztító fegyverek készleteit. Ezért az összes békeszerető erők kötelessége, hogy fáradhatatlanul le(Folytatás a 2._ oldalon)
