Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-03 / 79. szám

2 NAPLÓ <154 ÁPRILIS 3 Az SZVSZ Végrehajtó Bizottságának deklarációja a világ dolgozói szakszervezeti jogai alapokmányának alapelveiről Bécs (TASZSZ) A Szákszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsá­gának záró ülésén deklarációt fogad tak el, amely a többi között meg­állapítja: A kormányok és a vállalkozók fo­kozott mértékben támadják a szak- szervezeti jogokat. A szakszervezeti jogok kivívásáért, illetve megvédé­séért folyó harc ezért elengedhetet- lenebb, mint valaha. Éppen ezért a III. Szakszervezeti Világkongresz- szus szükségesnek tartotta, hogy még jobban megszilárdítsák a dol­gozók szolidaritását a szakszervezeti jogokért vívott harcban. A Szakszer vezeti Világkongresszus c célból azt a határozatot hozta, hogy dolgozzák ki a dolgozók szakszervezeti jogai­nak alapokmányát. A deklaráció ezután megvitatásra javasolja a dolgozók szakszervezeti jogai alapokmányának alapelveit. — amely a többi között a következőket tartalmazza: minden fizikai és szel­lemi dolgozónak joga legyen korra nemre, fajra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül, szakszervezetet ala­pítani, szakszervezetbe belépni és résztvenni a szakszervezeti munká­ban. Minden szakszervezetnek joga legyen szabadon megválasztani veze­tőit a kormányhatóságok vagy a vál­lalkozók bármiféle beavatkozása vagy ellenőrzése nélkül. A szakszervezetek minden dolgozó érdekeit védelmezhessék: vegyék fi­gyelembe a dolgozóknak a sztrájkra és a sztrájk különböző formáira való jogát. Adjanak jogot a dolgozók ér­dekeinek védelmezésére irányuló bármely akcióban való részvételre. A szakszervezeteket vonják be a szociális és gazdasági politika' meg­határozásába és a dolgozókat közvet­lenül vagy közvetve érintő törvények kidolgozásába. A szakszervezetek egyesülhessenek helyi és országos méretű szövetsé­gekben. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehaitó Bizottsága ülésszakának záróülésén nyilatkozatot fogadtak el a III. Szakszervezeti Világkongresz- szus által az egység kérdésében ho­zott határozatok végrehajtásáról. . A nyilatkozat a többi között hang súlyozza: A végrehajtóbizottság kijelenti, hogy az akcióegvségre szükség van és azt a dolgozóknak el kell érniük: a gazdasági és társadalmi haladás­ért; az életszínvonal és a munkabér emeléséért; a munkanélküliség ellen; a munkanélküliek létfontosságú követeléseinek teljesítéséért; a szakszervezeti jogok és a demo­kratikus szabadságjogok védelmé­ben; a nemzeti függetlenségért és a né- uek kollektív biztonságáért; a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, az államok közötti — társadalmi rendszerüktől független —i gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlesztéséért folyó harcban, ír A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtóbizottsága záróülésén ha­tározatot hozott az SzVSz Nemzet­közi Szakmai Szövetségeinek mun­kájáról. A határozat a többi között javasol­ja a Nemzeti Szakmai Szövetségek vezető szerveinek: Minden erőfeszítésüket arra irá­nyítsák, hogy megszilárdítsák a nem zeti és a nemzetközi akcióegységet a különböző kategóriájú és szakmáju dolgozók, valamint a mezőgazdasági és értelmiségi dolgozók követelései­nek teljesítéséért folytatott harcban. Fokozzák a tapasztalatcserét az alábbi célokért folytatott harc szer­vezeti formái és módszerei terén: A bérek emeléséért, a bérek rög­zítése ellen és a bérrögzítés igazo­lását célzó mesterkedések leleplezé­séért; olyan kollektív szerződések me>- kötéséért, amelyek biztosítják a dol­gozók érdekeit és személyét minden nemi, faji, nemzeti és politikai meg­különböztetéssel szemben, a minden eddigit meghaladó kizsákmányolás ellen; a munka jogának megvédé­séért, a munkanélküliség, az elbo­csátások ellen, a gyárak, bányák, építkezések leállítása ellen; a városi és falusi dolgozók baráti kapcsolatai­nak fejlesztéséért és követeléseik kölcsönös támogatásáért; a gyerme­kek kötelező oktatásának kiterjesz­téséért és a pedagógusok érdekeinek megvédéséért. II bonni kormány reniivöli minisztertanácson lojla'kozntl a szovjet kormánynak a szovjet-német kapcsolatról tett nyilatkozatával Berlin (MTI) A bonni* kormány csütörtökön Adenauer elnök'etéve’ tartott rendkívüli minisztertanácson foglalkozott a szovjet kormány nyi­latkozatával, amely teljes szuveré- nitást biztosít a Német Demokrati­kus Köztársaságnak. A nyusatnéme’ sajtó nem titkolja, hogy Washing­ton a szovjet kormány nyilatkozatá­val kapcsolatban negatív á’iásfog'a- lást követel a bonni kormánytól. A nyugatnémet kabinet csütörtök) renfikívüli ülésén Adenauer rábeszé­lése ellenére sem tudott megegyez­ni a kívánt „negatív állásfoglalás" szövegében, mivel a bonni minisz­terek egy része kijelentette, hogy Szovjetunió lépése egész Német­ország számára történelmi jelentő­ségű cselekedet, amelyet a nyugati hatalmaknak is követniük kellene. A bonni kormány az eredménytelen minisztertanács végén elhatározta, hogy a jövő héten folytatja megbe­széléseit a szovjet nyilatkozatról. Megbénul! az olasz főváros forgalma a közlekedési dolgozók csütörtöki 24 órás sztrájkja miatt Róma (MTI) Csütörtökön Rómában egyetlen autóbusz, trólibusz és villa­mos sem volt forgalomban a közle­kedési dolgozók huszonnégy órás sztrájkja miatt A sztrájk teljes si­kerrel zajlott le, a főváros forgalma megbénult. Csak néhány magánkéz­ben lévő autóbusz és teherautó szál­Daladier volt francia miniszterelnök a Német Demokratikus Köztársaságba látogat Berlin (MTI): A Weimar közelé- oen lévő Büchemvaldban, a hitleri 'asizmus egykori hírhedt koncentrá- :iós táborának színhelyén április 11-én felszabadulási emlékünnepélyt tartanak a német és a külföldi anti­rasiszía ellenállási harcosok, a fa­siszta koncentrációs táborok volt foglyai. Az emlékünnepségen részt­vevő kétszázötven főnyi francia kül­döttség tagjai között lesz Daladier. volt francia miniszterelnök is. lított utasokat. A sztrájkot három szakszervezeti szövetség egyöntetűen határozta el az olasz főváros közle­kedési dolgozói béremelésének támo gatására. Nyugafeurópa széles közvéleménye a Wehrmacht újjáélesztése ellen Irta: A. SZERGEJEV A mit önöknek javasolnak, elő­95^ vigyázatlanság, szörnyű elő­vigyázatlanság“ 1— jelenhette ki Eduard Herriot a párisi „Wagram“1 teremben a radikális szocialista párt kongresszusán. A francia nemzetgyű­lés tiszteletbeli elnöke újra felemel­te szavát a német militarizmust és revansizmust felélesztő „európai vé­delmi közösség“’ létrehozása ellen. Az európai kontinensre baljós ár­nyékként borul az új német agresz- szió veszélye. Ez a veszély talpraál­lítja és tiltakozásra készteti a leg­különbözőbb politikai nézetű és tár- sadalmi állású emberek millióit. A bonni szövetségi' gyűlés határozata, amely jogot ad Adenauer kancel­lárnak az álltalános hadkötelezettség bevezetésére, újra megmutatta, — mennyire alaptalanul állítják egyes nyugata politikusok, hogy az „euró­pai védelmi közösség" megköti a né­met revansiszták kezét. Jól írja a Reynolds News című londoni lap: „Azt mondják nekünk, hogy ezúttal példás németekről van ?zó, akik az európai védelmi közös­ség engedelmes tagjai lesznek. Mi ezt nem hisszük!... A mi nemzedé­künk életében a németek mindig azt tartották, hogy’ az a jó Európa, ahol s főszerep Németországé.“ Nyugat-Németország gyorsítja ha­diipari potenciáljának visszaállítását, volt náci tábomakok-vezette félmil­liós hadsereg felállítására készül (ez csak a kezdet!) és gátlástalan revans- propaga/ndát folytat. A mai nyugat­német valóság e vonatkozásai már önmagukban aláhúzzák, mennyire ve­szélyesek valamennyi európai or­szágra nézve az „európai hadsereg" létrehozásának amerikai tervei. — Ezek a tervek csak fokozhatják a bonni revansiszták háborús készülő­dését. Az utolsó hetekben jelentékenyen erősödött a francia néptömegek el­lenállása a hat nyiigateurópai or­szág agresszív csoportosulásának meg valósítása ellen. Az „Information" cí­mű lap megjegyzi, hogy az Egyesült Államok kormánya, amely a párisi szerződés haladéktalan ratifikálását követeli a francia parlamenttől, — nincs eléggé tisztában az „európai hadsereg“ elleni tiltakozó tömegmoz­galom méreteivel. A hírhedt „Egye­sült Európa" politikája, — írja a lap. — „kétségkívül ellentétes a francia nép többségének álláspontjával." Eddig több, mint nyolcszáz francia községtanács tiltakozott a német hadi gépezet helyreállítása ellen. Erősödik a bonni és párisi szerződések ratifi­kálása ellen tiltakozó beadványok aláírására indult mozgalom. Az utol­só hetekben például Pas de Calais megyében 400 ezer új aláírást gyűj­töttek. Az ország számos városában március 13-án a háború áldozatainak emlékműveinél Nyugat-Németország üjrafelfegyvérzését elítélő tömegtün­tetések folytak le. A francia nem­zetgyűlés külügyi bizottsága a töme­gek nyomására nemrég tiltakozott a bonni szövetségi gyűlés határozata ellen, amely lehetővé teszi az álta­lános hadkötelezettség bevezetését. Gordon Schaeffer, az angol orszá­gos békebizottság elnöke az alábbi szavakkal jellemezte a széles angol közvélemény hangulatát: „Nyugat- Németország felfegyverzésének ellen­zése a nép széles rétegéit átfogó or­szágos mozgalommá váidk Angliá­ban.” Mint ismeretes, a parlament labourista képviselőinek csaknem fele Attieenek és Morrisonnak Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzését támogató politikai vonala ellen fog­lalt állás’-. A párt számos helyi szer­vezete rendkívüli pártkonferencia ősz szehívását követelte, azzal a céllal, hogy érvénytelenítsék a végrehajtó bizottságnak a Wehrmacht felélesz­tését helyeslő határozatát. „Megelé­geltem mái’ egyre azt. hallani: nem engedhetjük meg. hogy’ Németország Európa légüres tere legyen — .je­lentette ki A. Greenwood, latoowista képviselő. — Inkább legyen légüres tér, mint ágyukkal telitűzdelt fegy­vertár." Olaszországban az „európai védel­mi közösség“ létrehozása ellen tilta­kozó tömegtüntetések folynak le. — Nemrég Modena tartomány sok hely­ségében és másutt tartottak ilyen tiltakozó gyűléseket. Mindenfelé a német militarizmus felélesztése ellen tiltakozó kiáltványokat, plakátokat és röpcédulákat terjesztenek. Egy olasz politikusokból és jogá­szokból alakult bizottság jogi oldalá­ról ítélte el a párisi szerződést. A vitában többen megjegyezték, hogy az „európai védelmi közösség" Olasz­ország nemzeti függetlenségét veszé­lyezteti. Belgiumban véleménykutatást ren­deztek az „európai védelmi közös­séggel" kapcsolatban. A megkérde­zettek 68.8 százaléka ellenezte a pá­risi szerződést, 28 százaléka nem nyi­latkozott, s csak 3.2 százaléka he­lyeselte azt. A belga szenátus már­cius 12-én 125 szavazattal 40 ellen a nép véleményének és érdekeinek mellőzésével ratifikálta a párisi szer­ződést. Határozata 'széles körök eré­lyes tiltakozását váltotta ki és váltja ki. Dániában és Norvégiában nagy felháborodást keltett, hogy az ottan, hatóságok nemrég szabadlábra helyez tek náci háborús bűnösöket. „A há­ború ellen“ nevű. dán pacifista szer­vezet véleménykutatást rendezett. A megkérdezettek többsége Nyugat-Né- metorszóg üjrafelfegy vérzésé ellen nyilatkozott. Edvard Beyer, norvég tudós a „Verdens Gang" című lap hasábjain elítélte Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzését, amely sze­rinte „veszélyekkel terhes". „Ha fel­állítják a német fegyveres erőket — jelentette ki, — a náci tábornokok KELEPCE A GALL KAKASNAK ■ l u- • ‘ AiiatnoK es Nyugat- Németország reakciós körei rá akar- jak bírni Franciaországot, hogy lépjen be az úgynevezett Európai SS' haíál^f68 ^’ ,m.ely1lek. 1Cple a,alt “jjáteremtlk a ” franci* népnek halaios veszélyt hozo nemet Wehrmachtot. (UjsághiT) J elhííborodiís Fninciaorsz-iirban a Juiu tábornaggyal szemben alkalmazott szankciók miatt Paris (MTI) Franciaországi kato­nai és politikai körökben nagy fel­háborodást keltett a kormánynak az a határozata, amely szerint Juin tá­bornagyot leváltották a francia fegy­veres erőknél viselt katonai tisztsé­geiből. A sajtókommentárok rámutatnak, hogy a francia kormány — tekintet­tel az „európai védelmi közösséggel“ szemben megnyilvánuló közhangulat ra — kínosan ügyelt arra, hogy Juin leváltását ne a tábornagy be­szédével indokolják. A miniszterta­nács azzal magyarázta a leváltást, hogy Juin „súlyosan megsértette a katonai fegyelmet“. Ez amiatt tör­tént így — mutat rá az „AFP" kom­mentárja, — mert „a kormánytöbb­ség pártjai, sőt maguk a miniszte­rek sem értenek egyet“ a ratifikálás kérdésében. A kommentár a továb­biakban úgy véli, hogy „az ilyen incidensek mégjobban megnehezítik a szerződés ratifikálását.“ * Moszkva (TASZSZ) G. Rasszagyin. a „Pravda" párisi tudósítója a kö­vetkezőket írja „Juin tábornagy ügye“ című cikkében: Juin tábornagy kegyvesztett lett. olyan provokatív és agresszív mó­don léphetnek fel, ahogy nekik tet­szik." Hangoztatta, hogy az „atlanti politika“ hasonlít az „antikomintern paktum“ hitlerista politikájához. Valamennyi európai országban erő­södik ez a hangulat. Magában Né­metországiban egyre terebélyesedik az újrafelfegyverzés ellen, a békéért és Németország egységéért indított moz­galom. A Német Demokratikus1 Köz­társaságban eddig 12 millió ember tá­mogatta aláírásával a német kérdés be kés megoldására tett szovjet javas­latokat. A nyugatnémet dolgozók is mind aktívabban vesznek részt eb­ben a harcban. Óriási felháborodás­sal fogadták a szövetségi gyűlés em­lített határozatát, amely lehetővé te­szi az általános hadkötelezettség be­vezetését, Számos nyugatnémet vá­rosban és faluban a lakosság gyűlé­seken és nagygyűléseken foglalt ál­lást a szovjet békejavaslatok mellett, a bonni hábonás politika ellen. A „Fraenkische Tagespost" című nyu­gatnémet lap azt a következtetést vonja le, hogy „a szövetségi gyűlés politikai határozata ... Németország újraegyesítésére nézve .végzetes kö­vetkezményekkel járhat." Az értel­miség, az üzleti körök és az egysze­rű szociáldemokrata párttagság sok képviselője szintén az ország ketté- szakítása ellen lép fel. Az utóbbi idők eseményei és lé­nyei mind arról tanúskodnak, hogy Nyugat-Európa népei fokozzák har­cukat a bonni revansiszták és óceá- nontúli pártfogóik agresszív céljait szolgáló militarista tömb létrehozása ellen. Az európai országok széles közvéleménye az európai biztonság biztosításának szovjet javaslatában alternatívát lét az agresszív „euró­pai közösséggel“ szemben, . amely Európa egyik részét szembeállítja a másikkal és komolyan veszélyezteti az európai békét. A szovjet javasla­tokban foglalt békeeszmények biz­tosan utat törnek maguknak az em­berek mil'l'óinak agyához és szívé­hez, s növekvő helyeslesre találnak. Mivel vádolják Juint? Mit véteti: Juin? Ezek a kérdések önkénytele­nül felvetődnek, mivel Juin egészen ■'* legutóbbi napokig tiszteletben állt és az amerikai sajtó úgy tüntette fel őt, mint az egyik „legmegbízha­tóbb“ személyt. Mint kitűnt, Juin tábornagy azért vonta magára néhány francia minisz tér mennydörgéseit és vijlámait, mert most az egyszer vett magának annyi bátorságot, hogy fellépjen az „európai hadsereg" ellen. Ez a fellépés — jegyzi meg a tu­dósító — ismételten azt bizonyítja, hogy az „európai hadsereg“ létreho­zásának terve, amely a nemzeti had-, erők likvidálását és Franciaország­nak a német militaristák alá rende­lését jelenti, a francia tábornoki és tisztikar körében annyira népszerűt­len, hogy még az ilyen magasrangu személyiségek, mint Juin sem képe­sek tovább támogatni. Megkezdte tanácskozását a SZÖVOSZ Itt. országos küldöttgyűlése Pénteken reggel kezdődött meg Budapesten az építők Rózsa Ferenc kultúrotthonában a Szövetkezetek Országos Szövetségének III. orszá­gos küldöttgyűlése. Dögéi Imre elnöki megnyitója után megválasztották a küldöttgyűlés el­nökségét. Az elnökségbe beválasz­tották Hegedűs Andrást, a Miniszter- tanács első elnökhelyettesét, föld­művelésügyi minisztert, Kristóf Ist­vánt és Földvári Rudolfot, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjait, Szalai Bélát, az Országos Tervhivatal elnökét, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának póttagját és Friss Ist­vánt, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének tagját. Dégen Imre. a SZÖVOSZ főtitkára, mondotta el ezután beszámolóját. Április 5-tő! életbelép a MflSZOVLET nyári menetrendje — tovább sűrítik a belfödi légijáratokat A belföldi polgári légiforgalomban április 5-én életbelép az új nyári menetrend. Az új nyári menetrend több járatsürítést is tartalmaz. így például Budapestről Debrecenbe a jelenlegi három helyett naponta öt, Miskolcra kettő helyett naponta 4, Szegedre és Pécsre kettő helyett na­ponta három, Nagykanizsára pedig az eddigi egy helyett naponta két járat indul. Az új nyári menetrend összeállí­tásával a MASZOVLET a jelenlegi­nél jobb utazási és szállítási lehető­ségeiket biztosít a belföldi polgári lé­giközlekedésbe már bekapcsolt nagy- vidéki városok egymásközti forgal­mában is. Az új menetrend eredmé­nyeként közvetlen légi összeköttetést kap Szeged Debrecennel, Szombat­hely Nagykanizsával. Sűrűbb lesz a forgalom Miskolc és Debrecen között is. Ezen á vonalon az eddigi egy já­rat helyett naponta három. Zala­egerszeg és Nagykanizsa között pe­dig a jelenlegi egy helyett naponta két . járat közlekedik majd. Április 11-től új nyári menetrend lép érvénybe a nemzetközi légijára­tokban is. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom