Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

1954 MÁRCIUS 12 NAPLÓ 3 PA RÍ ÉS PARI ÉPÍTÉS A btátaszéki nj párlvpxpíospj» célul tűzte a iiépnevclőiiiunka mo^javiláiál Nemrégiben (ártották meg a báta- széki alapszeri.'ezetfoen a pártveze­tőség újjáválasztó taggyűlést. A párt tagok olyan alvtársakat javasoltak a pártvezetőséjgbe, akiket szeretnek, s akiik képeseik az egyre növekvő feladatok sikeres végrehajtása érde­kében mozgósítani az egész párttag­ságot, s raj tu]í keresztül a pártonkí- vüli dolgozó ; tömegeket is. A meg­választott új pártvezetőség érzi fele­lősségét, s igyekszik is a párttagság bizalmára rászolgálni. Azelőtt még megtörtént, hogy egy-egy vezetőségi tag elmaradt a vezetőségi ülésről. Ma már azonban az eddig megtartott 2 'vezetőségi ülésen valamennyien resztvettek. s a funkció elosztások 'után á taggyűlés határozata értel­mében meghatározták azokat a leg­fontosabb teendőkét, amelyeknek (.végrehajtására mozgósítaniuk kell a ; párttagságot. Különösen fontos fél adatuknak tartották a Köziponti Vezetőség. a párt mépn^velő munkájának megjavításáról szőlő határozatának érvényesítését. A határozat tanulmányozása során jtjjégéjrtiettéii, hogy „Népünk minél . nagyobb rétegének-- tevékeny részvé­tele ká szocializmus építéséből, nem érhető el anélkül, hogy pártunk nap mint nap ne, folytatna harcos, poli(- tikaí; nevelő munkát a tömegek kö­zött.“ Ennél a (munkánál az új pártveze- tőségnek eilsősorban is arra kell tö­rekednie, hogy a népnevelő hálóza­tot piegszalárdítsa, kiszélesítse. En­nek érdekében miután a pártcsoport bizalmi hálózatot is újjászervezték, fokozottabban támaszkodtak rájuk. Bevonták őket a népnevelőik segíté­sébe, irányításába, mozgósításába is. Ennek hatása már az első népnevelő értekezleten is megmutatkozott. Sok­kal több népnevelő gyűlt össze, mint azelőtt. A szervezési feladatok mellett, azonban a tapasztalatokból is tudta az új pártvezetőség, hogy elsősorban a népnevelőmunka színvonalnak megjavítása és helyi jeligének kialakítása a leg­döntőbb feladat. A Központi Veze­tőség határozata js kimondja: „Fa­lusi pártpolitikai munkánk egyik leg fontosabb feladata, hogy, a mezőgaz­daság fejlesztési prográmmjáért lel­kesedő, tapasztalatokban gazdag, tér melésben élenjáró agronómusökat és köaépparasatokat nyerjünk meg a Programm propagálóiként. A párton kívüli népnevelők hálózatát minde­nekelőtt a paraszti felemelkedésért, a mezőgazdaság hatalmas fejlesztési prográmmjáért szívvel-lélekkel harc ra kész dolgozó parasztokból kell ki­építeni. Ez egyúttal falusi pártszer­vezeteink megerősítésének is legbiz­tosabb, legjárhatóbiri útja.“ Az új pártvezetőség éppen a fenti fontos feladat sikeres végrehajtása érdeké­ben fordít nagyobb gondot a nép- nevelőmunka színvonalának emelése érdekében. Tapasztalatiból tudják, hogy Bátaszéken is vannak olyan kiváló dolgozó parasztok, mint B í- ró Pál, Pa p p Sebestyén, P a p p János és a többiek, akik munkájuk­kal, magatartásukkal, példamutatá­sukkal már eddig is bebizonyították, hogy jó hazafiai országunknak. A pártszervezet eddigi népnevelő -mun­kája azonban nem biztosította elég­gé azt, hogy közelebb kerüljenek a párthoz és legnagyobb kitüntetés­ként a -párttag megtisztelő címet is elérhessék. Eddig ugyanis a népne­velőmunka jóformáin nem állt más­ból, mint hogy a népnevelők kimen- ve a dolgozó parasztok közé, elmon­dották, hogy miért kell többet ter­melni, de egyéni bajaikkal, egyéni sérelmeik orvoslásával nem sokat törődtek. Az új pártvezetőség arra neveli a pártcsoportbizalmiakat, a népne­velőket, hogy sokka! többe’ törődjenek a dolgozó parasztok egyéni problémáival, egyéni sérelmeivel is, s ezt a népne­vei őérteikezieteken, ’ taggyűléseken vessék el, hogy a megfelelő intéz­kedéseket a pártvezetóség meg tudja tenni. A Központi. Vezetőség hatá­rozata is célul tűzi ezt: „A dolgozóik­ról való fokozott gondoskodás azt a feladatot állítja pártbizottságaink és pártszervezeteink elé, hogy ele­venítsék fel az úgynevezett „apró­munka" rendszeres végzését. Legye­A ruházati' iparban javában folyik a tavaszi modellek gyártása. Textil­gyáraink igyekeztek a lódenkabátok anyagát is változatossá tenni, tavasz­ra megjelennek a kockás lódeinfeabá- tok, valamint egyre nagyobb szám­ban szerepelnek az Ízlésesebb tweed kabátok. Sok fazonban és színben készítik a tropikál női szövetruhákat. A ka­sba szoknyák mellett tweedből is készülnek szoknyák, amelyekhez egy színű blúzokat és divatos egyszínű, egyenes, magasszabásU mellényeket varrnak. A ruhák és a szoknyák ál­talában sima, egyenes vonaluak. Tavaly a debreceni ruhagyárban készültek az egyszínű női vászon- ruhák. Az itt gyártott mennyiség azonban kevésnek bizonyult és az új n-ek élharcosai a jogos sérelmek, pa­naszok gyors és hatékony orvoslá­sának, a helyes kezdeményezésnek, javaslatok felkarolásának.“ E foglal­kozás eredményeképpen a bátaszéki alapszervezetnek , is az első gyümöl­csök kezdenek érni. Az egyik párt- csoportbizalmi, Beck András elvtárs például -már felvetette, hogy van a pártszervezetnek egy 78 éves tagja, Till György elvtárs, aki igen nehéz helyzetben van, segíteni kellene raj­ta, mert eddig a tanács nem sok gondot fordított reá. A pártszervezet vezetősége mindjárt meg is bízta a tanácsot, vizsgálják felül Till elv­társ helyzetét és a megfelelő intézke­dést tegyék meg. Ez természetesen még csak az első lépés, amelynek nyomán váriba tej, hogy egyre inkább kibontakozik a pártonkivüli dolgozó parasztok kezdeményezése javaslata, természetesen a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat sikeres végrehaj­tásával s a III. pártkongresszus tisz­teletére indult versenymozgalom ki- szélesítésével kapcsolatban. Ezt a célt szolgálják a most tartandó kis- gyűlések is. Eddig már mintegy 26 kisgyűlést tartottak, s a legutolsó­kon megemlékezték Sztálin elvtárs halálának egyéves évfordulójáról is. A továbbiakban az új pártvezetőség a megválasztott küldötteikkel tartat­nak kisgyűléseket, hogy a pártérte- kezletre a küldöttek megfelelően fel készülve tudjanak megjelenni. El­mondhatják majd a falu dolgozói­nak véleményét a pártszervezet mun Icájáról, tolmácséin! tudják azokat a hasznos útmutatásokat, melyeket a további munkákhoz a dolgozó pa­rasztok adnak. szezonra már a soproni ruhagyárban is varrnak egyszínű vászonruhákat. A sportszerű öltözködés kiegészítő­jeként változatos anyagokból zsebes, kihajtós, zippzáras sportingeket hoz­nak majd forgalomba. A férfiing gyártásánál a szovjet tapasztalatok alapján bevezetett új szervezési módszer tizennégy százalékos terme­lékenység emelkedést eredményezett s így a fokozottabb igényeket mind­inkább ki tudják elégíteni. Ruházati iparunk ebben a negyed­évben közel háromszor annyi női ka­bátot és gyermekkabátot, mégegy- szeramnyi fiúruhát és gyermekfehér­neműt, jelentősen több női ruhát és férfi inget gyárt, mint tavaly az év első három hónapjában. Viiltozavo$abb, ízlésesebb modellekkel készül a tavaszra a ruházati ipar — A pártkongresszusra kezdeményezett versenyben Hogy ész vezet A közelmulíban, amikor Hőgyészen tanácsülés volt, a dolgozó parasztok egymást versenyre fyűvták az­zal a célkitűzéssel, hogy az állam iránti kötelezettsé­gük első negyedévre eső részét, április 18-.ig, a III. pártkongresszus napjáig teljesítik. Ennek alapján ver­senyre hívták előbb a gyönki járást, majd a megye összes dolgozó parasztjait. A hőgyésziiek becsületükhöz méltóan állják is szavukat. Az általuk kezdeménye­zett versenyben ők vezetnek. . A begyűjtésben elért jó eredményért február második féltben a . Tolnamegyei Tanács vándorzásziója a hőgyésziiek jó munkáját di­csérte, — dicséri ma is. A begyűjtési versenyben sok dolgozó paraszt kitűnt. Erdős Boldizsár 10 'holdon gaz­dálkodó dolgozó paraszt például a kongresszus tiszte­letére azt vállalta, hogy a kongresszus napjáig félévi baromfibeadiását teljesíti. Vállalását határidő előtt tel­jesítette, mert március 5-ig egészévit 60 százalékban teljesítette. De különösen kitűntek... Csákvári Mártonné 3 holdas dolgo­zó parasztasszony, aki már egészévi baromfibeadását és félévi tojásbe- adását teljesítette Indich György ugyancsak 3 holdas paraszt, szintén egészévi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségének eleget tett Trick Károlyné élenjáró dolgozó pa­rasztasszonyt unokája is elkísérte a begyüjtőhelyre, ahol egy 15 kilós pulykát adtak át, s ezzel egészévi baromfibeadásának eleget tett. Vállalásuk egyetlen pontját sem teljesítették a Bonyhádi Cipőgyáriak február hónapban Különösen a III. dekádban bon­takozott ki nagy versenylendület a Bonyhádi Cipőgyárban a február havi terv teljesítéséért-, az adott szó valóravál t ásáért. Értünk is el ered­ményt a mennyiségi terv teljesítésé­nél, közel 106 százalékra teljesítet­tük legutóbbi dekád tervünket. Ha azonban az egész hónapban végzett munkánk eredményeit néz­zük, megállapíthatjuk, hogy vállalá­saink egyetlen pontját sem voltunk képesek teljesíteni. Február havi tér vünket nem tudtuk teljesíteni és a műszaki hibamentes termékünk 62.25 százalék volt. Lemaradásunk oka az áramkorlátozás miatt bekövetkezett kiesés, s a modellváltozások. Ko­moly nehézségeink voltak láncsza­kadások miatt is. Kiesésünket rész­ben még az az ok is előidézte, hogy aljaüzemi futószalagjaink lemarad­tak és így a tanüzemi dolgozókat kellett a futószalag mellé beállíta­nunk, ami szintén gátolta mennyi­ségi tervünk -teljesítését. A fenti nehézségek mellett azon­ban mozgalmi «-szerveinken keresz­tül minden lehetőséget megragad­tunk arra, hogy a kongresszusi ver­senyt fokozzuk és az idevonatkozó feladatainkat végrehajtsuk. Az egyé­ni és párosverseny kibontakozása és megszilárdítása érdekében naponta végeztünk — de végzünk ezután is — értékeléseket, s azoknak tudatosí­tását is minden módon biztosítjuk. Annak ellenére, hogy tervünk telje­sítésében lemaradás tapasztalható, több dolgozónk magasan túlszárnyal ta az elmúlt hónapban is kongresz- szusra tett vállalását. Különösen szép eredmények szü­lettek szabászat! üzemrészünkben, ahol a munkaverseny szervezése te­rén példás magatartást tanúsítottak az ott dolgozók, bizalmiak és az ügy­viteli 'dolgozók is. Farkas János sztahánovista szabász körülbelül más fél hónappal ezelőtt arra tett ígére­tet, hogy a pártkongresszus tiszte­letére ebben a negyedévben 125 sz&* zalókra teljesíti tervét. FebruáB hó­napban ezt a számot is magasan túl szárnyalta, 149 százalékot ért el. Ha­sonlóan túlteljesítette vállalását Gráf József sztahánovista szabász is, aki 145 százalékos vállalását 160 szá­zalékban hajtotta végre. Csákozó üzemrészünkben is több dolgozó ma­gasan túlteljesítette elmúlt hónap­ban felajánlását. Csak egyet a sók közül. Sí nürnberger István sztahá­novista csákozó, a „Könnyűipar ki­váló dolgozója" 140 százalékos vál­lalását pontosan 20 százalékkal tel­jesítette túl. Vagy Horváth Miklós jelvényes sztahánovista csákozó, aki még az előbbinél is jobb eredményt ért el, 152 százalékos vállalását 192 százalékra teljesítette. A minisztertanács és a SZOT 'Ha­tározatának végrehajtása érdekében március 1-vel aljaüzemühikíbén beve­zettük az újtípusú értékeléseket, amelyek a sztahánovista szintre kannak felépítve. Ennek megvalósí­tásával igen nagy lépést tettünk a munkaverseny további fejlesztése érdekében és lehetővé tettük azt, hogy kivétel nélkül minden egyes aljaüzemi dolgozó mennyiségi és mi­nőségi munkájának eredménye hite­les módon legyen értékelve. Ugyan­ezt a módszert többi üzemrészünk­ben is megvalósítjuk március hónap közepéig. Ennek megvalósítása nyo­mán az eddigi jól bevált vérseny- szervezési, nyilvántartási és nyilvá­nossági módszerünket még eredmé­nyesebben fogjuk megvalósítani. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár. Nagy bácsi a „Kiváló Strt° sgondozó“ — Ezek aztán mala­cok — mosolyogva emel fel egyet Nagy bácsi, az egynapos ma­lacokból. Az apró fe­hér malackák anyjuk mellé bújva szép sor­jában pihennek. Tizen­egy malac — egy ki­lósak — a Csárdás me­gint kitett magáért — (így hívják az amyadisz nőt.) — Megvakarja a szelíd kocát, aztán han­gosan mondja: Nem gyedül van, a többiek is ilyenek. A tiszta sertésfialtató- ban az 50 » anyakoca büszkesége lehet a nagy székely! Dózsa Népe ienmelőszöve tkezetnek. De büszke lehet erre a legjobban Nagy bá­csi, aki nemrégiben a „Kiváló Sertésgondo­zó“ kitüntetést kapta. Naigy munkát végez ez az ember, de megvan az eredménye is, régen túlhaladta mái- a le­választott malacainak száma az ezret. Az egyik kutricában élesen visít egy kétna­pos malac. Nagy bá­csi már szalad, hogy megnézze, mi van. — Majd elcsendesül a fia­tal anya, aki nem igen szívleli malackáit, azok pediig visítanak, mert nem engedi őket szopni — Sok dolgom van ilyenkor, 27 anyakoca fial egyszerre, meg az­tán az előhasiaknál jobban kell vigyázni. — Jól számolgattam, ki­lenc a fialésd átlag. Az első fialóiknak is annyi van. Eddig tíz koca fialt le és 92 fe- hérmalaoka ismerkedik a viliággal, Minden kocának van neve, sőt meg is értik, ha nevükön szólítják. Talán először szóljunk Nagy bácsi kedvenc kocájáról, a Rózsiról. Csaknem végiigéri a kutnicát hosszú testé­vel, sürög-forog, topo­rog, ő is most fog fial­ni. Miért kedvence ez Nagy bácsinak? —kér­dezzük. — A, megvan annak az értelme, mert ilyen a környék­ben sincs. Tavaly ti­zenhetet fialt és mind felnevelte, itt vannak e — sorba mutatja a kút ricákban lévő kocákat, — 8 fiatal anya. Ezeket én választottam, nem is csalódtam bennük, mert első fialásra lti- lenc-tíz a szaporulat náluk. Még korán reggel van, az idő sem valami kel­lemes. Mégis tud gyö­nyörködni Nagy bácsi a határban. Néz, csak néz — majd hango­san megjegyzi: a fű is zöldéi, nemsokára le­het legeltetni. Még egy hét, aztán kutya baj, kiengedjük az anyákat egy kas sétára, meg az­tán tudnak már sze­degetni is majd. Bár­merre megy az ember, a fiaztatókban, minde­nütt rendet talál, Ta­lán ezért mutatja oly nyugodtan az ellenőr­ző könyvet is Nagy bácsi. De mégis van benne valami panasz. A kör­zeti állatorvos írta be­le. így hangzik: „A fiaztatóban kifogásta­lan a rend, a sertések jól vannak gondozva, csak a .tsz vezetősége több gondot fordítson az abraktakarmány biz tosítására.“ — Ezen a téren van még hiba, — mondja Nagy bácsi. Nem min­dig elég az eteteiivaló, főleg most, amikor már szoptatnak az anyako­cák, több kellene. Vé­gignéztünk minden kutirieát, az utolsónál megálltunk. Ez a Bim­bó. Ennek is lesz ti­zenkét malaca. Mintha pontosan tudná, úgy mondja egy kis büsz­keséggel Nagy bácsi. Elérkezett az etetés ideje. A kívül elhelye­zett etetővályukat pil­lanatok alatt rohanták meg az éhes kocák. — Pár perc és már csak a vályúk mellé hullott dara ízesítette száju­kat. Biztos nem laktak jól, csak 9 vödörrel vittem — mondja a fia­tal sértésgondozó, Csi- kesz Pityu. Gyorsain repül az idő, mégis lassúnak tűnik fel a sertésgondozók­nak. Igen, mert keve­set aludtak, mióta meg kezdődött a Hálás. — Na, de mindegy, fi­gyelni keli, nem akar­juk, hogy egy malac is elpusztuljon. Mert hát a prémium is 5—6 ma­lac, ezután jár az is—> mondja Nagy bácsi. Elcsendesültek a kút-1 rlcák, csak néha hal­latszott egy-egy roffe- nés, vagy sivítáe, de a gondozók bentmairad- tak, figyelték, hol, me­lyik kutricában kezdő-« dák a f ialáSj

Next

/
Oldalképek
Tartalom