Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-20 / 67. szám

2 NAPCÖ 1954 MÁRCIUS 80 A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak eredményei Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásai alkal­mából alakult központi választási bi­zottság közleményt adott ki az 1954 március 14-i választások eredmé­nyeiről. A közlemény megállapítja, hogy a központi választási bizottsághoz va­lamennyi kerületi választási bizott­ságtól beérkeztek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásairól szóló végleges adatok. Az említett adatok alapján megállapították, hogy a vá­lasztójogosultak összlétszáma 120 millió 750 ezer 816, közülük a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának válasz­tásain 120,727.826-an, azaz a válasz­tójogosultak 99.98 százaléka vett részt. A szövetségi tanács választókerü­leteiben a kommunisták és párton- kívüliek népi tömbjének jelöltjeire 120.479.249-en szavaztak, azaz a sza­vazók 99.79 százaléka. A jelöltek el­len szavaztak 247.897-en. „A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának választá­sairól szóló rendelkezés“ 88. cikkelye alapján érvénytelennek minősítettek 680 szavazólapot. A n inzetiségi tanács választóke­rületeiben a kommunisták és párton- kiviiliek né")1 tömbjének jelöltjeire szavaztak 120,539.860-an, azaz a sza­vazásban résztvett választók 99.84 százaléka. A nemzetiségi tanács je­löltjei ellen szavaztak 187.357-en. A „Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés" 88 cikkelye alapján érvénytelennek mi- n ' “teli 609 szavazólapot. A központi választási bizottság közleménye a továbbiakban részletes adatokat tartalmaz a szövetségi ta­nács és a nemzetiségi tanács válasz­tásairól az egyes szövetséges köztár­saságok szerint. A közlemény megállapítja továbbá, hogy az autonóm köztársaságokban, az autonóm területeken és a nem­zetiségi körzetekben a nemzetiségi tanács választásain a 9,534.150 vá­lasztó közül 9,532.571-en szavaztak, azaz az összes választók 99.98 száza­léka. Ezekben a kerületekben a kommu­nisták és pártonkívüliek népi tömb­jének jelöltjeire 9,503.807-en szavaz­tak, azaz a szavazásban résztvett vá­lasztók 99.69 százaléka. Az autonóm köztársaságok, autonóm területek és nemzetiségi körzetek nemzetiségi ta­nácsi jelöltjei ellen szavaztak 28 ezer 722-en. „A Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés“ 88. cikkelye alapján ér­vénytelennek minősítettek 42 sza­vazólapot. A központi választási bizottság — mondja a közlemény — megvizsgálta külön-külön minden egyes választó- kerület anyagait és „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés“ 38. cikkelye alap­ján mind az 1347 választókerületre vonatkozólag lajstromba foglalta a szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjai­nak megválasztását. A közlemény befejező része a szö­vetségi tanácsba és a nemzetiségi ta­nácsba megválasztott küldöttek név­sorát tartalmazza. A külpolitika hírei MOSZKVA Március 18-án a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában megkez­dődött a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának XIII. teljes ülése. N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke azokról a feladatokról tartott beszámolót, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága teljes ülése által „az ország ga­bonatermelésének további növelésé­ről, valamint a szűz- és parlagon ha­gyott földek tcrmővétételéről" ho­zott határozat végrehajtásával kap­csolatban a szakszervezetekre hárul­nak. MTI Mint a Reuter hírügynökség közli, Dag Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára csütörtökön este Londonban móndott beszédében sürgette, hogy „valamennyi nagyhatalomnak — be­leértve a kommunista Kínát is, — az ENSZ tagjává leéli válnia.“ Hammarskjöld a továbbiakban hangoztatta: „Nem szabad megen­gedni, hogy a genfi értekezlet ku­darcba fulladjon, ha nehézségek me­rülnek feL." Hammarskjöld végül hangsúlyozta, hogy a genfi értekez­let „új lehetőséget nyújt az ENSZ tagállamainak." Olyan szellemben kell ehhez a lehetőséghez közelíteni — mondotta, — „amely elfogadja és tiszteletben tartja a nemzetek széles különbözőségének tényét.“ PEKING Kínában 235 millió lakosú terüle­ten már megválasztották a helyi né­pigyűlések képviselőit. Ez a terület több. mint 87 ezer hsziangot (több falut magábanfoglaló közigazgatási területet) és törvényhatósági körze­tet ölel fel, vagyis az összes hszian- gok és törvényhatósági körzetek 40 százalékát. BERLIN Héuss, bonni államelnök Adenauer javaslatára Peter Pfeiffer, volt náci diplomatát az elmúlt napokban nagy­követté és Nyugat-Németorszóg ENSZ-beli megfigyelőjévé nevezte ki. Pfeiffer kinevezését nemcsak ha­ladó körökben fogadták felháboro­dással, hanem az amerikai képvise­lőhöz tagjai körében is. Pfeiffer 1934-től 1938-ig a hitleri Németország párisi nagykövetségén, majd 1938-tól 1940-ig a római nagyr követségen követségi tanácsosként működött. 1941—42-ben algíri német, főkonzul volt. BERLIN Adenauer, aki nyolcnapos görög- országi látogatása befejeztével csü­törtökön továbbutazóit a török fő­városba, szerdán Athénben sajtóér­tekezleten kijelentette: „Ha Francia- ország várakozásaink ellenére nem ratifikálná az európai védelmi közös­ségről szőlő szerződést, akkor más eszközökkel kell gondoskodni Euró­pa védelméről." A „Deutsche Woche" című mün­cheni lap közlése szerint Adenauer megígérte Papagosz görög miniszter- elnöknek, hogy hamarosan német katonai szakértőket és kiképzőket küld Görögországba. PARIS A „l'Hu/manité" jelentése szerint s tuniszi kommunista párt nyilat­kozatot bocsátott ki a tuniszi diákok március 13-i tüntetésével kapcsolat­ban, amelynek során három embert megöltek, sokat megsebesítettek és számos tüntetőt letartóztattak. KAIRO A kairói rádió jelentése szerint Szaud-Arábia egyiptomi nagykövet­sége nyilatkozatot tett közzé, amely­ben az áll, hogy Szaud-Arábia kor­mányának olyanirányú állandó erő­feszítései ellenére, hogy kivívja a buraimi oázissal és egyéb határkér­désekkel kapcsolatos viszály békés megoldását, az említett oázisban lévő angol tisztviselők és katonák tovább­ra is rendszeres támadásokat hajta­nak végre és lövöldöznek, aminek következtében március 17-én egy arabot megöltek. Szaud-Arábia kor­mánya követeli az említett oázisban lévő angol tisztviselők és katonák • ilyen cselekedeteinek megszüntetését. | Az ENSZ európai gazdasági bizottságának ülésszaka Genf (TASZSZ) Az ENSZ európai gazdasági bizottságának március 18-i délelőtti ülésén ismét megtárgyalták a külkereskedelem fejlesztésébe alakult albizottság munkájának kérdését. A megbeszélések eredményeiként a Szov­jetunió és Anglia küldöttségének si­került e kérdésekkel Kapcsolatban közös határozattervezetet kidolgozni., amelyet az ■ ülésszak egyöntetűen el­fogadott. P. N, Kumikin. a Szovjetunió kép­viselője azt a kívánságát fejezte ki, hogy ez az eset, — amely az ENSZ európai gazdasági bizottságának tag­iéi részéröl az együttműködésre és kölcsönös megértésre irányidó törek­vést tükrözi, — precedenssé váljék a bizottság további munkája szem pontjából. Ezután az ülésszak folytatta az Európa gazdasági helyzetével foglal­kozó szemle megvitatását. Kutas Imre, Magyarország képvise­lője rámutatott a szemle lényegbevár gó hiányosságaira. A. Gurinovics, a Bjelontsz Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője kiemelte, hogy a szemle tanulmányo­zása és a szemléhez csatolt melléklet áltál idézett statisztikai adatok össze­hasonlítása során feltétlenül olyan következtetést kell levonni, hogy 1953-ban több nyugateurópai ország gazdasági helyzete rosszabbodott. Tovább tombol a harc Dien Bien-Phuért Paris (MTI) Hírügynökségi jelen­tések szerint Dien-Bien-Phu francia és zsoldos helyőrsége körüli egyre szorosabbra fűződik az ostromgyűrű, A néphadsereg ostromágyúi jófor­mán szünet nélkül összpontosított tűzzel árasztják el az erődítménye­ket Az ötnapos csata során lelőtt, vagy a repülőtereken szétrombolt fráncia repülőgépek száma már har­mincötre emelkedett. Párisi francia lapértesülések sze­rint másodízben történt a csata kez­dete óta, hogy a néphadsereg főpa­rancsnoksága visszajuttatott Dien- Bien-Phu parancsnokságának hatvan sebesült francia hadifoglyot. Az ostromlott erőd két repülőtere különben állandóan tűz alatt áll. Hármas ikrek Szarvason A szarvasi szülőotthonban hétfőn délután Súlyán Jánosné szarvasi asszony hármas ikreket szült, két fiút és egy leányt. A Vöröskereszt és az MNDSZ helyi szervezete sok aján dékkal kedveskedett az anyának és gyermekeinek. A gyermekek életké­pesek. A szülőotthonban nagy gon­dossággal ápolják a kicsinyeket. KULTÚRVERSENY UKRAJNÁBAN Szovjet-Ukrajna tehetségekben gazdag ország. Ez különösen a nem­rég megtartott Ukrajna és Orosz­ország újraegyesítésének 300. év­fordulója alkalmából rendezett kül- túrverseny bemutatóján mutatkozott meg. Ukrajna minden részéből több, mint ötezer énekes, táncos, zenész és szavalóművész érkezett Kievbe a kultúrverseny színhelyére. A kul- túrverseny szereplői munkások, pa­rasztok, egyetemi hallgatók, agronó- musok, tanítók voltak. Az ukrán köz­társasági kultúrverseny olyan nagy érdeklődést keltett, hogy a színhá­zak nem tudták befogadni a nagy­számú közönséget. A kievi televíziós központ a város lakosságának kí­vánságára televízióra vette fel az összes műsorszámokat. A műsoron 136 kórus, 87 táncegyüttes, 42 zene­kar és többszáz szólista szerepelt. A verseny 10 napos időtartama alatt a szereplők kiváló felkészültségről, magasfokú művészetről tettek tanur Ságot. A képen: T. Kosztyenko, J. Zalevszkája és R. Karpman, a kievi or­vostudományi főiskola hallgatói a T. G. Sevcsenko opera- és balettszin- ház műsorát nézik a televíziós készüléken. A japán kormány törvényesíti a kábítósserkereskedelmet Peking (TASZSZ) Az „Uj Kína“ hírügynökség jelenti: Tokiói jelentésék szerint Japán, amely a háború előtt az egyik leg­hatalmasabb kábítószerexportőr volt, áprilisiban ismét megindítja az opiumkereskedelmet. A japán szocialista ügyek minisz tériuma úgynevezett „ópiumtörvény­tervezetet“ dolgozott ki, amely en­gedélyezi a máktermelést, valamint az ópium behozatalát és kivitelét. Ez a törvénytervezet a parlament jó­váhagyása után április 1-én lép élet­be. II. Sztániszlávszkij tanult amei- ningeniek valóságkereséséből, hatott rá Reinhardt és Craig megszokott sab­lonokból, régi, roskatag tradíciókból való kiábrándultsága, formakeresé­se, de merőben más utakat keresett a rendezés alapvető feladatainak megfejtésére. Ennek lényege: a mű eszméjét és cselekményét feldolgozó komoly és elmélyedő munka, amely ugyanilyen komolysággal foglalko­zik a rendezés során a színésszel, a színész alkotómunkájával is. A nagy orosz realisták művésze­tén felnőtt Sztániszlávszkij feltétlen híve volt a társadalmi haladásnak. A színmüvészetet teljes mértékben ennek a haladásnak, az emberek nevelésének szolgálatába állította. Számára elképzelhetetlen volt, hogy a színész, rendező vagy bárki más színházi ember munkáját ne hassa át a színház feladatának mély esz­mei átérzése, mint olyan művészeté, amelynek a nézővel szemben igen komoly nevelési feladatai vannak. Ebből a felfogásból fakad Sztánisz­lávszkij alapvető követelése a színi­élőadásokkal kapcsolatban — és ez vonatkozik a szerzőre, színészre, ren­dezőbe, s a színház bármely egyéb művészére egyaránt —, hogy mun­kájuknak melyen gondolattal telitett- nek kell lennie. A középpont, az írott mű eszmeiségének legfőbb ki­fejezője a színész, aki — a rendező­ve] együtt — nem „tolmácsa“ az írónak, hanem alkotótársa, aki egyé­niségével, élettapasztalatával, mű­vészi elképzeléseivel, mondanivaló­jával nemcsak alátámasztja, kitere- bélyesíti, kivirágoztatja az író el­képzelését, hanem azt a mű eszmei mondanivalója érdekében ki is egé­szíti. Rendezői munkásságát annak a célnak elérésére vetette latba, hogy a szerep-kialakítás és a ren­dezés során nem a közvetlenül köny- nyen elérhető közelségben kínálkozó feladatokat kell megoldani, hanem felszínre kell hozni a darabban, a szerepekben rejlő, valóban művészi munkát kívánó lehetőségeket. A szín­padi mű eszmeiségének, a ,.tanul­ságnak“■ kibontása csak a szerves, valóságos élettel egyenértékű átélt ‘színészi alkotással lehetséges. „Csak SZTÁNISZLÁVSZKIJ NYOMÁBAN Irta: POLGÁR ISTVÁN, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője annyit kell elérnie és semmi többet művészetünknek — mondta Sztánisz­lávszkij, — hogy a vakok lássanak és a süketek halljanak.“ A gondolati tartalmat, eszmeiséget sugárzó színészi átélés elérésére Sztániszlávszkij alkotói módszert dolgozott ki: Ez röviden és leegysze­rűsítve: a színészt cselekedtetni kell a színpadon a szerep célja felé, az eszmei mondanivaló érdekében. Te­hát ne azt mondjuk neki: légy szo­morú ... itt most vidám ... szeresd jobban a gyerekedet... gyűlöld szen­vedélyesebben az ellenséget..: stb., hanem: cselekedj most úgy, mintha a szerepbeli XY volnál, XY céljai­nak megfelelően. A cselekvések he­lyes ■ logikája átéltséghez és valódi érzésekhez vezet. „Ha valóban he­lyes valamit cselekedni, akkor érez­ni sem lehet másképpen“ — mon­dotta Sztániszlávszkij, aki így új, materialista megvilágításban látta a színész alkotó folyamatát. Kedrov, Sztániszlávszkij tanítványa így ír erről: „Az új, amit Sztániszlávszkij- nák az élet sugalmazott, az volt, hogy az embert nem úgy kell nézni, mint egy elszigetelt, önmagába zárt egyéniséget, hanem mint társadalmi ényt, elválaszthatatlan kapcsolatban a környező világgal. At ember lé­nyének ebből a helyes materialista felfogásából eredt egy másik, mű­vészetünkre nézve nem kevésbbé fontos következtetés, amely abban rejlett, hogy a színész színpadi él­ményeit tápláló gyökereket nem az alakított személyen belül kell keres­ni, hanem azon kívül, a környezet­tél való kapcsolataiban és kölcsön­hatásában, mivel az a rész, amely az emberben él, csak akkor virulhat igazán, ha kívülről kap éltető erői.“ Mit jelent ez? Sztániszlávszkij a cse­lekvésben látta meg azt az erőt, amely képes felkelteni az ember ér­zéseit, gondolatait. A cselekvést pe­dig az ember külső környezetével való kölcsönhatásában látja. A leg­főbb: a cselekvés logikája. Az átélés, itlényegülés alapja pedig: a színész magáévá teszi egy idegen szeméin cselekvésének logikáját; — hogy ho­gyan cselekszik az az ember abban az esetben, s miért kell úgy csele­kednie. A színész akkor, érti meg valóban a színpadi alak jellemét, ha ezt a cselekvési logikát tökéletesen magáévá teszi. Lám Sztániszlávszkij rendezői módszerét vizsgálva, az ember mind­untalan a színész alkotási módszeré­re bukkan. És ez nem véletlen. — Sztániszlávszkij — mint már emlí­tettem, — a színész alkotását, a szí­nésszel való munkát tekintette a színházművészet középpontjának. Ez­zel komoly pedagógiai munkát is rótt a rendezőre. Ami nem könnyű. Különösen, ha meggondoljuk, hogy színészeink legtöbbje pályáján az önmutogató ripacskodásnak, üres, lélektelen rutinnak, szürke naturaliz­musnak micsoda skáláját futotta be. — a burzsoá színházüzlet kénysze­rítő hatására. Sztániszlávszkij munkaclvci cs módszere alapján dolgozik — vagy legalábbis próbál dolgozni —• ma már minden haladó rendező nem­csak a Szovjetunióban, hanem a népi demokratikus országokban is. Sőt a nyugati országok rendezői kö­zül is a haladnak e módszer szerint vagy legalábbis efelé tapogatózva al­kotnak. (Az olasz Vittorio de Sica, Rosellini, De Santis, Latuada film­jei, az angol Oliwier „Hamlet’‘-je, stb.) A mindennapi színházi gyakorlat egyre jobban igazolja: újtípusú, szo­cialista realista előadást polgári ren­dezéssel nem — kizárólag szocialista realista módszerrel, Sztániszlávszkij módszerével lehet produkálni. Re­ceptet természetesen nem ad Sztá- niszlávszkij a rendező kezébe, de iránytűt igen, amelynek segítségé­vel ki-ki a maga tehetsége szerint bogozhatja, bontogathatja ki egy darab eszmei mondanivalóját és ál­líthatja a színészi alkotást az iro­dalmi mii és az eszmei mondanivaló szolgálatába. .Ugyancsak nehéz volna e helyen a rendezés munkáját, részleteiben bon­colgatni attól kezdve, amikor a ren­dező elolvassa a darabot, addig, amíg a bemutatón a függöny felgördül. Vázában ez a munka körülbelül ilyen: 1. A rendező személyes mun­kája a darabbal, — Többszöri olva­sás után a darab eszmei mondani­valójának megállapítása. Ez eszmei mondanivalót szolgáló és ellene irá­nyuló cselekvések felvázolása. Min­den egyes szereplő az egész dara­bon végighúzódó törekvési vonalá­nak megállapítása. A darab műfaji és minőségi értékelése. Esetleges dra­maturgiai változtatások; munka a szerzővel. 2. A rendezőnek a színészekkel való közös munkája. Ez három réez- bői] áll: a) Asztal melletti darab, és szerep elemzés. Ennek ’porán a é*iné- sz.ok a rendező irányítása meWtett' vé­gigcsinálják arat. a murikaifc%a:miaibof, amelyet a rendező miár a darabon an­nak oftvaeása után etaégwW. b) 'Pró­bateremben való munka. Iibt a rendező a. «wtóázefoet a kiielemaejtit ^zerrbptlö- rdkvéeek kzeriimt esctokedtelii. Sokszor nem is ragaszkodva az Írói szöveg­hez, csak árra ügyelve, hogy a kü­lönböző bi y.iyz>eibelk Beik mngféljiőlín lo­gikus csoiHkvés a szerves, a va!óságoo étert!eJ tegyen áthatva.: 'eV' Munka a színpadon, — A tatkor a' rendező az ■gyes jelewtek-et szétbontva, elkép- öltetoivdl fűszerezve»' meg- fn' d'ő ritirnnr,!. és kép szer ő ségéi bizito- sií'tiva szilipailra teszi át és előadáséi je@ecep.it i. 3. Munka a darab ' színre- hozásánál segítséget nyújtó több’ művésszel. (Díeztet, jeHimez, tervező, vet, világosítóval, technikai szeméty- zeteeil. eííb.) Meg keli! még jegyezni, hogy a bemutefó után' a rendező mun kájártak még nincsen vége.-' Köteles az etiftadúsok taipa siztototai stopján a iMod’Uikeibkait, napről-napra tovább fejleszteni. csiszolni. Mindaz, am it Sztániszlávszkij alapján a rendezés elviségéiröl, aiz iro­da Imi műnek a mii eszmei mondani- vailiőja. «izeräinitii «pzinipaidirá állításáról, vakt,minit a« ötiálllóan alkotó rende­zőről írtam, remélhetőleg , segíti eb oszlatni a htíyteflten, ctovult elképze­lés,ebeit, Teranészeitieeein nem mindet. E cikk betölti hivatását, ha a színház rendezői ’ munka iránit, érdeklődő kö­zönséget elkerült, nagyvonalakban- *i-. jékozttoitnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom