Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-30 / 75. szám
2 NAPLÓ 1954 MÁRCIUS 30 A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanáeskozása (Folytatás az 1. oldalról) ehhez vegyék igénybe az állami hiteleket, épület- és anyagkiutalásokat. A gépállomások és az állattenyésztő állomások szakemberei pedig vállaljanak nagyobb felelősséget az I-es és a Il-es típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának segítéséért. Termelőszövetkezeteink megszilárdításának nagy hajtóereje, ha növeljük a tagok anyagi érdekeltségét. A tagok: szövetkezetük gazdái, tehát elsősorban saját kezükbe van letéve annak a sorsa, hogy mekkora lesz jövedelmük. Igen kedvező hatást gyakorol a tagok munkájára, ha a kiemelkedő munkáért külön jutalmazzuk őket, tehát ha elterjesztjük a prémiumrendszert. Dobi István elvtárs végül arról beszélt, hogy c feladatok megoldásán termelőszövetkezeti tagságunk olyan idd pontban munkálkodik, amikor cgcsz dolgozó népünk politikai életünk nagy eseményére: a Magyar Dolgozók Pártja III. kon gresszusára készül. A kongresz- szus tiszteletére indított munka- verseny elősegíti, hogy termelőszövetkezeteinket gazdaságilag, szervezetileg és politikailag tovább szilárdítsuk. Tanácskozásunk részvevőire vár az a felelősségteljes és megtisztelő feladat — fejezte be beszédét Dobi elvtárs, — hogy a termelőszövetkezeti mozgalom soronlevő feladatainak megoldásához hatékony segítséget nyújtsanak, elősegítsék, hogy termelőszövetkezeteink példamutató gazdaságokká fejlődjenek, s termelőszövetkezeteink tagjai egyre jobb- móduakká váljanak. Dobi István elvtárs beszédét vita követte. Felszólalások a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán A termelőszövetkezetek dolgozóinaik március 27-i országos tanácskozásán, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács hívott össze, sok felszólalás hangzott el. A felszólalások egy részét az alábbiakban ismertetjük. LOSONCZI PÁL, a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke, a Szocialista Munka Hőse: Szövetkezetünkben a tagok egyre jobban megértik: ahogyan dolgozunk, olyan lesz a jövedelmünk. — Szövetkezetünk vezetősége sokféle módon, eszközzel segíti a tagságnak kézzelfoghatóvá tenni, hogy mindenkinek érdemes tudása legjavát adni a munkához. 1950 óta minden évben külön prémiummal is jutalmazzuk a legjobb eredményt elérőkét. Tapasztalataink szerint a helyes normák kialakítása is arra ösztönzi a tagokat, hogy többet termeljenek. Mi 108 új normát állapítottunk meg és 173 régi normát változtattunk meg. Szövetkezetünkben egy elég nagy- létszámú bizottságot alakítottunk, amelyik elvégzi ezt a munkát. A bizottságot a közgyűlés választotta meg. A közgyűlésen voltak viták: azok, akik könnyebben jutottak munkaegységekhez, nem akarták elfogadni a módosítást, de a többség a normák megváltoztatását kívánta s úgy fogadta el a normákat, ahogy azt a bizottság kidolgozta. Szövetkezetünk eddigi eredményeit jórészt annak köszönheti, hogy helyesen terveztünk és a tagok tudják: érdemes jól dolgozni, magas terméseredményekért küzdeni. Hiba persze még nálunk is van' bőven. A vezetés feladata, hogy ezeket a hiányosságokat idejekorán meglássa és bátran feltárja. Mi nem félünk attól, hogy feltárjuk hibáinkat ésigyek zunk is, hogy kijavítsuk azokat. Ha a szövetkezet vezetőitől és tagjaitól megkívánjuk az egyéni felelősséget: javul a munka, erősödik a szövetkezet, Most nálunk van a minisztertanács vándorzásziaja. Úgy dolgozunk, hogy ezt a zászlót meg is tartsuk, s még erősebbé, jövedelmezőbbé tó- gyük szövetkezetünket. MÁTÉ LÁSZLÓ, a fegyvemeki gépállomás vezető agronómusa: Dobi elvtárs 'beszámolójában megemlítette, hogy a termelőszövetkezetek egy része idegenkedik a gépi munkától. így volt ez a mi gépállomásunk körzetében is, de megmagyaráztuk a szövetkezeti tagoknak a gépi munka alkalmazásának előnyeit. Megmagyaráztuk például, hogy egy hóid szántás fogasolása csak két kiló búzába kerül. Egynémely szövetkezet, mint például a nagykörűi Dózsa és Haladás, eleinte semmi áron nem akart gépi munkára szerződést kötni. De amikor elbeszélgettünk velük, s megértették, hogy előnyösebb, ha géppel dolgoztatnak, nyomban megállapodtak a gépállomással és néhány nap múlva még pótszerződést is kötöttek. Gépállomásunk körzetében 7 termelőszövetkezet és 17 termelőszövetkezeti csoport van. A tavaszi munka már javában halad a környékbe!! egyéni parasztok és szövetkezetek földjén. A tavaszibúzát elvetettük s jól halad a többi tavaszi növény vetése is. Gépállomásunk tavaszi tervét eddig már 50 százalékban teljesítette. A termelőszövetkezetek egyre jobban követelik az eke vagy a tárcsa után a borona használatát. A tárcsa után azonban nem mindig tudunk boronát akasztani, tevés van belőle a gépállomáson. Kaptunk gyűrűs és síma hengert és még sok más Taia.i- művelő eszközt, csak éppen boronát nem. A borona egyszerű talajművelő szerszám, még nincs belőle elegendő. Most tavasszal, amikor ' már sürgős a gabona ápolása, nagy szükségünk lenne rá, várjuk, hogy küldjenek már végre hozzánk boronát is. A törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár udvarán annyi elevátor var^ hogy egyikne-másikra talán még két éven belül sem kerül sor. De nincs borona, se henger. A felszólaló ezután az agronómu- sok feladatáról beszélt. — A szakembereket a termelőszövetkezeti tagok örömmel fogadjak, segítséget, eredményeket várnak tőlük — mondotta. — Tapasztalatom szerint a termelőszövetkezetekbe került agrorómusok igyekeznek is, hogy megállják helyüket, minél nagyobb segítséget adjanak a szövetkezet' tagoknak ahhoz, hogy fáradozásukat bőségesebben jutalmazza a föld, jobb legyen a termés, nagyobb a jövedelem. Mi, agronómusak azon leszünk, hogy a tavaszi szántás-vetés, a későbbiek során pedig a növényápolás és a termés betakarítása idejében meg történjék, hogy teljes erőnkkel segítsük a termelőszövetkezetek megerősítését, a közös gazdálkodás felvirágoztatását. A feladat nehéz, de szép, s öröm számunkra, hogy hozzájárulhatunk a párt és a kormány céljainak megvalósításához, a mezőgazda- sági termelés fellendítéséhez — a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Nagy Imre elvtárs felszólalása Amikor a párt és a kormány az országos tanácskozásra egybehívta önöket, az a szempont vezette, hogy mint máskor, nagy feladatok előtt, most is együttesen beszéljük meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás terén. Elöljáróban engedjék meg, hogy felihasználjam az alkalmat és meleg szeretettel köszöntsem ter- melőszövetkezeteiink élenjáró dolgozóit, akiket a kormány kiváló munkájukért kitüntetésben részesített, és további munkájukhoz sok sikert kívánjak. A mulit ősszel lezajlott harmadik országos tanácskozás óta a mezőgazdáság! termelést érintő nagyjelentőségű esemény történt. Decemberben megjelent a párt és a kormány határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. E határozat a termelés olymérvű fellendítését célozza, amely megteremti a jómódú életet, felvirá goztatja a mezőgazdaságot, tovább- szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ez a határozat a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű programm- ja. amelynek végrehajtása emeli a növénytermelés és az állattenyésztés hozamát, növeli a parasztság jövedelmét, emeli a dolgozó rétegek életszínvonalát. A határozat, mint ismeretes, azt tűzte ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérire! és liszttel, hússal és zsírral, borral, cukorral és tejjel, burgonyával és zöldséggel. A mezőgazdaság fejlesztése annak a hatalmas programúinak a megvalósítása, amelyet a párt és a kormány szabott meg. Egész népünk közös ügye ez: dolgozó népünk minden rétegétől nagy-nagy erőfeszítést követel. A párt és kormányhatározatot, amely példátlanul áll mezőgazdasa gunk történetében, és az egész mezőgazdaság fejlesztésének egységes programmja, a termelőszövetkezetek nek és tagságuknak is gazdálkodásuk alapjává kell tenniök, vezérfonalnak kell tekinteniük annál is inkább, mert olyan programra ez, amely csak a termelők gazdálkodási és életszínvonalának állandó emelése révén valósítja meg a dolgozó néptömegek életszínvonala emelésének nagyszerű céljait. Olyan Programm ez, amelyben a termelők és a fogyasztók, a munkások és a parasztok, a város és a falu érdekei a legszorosabban egy- gyé olvadnak. így lesz a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programmja nagy nemzeti ügy. Bár a párt- és a kormányhatározat az egész mezőgazdaság fejlesztésének általános programmja, annak megvalósításában kiemelkedő szerep jut a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak. A tavaszi nagy munkákban is ez a határozat szabja meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás számára. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése ótia. a mai országos tanácskozás az első alkalom arra, hogy szemlél tartsunk afölött: vájjon kellőképpen, jól, gondosan felkészültek-e termelőszövetkezeteink a tavaszi munkára úgy, mint ahogy a határozat előírja és mint ahogyan a párt és a kormány elvárja a termelőszövetkezetek vezetőségétől és tagságától egyaránt. A mezögazdaéágii határozat egyszersmind felbecsülhetetlen segítség termelőszövetkezéteink számára a fej lett és korszerű nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztésére. — Nemcsak a feladatokat tűzi ki, de megjelöli megvalósításuk módját is. A kormány egyben a határozat alapján az ipar és más gazdasági ágak terén foganatosítja mindazokat az in tézkedéseket, megteremti mindazokat az anyagi feltételeket, amelyek a kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Műtrágya, rózgálic, gép, felszerelés, alkatrész nagy tömegben áram lik a mezőgazdasági termelésbe, a szövetkezeti gazdaságokba. A határozat nyomán a fejlett agrotechnika eszközei és módszerei, a tudomány és a tapasztalat legújabb eredményei mind rendelkezésre állnak a terme lomunkéban. A technika és a tudomány helyes alkalmazására már eddig is körülbelül 2100 agronómus — a volt körzetieket is beleértve — áll a teivnelőszövetkezetek rendelkezésére. Ugyanakkor tisztelt értekezlet, mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagy követelményeket is támaszt a termelőszövetkezetekkel szemben, éspedig teljes joggal. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeire és erőforrásaira támaszkodva, a párt és a kormány hathatós segítségével a mezőgazdasági határozat követelményeinek a termelőmunkában, a mezőgazdaság minden ágában való következetes alkalmazásával be kell bizonyítaniok, hogy a nagyüzemi, szövetkezeti, tár sasgazdálkodás fejlettebb, magasabb- rendű, eredményesebb és jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás, és biztosabb alapja a földművelő nép emberibb, kultúráltabb, gondtalanabb életének és boldogulásának. Gazdasági eredményeinkkel, a terme lés korszerű fejlesztésével, a nagyobb és állandóan növekvő hozamokkal, a pénzbeli és természetbeni részesedés növelésével, a tagság jólétének megteremtésével becsületet kell szerezni a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak, amit a múlt őszön ellenséges elemek megpróbáltak megtépázni. A szocialista mezőgazdaság becsületéről van szó, elvtársak! Ezért harcolni és küzdeni, ezt megóvni és gyarapítani mindannyiunk, de elsősorban az önök és önökön keresztül a termelőszövetkezeti tagság .becsületbeli kötelessége. Ennek a mindennapi termelőmunkában kell érvényre jutnia Az alacsony hozam, a gyo- mos föld. a leromlott jószág, a fegyelmezetlenség és a szegényes jövedelem összeegyeztethetetlen a szocialista szövetkezeti termeléssel. Ennek el kell tűnnie termelőszövetkezeti gazdálkodásunkból — termelő szövetkezeteinknek a felvirágzás és a jómód forrásaivá kell válniok. Tisztelt értekezlet! A mi viszonyaink között a mezőgazdasági munka dandárja általában a tavaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követelményeket amelyeket a mezőgazdasági termelés a dolgozókkal szemben támaszt Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint máskor, tehát körültekintő munkára, jobb szervezésre, a határidők pontos betartására és szigorúbb munkafegyelemre van szükség. Ehhez járul mint fő követelmény, az agrotechnikai előírások betartása, a munka jó minősége, ami a jelenlegi viszonyok mellett fontosabb, mint bármikor volt. Mindennek megfelelni, persze nem könnyű, de meg lehet és meg is kell felelni. Hogy ez valóban így is legyen, az főképpen a termelő- szövetkezetek vezetésétől függ. Olyan erőforrások vannak a termelőszövetkezetekben, amelyek mégoly nagy termelési- vagy szervezési feladatok megoldását is lehetővé teszik. Az egyik ilyen kiapadhatatlan erő forrás a szövetkezeti demokrácia. Ennek megőrzése és messzemenő ki- fejlesztése a záloga a szövetkezeti gazdálkodás sikereinek, eredményességének, a nehéz feladatok megoldásának. A termelőszövetkezet olyan termelési forma, amelyben a tagok a szövetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A vezetőség és a tagság szoros együttműködése, az egész tagság részvétele mind a termelőmunkában, mind a gazdálkodás irányításában olyan erő. amelyre minden termelőszövetkezeti elnöknek támaszkodnia kell. A szövetkezeti demokrácia széles kibontakoztatása a jó vezetés biztosítéka a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, s a mezőgazdasági határozat végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele. A másik erőforrás az üzem nagy ságában, a nagyüzemben rejlik, abban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agronómiái tudományok vívmányait szélesebben lehet alkalmazni, s ezáltal ugyanaz, a segítség sokkal hatékonyabb és eredményesebb a termelőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a közös munka és a jó munkaszervezés. Nem kell bizonygatni, elvtársak, hogy például 200 ember együtt közös erőfeszítéssel sokkal eredménye sebb munkára képes, mint ugyanannyi ember külön-külön. A közös munka sokkal termelékenyebb, gyümölcsözőbb. ami döntő tényező a szövetkezeti termelésben. Mindez adva van a mi termelőszövetkezeti gazdálkodásunkban. A jó vezetéstől függ. hogy ezeket a té nyezőket messzemenően hasznosítsák a gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mondani, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló, sok a hiányosság, ami megmutatkozik a most folyó tavaszi munkákban is. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni és a határidőket be kell tartani. Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítésre van szükség a szántásban mutatkozó nagy elmaradás behozására. Rendkívül fontos a traktorállomány maximális kihasználása, két műszakban való foglalkoztatása. Ehelyett bizonyos huzódozás tapasztalható a gépi munkától és vontatottan halad a gépállomásokkal való szerződéskötés. Ez hátráltatja a munkálatok időben történő elvégzését és növeli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között fokozottabban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségének rovására megy, holott éppen az elvégzett munka minősége szinte az egyetlen feltétele a terméseredmények foko zásának. Etekintetben igen nagy követelményeket kell támasztani. Meg kell mondanom, hogy e téren is sok még a hiányosság a termelőszövetkezetek munkájában, elsősorban a vezetésben. A munka minősége tekintetében nem támasztanak megfelelő követelményeket a gépállomásokkal szemben, bár a szerződés erre lehetőséget ad. a termelés érdeke pedig egyenesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétségtelen, — és ez örvendetes — hogy gépállomások munkája lényegesen megjavult. Viszont komoly hiányosságok is előfordulnak, a termelőszö vetkezetek vezetőségei azonban nem igen élnek jogukkal, nem lépnek fe' a rosszul végzett munka miatt. Az hogy ilyen ritkák a kifosások. nemcsak a gépállomások jobb munkáját dicséri, hanem azt is mutatja, hogy a termelőszövetkezetek felületesen és hanyagul veszik, hogy a gépek milyen munkát végeztek földjeiken s nem támasztanak követelményekei a gépállomás munkájával szemben. Ideje ennek véget vetni. Termelőszövetkezeteinknek fokozott követelményeket kell támasztani saját magukkal, a vezetőséggel és a tagsággal szemben is. elsősorban a munka minősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabályok betartása terén. Hosszul végzett, fe!ü letes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni. E téren komoly lazaságok vannak még Könnyelműen gazdálkodnak a mun kaegységekkel. Gyakran összekapkodott, hanyag munkáért is elszámol ják és számos példa van arra. hogy aki rossz munkát végez, többet k res. mint a becsületes ember. A munkaegységgel úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élösködhessenek r. közösség rovására. Fokozottabb követelményeket kell :ámasztania minden termelőszövetke- seti tagnak önmagával szemben is. A bő termés, a nagyobb jövedelem több és jobb munkát követel. Minden tagnak a közös munkában való közös részvétele, szorgalmas, jó mun kaja a termelőszövetkezeti társas, nagyüzemi gazdálkodás fundamentuma. Gyümölcsöző, eredményes munka csak a tagok öntudatos fegyelme alapján folyhat. A hiányosságok talán ezen a téren a legnagyobbak szövetkezeti gazdaságunkban, és ezért itt van a legtöbb tetpiivaló. A szövetkezeti alapszabályokban lefektetett elvek és rendszabályok szigorú alkalmazása mellett a munkafegyelem megszilárdításának leghatékonyabb és célravezetőbb eszköze a tagok egyéni anyagi érdekeltségének messzemenő biztosítása a munka pontos és jó elvégzésében. Feltétlenül meg kell ezt valósítani. Tisztelt értekezlet! A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban igen fontos tényező a termelési terv. A vizsgálat azt mutatja, hogy számos helyen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat célkitűzései és a termelési tervek nincsenek összhangban. A hiba a tervekben van, amelyek nem mindig irányulnak a legnagyobb eredmények elérésére, a lehetőségek legteljesebb kihasználására, nem mozgósítják a tagságot jobb és több munkára, beérik kisebb eredményekkel is. Bezzeg más a helyzet az elszámolásnál, az osztásnál, amikor bizony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a mező- gazdasági határozat feladatainak és a helyi adottságoknak összeegyeztetéséből kell kiindulni, azzal, hogy a lehető legtöbbet termeljenek. Ez az érdeke minden egyes termelőszövetkezeti tagnak is, a népgazdaságnak is. A mai országos tanácskozásnak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és tervszerűséget, amelyet a termelőszövetkezeti gazdálkodás képvisel, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány határozat minél sikeresebb végrehajtásának szolgálatába állítsa. Az idei tavasz az első nagy erőpróbája a Programm megvalósításának. Ebben nagy munkában a termelőszövetkezeteknek az élvonalban kell lenniük. A még fennálló hiányosságok ellenére a termelőszövetkezetek gazdálkodásához nagy reményeket fűzünk. A zord tél átvészelése, a tavasz nehézségeinek leküzdése mutatja, hogy termelési feladataikkal meg fognak birkózni, jobban, mint bármikor a múltban. A párt és a kormány messzemenő segítsége, az anyagi feltételek, a gép és a technika minden termelőszövetkezet számára adva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel. Tudjuk azohban, hogy a gép, a technika emberek nélkül holt anyag, de az emberek kezében csodákat művel. Végsősoron tehát a szövetkezeti embereken, a termelőszövetkezetek tagságán múlik, hogy valóban nagyszerű eredményeket érjenek el, hogy nemes versenyben a nagy lendülettel és kedvvel termelő egyéni gazdákkal, be bizonyítsák a termelőszövetkezeti társas, nagyüzemi gazdálkodás nagy fölényét. Minden szövetkezetnek, minden tagnak a maga eredményeivel kell hozzájárulnia ehhez. A szövetkezet az a termelési forma, amelyben a gazdálkodás fejlesz- ésének korlátlan lehetőségei vannak. Gyáriparunk munkássága nagy erőfeszítéseivel, nagyszerű teljesítményeivel megteremti a technikai feliételét annak, hogy termelőszövetkezeteink tagsága mind nagyobb mér- ’ékben éljen ezekkel a lehetőségekkel, hogy a termelőszövetkezetek bőtermő, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét forrásai legyenek. Az elkövetkező hetek, hónapok mutatják majd meg, milyen eredményekkel oldották meg termelőszövetkezeteink termelési feladataikat. A párt és a kormány bizakodással tekint munkájuk elé, amelyhez sok sikert kívánok. »V ÖZV. CSORDÁS ISTVANNÉ. a kéttornyulaki Uj Barázda tsz párttitkára: A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek legfontosabb feladata, hogy a tsz minden tagját jó munkára mozgósítsák. Szövetkezetünk tagjai munkafelajánlásokat tettek a kongresszus tiszteletére. A vállalások teljesítésében jó példát mutatnak a kommunisták. Csordás elvtársnő azt vállalta., hogy a keltetőállomásoktól kapott naposcsibéknek 90 százalékát felneveli. D. PETE LÁSZLÓ, a tiszavasvári gépállomás traktorosa: A gépállomások traktorosai jó munkájukkal sokat segíthetnek a termelőszövetkezetek megerősítésében. A tiszavasvári gépállomás vezetői a legjobb brigádvezetőket és tvak torosokat küldték munkára a gyenge (Folytatás a 3, oldalon)
