Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-10 / 85. szám
2 NAPLÓ 1954 ÁPRILIS 16 A nők helyzetével foglalkozó EDISZ-bizottság ülése Newyork (TASZSZ) A nők helyzetével foglalkozó ENSz-íbizottság ülésszakának legutóbbi ülésein a leg lényegesebb kérdések közé tartozott az, hogy milyen oktatásban részesül nek a nők. Több ország képviselőjének felszólalása és az UNESCO jelentése arról tanúskodott, hogy a nőknek a tőkés országokban szerfölött kevés lehetőségük van a művelődésre. különösen a szakmai és műszaki képzésre. V. Fomina, a Szovjetunió képviselője adatokat közölt, amelyek bizonyítják, hogy a Szovjetunióban tel jesen és minden vonatkozásban meg oldották a nők képzésének kérdését. V. Fomina határozattervezetet nyújtott be a nők oktatásának kérdéséről. A határozat javasolja, hogy áz ENSz tagállamai és azok az államok is. amelyek nem tagjai az ENSz nek, tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nők a férfiakkal egyenlő mértékben jussainak hozzá a továbbképzés minden formáj álhoz, törvénye két és rendeleteket adjanak ki a nők oktatásügyi megkülönböztetésének megszüntetésére és tegyék lehetővé, hogy a nők bármely szakma megtanulására megkapják a szükséges támogatást. A szovjet határozattervezetet, mint a bizottság határozatát fogadták el. A lengyel küldöttség határozat- tervezetet terjesztett efő az anya- és csecsemővédelemre. A bizottság úgy döntött, hogy ezt a kérdést külön vitatják meg a következő ülésszakon. Dul'es londoni és párisi útién nyerni akar gyakorolni az angol és (ranch tannyra Az indokínai kérdési új fe leménvei (MTI) A nemzetközi események kö zéppontjáfoan az indokínai háború és az amerikai diplomáciának ezzel kapcsolatos legújabb mesterkedése áll. A nyugati politikai és sajtókörök figyelme Dulles jövő hét elejére tervbevett londoni és párisi útjára irányul. A nyugati hírügynökségek nem rejtik véka alá Dulles útjának célját. Az AFP megjegyzi, hogy ,,Dulles londoni és párisi missziójának egyik lényeges szempontja éppen az, hogy a közös akció doktrínája: az érdekelt országoknak még a genfi értekezlet előtt kifejezésre kellene juttatniok." A francia hírügynökség hozzáfűzi azt is, hogy amerikai elképzelés szerint ez a „közös akció ' és „együttes felhívás" nem lenne csupán üres fecsegés, hanem ..Amerika ... tényleges és hatalmas eszközökkel is támogatná" azt. A The New York Times meglehetősen tartózkodó hangnemben kommentálja Knowland szenátor csütörtökön elhangzott nyilatkozatét, melyben megfenyegeti a nyugateurópai országokat, hogy az Egyesült Államok szenátusa elhalaszthatja a döntést a külföldi segélyek ügyében, h;. nem reagálnak kedvezően a Dulles féle tervekre. Az indokínai kérdéssel kapcsolatban különösen figyelemreméltó a leginkább érdekelteknek — az ázsiai országoknak — állásfoglalása. Az amerikai tervek csupán a Washington pénzén fenntartott bábrendszereknél találnak osztatlan támogatásra. Viszont meg kell említeni az indonéz és a japán állásfoglalást. Indonéz politikusok kijelentik: továbbra ■s az „el a kezekkel Indokinától!" politikát akarjuk folytatni. A japán felsőházban Okazaki külügyminiszter azt mondotta ugyan, hogy ...mindenképpen együtt akarunk működni a szövetségesekkel", de „olyan döntést, hogy Japán csapatokat küldjön harcolni külföldi országba, egyetlen idegen hatalom sem erőszakolhat országunkra.“ A nyugateurópai politika) és sajtókörök most még nyomatékosabban hangsúlyozzák, hogy a genfi értekez- ’e: előtt elhamarkodott lenne minden olyan lépés, amely veszélyeztetné a ténácskozások sikerét. A péntek reggeli News Chronicle amellett foglal állást, hogy halasszák el az „együttes figyelmeztetést" és hagyják nyitva az ajtót ahhoz, hogy Genfban tárgyalások révén megegyezést érnek el. A The Times úgy véli: kísérletet keli tenni a kiterjed- ;©bt> és véresebb háború elkerülésé , re. Mindaddig, amíg remélhető, hogy a genfi konferencia eredményre jut. korai és helytelen volna olyan nyi atkozatot közzé, enni. amelyet a konferencia bukására alapoznak. Ami a francia álláspontot illeti, a Reuter jelentése szerint -..A francia kormány tagjainak többsége... szembefordult azzal a felfogással, hogy elvben elfogadható a pekingi kormányhoz intézendő figyelmeztetés.“ fi. I. Mikojan látogatása a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának e'nökségénél Berlin (TASZSZ): A. I. Mikojan. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese a Németország Szocialista Egységpártjának IV. kongresszusára érkezett szovjet küldöttség tagjaival és V. Sz. Szemjo- nov berlini szovjet nagykövet kíséretében csütörtökön látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kr. tarájának elnökségénél. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke a kamara elnökségének nevében szívélyesen üdvözölte a vendégeket. A. I. Mikojan hangsúlyozta a nép akaratából létrejött és a nép akaratát végrehajtó legfelső képviseleti szerv demokratikus jellegét és további sikereket kívánt a népi kamara munkájához. Johannes Dieckmann hangsúlyozta, hogy a népi kamara felismeri felelősségét a szovjet kormánynak nem régiben a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatára vonatkozólag tett nyilatkozata tekintetében és szívből jövő háláját fejezte ki a szovjet kormánynak a Nemet Demokratikus Köztársaságnak nyújtott állandó segítségéért. A beszélgetés meleg baráti légkörben folyt le. Kereskedelmi és iizetési egyezmény Románia és Törökország között Bukarest (TASZSZ) Közleményt adtak ki a román-török árucsere- és fizetési egyezmény megkötéséről. Az egyezmény értelmében Török ország halat, olajat, citromféléket, gyapotot bőrt, cserzőanyagokat és más árucikkeket szállít Romániának. A Román Népköztársaság traktorokat, maiőgazdasflgi gépeket» ipari berendezéseket, szerszámgépeket, vegyicikkeket, kőolajtermékeket, papírt, cementet, ablaküveget, stb exportál Törökországba. Július ífl-án lesz az elnökválasztás Rpgaí-Némeior szagban Berlin (MTI) A nyugatnémet sző vetségi gyűlés elnöksége ez év július 18-ára tűzte ki a bonni szaka- dár állam elnökének megválasztását. Az elnököt ezúttal a bonni parlament 509 tagja és a tartományi gyűlések ugyanennyi kijelölt küldötte, tehát együttvéve 1018 képviselő választja. KÉPEK KÍNÁBÓL Kelet- Ktooniung szép tálai A Mei Kiang-híd a Mei folyón és a Mei körzet városának egy részlete A kínai új halászhajók első tengeri útja A „Kwantung“ tengerészeti eszközöket gyártó vállalat halászhajó építő gyára által nemrég elkészített 4 hajó 1953. XII. 19-én kezdte meg első tengeri útját. Ekkor tartották meg a hajók felavatását Kantonban, a Gyöngy-folyó partján. A négy halászhajó első tengeri útja alkalmával rendezett ünnepségek. Külföldi hírek V. V. Verescsagin halaidnak ötvenedik évfordulóján LONDON Hugh Gaitskell. volt munkáspárti pénzügyminiszter bírálta az új angol költségvetést. Azzal vádolta Butler pénzügyminisztert, hogy ígéretekkel félrevezeti a közvéleményt“, majd megállapította, hogy konzervatívok költségvetése „nem tartalmaz könnyítéseket az átlagember számára." ÚJDELHI Az „Indinfo“ hírügynökség jelentése szerint az indiai parlament nőtagjai szerdán kiadott nyilatkozatuk ban felhívták az egész világ asszonyait, hogy „mindenkor és minden körülmények között" ítéljék el a tö megpusztító fegyverek használatát. RÓMA Triesztben a kis- és középipari, kereskedelmi és kézműipari vállalatok egyeztető bizottság bejelentette, hogy Trieszt városában és az A övezetben pénteken déli 13 órától 24 óráig zárva tartják az üzemeket. Ez az Intézkedés tiltakozás az ellen, hogy az olasz kormány semmi; sem tesz a várost és az A-övezetet sújtó gazdasági válság enyhítésére. Mint ismeretes, Trieszt Szabad Terület válságos gazdasági helyzete volt. egyik oka annak, hogy angol- amerikai katonai kormányzat mellett működő olasz politikai tanácsadó lemondott. PARIS A tonkini deltavidéken a népi erők továbbra is rajtaütésszerű támadásokkal zavarják az expediciós hadtestet s Hanoitól .negyven kilométerre dé’ke’etre' elfoglaltak egy megerősített állást. Patet Laoból és Khmerből heves harci tevékenységről érkeznek jelen tések. ( PARIS Az egyik párisi törvényszék két havi fogházra és ötvenezer frank pénzbüntetésre ítélte Gaston Tes- sier-t, a „l'Humanité“ szerkesztőjét és Georges Sadoul filmkritikust. A fogházbüntetést a bíróság felfüggesz tette. A bíróság azon az alapon hoz iá ezt a felháborító ítéletet, hogy Sadoul a „l‘Huvnanité"-ban irt cikkében élesen tiltakozott a „Creve Coeur“ című film ellen fE film eddig még nem került nyilvános bemutatásra Franciaországban), amely a koreai háborúban az amerikaiak oldalán résztvett francia zsoldoscsapatokat dicsőit!. RÓMA Scelba olasz miniszterei nők Rómában szerdán heves kommunistaellenes beszédet mondott. A beszéd kizárólag az ..európai védelmi kö- zösség"-et dicsőítette és azt ..a kommunizmus leküzdésére alkalmas eszközként“ állította be mind országos, mind pedig nemzetközi viszonylatban. Az olasz demokratikus sajtó rámutat a beszéd hisztérikus jellegére, kiemeli annak paríámentellenes fenyegetéseit. utal arra, hogy annak semmi köze sincs az ország valódi érdekeihez és hangsúlyozza, hogy a beszéd hevessége a kormány gyengeségének fc-kmérője. NANKING A kínai néoi felszabadító hadsereg légelhárító egységei március 18- án Oocsiang tartomány felett lelőttek egy kuomintagista vadászgépet. A gép. amely amerikai gyártmányú volt, lezuhant. Ugyanazon a napon egy más«ls hasonló típusú gépet meg rongáltak. A népi felszabadító hadsereg légelhárító egységei Csocsiang feW még februárban két másik amerikai gyártmányú vadászgépet lőttek le. MOSZKVA N. M. Svernyik. a .Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke fogadta az angol dohány pari do'gozók szakszervezete Szovjetunióban tartózkodó küldöttségének tagjait. A küldöttség vezetői: Douglas Bowry, a szakszervezet elnöke és Percy Beioher. a szakszervezet főtitkára. N. M. Svernyik, azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az angol do hányipari szakszervezet küldöttségének a Szovjetunióban tett látogatása elősegíti az angol és a szovjet szakszervezetek közötti baráti kapcsolatok megszilárdítását. „Mint művész, magam előtt látom a háborút s amennyire erőmből telik, lesújtok rá; az már ,nás kérdés, „tehetség kérdése", hogy csapásaim valóban crősek-e, de én teljes lendülettel, kíméletlenül mérem az ütéseket .. (V. V. Verescsagin) • • A tven évvel szelő, t a „Petro- pavlovszk" vezérhajó Porth Arthur előtt japán aknára futott és elsüllyedt. A páncélosihajón tartózkodók — négy személy kivételével — valamennyien odaveszték, köztük a hajóhídon tartózkodó V. V. Verescsagin is, aki az életbenmaradottak elbeszélése szerint, élete utolsó pillanatában is mappájába rajzolt. Élete utolsó pillanatáig teljesítetne feladatát a háború ábrázolásának e nagy művésze, kinek mindenkori célja a háború elleni küzdelem volt. Verescsagin korának rendíthetetlen békeharcosa volt, aki kortársai- nak és az utókor művészeinek egyaránt példát mutatott, bebizonyítva, hogy a művész csak akkor érdemli ki ezt a megtisztelő címet, ha tehetségét, tudását, képességeit a dolgozó milliók szolgálatába állítja. Amikor élt, hazája határain .túl. ő volt a legismertebb festőművész. Festményei körül szenvedélyes viták születtek, banánokat és ellenségeket szerezve a művésznek. Igazi barátai azonban azok voltak, akikért és akik számára festett, alkotott: az egyszerű emberek, a dolgozók tíz- és százezrei a világ minden iáján. Kiállításait hatalmas, addig soha nem látott hatalmas tömegek látogatták, művészetét magukénak vallották, mprt festményein lerántotta a leplet az önkényuralmi-feudális rendszerről, a kapitalizmus véres gyarmati politikájáról, az egyház hamisságáról. Alkotó művészetében különösen nagy szerepe,, játszik a háború ábra zolósa. A háborút az emberiség egyik legnagyobb szerencsétlenségének tartotta s könyörtelenül igazsághű megvilágítását az elleni való küzdelem egyik leghatásosabb eszközének. A háborút viszont nem a hadi- tudósításokból és fővezért jelentésekből ismerte, hanem maga is végrgél- te nem egyszer minden borzalmát, résztvett „támadásokban, rohamokban,, győzelmekben, vereségekben." „Hogy a festmény jó legyen, nem szabad féltenünk* egészségünket, létünket feláldozni...“ — írja sebesülten, az egyik törökök elleni harc után a kórházi ágyon. 1842-ben született, földbirtokos csa- Jád gyermeke. Szülei katonának szán táik; katonai intézetbe kerül, melyet sikeresen elvégez. Vonzalma azonban olyan erős a festészet iránt, hogy lemond a ka.onai karrierről, hogy életét teljes • egészében a művészetnek szentelhesse. Fejlődéséhez jelentősen hozzájárult Csemisevsz'kij, a nagy orosz író és forradalmár, akinek műveit tanulmányozza. Különösen megragadja a szépről való megái,llapitása: „az igazi szépséget maga az élet szolgáltatja és a művészeinek nemcsak újrateremteni és magyaráznia kell az élet jelenségeit, hanem azok felett ítéletei) is kell mondania." Parisban, maid, Münchenben dolgozik. közben többször hazatér, anyagól gyűjt festményeihez. Több háborúban vesz részt, közben állandóan dolgozik, rajzol, fest, helyszíni vázlatokat készít, saját életén keresztül Ismeri meg a háború borzalmait és mutatta be festményein. Szenvedélyes, de tárgyilagos az események elbeszélésében. akár oroszokról, akár -fenségről van szó. |7 lete alkotásokban gazdag, mű- veit a világ minden táján ismerték. Nálunk a legismertebb alkotása: „A Sipka-szorosban minden csendes “ Ez a festmény tulajdonképpen egy tript;chon. háromrészes kép. Az első képen az őrtálló kato- , át ábrázolja, a másodikon látjuk i.ogy megfagy a harmadikon belepi a hó. Ez a hármas kép Radeczky 4Ébomok egy „sablonos" mondatát örökítette meg feletteseihez intézett jelentéséből. Amíg Radeczky tábornok barátaival kártyázott, százéval fagytak meg a közkatonák. íme egy másik nagysága a nagy művésznek: nem a divatos tómát ígérő kártyázó tábornokot festi meg, hanem a közkatonát, a nép egyszerű fiát, aki a háborúk minden borzalma,1, és terhét viseli. Ez jellemzi egész művészetét. Egyik leg,nagyobb alkotása: ,.A háború apoleozisa“. Egy sárgásszürke koponyahalmazt ábrázol a kép sívár környezetben. Alatta felirat: ,.a régi, jelenlegi és leendő nagy hódítóknak." Járt Indiában, a Fülöp-szigeteken, Jávában, Japánban és mindenük meglátta a nyomort, a szenvedést, az elnyomottak, kizsákmányoltak kegyetlen sorsát és művészetével egyaránt harcolt az indiai, javai, japán; •is orosz elnyomottakért. Hazáját, nemzetét forrón szerető hazafi volt. Hosszú időn át a formalista esztéták nem ismerték fel Verescsagin művészetének igazi értékét és jelentőségé:, de a nép bírálata helyesebbnek és erősebbnek bizonyult. Ma számos munka jelenik meg életéről és munkásságáról, művészetéről, a szovjet nép megérdemelt helyére emelte ezt a nagy művészt és nagy embert, aki azért tudott nagy művész lenni, meri nagy volt, mint ember. A magyar képzőművészek és azon belül a pécsiek, baranyaiak, sokat tanulhatnák Verescsagin- tól. Ő sakkal nehezebb körülmények között harcolt a legigazabb ügyért, a békéért, mint a jelenkor művészei. Korában még kevés művész ismerte fel művészetének jelentőségét, ma viszont a művészek százai és ezrei kapcsolódtak be a világbékéért folytatott harcba és nincs szebb feladat művész számára, mint a békéért harcolni művészetével. Dobitzky István
