Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-28 / 100. szám
TOLNAI VILÁC proletárjai r A MAI SZAMBÁN: G. M. Malenkov elvlárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén (2. o.) — A Második Békekölcsön negyedik sorsolása (3. o.) — Amíg a 324.553-as mozdony Dombóvártól Bátaszékig ér (3. o.) — Tolna megye dolgozói készülnek május 1-re (3. o.) — A gépi növény- ápolás jelentősége (3. o.) — Édes anyanyelvűnkért (4. o.) J AZ M DP TOLNAMEGYÉI PÄRTBIZOTTJÄGA'NAK LAPJA wil m XI. ÉVFOLYAM. 100. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1954 ÁPRILIS 28 y. M- Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén T”'" MOSZKVA, ÁPRILIS 26. (TASZSZ): A nemzetiségi tanács ülésén, április 26-án befejezték a Szovjetunió állami költségvetésének vitáját. A költségvetési vita igen széleskörű v olt. Az OSzSzSzK, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, a Grúz SzSzK, az örmény SzSzK, a Tadzsik SzSzK, a Turkmén SzSzK, az Üzbég SzSzK, a Moldva SzSzK, a jakut, a tatár és más szövetséges és autonóm köztársaságok 35 képviselője vett részt benne. A nemzetiségi tanács április 26-i ülésén nagy beszédet mondott G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Küldött elvtársak! A kormány által megvitatás céljából a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka elé terjesztett állami költségvetéstervezet teljes mértékben tükrözi a kommunista pártnak a szovjet gazuasrg további felvirágoztatására és a nép jólétének további emelésére, az ország védelmének biztosítására és hazánk hatalmának megszilárdítására irányuló politikáját. (Taps) Az állami költségvetés jelentős növekedése országunk gazdasági fellendülésének mutatója. Az 1354. évi állami költségvetési bevételek, az 1950. évihez viszonyítva, 1/1» milliárd rubellel emelkedtek es több. min’ háromszorosan felülmúlják a háború előtti, 1940. évi költség vti.es bevételeit. (Taps.) Emellett ligyelemoe kell venni, hogy a költségvetés növekedése annak a politikának íelteelei között megy végbe, amelyet a párt és a kormány követkéz; tesen folytat az élelmiszerek és az iparcikkek kiskereskedelmi áradnak csökkentése terén. A költségvetési bevételeknek a közszükségleti cikkek árleszállítása következtében történő csökkenését a szocialista vállalatok bevételének gyarapodásával és a termelés bővítése, a munka termelékenységének növelése, valamint a termelési önköltség csökkenése révén fedezzük. A népgazdaság fejlesztésére az idén csaknem 327 milliárd rubelt irányzunk elő. Ez azt jelenti, hogy a nép- gazdasági beruházások az 1950. évihez viszonyítva 57 százalékkal emelkednek. A költségvetési előirányzatok jelentős része népgazdasági beruházás. A szovjet nép szociális és kulturális szükségleteinek finanszírozásával kapcsolatos kiadásokat az 1954. esztendőben több, mint 141 milliárd rubelben irányoztuk elő, ami csaknem egyenlő az 1939. évi állami költségvetés összes kiadásaival. A Szovjetunió népgazdaságának fejlődési üteme, éppúgy, mint az elmúlt években, továbbra is olyan színvonalon van, amilyenről még a gazdaságilag legfejlettebb kapitalista országok sem álmodozhatnak. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt évei alatt az ipari termelés 45 százalékkal növekedett, ezen belül a termelőeszközök termelése 46 százalékkal, a fogyasztási eszközöké 43 százalékkal nőtt. A népgazdaságban a munkások és alkalmazottak száma ez. alatt az idő alatt majdnem 6 millióval nőtt, a munkások és alkalma- za.tak reálbére 30 százalékkal lett több, a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének összege — összehasonlítható árakban számítva — 34 százalékkal emelkedett. A párt központi bizottsága és a kormány minden módon szélesítve a békés alkotó építés frontját, lankadatlanul gondot fordít a Szovjetunió védelmi képességének további erősítésére. A szovjet fegyveres erők rendelkeznek és rendelkezni fognak minden szükségessel nemes küldetésük teljesítéséhez, a haza védelméhez, állandóan készek megsemmisülő csapást mérni az agresszorra, aki fejébe venné, hogy megzavarja országunk népeinek békés munkáját! (Viharos, szűnni nem akaró taps.) Azoknak a feladatoknak a teljesítése, amelyek ebben az évben a termelés terén előttünk állnak, nagy lépést jelent majd előre a Szovjetunió gazdaságának fejlesztése terén. Elegendő megmondani, hogy 1954-ben, 1950-hez viszonyítva az acélöntés 51 százalékkal, a széntermelés 33 százalékkal, a villamosenergiatermelés 63 százalékkal, a cementgyártás több m>nt 80 százalékkal, a gépek és berendezések gyártása 90 százalékkal, a közszükségleti cikkek gyártásának volumene több, mint 60 százalékkal, az áruforgalom 75 százalékkal emelkedik. Az ötéves terv feladatait a közszükségleti cikkek termelése és az áruforgalom terén határidő előtt, azaz négy év alatt teljesítjük. (Taps.) A párt és a kormány, minit önök tudják, komoly intézkedéseket tett a mezőgazdaság továbbfejlesztése érdekében. A gabonatermelés növelése céljából növeljük a vetésterületeket, főképpen a szűzföldek és parlagon hagya.4 földek termővététele útján; jelentősen több traktort és mező- gazdasági gépet gyártunk és szállítunk a mezőgazdaságnak, ami lehetővé teszi, hogy még nagyobb mértékben gépesítsük a mezőgazdasági termelést; a gépállom ás ok at, kolhozokat, és szovhozokat agronómus, zoo- technikus, gépész és más szakkáderekkel erősítjük meg. Bevezetjük a mezőgazdasági termelés minden eszközzel való fejlesztésének rugalmas buzdítása és ösztönzési rendszerét, aminek következtében megvalósulnak annak előfelí-ételei, hogy biztosítsuk a lakosság állandóan növekvő mezőgazdasági termékszükségletének, az ipar mezőgazdasági nyersanyag- szükségletének harmonikus összekapcsolását a mezőgazdasági termelés egyidejű növekedésévéi, az e termékeket termelő falusi dolgozók anyagi érdekeltségének és gazdasági ösztönzésének fokozása alapján. Az országunk előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében szükséges, hogy a népgazdaság minden ágában, a szociális a építés minden szakaszán — minden üzemben, minden gyárban, minden kolhozban és szovhozban, minden gépállomáson, minden szervezetinknél biztosítsuk a jóváhagyott népgazdasági tervekből következő feladatok feltétlen teljesítését, Sok élenjáró vállalatunk, kolhozunk, szovhozunk, gépállomásunk van, amelyek évről-évre jó eredményekeit érnek el a termelés jobb megszervezése és a munkaszervezet észszerűsítése alapján. Ugyanakkor vannak olyan vállalataink is, amelyek nem birkóznak meg feladatukkal, rosszminőségű termékeket adnaik, pazarolják áz anyagot és a pénzt. Sok olyan kolhoz és szovhoz van nálunk, ahol a dolgok nem haladnak megfelelően. Hogy még gyorsabban haladjunk előre, kötelesek vagyunk bátran feltárni és határozottan kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, azt az elmaradottságot, és lazaságot, amely sok területen megtalálható nálunk. Az 1954. év első negyedének eredményei bizonyítják, hogy az ipar egészben sikeresen megbirkózott a negyedévi terv teljesítésével. Egyes mihisztériumok azonban nem teljesítették a tervet sok fontos termékfajta termelése terén. Ezekhez a minisztériumokhoz tartozik a vaskohászati minisztérium, az ásványolajipari minisztérium, a közlekedési és nehézgépipari minisztérium, a fa- és papíripari minisztérium és néhány más. Sok minisztérium rosszul teljesíti a beruházása terveket, nem biztosítják az új termelőkapacitások idejekorán történő üzembehelyezését. Mindenki számára világos, hogy a népgazdasági tervek teljesítése, a szó szoros értelmében minden nap teljes- én.ákű kihasználását követeli, mert amit elmulasztottak, azt nehéz pótolni. A feladatok elkésett teljesítése, de különösen az, hogy egyik vagy másik ágban bem' teljesítik az '3ami terveket., fennakadást idéz elő a vállalatok munkájában, nagy kárt okoz a népgazdaságnak.. Sajnos, még sok olyan gazdasági funkcionárius van nálunk, a-kd hozzászokott ahhoz, hogy az állam által rábízott vállalatok fennakadásokkal dolgoznak és nem teljesítik a terveket. Sok minisztérium túlságosan lassan, nehézkesen hozza rendbe a vállalatoknál a havi egyenletes ipari termelés ügyét Gyorsabban fel kiell számolni az ütemesség hiányát az üzemek, gyárak, bányák, építkezések, vasutak, ha józási vállalatok munkájában, nap- ról-napra szigorúan be kell tartani a vállalat termékkibocsátásának és termelőtevékenységének grafikonját — ez minden ipari és közlekedési dolgozó legfontosabb feladata. Az ipar munkájában nagy hiányosság az is, hogy sok vállalatnál nem tartják be a technológiai fegyelmet a termelésben. Éppen ez magyarázza, hogy sok üzem és gyár rosszmi- nőségű terméket bocsát ki, amely nem felel meg a szabványoknak és a fogyasztó igényeinek. Ezentúl nem szabad ebbe belenyugodni. A miniszté riumok kötelesek a termelési technológiát megsértő vállalatok munkájában gyorsabban rendet teremteni, kötelesek biztosítani, hogy minden vállalat csak kiváló minőségű terméket bocsásson ki. Ismeretes, hogy a népgazdaság további fellendülésének és fejlesztésének elsőrendű cs döntő feltétele a munka termelékenységének minden eszközzel történő emelése. Amióta a szocialista termelőmód meg szilárdult országunkban, a termelés minden ágéban je Len-ősén növekedett nálunk a munka termelékenysége. Vállalatok technikai rekonstrukciója, új legtermékenyebb berendezéssel ellátott vállalatok üzembehelyezése és a munka szervezésének megjavítása következtében nagy sikereket ériünk el az ipar ceirmelőkapacitásának kihasználásában. Az utóbbi években azonban a népgazdaság több ágában komoly elmaradás van a munka termelékenységének növekedésében. 1953-ban például sok kohóipari 'Vállalat, a gépipari minisztériumok számos vállalata, a gyapotfeldoigozó ipar és több más iparág sok vállalata nem teljesítette a feladatokat a munka termelékenységének emelése terén. Nem kielégítő a helyzet a munka termelékenységének emelésére vonatkozó tervek teljesítése terén a faiparban, a széniparban és különösen az építkezéseknél. A pánt XIX. kongresszusának irány eilvei a munka termelékenységének növelését az 1051—1955. években az ipar területén körülbelül 50 százalékban, az építkezéseknél 55 százalékban, a mezőgazdaságban 40 százalékban állapították meg. A kongresszus irányelveinek teljesítése érdekében a jelenlegi ötéves terv hátralévő két éve alatt erőteljesen kell dolgozni a szocialista építés minden szakaszán. A Szovjetunió népgazdasága ma minden szükségessel rendelkezik a munka termelékenysége gyorsabb növekedésének biztosításához. Pártunk Lenin ügye nagy folytatójának, Sztálin elvtársinak a vezetésével elérte, hogy ma a Szovjetunió népgazdasága hatalmas technikai bázisra támaszkodik. Az ipar csupán a háború utáni években összesen több, mint 150 milliárd rubel, a közlekedés 50 milliárd rubel, a mezőgazdaság több. mint GO milliárd rubel összegben kapott új berendezéseket és gépeket. A munka megtakarítását és megkönnyítését, termelékenyebbé tételét ehetővé tevő berendezések és gépek r'a’itiat áradata évről-évre növekszik. A nehézipar — az egész népgazdaságnak és az ország hatalmának alapja — további fejlesztésének biztosítására ezután is minden módon fejleszteni kell a vállamoserőművek építését, hogy minden iparág, köztük a mezőgazdasági termelés is hatalmas energetikai bázissal rendelkezzék vil- lamosenergia formájában. V. I. Lenin rámutatott, hogy „a legújabb technika színvonalának meg felelő és a mezőgazdaság újjászervezésére képes nagyipar: az egész ország villamosítása.'' Tehát a legfon- osabb népgazdasági feladattal -kerültünk szembe, azzal, hogy olyan ütemben és mértékben vigyük élőre a villamosítást, hogy a vildamoserőmű- vek kapacitásának növekedése felülmúlja a gazdaság más ágai kapacitásának növekedését A munka termelékenysége további emelkedésének érdekei azt -kívánják, hogy jelentősen fokozzuk a komplex- gépesföés afikaílmazásá/t a termelésben, szem előtt tartva ezzel kapcsolatban, hogy ez ne csak a termelési ailiapfolyamatokra terjedjen ki, hanem minden közbeeső és mellék- folyama t.ra, amely gyakran több embert foglalkoztat, mini a termelési alapfolyamatok. A népgazdaság minden' ágában — az ipariban, a közlekedésben, a me- zőgazoaságlban — igen élesen vetődik fel a rendelkezésre álló -technika tel- jeséntékű kihasználásának kérdése. Gyakran akadnak nálunk olyan vállalatvezetők, sőt egyes iparágak vezetői, akiknek kezdeményezése egyoldalú jellegű. Lángol, amikor arról van szó, hogy -követeléseket támasztanak az állammal szemben a rájuk bízott objektumok technikai ellátása terén, de azután a legszervezetleneb- bül, gazdaságosság nélkül bánnak a megkapott technikával. Komoly igényekéi kell ezen a téren támasztani a szénipari és a faipari minisztériummal szemben. A széniparban 1954 .első negyedében éppúgy, mint az előző évben is, a sssé n k cm bá j nők és réselőgépek több, mint 40 százaléka a .szénrakodógépeknek körülbelül a fele, és a kőzetrakodógépeknek több, mint 30 százaléka nem működött. A faiparban a gépek és gépezetek 40 százaléka nem működik, mert hibás, ae üzemképes berendezéseket pedig nem használják ki teljes mértékben. Nem kielégítő módon használják ki több gépgyár berendezését sem. Kötelességünk, hogy az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban véget vessünk a berendezések és a gépek iránti hanyag magatartásnak. Gazdasági vezetőinknek, a mérnököknek, a technikusoknak, a művezetőknek, a termelés minden parancsnokának több gondot -kell fordítania a rendelkezésre álló technikára, minden lehető módon javítania kell a gépek kihasználását. A munka termelékenysége további gyors emelésének egyik fontos feltétele a tudományos és technikai eredmények széleskörű bevezetése az ipari és a mezőgazdasági termelésbe. Országunk népeit büszkeséggel töltik el a technikai haladás újabb óriási lehetőségeit feltáró szovjet tudomány sikerei. A szovjet tudósok nagy érdeme az atomenergia egyre fokozottabb felhasználása mind hazánk biztonságának megóvása érdekében, mind békés ipari célokra. (Viharos taps.) Még magasabbra kel emelni a tudomány és a technika által elért eredmények gyakorlati felhasználásának fokát, fokozná kell a tudomány és a tudományos szervezetek dolgozóinak kapcsolatait a termeléssel. Kétségtelen, hogy a szovjet tudósok újabb és fontos hozzájárulásukkal mozdítják elő hazánk hau-a-lmá- haik megszilárdulását, a társadalmi munka termelékenysége továbbeme- lése feladatának megoldását. (Taps.) Ilyenformán az a feladat, hogy a villamosítás alapján minden lehető módon tökéletesítsük a termelés toch dókáját, még jobban bevezessük a arm^’ééhen a tudomány és a technika vívmányait, szélesebb körben valósítsuk meg a komplex-gépesítést a termelés minden ágazatában, tökéletesebben használjuk ki a rendelkezésre álló gépparkot és berendezéseket, szigorúbban tartsuk be minden vállalatnál a termelési technológiai fegyelmet, minden lehető módon javítsuk a termelés minőségét. Népgazdaságunk technikai ellátottságának növekedése elváliaszfihatatla- n-uil összefügg a dolgozók kulturális és technikai színvonaléinak növekedésével, Nincs messze az az idő, amikor a városokban és a falvakban az egész ifjú nemzedék középiskolai képzettséggel kapcsolódik majd be a termelésbe. (Taps.) Több. minit kilencmillió munkás- és kolhoz-paraszt részesül évente különféle rendszerű továbbképzésben. A dolgozók szakmai kiképzésével -kapcsolatos munkában azonban még sok a kontárkodás és az állam által e célra fordított óriási összegeket korántsem használják fel mindig észszerűen. A minisztériumi és hivatali vezetők kötelessége, hogy vegyék a kezükbe ezt a nagy és fontos ügyet, hogy állandóan gondoskodjanak a dolgozók kulturális és technikai színvonalának további emeléséről. Nem lehet kivívni a munka termelékenységének komoly emelkedését az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban a termelés megszervezésének további javítása nélkül. Ebben bizonyos sikereket értünk ek Ennek ellenére a gazdaság több ágazatában és számos vállalatnál nem csekély szűk keresztmetszet akad, aminek kiküszöbölése lehetővé teszi a termelés lényeges kibővítését és a munka Itermelékenységének emelését Nagy jelentőségre tesz szert a mun kaerőtartalékok helyes elosztása. Köztudomású, hogy szovjet társadalmunkban bármilyen apparátus felépítésének egyedüli törvényes elve — a társadalmi munka gondos, észszerű, gazdaságos felhasználása. A minisztériumok és hivatalok azonban egyre-más-ra megszegik ezt az elvet, eltűrik az adminisztráció, az igazgatási apparátus felduzzasztását, ami kárára van a termelés fejlesztése érdekeinek,- Az adminisztrációs és igazgatási apparátus, a csökkentésére Hetit erőfeszítések ellenére, még mindig igen nagy. A közvetlenül a termelésben foglalkoztatott és az igazgatás és ellátás terén foglalkoztatott dolgozók számarányéit tovább kell módosítani — az anyagi termelés javára. A népgazdaság anyagi és technikai bázisának növekedésével, a dolgozók életszínvonalánák, politikai, kulturális és szakmai színvonalénak emelkedésével párhuzamosan növekednék a követelmények a munka- fegyelem terén. A lényeg az, hogy a szocialista munkafegyelemnek szükségszerű feltétele a felzárkózás a termelőmunka élenjáró példaképeihez, a munkatermelékenység, a minőség magas színvonalának elérése. Lenin a szovjet társadalom elvileg új tartalmú munkafegyelmére gondolt, amikor „az önállóság és kezdeményezőkészség" fegyelméről beszélt. Lenin nagy eszméit fényesen tükrözi az újítók, a termelésiben élenjárók mozgalma. Kétségtelen, hogy dicső kezdeményezőinknek a munkatermelékenység mindenoldalú emelése terén, elért sikereiből újabb ezrek és ezrek fognak tanulni, s az újítók és a termelésben élenjárók sorai napról- napra gyarapodnak majd. Ez egész gazdaságunk további fellendülésének egyik hatalmas forrása. (Taps.) Szocialista rendünk nagy előnye, hogy minden lehetőségünk megvan népgazdaságunk szigorú tudományos fejlesztéséhez. Közismertek a szovjet tervezési rendszer óriási eredményei, Éppen ezért még erélyesebben kell felszámolnunk tervezőmunkánk meglévő hiányosságait, amelyek gátolják, hogy teljesen kihasználjuk a tervezési rendszer összes előnyeit. Tervező szerveink a fő feladatok (Folytatás a 2. oldalon)
