Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-31 / 76. szám
1954 MÁRCIUS 31 NAPLÓ s A dombóvári járás pártértekezlete Az elmúlt hét csütörtökjén ültek össze Dombóváron a járás pártalap- szervézeteinek küldöttei. A pártértekezlet a pártválasztmány beszámolója alapján megvitatta a végzett munkát és az előttük álló feladatok gyors elvégzésének módját. A pártválasztmány beszámolója, melyet Kócs Árpád elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartott meg, teljes mértékben tükrözte az elvégzett munkát,, a hiányosságokat és megjelölte a legközvetlenebbül ólőttük álló feladatokat — különösképpen a tavaszi munkák gyors • elvégzésére mozgósított. Emellett azonban részletesen foglalkozott az ipari üzemek problémáival és feladataival is. is a mezőgazdaság fejlesztésének elősegítésére. A dombóvári fatelítő, a fűtőhöz dolgozói segítették és segítik továbbra is a dalmandi gépállomás dolgozóit. Emellett azonban az üzemek dolgozói saját területükön is igyekeznek még jobb munkával elősegíteni a kormányprogramul megvalósulását. A téglagyárak például az 1951—52-és tervet még globálisan sem teljesítették. 1953-ban és különösen a második félévben sokkal jobban dolgoztak cs már novemberig egész évi tervüket 123 százalékra teljesítették. Azóta som lankadnak, amit bizonyít a dombóvári I. számú téglagyár dolgozóinak üdvözlő távirata a pártértekezlethez, melyben büszkén jelentették, hogy I. negyedévi készáru tervükéi 115 százalékra téliesített ék. Az utóbbi napok jó munkájának hatalmas lenditője a ITT. pártkon- gresszuk tiszteletére indult verseny. — Gyökeret ver — mondotta többek között Kócs elvtárs, — a szocialista szektor és június óta az egyéni dolgozó parasztok is nagyobb lendülettel láttak a munkához. Részletesen beszélt ezután arról, hogyan igyekezelt az ellenség átszeli ellen izgatni. Ennek eredményeképpen két termelőszövetkezet feloszlott. Ahol azonban a kommunisták jól megálltak helyüket, mint a szakcsi Uj Élet. a naki Ut a Szocializmus Felé, a dombóvári Rákóczi cs a többi terroelőszöv, teleidben, -visz szaverték az ellenség»'támadásait. A kommunisták és a pártonkívüli élenjáró termelőszövetkezeti tagok harca nem volt eredménytelen, mert mintegy 150 új termelőszövetkezeti tag lépett be az ősz óta a szövetkezetekbe. Nagy teret szentelt a beszámoló a most közvetlen előttünk álló feladatoknak. Megállapította, hogy igen lassan halad a korai vetés, de a vezetők nyugodtak. Harcba kel. indulni a ráérünk szellem ellen. Részletesen ismertette ezután a gépállomások és állami gazdaság ,k szerepét az egyénileg dolgozó parasztok helyzetét, eredményeiket és hiányosságaikat és feladataikat. Részletesen beszélt a begyűjtés fontos-mgi: ói, s az ellenség elleni haipe továbbviteléről. Mindezt összhangba hozta a párt- építés sokrétű feladatainak további megjavítására. A beszámolói élénk vila követte. Különösen behatóan foglalkoztak a mezőgazdaság fejlesztésének uúrdéA beszámoló alapjában véve jó volt, felölelte a választmány több, mint kétéves munkáját, különösen pedig a Központi Vezetőség június 27—28-i határozata óta elért élményekét, feltárta a még meglévő hibákat, megszabta az újonnan választott választmány feladatát is. — Beszélt arról Kócs elvtárs, hogy e határozatok óta nőtt a dolgozó parasztok bizalma, termelési kedve. — Mózs József dombóvári dolgozó paraszt véleményét úgy említette meg, mint az egész járás dolgozó parasztjainak véleményét: „Ez a határozat és az ebből következett kormány- programm a mi programmunk, a dolgozók programmja és harcolni is fogunk ennek megvalósításáért.” A járás területén mintegy 1000 dolgozó tett felajánlást. A beszámoló azonban a hiányosságokról sem feled kezett meg. Nem mindenütt vau ilyen jó eredmény a tervek teljesítése terén. A további munkák me gjavítása érdekében nagyobb gondot kell fordítani a tömegszervezetek rrtoz gósítására. Van azonban javítanivaló a termelés pártellenőrzése terén is, amelyet elsősorban a járási pártbizottságnak és a városi pár tbiz hátságnak kell megjavítania. Részletesen beszélt a dolgozókról való gondoskodás állásáról. Felmérték például a kisiparosok helyzetét és eddig mintegy 145 engedélyt adtak ki a tanácsok. Hangsúlyozta azonban, hogy e körül sincs még minden rendben, mivel 213 kisiparos kért engedélyt. Mindezért keveset tett a járási és városi pártbizottság, de n tanácsok is. seivel. Bátran bírálták a felszólalók a járási pártbizottság hiányos v i r,- káját, s nem egy cselben a megyei pártbizottságot is. Igen helyesen legtöbbet a tavaszi munkálatokkal foglalkoztak. Varga Károly elvtárs, az alsóleperdi állami gazdaság párttitkára például elmondotta, hogy 59 százalékra elvégezték a tavaszi munkákat. A pártszervezet hibájául rótta azonban fel, hogy a kongresszusi verseny meg nem bontakozott ki eléggé a gazdaság területén azúrt, mert nem támaszkodtak eléggé a tömegszervezetekre. Gáspár László elvtárs, a városi DISZ bizottság titkára élesen bírálta a járási pártbizottságot, hogy eddig nem sok segítséget adtak, amely megmutatkozó'.: a beszámolóban is, mert egy szó sem volt a DISZ-fiatalokról. — Nem is szólhatott a beszámoló a DlSZ-íia- talok munkájáról — mondotta többek közt — mert nem is foglalkoztak vele. Beszélt az olyan kiváló DISZ-fiatalokról, mint a Döbrököz- szőlöhegyiek, akik versenyt indítottak a tavaszi munkák mielőbbi elvégzése érdekében. Az ilyen jó példák elterjesztése lett volna a í dada- tünk. A továbbiakban ehhez a járási pártbizottság nagyobb segítségéi kérjük. Töllősi Antal elvtárs, a naki tsz elnöke arról beszélt, hogy hogyan állták ki az ősszel a próbát. A kormányprogramra megjelenése után ugyanis náluk is akadtak olyanok, akik nem akartak dolgozni. A kommunisták azonban azt a jelszót adták ki, hogy jobban vessünk ma, mint tegnap. A jó példa ragadós lett, s akik ki akartak lépni, azok is vísz- szaléptek. Bírálta a naki tanácsot, hogy a Tüske-pusztával folyó versenyüket nem értékeli. — Az évvégi értékelés — mondotta többek között — nem mozgósít, az halott töke. Miklós Péter elvtárs, a gimnázium igazgatója az ifjúság hazafias neveléséről beszélt. Bírálta a járási párt- bizottságot és a DISZ bizottságot is, mert nem jelentek meg március 15- én az ifjúság között, pedig az ifjúság nevelésében — mint mondotta — a haladó hagyományokra építhetünk. A felszólalásokat is nagy érdeklődéssel hallgatták a küldöttek. Erre legjobb példa, hogy Varga Gyula elvtárs (Kocsoláról) észrevette Töllősi elvtárs felszólalásában a hibát. — Töllősi elvtárs ugyanis úgy fejezte ki magát, hogy a dolgozók maximális kielégítése már megvan a járás területén. Varga elvtárs figyelmeztette, hogy éppen a dolgozók igényének maximális kielégítése érdekében kell még jobban dolgoznunk és különösen most, a tavasziakat minél előbb elvetni. Felszólalt az értekezleten Iváncsik Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője is. Hangsúlyozta, hogy a határozatok jó végrehajtása elsősorban a pártszervezetekre hárul. Ennek érdekében a felvilágosító munka megjavítását kell elsősorban megvalósítani. Részletesen ismertette a vezetés megjavítása terén mutatkozó problémák megoldását. Részletesen beszélt a pártellenöi'zés megjavításáról, s arról, hogy ez terjedjen ki minden területre. Többet kell törődni a dolgozók ügyeivel is — mondotta többek között, nőtt a bizalom a párt iránt az utóbbi időben. Azonban a tanácsnál még mindig sokszor feleslegesen zaklatják a dolgozó parasztokat. A dombóvári tanács is például legutóbb 44 dolgozó parasztot hivatott be az adófizetéssel kapcsolatban, íredig már kifizették, adójukat. Felszólalása befejezéséül rámutatott a felszólalások hiányosságaira is. Ugyanis a felszólalók igen keveset foglalkoztak a begyűjtéssel kapcsolatos feladatokkal. Döntő alapja pedig ez az életszínvonal emelkedésnek. Még számtalan hozzászólás történt ezután, mely megmutatta, hogy a küldöttek érzik felelősségüket a járás ügyei iránt. Mégis, ha egészében nézzük a hozzászólásokat, megállapíthatjuk, hogy igen helyesen legtöbbet a közvetlen előttünk álló feladatok, tehát a tavaszi munkálatok sikeres befejezését sürgették. A beszámolón kívül azonban egyetlen felszólaló sem akadt, aki az üzemek problémáit, eredményeit és hiányosságait, s a további feladatokat megmutatta volna. Nyilvánvaló pedig, hogy a párt politikájának megvalósításához nemcsak több kenyérre és más élelmiszerre, hanem több téglára, több vajra, több húsra, stb-re van szükség. Éppen a dombóvári járásban pedig van vajüzem is, húsüzem is és több más üzem. E hibáktól eltekintve azonban az értekezlet betöltötte feladatát. Feltárta a hibákat és hiányosságokat, de megmutatta a hibák felszámolásának módját is. A megválasztott új pártválasztmány és a megyei pártértekezletre választott küldöttek képesek e nagy segítség nyomán jól betölteni hivatásukat, eredményesen mozgósítva magukkal ragadni az egész járás dolgozó népét, kormányprogramra megvalósítására. Ismertette az üzemek dolgozóinak lelkes munkáját Ezután rátért a mezőgazdaság helyzetének ismertetésére. ■gy készülnek a posta dolgozói a párt kongresszusra 1950 novemberében vette át a posta a lapterjesztést. Ez mintegy lépés volt. az “ügynöki lapterjesztés felszámolása felé. Négy év óta óriási mértékben megnövekedett megyénkben is az olvasottság. A pártszervezetek a népnevelők segítségével, a sajtófelelősi hálózat kiépítésével elérték, hogy a lapterjesztés egyre inkább szocialista lapterjesztéssé vált. A posta dolgozói a kezdeti időben nehezen birkóztak meg a feladatokkal, mivel számukra új és szétfolyó volt a terjesztés. Szükségessé vált több, a terjesztés munkáját gátló körülmény megszüntetése amelyekre 1953-ban került sor. Ez az év az átszervezések éve volt, Ebben a munkában a posta dolgozói megedződtek; gazdáivá váltak területüknek, s ma már a pártsajtó terjesztését mindennapi feladatuknak tekintik. Felismerték, hogy a kormányprogramra megvalósításában nagy szerepe van a pártsajtónak. A pártszervezetek által nyújtott segítség párosult a postás dolgozók lelkesedésével, s ennek eredménye, hogy a dolgozó parasztság között népszerű Szabad Föld előfizetői példánya 3.300-ra emelkedett megyénkben az elmúlt öt hónap alatt. Emellett növekedett valamennyi pártlap olvasottsága is. Két hete a dombóvári és szekszárdi körzeti postahivatal összehívta a góchivatal vezetőket, hogy a pártsajtó terjesztés eddigi eredményeit, az egyes lapoknál mutatkozó elmaradást és a további teendőket megvitassák. A részvevők közül többen elmondták észrevételüket, javaslataikat a terjesztés munkájával kapcsolatban, s egyben az olvasók véleményét is tolmácsolva segítettek a szerkesztés munkájában is. A szekszárdi körzetnél résztvevő góchivatal vezetők elhatározták, hogy május 1-ig a megyei pártbizottság lapját, a Tolnai Naplót, újabb 700 előfizetővel növelik, hogy minél szélesebb körben eljuttassák a dolgozókhoz a párt szavát, a sajtót. így készülnek a posta dolgozói pártunk III. kongresszusára. LIPPAI ISTVÁN A bf>L»yiijlesben isin át Szakadat megyénk első községe Elborította a tájat az esti szürkü j let. Szakádét is elcsendesedett. Az utcákra ránehezedő sötétséget csak a házak ablakán kiszűrődő fénysá- vok enyhítik. A ta.nácsház ablakán keresztül is fény hatol az estébe. Nem a nyilvántartó, de nem is a tanácstitkár foglalatoskodik ilyen későn a tanácsnál, mert hiszen a minisztertanács legutóbb megjelent határozata szigorúan tiltja, hogy munkaidő után dolgoztassanak bárkivel. A szakadáti tanácsnál a begyűjtési állandóbizottság tartja a szokásos heti megbeszélést, merti ezt el nem mulasztanák a világ minden kincséért sem. Bakó Gyulának, a bizottság elnökének, a 21 begyűjtési aktívával együtt — csakúgy, mint Sza- kadát összes dolgozóinak — legdrágább a becsülete. Nagyon helyesen mondotta az állandóbizottság egyik megbeszélésén, hogy az egész köz-ság becsületén esik csorba, ha bárki is adósa marad a nép államának. Ezt a kisközséget pedig különös népek lakjék), még egyd'.lan esztendőben sem volt az állammal szemben tartozása. Sőt már hosszabb évek óta ők büszkélkednek a „megye te gyűjtésben első községe“ címmel, és mint a tanácstitkár, Végh elvtárs mondja, ez elsősorban a begyűjtési állandóbizottság • és az Aranykalász, majd az egész község dolgozó parasztjainak érdeme. Most, hogy pártunk és kormányunk felmérhetetlenül sokat segít a mező- gazdaság fellendítésében, legmesz- szemenőbben védi az egyéni parasztok érdekét is — méglnkább kialakult a szakadáti gazdák körében az a nézet, hogy első az állam iránti kötelezettség, s csak utána jöhet a szabadpiaci értékesítés. A szakadáti gazdák ezzel válaszolnak a munkás- osztálynak, pártunknak és kormányunknak. Mint a tanácselnökhelyettes, G u b ó Géza elvtárs mondja, február hónapban egymásután mennek a tanácsházhoz egyéni parasztok Is, hogy a párt III. kongresszusának tiszteletére előbb teljesítik beadásukat. S c h 1 i d t Adóm 8 holdas gazda egészévi baromfibeadási kötelezettségének teljesítését vállalta március 1-ig, egészévi tojásbeadási kötelezettségének teljesítését pedig május 1-ig vállalta, s mindkettőt február 15-ig teljesítette. De lehetne sorolni a végtelenségig, mert a tanács nyilvántartásában még véletlenül sem lehet olyan dolgozó parasztot találni, akinek neve mellé az lenne írva, hogy hátralékos. A tanácsnál azt mondják: „Komoly probléma elé vagyunk állítva, ha arra kell választ adnunk, hogy a 101 termelő közül ki a legjobb gazda, ki a legöntudatosabb, ki teljesíti elsőnek kötelezettségét“. Az igazat megvallva a község parasztjai valameny- nyien öntudatos gazdák. —De mivel bizonyítja ezt a tanács, — kérdem az elnökhelyettestől. — Ezt nem a tanács, a tények bizonyítják, — válaszolt kérdésemre. Lássuk akkor a tényeket. Szarvas- marhából az első negyedévben 18 mázsa helyett 31.45 mázsát, baromfiból 339 kilo volt az előírás, teljesítés pedig (->57 kiló, tojásból a 4M kiló helyett 509 kilót adtak be, a 96 hektó tej helyett pedig 97 hektót adtak te. — A túlteljesítéseket a dolgozó parasztok önként vállalták, — mondja a tanácselnök. — És erre mi, a bizonyíték? — kérdem, — de a tanácstitkár alig várja, hogy kimondjam a szót, máris válaszol. — Az, hogy bármennyire is akarnánk megsérteni a törvényt, nem lehet. Ebben a községben minden házhoz jár valamilyen újság, s ha megjelenik bármilyen rendelet, ami közvetlenül is érinti a dolgozó .parasztokat, azt csaknem szóról-szóra megtanulják, és bizony ha netán törvényellenesen járna el a tanács, az újsággal együtt jönnek reklamálni a dolgozó parasztok, hogy ez nem helyes, ezt így kellett volna csinálni, — adja meg a választ a tanácstitkár, — Ez valóban így is van. Hafner József 8 holdas gazdához az újságon keresztül előbb eljutott $ gyors-se-r- tésbeadás után járó kedvezmények híre, mint a tanács ezt utasításban is megkapta volna, és bizony hiába hivatkozott a tanács a közlönyhiányra, ő magával vitte az újságot, — és nagyon helyesen — követelte, hogy a III. negyedévre ütemezett sertését hozzák át az első negyedévre. A tanács törvényesen járt. el, mert a dolgozó paraszt kérését teljesítette, s miután társaival együtt le is adták a hízót, kukoricabeadá- sukból törölte a három mázsát. Az Aranykalász tsz tagjai ilymó- don 24 mázsa májusi morzsolt kukoricához jutottak. Az egész község kukoricabeadásából pedig a gyorssertés beadása terén járó kédvezmé- nyek keretén belül mintegy 65 mázsával csökken. Ebből is félreérthetetlenül kitűnik, hogy jól jár, aki követi a párt és a kormány határozatait. A szakadátiak amellett, hogy jói jártak, komoly erkölcsi sikerük is van. Az, hogy elismeréssel és megbecsüléssel nyilatkozik róluk az egész megye, sót az egész ország dolgozó népe. Bekerült a szakadáti gazdák neve a megyei tanács dicsőségkönyvébe is, melyet azzal küldenek majd a párt III. kongresszusára, hogy ebben a könyvben szerepel a kongresszusi verseny győzteséinek neve. Erre pedig a szakadátiak büszkék lehetnek. Joggal mondják el most is, reméljük, — sőt biztosak vagyunk tenne — a jövőben is azt: a munkásosztály odaadó munkájára a párt és a kormány segítségére többtermeléssel, állam iránti kötelezettségeink maradéknélküli teljesítésével válaszolunk. Levelezőink írják a tavaszi munkálatokról Lőrinc János, a bikácsi Petőfi tsz-böl arról írt levelében, hogy a tavaszi árpa, a búza és a borsó vetését befejezték. Elvégezlek az ősziek fejirágyázását is mintegy 90 holdon. 54 holdat szentes trágyával trágyáz, faji felül. AZ őszről visszamaradt mélyszántást is rövidesen befejezik. Eredményeiket a brigádok megszerve zésén keresztül érték el. Még a tavasz folyamán szerelnének elültetni mintegy 680 darab gyümölcsfát. Az árkokat a télen elkészítették a f seme léknek, sajnos azonban a csemeték még ma sem érkeztek meg. A bölcskei Vörös Október tsi-böl Vényig Mátyás isi-tag azt írja, hogy szövetkezetüknél megjavult a tagság munkához való viszonya, meggyorsult a tavaszi munkálatok menete is. Minden munkát az előre elkészített terv szerint elvégzik, sokszor még a tervben kitűzött határidő előtt is. A munkák meggyorsításához nagy segítséget nyújt a tsz agronöinusá, Vár. tíg Ilona, aki legjobb tudása szerint támogatja a szövetkezetét fejlődésében. Az ö munkája segítette a szövetkezet tagságát abban, hogy időben megszervezték a brigádokat, munkacsapatokat és hogy a tagság kötött egyre nagyobb mértékben terjed el az egyéni felelősség tudata. Kólái Márton Högyész községből azt írja, hogy egyik temácsidés alkalmával a község dolgozó parasztjai elhatározták, hogy a községi utakat közös munkával javítják meg. A tavaszi munkálatok elvégzése mellett meg is kezdték ezt a munkálatot. Március 21.én Pója Lajos Vese lésével kivonultak az utak rendbeszedésére. Mintegy 19 dolgozó paraszt verődött össze, a Béke-utcaiak színe-java. Ezzel a cselekedetükkel példát mutatnak a község összes dolgozó pa rasztjainak. A Békejáteai dolgozó parasztok úgy határoztak, hogy pártunk 111. kongresszusának tészteieléáe nemcsak a koratavasziák vetését és az utak rendbehozását végzik el, <ie állam iránti kötelezettségük I. negyedévi részét is marodéktalamil telje* sitik.
