Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

2 NAPLÓ 1954 MÁRCIUS 30 A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanáeskozása (Folytatás az 1. oldalról) ehhez vegyék igénybe az állami hite­leket, épület- és anyagkiutalásokat. A gépállomások és az állattenyésztő állomások szakemberei pedig vállal­janak nagyobb felelősséget az I-es és a Il-es típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának segítésé­ért. Termelőszövetkezeteink megszilár­dításának nagy hajtóereje, ha növel­jük a tagok anyagi érdekeltségét. A tagok: szövetkezetük gazdái, tehát elsősorban saját kezükbe van letéve annak a sorsa, hogy mekkora lesz jövedelmük. Igen kedvező hatást gyakorol a tagok munkájára, ha a kiemelkedő munkáért külön jutal­mazzuk őket, tehát ha elterjesztjük a prémiumrendszert. Dobi István elvtárs végül arról beszélt, hogy c feladatok megoldásán termelő­szövetkezeti tagságunk olyan idd pontban munkálkodik, amikor cgcsz dolgozó népünk politikai életünk nagy eseményére: a Ma­gyar Dolgozók Pártja III. kon gresszusára készül. A kongresz- szus tiszteletére indított munka- verseny elősegíti, hogy termelő­szövetkezeteinket gazdaságilag, szervezetileg és politikailag to­vább szilárdítsuk. Tanácskozásunk részvevőire vár az a felelősségteljes és megtisztelő fel­adat — fejezte be beszédét Dobi elv­társ, — hogy a termelőszövetkezeti mozgalom soronlevő feladatainak megoldásához hatékony segítséget nyújtsanak, elősegítsék, hogy terme­lőszövetkezeteink példamutató gaz­daságokká fejlődjenek, s termelőszö­vetkezeteink tagjai egyre jobb- móduakká váljanak. Dobi István elvtárs beszédét vita követte. Felszólalások a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán A termelőszövetkezetek dolgozói­naik március 27-i országos tanácsko­zásán, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a mi­nisztertanács hívott össze, sok felszó­lalás hangzott el. A felszólalások egy részét az alábbiakban ismertetjük. LOSONCZI PÁL, a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke, a Szocialista Mun­ka Hőse: Szövetkezetünkben a tagok egyre jobban megértik: ahogyan dolgo­zunk, olyan lesz a jövedelmünk. — Szövetkezetünk vezetősége sokféle módon, eszközzel segíti a tagságnak kézzelfoghatóvá tenni, hogy minden­kinek érdemes tudása legjavát adni a munkához. 1950 óta minden évben külön prémiummal is jutalmazzuk a legjobb eredményt elérőkét. Tapasz­talataink szerint a helyes normák kialakítása is arra ösztönzi a tago­kat, hogy többet termeljenek. Mi 108 új normát állapítottunk meg és 173 régi normát változtattunk meg. Szövetkezetünkben egy elég nagy- létszámú bizottságot alakítottunk, amelyik elvégzi ezt a munkát. A bi­zottságot a közgyűlés választotta meg. A közgyűlésen voltak viták: azok, akik könnyebben jutottak munkaegy­ségekhez, nem akarták elfogadni a módosítást, de a többség a normák megváltoztatását kívánta s úgy fo­gadta el a normákat, ahogy azt a bi­zottság kidolgozta. Szövetkezetünk eddigi eredmé­nyeit jórészt annak köszönheti, hogy helyesen terveztünk és a tagok tud­ják: érdemes jól dolgozni, magas ter­méseredményekért küzdeni. Hiba persze még nálunk is van' bőven. A vezetés feladata, hogy ezeket a hiá­nyosságokat idejekorán meglássa és bátran feltárja. Mi nem félünk at­tól, hogy feltárjuk hibáinkat ésigyek zunk is, hogy kijavítsuk azokat. Ha a szövetkezet vezetőitől és tagjaitól megkívánjuk az egyéni felelősséget: javul a munka, erősödik a szövetke­zet, Most nálunk van a miniszterta­nács vándorzásziaja. Úgy dolgozunk, hogy ezt a zászlót meg is tartsuk, s még erősebbé, jövedelmezőbbé tó- gyük szövetkezetünket. MÁTÉ LÁSZLÓ, a fegyvemeki gépállomás vezető agronómusa: Dobi elvtárs 'beszámolójában meg­említette, hogy a termelőszövetkeze­tek egy része idegenkedik a gépi munkától. így volt ez a mi gépállo­másunk körzetében is, de megma­gyaráztuk a szövetkezeti tagoknak a gépi munka alkalmazásának előnyeit. Megmagyaráztuk például, hogy egy hóid szántás fogasolása csak két kiló búzába kerül. Egynémely szövetkezet, mint például a nagykörűi Dózsa és Haladás, eleinte semmi áron nem akart gépi munkára szerződést köt­ni. De amikor elbeszélgettünk velük, s megértették, hogy előnyösebb, ha géppel dolgoztatnak, nyomban meg­állapodtak a gépállomással és néhány nap múlva még pótszerződést is kö­töttek. Gépállomásunk körzetében 7 ter­melőszövetkezet és 17 termelőszövet­kezeti csoport van. A tavaszi munka már javában halad a környékbe!! egyéni parasztok és szövetkezetek földjén. A tavaszibúzát elvetettük s jól halad a többi tavaszi növény ve­tése is. Gépállomásunk tavaszi ter­vét eddig már 50 százalékban telje­sítette. A termelőszövetkezetek egyre job­ban követelik az eke vagy a tárcsa után a borona használatát. A tárcsa után azonban nem mindig tudunk boronát akasztani, tevés van belőle a gépállomáson. Kaptunk gyűrűs és síma hengert és még sok más Taia.i- művelő eszközt, csak éppen boronát nem. A borona egyszerű talajműve­lő szerszám, még nincs belőle ele­gendő. Most tavasszal, amikor ' már sürgős a gabona ápolása, nagy szük­ségünk lenne rá, várjuk, hogy küld­jenek már végre hozzánk boronát is. A törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár udvarán annyi elevátor var^ hogy egyikne-másikra talán még két éven belül sem kerül sor. De nincs borona, se henger. A felszólaló ezután az agronómu- sok feladatáról beszélt. — A szakembereket a termelőszö­vetkezeti tagok örömmel fogadjak, segítséget, eredményeket várnak tő­lük — mondotta. — Tapasztalatom szerint a termelőszövetkezetekbe ke­rült agrorómusok igyekeznek is, hogy megállják helyüket, minél nagyobb segítséget adjanak a szövetkezet' ta­goknak ahhoz, hogy fáradozásukat bőségesebben jutalmazza a föld, jobb legyen a termés, nagyobb a jövede­lem. Mi, agronómusak azon leszünk, hogy a tavaszi szántás-vetés, a ké­sőbbiek során pedig a növényápolás és a termés betakarítása idejében meg történjék, hogy teljes erőnkkel segít­sük a termelőszövetkezetek megerősí­tését, a közös gazdálkodás felvirá­goztatását. A feladat nehéz, de szép, s öröm számunkra, hogy hozzájárul­hatunk a párt és a kormány céljai­nak megvalósításához, a mezőgazda- sági termelés fellendítéséhez — a dolgozó nép életszínvonalának eme­léséhez. Nagy Imre elvtárs felszólalása Amikor a párt és a kormány az országos tanácskozásra egybehívta önöket, az a szempont vezette, hogy mint máskor, nagy feladatok előtt, most is együttesen beszéljük meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdál­kodás terén. Elöljáróban engedjék meg, hogy felihasználjam az alkalmat és meleg szeretettel köszöntsem ter- melőszövetkezeteiink élenjáró dolgo­zóit, akiket a kormány kiváló mun­kájukért kitüntetésben részesített, és további munkájukhoz sok sikert kí­vánjak. A mulit ősszel lezajlott harmadik országos tanácskozás óta a mezőgaz­dáság! termelést érintő nagyjelentő­ségű esemény történt. Decemberben megjelent a párt és a kormány hatá­rozata a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről. E határozat a termelés olymérvű fellendítését célozza, amely megteremti a jómódú életet, felvirá goztatja a mezőgazdaságot, tovább- szilárdítja a munkás-paraszt szövet­séget. Ez a határozat a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű programm- ja. amelynek végrehajtása emeli a növénytermelés és az állattenyésztés hozamát, növeli a parasztság jövedel­mét, emeli a dolgozó rétegek életszín­vonalát. A határozat, mint ismeretes, azt tűzte ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérire! és liszttel, hússal és zsírral, borral, cukorral és tejjel, burgonyával és zöldséggel. A mezőgazdaság fejlesztése annak a hatalmas programúinak a megva­lósítása, amelyet a párt és a kor­mány szabott meg. Egész népünk kö­zös ügye ez: dolgozó népünk minden rétegétől nagy-nagy erőfeszítést kö­vetel. A párt és kormányhatározatot, amely példátlanul áll mezőgazdasa gunk történetében, és az egész me­zőgazdaság fejlesztésének egységes programmja, a termelőszövetkezetek nek és tagságuknak is gazdálkodásuk alapjává kell tenniök, vezérfonalnak kell tekinteniük annál is inkább, mert olyan programra ez, amely csak a termelők gazdálkodási és élet­színvonalának állandó emelése révén valósítja meg a dolgozó néptömegek életszínvonala emelésének nagyszerű céljait. Olyan Programm ez, amely­ben a termelők és a fogyasztók, a munkások és a parasztok, a város és a falu érdekei a legszorosabban egy- gyé olvadnak. így lesz a mezőgazda­ság fejlesztésének hatalmas pro­grammja nagy nemzeti ügy. Bár a párt- és a kormányhatározat az egész mezőgazdaság fejlesztésének ál­talános programmja, annak megva­lósításában kiemelkedő szerep jut a termelőszövetkezeteknek és tagsá­guknak. A tavaszi nagy munkákban is ez a határozat szabja meg a ten­nivalókat a szövetkezeti gazdálkodás számára. A mezőgazdaság fejleszté­séről szóló párt- és kormányhatáro­zat megjelenése ótia. a mai országos tanácskozás az első alkalom arra, hogy szemlél tartsunk afölött: vájjon kellő­képpen, jól, gondosan felkészül­tek-e termelőszövetkezeteink a tavaszi munkára úgy, mint ahogy a határozat előírja és mint aho­gyan a párt és a kormány elvár­ja a termelőszövetkezetek veze­tőségétől és tagságától egyaránt. A mezögazdaéágii határozat egy­szersmind felbecsülhetetlen segítség termelőszövetkezéteink számára a fej lett és korszerű nagyüzemi szövetke­zeti gazdálkodás kifejlesztésére. — Nemcsak a feladatokat tűzi ki, de megjelöli megvalósításuk módját is. A kormány egyben a határozat alap­ján az ipar és más gazdasági ágak terén foganatosítja mindazokat az in tézkedéseket, megteremti mindazo­kat az anyagi feltételeket, amelyek a kitűzött célok eléréséhez szüksége­sek. Műtrágya, rózgálic, gép, felsze­relés, alkatrész nagy tömegben áram lik a mezőgazdasági termelésbe, a szövetkezeti gazdaságokba. A hatá­rozat nyomán a fejlett agrotechnika eszközei és módszerei, a tudomány és a tapasztalat legújabb eredményei mind rendelkezésre állnak a terme lomunkéban. A technika és a tudomány he­lyes alkalmazására már eddig is körülbelül 2100 agronómus — a volt körzetieket is beleértve — áll a teivnelőszövetkezetek ren­delkezésére. Ugyanakkor tisztelt értekezlet, mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagy kö­vetelményeket is támaszt a terme­lőszövetkezetekkel szemben, éspedig teljes joggal. A nagyüzemi gazdál­kodás előnyeire és erőforrásaira tá­maszkodva, a párt és a kormány hat­hatós segítségével a mezőgazdasági határozat követelményeinek a ter­melőmunkában, a mezőgazdaság minden ágában való következetes alkalmazásával be kell bizonyítaniok, hogy a nagyüzemi, szövetkezeti, tár sasgazdálkodás fejlettebb, magasabb- rendű, eredményesebb és jövedel­mezőbb, mint az egyéni gazdálkodás, és biztosabb alapja a földművelő nép emberibb, kultúráltabb, gondta­lanabb életének és boldogulásának. Gazdasági eredményeinkkel, a terme lés korszerű fejlesztésével, a nagyobb és állandóan növekvő hozamokkal, a pénzbeli és természetbeni részesedés növelésével, a tagság jólétének meg­teremtésével becsületet kell szerezni a termelőszövetkezeti gazdálkodás­nak, amit a múlt őszön ellenséges elemek megpróbáltak megtépázni. A szocialista mezőgazdaság becsületéről van szó, elvtársak! Ezért harcolni és küzdeni, ezt megóvni és gyarapítani mindannyiunk, de elsősorban az önök és önökön keresztül a termelő­szövetkezeti tagság .becsületbeli kö­telessége. Ennek a mindennapi ter­melőmunkában kell érvényre jutnia Az alacsony hozam, a gyo- mos föld. a leromlott jószág, a fegyelmezetlenség és a szegényes jövedelem összeegyeztethetetlen a szocialista szövetkezeti termelés­sel. Ennek el kell tűnnie termelőszövet­kezeti gazdálkodásunkból — termelő szövetkezeteinknek a felvirágzás és a jómód forrásaivá kell válniok. Tisztelt értekezlet! A mi viszo­nyaink között a mezőgazdasági mun­ka dandárja általában a tavaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követelményeket amelyeket a mezőgazdasági termelés a dolgozókkal szemben támaszt Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint máskor, tehát körültekintő munkára, jobb szervezésre, a határidők pontos be­tartására és szigorúbb munkafegye­lemre van szükség. Ehhez járul mint fő követelmény, az agrotechnikai előírások betartása, a munka jó mi­nősége, ami a jelenlegi viszonyok mellett fontosabb, mint bármikor volt. Mindennek megfelelni, persze nem könnyű, de meg lehet és meg is kell felelni. Hogy ez valóban így is legyen, az főképpen a termelő- szövetkezetek vezetésétől függ. Olyan erőforrások vannak a termelőszövet­kezetekben, amelyek mégoly nagy termelési- vagy szervezési feladatok megoldását is lehetővé teszik. Az egyik ilyen kiapadhatatlan erő forrás a szövetkezeti demokrácia. Ennek megőrzése és messzemenő ki- fejlesztése a záloga a szövetkezeti gazdálkodás sikereinek, eredményes­ségének, a nehéz feladatok megoldá­sának. A termelőszövetkezet olyan terme­lési forma, amelyben a tagok a szö­vetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A veze­tőség és a tagság szoros együttmű­ködése, az egész tagság részvétele mind a termelőmunkában, mind a gazdálkodás irányításában olyan erő. amelyre minden termelőszövetkezeti elnöknek támaszkodnia kell. A szövetkezeti demokrácia széles kibontakoztatása a jó vezetés biztosítéka a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, s a mezőgazda­sági határozat végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele. A másik erőforrás az üzem nagy ságában, a nagyüzemben rejlik, ab­ban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agronómiái tudomá­nyok vívmányait szélesebben lehet alkalmazni, s ezáltal ugyanaz, a se­gítség sokkal hatékonyabb és ered­ményesebb a termelőszövetkezetek­ben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a kö­zös munka és a jó munkaszervezés. Nem kell bizonygatni, elvtársak, hogy például 200 ember együtt kö­zös erőfeszítéssel sokkal eredménye sebb munkára képes, mint ugyan­annyi ember külön-külön. A közös munka sokkal termelékenyebb, gyü­mölcsözőbb. ami döntő tényező a szö­vetkezeti termelésben. Mindez adva van a mi termelő­szövetkezeti gazdálkodásunkban. A jó vezetéstől függ. hogy ezeket a té nyezőket messzemenően hasznosít­sák a gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mondani, hogy ezen a té­ren még igen sok a tennivaló, sok a hiányosság, ami megmutatkozik a most folyó tavaszi munkákban is. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni és a határidő­ket be kell tartani. Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítésre van szükség a szán­tásban mutatkozó nagy elmara­dás behozására. Rendkívül fontos a traktorállomány maximális kihasználása, két mű­szakban való foglalkoztatása. Ehe­lyett bizonyos huzódozás tapasztalha­tó a gépi munkától és vontatottan ha­lad a gépállomásokkal való szerző­déskötés. Ez hátráltatja a munkála­tok időben történő elvégzését és nö­veli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között fokozottab­ban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségének rová­sára megy, holott éppen az elvégzett munka minősége szinte az egyetlen feltétele a terméseredmények foko zásának. Etekintetben igen nagy kö­vetelményeket kell támasztani. Meg kell mondanom, hogy e téren is sok még a hiányosság a termelőszövetke­zetek munkájában, elsősorban a ve­zetésben. A munka minősége tekin­tetében nem támasztanak megfelelő követelményeket a gépállomásokkal szemben, bár a szerződés erre lehe­tőséget ad. a termelés érdeke pedig egyenesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai sza­bályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétségte­len, — és ez örvendetes — hogy gépállomások munkája lényegesen megjavult. Viszont komoly hiányos­ságok is előfordulnak, a termelőszö vetkezetek vezetőségei azonban nem igen élnek jogukkal, nem lépnek fe' a rosszul végzett munka miatt. Az hogy ilyen ritkák a kifosások. nem­csak a gépállomások jobb munkáját dicséri, hanem azt is mutatja, hogy a termelőszövetkezetek felületesen és hanyagul veszik, hogy a gépek milyen munkát végeztek földjeiken s nem támasztanak követelményekei a gépállomás munkájával szemben. Ideje ennek véget vetni. Termelőszövetkezeteinknek fokozott követelményeket kell támasztani sa­ját magukkal, a vezetőséggel és a tagsággal szemben is. elsősorban a munka minősége, a termelési előírá­sok, az agrotechnikai szabályok be­tartása terén. Hosszul végzett, fe!ü letes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni. E téren komoly lazaságok vannak még Könnyelműen gazdálkodnak a mun kaegységekkel. Gyakran összekapko­dott, hanyag munkáért is elszámol ják és számos példa van arra. hogy aki rossz munkát végez, többet k res. mint a becsületes ember. A munkaegységgel úgy kell gaz­dálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élösködhessenek r. közösség ro­vására. Fokozottabb követelményeket kell :ámasztania minden termelőszövetke- seti tagnak önmagával szemben is. A bő termés, a nagyobb jövedelem több és jobb munkát követel. Min­den tagnak a közös munkában való közös részvétele, szorgalmas, jó mun kaja a termelőszövetkezeti társas, nagyüzemi gazdálkodás fundamentu­ma. Gyümölcsöző, eredményes mun­ka csak a tagok öntudatos fegyelme alapján folyhat. A hiányosságok ta­lán ezen a téren a legnagyobbak szövetkezeti gazdaságunkban, és ez­ért itt van a legtöbb tetpiivaló. A szövetkezeti alapszabályokban lefek­tetett elvek és rendszabályok szigorú alkalmazása mellett a munkafegyelem megszilárdítá­sának leghatékonyabb és célra­vezetőbb eszköze a tagok egyéni anyagi érdekeltségének messze­menő biztosítása a munka pon­tos és jó elvégzésében. Feltétle­nül meg kell ezt valósítani. Tisztelt értekezlet! A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban igen fon­tos tényező a termelési terv. A vizs­gálat azt mutatja, hogy számos he­lyen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat cél­kitűzései és a termelési tervek nin­csenek összhangban. A hiba a ter­vekben van, amelyek nem mindig irányulnak a legnagyobb eredmé­nyek elérésére, a lehetőségek legtel­jesebb kihasználására, nem mozgó­sítják a tagságot jobb és több mun­kára, beérik kisebb eredményekkel is. Bezzeg más a helyzet az elszá­molásnál, az osztásnál, amikor bi­zony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a mező- gazdasági határozat feladatainak és a helyi adottságoknak összeegyezte­téséből kell kiindulni, azzal, hogy a lehető legtöbbet termeljenek. Ez az érdeke minden egyes termelőszövet­kezeti tagnak is, a népgazdaságnak is. A mai országos tanácskozásnak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és tervszerűséget, amelyet a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás képvisel, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány határozat minél sikeresebb végrehaj­tásának szolgálatába állítsa. Az idei tavasz az első nagy erőpróbája a Programm megvalósításának. Ebben nagy munkában a termelőszövet­kezeteknek az élvonalban kell len­niük. A még fennálló hiányosságok ellenére a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásához nagy reményeket fű­zünk. A zord tél átvészelése, a ta­vasz nehézségeinek leküzdése mu­tatja, hogy termelési feladataikkal meg fognak birkózni, jobban, mint bármikor a múltban. A párt és a kormány messzemenő segítsége, az anyagi feltételek, a gép és a techni­ka minden termelőszövetkezet szá­mára adva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel. Tudjuk azohban, hogy a gép, a technika emberek nél­kül holt anyag, de az emberek ke­zében csodákat művel. Végsősoron tehát a szövetkezeti embereken, a termelőszövetkezetek tagságán mú­lik, hogy valóban nagyszerű ered­ményeket érjenek el, hogy nemes versenyben a nagy lendülettel és kedvvel termelő egyéni gazdákkal, be bizonyítsák a termelőszövetkezeti társas, nagyüzemi gazdálkodás nagy fölényét. Minden szövetkezetnek, minden tagnak a maga eredményei­vel kell hozzájárulnia ehhez. A szövetkezet az a termelési for­ma, amelyben a gazdálkodás fejlesz- ésének korlátlan lehetőségei vannak. Gyáriparunk munkássága nagy erő­feszítéseivel, nagyszerű teljesítmé­nyeivel megteremti a technikai fel­iételét annak, hogy termelőszövetke­zeteink tagsága mind nagyobb mér- ’ékben éljen ezekkel a lehetőségek­kel, hogy a termelőszövetkezetek bőtermő, jól jövedelmező gazdasá­gok, a jólét forrásai legyenek. Az elkövetkező hetek, hónapok mutatják majd meg, milyen eredmé­nyekkel oldották meg termelőszövet­kezeteink termelési feladataikat. A párt és a kormány bizakodással te­kint munkájuk elé, amelyhez sok si­kert kívánok. »V ÖZV. CSORDÁS ISTVANNÉ. a kéttornyulaki Uj Barázda tsz párttit­kára: A termelőszövetkezetek pártszer­vezeteinek legfontosabb feladata, hogy a tsz minden tagját jó mun­kára mozgósítsák. Szövetkezetünk tagjai munkafelajánlásokat tettek a kongresszus tiszteletére. A vállalások teljesítésében jó példát mutatnak a kommunisták. Csordás elvtársnő azt vállalta., hogy a keltetőállomásoktól kapott naposcsibéknek 90 százalékát felne­veli. D. PETE LÁSZLÓ, a tiszavasvári gépállomás traktorosa: A gépállomások traktorosai jó munkájukkal sokat segíthetnek a termelőszövetkezetek megerősítésé­ben. A tiszavasvári gépállomás veze­tői a legjobb brigádvezetőket és tvak torosokat küldték munkára a gyenge (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom