Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-08 / 83. szám

\ TOLNAI NAP YtlÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Németország Szocialista Egység-pártja IV. kongresszu­sának távirata a Szovjetunió Kommunista Pártjához (2. o.) — A Franciaország. Nagy-Britowinia és az Egye­sült Államok kormányához intézett március 31-1 szov­jet jegyzék külföldi visszhangja (2. o.) — A megyei pártválasátmány beszámolója a megyei pártértekezlet előtt (3. o.) — Egy nap a dunaíöldvári Alkotmány tsz bein (3. o.) A det LJ AZ M DP TOLNAMEGYEI PA'RTBÍZOTTJA'GA'NAK LAPJA Ai. HVtOLIAM 83. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. 1954 ÁPRILIS 8 \ A megyei pártválasztmán: a megyei pártérteke Április 2-án, pénteken ült össze az MDP Tolna­megyei pártértekezlete, hogy megbeszéljék több, mint 2 év és három hónap munkáját, a levont tanulságok nyomán megszabják az elkövetkezendő idők feladatait, újjáválasszák a pártválasztmányt, s küldötteket vá'-asz- szanak pártunk III. kongresszusára. A partét ienezleten megjelent a Központi Vezetőség képviseletében, Vass Istvánná elvtársnő és Dacó József elvtárs. A küldöttek között helyet foglaltak a megye legjobb, legkiválóbb kommunistái, olyanok, mint Péti János e'viárs, a ta­mási Vörös Szikra termelőszövetkezet elnöké, a Szocia­lista Munka Hőse, Keppel Ferenc munkacrdemrendcs kétszeres sztahánovista traktoros, a dalmandi. gépállo­másról, Hégedüs András, dötí'röközi munkáétie rnériives egyénileg dolgozó paraszt és sokan mások. A pártválasztmány beszámolóját Király László elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára tartói ta meg. Az ér­tekezlet cédát röviden megemlítve, a nemzetközi helyzet ismertetésére té -t át, majd a megye gazcasági és kul­turális kérdéseivel, a dcigozók héy- zetének alakulásai-! hglalkozi-t* — Kétségtelen — mondotta többek kö­zött hogy az elmúlt két esztendőben viszonylag iparunk fejlődött a leg­egyenletesebben. Ipari üzemeink nagy többsége teljesítette, vagy túl­teljesítette az eléje tűzöl!, terveket, p-mi egyrészt a javuló pártpolitikai munkával, másrészt a jobb gazdasá­gi és műszaki '-ezeéssel függ asz- sze. Az ipari munkások derekasan helytálltak és helytállnak, rájuk biz­ton számíthat, támaszkodhat par­tunk. A to'nampgyei üzemek 101‘2 százalékra teljesítették az 1953-as éti teivetket. helyen a bizottság okosan és jól kez­det!! munkához. Szervezik a legelő megjavításét és nagy segítséget ad­nak a tavasza vetés gyors elvégzé­sére. * Szükséges kitérni a munkás-pa­raszt szövetség további alakulása vé­gett néhány olyan dologra, amelyek kedvezőtlenül hálnak. Hogy áll a dol­gozó parasztság, teljesíti-e méltó szövetségesként kötelezettségeit az állammal, a munkásosztállyal szem­ben. Őszintén meg kell mondanunk — nagymértékben a mi hibánkból — hogy a dolgozó parasztság rosszul áll a kötelezettségek teljesítésével. Felmerül a kérdés, mi a magyaráza­ta a begyűjtési és adófizetési lazasá­goknak. Kétségtelen, hogy az elvte­len liberalizmus. A megye területén felelős párt és az állami szervekben is eluralkodott az az elvtelen és a párt politikájától vadidegen nézet, hogy most már nem szükséges meg­követelni a kötelezettségeket. A me­megvédelmezjték a párt és állami szervek segítségévei a szövetkezeti mozgalmat az elmúlt hónapokban. A párt júniusi határozata óta a tsz-ek- ben javult a fegyelem, a szervezett­ség, ami nagymérteikben a szövetke­zeti demokrácia fejlődésével magya­rázható. A szövetkezeti mozgalom erősödé­séhez korholyan járult hozzá a tsz pártszervezetek megerősödése és munkájuk javulása. A tsz pártszer­vezetek kezdeményezésére az 1954-es évi terveket a szövetkezetek több­ségében a tagság bevonásával készí­tették el, ami nagymértékben fokoz­ta a tagok felelősségérzetét. Számos az olyan fejlett szövetkezeti gazda­ság, mint a tengelici Petőfi, a tamá­si Vörös Szikra, a kölesdi Haladás, a naki Ut a Szocializmus felé és újábbah a bonyhádi Dózsa Népe, — ahöl mindjobban kihasználják a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Az eredmények mellett rá kell mu­beszámolója zlet előtt Legnagyobb üzemeink, mint a Si- montornyai Bőrgyár, a Bonyhádi Zo­máncgyár (élüzem), a Tolnai Selyem­gyár, stb. túltelj esi ették évi tervei­ket. Számos üzemünkben, mint a Tolnai Selyemgyárban, megjavult a termékek minősége, csökkent az ön­költség és nőtt a termelékenység az 1953-as évben. Nem mehetünk el azonban szó nélkül ipari üzemeink néhány ko­moly fogyatékossága melleit, egy­részt a tavalyi, másrészt ezévi mun­kájukra vonatkozóan. Az első súlyos hiba, hogy számos üzemünk nem tel­jesíti az önköltségcsökkentés tervét, másrészt megyei átlagban súlyosan visszaesett a munka termelékenysé­ge. A másik fogyatékosság, hogy számos üzemünkben, mint például a Bonyhádi Cipőgyárban bajok vannak a minőséggel. Harmadik fogyatékos­ság a belső tartalékok kihasználatlan sága, valamint az egyes üzemeink­ben tapasztalható szervezetlenség. — Az ilyen hibák kijavítása érdekében üzemi pártszervezeteink támasszanak nagyobb követelményeket a műszaki és gazdasági vezetéssel szemben. A lakosság közszükségletének ki­elégítésében jelentős szerepe van a helyiiparnak és a KTSZ-eknek, nem utolsósorban a kisiparnak. A KTSZ- eket, a helyiipart, de különösen a magánkisipart az elmúlt években' rendkívül elhanyagoltuk. Az elmúlt hónapokban javult valamelyest a helyzet. A lakosság ellátását Ilyen vonalon tanácsainknak tovább kell javítani. Nem elég, hogy kiadják pél­dául a kisipari engedélyeket, hanem biztosítsanak részükre anyagot, se­gédanyagokat, felszerelési tárgyakat, stb. inert e téren még sok a panasz. A mezőgazdaság helyzete A mezőgazdaság helyzetével kap­csolatban a következőket állapította meg a beszámoló: — A feladatok elő­terében a párt és a kormány 1953 de­cember 19-i, a mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséről szóló határozata áll, amely új fejezetet nyit mezőgazda­ságunk történetében. Az új szakasz célkitűzéseivel, feladataival, pártunk politikájával egyetért megyénk dol­gozó parasztsága. Közel 50 ezer hold tartalékföld területet, szinte teljés "egészében bérbevettek. Áz elmúlt hó napokban háromszor Olyan területét szórtak le éréit istálilótrá-gyával, mint. amit a terv előírt. A termelési bi­zottságokba közel 5 ezer, zömében egyéni gazdát választottak be. Sok gyei pártértekezlet hadat kell üzen­jen a kispolgári liberalizmusnak, amely fékezi a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdítását. Annak ellenére, hogy a szerződé­ses növények termeléséhez rendkívül kedvezőek a feltételek, az állam is és a dolgozó parasztság is megtalál­ja számítását, számos területen rosz- szul halad a szerződéskötés. Jelentős elmaradás mutatkozik a cukorrépá­nál, ahol 71, ro-stkendernél 51.7, do­hánynál 60 százalékra teljesítettük a szerződéskötést. Az elmondottakból azt a tanulsá­got kell levonnunk, hogy megyénk­ben a dolgozó parasztság, de különö­sen az egyénileg gazdálkodó paraszt­ság közölt pártunk és kormányunk helyes politikájára támaszkodva az eddigieknél jobb politikai munkát keli végezni. Ha a dolgozó paraszt­ságot, különösképpen az egyénileg gazdálkodó parasztságot felsorakoz­tatjuk pártunk politikája mögé, ha a dolgozó parasztság egésze lelkesen támogatja a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó határozat végre­hajtását, a kulák elszigetelődik. Ez lesz számára a legsúlyosabb vereség. Mi sem természetesebb, mint, hogy a kulákokkal szemben következete­sen kell alkalmaznunk a korlátozás politikáját, ami különösen állami szerveinkre, tanácsainkra hárít fele­lősségteljes munkát A következőkben a termelőszövetkezeti mozgatom kérdéseiéül volt szó. — Termelőszö­vetkezeti mozgalmunk az elmúlt két évben nem sokat fejlődött számsze­rűen, ami alapjában nem hiba. A tér melőszövdtkezeti mozgalom szerepe jelentős megyénk mezőgazdasági ter­melése szempontjából. Azonban a legfőbb jelentősége a mezőgazdasá­gunk további szocialista építésével kapcsolatos. A kormányprogramm megjelenését követő hetekben, de azóta is a kulák-ok meg-megújúló tá­madásokat irtóznék a szövetkezeti mozgalom ellen. Az, hogy a kulákok próbálkozásai nem jártak sikerrel, egyrészt arra mutat, hagy a szövet­kezeti mozgalom mély gyökereket eresztett az elmúlt évek folyamán megyénkben, másrészt, hogy nem kö­vettünk el túl nagy politikai hibá­kat a szövetkezetek létrehozásában. A termelőszövetkezeti kommunisták és a szövetkezeti tagság harcosan tatnunk néhány komoly fogyatékos­ságra, amelyek akadályozzák az egész séges fejlődést. A megyében mint­egy 30 rösszül gazdálkodó tsz van, mint például a györkönyi Dózsa, a nagyszékely! Dózsa Népe, sitb. Ezek­ben a tsz-ekben még rendkívül laza a fegyelem, gyenge a vezetés, nein dolgoznak kielégítően a pártszerveze­tek, alacsony a gazdálkodás színvo­nala. Az elmaradó szövetkezetek nem kaptak kellő segítséget a párt- és tanáesszervektő'l a hibák kijavításá­hoz, amiért a megyei pártbizottság is felelős a megyei tanács mellett. A pártpolitikai munka erőteljes fokozásával, másrészt az állami szer­vek, főleg a tanácsok és gépállomá­sok sokoldalú segítségével és támo­gatásával az elmaradott szövetkeze­teket még ebben az évben fel kell zárkóztatni az élenjárók mögé. Min­den feltétel megvan. Ha helyileg jól. dolgozunk, gondoskodunk a meglévő hibák kijavításáról, akkor ezévben komolyan megerősödnek szövetkeze­teink, gazdaságilag, szervezetileg, ami előfeltétele, Hogy szövetkezeti pa rasz+ságünk jómódú és megelégedett legyen. A gépállomásaink A továbbiakban a beszámoló a gép­állomások megnövekedett szerepével foglalkozott. — Kimagasló szerep hátul és nagy felelősség egész mező- gazdasági termelésünk fellendítésé­ben mindenekelőtt, — hogy a isz-ek magas termést érjenek el — a gép­állomásokra. A gépállomások fejlőd­tek az élmúlt ékekben. A tél folya­mán az ipari üzemek testvéri segít­ségével az előző éveknél sokkal jobb minőségben javították ki a gépeket. Sok olyan kiváló traktoros dolgozik ma már a gépállomásokon, minit Kép pel Ferenc elvtárs, a dalmándi gép­állomás munkaérdemrenaes traktor­vezetője, akit szeretnek és megbecsül nők jó munkájáért, mind a szövet­kezetek, mind az egyéni gazdák. A fejlődés ellenére még komoly hi­bák vannak számos gépállomásun­kon a szervezettség, a szakmai és po­litikai nevelés, az együttműködés, vagy a gó pállom ás i dolgozókkal való törődés térén. Nem véletlen, hogy például a varsád! gépállomás rosz- szul áll a tavaszi terv teljesítésével, mivel ezen a gépállomáson éveken keresztül elhanyagolták a dolgozókat, nem törőditek velük. Pártunk azt várja most a gépállo­mások minden dolgozójától, hogy leglelkesebb híve és szószólója le­gyén a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének. Jó munkával vívják ki az egész dolgozó parasztság. bizal­mát és elismerését Az állami gazdaságok helyzete — A mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló határozat nagy fel­adat elé állítja állami gazdaságain­kat is, amelyek megyénk szántóterü­letének több, mint 13 százalékán gaz­dálkodnak. Az eljövő években elkeli lássák jóminőségű vetőmagvakkal, va iamint kiváló minőségű tenyészálla­tokkal az egész mezőgazdaságot. — Megvannak a feltételei, hogy állami gazdaságaink a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás példaképeivé válja­nak. Számos állami gazdaságunk, mint például a juhéi, az elmúlt év­bén 145 százalékra teljesítette a ga- jbbnaterrrielési tervet és sok más álla­mi gazdaságunk egyes területeken túlszárnyalta a kitűzőt!: tervet. Nem egy állami gazdaságnak már jó kap­csolata van a dolgozó parasztokkal, tsz-ekkel és egyéniekkel egyaránt, mint például az iregszemcsei kísér­leti gazdaságnak. A tavaszi munkára az állami gazdaságok többsége job­ban készült fel, mint az előző évek­ben. A éolnamegyei állami gazdasá­gok közül a gerjeni, a március 20-i értékelés szerint második helyre ke­rült a Keletdunántúti Állami Gazda­ságok versenyében a tavaszi munkák terén. De ugyanakkor például a sár­közi állami gazdaság március 2ö-ig a tavaszi vetésterv 3 százalékát tel­jesítette. A mezőgazdaság összes dolgozói előtt most a tavaszi munkák sikeres elvégzése a közvetlen harci Pro­gramm. Pártunk és kormányunk azt várja most a mezőgazaiaság minden dolgozójától, a termelőszövetkezetek tagjaitól és egyénileg gazdálkodó pa­rasztoktól, gépállomásaink és állami gzadasáigaink dolgozóitól, hogy olyan lelkesedéssel végezzék el a tavaszi munkát, mint amilyen lelkesedéssel fogadták a jóiét és felemelkedés pro- grammját. Falusi párt- és tanács- szerveink valamint a termelési bi­zottságok előtt nincs most ennél fon­tosabb és megtisztelőbb feladat. — Pártunk III. kongresszusa tiszteletére már eddig is sok nagyszerű vállalást tettek a dolgozó parasztok. A szek­szárdi járásban például március 20- ig itöbb, mint 1.100 mezőgazdasági dolgozó tett kongresszusi felajánlást. Most tovább kell szélesítenünk ezt a nemes versenyt, másrészt segíteni á vállalások teljesítését. A 'továbbiakban részletesen ismer­tette a bész.ámoló a megye dolgozói­nak anyagi és kulturális életszínvo­nalának emelkedését és egészségügyi helyzetének nagyin élv ű javulását, majd rátért a párt helyzetének és fejlődésének ismertetésére. Pártunk belső helyzete — Ha a gazdasági és áLlami éle' az ipari és mezőgazdasági termelés, a kultúra területein értünk el sike­teket — mint ahogy értünk — min­denekelőtt azzal magyarázható, hogy pártunk tagjai erejüket nem kímél­ve kéményén harcollak. Külön elis­merés illeti jó kommunista munká­jáért Komáromi elvtársat, a tol­nai pártszervezet titkárát, Szabó elvtársat, a zombai szervezet titkárát, Gyimesi elvtársat, a Bonyhádi Zc- tnáncgyár titkárát és még sorelhat- hánk a pártmunkások hosszú sorát, akik munkában és magatartásban ki­érdemelték, -nemcsak a párttagok, de a pártönkívüliek bizalmát is. — Ez­után részletesen ismertette a párt Szervezeti helyzetét, megyei viszony­latban, majd így fo-H-taita: — Áhhoz, hogy az új szakasz célkitűzéseit si­kerre vigyük, erőteljesen fokozni keil falusi pártszervezeteink erejét. En­nek megfelelően nagy figyelmet kell fordítanunk falun a tag- és tagjelölt- felvételre, egyrészt: a mezőgazdaság szocialista szektoraiban, másrészt a falusi alapszervézetekben. Különös tekintettel arra, hogy az egyénileg, dolgozó parasztok legjobbjaival erő­sítsük pártunk sorait. Az elmúlt évek során a párt bel-"1 ső életében a vezetés a pártdemokrá­cia, a bírálat, és ön-bírálat térén sú­lyos hibákat követtünk el. A Köz­ponti Vezetőség júniusi határozata titán hözzákezdtünk a hibák kijaví­tásához, amiben döntő szerepe van a páirtválasztmánynak. A választott szervek üléséin elvtársiasabb a lég­kör, szabadabban bontakozik ki a vita és a bírálat. Nagy7 eseménye a pártéletnek az alapszervezeti vezető­ségek. valamint a járási és megyéi választmányok újjáválasztása. A ve- zétőségvájlasztások tovább erősítették és fejlesztették a pártdemokráciát, a párttagok aktivitását. Javult a bírá­lat és önbírálat, valamint a vezető szervek felé áz alulróljövő, felbecsül- hétetlenül ér.ékes bírálat. A fejlődés ellenére a pártvezetés­ben. a pártdemokrácia és egyéb fontos kérdésekben még komoly fo­gyatékosságok vannak a megyei vá­lasztmány és -bizottságok munkájá­ban. Az új megyei választmánynak erélyes harcot kell indít aná-a a Köz­ponti Vezetőség júniusi határozatai­nak maradéktalan érvényesítéséért, a pártmunka megjavításáért. Az elmúlt két évben értünk el eredményeket a párt és egyéb terü­leteken dolgozó káderek eszmei, po­litikai nevelése és általános művelt­ségük fokozásával. — Ezután rész­letesen ismertette a pártfunkcioná- riusok politikai, szakmai, általános műveltségi képzésének állását, majd a propagandamunkáról volt szó. — A fejlődés mellett —- mondotta többek között — komoly hibák vannak a propaganda mun­kában. Az elmúlt hónapokban erő­sen lemorzsolódtak a pártoktatás tanfolyamai. Gyenge még mindig a propagandisták ideológiai felkészült­sége és irányítása, ami akadályozza az egész pártoktatás további fejlő­dését. A párt propagandamunka gyökeres megjavításához teljes egé­szében végre kell hajtanunk a Köz­ponti Vezetőség októberi határozatát, amiben még csak kezdeti lépéseket tettünk. A megyei pártbizottság munkájá­ban még a párt júniusi határozata után is egyrészt a káder-munkában, másrészt, ami ezzel szorosan össze­függ, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatban tapasz­talható a legtöbb hiba. A határoza­tok végrehajtásának ellenőrzésében, a munka megjavításához a Közpon­ti Vezetőség szerveitől sem kaptunk tnegfelelő támogatást. A bürokrati­kus módszerek, végsősoron a járási pártbizottságok, de még inkább az alapszervezetek munkáját nehezítik. A Központi Vezetőség határoza­tai azt a -követeíiményt támasztják a megyei pártbizottsággal szemben, hogy vessünk véget a bürokratikus munkamódszereknek és eleven poli­tikai és szervező munkával lelkesít­sük a dolgozókat egyre nagyobb tet­tekre a termelő »munka és az élét minden területén. A párt politiká­jának megvalósítására napról-napra meg kell nyerni a tömegek támoga­tását. Az utóbbi 6—8 hónapban, de különösen a termelési bizottságok megalakulása óta falusi páttszefvé- zeteink többsége lerakta ä párton- kívüli aktíva alapjait. Megéléfíkült a falusi szervezetek élete. A pártta­gok mellett pártonkívüli aktivisták, közöttük egyre több egyéni dolgozó paraszt látogatja á pártszervezete- ket és vesz részt a pártmunkában, (folytatás a 3. óldalon) ( \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom