Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-04 / 80. szám
4 NAPLÓ 1954 ÁPRILIS 4 Apró Antal elvtárs beszéde felszabadulásunk évfordulóján rendezett operaházi ünnepségen (Folytatás a 3, oldalról) Népköztársaság képviselőivé]. Ez is újabb bizonyítéka a béketábor növekvő erejének. Mi magyarok — Európa többi népével együtt — örömmel üdvözöl jük a Szovjetunió kormányának számos újabb kezdeményezését a béke megőrzésére. Üdvözöljük a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának megerősítését, mert tudjuk, hogy egy szuverén Német Demokratikus Köztársaság a béke és a demokrácia erős támasza. De azt is tudjuk, hogy a nyugatnémet militariz- mus, a nyugatnémet agresszió milyen veszélyt jelent a békére. A német imperializmus egv emberöltő alatt kétízben zúdította rá a háború borzalmait az emberiségre. A német agresszió veszedelmének megakadályozása a magyar népnek is alapvető érdeke. Üdvözöljük a Szovjetuniónak az összeurópai kollektív biztonsági szer zódés megkötésére vonatkozó javaslatát és azt a döntőjelentőségű új lépését, amelyet a Szovjetunió kormánya a három nyugati nagyhatalomhoz március 3t-én intézett jegyzékével hozott nyilvánosságra. Ebben a jegyzékben a szovjet kormány kijelenti. hogy célszerűnek és szükségesnek tartja az európai kollektív biztonságról szóló tárgyalások továbbfolytatását és kijelenti, hogy nem látja akadályát annak, hogy az európai kollektív biztonsági szerződésben az Egyesült Államok is rósztvegyen. Ugyanerről a békés szándékról tesz tanúságot a szovjet kormánynak az a másik kijelentése, hogy kész az érdekelt kor Hiányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az Északatlanti Szerződésben való részvétele kérdését. A magyar nép és a magyar kormány teljes mértékben osztja a Szov jetunió kormányának állásfoglalását, támogatja a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására, az európai kollektív biztonság megteremtésére irányuló lépését és maga is aktívan ki akarja venni részét a nemzetközi feszültség enyhítésére, a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítésekből. A mi külpolitikánk hazánk önállóságának, függetlenségének, népünk szabadságának, a tartós béke fenntartásának külpolitikája, amely egybeesik a békéért harcoló emberiség törekvéseivel. A magyar nép nm ellensége más népnek, hanem békés együttműködésre, baráti kapcsolatok kiépítésére törekszik minden országgal, mert azt vallja, hogy a népek közötti békés együttműködést a békés gazdasági kapcsolatok útján fenn lehet tartani és meg lehet óvni a támadószándékú agreszszorokkal szemben. Most, amikor a Szovjetunió legutóbbi kezdeményezései új utakat nyitnak meg a békeszereiő népek összefogásához, a béke érdekében, az eddiginél iis hangosabban felemel jük szavunkat az egész világ békeszerető közvéleménye előtt annak érdekében, hogy a Magyar Népköztársaság végre elfoglalhassa az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A magyar nép tanult a történelem bői, tanult évszázados elnyomatásából, elbukott szabadságharcaiból, ezért a jövőben még állhatatosabban építi, védi szabad hazáját, még szilárdabban zárkózik fel1 a Szovjetunió mellé a béke és a demokrácia hatalmas táborához, azokért a célokért, amelyekért ma az emberiség nagy többsége harcol, hogy a béke fennmaradjon és tartás legyen., Éljen a dolgozó magyar nép egysé ge, virágozzék tovább szabad és független népköztársaságunk! Éljen a munkás-paraszt szövetség! Éljenek a kapitalista és gyarmati d nyomat ás ellen harcoló testvér népek! Éljen munkásosztályunk élcsapata népünk vezető ereje, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép és a szovjet nép örök barátsága! Az indiai miniszterelnök javaslata a hidrogénbomba eltiltásáról Ui-Delhi fMTI) Nehru Indiai miniszterelnök a parlament pénteki ülésén négy pontból álló javaslatot terjesztett elő a hidrogénbomba eltiltására. A tervet — mint Nehru mondotta — haladéktalanul meg kei lene valósítani addig is. amíg létrejön az atomfegyverek eltiltását cél-* zó nemzetközi megállapodás. Nehru javaslatának pontjai a következők: 1. Megegyezés létrehozása a hidrogénbomba-robbantások haladéktalan megszüntetéséről, 2. adatközlés a hidrogénbomba pusztító hatásáról, valamint felvilágosítás az atomfegyverek nem ismert, de valószínű hatásairól; 3. az ENSz leszerelési bizottságának azonnali összehívása, hogy tanulmányozza a leszereléssel kapcsolatban eddig előterjesztett különböző javaslatokat és az indiai miniszterelnök jelenlegi javaslatát; 4. hatásos intézkedések meg tétele azoknak a nemzeteknek a részéről, amelyeknek nincsenek hidrogénbombái, de esetleg ezeknek áldozatául eshetnek. Nehru kifejezte reményét, hogy „azok a népek, amelyek nem gyártanak ugyan atomfegyvereket, de nyug taülanolk e fegyverek lehetséges alkalmazása és a most folyó kísérletek miatt, hallatják majd hangjukat és a lehető leghatásosabban éreztetik befolyásukat, hogy fel tartoztassák az egész világot megkülönböztetés nélkül fenyegető romboló hatalom előretörését." , Nehru rámutatott, hogy véleménye szerint a tájékozott közvélemény igen hatásos tényező az általa óhajtott eredmény eléréséhez. A MI KIS VÁROSUNK ... NEMZETKÖZI SZEMLE Szovjet béke-jegyzék A hét derekán újabb nagyjelentőségű szovjet békckezdeményezésről adtak hírt a táviratok. A Szovjetunió jegyzéket nyújtott át a három nyugati hatalr.n képviselőinek. Közölte velük, hogy célszerűnek tartja az európai kollektív biztonságról szóló szovjet javaslat megtárgyalásának folytatását. Ezt a javaslatot a Szovjetunió a berlini értekezleten terjesztette elő. Altkor a nyugati hatalmak ellenzése miatt nem került sor megegyezéses döntésre. A nyugatiak egyik tő ellenérve az volt, hogy az európai biztonságról szóló egyezménytervezet kizárja — Amerikát. Nos, a mostani szovjet jegyzék leszögezi: „A szovjet kormány a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitívan oldják meg az Egyesült Államoknak az összeurópai kollektív biztonsági szerződésben való részvétele kérdését.” A szovjet kormány ezenkívül kijelenti: „kész az érdekelt kor* nányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való részvétele kérdését.“ Az új szovjet lépés kiemelkedő Jelentőségű akció a béke érdekében. Berlinben a szovjet diplomácia megmutatta, hogy van másik megoldás az „európai védelmi közösségnek“ elkeresztelt támadó blokk helyébe: az összeurópai kollektív biztonsági egyez mény, amely — megteremtve a hat nyugati ország „Kis-Európája" helyett az igazi európai közösséget — végetvetne Európa kettészakításának és ellenséges tömbökre osztásának s megakadályozná a nrVnet imperializmus üj háborús kalandjait. A magyar kormány az elsők között csatlakozott az európai kollektív biztonság eszméjéhez s a testvéri' népi demokráciák is kifejezték, hogy készek támogatni ezt a tervet. A kollektív biztonság gondolata erőteljes támogatásra talál széles nemzetközi körökben is: helyesléssel fogadják Nyugaton mindazok, akik valóban akarják a nemzetközi légkör enyhülését, az ellentétek tárgyalások útján történő bpkés megoldását, akik békét akarnak. Annál nagyobb zavart okozott az új szovjet lépés Washington, London, Paris kormányköreiben és ez a meglepetéssel vegyes ijedtség tükröződik a burzsoá sajtóban is. /mikor a sarokba szorított nyugati propagandisták kissé felocsúdtak — és amikor végre megkapták a Dulles- féle boszorkánykonyhákban sebtiben főzött utasításokat, — elkezdték ismét pengetni egyrészt a „szovjet pál- fordulásnak”, másrészt a "nyugati biztonság aláásásának” már eléggé lehangolódott húrjait. Azt mondják: ellentmondás van abban, hogy a Szovjetunió tegnap támadónak bélyegezte az Atlanti Szövetséget, s ma mégis fontolóra veszi csatlakozásának lehetőségét... Nem tudják, vagy inkább nem akarják megérteni, hogy a k é t Atlanti Szövetség — a jelenlegi agresszív tömb és egy olyan szervezet, r.uely lemondva támadó céljairól, helyet ad a Szovjetuniónak — jellegében és célkitűzésében alapvetően különbözne egymástól. A* atlantizált próféták eddig mindent megtettek, hogy a „védelmi célok" feliratú fehér lepellel valahogyan eltakarják a minduntalan kiütköző szuronyokat, előmeredező ágyucsöve- két és csak úgy csöpögtek a kenetteljes békeszólamoktól, s hányszor fuvolázták: a mi védelmi jellegű Atlanti Szövetségünk nem irányul a Szovjetunió ellen... Mőst szavukon fogták őket. Ha valóban békés, védelmi jellegű az Atlanti Szövetség, mondjon le az elzárkózásnak, a katonai tömbök szervezésének politikájáról, adjon helyet az európai biztonság és a béke védelmében érdekelt -más országoknak is. Eddig Nyugaton azt a hazugságot szajkózták, hogy a Szovjetunió részéről „veszély fenyegeti a Nyugat biztonságát" — hogyan állíthatják ugyanezt most, amikor a Szovjetunió hajlandónak mutatkozik csatlakozni az agresszív terveiről lemondó Atlanti Szövetséghez? Az Atlanti Szövetségen kívülálló Szovjetunió sem fenyegette a Nyugatot, — hogyan „áshatná alá" tehát a Nyugat biztonságát az Atlanti Szövetség tagjaként? Ezekre a kérdésekre világos választ kell adni. Nem a Szovjetunió következetes békepolitikájában következett be törés, hanem ellenkezőleg: a nyugati hatalmak kényszerülnek színvallásra: vagy lemondanak egy kényszerű „pálfordulással” eddigi agresszív terveikről, vagy végleg leleplezik magukat, mint a béke. a megegyezés dühödt ellenségeit, a háborús politika eszelőseit. Amerikai hidrogén-őrület Amikor a fentiekben említett szovjet jegyzéket nyilvánosságra hozták, egy független francia képviselő kijelentette: „Ez egyben válasz a hid- rogénbr.Tibák robbanására.” Ugyanakkor, amikor a moszkvai külügyminisztériumban a béke érdekét szolgáló újabb szovjet jegyzéket szövegezték, Washington urai azzal voltak elfoglalva, hogy a Bikini-szigeteken hidrogénbomba-kí- sérleteket folytassanak. Március elsején robbant az első bomba: a világ megdöbbenve értesült arról, hogy a kísérleteknek gyanútlan japán halászok estek áldozatául. Rádióaktív, mérgező hamu esett több halászbárkára, életveszélyes sebektől borítva, sok egyszerű japán halászembert és tengerészt. A fertőző sugárzás megmérgezte a halakat is. Nem számított azonban a japán „kísérleti alanyok" szenvedése, nun számított a japán, ausztráliai, újzélandi kormánykörök hivatalosan kifejezett aggodalma, sem a világ közvéleményének felháborodott tiltakozása: „Az amerikai hidrogénőrület megszállottjai" — igy nevezte őket egy angol lap: — tovább csörtették fegyvereiket és március 26-án még egy bombát robbantottak. Ezek a „modern* tömegpusztító fegyverek azonban ez alkalommal egy kezdetleges és elavult fegyverre hasonlítottak: a b u- m e r á n g r a. Ez az ausztráliai ősi hajítófegyver, ha nc.u ér célt. visz- szavág arra, aki elhajította. A bumeráng most is visszavágott: alig győzik kapkodni a fejüket Washingtonban. A felháborodás, a tiltakozás, a tőkés országokon is végig viharzett. Nehru, India miniszterelnöke emlékeztette a világot a palackból kiszabadult romboló szellem meséjére és követelte: addig szelídítsék meg a* atomerőt, amíg nem késő. Nehru felhívta az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba a hidrogénfegyverrel folytatott kísérleteket. Pandit asz- szony, az ENSZ közgyűlésének elnöke felhívta a nagyhatalmakat, hogy haladéktalanul szüntessék meg a tö- megirtó atomfegyverek gyártását és használják fel békés célokra az atom- erőt. Az angol közvélemény nyomására a Munkáspárt több, mint szá* tagja határozati javaslatban sürgette a kormányt, tegyen meg minden tanácsosnak vélt kezdeményező lépést a további hidrogénbomba robbantások megakadályozására és az atomfegyverek eltiltására irányuló világegyezmény létrehozására. Churchill kénytelen volt — a Daily Mirror szavai szerint — „meghajolni a vihar előtt' és bejelenteni, hogy az alsóház hétfőn megvitatja a hidro- gcnbr-Tiba-kísérletek ügyét. Bármint is foglaljon állást holnap az angol miniszterelnök, a világ népei egy akaraton vannak: követelik a tömegpusztító fegyverek eltiltását. A bikini robbanások célja a népek megfélemlítése volt. A bumeráng azonban visszaüt : a népek nem riadt rettegéssel, hanem még elszántabb békeköveteléssél felelnek, tudják, hogy — amint a Béke Világtanacs irodájának a BVT rendkívüli ülésszakát összehívó határozata mondja — „A közvélemény követelheti és kivívhatja az atomfegyver betiltását Szakirodalmi referáló ülés a kórházban r Na «■» lelkendezik egyik jóbarátom, amikor évek után ismét meglátogatott és meglátta a Széchenyi- és a Béri Balogh Adám-utca torkolatánál kiszélesített kanyart — csakhogy valamit itt is csinálnak már! Eddig ez a kanyar szűk és veszélyes volt, ma tágas és áttekinthető. Megnyugtató most a kép, de csak akkor — sajnos — ha nem nézünk egy kissé jobbra, ez már nem megnyugtató és főleg nem szép, hogy a régi Singer üzlet helyén, mióta az útszakasz elkészült, otromba szemétdomb éktelenkedik, pedig csak egy kis csinérzék kellene és helyes kis mövónysarkot lehetne kialakítani. Mellette éktelenkedik ugyancsak régen a Béri Balogh szobor helyéül kijelölt útsziget is. Nemrégen még gondozatlan tamariszkok szegélyezték itt-ott, aztán kőrakodó hely, most részben kocsiút, részben szemétdomb. Akinek némi kis szépérzéke van, nem nézheti ezt megjegyzés nélkül. Itt valamit tenni kellene most, tavasszal! * Hát persze az sem érdektelen, hogy az évekkel' ezelőtt épített tyúkólszerű ravatalozó fogadja az embert, ami kor délről a városka széléhez érkezik. Már megépítették, de hivatásának nem adták át, sőt a legutóbbi napokban megkezdték a tetőzet lebontását is. Vájjon miért? Eddig nem vették észre ezt a stílustalan épületförmedvényt? Ki tervezte és ki hagyta jóvá annak felépítését, ér ha már megépült, miért nem adták át. rendeltetésének? Ezzel kapcsolatosan ■ örvendetes, hogy , végre rendezik az alsóvárosi temető' többholdas, ma már kihalt parcelláit. Ideje, hogy rend legyen, de kissé méltánytalan, hogy aki kriptáját meg akarja tartani, annak 650 forintot kell fizetni. Ha már itt járunk a temető szélén, tekintsünk vissza végig a Béri Balogh Adám utcába. Az árkok a hida- kig tele vannak bűzös sárral, s a főutca minden házából a szennyvíz kifolyik a nyílt és betett árkokba. Most sok terméskövet hordtak a két oldalára,, a városi tanács szerint az árkokat rendezik és kikövezik. Ez örvendetes is. Az útszakasz maga a kórház előtt városias és rendezett, de miért nem folytatják ezt a munkát egészen a temetőig? Ennek az utcának a folytatása a Széchenyi-utca. ahol szintén az a kép: a kórháztól a Béke-szállóig, a postától a Garay-térig rendezve, a közbenlevő kis szakasz pedig olyan, mint amikor a munkát szombat este abbahagyták, csak az a baj, hogy a szombat régen elmúlt és a munkát nem folytatják. Talán összesen e két utóbbi kis szakasz nincsen 100 méter se, nem hiszem, hogy ne lehetne hitelt kapni erre és befejezni. * Ha már a városka közepén járunk, beszéljünk egy kicsit a városi parkról. Na ez kissé túlzás, mert itt parkról aztán a legnagyobb jóindulattal sem lehet beszélni. Ha csak ez a néhány beteg, korhadt hárs, vagy bokrétafa nem jelenti a parkot. Sajnos a kertészeti vállalat az elmúlt évben nem sokat árult el csinérzékébői és munkakészségéből. Az úttest rendezésénél ugyan kivágták a sövényeket, de helyette nem ültettek semmit. Pedig de sokat kellene ültetni és közben nem elfeledkezni a múzeum előtti nagy üres térségről is. Igaz, hogy itt legutóbb baromfite- nyészetben „gyönyörködhetett“ a város természetet kívánó dolgozó népe. * Kü'ön fejezetben kell foglalkoznunk a városka nevezetességével, a hármashíd kérdésével, hiszen mindenki régen észrevette, hogy az nem felel meg a mai forgalmi követelményeknek. Az elmúlt év késő őszén örvendetesnek láttuk a. híd bontásának a munkálatait. Mindenki örült hogy a gyaloghídakctf kitették a járdákkal egyvonalba és hozzákezdtek egy komoly betonhíd építéséhez. A meglepetés azonban most következik, amikor a hídépítés befejezéshez ér. Eszerint állanak már az oldalfalak a 13 méteres útszakasz részére. De nem látunk előkészületeket az oldalszelvények megépítésével kapcsolatosan. S a hírek szerint nem is épül meg egyenlőre a két oldalszelvény, mert nem áll rendelkezésre a hitelkeret, hanem a most megépített 12 méteres hídból jobb és baloldalon lekapcsolnak 1,5—1,5 métert gyalogjáró céljaira és csak akkor építik tovább, ha megérkezik a hitei. Ne haragudjon rám a világ, de ez igen meglepő fordulat! Ha a számításom nem csal, a 12 méterből elveszünk 3 métert, marad 9. A régi híd 8 méteres volt. Mit nyertünk akkor a gépkocsiforgalom számára? Nem lenne okosabb valahonnan előteremteni ezt a hitelt és építeni a hidat a teljes befejezésig? Attól tartok, úgy járunk ezzel is, mint a Zrínyi-utcai híddal, mely évek óta félben van és tudomásunk szerint így is marad még a hitel megérkezéséig. Nem lenne-e okosabb megoldás valami más munkát el nem kezdeni és a hidat befejezni? Vagy, ha .ez a megoldás lehetetlen, nem lehetne meghagyni a két fahídat, hogy azon a városka lakossága kényelmesen a járdára mehessen és ne a kocsiútra kelljen ismét felmennie. Vagy talán nem kell majd sokat várni a híd teljes megépítésére? Egyáltalán miért kellett elkezdeni, ha nincsen meg az egészre a hitelkeret? A régi híd elég erős volt, bármilyen műtárgy átvonulására, ezt számtalan eset bebizonyította. Addig, amíg a hitelt biztosították volna, nyugodtan megállta volna a helyét, ha már azt a csekélyke százévecskét kibírta. A célt így sem érjük el, meg úgy sem volt megfelelő ., s * Szekszárdon eddig könnyen megoldották a köztisztasági kérdéseket, mert minden szennyet azzal a felkiáltással, hogy a víz majd elviszi, beledobtak a Sédbe. Van abban a döglött malactól egészen a rossz éjjeli edényig minden, csak éppen lelkiismeret nincsen azokban, akik ezt a töméntelen szemetet idedobálják. Nem is gondolnak arra, hogy maguk terjesztik a baromfivészt a sok ki- dobált döglött baromfival. Remélhetőleg a kapott 160 ezer forintos hitelkeret végleges rendet teremt a patak-parton és a mederben is, és úgy tudjuk, hogy a tanács is megfelelő módon őrködik is a köztisztaságra. A partok eltűnnek és a parton sétány lesz, akkor talán lesz annyi ízlése mindenkinek, hogy nem dobálja a patakba azt a sok szemetet. Ha nem, a rendőrség majd teljesíti feladatát. A patak medrét egyébként 160 centivel leszállítják és rendezik évtizedekre a meder kérdését... (folytatjuk) A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Egészségügyi Szakosztálya és a Tolnamegyei Balassa János kórház tudományos szakosztálya április 6-án, kedden este 6 órakor a kórház kultúrtermében együttes szakirodalmi referáló ülést rendez, amelyre meghívja az érdeklődőket. 1. Dr. Illyés János: Alcoholis- mus c, előadássorozat I, része, 2, Dr. Sugár Erzsébet: Hepatitis epidemica kórokozója. 3. Dr. Mihályi Endre: Hepatitis epidemica és a terhesség. 4. Dr. P á 1 v ö 1 g y i Richard: Sárgasággal járó betegségek pszihés vonatkozásai. 5. A hepatitis epidemica irodalmi referátumához hozzászólnak, bel- és gyermekgyógyászati vonatkozásait ismertetik: Dr. Meskó Kálmán és Dr. König Imre kórházi főorvosok,
