Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

»54 MÁRCIUS 21 (NAPLÓ 7 A paksi járási tanács és a községi tanácsok „harca“ a kenyérgabonatermelés fokozásáért „A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok között a legalapve­tőbb az ország lakosságának mara­déktalan és zavartalan ellátása a leg fontosabb élelmiszerrel: kenyérrel, liszttel és tésztafélékkel, hogy soha többe ' ne fordulhasson elő zavar a dolgozók kenyérellátásában és ne is­métlődhessék meg az olyan helyzet, mint amilyen 1953. első félévében volt." — hangsúlyozta Hegedűs And­rás elvtárs, a Központi Vezetőség 1953 december 19-i ülésén. A paksi járási tanács mezőgazda- sági osztályára és a járás egynéhány községi tanácsa vezetőire nem igen lehet mondani, hogy megszívlelték Hegedűs elvtárs szavait. Hogy mi­ért? ... KEZDJÜK TALÄN A LEGELEJÉN A paksi járás tavaly mintegy 6000 hold kenyérgabonavetéssel maradt vissza. Ez azt jelenti, hogy most ta­vaszi búzával pótolni kell, illetve kel lene. A helyzet ugyanis az, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyán nem ismerik el ezt a hiányt. Huber Lajosné elvtársnő, a járás főagronómusa kézzel-lábbal kapálód- zi-k áz ellen, hogy a 3000 holdat is elvessék, ami egyébként a hiánynak csak 50 százaléka. Ezt azzal indo­kolja, hogy rossz volt annak idején a statisztikai kimutatás. Azt most pillanatnyilag nem igen lehet meg­állapítani, hogy a statisztikai kimu­tatásnak, vagy Hubernénak van-e igaza. Égy azonban biztos, mégpe­dig az: a paksi járásban kevés olyan vezető van, akit valóban érdekelne most az ország kenyerének biztosí­tása. Itt vagyunk a tavaszi búza vetésé­nek kellős közepén. Azt különös­képpen magyarázni sem kell, MILYEN KAROK származhatnak A KÉSLEKEDÉSBŐL, a tétovázásból, a huzavonából, Ha a járás nem teljesíti időben a tavaszi búza vetéstervét, 24 000 mázsa bú­zává! károsodik a dolgozó nép. Ez pedig nem kevesebb, mint egy egészévi kenyérellátása egy olyan községnek, mint például Paks. Node lássuk most a tényeket: A paksi járás szántóterületének túl nyomó része homokos. Már ezelőtt két héttel is lehetett volna szántani- vetni. A járás termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai dolgoztak is, vetették a borsót, a tavaszi iirpát és egyéb más munkákat végeztek, csak éppen tavaszi búzát vetettek legke­vesebbet. Március 16-ig a 3000 hold­ból mindössze 42 holdat. A járás egyik legnagyobb községében, Né- metkéren olyan káosz van a vetések körül, hogy nincs, aki el tudna raj­ta igazodni. A községi tanács elnök­helyettese, Hangya István elv­társ 59 olyan gazdát számolt meg, aki az ősszel nem teljesítette vetés­tervét. A község vetésterve pedig 100 hold. A tanácselnöknek az a véle­ménye, hogy ezt nem tudják teljesí­teni, mert csak olyané« nem vetet­tek kenyérgabonát, akiknek szántó- területe 1 vagy 2 hold. — Nem értem meg ezeket a ren­déleteket, Ostobaság olyan gazdát kötelezni tavaszi búza vetésére, aki­nek egy-két hold, vagy ennél jóval kisebb földje Van. Nem értem, hogy a járási tanács miért írt ki nekünk tavaszi búza vetéstervet. Itt minden gazda teljesítette az ősszel, ami elő van írva, — mondja a tanácselnök- helyettes. Tábori László elvtárs, a . járási ta­nács mezőgazdasági osztályvezetője pedig azt mondja: — Ilyen rendelet nincs is. Sőt azt írja a rendelet, hogy azokat, akik egy, vagy két hold szán­tónál kevesebb földdel rendelkeznek, nem lehet kötelezni kenyérgabona vetésre, lehetőséget kell nekik biz­tosítani, hogy saját belátásuk szerint termeljenek. Ellenben azt minden körülmények között biztosítani kell, hogy a község szántóterületének 35 százalékát kenyérgabonával vessék be. — így vélekedik Tábori elvtárs. DE MIÉRT NEM MAGYARÁZZAK MEG ezt a németkéri tanácselnöknek is. Miért nem adnak útbaigazítást ilyen tekintetben is munkájához? Miért tűri a járási tanács, hogy a 10 600 holdas határban egyetlen mezőgaz­dasági szakember sincs? Ez enyhén szólva felelőtlenséget jelent. Miért nem tisztázzák végre, hogy .melyik községben mennyi tavaszi búzát kell vetni. Törjék Ferencné, a mado- csai tanácselnök szemébe megmond­ta Tábori elvtársnak, hogy nem ve­tik el a 328 holdat, amit a járás „kiírt". A bölcskei mezőgazdasági előadó, Bénák elvtárs pedig fel­háborodva tiltakozik az ellen, hogy a községnek 460 hold hiánya legyen. Tehát nincs tiszta víz a pohárban. A járási tanács sem, meg a községi ta­nácsok vezetői sem, tudják, hogy tu­lajdonképpen hoi is a hiba, miért nem viszik a tavaszi búza vetőma­got Az egyik hiba az, tűrték a ta­nács vezetői annakidején, hogy 170 százalékra teljesítse a járás a szer­ződéses magtermelési tervet. Ez ter­mészetes, hogy a kenyérgabonavetés rovására megy. Márpedig azt hiszem senkinek sem tetszene, ha kenyér helyett napraforgóolajat, vagy rost- kendert kellene reggelizni. Természe­tes ezek termesztése is igen fontos. De mint Hegedűs elvtárs is leszö­gezte: „nem mehet a kenyérgabona termelés rovására.“ Ezt meg kell ér­teni a paksi járásban is mindenki­nek. Természetesen nem úgy, mint a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának egyik erre hivatott funkcio­náriusa vélekedik. „Nem érdekel! A terv, az terv! A járási tanács fő­agronómusa aláírta és majd felelős­ségre vonjuk, ha nem lesz teljesít­ve”, — így vélekedik M a r c z i Ti­vadar elvtárs. Az igaz, hogy a tervet teljesíteni kell, de AZ ILYEN MÓDSZEREK KAROSAK Tüzetesen meg kell vizsgálni a terv­teljesítés lehetőségeit, nem pedig nyi­tott kaput döngetni. Azt a termelő­szövetkezetet, vagy egyéni parasztot kell meggyőzni a kenyérgabona ter­melés fontosságáról, aki az ősszel csakugyan nem vetette el az őszi 'bú­zát, nem pedig azt kell agitálni, aki egyébként is túlteljesítette tervét. A párt legjobb népnevelőit és a közsé­gek élenjáró parasztjait kell mozgó­sítani annak kiderítésére. Az a mód szer semmiesetre se lehet eredmé­nyes, amit Madocsgn alkalmaz a községi tanács. Egymásután hívatják be a dolgozó parasztokat. Ez több­szörösen káros. Még azt is megaka­dályozza a tanács, hogy most a ta­vaszi munkák dandárjában, a dolgo­zó parasztok zavartalanul dolgozhas­sanak. A párt, az egész ország szeme most a falura tekint. Azt figyeli minden­ki: milyen harc folyik az ország ke­nyerének biztosításáért, az életszín­vonal emeléséért. S bizony majd a tavaszi munkák végén nem igen nyilatkoznak elismerően a paksi já­rási tanácsról, de a községi taná­csokról sem, ha továbbra is így „har­colnak” az ország kenyerének bizto­sításáért, ha majd annakidején! is­mét azt jelentik, hogy a paksi já­rás nem teljesítette tavaszi búzából sem vetéstervet. Pesti Erzsébet Vidámabb (esz idén az ozorai szüret Jól dolgozik a község termelési bizottságának szőlészeti szakcsoporttá I HAZÁNK TÁJAINAK / légszebb, •legjellegzetesebb szüreteit az ott idő­ző költők tették híressé. A fóti szü­retről Vörösmarty írt, a badacsonyi és tokaji szüreteknek hatalmas iro­dalma van. Most az ozorai szüret is bevonult áz irodalom történetébe, Il­lyés Gyula kiválóan sikerült drámá­jává!, az „Ozorai példával". A köz­ség DISZ fiataljai ápolják a nemes hagyományokat és az „Ozorai példa" egyes részleteit nemcsak saját falu­jukban mutatták be, hanem a kör­nyező községekbe is ellátogatnak ve­le. Ozora ma is híres bortermő vidék. A falu határában 429 hold szőlőterü­let vart. Az idős szőlöművelök, mint Hammerschmidt Károly 68 éves gazda, már valóságos mesterei a szőlőművelésnek és bórkezelésnek. Az elmúlt esztendőkben azonban Ozo rán is visszaesés következett be. Pusztultak a szőlők, á magas beadás és a szükséges védekező anyagok hiá­nya miatt nem szívesen foglalkoztak vele a gazdák, egyre csökkent ter­més. A mezőgazdaság fejlesztéséről sző­lő határozat és az új begyűjtési ren­delet megjelenése óta azonban Ozo- rán is más már a szőlő értéke. Most, hogy beköszöntöttek az első tavaszi napok, benépesedett az Alsóhegy, a Kört ély-völgy és a Vesszős völgyi PARTÉ Pl fis Útmutatást nyújt a mindennapi Dártmunkábae I szőlők is. A legtöbb gazdának most az a gondja, hogyan pótolhatná mi­előbb a tőkehiányokat. A gondosab­bak már télen beszerezték a szüksé­ges védőanyagokat és a szőlő neve­léséhez szükséges szénkéneget. Van­nak azonban, akik csak most men­nek a földművesszövetkezeti boltba, de most sem mennek hiába. Nincs hiány sem rézgálicban, sem szén- kénegben és ez igen megkönnyíti a gazdák dolgát. A tanácsnál csaknem mindennap megfordul valamelyik szőlőbirtokos. Eddig tizennyolccan jelentették be, hogy 20 százaléknál nagyobb mérvű pótlással mielőbb megkezdhessék a döntést és a bujtást ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT nagy jelentősége van annak, hogy Ozorán a termelési bizottságon be­lül jól működő szőlészeti szakosztály dolgozik. A szakosztály vezetőjéül ép pen a legtapasztaltabb szőlőbirtokost az öreg Hammerschmidt Ká­rolyt választották meg. Az ő egy- holdas szőlőjében az ezen a vidéken termesztett szőlőfajták csaknem hi­ánytalanul megtalálhatók. Igen szíve­sen bíbelődik velük Károly bácsi. A metszésnek nincs nagyobb mestere a faluban, mint ő. Ezenkívül jói ért a szőlőoltvány gyökereztetéséhez is, amit pedig nem nagyon alkalmaztak ezen a vidéken. A szőlészeti szak­osztály legfontosabb feladatának tart. ja, hogy a faluban széleskörben el­terjessze a jó szőlőművelési tapasz­talatokat. Ennek érdekében szakkört alakítottak, ahol az időszerű mun­I---~~ ,C1 ----_ sé rleteket végeznek. Az egyik sororc- következő feladat most, hogy a sző­lőkben és a házkörül lévő gyümölcs­fákat szakszerűen permetezzék. Eh­hez nagy segítséget nyújt a i/nce- he'.yi gépállomás, amely 3 gyümölcs- ía-permetezőt bocsájt a község ren­delkezésére. A termelési bizottság szőlészeti szakosztálya már kije.ölte azokat a hozzáértő embereket, akik a permetezőket kezelni fogják és gondoskodnak arról, hogy e-gyetlen gyümölcsfánál sem hanyagolják e! az ápolást. AZ ÜJ SZŐLŐK I ÉS GYÜMÖLCSFÁK I telepíté­ * 1 sét akadályozza az, hogy messziről kell hozni a csemetéket és oltványo­kat. Ezért a szőlészeti szakosztály tagjai elhatározták, hogy a községi tanács segítségével közős csemete és szőlőoltvány telepet létesítenek. Ez a telep szolgál egyúttal arra is, hogy kipróbálják azokat a gyümölcs- és szőlőfajtákat, amelyek eddig még nem honosodtak meg az ozorai ha­tárban, de valószínű, hogy itt jól megteremnének. 1 GAZDAGON GYÜMÖLCSÖZŐ munkát végez tehát az öreg Ham­merschmidt Károly és legjobb szőlő­gazda társai: Gogztola István, F ü I ö p Gábor, Nagy Mihály meg a többiek. Helyesen, okosan irányít­ják a szőlőkben folyó munkát és a most megkezdődő és késő őszig tartó szorgoskodásnak bizonyos, hogy meg­lesz az eredménye, vidám szüret kö­Belecskán már dicsérik a gépi munkát Id. Boda István, a pincehelyi gép­állomás egyik traktorosa nem tűnt ki különösebben. Belecska község határaiban részben az Uj Élet tsz, résziben pedig az egyéniek földjén dolgozott, és mint mondják az is elő­fordult, hogy az általa végzett mun­kában minőségileg kifogásolnivaló volt. Tavaly ősszel megbetegedett, kimaradt a traktoristák versenyéből. Kórházba került és a közelmúltban megoperálták. Mindenki úgy tudta, hogy egy darabig még lábadozni fog, nem ülhet traktorra. Későn köszöntött be a tavasz és az egyre erőre kapó Boda István a többi traktorossal együtt leste, mi­kor kezd már pirkadni a föld, mikor kezdhetik a munkát. Amikor pedig úgy látszott, hogy a homokos be- lecskei föld már alkalmas arra, hogy megkezdődjék a szántás, Boda Ist­ván nem bírta tovább a betegséget. Bement a gépállomásra és hiába ma^ gyarázták neki, hogy ne törje magát, ráér még lábadozni, traktorra ült. A körülmények kedveztek neki. A gép­állomás körzetében ő kezdhette meg az elsők között a szántást. Alig hasí­totta azonban ki az első barázdát, különös meglepetés érte. Hűtlen lett hozzá a traktor első kereke és el­gurult. A SZERELŐK DICSÉRETE — Hát ez hogy lehet, csodálkozott Boda István, pedig a szemlebizott­ság éppen az ő gépének járószerke­zetét vizsgálta meg és a javítást ki­elégítőnek találta. A hiba azonban, minthogy később kiderült, ott volt, hogy a szerelők örülve a dicséretnek, másodszor már hanyagul, felületesen rakták vissza a kereket. Ha babonás lett volna Boda Ist­ván, ez a rossz kezdés bizonyára el­vette volna a kedvét, ő azonban sür­gette a hiba kijavítását és mihelyt tehette, váltótársával együtt folytat­ta a munkát. Már az első naptól kezdve két műszakiban dolgoztak. így csütörtök reggelre 36 holdat szántot­tak fel az Uj Élet tsz-nek és mivel a tsz-nek ez elegendő a tavaszi ve­téshez, AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓK SEGÍTSÉGÉRE SIETTEK A jó teljesítmények melleit legin­kább az lepte meg Esztári István tsz elnököt és a gazdákat, hogy idős Bo­da István már nemcsak a nagy telje­sítmények elérésére törekszik, hanem minden erejével azon van, hegy mi­nél jobb minőségi munkát végez­zen, mintha csak a felületességet is kioperálták volna belőle. Pedig nem éppen a legjobb körül­mények között dolgoznak. Simon Mi­hály, a gépállomás igazgatója nem­régiben fentjárt Budapesten az élen­járó traktorosok kétnapos tanácsko­zásán és fel kívánt szólalni, hogy A JÖVŐBEN GONDOSKODJANAK JOBBAN A DOLGOZÓKRÓL Valóban ezen a téren ő ért már el jredményeket. A pincehe'yi gépállo­másnak jól működő üzemi konyhája van. A traktorosok télen fűtött szí­nekben dolgoztak és annak ellenére, hogy komoly helyiség gondjaik van­nak, meleg szobát biztosítottak a messze lakó traktorosaknak. Most a tavaszi munkák megkezdésénél azon­ban, nem voltak elég figyelmesek, így történhetett csak az meg, hogy Belecskán az Uj Élet termelőszövet­kezet biztosított ugyan megfelelő he­lyiséget a brigádszálláshoz, ezt még­sem rendezték be az első napokban. A szoba üresen állt és idős Boda Ist­ván váltótársával együtt a nehéz munka után istállóban volt kényte­len pihenni. Igaz, ebben ők maguk is hibásak, mert bár többször meg­fordultak a gépállomáson, csak a vontatósoknak, vagy a raktárosnak panaszolták el helyzetüket és nem szóltak azoknak, akik ebben a dolog­ban illetékesek. Becsületükre válik, hogy ilyen körülmények között is tel­jesítették, sőt túlteljesítették napi műszaknormájukat és jó minőségi munkát végeztek. IDŐS BODA ISTVÁN PÉLDÁJA bizonyítja,, hogy nem hiába fordul az ország földművesnópe fokozott vá- ' rakozással és szeretettel a traktoro­sok felé. A gépállomás dolgozói kö­zül egyre többen értik meg, hogy a későn jött tavasz fokozott erőfeszíté­seket kíván, mert gyorsan kell dol­gozni és ugyanakkor sokkal jobban, mint az elmúlt években. A Rákosi Mii vek dobozéi segítik a varsád i gép illőm ást A varsádi gépállomáson a téli gép­javítás megindulásakor még sok gon­dot okozott a gépek minőségileg tör­ténő kijavítása. A gépállomás dol­gozóinak sok nehézséggel kellett meg küzdeniök, mert egyrészről a javítás megkezdésekor nem állt rendelke­zésre elegendő alkatrész, másrészről nem voltak még a javítószínek* el­készítve. A gépjavítás sikere érdekében a Rákosi Művek kovácsoló üzemének dolgozói siettek segítségül. A segít­séget örömmel fogadták a gépállo­más dolgozói és nem is csalódtak szá­mításukban, mert a segítség ered­ményesen segítette elő a tavaszi mun kákrá való műszaki felkészülést. A Rákosi Művek dolgozói vállalták és teljesítették a hiányzó alkatrészek és anyagok elkészítését. Ezáltal bizto­sították, hogy a gépjavítás zökkenő- mentesen haladjon és a használt al­katrészek újjal cserélésével hozzá­járultak a minőségi javítás sikeré­hez. Ilyrnódan több mint 37 ezer fo­rint értékű anyagot adtak a gépállo­más részére, ami egyúttal ilyen ér­tékű önköltségcsökkentésnek felel meg. A gépállomás dolgozói a március 3-án megtartott szemlén beigazolták, hogy méltók voltak a segítségre, mert eredményesen használták fel azt. Miután a Rákosi Művek kovácsoló üzemének dolgozói a gépállomáson megszemlélték az eddigi eredménye­ket és annak elősegítésére a helyszí­nen is tettek javaslatokat, újabb megállapodás született. A megbeszé­lés eredményeképpen a Rákosi Mű­L atiküfözh etet len az ogitádéi vek dolgozói vállalták, hogy további segítséget nyújtanak a gépállomás­nak egész éven keresztül. Ennek ér­dekében versenyszerződés lép ér­vénybe, ami a gépállomás részére nyújtott segítség ellenében a gépál­lomás terveinek jóminőségben, határ­időre történő teljesítését, illetve túl­teljesítését célozza. A gépállomás dolgozói a kijavított gépekkel már indulnak a tavaszi munkák végrehajtására, ami a Rá­kosi Művek dolgozóinak segítségévei újabb eredmények kiinduló forrása, így indulnak harcba a Rákosi Mű­vek dolgozói a varsádi gépállomás dolgozóival a mezőgazdaság termés­hozamának em léséért, a munkás-pa­raszt szövetség megszilárdításának ta iáján újabb eredmények felé. Tőke János 1./

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom