Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-10 / 58. szám
1954 MÁRCIUS N A F L O :s PARI PA R Í LPII ÉS Legyen a pártsajtó, dolgozóink segítőtársa A hosszú tél után beköszöntött a meleg tavaszi idő. A fel-feltűnő nap sugarai alkalmassá teszik a talajt arra, hogy a dolgozó parasztok megkezdjék munkájukat és eleget tegyenek a bő termés feltételeit biztosító tavaszi mezőgazdasági munkákra. A jó idő mellett a párt és a kormány programmja és határozatai is serkentik dolgozóinkat arra, hogy a gépek javítását, a magok tisztítását és csávázását elvégezzék, s így felkészülve harcbainduljanak a sokatígé- rő- új mezőgazdasági év beindításá- h ■“». Tanácsaink egyre inkább látják, hogy az előkészületek vetik meg az alapját az egész nyári és őszi munkák sikerének. Lengyel község vezetői és a dolgozó parasztok jól látják az előkészületi munka fontosságát. Ennek tudható be, hogy különösebb lemaradás ezen a területen a községben nincs. A munkában megöregedett dolgozó paitesztok járják a határt, vizsgálják az őszi vetések fejlődését, A növények kikelésének ellenőrzését a tanács és a dolgozó parasztok közösen végzik. Közösen határozzák meg ázt is, hogy mi a legközelebbi tennivalójuk a mezőgazdasági munkákban. Ennek érdekében csütörtökön este a dolgozó parasztok részére az első -""-öoazdasági szakelőadást tartja a községi tanács. Elsősorban az ilyen kapcsolatnak tudha- t be az, hogy a község dolgozói eddig is mindent a maga idejében pontosan és tervszerűen végeztek. A munka is halad a község dolgozó parasztjai körében. ró eredményeket érnek el pártunk III. kongres*.- szusa tiszteletére indult versenyben is.. A község dolgozó parasztjai a tavaszi vetések alá a trágyázásokat már elvégezték. Ehhez hasonlóan folyik a munka a lengyeli tangazdaság bon is. Különösen példamutató munkát végeznek a lengyeli Petőfi III. típusú termelőszövetkezet tagjai, akik 5 hold ősziárpát fejtrágyáztak és az összes trágyázást munkákat elvégezték. Emellett azonban a mezőgazda- sági gépek kijavítása is megtörtént. Mindezek az eredmények annak köszönhetők, hogy a tél folyamán rendszeresen folytak a politikai fel- világosító előadások, sajtóviták. A téli hosszú esték munkája meghozta gyümölcsét és a munkák megkezdésében már jelentkeztek is. Jó munkát végeztek Keszler Mátyás VB- elnök, aki irányította ezt a munkát. Ugyancsak nagyrésze van a sikerben Kontság Sándor népművelési ügyvezetőnek, vagy a lengyeli tangazdaság mezőgazdasági tanárainak, Földes István, Fodor János, Molnár Ottó, Kalló János, Fazekas István és Görgei Pál elvtársaknak, akik igen jó előadásokat tartottak a növény- védelemről, állattenyésztésről és egyéb mezőgazdasági kérdésekről. A község életében ez a felvilágosító munka a szép idők beálltával sem lanyhul. A tanács most is igen nagy figyelemmel kíséri például a község dolgozóinak olvasottságát, különösen a' sajtón keresztül. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy pártunk lapja, a Szabad Nép, a Szabad Föld, a Tolnai Napló minden dolgozó kezébe elkerüljön. Ezen a területen nagy segítséget jelentett a tanács számára a posta is. — A pártsajtó megkönnyíti munkámat — mondja például Keszler Mátyás, a tanács elnöke. — Már eddig is nagy hasznát vettem annak, mert a dolgozók tájékozottabbak voltak egy-egy fontosabb kormányrendeletről, és amikor a tanácsüléseken ismertettem ezeket a fontos feladatokat, a dolgozók azon része, akik a sajtót olvassák, sokkal jobban hozzá tudtak szólni, s mintegy az egész gyűlés menetét helyes irányba tudták terelni. Kontság elvtárs, a pártszervezet új titkára is igen fontos kérdésnek tartja a sajtóolvasás kiszélesítését. — Szilárd elhatározásom — mondja Kontság elvtárs, — hogy a későbbiekben is a tanáccsal karöltve igyek szünk segíteni a párt lapjának terjesztését. Bognár Jenő sajtófelelősünkön és a többi aktívákon keresztül rendszeres sajtófelolvasásokat tartunk. A felolvasások megtartása a kultúrotthon egyik rendszeres feladata lesz. Csaba János elvtárs, az állami gazdaság munkaügyi előadója. Itt ő látja el a sajtófelelősi teendőket. — Csaba elvtárs már nem egy megfelelő sajtófelelőst nevelt maga mellett, akik szívükön viselték az ország különböző részeiről a gazdaságba összegyűlt dolgozók rendszeres politikai nevelését. A gazdaság az elkövetkező időkben még fokozottabb mértékben igyekszik növelni a sajtóelőfizetök számát. Bakó József DISZ-tag rendszeres felolvasásokat, tart a dolgozóknak, például a Szabad Föld egyes cikkeiből. A gazdaság vezetői már előre készülnek az április közepe felé érkező munkások politikai nevelésének biztosítására. Már most nevelik azokat az elvtársa kát, akik képesek lesznek majd a nyár folyamán rendszeresen foglalkozni a dolgozókkal és a sájtó egyes fontosabb cikkeinek ismertetésével, megvitatásával egyre közelebb vinni őket célkitűzéseink megvalósításához. Járásunk valamennyi községének elengedhetetlen feladata, hogy a párt és a tanácsok, a tsz-ek és állami gazdaságok vezetői, munkások, parasztok és értelmiségiek végezzék a pártsajtó terjesztésének, cikkei rendszeres ismertetésének munkáját, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kormányprogramm megvalósítását győzelemre vihessük. Varga Lászlőné VB-titkár, Lengyel. Gépszemle a vorsádi gépállomáson Benépesedett a varsádi gépállomás amúgy is forgalmas udvara. — Gépszemle lesz, azért vannak ilyen sokan, még hozzá olyan, amilyen még nem volt. Itt vannak a hőgyé- sai gépállomásról is, mert a verseny társak is képviseltetik magukat. A megyei tanácstól, a pártbizottságokról, szakemberek ellenőrzik a gépeket. A csaknem tengelyig süppedő sárban sorakoztak fel a traktorok. Mind egyforma világoszöldre festve várják a szemlét. A szemlélők elindulnak a gépek közé, hogy megállapítsák. milyen minőségben javították ki a gépeket. Maháti Béla, nemcsak a gépeket szemléli, ő most ismerkedik a hely- lyel. Budapestről jött az ÁMG Fő- igazgatóság politikai osztályától. — Kérte magát a gépállomásra. Úgy érezte, hogy közvetlen, nagyabb segítséget tud adni a mezőgazdaság fejlesztésében. Kérésére a varsádi gépállomásra helyezték igazgatónak. — A legjobbkor érkeztem- mondja Maháti elvtárs. Bár a téli gépjavításban nem vettem részt, de a gép szemlén megismerem a gépeket és ha mégis hiba lenne velük, tudom, hogyan orvosoljuk. Egy kissé meglepődtem annak hallatára, hogy utolsó helyen állt a gépállomás, de nem Egy gépjavító brigád a szedresi gépállomáson A zord tél napjaira már csak emlékezetünket vetjük vissza. Sok nehézséget, fárasztó munkát okozott mindanrtyiunknak. Beszéljünk talán azokról, akik otthagyták a meleg műhelyeket, s falura jöttek a gépállomásokra, hogy segítsenek kijavítani a gépeket. A szedresi gépállomásra február 1-én érkezett egy brigád a szekszárdi autójavítótól. Tizenegyen voltak. Talán sohasem .jártak ezen a vidéken és most sem kirándulni jöttek. Eper István brigádvezető megérkezésük után ezt mondta: „Mi dolgozni jöttünk, segíteni, közös érdekünk a gépek kijavítása. Legyen segítségünk a munkás-paraszt szövetség elmélyítésének kulcsa.“ A szavakat csakhamar tettek kö- v '*ék. A vastag jégpáncél nem sokáig tartotta birtokában a gépeket. A hó is gyorsan eltűnt a cséplőgépek tetejéről. Ügyes kezek nyomán újultak a gépek. Nagy Ferenc, Tóth ■’"’ős az asztalos munkákat, a többiek a hegesztéseket és a lakatos- munkákat végezték. Nem törte meg akaraterejüket a kemény tél. Lelkesedésük túlszárnyalta' a nehézségeket. * napi munka után esténként ösz- szegyültek, közösen olvasták az újságot. Eper elvtárs előadást tartott a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának kérdéséről, így teltek a napok. Egyre több gép került ki meg javítva kezük alól. Az erőgépek készek, a szelektorok már végzik a munkát. Még a cséplőgépekből van jo-"'tanivaló, most azon dolgoznak, azt is befejezzék határidőre. Az idő tavaszra fordult, a hó eltűnt a földekről, a nap gyenge sugarai szárítgatják a nedves földeket. Pár nap és a kijavított traktorok dübörgésétől hangos tesz a határ. Szántják a földet, vetik a magot, az új életet. A traktor vezetője örömmel ül gépére, mert tudí». hogy jó géppel teljesíteni tudja kötelességét. Bonn kénytelen beismerni, hogy a munkanélküliek száma meghaladja a kétmilliót Nürnberg (ADN) A nyugatnémet- országi munkanélküliek száma február végén kétmillió 42.107 volt és ezzel az idei télen elérte csúcspontját, — közölte februári jelentésében a nyugatnémet munkanélküliek nüm bergi érdekképviselete. A megadott szám a valóságban messze elmarad a munkanélküliek tényleges számától, mert a rövidített munkaidővel dolgozókat, a szükségmunkásokat, valamint a még állást nem kapott fiatalokat nem jegyezték be a munkanélküliek közé, kedvetleníteti el. Arra gondoltam, ha jól dolgozunk, elsők lehetünk és leszünk is. Legelső tervem az, hogy megismerkedek a termelőszövetkezetek terveivel és megbeszélem a tsz vezetőkkel a munka megszervezését. A tavaszi munkák pár napom belül megkezdődnek. — Nagy jelentőségét látom a tavaszi kampányterv helyes megosztásának. A munkásokban olyan erőt látok, amely képes megvalósítani az előttünk álló feladatokat. A beszéd köziben előjött a szó a gépállomás bővítéséről. — Építkezni kell, még hozzá sürgősen. Nem lehetnek a drága gépek a szabad ég alatt, sárban, vízben — mondja Maháti elvtárs. A szemle lassan végetér. Minden gépet megnéztek. A legkisebb hibákat is észrevették és feljegyezték. A szemle után megkezdték a jegyzőkönyvek készítését. Mindenki bemondta észrevételét. A szemle feltárta az eredményeket, de a hibákat is. Egyes gépek kisebb javítást igényelnek, amit még a munka megkezdése előtt el kell végezni, A szemle után á dolgozók vidám hangulatban fogyasztották el a jó ebédet és örömmel tekintettek a kijavított gépekre, melyekkel egy-két nap múlva megkezdik a munkát. Használjuk fel az áramtakarékosság minden lehetőségét Hazánk szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele a villamosítás. Ezen a téren felszabadulásunk óta nagy eredményeket értünk el. Villamosítottuk egymásután a községeket, állami gazdaságokat, gépállomásokat, az üzemeket. De hazánk ipara is erős iraimlbam fejlődött és így nagymértékben megsokszorozódott az energiafelhasználás. Ezen kettős ok következtében, és mert a villamos erőművek létesítése nem tartott lépést a terhelés és fogyasztás nagyiramu fejlődésével :— ma az egész országban viiiamosenergia- hiány mutatkozik. Villamoserőtelepeket nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, de az ipari és mező- gazdasági termelés folyamatosságát biztosítanunk kell. így, amíg az általános energiahelyzet megjavul, a villamosenergiával való takarékoskodással és annak gazdaságos kihasználásával lehet és kell a hiányt áthidalnunk. Ezt célozza kormámyza tunk most megjelent takarékossági rendelete is. A következőkben néhány módot említünk meg, hogy mivel és hogyan ■kell takarékoskodnunk. A villamos- energia felhasználás nem egyenletes. A világítási, nagymértékű terhelés főként este lép fel, de a téli hónapokban reggel is. Azt az időt, amikor az erőátviteli és világítási terhelés együttesen lép fel, a terhelés csúcsidejének nevezzük. Ennek tartama hónapról-hónapra változik, vagyis télen több, nyáron kevesebb. A csúcsidőben kielégíthető legnagyobb terhelés mértékét a villamoserőművek gépeinek teljesítőképessége, nagysága szabja meg. A terhelést t»hát úgy kell elosztani, hogy ne egyádőben jelentkezzék. Például ha egyes gépek, vagy üzemek terhelését csúcsidő helyett az éjszakai órákra tesszük át, amikor már a világítási időszak elmúlt, akkor az energiahiány könnyen kielégíthető. De ha mindent egyidőben akarunk működtetni, ennek következménye az erőtelepek túlterhelése és kényszerkikapcsolása lesz, amit a közelmúltban elég gyakran tapasztalhattunk. De nemcsak a terhelést kell helyesen elosztanunk a csúcsidőben, hanem a fogyasztást is a legkisebb mértékre kell leszorítanunk úgy az üzemekben, mint a magánháztartásokban: tehát szigorúan takarékoskodnunk kell. A fogyasztással való takarékoskodás az erőművek szénfel használását csökkenti. A nem feltétlenül szükséges fogyasztást hagyjuk el. Nem szükséges például üzemekben, irodákban takarítás alkalmával a teljes világítás. Ha télen a korareggeli órákban végigmentünk a város utcáin, sokszor fényárban úszó irodákat láttunk, ahol egy-egy dolgozó takarított. Kormányrendelet tiltja a csúcsidőben való takarítást, de ezen túlmenően javasoljuk a takarítóáramkörök kiépítését kis ízókkal. Ugyanezen időben ne használjunk vasalót, gyorsfűzőt. Izzóink fényerejét csökkentsük a minimálisra, de nem utolsósorban ne hagyjuk fölöslegesen bekapcsolva a villanyt. Helyes, ha időnként szakemberekkel vizsgáltassuk felül villamos berendezésünket, hogy nem szökik-e az áram a földbe, anélkül, hogy hasznos célra használnánk. Az ipartelepek és üzemek gondoskodjanak arról, hogy az őket energiával ellátó transz formátorok üzemidőn kívül a nagyfeszültségű hálózatról le legyenek kapcsolva, mert így megtakarítjuk a fölösleges önfogyasztást. A feltétlen fogyasztást gazdaságossá is tehetjük. Ne használjunk nagyobb lóerejű motort, mint amire szükség van. A villanymotor 100 százalékos terhelés esetén működik a legjobb hatásfokkal. Előfordult, hogy fél lóerőt igénylő köszörűgépet 10 lóerős motorral hajtottak. A lényegesen nagyobb fogyasztáson kívül az ilyen körülmény az egész hálózat hatásfokát, teljesítménytényezőjét rontja és népgazdaságunknak nagy kárt is okoz. Üzemeink dolgozói törekedjenek a villamos- meghajtás azon legtökéletesebb módjára, amikor minden gépet külön villanymotor hajt, lehetőleg tengelykapcsolással. A közlőművek (transz- misszió) esapágysurlódási és egyéb veszteségeinek kiküszöbölése, valamint a szíjfeszítés által elhasználódó energia megtakarítása is nagymértékű áramtakarékosságot jelent. Világításnál használjuk az új „F1'- csöveket. Sokkal gazdaságosabbak, mint az izzólámpák és azonos fogyasztás esetén körülbelül háromszor annyi fényt is adnak. Sorolhatnánk még az áramtakarékosság lehetőségeit. Azonban aki az egyéni és a közösségi érdekeket szemelőtt tartja, feltétlenül talál sok-sok olyan fogyasztói helyet az üzemiben és a magánháztartásokban, ahol a terhelést és a fogyasztást csökkenteni tudja. S aki cselekszik, ezekben a napokban a viHamosemer- gia megtakarítása érdekében, az két tős eredményt is ér el, mert kisebb lesz villanyszámlájának összege és népgazdaságunkat segíti a meglévő hiányosságok áthidalására. Az energiával való takarékoskodást minden becsületes magyar ember tartsa hazafias kötelességének, mert csak akkor tudjuk hamarabb megszüntetni az áramszüneteket üzemekben, háztartásokban. Nagy Zoltán a DDÁSz üzemviteli o. v. A vietnami néphadsereg osztagai sikeres rajtaütéssel nagy károkat okoztak Hanoi egyik repülőterén Paris (MTI) A vietnami néphadsereg osztagai a március 3-ról 4-re virradó éjjel Hanoi egyik külvárosának repülőterén sikeres rajtaütést hajtottak végre és a francia expedíció® hadtest több szállítórepülő- gépét elpusztították. A francia hatóságok becslése Szerint az okozott kár kétmilliárd frankra tehető. A francia gyarmatosítók között nagy idegességet okozott ez a váratlan rajtaütés. A városban nagyszabású razziát tartottak és mintegy kétszáz vietnamit letartóztattak. Mezőgazdasági szaktanácsadó Vizsgáljuk meg őszi kalászosainkat Napjainkban a talaj állapota már legtöbb helyen alkalmas arra, hogy őszi kalászosainkat gondosan, körültekintően megvizsgáljuk. Ugyanis több helyen elterjedt az, hogy az őszi kalászosok közül igen sok kipusztult. Ezt, azonban nem lehet általánosítani. A mi termelőszövetkezetünkben például a vizsgálat során azt állapítottuk meg, hogy a minimális növénysürűség biztosítva van. De azért minden mezőgazdasági szak embernek és mezőgazdasági dolgozónak tanácsolom, hogy csináljanak egy szúrópróbát, mégpedig következőképpen. Egy négyzetméter területen, — lehetőleg ott, ahol közepes mennyiségben tapasztalható növénysűrűség, — egy négyzetméter kockán számolják meg a növény sűrű- ségst. Ha egy négyzetméteren 300 búzaszálat találunk, az azt jelenti, hogy vetésünk 100 százalékos. Ha 240-et találunk 1 négyzetméteren, az 80 százalékos növénysűrűséget jelent a 180 . 60, a 90 szál pedig 30 százalékos növény sűrűséget jelent. Ha növénysűrűségünk csak a 30 százalékot éri el, vagy ennél kevesebb, ott felülvetést kell alkalmazni. Hogy hogyan és mit vessünk felül, azt az illető szövetkezetben a tagság és az agronómus közösen határozza meg. * A tavaszi talajmunkák közül elsőnek a tózás jöhet számításba. A simítózasnak mindig, — de különösen ezen a tavaszon — -nagy jelem* tősége van. A télen ugyanis sok csapadékot kapott a talaj és most simi- tózni kell, mert egyébként ezt a sok csapadékot nem tudjuk megőrizni. Ha a talajt egyenlően elsimítóztuk, utána könnyű fogassal kell fogasol- ni, hogy a talaj felszínét állandóan porhanyósan tartsuk, így a földbe kerülő magnak jó magágyat tudunk biztosítani. Ha késön vetjük el a korán simítózott földet, akkor több alkalommal fogasoljuk, így talajunk állandóan gyommentes lesz és meg* védjük a kiszáradástól. Wiedermann József Szekszárdi Gőgös Ignác tea agronómusa.
