Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-29 / 101. szám
/ TO LNAI V/LÁO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! ■—:---------------------------------------------------7;------------> É ljen hazánk szocialista építésének vezető ereje, a népjólét megteremtésének élharcosa a magyar munkásosztály! AZ MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJA'GA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 ÁPRILIS 29 N. Sz- Hruscsov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén Moszkva (TASZSZ): A szovjet nép nagy sikereket ért el a gazdaságii és kulturális épí.ésbert, a dolgozók jólétének emelésében. E sikereket azért értük el, mert a Kommunista Párt szilárdan és biztosan vezeti a szovjet országot azon az úton, amelyet V. I. Lentin, lángeszű vezérünk és tanítómesterünk, a Kommunista Párt és a szovjet állam alapítója mutatott. A párt és Központi Bizottsága, élén J. V. Sztálinnal, Lenin művének nagy folytatójával, a lenini útmutatásokat követve szakadatlanul erősítette, erős szocialista hatalommá, a világ békéjének megingathatatlan támaszává tette a szovjet államot — mondotta beszéde elején N. Sz. Hruscsov, majd így folytatta: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának március 14-i választásán népünk újból megmutatta szilárd összeforrott ságiát a Kommunista Párt és a szovjet kormány körül. A legközelebbi időszakban legfontosabb feladatunk az, hogy nem csökkentve figyelmünket a nehéziparnak, a szovjet gazdasági élet legfőbb alapjának fejlesztése iránt, megszervezzük a mezőgazdaság rohamos fellendítését, lényegesen fokozzuk a közszükségleti cikkek gyártását, az elkövetkezendő kéi-három év leforgása alatt bőségesen ellássuk a lakosságot iparcikkekkel és élelmiszerekkel, lényegiesen emeljük a dolgozók életszínvonalát. A Szovjetunió 1954. évi állami költségvetésének tervezete óriási összegeket irányoz elő a népgazdaság valamennyi ágazatának fejlesztésére. A nép nagy ügyéért, a kommunizmus felépítéséért harcolunk. E cél érdekében erőnk teljes megfeszíté- téséved kell dolgoznunk. V. I. Lenin több ízben hangsúlyozta, hogy a kommunista társadalom építésében elsőrendű jelentőségű a munka termelékenységének emelése. Jelentős emelkedést értünk el a munka termelékenysége terén: 1953-ban az ipari munka termelékenysége országunkban 71 százalékkal szárnyalta túl az 1940- es színvonalat. Ezen a téren azonban vannak még komoly fogyatékosságok. Számos ipar ágban sok vállalatnál nem fordítanak kellő figyelmet a termelés gépesítésére és különösein a segédmunkálatok gépesítésére. Az ötödik ötéves terv keretében az ipari termelés egész növekedésének mintegy háromnegyedét a munkatermelékenység emelése révén kell elérnünk. Az ipar további fejlődésének nagy tartaléka a termelési kapacitások teljesebb kihasználása. Amikor valamennyi iparág dolgozóinak erőfeszítéseit a munka termelékenységének további emeléséért folyó harcra irányítjuk, teljes erővel hangsúlyozni kell a termelés minőségi javításának és az önköltség csökkentésének elsőrendű és halaszthatatlan feladatát is. A párt Központi Bizottságának szeptemberi és februári—márciusi teljes ülései súlyos fogyatékosságokra derítettek fényt a mezőgazdaság számos ágában, kijelöllek e fogyatékosságok leküzdésének útjait. A szovjet emberek bizonyosak abban, hogy a meglévő hibákat a legközelebb időben kiküszöbölik. Országunk dolgozói nagy energiával fogtak a mezőgazdaság fejlesztéséit, célzó intézkedések megvalósításához. A pártnak és a kormánynak a szűzföldek és ugarföldek termővétetelében való részvételre szólító felhívása széles visszhangra talált. Két hónap leforgása alatt több mint félmillió szovjet hazafi kérte, hogy állítsák munkába az új földek megmunkálásánál. Több. mint nyolcvanezer sgronómust, mérnököt, gépkezelőt és egyéb szakmunkást irányítottak erre a megtisztelő és felelősségteljes munkára. Szocialista iparunk kielégíti a mezőgazdaság gépsziükségleteit. Amikor valamennyi mezőgazdasági növény terméseredményének emeléséért harcolunk, törekedni kell a kolhozokban és a szovhozokban minden föld észszerűbb kihasználására, a továbbiakban pedig folytatnunk kell a vetésterület növelésével kapcsolatos munkát, mégpedig az új földek hasznosításával. Mi az, ami sok vezető káderünkből hiányzik? Azt mondanám, hogy a konkrétság a munkában, az a képesség, hogy idejében észre tudják venni és ki tudják küszöbölni a fogyatékosságokat. Nem kevés Olyan elvtárs van, aki egyre csak a pórt Központi Bizottsága által feliedet; hibákat sorolgatja, viszont sajátmagánái, a kolhozban, vagy a kerületben, a területen, vagy a köztársaságban a konkrét hibákat nem veszi észre, nem törekszik azok kiküszöbölésére, 'anyhón végzi szervező munkáját. A gép- és traktonállomások, a szov- hozok^minden dolgozójának, minden kolhozparasztnak és minden mező- gazdasági szakembernek arra a harcra kell összpontosítania erőfeszítéseit, amely a konkrét hibák ellen, minden kolhoz, szovhoz. minden gép- és trak- íorállomás munkájának megjavításáért folyik. A lakosságnak kitűnő minőségű élelmiszerekkel, az iparnak nyersanyaggal való ellátása szempontjából igen nagyjelentőségű az állattenyésztés fejlesztése. Országszerte széleskörű verseny folyik az idén megnyíló országos mezőgazdasági kiállításon való részvétel jogáért. E kiállításnak fontos szerepe lesz az élenjáró kolhozok, gépes ilraktorálilomások, szovhozok, mezőgazdasági termelési újítók tapasztalatainak terjesztésében. Ezután arról beszélt Hruscsov elvtárs, hogy a sikeres haladás érdekében állandóan javítani, tökéletesíteni kell az államapparátus munkáját. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának „A párt- és álOiamapparátils munkájában észlelhető komoly fogyatékosságok" című határozata után konkrét intézkedéseik történteik az irodai, bürokratikus vezetési módszerek kiküszöbölésére, csökkentik a felesleges levelezgetést és jelentés,gyártást, erősítik az alsó- fokú munka eleven vezetését. Emellett meg kell jegyezni, hogy néhány vezető nem vonta le» a szükséges következtetéseket az SZKP Köz,ponti Bizottságán,alle útmutatásaiból és mindezideig nem hangolta át tevékenységének stílusát és módszereit. Az utóbbi időben több határozat született néhány minisztérium decentralizálásáról. Amint a tapasztalaitok mutatják, azoknak a nagy minisztériumoknak, amelyek a népgazdaság sok ágát és tömérdek különböző vállalatát egyesítik, nehéz operatívan vezetniük az iparágakat és vállalatokat. A minisztériumok átszervezését nem mechanikusain kell elvégezni, hanem azt a feladatot kell szem előtt tanítani, hogy fokozzuk az állam apparátus munkaképességét és tovább javítsuk a vállalatok irányítását — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov. E célból lényegesen csökkenteni kell a levelezgetést, a felduzzasztott je- lenitésgyártást, kíméletlenül ki kell irtani a bürokratizmust, a papiros- szagú vezetési stílust. A népgazdaság sikeres fejlesztésében fontos szerepe: játszik a legszigorúbb takarékossági rendszer kö vetkezetes végrehajtása. Az állami költségvetés sokmi Eiiárdos kiutalásokat irányoz elő a gazdasági és-kulturális építésre. Ezeket az anyagi eszközöket jó gazda módjára kell felhasználni, a szó szoros értelmében számba kell venni és őrizni kell a nép minden rubelét, minden kopejkáját. Hatalmas hazánk minden városéban és falujában népi mozgalom folyik a szocialista ipar további fejlesztéséért, a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáért, a mező- gazdaság nagyarányú fellendítéséért. Minden támogatást és széleskörű terjesztést megérdemel Moszkva város és a moszkvai terület élüzemei- nek hazafias kezdeményezése. Ezeknek az üzemeknek a dolgozói versenyt indítottak a munka magas termelékenységéért, a termelés fokozásáért a jelenlegi íermelési területeken, a minőség /javításáért és az önköltség csökkentéséért. Szélesedik a verseny Leningrad, Kiev és az ország más ipari gócpontjainak vállalataiban. A verseny során sok új munka- fogás és munkamódszer születik. Az élenjárók kezdeményezései és tapasztalatai azonban nem mindenütt italainak támogatásra. Mindenütt tűrhetetlen és ártalmas a sablonosság, a formális elintézésmód, de különösen tűrhetetlen a verseny szervezésében. , A szocialista verseny a dolgozók milliós tömegeinek eleven alkotása. A kommunista építés kipróbált módszerévé vált. A kommunizmus csírái, amelyeket Lenin a kommunista szombatokban látott, már hatalmas szocialista versennyé fejlődtek, a dolgozók hatalmas mozgalmává a népgazdaság valamennyi ága fejlesztési tervének leggyorsabb teljesítéséért. Elvtársak! A szovjet állam fejlődésének egész története szemléltető példája a Szovjetunió békeszereteté- nek, a Szovjetunió más országokkal való kölcsönös kapcsolatairól szóló lenini elvek következetes megvalósításának. Feladatunk az, hogy továbbra is világos, a népekhez közelálló békeszerető politikát folytassunk, erősítsük a kereskedelmi kapcsolatokat a külföldi országokkal, állandóan fejlesszük velük a kereskedelmet a kölcsönös előnyök alapján. Még a szovjet hatalom első éveiben V. I. Lenin ezt mondotta: „Van egy erő, amely nagyobb, mint bármelyik ellenséges kormány, vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása — ez az erő: az általános világ gazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velünk való kapcsolatoknak erre az útjára lépjenek. (Lenin művei 33. K. 142. 1.) Az élet megerősítette Vlagyimir tljics e szavainak igazságát. A különböző ellenségek minden mesterkedése ellenére évről-évre bővül a Szovjetunió külkereskedelme. Jelenleg ötvenegy külföldi állammal folytatunk kereskedelmet. 1953-ban a Szovjetuniónak külföldi cégekkel foly tatott kereskedelme 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest és majdnem négyszerese volt a háború előtti színvonalnak. Az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésére és megerősítésére vonatkozó javaslatok, a Szovjetunió kormányának intézkedései a nemzetközi feszültség enyhítésére, lelkes támogatással és helyesléssel találkoznak a világ minden országában. De az, amit az embermilliók helyeselnek, nyugtalanságot és dühödti támadásokat kelt egyes személyiségekben, alkik igen felelős helyeken állnak az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban. Dulles úrra, az Egyesült Államok kti'i'yi’miniszteirere gondolok "uiisősorbsia. Ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz hogy eloszlassa a kölcsönös bizalmatlanság semmivel sem igazolható légkörét, Dulles urat szinte beteges düh fogta aL Számos felszólalásában hirdeti a durva erőszak politikáját, háborús hisztériát, gyűlöletet és más népek iránti megvetést szít, fenyeget egész államokat és különösen a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot, a népi demokratikus országokat. A józan gondolkozásu emberek, akik a nemzetközi feszültség enyhülésére törekednek, az egész világon elítélik az Amerikai Egyesült Államok uralkodó köreinek a több mint ötszázmillió lakosú nagy Kínai Nép- köztársasággal szemben folytatott megkülönböztető politikáját. Ez ia rövidlátó politika kudarcra van ítélve. (Hosszantartó taps.) if ' • ‘ A szovjet állam megszületésének első napjai óta gyakran hallottuk, hogy különbözőképpen fenyegetik a szovjet népet és ismerjük az ilyen módszerek értékét. Nem ijedünk meg fenyegetésektől, minket nem lehet megfélemlíteni. Emlékszünk rá, hogy Hitler és társai mielőtt megtámadták országunkat, hogyan hangoztatták a Szovjetunió gyengeségét, és mert gazdagodni akartak a Szovjetunió rovására, háborús kalandba sodortak más imperialista rablókat is. Közismert, hogy ez mivel végződött. Nem kétséges, hogy ha akadnának Hitlernek új utánzói, ókét is elkerülhetetlenül ugyanaz a sors éri. Ha az imperialisták megpróbálnak új háborút kirobbantani, ez elkerülhetetlenül az egész kapitalista rendszer csődjével végződik. (Viharos taps.) Népünk nem akar háborút, mert tudja, hogy a háború vérontást, hatalmas áldozatokat és pusztításokat okoz. Nem akarnak háborút a világ népei sem, amit fényesen bizonyít a hatalmas békemoz- ga’.om. A béke ügye szempontjából sokkal jobb volna, ha Dulles és a kapitalista országok más személyiségei józanabbul kezelnék nyilatkozataikat. Igen jó tudjuk, hogy a Dul- !es-fé!e emberek nem szeretik a szovjet államot és még kevésbbé a Kommunista Pártot. Mi sem akarunk beszélni itt semmilyen rokon- szenvről a kapitalizmus iránt, amely kimé let len ül kizsákmányolja a munkásosztályt, leigázza a népeket, elvisel he tét.'en körülményeket teremt a sokmilliós dolgozó tömegek számára. i Nem avatkozunk más államok bel- ügyeibe. De népünk éppúgy, mint sokszázmillió ember az egész földkerekségen. együttéi-zett és együttérez azokkal a népekkel, amelyek felszabadító haircot folytatnak a gyár matosítők, az imperialista hódítók ellen és teljes sikert kíván az elnyomott népeknek felszabadító harcukban. Viszont mindig úgy tartottuk és úgy tartjuk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése lehetséges, és mivel ez a két rendszer létezik, kereskedelmi kapcsolataik erősítése szükséges, nem pedig kölcsönös ellenségeskedés és a gyűlölet szitása. Maguk a népek határozzák meg magatartásukat az országukban fennálló rendszerrel kapcsolatban. A szovjet ország továbbra is állandóan békés külpolitikát fog folytatni, törekedni fog a nemzetközi feszültség enyhítésére, az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének fokozására, a világ 'békéjének megszilárdítására. Hosszantartó taps.) M:ért lármáznak az imperial is t áfc a Szovjetunió részéről fenyegető állító topos veszélyről, noha nagyszerűen tudják, hogy a Szovjetunió béke politikát folytat és senkit sem akar megtámadni? Propaganda céljából lármáznak. A Szovjetunió részéről fenyegető állítólagos veszélyről szóló fecsegéssel akarják megfélemlíteni a nyárspolgárokat, hogy könnyebben tudják kisajtolni az adókat, biztosítani az imperialista monopóliumok nagy profitját. Az imperialisták hisztériái szítva próbálják igazolni az őrült fegyverkezési hajszát, amellyel enyhíteni akarják a fenyegető gazdasági válság csapásait. Az amerikai imperialisták meg akarják felemlíteni a nyugateurópai népeket is, kényszeríteni akarják ezeknek az országoknak kormányait, hogy többet költsenek fegyverkezésre. És mivel a nyugateurópai országok gazdasági élete anélkül is végsőkig túlfeszített, az amerikai kapitalisták segély ürügyével eladják nekik fegyverzetüket, hatalmas profitot vágnak ezért zsebre és leigázzák ezeket az országokat. Az imperialisták félnek a szovjet álltammal való békés versenytől, mert a kapitalista rendszer nyilvánvalóan nem állja ezt a versenyt. Az amerikai burzsoá sajtóban ma egyre gyakrabban kap hangot az az aggodalom, hogy a Szovjetunió fejlődésének gyors üteme és a nép anyagi jólétének emelkedése vonzóerőt gyakorol a kapitalista országok dolgozóira. Jellemző ebből a szempontból a ..New-York Herald Tribune" április 11-i cikke, amelyben igen figyelemre méltó beismerések vannak: „Mi — írja a lap — továbbra is az „elmaradt oroszokról" szóló elcsépelt legendákkal áltatjuk magunka*. a gigászi szovjet hatalom pedig sokkal gyorsabban megszilárdítja gazdasági hatalmát, mint Nyugat- Európa... A súlyt áthelyezték a fogyasztási cikkekre. Akár hiszik, akár nem, de ez valószínűleg a legveszélyesebb esemény a XX. század második felében. (Derültség a teremben.) Szomorú és megcáfolhatatlan tény, (hozzátesszük: szomorú az imperialisták számára) az, hogy a háború után a Szovjetunióban óriási ipari és technikai haladás megy végbe, óriási az orosz méretek szerint, és hatalmas még a mi mértékünk szerint is.“ A világ dolgozói saját szemükkel látják, hogy a Szovjetunióiban és a népi demokratikus országokban, ahol a hatalom a népé, sikeresen valósítják meg a békés építés terveit, mirden a nép jólétének további eme lését szolgálja. Állhatatosan folytatni fogjuk a szovjet állam megerősítésére irányuló munkánkat, emeljük népünk életszínvonalát, a népgazdaság minden ágának fejlesztésére törekszünk. Állandóan erősíteni fogjuk a Szovjetunió védelmi képességét, hogy abban az esetben, ha az imperialista agresszorok őrült módon megsérteni merészelnék a. szovjet emberek békés munkáját és megtámadnák hazánkat, pusztító visszacsapást mérjünk rájuk, megismételjük azt a leckét, amelyet a szovjet nép és bátor fegyveres erői a hitlerista hódítóknak adtak a második világháborúban." A szovjet nép biztosan halad a kommunizmus felé vezető egyenes, nyílt úton. Akárhogy is őrjöng az ellenség, képtelen feltartóztatni győzelmes haladásunkat éppúgy, amint képtelen feltartóztatni a nap keltéi.
