Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-07 / 56. szám
1954 MÁRCIUS 7 IN A F L ö 7 AZ EREM KÉT OLDALA TANÁCS VEZETŐINK MÁR ELISMERIK, — vagy legalábbis kezdik elismerni — hogy a gépállomásoknak igen nagy a szerepük, azok vezetőinek és dolgozóinak pedig felelősségteljes megbízatásuk van. És bizony ezt számtalan alkalommal oda is mondogatták nekik. Különösen, tía előfordult, hogy egyik vagy másik gép a gépállomás hibájából, akár az egyéniek földjén, akár a termelőszövetkezet földjén megállt. Ez rendjén is vari, mert valóban a gépállomásokon igen sok hiba volt és még van ma is. Tehát jogosan bírálták a gépállomást a hibákért. így nézett ez ki tavaly a nagy- kónyi gépállomás térségében lévő tanácsvezetőknél is. Igen helyesen és igazságosán bírálta a nagykónyi tanács annakidején a gépállomás vezetőségét, mert Savanya elvtárs gépe hosszabb ideig üzemanyaghiány miatt nem szántott az egyéni parasztoknak. A szakcsi tanács vezetői is joggal vetették az ősszel a gépállomás szemére, hogy az ő hibájuk miatt nem fejeződött be időre az aprómagcséplés. A tamási járási tanács mezőgazdasági osztálya azért is jogosan vonta felelősségre a gépállomást, mert a medgyespusztai Uj Élet tsz-be küldött vetőgéppel csak akkor tudtak vetni, mikor azt a termelő- szövetkezet kijavította. Tehát az ilyen és ehhez hasonló hibákért a gépállomás a felelős és mint annakidején mondták a tanácsvezetők, nekik kötelességük intézkedni, hogy a hibák megszűnjenek. Igen, de ez az éremnek csak egyik oldala ... Szükségképpen vetődik fel nyomban egy másik kérdés: !a nagykónyi gépállomás térségében lévő tanácsvezetők mit segítettek, vájjon tettek-e egyáltalán valamit azért, hogy ezek a hibák megszűnjenek, avagy ne ismétlődjenek meg. Ez az érem másik oldala. És bizony az éremnek ezzel a másik oldalával is baj van ... A NAGYKÓNYI GÉPÁLLOMÁS — hasonlóan a tavalyihoz — március 4-én gépállomási tanácsülést tartott. Ennek a tanácsülésnek az lett volna a célja, hogy a szövetkezetek és az egyéni parasztok képviselői, — a tanácsvezetők — rámutassanak a gépállomás hibáira, bírálataikkal és javaslataikkal segítsenek annak kijavításában. És persze az is, hogy szorosabbra kovácso- Iódjon a gépállomás és a falu kapcsolata. A nagykónyi gépállomás tanácsülése csak részben .töltötte be hivatását. A gépállomás t igazgatója, Kiss Pál elvtárs ugyán őszinte önbírálat szellemében feltárta a gépállomás hibáit: Azt például, hogy miért volt tavaly olyan sok gépkiesés, és hogy miért nem tudták elvégezni a vállalt munkát határidőre. Ennek mindnek van magyarázata, mégpedig a következő: Elsősorban is az, hogy. a gépállomás és a termelőszövetkezetek munkájában egyáltalán nem volt összhang. Például ,a gépállomás aratni küldte a gépet, de a szövetkezetnek a másodvetés volt sürgősebb. Másodszor: ha kértek és kaptak is erőgépet például az apró magvak csépléséhez, a termelőszövetkezeti tagoknak és egyéni dolgozó parasztoknak sürgősebb munkájuk akadt, és így hat alkalommal hiába búgatta meg a cséplőgépet a traktoros, nem tudott csépelni. De ilyen és ehhez hasonló eset több alkalommal megismétlődött. Olyan is megtörtént, hogy a gépállomás traktoros brigádvezetője a ténylegesen elvégzett munkánál többet követelt a termelőszövetkezettől. De helyesen mondották a termelőszövetkezetek képviselői, hogy ezt meg lehet és meg Is kell szüntetni. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK növénytermesztési brigádvezetőinek és a gépállomások traktoros brigádvezetőinek egymást ellenőrizni kell, akkor nem fordul elő az, hogy a gépállomás szerint 8 hold a szántás, a termelőszövetkezet szerint pedig csak hat. Helyesen mondották azt is, hogy reális szerződési megállapodásokat csináljon a gépállomás és a szövetkezetek. Ezen a tanácsülésen meghatározták azokat a módszereket is, amivel elejét vehetik annak, hogy a tavalyi hibák megismétlődjenek. De talán nem is volna teljes ez a kép, ha szó nélkül hagynánk az egyénileg dolgozó parasztokat, má* csak azért is, mert a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján az eddiginél sakkal többet kell segíteni gépi munkával is az egyéni dolgozó parasztokat. A gépállomás előtt kinek kellene síkra szállni a parasztok érdekeiért? Kinek kellene legtöbbet tenni azért, hogy a parasztok is megismerkedjenek a gépi munka előnyeivel? Kinek kellene lenni a gépállomás első segítőtársának, hogy valóban be tudja tölteni hivatását? Világos, hogy a tanács vezetőinek. A nagykónyi gépállomás tanácsülésén pedig egyáltalán nem mutatkozott meg a tanácsok vezetőinek segíteniakarása. A hét községi tanács elnöke közül egyetlen egy sem jelent meg. De még a járási tanácsok sem képviseltették magukat (dombóvári és tamási járási tanács). MIT JELENTSEN EZ? Véleményünk szerint azt jelenti, hogy a tanács vezetői lebecsülik a gépállomásokat. Úgy vélik, játszva is el tudják látni majd azt a feladatot, ami ebben a gazdasági évben rájuk vár. így vélekedni egyet jelent a gépállomás semmibevételével. Ez az érem másik oldala, amivel még igen sok tanácsvezetőnél baj van. Kisszékelyi Felszabadulás tsz Boda elvtárs felhasználja a tanultakat A gyönki járás tsz b ligád vezetői- nek Kölesden tartóit tanfolyamáról Boda Gyula, a kisszékelyi Felszabadulás tsz brigádvezetője azt írja: „Alkalmunk volt a tanfolyamon megismerkedni az állattenyésztés és növénytermelés sokoldalú kérdéseivel. A párt- és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata világossá vált előttünk. Az idén nem akarunk abba a hibába esni, mint tavaly, hogy a kukoricaföldünk egy kapálást kapott. Jól meg fogjuk munkálni, mert csak akkor várhatunk jó termést.“ A nagymányoki tanácsházuál a község élenjáró gazdái Összejöttek, hogy számot tegyenek munkájukról és megbeszéljék azokat a feladatokat, amelyek elsőként mutatkoznak a tavaszi munkában. A gyűlésen résztvevők lelkesedéssel hallgatták az előadó szavait, amely a többterrne- Tésről, az állam iránti kötelezettség teljesítéséről hangzott. A beszámoló után több gazda hozzászólt és helyeselte azokat a feladaBoda elvtárs a tanfolyamról hazatérve megbeszélést tartott a vezetőséggel. Elmondta, hogy sokat tanult a tanfolyamon és ezt fel is akarja használni szervezőmunkában. Boda elvtárs beszélt a beadási kötelezettség időben való teljesítésének jelentőségéről. Szavai nyomán a tagság felajánlotia, hogy évi sertésbeadását a kongresszus tiszteletére március í-ig teljesíti. Vállalásukat teljesítették. öt sertést adtak be 630 kiló súlyban, melynek minden darabja után 300 kiló kukoricakedvezményben részesültek. tokát, amelyeket a gyűlés célul tűzött ki a gazdák ele. A hozzászólások közben pártunk III- kongresszusának tiszteletére Pál Miklós, Klem József cs Bilkó József gazdák vállalást tettek, hogy n/. első negyedévi tojás és baromfi beadásuknak március 1-ig eleget tesznek. E vállalásukat már tel jesítették. Az Előre I. típusú tsz külön tett felajánlást, hogy háztáji gazdaságában lévő sertésállományát kiegészíti. Leveliink nyomán Drinóczi József Tamási Csokonai- u. 11. szám alatti dolgozó paraszt szerkesztőségünkhöz panasszal fordult. Panasza az volt, hogy a községi tanács végrehajtóbizottsága igazságtalanul vetette ki a beadási kötelezettségét, A helyzet ugyanis az, hogy Drinóczi József 72 éves és 74 négyszögöl híján 5 hold földön gazdálkodik. Mint írja, tudomása szerint mentesül a beadás alól és a tanács mégis kivetette rá a beadást. Szerkesztőségünk Drinóczi József levelét megküldte a tamási községi tanácsnak azzal, hogy vizsgálják meg a panaszt. A községi tanács végrehajtó bizottságának elnökholyet tese, Göttlinger István elvtárs megküldte a vizsgálat eredményét. Drinóczi József panasza jogos volt, mert valóban mentesíteni kell a beadás alól. „A kivizsgálás során megállapítottam, hogy a nevezett panasza jogos. A sérelmet a vizsgálat után azonnal elintéztem“ — írja válaszle- \ elében a tanáoselnökhelyettes. A nagymányoki gazdák válla'ása A termelési bizottságok feladatairól A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nyomán egyre több községben, városban alakulnak termelési bizottságok. Megyénkben 107 községben, egy városiban és 27 termelőszövetkezetben a legjobb gazdákból alakítottak termelési bizottságot. A bizottságon belül szakcsoportokat is létesítettek, így például megyénkben 135 növény- termesztési, 135 állattenyésztési, 86 kertészeti, 64 gyümölcstermesztési, 68 szőlő-, 16 öntözéses terület szervező, 118 rét-, legelő- és 12 méhészeti szakcsoport alakult. Azokon a helyeken, ahol jól szervezték meg és a legmesszebbmenőkig demokratikusan választották a bizottság tagjait, ott helyesen érvényesült a gazdák javaslata, véleménye. A legtöbb helyen így történt a választás. De nem mondható el ez Szekszárd város, vagy Kisszékely község termelési bizottságának megalakításáról. Ezeken a helyeken már előre kidolgozott terv alapján egyszerűen,ki jelölték a bizottság tagjait. Vájjon nem cselekedtek-e helytelenül, nem kerültek-e ellentétbe a dolgozó parasztok véleményével, érdekeivel? De igen, teljes egészében ellentétbe kerültek. Valószínű az, hogy azok a gazdák, akik a gazdagyűlésen részvettek, úgy érezték, hogy itt újra nem érvényesül szavuk. Nem tudták átérezni annak jelentőségét, hogy a termelési bizottság ő értük, az ő érdekük érdekében alakult. El kell mondani azt is, hogy járási és helyi tanácsaink sem fordítottak kellő gondot az előkészítésre. Itt meg kell említeni a gyönki tanácsot, ahol a bizottságot választó gazdagyűlésre mindössze 26 dolgozó paraszt jött össze, hogy 31 tagú termelési bizottságot válasszanak. Hol van a hiba oka? Ott, hogy a megelőző gazdagyülések, ha foglalkoztak is némi keveset a termelési bizottság megválasztásának jelentőségével, de nem eleget. Meg kell mondani, hogy a hibák mellett számos községben jól szervezték meg az előkészületeket és meg is van az eredménye. Például Decs községben a gazdagyűlések előkészítői voltak a termelési bizottság megalakításának, ami pedig azt eredményezte, hogy érdekeltté vált a gazdák számára, és a termelési bizottságot választó gazdagyűlésen jól megnézték a gazdák, kit választanak be: ki fogja képviselni érdeküket. Nem is csalódtak, mert a bizottság megkezdte munkáját és úgy végzi, hogy az gazdatársaik érdekeit szolgálja. El kell mondani azt is, hogy nagy lelkesedést váltott ki dolgozó parasztságunk körében a termelési bizottság megalakítása. Dolgozó parasztságunk átérezte a párt- és kormányhatározat jelentőségét, tudatára ébredt, hogy a többtermelés egyéni és társadalmi érdek. Márpedig, ha ez így van, akkor miért ne termeljen többet, jobbat. Itt nőtt meg a feladata a termelési bizottságnak, hogy ezt a lelkesedést helyesen használja fel a többtermelés érdekében. Mi tehát a feladata a termelési.bi- zottságnak és hogyan lássa el: vetődik fel a kérdés? Ezen a téren sokféle álláspont alakult ki. Volt, aki úgy határozta meg, hogy az állandó bizottságnak alá van rendelve. Egyes helyi tanácsok úgy vélték, mivel az állandó bizottságnak több tagja bent van a termelési bizottságban, így az állandó bizottság megszűnt. Ez téves nézet. Az állandó bizottság továbbra is fennáll, mint tanácsszerv és továbbra is végzi feladatát. A termelési bizottság, mint érdekvédelmi szerv működik, munkáját a tanács segítségével végzi. Feladatuk elsősorban is, hogy élenjárjanak a termelésben, példát mutassanak a beadásban. Segítsék elő a gazdák ügyeinek, problémáinak elintézését. A mező- gazdasági munkák előkészítésében és végzésében adjanak szaktanácsokat gazdatársaiknak. Munkájuk azonban csak akkor jut érvényre, ha javaslataik, kezdeményezésük elintézésre talál. Ezen a téren pedig felelősségteljes munkát kell végezni a helyi tanácsoknak és az illetékes szerveknek, akikre az ügy elintézése vonatkozik. Azokon a helyeken, ahol már megvalósították azokat a javaslatokat, melyeket a termelési bizottság tagjai felvetettek, ott sokkal jobban tud érvényesülni munkájuk és sokkal lelkesebben is végzik. Azonban meg kell mondani, hogy korántsem tettünk eleget a felvetett problémák elintézésében. Ami aztán azt eredményezte, hogy a termelési bizottság tagjainak ég a dolgozó parasztok bizalma csökkent. A termelési bizottság feladata napról napra nő. A közelgő tavaszi munkák előkészítése megkétszerezi feladatukat. Nekik kell élenjárni a vetésben, az ő feladatuk közé tartozik, hogy minden gazda időben elvégezze a tavaszi munkákat. Személyes, példamutató agitációra van szükség. Mégpedig, ha ez meglesz, akkor a termelési bizottságok munkája nagyban elősegíti a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását, ha pedig ezt sikeresen oldjuk meg, akkor elérjük azt, hogy több kenyér, több zsír, hús, cukor jut dolgozóink asztalára. Komlói Bányász NB Il-es labdarúgócsapata vasárnap Szekszárdon vendégszerepei Ma, ?-cn délután a Komlói Bányász NB II. labdarúgócsapata a Szekszárdi Dózsa labda,, rúgócsapatával játszik barátságos mérkőzést, A bányászcsapat azokkal a játékosokkal jón Szckszárdra, mellyel az NB II. nyugati csoportjában az idén rajtol. Végre a szekszárdi közönség színvonalas mérkőzést láthat ho«z- szó szünet után. A Komlói Bányász—Szekszárdi Dózsa mérkőzés délután 3 órakor kerül megrendezésre. — Bizony, aa többször is előfordul, hogy át kell ültetni a bárányt, — mondotta különös szakértelemmel hangjában Hanibalkó János, a bc- tecskgi Szabadság tsz juhásza. Azt hiszem, hogy kissé csodálkozó képet vághattam, amikor hitetlenkedve érdeklődtem, hogy az meg mi fán terem, — Majd elmagyarázom magának — mondotta János bácsi. — Ezt az átiiltetést akkor kell csinálni leginkább, amikor iker-ellés van, és a másik anyának pedig megdöglik a báránya. Ilyen esetben az egyik ikerbárányt át kell tennem a másik anyához, amelyiknek megdöglött a báránya.. Igen ám, de ez nem olyan egyszerű. Tudniillik az anyabirka rögtön megérzi, hogy ez nem az ö báránya és nem fogadja el. Tehát ilyenkor van nagy jelentősége az átültetésnek, ami abból áll, hogy a megdöglött bárányról lenyúzom a bőrt és ezt így ráhúzom arra a bárányra, amelyiket át akarom tenni az anyabirka alá. Ennél a munkánál nagyon fontos, hogy a bőrt, csak a fejnél, és az első lábaknál vágjuk be. Ezt a bőrt azután két nap múlva leveszem a bárányról, meri ezalatt az idő alatt a friss birkabőrszagot a másik birka bundája átveszi. Most, már nyugodtan levehetem, mert az anya- birka nem tudja megkülönböztetni, és azt hiszi, hogy az ő báránya. Nem ördöngös mesterség ez, igaz, hogy már régóta ennek a szakmának a mestere vagyok. Alig voltam 14 éves, amikor már tereltem a nyájat herceg Montenuovó Nándor birtokán. 6000 darab birkája volt, ott bizony volt BANDI... — nevet felvidáman János bácsi. Volt egy nagyfáid barátom, ki nagyon kitolt velem.. Igaz. nem egyszer. Szóval az én tisztességes nagyfülű barátom Bandi névre hallgatott, „aki“ nem volt más, mint egy közszeretetnek örvendő szamár. Hej, alaposan kiszabta egyszer az új nadrágomat. Hát. az úgy történt — mondja még mindig mosolyogva János bácsi — hogy fel akartam ülni a hátára. Igen ám, de amikor közeledtem hozzá, akkor ő mindig rúgott egyet. Es bizony eltalálta a lábam szárát. Elég az hozzá, hogy mire felkerültem a hátára, addigra a vadonatúj nadrágom úgy nézett ki, mintha kirojtozták volna. Azért szerettem, néha megbokrosodott, akkor aztán beszélhetett neki az ember, behúzta a fülil-farkát, aztán irány a nagyvilág. Buksi kutyám nem egyszer alig bírta hazairányítani. Egy- egy ilyen kiruccanás után azután nyugodtan menetelt a nyáj közepén. — Hej, azóta már sok idő eljárt, sok víz folyt le a vén Dunán. Az én nagyfülű barátom is már valahol alulról szagolja az ibolyát. Na, de ezen már hiába is gondolkodik az ember, megdöglött Bandi, a szamár, Buksi, a kutya és azóta már más vidékre költözött herceg Montenuovo is a maga kis 6000 birkájával. De itt vagyok én, Hambalkó János, a tsz juhász, aki őrködik az tsz, a saját birkanyája felett.- - - * - " ...........Ü i-lí J ános bácsi. Ebbe a létszámba beletartozik a legifjabb nemzedék is, „akik“ a birkaistálló egy kis elkerített részén sírnak, de olyan keservesen, hogy még a követ is meg tudnák indítani. Kicsinek éppen nem mondható, gyapjas fejecskéjükét bizalommal dörzsölik gazdájuk lábához. A juhász gondos keze apró etetőrácsot készített a. kis bárányok részére, ahonnét azután szálanként eszegetik a szénát. Akkor van ám még csak riadalom, amikor összeengedik őket az anyákkal. Érdekes, mindegyik kis bárány megtalálja az anyját. Pár perc és térdenállva szívják a jó tejet. Egy jó hét, és kihajt Hambalkó elvtárs a legelőre, de előzőleg lekörmözi, az állatokat, hogy ezzel is elejét vegye a büdössántaság elterjedésének. — Jó jövedelmet hoz a juhtenyésztés a tsz- nek, — kapcsolódik a beszélgetésbe János bácsi. En arra törekszem, hogy legalább 5 kilogramm gyapjút nyírjak le minden birkáról. Ebbe a 100 darabban most 52 darab olyan birka van, ami leadja majd'az öt kilót. A gyapjú átvevési ára pedig 36 forint kilogrammonként. Csak a birkagyapjúért közel 10.000 forintot kapunk. Hát még a szaporulatról nem is beszélek, mert komoly ára van most a birkának. 200—260 forinton alul nem lehet kapni egydarabot se. Mlost már elolvadt a hó, a nap mindig melegebben süt a déli órákban. Ilyenkor aztán no a fű, mintha húznák. Ez kell majd az én birkáimnak, meg aztán abrakot is kapnak, igy remélem, hogy nem lesz nehéz elérni az 5 kilogrammos nHnrtnf Délután fél 2 órakor a Szekszárdi Építők a Paksi Traktor csapatát látják rendéből, szintén barátságos mérkőzésre, a kezdési idő fél 2 óra. Az Építők lf. az öcsényi falusi sportkör labdarúgóival mérkőzik, melynek a kezdési ideje 12 óra. ; i *© 1 { ! s ; ec \ S3 09 [ ..........: s -a <V9 J « "3 H © Um