Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-14 / 88. szám

NAPLÓ 1954 Április i4 ígi Lmp 32 „«sirspai vá >elm (rassig“ ellesi Sarcról beszélt az Ossz Kommunista Párt Kázpan i Bizottságinál! ütésén Róma (MTI): Az Olasz Kommunis- Párt Központi Bizottsága vasár- p délután összeült. Az első napi- idi ponttal kapcsolatos beszámolót ligii Longo, a pánt főlitkárhelyette- tartotta „A nemzetközi feszültség ikkentéséért, a szabadság és a szó­líts haladás politikájáért“ cím- :L Luigi Longo kiadta a jelszót hogy aszországban egységes, hatalmas rcot kell folytatni az „európai vé- (mi közösség“' ratifikálása ellen. .Pártszervezeteinknek — mondot- — foikoaniok kell és ki kell széle- eniök az .európai védelmi közös- (‘ ratifikálása elleni harcot.“' ,Az európai védelmi közösség ra- kiálásának a megakcdályczása nem ik azt jelenti, hogy harcolnunk kell íemzetközi feszültség csökken.ésé- és a békéért, hanem azt is, hogy :zá kell járulnunk az olasz nép bads ágjoga inak védelméhez és ársadalmi haladás biztosításához, tz olasz kormány az „európai ve­kni közösség“' ratifikálásával együtt ugyanis külön felhatalmazást kér abból a célból, hogy „az olasz örvény hozást az európai védelmi kö­zösség követelményéihez alkalmazza“' — Ez nem jelentene mást, mint meg­adni a Scelba kormánynak azt a jo­got, hogy az amerikaiak parancsá­nak megfelelően megváltoztassa tör­vényhozásunk alapvető pontjait. Beszámolójának) második felében Luigi Longo Scelba—Saragat-kcr- mány belpolitikájával; foglalkozóit. „Ezt a politikát — mondotta, — a kommunistaellenesség, valamint az a kétségbeesett kísérlet jellemzi, hogy megakadályozza á dolgozók egyre erősödő összefogását, ami az olasz nép nagy többségének növekvő bé- keakara.ában nyilatkozik meg. Minden erőnket latba kell vetnünk — mondotta befejezésül az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese, — hogy a béke. a szabadság és a haladás erői, amelyek élén Olaszor­szágban mi menetelünk, egyre na­gyobb és döntő sikereket érjenek el.“' Dilles agresszív jws'a’ttart és nyaiiieurópai utazásának teváSi vissz'aogia »ondon (MTI): ANGOL LAPOK , Daily Worker diplomáciai tudó­ja írja: 'ulles ■ Anglia ellenségeként jött Azt követeli, hogy Anglia elle- ze Indokina népének függetlensé- de voltaképpen Anglia függet- ;égére mér csapást. Két héttel az si fontosságú genfi értekezlet t azt követeli, ígérje meg az an- kormány, hogy egyetlen lépést tesz, egyetlen szót sem szól, mé­nem Washingtonból parancsol­Dulles azt akarja, hogy Genf- csak hasbeszélő bábuk üljenek (ette; az egyiknek a felirata „Bao ‘ legyen, a másiké „Anglia’“. igol munkáspárti képviselők Bí­zása: ind határozottabban kifejezésre az angol közvélemény elutasító atartása Dulles nyugateurópai val szemben. lomas Driberg munkáspárti kép- ő írja a Reynold's News-ban: áll a lélekzetünk Dulles határ- í szemtelenségétől. Kína elleni s kirohanásával csakneip fel- antotta a berlini értekezletet. — ; a genfi értekezlet kilátásait iszik előre megsemmisíteni. E >1 nyilatkozatot akar kicsikarni nakodó Angliától és Franciaor- tól. John Strachey munkáspárti kép­viselő, volt hadseregügyi miniszter, kerületében mondott beszédében ki­jelentette: — Nem tűrném, hogy Anglia egyet­len embert vagy egyetlen fegyvert is áldozzon Indokínában. Az ameri­kai szenátorok a segély megvonásá­vá! fenyegetnek bennünket, ha nem teljesítjük Dulles parancsait. De mi­nél élőbb vonják meg tőlünk a se­gélyt, annál jobb! INDIAI SAJTÓSZEMLE A nagpuri Hitavada Dulles párisi látogatásával kapcsolatban felteszi a kérdést, vájjon Franciaország, amely eddig „ellenállt az amerikai rábeszé­léseknek és fenyegetéseknek, az európai védelmi közösségről szóló szerződés aláírása tekintetében“, ez­úttal is hasonló magatartást tanu- sít-e. Az Assam Tribune kijelenti, hogy Dullés javaslata *rossz szolgálatot tesz á világbéke ügyének.“ Az Indian Express Szerint ,a kive­zető út: „Indokinénak azonnal meg kell ad­ni a lehetőséget, hogy szabadon ala­kítsa saját sorsát. A japán megszál­lás után lehetetlen visszatérni a gyar­mati rendszerhez." Az atomfegyver eltiltásáért STOCKHOLM SANGHÁJ pjelentések sz.erint a Svéd Nép- meghatalmazottainak tanácsa vással fordult a kormányhoz, kedjéli minden eszközzé az kfegyver eltiltására. A tokiói rádió jelentette, hogy áp­rilis tizenkettedikén a pacifisták vi­lágkonferenciájának hirosimai ülé­sén résztvevő mintegy háromszáz küldött, egyhangúlag deklarációt fo­BERN gadott el az atomfegyver eltiltása nt a Vorwärts című lap közli, érdekében és az atomenergia hábo­nfí kanton kormánya elfogadta i határozatot, amelyet a tömeg- tító fegyverek eltiltására vonát- lag terjesztettek elő a különbö- ártok képviselői. ztráliai kikötőraunk^ok egtagadták Jndokínába dendő íegvverszállítmány berakását indon (MTI) A sydneyi kikö­ti tartózkodik a ..Radnor“ nevű zertonmás tÜterhajó, amellyel usztráliai kormány fegyverado- yáf alkarjaik Indokínába küldeni ancia expediciós hadtestnek., A ei kikötőim! nkasok a hajót „fe­nek“ nyilvánították, megtagad- a hadianyag berakását. Milánóban megnyílt a harminckettedik nemzetközi vásár írná (TASZSZ) Milanóban ápri- iieíikettedikén megnyílt a har- ikettedik nemzetközi vásár. A r -megnyitásán résztvett Einaudi írsasági elnök, valamint a kor- v, és a kereskedelmi körök több iselője. harminckettedik nemzetközi vá- 1 harmincnyolc 'ország vesz i'A szovjet pavilonok és a népi okpatikus országok pavilonjai érdek'ődést keltenek. A vásár is 26-ig tart rús célokrá Való felhasználása ellen. Tovább folyik a vér Dien Bien- Phu körül. Ely tábornok, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke eközben Washingtonban megegye­zett Radford tengernaggyal és Eisenhower r'-ékkel, hogy az Egye­sült Államok fokozottan beavatkozik a háborúba. Lanlelnél, Bidaultnól. és a „végsőkig folytatott háború“ híveinél meg ezalatt. süket fülekre találnak, a közvetlen tárgyalásokra tett javaslatok. Pedig a „Nian-Dan“, a vietnami Munkapárt lapja nemrég kijelentette, 'hogy a2 ilyen javasla­tok most még elfogadhatóbbak, mint eddig voltak, s a genfi értekezlet el vezethet és el is kell hogy vezessen az indokínai kérdés békés megoldá­sához. Ki hát a felelős a vérért, amely kiömlik? Minek az afféle képmutatás, hogy azt mortdiák: be kell fejezni a há­borút s közben arra készülnek, hogy újra felszítsák, nem törődve a követ­kezményekkel. amellyel ez a „szítás“ járhat nemcsak Franciaországra, ha­nem a világbékére nézve is? . Kik a „megvetésre méltóak", mint a ,,1‘Aurore“* írja? Azok-e, akik kö­vetelik, hogy vessenek véget ennek a kalandnak, amely Franciaország­nak sokezer tiszt és katona életébe * Párisi napilap, amely az indo­kínai háború mellett van. „Megvetés reméltóknak“ azokat a francia.haza­fiakat nevezi, akik az indokínai há- háború megszüntetését követelik. Külpolitikai hírek Gazdag mandarin-termes >***« > »i PARIS Április Xl-én Szaigonból Francia- országba érkezett Bao Daj, Vietnam bábcsászára. A Liberation című lap szerint Bao Daj Franciaországban ta­lálkozni szándékozik Dulles-szal. hogy támogatását kérje a baodajista kormány és a francia kormány kö­zötti tárgyalásokon. LONDON Az Angol-Szovjet Baráti Társaság április 10—11-én Londonban rendkí­vüli országos értekezjletet tartott. Az értekezleten Sloan, a Társaság főtitkára tartott beszámolót a nem­zetközi helyzetről. Az értekezlet résztvevői határoza­tot hoztak, amelyben megállapítják, hogy „Angliáiban mind többen kö­vetelik a további tárgyalásokat a Szovjetunióval a német kérdésben, hogy olyan békés rendezést érjenek el, amely kizárja a német militaris- lák felfegyverzését.'1 DELHI Mint a Times of India című lap jelenti, április 11-én Madraszban megtartották a délindiai népek kon­ferenciáját az Indiai Nemzeti Kon­gresszus Párt, India Kommunista Pártja és más pártok képviselőinek részvételével. A konferencia résztvevői felhívás­sal fordultak India népéhez, hogy , fogjon össze a közös cél, az ország függetlenségének megvédése érdeké- ben1' és „tanúsítson ellenállást az r.ncrikai-pakisztáni háborús politi­kával szemben.'4 MONTEVIDEO Április 2-től 5-ig Rio de Janeáro- ban megtartották a „Brazília nem­zeti felszabadításáért1' értekezletet. A brazil közélet képvLseüői kicserélték nézeteiket Brazíliának az amerikai monopóliumok elnyomása alóli nem­zeti felszabadításáról. Az értekezlet résztvevői élesen bírálták az ame­rikai imperialisták érdekében mű­ködő Vargas-kormány politikáját. PARIS Az AFP brüsszeli közlése szerint Van Houtte, belga miniszterelnök április 12-én a parlamenti választá­sokkal kapcsolatban benyújtotta Bau- douin királynak kormánya lemondá­sát. Baudouin király kérte Van Hout- tet, maradjon hivatalában a folyó teendők ellátására. ImfoRézia a Hollandiához fűződő szövetség felbontását követeli Dzsakaría (TASZSZ): Indonéziában szélesedő mozgalom követeli a hol­land-indonéz szövetség megszünte­tését és hogy Uj Guinea nyugati ré­szét adjftk át Indonéziának. Szunarzso, Indonézia jcülügyminisz- tere megerősítette, hogjy az indonéz kormány e szövetségnek a legköze­lebbi hónapokban vajó felbanitásá“ követeli. A Min Hou járás gazdag manda­rin termésének szürete Fukien tar­tományban Délkelet-Kína tenger­parti tartományából, Fukienből, a Min Hou járás híres mandarin-ter­mő vidékéről gazdag termési hírek érkeztek. A Min Hou mandarint, mely kiválik nagyságban és dús édes lé tartalmával, nagymennyiség­ben szállítják a hazai és a külföldi piacokra. Elítélték Jagant, Brit-Guyana ;ogtalanu! e mozdított mlnlsztereénökét London (MTI): Mint a londoni rá­dió jelenti, Georgetownban, Brit- Guyana fővárosában a bíróság hat­havi fogházra ítélte díj. Jagan, volt miniszterelnököt, akit az angol gyar­mattartók jogtalanul, erőszakkal el­mozdítottak tisztségéből: Jagant azért üélték el, mert „az angol hatóságok engedélye nélkül elhagyta az ország fővárosát,“ A Fukien tartomány helyi termény társaságának Min Hou-i mandarin feldolgozó gyára, a mandarinokat nagyság és minőség szerint osztályoz­zák, mielőtt becsomagolják és elszól iítják őket a külföldi és a hazai p acokra. A képen a gyár csomagoló osztályának „„víu Büües és Eden tanácskozó árol London (MTI): A londoni rádió je­lentése szerint Eden angol, és Dul- 'es amerikai külügyminiszter hétfőn ;gész nap, szinte megszakítás nélkül tárgyalt. A két külügyminiszter Chur­chill miniszterelnökkel vacsorázott. A londoni rádió szerint a megbe­szélésekről .mindaddig nem adnak ki jelentést, amíg Dulles Parisban nem tárgyalt Bidault, francia külügymi­niszterrel. Az amerikai külügyminiszter ked­den délután kezdte meg párisi tár­gyalásait. Huge Pali’, HsiÄszi KouwinJa Pártja elnökséginek tagja kiszabodul Adenauer börtönéből Berlin (MTI) Adenauer hatósága’ a nyugatnémetországi munkástöme­gek követelésére kénytelenek voltak szabadonbocsátani a karlsruhei bör­tönből Hugo Pauit, Németország Kommunista Pártja elnökségének tagját, a párt volt parlamenti kép­viselőjét. Ki a felelős az indokínai vérontáséri? Irta: PIERRE COURT ADE tett ..kísérlet“ kudarca láttán arra gondolnak, hogy „tökéletesítik" a „kísérletet", hogy úgy mondjam. . korrigál iák „Li Szin Man tapaszta-, kerül, vagy azok, akik ezt kiáltják 'a szerkesztőségi szobából): „előre!?“ Talán csak nem „megvetésre mél­tó“ ember a kétezer lakosú kis Mon- tendra városka (Charerite Inferieure megye) katolikus polgármestere, aki Indokínában rövid idő alatt elesett harmadik földije emlékének áldoz­va nyilvánosan követeli, hogy „szün­tessék meg ezt a reménytelen há­borút, amelyben a fakeresztek ár­nyékában büntetlenül ^gymást érik a szégyenletes botrányok''? Nem volna érdemes törődni a „vágsők’g folytatott háború“ hívei­nek szida’maival, ha ezek az embe­rek nem ismételnék még szó szerint azokat a kijelentéseket az indokínai háborúról, amelyekkel napról-napra találkozhatunk az Egyesült Államok ’egreakciósabb mccarthysta lapjai­ban. Milyen hősök is azok, akik eze­ket a kijelentéseket teszik! Szeretik a háborút, amelyet mások viselnek! Ezek a szenátorok, akik krokodil­könnyeket ontottak mihden Koreá­ban megölt amerikai katona holttes­te felett, készek bármekkora költ­ségbe verni magukat, hogy Francia- országot rábírják az „indokínai üz- ’etbe“ befektetett 700 millió dollár kamatainak „megfizetésére". Természetesen nem hagyják za­vartatni magukat olyan csekélység­től, hogy Indokínában minden év­ben Saint Cyr egy egész évfolyamá­val azonos számú tiszt hal meg. Tud­juk, kikkel szándékoznak helyette­síteni a francia tiszteket, a francia nemzeti hadsereget — magában Franciaországban!... Ha tervük sikerülne, példa nélkül álló látványban lenne részünk. N é­met tisztek, volt SS-legények nyu godtan tespednének az „európai had sereg“ tiszti állományában egy fran­cia városban, mialatt a francia tisz­tek hazájuktól 13.000 kilométerre tovább taposnák a rizsföldek véres sarát a Pentagon atomstratégiája ér­dekében, meg azok érdekében, aki­ket Szaigonban „piaszteriotáknak“* neveznek. De végtére is mire vezethet mind­ez? Lehetetlenség legyőzni Ázsiát és visszaállítani ott a dolgok régi rend­jét. Bao Dájt és Buu Locot a viet­nami nép tényleges képviselőinek kiadni annyira nevetséges komédia, hogy maga Bao Dái sem hisz benne, de még kevésbbé Bidault! Ám Washingtonban a Bao Dájja! * A „piaszter" szóból. Az úgyne­vezett „piaszter“-ügyről van szó, — arról a va'utaspekulációról, amely­nek révén egyes francia politika* körök hosszú időn át törvénytelen hasznot zsebeltek be az indokínai piaszter átváltásánál. Tataival!“ Nem erre vall-e bizonyos magási- állásu amerikai személyiségnek. egy párisi esti lap, tudósítója előtt elej­tett olyasféle célzása, hogy „Francia ország megadhatná Vietnamnak a Francia Unióból való kilépés jogát. Ebben az esetben minden bizonnyal akadna valamiféle vietnami Li Szín Man és nemzeti hadsereget alakíta­na,, amely a Nyugat anyagi segítsé­gével kivívná a győzelmet..."? Washington tehát még a „Francia Unió védelmének“ ürügyére is kér­dőjelet tesz! Mi marad meg hát azok ból az érvekből, amelyeket éveken át felhoztak ennek az esztelen hábo­rúnak igazolására? A francia kormány olyan útra lép, amely következményeiben elvezet ahhoz, hogy a „kommunizmus elleni harc“ ürügye alatt Indokína ame­rikai gyarmat lesz! És ezt éppen ak­kor teszi, amikor Washington Bizer- tát és Hers el Kebir.t követeli tő- 'ünk! Ideje végetvetni ennek a háború­nak. Erre van is lehetőség. Ha meg­van hozzá az; akarat méltó módon, 'gazságosan meg lehet ezt valósíta­ni, mint ahogy Koreában is történt.’ Meg lehet valósítani, ha hallgatnak az ész és a szív egybehangzó szavá­ra. Hugo Pauit Adenauer újrafe'fegy- verzési politikája ellen folytatott harca miatt az alkotmányvédő hiva­talnak nevezett nyugatnémet Gesta­po 1953. decemberében tartóztatta le. B ücber alkance’lár /Idwinr üzenetét viste fülesnek Londonba Berlin (MTI) A Deutschlandsender német demokratikus rádió közölte, hagy Blücher alkanceUár, aki vasár­nap váratlanul Londonba utazott, Adenauer üzenetét vitte Dullesnak. Adenauer kérte Dullest, hogy ne 'egyen engedékeny az angol és a francia kormánynak az indokínai kérdéssel kapcsolatos „akadékosko­dásaival-1 szemben. A bonni kancellár tudatta Dulles- szal, hogy a bonni kormány nyom­ban a nyugatnémet zsokioscsapatok felállítása után „kész ötven-hatvan- ezer embert Indokínában beve.ni.’1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom