Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

TOLNAI V/lJÖ PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! r A MAI SZAMBÁN: HiUTiiwdwt (mi % Sarrjei Hidtweg (2. o.) — A detno- kratikiis N«mptorw>Äx mtnceti frontja cselekvésre nó- litfk fel égésé Németország népét (2. o.) — Adenauer étvágya (2. o.) — A vesetőségvúJasztó taggyűlések hírei (3. o.) — Az első tavaszi szántóföldi munka a sünítózás (3. o.) — Mit ketí tudni az új begyűjtési rendeletről (3. o.) — Megyénk gaadaasssenykőreinek munkájáról l V_ ____________II!____________ A Z MDP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTTJÁCANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ARA 5«S FILLÉR KEDD, 1954 FEBRUAR 33 A békéért, a biztonságért A világ közvéleménye a legutób­bi napokban figyelmét Berlinire sze­gezte, s feszült érdeklődéssel kísér­te a tanácskozások menetét. A vi­lág közvéleményét az a remény ha­totta ált. hogy ez az értekezlet hoz­zá fog járulni a nemzetközi feszült­ség további enyhüléséhez. Ebből a reményből nem kevés valóra vált. Mindenekelőtt ki kell emelni azt a konkrét megegyezést, amely az ázsiai kérdések megoldásainak elő­mozdítására a négy hatalom közö t létrejött. N Ha tekintetbe vesszük, hogy a Genf be összehívandó konferencián éppen a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és e Kínai Népköztársaság lesznek azok 3 hatalmak, amelyek valamennyi kérdés megvitatásában részfvesznek, nyilvánvaló, hogy ez a megegyezés komoly lépést jelent az öthatalmi tanácskozások megvalósulása felé. Remélni lehet emellett, hogy a genfi találkozó számottevő eredmé­nyekhez fog jutná az ázsiai béke megszilárdítása terén. Ami a német és az osztrák kér­dést illeti, a berlini konferencia — sajnos — pozitív eredményhez nem vezetett. A német kérdésben azért, mert a nyugati hatalmak makacsul kötötték magukat egyetlen tervhez: a német militarizmus felélesztésének és a nyugateurópai támadó katonai btókk létrehozásának tervéhez. Az osztrák kérdésben azért, mert s nyugati külügyminisztereik nem voltak hajlandók tekintetbe venni a Szovjetunió és a keleturópai orszá­gok Jogos biztonsági követelményeit. Az a tény, hogy e két fontos kér­désben — csakúgy, mint az euró­pai biztonság kérdésében — a kon­ferencia nem vezetett konkrét meg­egyezéshez, ké'.ségkívüil sajnálatos körülmény. De látni kell, hogy a vitának ez a félbeszakadása egyál­talában nem végleges. Lesznek új erőfeszítések és új alkalmak továb­bi tanácskozásokra — olyan eszme­cserékre, amelyek talán már kedve­zőbb körülményeik között fognak végbemenni. * Ezen a konferencián a három nyu­gati hatalom kevés megegyezési óhajt árult el. Nekünk, aíkik ezek­ben a hetekben közvetlen közelről figyeltük a tanácskozások menetét, eftfealmunk volt néhány igen tanul­ságos megfigyelést tenni. Láttuk, hogy szovjet részről szavakban és tettekben, magatartásban és hang­nemben, a tanácskozásokon éppúgy, mint azokon kívül — fogadásokon és más személyes összejövetelek kereté­ben — számos kezdeményezés tör­tént a kapcsolatok kölcsönös megja­vítására és egy barátságos, tárgyila­gos, feszültségmentes tanácskozási légkör kialakítására. Nyugati részről ugyanez a törekvés nem volt tapasz­talható. A nyugati diplomácia és a hozzátartozó körűik — például a nyugati sajtóképviselők — tevékeny­ségéit inkább az elkülönülés, a kap­csolatok megjavításától való óvatos tartózkodás jellemezte. Különösen szembetűnő volt ez a német kérdés­ben, ahol a Szovjetunió a2 utolsó napig nem mondott le arról, hogy legalább is valamilyen szűkebb vo­natkozásban egyezség jöjjön létre és kimozdítsák a dolgokat a holtpont­ról. Nyugati részről nem lehetett ta­pasztalni ennek viszonzását. Ellen­kezőleg: a Szovjetunió minden egyes javaslatát elutasították és a maguk részéről még csak ellenjavaslatokat sem terjesztettek be, eltekintve a tárgyalások legelején benyújtott és Bitói kezdve makacsul egyetlen meg­oldásnak nyilvánított Eden-tervtől. Az osztrák kérdésben jutottak leg­közelebb egymáshoz az eltérő állás­pontok. Amikor csütörtökön nyilván­valóvá vált, hogy általános meg­egyezés az osztrák kérdésben nem jöhet létre, a Szovjetunió javaslatot nyújtott be az osztrák államszerző­déssel kapcsolatos tárgyalások to­vábbfolytatására, Dulles és két kol­légája első hallásra elfogadhatónak nyilvánították a szovjet javaslatot. Némi gondolkodás után mégis eluta­sították. Kézenfekvő az a gondolat, hogy a nyugati külügyminiszterek­nek terhes lett volna bármiféle meg egyezés, az egyetértés akár legcseké­lyebb kimutatása is az osztrák kér­désben. S úgy tűnik, hogy éz nem­csak az osztrák kérdésre áll. A nyugati küKigyminiszterek záró- nyilatJkozaliaitobam meglehetősen pesz- szimiista hangot ütöttek meg, s a csa­lódás érzéseinek adtak kifejezést. — Nos, természetes, hogy a berlini ér­tekezlet sok kívánnivalót hagyott hátra — különösen olyasmit, amiről sem Dulles, sem Eden, sem Bidault nem beszéltek. De nem felelne meg sem a valóságnak, sem a béke ér­dekeinek egy olyan látszat keltése, amely szerint a berlini négy hét alapjában véve meddő volt. Nem vo?<; meddő .elsősorban azért, mert az álláspontok kölcsönös megisme­résében mindemképpen nagy előreha­ladást jelentett. És nem volt meddő azért sem. mert például az ázsiai kérdésekben utat nyitott további tár­gyalások felié, ismét más kérdések­ben pedig az eddiginél nagyobb ala­pot teremtett a továbbá tanácskozá­sokra. Hogy ez így történt, az mindenek­előtt a szovjet diplomáciának köszön hető, amely ezekben a hetekben Mo­lotov elvtárs vezetésével valóban fá­radhatatlan tevékenységet fejtett ki. A világ közvéleménye nagyra érté­keli ezt & tevékenységet, amely nél­kül a berlini légkör kialakulása sem műképpen sem Jett volna lehetséges­A békeszerető népek egyetértéssel és hálával könyvelik el, hogy a Szov­jetunió a konferencia egész tartama alatt következetesen kitartott a biz­tonság és a béke követelményei mel­lett. * » A Szovjetunió által előterjesztett javaslatok kifejezték Európa és a világ népeinek alapvető érdekeit, s továbbra is a békeharc középpont­jában maradnak. Már most megál­lapítható, hogy a demokratikus, a béke-szerető világközvélemény pozi­tívan foglal állást ezek mellett a ja­vaslatok mellett, amelyek közül nem egy — például az európai kollektív biztonsági szerződés megteremtéséről szóló — a berlini konferencia fontos kezdeményezéseként kerül be a bé­keharc történetébe. A konferencia zárónapján a német főváros, Berlin népe is állástfoglalt. Délután 3 órától már hatalmas osz- ’oDsorokban vonultak fel Pankow, Treptow, Karlhorst és a többi ber­lini városnegyed felől a gyárak mun­kásai, a hivn.alok dolgozói, az ifjú­ság képviselői. A Friedrich Brasset, ahol a felvonulók keresztülhaladtak, valósággal elborították a Német De­mokratikus Köztársaság fekete-pi- ros-arany zászlai és a forradalmi vö­rös lobogók. De nagy számban jöt­tek át Nyugat-Berlinből is munká­sok, munkanélküliek, fiatalok, házi­asszonyok. A csikorgó hideg ellenére is mintegy 200 ezer ember vonult Berlin legnagyobb és egyben törté­nelmi útvonalára, az Unter den Lln- denre. A szovjet követség előtt ma­gasra emeltók a zászlókat, a férfiak kalapjukat lengették. A hatalmas tö­meg a Humboldt-egyetem épületéhez vonult, itt hallgatta meg a beszé­deket. A berliniek Molotov elvlársat, a szovjet delegációt éltették. Tíz- és tízezer torok tiltakozott az európai védelmi közösség, a há­borús szerződések ellen. Berlin kel­lős közepén, aho-1 hatalmas üres tér­ségek emlékeztetnek a gyilkos hábo­rúra, párszáz lépésnyire Hitler volt rezidenciájától, a Wilhelm Strasse, a fasiszta diplomácia egykori boszor­kánykonyhájának szomszédságában. GÖbbels volt minisztériumának köz­vetlen közelében, különösen meg­győző és döbbenetes erejű volt Ber­lin demokratikus lakosságának ez a fellépése, MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 70 új agronómus kezdi meg munkáját To na megyében Pénteken 70 mezőgazda sági szakember indult el Tolna megye falvaiba és termelőszövetkezeteibe. — hogy segítsék a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. A 70 agro­nómus közül 10 olyan tsz- be megy, amelynek több mint 600 hold földje van. 60 mezőgazdasági szak­ember pedig a termelő­szövetkezetek és csopor­tok mellett a falu egyéni gazdáit is segíti. Az új agronómusok kö­zött van Köbli Elemér, aki eddig az Állami Biz­tosító Tolnamegyei Kiren deltségénél dolgozott. — Nagy örömmel megyek haza szülőfalumba, Kop- pány szántóra, — mondja — ahol ismerem a falu adottságait és így külö­nösen tudom segíteni fa­lum gazdálkodóit. Az új agronómusok szombaton már minde­nütt elfoglalták új munka helyüket. Jó munkát végeztek a tamási traktoro*o\ Határidőre, jó minőség­ben fejezzük be a téli gépjavítást, —• vállalták a tamási gépállomás dolgo­zói 1953 november 14-én. November 14-e óta eltelt idő alatt a gépállomás javító részlegei komoly munkát fejtettek ki, hogy beszerezzék, vagy saját maguk elkészítsék a javí­táshoz szükséges alkatré­szeket. Munkájukat siker koronázta, mert a téli gép javítást határidő előtt nem öt, hanem 15 nappal előbb befejezték, azaz feb­ruár 25-e helyett február 10-re. A javító brigádok kö­zül legjobb eredményt az ekejavító brigád érte el, Szentgyörgyi Gvula bri- gádvezető irányítása mel­lett. Az ekejavító brigád mellett dicséret illeti az erőgépjavító brigádot, — annak tagjait, Kocsis Jó­zsefet, Borongics Ferencet Turbók Jánost és Kovács Józsefet, akik arra töre­kedtek, hogy kitűnő mi­nőségű munkát végezze­nek. Február 24-én a tava­szi gépszemle napján a téli gépjavítás győzteseit a gépállomás igazgatósága jutalomban részesíti. Egy hónappal a határidő előtt A Vegyesipari és Lakás javító Vállalat lakatosai e hónap elején megkezdték a mezőgazdasági szerszá­mok javítását. A mözsi gépállomás 10 darab trak­torekét, 10 darab 30 soros vetőgépet és 50 darab fo­gast adott át a lakatosok­nak kijavításra. S a la­katosok ígéretet tettek arra, hogy mindezt már­cius 31-ig kijavítva visz- sza is fogják adni. Nagy lendülettel indult meg a munka. Amikor csak egy kis szabadidő volt, a lakatosok mind­mind javították a szerszá mókát. S meg is lett az eredmény: február 2Ö-ig egy vetőgép kivételével a gépeket elszállította a mözsi gépállomás. A laka­tosok meg is ígérték, hogy e hónap végéig a vetőgépet is kijavítják, így egy hónappal a vál­lalt határidő előtt teljesí­tették vállalásukat. — Március hónapban is javítunk gépeket a me­zőgazdaságnak — hatá- * rozták el a vállalat laka­tosai. Máris jelentették a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának, hogy jelölje ki a helyet, ahol még vannak kijavításra váró gépek. Ezenkívül szerződést kötöttek a mű­szaki nagykereskedelmi vállalattal is mezőgazda- sági szerszámok gyártásá­ra. >­Tanácsülés Bonilládon A bonyhádi tanács feb­ruár 8-án tartott ülésén több mint hatvan dolgozó paraszt jött össze. Az ülé­sen a mezőgazdaság fej­lesztésének kérdéseivel foglalkoztak. A beszámo­lót Palkó István tanács­elnök tartotta. A beszá­moló után a dolgozó pa­rasztok hozzászólásaik­ban foglalkoztak az ál­lattenyésztésben elért eredményekkel, illetve hiányosságokkal. Megem­lítették a bonyhádi piros­tarka tájfajta tehenek te­nyésztésének fontosságát. Több dolgozó paraszt ja­vasolta, hogy az apaálla­tokat cserélje fel a tanács, mert nem alkalmasak to- vábbtenyégztésre. A hozzászólásokban mindjárt versenyt indítot­tak a dolgozó parasztok. A Sallai utca dolgozó pa­rasztjai, a Petőfi utcát hívták páros verseny re a mezőgazdasági gépek ki­javítása, a trágyakihor­dás. és a tavaszi vetések elvégzésére- Az egyéni versenyzők, száma ezen az ülésen megnövekedett, Bonyhád község dolgozó parasztjai felsorakoztak a párt és kormány mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozatának végre hajtására. Pöbrökögi Harc a Békéért tsz: 24 bo’don öntözéses kertészetet létesítenek A döbröközi ,,Harc a békéért“ tsz tagsága vál­lalta, a III. pártkongresz- szus tiszteletére, hogy a tavaszi vetéshez szüksé­ges vetőmagot kiszelekto- rozzák, a burgonyát kivá­logatják, a kukoricát pe­dig lemorzsolják, gazda­sági felszerelésedet kija­vítják. Ezeket a munkála­tokat február 28-ig elvég­zik. Továbbá vállalták hogy az összes , gazdasági épületeiket március lö-ig kimeszelik. A termelőszö­vetkezet területén talál­ható szalma, törek és egyéb hulladékokból kom poszt trágyát fognak ké­szíteni. A 24 hold öntözéses te­rületükön a csatornák építését és a melegágyak elkészítését március lö-re befejezik. A három hol­don elterülő 1000 férőheJ lyes baromfitelepüket gyümölcsfa csemetékkel ültetik be. Egy 50 férő­helyes sertéshizlaldát és egy 00 férőhelyes süldő­szállást a tagság Saját ere­jéből kijavít Szabályozzák a Kapóst Megyénk jelentős terü­letén folyik keresztül a Kapos folyó. Útjában érinti Dombóvár, Döbrö- köz, Kurd, Csibrák, Sza­koly éa Regőly községek határát. E községek terü­leteit nem egyszer elárasz tóttá a medréből kitörő Kapos a tavaszi olvadá­sok és a nagyobb esőzé­sek alkalmával. 250.000 forint beruhá­zással a közeljövőben meg kezdik a folyómentén a gátak építését, illetve ki­javítását, és az egyes községek belterületein a csatornahálózat kijavítá­sát. 1951-ben a kiáradó Ka­pos például Csibrák köz­ség 380 hold területét árasztott# el. Ezen a te­rületen a termények leg­nagyobb része teljesen ki­pusztult. A község hatá­rában 500 .folyóméter hosszúságban _foví£V Kapos mentén a gátakat és a csatornákat kijaví­tani. Dombóvári Va;fizem: 722 kilowatt megtakarítás januárban A Dombóvári Vajüzem dolgozóit régóta foglaScoz- tatíia már az a gondolat: miiképpen lehetne az eddigi­nél sckkal jobban takarékoskodni a villanyárammá. A szakszervezet az üzem dolgozóival karöltve megtárgyal­ta estnek helyességét. Több dolgozónak vált is ötlete, elképzelése arról, hogyan és milyen módon érhetnének el megtakarításé. Január hónapra egyöntetűen vállalták, hogy 200 kilowattóra elektromos áramot takarítanak meg. Ezt úgy érik el, hogy a gépeket minden esetben —-ha pár percre is, — leállítják, valamint csak sikkor gyújtanak villanyt, amikor arra mái- igen nagy szükség van. De nagy gondot fordítanak amra is, hogy amikor elhagy­ják az üzemet, vagy az admimsztrációs dolgozók az irodahelyiséget, mindig el legyen oltva a villany. A gyár dolgozói, mint más esetekben, ezen ígére­tükét is beváltották az elmúl: hónapban. S mint Janek Lajos termelésvezető elvtárs mondotta, ezután is be­váltják, mert ezzel saját maguk jó munkáját is elő­segítik. Az elmúlt hónapban nem 200, hanem 722 kilo­wattóra áramot takarítottak meg. Ezzel, a vállalathoz tanyázó mágocsi sajtüzem pontosan egy hónapig tud dolgozni. így tehát a dombóvári vajüzem dolgozói egy kisebb üzem áramfogyasztását biztosították egész hó­­napra. lágy sikere van a szekszárdi járási ksüírkázkan indított Ismaretierjeszlö - előadásoknak A szekszárdi járási kultúr házban 10 szakkör mű­ködik, s eddig csak ezekben, a szakkör tagjai részére voltak ismeretterjesztő előadások. A gazdasszony kör­ben gaakorvosek egészségügyi előadásokat tartanak, a ltépaőniűvásKeti szakkör tagjai a n\űtörténa. egyes fe­jezeteivel ismerkednek rendszeresen, a fotó szakkör pedig a magyar fényképezés történetével, művészeti kér désekkel foglalkozik. Az elmúlt hetekben a népművelés területén dolgo­zók kérnék a járási kultúrház vezetőségét, hogy a szak­körökben folyó ismeretterjesztő előadások mellett szá­mukra is rendezzenek olyan előadásokat, amelyeknek anyagát napi munkájukban hasznosítani tudják. A,me­gyei könyvtár, az állami könyvterjesztő vállalat, a me­gyei és járási népművelési dolgozók 'kérése alapján a járási kultúrház kéé eSőadás,sorozatot állított egybe: az egyik a magyar irodalomtörténetet adja elő, a másik művészettörténeti kérdésekkel foglalkozik. Az iroda lomtörténeti előadássorozat a magyar irodalom esemé­nyeit időrendi sorrendiben tárgyalja,’ egészen legújabb irodalmunkig, míg a műtörténeti rész egyes témakörök szerint ismerteti meg a dolgozókat, vetített képek segít­ségével, az európai művészei1 legszebb alkotásaival. Hetemként egy-egy előadást rendeznek, s az eddig tartott három előadásnak mintegy 150 hallgatója volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom