Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

1954 ÁPRILIS ZI NAPLÓ 3 A tamási gépállomás pártszervezetének munkájáról Miért nincs a versenynek gazdája Kajmádon? Kovács Jánosnak, akik kétszeresére teljesítették kongresszusi vállalásu­kat. De mihaszBa a versengő kedv a traktoristákban, ha egyszer verse­nyüknek nincs gazdája. De nézzük tovább: A kajmádi állami gazdaságban kö zel 320 dolgozó van. De még a kró­nika sem szól arról, hogy a növény- termelők és az állattenyésztők ho­gyan készülnek a párt III. kongresz- szusára. Pedig olyan szükség volna az állattenyésztésben a dolgozók kezdeményezésének felkarolására, a jó eredmények népszerűsítésére, mint a vaknak a látásra, mert az egész tehenészetben csupán 5 liter a napi fejési átlag. A szakszervezeti bizottság figyelmét az ilyenek egy­szerűen elkerülik. Pedig a szakszer­vezeti vezetők nagyon sokat tudná­nak —. és kell is segíteni a termés­átlagok emelésében. Az pedig, hogy a tehenészetben ilyen áldatlan álla­pot uralkodik, egyáltalán nincs ver­seny, különösen nem válik a szak­szervezet vezetőinek dicsőségére, mert maga az elnök, Barkóczi elv­társ is tehenész. De ha már itt tartunk, nem lenne helyes elhallgatni, hogy a kajmádi állami gazdaságban miért nem gazdáin a szakszervezet a versenynek, annál is inkább, mert ennek bőven van magyarázata. Akkor lássuk: Ki volna hivatva arra, hogy a MEDOSZ szakszervezeti bizottságo­kat megtanítsa a szakszervezeti munka elvégzésére. Ki volna hivat­va arra, hogy gyakorlati segítséget adjon a szakszervezeti bizottságnak? A területi bizottság, egész pontosan a MEDOSZ megyebizottság. A ME­DOSZ rr^gyebizottságának vezetője és dolgozói azonban elmulasztották ezt. Mint a 'kajmádi állami gazda­ság szakszervezeti bizottságának el- ,nöke mondja, mióta megvolt a veze­tődig újjáválasrtása, a MEDOSZ megyebizottságának munkatársai még egyetlen alkalommal tették „tiszteletüket1' a szakszervezeti bi­zottságnál. Ezek után nem kell cso­dálkozni azon, hogy a 9 szakszerve­zeti vezető között még ma sincs el­osztva a funkció. Tehát versenyfe­lelős sincs. Ezért nincs a kajmádi állami gazdaságban a versenynek gazdája. Védekezzünk a növények kártevői ellen A répaaknázómoiy első rajzása áprilisban már bekövetkezhet. A fertőzési gócok felderítése érdekében figyeljük a kártevők rajzását. Figyeljük a burgonyabogár-esalo- gató vetéseket, hogy nem jelemk-e meg rajta az amerikai burgonya­bogár. Ha az amerikai burgonyabo- 'garat megtaláljuk, azonnal jelentsük a tanácsnak. Burgonyavetőgumónak csakis tel­jesen és hibátlan, egészséges, at- ötöklődő betegségtől mentes gumó­kat használjuk. A lucemabarkó, lucernabogár, lu- cernaböde irtását Hungária Matador porozással vagy lehálózással hajtsuk végre. Földibolhák ellen a bolhafogó ta- lyigával vagy Hungária Matador porzással védekezzünk. A rovarkártevők nevelőanyját es több gombabetegség közvetítő gaz­danövényeit, a gyomokat folyama­Nem csak igen zord, hanem szo­katlanul hosszú is volt az idei tél. A tamási gépállomás frissen javított traktorai csak március közepén in­dulhattak el útijukra. De azóta éjjel­nappal hasítják a földet, hogy mi­nél előbb kerüljön a mag a jól elő­készített vetőágyakiba. Tamási kör­nyékén az éjszakába nyúló szép ta­vaszi estéken naost mindenfelől trak­torok tompa dübörgése hallatszik. Kiváló minőségű talajmunka, mi­nél gyorsabbsin — ezt várja a ta­mási Vörös Szikra, a pári Béke ter­melőszövetkezet, meg Tamási, Regöly Szakály, Pári dolgozó parasztsága. Nem kis kívánság ez, nem is köny- nyű teljesíteni — de a gépállomás­nak nem szabad csalódást okoznia. Sök, nagyon sok fü£g tehát most a gépállomás dolgozóitól. A pártszer­vezet kötelessége, hogy felelősségtu­datukat elevenen tartsa és élessze. Érzik is a gépállomás pártszervezet vezetőségi tagjai, hogy a pártszer­vezet és a kommunisták felelőssége ugyanolyan, vagy még nagyobb mér­tékben növekszik, ahogyan a gépáll lomás iránt támasztott követelmé­nyek megnőttek. A pártvezetőség mihelyt megválasz tolták, azonnal tervet dolgozott ki. Ez a terv május közepéig a párt­munka vezérfonalául szolgál. A terv alapja az az utasítás, amelyet a gép­állomás párttagsága adott a vezető­ségválasztó taggyűlésen. Már kidol­gozták azt is, hogy mit és mikor fog­nak megtárgyalni a pártvezetőség ülésein. Sőt a pártbizalmi — és nép­nevelő-megbeszélések Programm j á­ról is jóelőre gondoskodtak. Tanul­ságos dolog közelebbről szemügyre venni ezeket a terveket. Legelőször az ötlik az ember sze­mébe, hogy a pártszervezet nem korlátozza tevékenységét a szűk ér­telemben vett pártélet irányítására. A pártvezstőségi ülések tárgysoro­zatán ilyen témák szerepelnek: „A vezető-mechanikus beszámolója a gépek karbantartásáról1', ,,Az igaz­gató tájékoztatója a dolgozók anya­gi és kulturális ellátottságáról'1. „A tömegszerveze'.ek vezetőinek beszá­molója a munkaversenyről és ver­senyszervező munkájukról“, stb. A pártszervezet titkára, Farkas Já­nos elvtárs, azelőtt a gépállomás po­litikai helyettese volt. Mióta a párt­vezetőség titkárrá választotta, sokat gondolkodott azon, hogy új beosz­tásában miként dolgozzék. Arra a he- ly0* következtetésre jutott, hogy a pártvezetőség élén betekintést kell kapnia a gépállomás egész munká­jába. A pártszervezet csak így gya­korolhat hatást a gépállomás ter­melőmunkájára. örvendetes dolog, hogv a politikai munka hatására rnesnövekedett a gépállomás tekintélye a könnyező falvakban és termelőszövetkezetek­ben. Néhány évvel ezelőtt még ar­ról volt híres (vagy inkább hírhedt) a gépállomás, hogy későn és rend­szerint nem is jól szántanak. Mamán ilyesmi nem fordul elő, vagy legfel­jebb egészen ritka kivételként. G á- b o r József, Fazekas Ferenc és r„;,uk kívül még sok más regölyi dolgozó paraszt mondja azt. hogy ha a traktorosok ezentúl is mindig úgy dolgoznak, ahogyan jdén tavasszal, akkor sokkalta több híve lesz a gépi munkának. Elégedettek a talajmunka minőségével a Vörös Szikrában és a Békében is. Ezek az elismerő sza­vak mindennél jobban dicsérik a párt szer-vezet munkáját is. A gépállomáson javult a fegyelem, és ez a légkör lehetővé teszi, hogy keményebben lépjenek fel a fegye- lemiázítókkal szemben. Példa erre Muo'ri Istvánnak és a pári határ­ban dolgozó két társának esete. Ez' a három traktor ista vonakodott fel­szántani egyénileg dolgozó parasztok . földjeit és •— súlyosan megsértve í i gépállomás fegyelmét — kerekei n megtagadta, hogy éjszaka is szán'ji- son. A pártvezetőség ‘ azonnal mej »- tárgyalta az ügyet és azt javasol ta az igazgatónak, hogy a három tra k- torista ne maradhasson a gépáll' to­nnáson. Így is történt. Bár mindh ir­mán megbánták tettüket, az igaz gá­té és a párttitkár kitartott ÚV íás­hétfő lett, mire odaért. Súlyos fe< • gyeLemsérlést követett el tehát, 's nem lehet megelégedni azzal, hogy az igazgató megbüntette érte. A pártszervezetnek is felelősségre k(>ll vonnia mulasztásáért. Aki a mu m- kafegyelem ellen vét, az a párt fe­gyelmet is megsérti. Felmerül az a kérdés: hogyan /for­dulhat ilyesmi elő párttagoknál?,'. Itt van például K u c z o r a Vilmos i elv- társ. Az ő gépén a téli javítás óta rhái- kétszer törött el,a csapágy., Még nem tisztázták ugyan végleg, hogy ő a hibás-e, vagy más — de töl :b jel is figyelmeztet arra, hogy a p ártta- gok fegyelmével nincs minden a leg­nagyobb rendben. Ennek az íz oka, (s ez a válasz az előbbi kéj idősre), hogy a pártszervezet nem adi >tt elég „útravalót" a kommunistákn ak, mi­előtt gépükre ültek. Nem lehet elegendőnek tai »tani azt, hogy a kivonulás előtt brigái íértekez- letek voltaik, amelyeken a, párttit- kár is részt vett és azt sen n, hogy a vezető agronómus előadást tartott a tavaszi munkák agrotechn/ [teájánál. A pártnak külön is szólnia 1( lellett vol­na a párttagokhoz. S n jiért nem szólt? Azért, mert vártát l a titkári értekezletet, amelyen a já rási pártbi­zottság „szempontokat" a d a taggyű­léshez. E meddő várakoz ás miatt a tamási gépállomáson a vezetőség- választó taggyűlés óta, , tehát feb­ruár 4-e óta nem volt I taggyűlés. Ez a hiba különösen nag; r azért, mert erre az időszakra esett a gépállomás életének egyik legfon í :osabb esemé­nye : a tavaszi munkú k megkezdése. Amikor éjjel-nappa/ i járnak a gé­pek és dolgoznak a táv sktorosok, való­sággal szárnyat ad nekik az, ha rendszeresen, frissen , és gyorsan ér­tékelik teljesítményi ükét. De ha ma megkérdezné vallaik t a tamási gép­állomás bármelyik traktorosát, hogy hányadik helyen i .11 a traktorosok versenyében, azt ; felelné: „nem tu­dom.“ Nem is tu« Ihat ja, mert mióta szántanak, még new értékelték verse ínyüket. A gépállomás b jözponti műhelyének versenytábláján, lassan megsárgul az a papírlap, arra élyen a februári ver­senykihívást és í a csatlakozásokat ol­vashatjuk, de mellette hiába keres­sük a versen; y értékelését. Somo- g y i elvtárs, a szakszervezet ver­senyfelelőse, : írről panaszkodik, hogy szobáról-szoto ára küldözgetik, de napo kig nem ké; pes megkapni a trafcto- rr--.tr teljesí' iményét. Adatok híján a szakszerveze rf; nem tudja elkészíteni a trakrtorisf ük rangsorát. Ősszel tíz­naponként adott lei a gépállomás versenyhír.' pdót, most ez nincs és nagyon hí finyzik. Pedig a , traktorosokat és a gépál­lomás ős* jzes dolgozóit nagyon érde­kelné, hr igy hol tart a gépállomás, höl tart egy-egy brigád és hol tarta­nak az egyes dolgozók, és mert a verseny t nem értékelik, nincs is elég­gé élér ;k vetélkedés a brigádok kö­zött és a brigádokon belül. Ez az egyik oka annak, hogy a tamási gép­állom 'is idén nem foglalja el azt a helye y a megyében, amelyet tavaly. Tavai ty második volt, idén —az első értét, :elés szerint — valahol a hete­dik 1 helyen áll. ) A versenymozgalom lanyhaságán kív ül sok egyéb oka is van ennek. Az egyik ok például az, hogy a ta­ns' isi gépállomás eddig főként egyé­ne Meg gazdálkodó dolgozó parasztok- n ak szántott. Ez persze nem hiba, sr 5t olyan a munka megszervezése, a ímelyet sok más gépállomás is kö- i lelhetne. Mehettek volna a traicto- ' fosok az állami gazdaságba is, ott nagy ,táblákban dolgozhatnának és az összteljesítmény is gyorsan emel­kednék. De a járási pártbizottság és a pártszervezet is kimondotta: Leg­először a termelőszövetkezetekkel és a dolgozó parasztokkal kötött szer­ződést kell teljesíteni. A tamási gépállomás dolgozóinak lelkes kollektívája nem elégszik meg a hetedik hellyel. Tudják, hogy több­re képesek, hogy a rangsorban fel­jebb tudnának kerülni. Egyik leg­főbb akadálya ennek az, hogy már eddig is sok volt a gépállás. Kevesebb ugyan, mint tavaly, de bi­zony még mindig sok. A Szent- g y ö r g y i elvtárs vezetése alatt ál­ló traktoros brigád például az első dekádban 21 műszaknyi időt vesztett. A legtöbb baj — mondja a brigád- vezető — azzal a három traktorral van, amelyet a megyei gépjavítóban „javítottak ki'1. De nem sokkal kü­lönb a helyzet azokkal a gépekkel sem, amelyeket a gépállomáson hoz­tak rendbe. A pártszervezet is felfigyelt a mun­ka e mostani legnagyobb kerékkö­tőjére. Az elvtársak azt tartják leg­fontosabb feladatuknak, hogy rend­szeresen beszéljenek a műszakvál­táskor eszközlendő megelőző karban­tartásról. Ez helyes, de emellett más intézkedésekre is szükség van. — Mondják el munkatapasztalataikat azok az élenjáró traktorosok, akiknek gépe még egyetlen órát sem vesz­tegelt. Kezdeményezzenek a kommu­nista traktorosok külön versenyt a gépáilások leszorítására, s e ver­seny eredményeit a pártszervezet a szakszervezettel együtt külön érté­kelje. — Számítsák: ki, hogy a gépál­lások mekkora kárt okoznak a gép­állomásnak, a termelőszövetkezetinek és a gazdáknak. Csináljanak számí­tást arról, hogy mennyivel károsítja meg önmagát az a traktoros, akinek gépe sokat áll. A traktorosok — ha ezt szóban, írásban eljuttatják hoz­zájuk — biztosan el fognak követni minden tőlük telhetőt, hogy keve­sebb legyen az üzemzavar. Mindebből az derül ki, hogy a tamási Gépállomás nár.tszervezéte még nem vált a termelőmunka igazi mo­torjává, bár — mint tervei mutat­ják — határozottan törekszik erre. De a hibákért nem lehet kizárólag a pártszervezetet okolni. Már to n elvtárs, a járási pártbizottság titká­ra, aki személy szerint is felelős a tamási gépállomás munkájáért, a ve- zetőségválasztó taggyűlés óta nem járt a gépállomáson. Nem jártak ott az utóbbi időben a járási pártbizott­ság más tagjai és munkatársai sem. Pedig ha valaha, akikor most van az az idő, amikor a gépállomásoknak nagy szükségük van segítségre, ta­nácsra, bátorító, buzdító szavakra. Legutóbb két most tanuló trakto- riista-lány levélben. fejezte ki azt a kívánságát, hogy az iskola végezté­vel a tamási gépállomáson szeretne dolgozni. Ez annak á jele, hogy bíz­nak a máris korszerűen berendezett és nagy jövő előtt álló gépállomás­ban. Egyben azt is mutatja ez, hogy a tamási gépállomás kezd híressé válni. Minden feltétele megvan an­nak, hogy a pártszervezet irányítá­sával a gépállomás rövid időn belül az ország legjobb gépállomásai közé küzdje fel magát, (Megjelent a Pártépítés áp­rilisi számában) MEGJELENT AZ ANYAG- ÉS ADAT­SZOLGÁLTATÁS című folyóirat március—áprilisi ösz- szevont száma gazdag tartalommal, amelyből az alábbi cikkek emelked­nek ki: G. Obicskin, M. Sztucsebnyikova: A Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak mérhetetlenül gaz­dag kincsestára. V. Nyikolajev: A Szovjetunió■ Kom munista Pártja politikájának tudo­mányos alapjairól. V. Nyemcsinov: A mezőgazdasági termelőerők fejlődése a szocializ­musban. J. Francev: A jelenkori burzsoá szociológia elfajulása. A. Koszulnyikov, V. Sznasztyin: Az előadásos propaganda — az ideoló­giai munka fontos formája. A fent kiemelt cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Ágit. Prop. Osztályának folyóirata. * A PÁRTÉP1TÉS című folyóirat áprilisi számában az alábbi cikkek emelkednek ki: Hozzászólások a módosított, szer­vezeti szabályzat tervezetéhez. Bartek Mihály: Az üzemi párt­szervezetek feladatai az önköltség­csökkentési tervek teljesítésében. Deli György: Két hajó versenye a kongresszusi zászlóért. Török Károly: a járási pártbizott­ságok instruktorainak munkatapasz­talataiból. Béri Jánosné: Egy községi tanács eredményei, gondjai és tervei. Adamko József: Jobban gondos­kodjunk a vidékre helyezett káde­rekről. E fontos cikkek mellett még szá­mos más cikket közöl a Központi Vezetőség folyóirata. Ez év januárjában a kajmádi ál­lami gazdaságban is annak rendje és- módja szerint újjáválasztották a szakszervezet vezetőségét. A szak- szervezeti tagok, — de a gazdaság összes dolgozói .is — joggal remél­ték, hogy gyökeres fordulat lesz majd a szakszervezet munkájában. Ám a reménység túl korai volt. Úgy mondom, mint van, a szakszervezet vezetősége egyáltalán nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Azt nem lehet tudni, hogy volt-e egyáltalán olyan irányú törekvése az új vezetőségnek, hogy ellássa fel­adatát. Igaz ami igaz: a kajmádi állami gazdaság szakszervezetének munkája egyenlő a nullával, ezt nem én, hanem maga a szakszervezeti bizottság elnöke, Barkóczi Ferenc állítja. íme itt van, kerek-perec ki­jelenti: „Az új szakszervezeti veze­tőség még egyáltalán nem dolgozott semmit“. Itt a magyarázat: ezért nincs gazdája a versenynek. De most mielőtt tovább mennénk, lássuk a tényeket: Ha az ember, — csak úgy egész véletlenül is betéved a kajmádi ál­lami gazdaságba — ritka furcsa kép tárul elé. A központi üzemegységben elhelyezett versenytáblák üresek. Azaz ne essünk tévedésbe, mégsem üresek, mert az egyiken égy meg­tépázott moziműsort, lobogtat a ta­vaszi szél. Ha az ember ezt meglátja, joggal vélekedik olyképpen, ami ,'a kajmádiak számára csak lesújtó le­het. Őszintén szólva én azt kérdez­tem attól az elvtáirstól, akivel leg­először találkoztam: hogyan? ... eb­ben a gazdaságban nem. követik a munkásosztályt, nem csatlakoztak a mezőgazdasági dolgozók ezreinek kongresszusi versenyéhez? Az elv- társ, névszerint Horváth János, meg volt sértődve s azt mondta: „Ebben a gazdaságban igen is van verseny. A mi traktorosaink között most a kongresszus tiszteletére olyan ver­sengés alakult ki, amilyen még nem volt Kajmádon.1' Ebben Horváth elvtársnak van igaza. Azonban nem árt itt megje­gyezni, hogy a traktoristák versenyé nek értékelése is csupán a véletlen­re van bízva. Atraktoristáknak becsületére válhat a verseny, különösen Schwartz Jánosnak és A Növényvédelmi Zárszolgálati Laboratórium által kiadott kártevő előrejelzés szerint az ország külön­böző területein a bagolypillék her­nyóinak (mocskospajornak) közepes mértékben való megjelenésével szá­molhatunk. Megjelenésük, vagy kár tételük észlelése esetén védekezzünk ellenük hemyófogó árokkal és Hun­gária Matador tartalmú csalétekkel. A kártevővel szemben a legérzéke­nyebbek az ipari és kapásnövények. A gabonafutrinka csócsárolóját irtsuk Agritox porozószerrel. A kár­tevők figyelését és a védekezést ter­jesszük ki a tavaszi gabonafélékre is. Állandóan tartsuk jókarban á vin­cellérbogarak és répabarkók össze­fogására készített árkokat. Az árok­ba hullott kártevők pusztítását fo­lyamatosan végezzük. A tavalyi kukoricaszárat feitépve silózzuk be az útszéli gyomokkal, mert ezzel elpusztítjuk a szárban telelő kukoricamoly hernyókat is és így csökkentjük az idei fertőzés le hetőségét. is a gyönki járás halad az élen. De nemcsak a begyűjtésben tartja az első helyet, hanem a kongresszusi vállalások teljesítésében is. Ebben a járásban 1'8 termelőszövetkezet és 957 dolgozó paraszt tett vállalást pártunk III. kongresszusának tiszte­letére. Ebből 14 termelőszövetkezet és 817 dolgozó paraszt április 12-ig teljesítette vállalását. A járás ter­melőszövetkezetei közül a kístqr- mási Dózsa termelőszövetkezet ki­emelkedő eredménnyel teljesítette I. negyedévi beadási kötelezettségét. — Tejbeadását 98.1 százalékra, tojás 134, sertés 111 és a vágómarhabe­adási kötelezettségének 200 száza­lékra tett eleget. Szekszárd város továbbra is a má­sodik helyen halad. Nem sikerült visszaszerezni az elsőséget. Több mint 100 pont különbség a gyönki járás és Szekszárd város begyüjté- sének értékelése között. Az utolsó helyen a paksi tárás kullog, ahol igen vontatottan megy a begyűjtés. Tojásból például 24.5 százalékos, sertésből 34.2 százalékos a begyűjtési eredmény, pontja mellett. Hasonló határozottságra lett . vol­na azonban szükség M e k s z elv- iá«-,s, körzeti szerelő esetében I ’"(s. Ö párttag. Egyik csütörtökön ki t ellett mennie egy hibás traktorhoz,’ —, s tosan irtsuk. Kezdjük meg az acaro- lást. A begyűjtési verseny hírei A begyűjtési versenyben továbbra

Next

/
Oldalképek
Tartalom