Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-20 / 43. szám

1954 FEBRUAR 20

in a r l o

3

Helyesen választottak a kommunisták . • •

Mit hell tudni

ax új begyűjtési rendeletről?

A taggyűlés elnöke szavazást rendelt el:

— Aid elfogadja MoLnár József elvtárs jelölését, emelje fel tagkönyvét. — A tagkönyvek egymásután a magasba emelkedtek. Az elnök számolt: lf 2,.. ötven .. hetvenöt ...

— .Ellenszavazat? — A teremben csend fogadja a taggyűlés elnökének szavait. A tággyűlés egyhangúlag elfogadta Mdinár elvtáré jelölését. Amikor vége volt a jelölőlista összeállításának, szünet következett, amikor a, pártszervezet tagjai titkosan szavaztak arra, akit legjobbnak véltek a pártszervezet vezetőségébe beválasztani. Amikor a szavazatszedö bízd >tság elnöke a -titkos választás eredményét kihirdette, mindenki megelégedéssel fogadta: a legjobbak kerültek a , pártszervezet élére, — közöttük Molnár József elvtárs is. Molnár. elvtárs tudja: amikor a párt- szervezet tagjai szavazatukat rá adták arra, kérték, hogy segítsen a tamási pártszervezet munkájának megjavításában, használja fel azt « sok tapasztalatot, amelyeket évtizedeken keresztül gyűjtött.

«

1919. Tamásiban is míndfen dolgozó örült a munkás hataLomraak, mely néhány hónap alatt is be tudta bizonyítani, hogy legfőbb célja a burzsoázia megdöntése melleftt a dolgozók jólétének megteremtése. Látta ezt Molnár József is, s ezért úgy határozott, hogy ő is beáll azoknak sorába, akik ezt a harcot vezették. Segített, mindenütt ott "volt, ahol épA háztetőkről leolsjadó hó hajlamossá tesz bennünket, hogy elfeledjük a kemény, mínusz 20 fokon felüli hideg napokat, pedig de sok keserűséget okoztak ezek a hideg napok nekünk. Bafol/yással volt a hi- dek a termelésre is és mégis, a hideg dacára mindenütt hősiesen folyt a munka, a fcarc a tervek meg valósításáért. Hóviharok betemethetnek utakat, de nem temethetik el az öntudatos dolgozók lángoló akaraterejét, akkor araikor arról van szó. hogy munkájukkal biztosítsák a több és jobb termelqs folyamatát.

A tamási tefiüzem is nehéz napokat élt át, 'mert a hideg napokban a terme 75ktöl begyűjtött tej igen sok esetben csonttá fagyott, s tudvalévő, hcigy a fagyott tej káros hatással van a minőségre. A tejüzem vezetősége éjs dolgozói ekkor Összeültek és megbeszélték, hogy mit teA párt- és a kormányhatározat nán a ' minisztertanács lényegesen felemelte az 1954. évi dohánybeváltási á na kát. Igen jelentős kedvezményeket és jutalmakat biztosított a doh ánj^te rme lésben.

Például Tóth Sándor faddi dohánytermelő a tavalyi évben 750 négysaőgölön termelt dohányt. Erről a területről 491 kilogramm dohányt adott be, amelyért a minőségi és , többtermelési prémiummal együtt 4)02 forintot kapott. Ugyanekkora terükét és dohánymennyiség után 1954-ben a felemelt dohánybeváltás; áron, továbbá minőségi és többterpen a legnagyobb segítségre volt szükség. Sok-sok tanácsot adott.

Nem tartott sokáig. Veszélyben volt a Tanácsköztársaság. Vállalkozott annak védelmére. Belépett a Vörös Hadseregbe. Hiába volt a lelkes, odaadó harc. Győzött az intervenció. Isme): a földbirtokosok jelentek meg a falun. Visszaállították a bötosispán rendszert. Ök dirigáltak, parancsoltak. Hatalmukat a csenő- őrszuronyra támaszkodva tartották fenn. Ezt a sáurony rendszert sokszor erezte saját bőrén Molnár elvtárs. A Tanácsköztársaság bukása után sokszor megjelentek a-, „hívatlan vendégek“ lakásában és többször vé- lesre verték. Még a harmincas évek ben is rendszeresen felkeresték, vagy neki kellett jelentkeznie.

A hárommillió koldus közé tartozott Molnár elvtárs is. A földbirtokosok nem adtak neki részesaratást, mert kommunista volt, mert attól tartottak, hogy ott szervezni fogja fi munkásokat. Kénytelen volt nyaka közé venni a világot. Volt kubikos, cseléd és minden, ami akkor egy „társadalom számkivetettje" lehetett.

A felszabadulás vette ki Molnár elvtárs kezéből a kegyelemkenyeret. Földet kapott, 5 holdat. A sok-sok tapasztalatot, amit gyűjtött ezen a kis területen kezdte a maga javára felhasználni. Az állanaóan rendben, tartott, gyomtalanitofet földjeit- már messziről meg lehetett Ismerni: Az elsők közeit volt Tamásiban, aki alkalmazta a fejlettebb agrotechnikai

gyenek ez ellen. Hogyan oldják meg a hóviharok által megnehezült tej- begyüjtést, hogyan vegyék fel a küzdelmet az amúgyis kevésnek bizonyuló edényzet biztosítására. Első dolguk volt a szállítás átállítása szán kokra. Csak így tudták minimálisra csökkenteni a befagyott tejek meny- nyiségét. Kustan István üzemi párttitkár, az „Élelmiszeripar kiváló dolgozója“, Papp József sztahanovista, Gyuricza János, Repki Lajos, Tauber Aladár, Varga Erzsi, Gácsi Erzsébet voltak a hideg napok munka hősei. A férfiak mint kocsikísérők sokszor 30—36 órás szolgálattal igyekeztek megakadályozni, hogy a tejüzem termékei minőségileg ne romol ;anak. Gácsi Erzsébet és Varga Erzsi a már befagyott tejek felolvasztásával végeztek kitűnő munkát.

Mikor belépünk az üzembe, Gácsi Erzsébet dalolva sürög-forog a nagy

Várad! János szedresi dohánytermelő 1230 négyszögölön termelt tavaly dohányt. Erről a területről 654 kilogramm dohányt szállítót! le,, melyért 5862 forintot kapott, a minőségi és többtermelési prémiummal együtt. Az új 1954 évi dohánybeváltási áron ugyanekkora terület után 1954-ben 9926 forintot és még 9000 darab cigarettát fog kapni.

Ezeken kívül az 1954. évben dohánnyal beültetett földterület kétszerese után terménybeadás, az egyszeres terület után pedig állat-, tojás- és baromfibeadás alól beszolgál- tatási kedvezményben részesül minden dohánytermelő.

eljárásokat. Állandóan magas termés eredményeket ért eL

De a háztája! Olyan a háztáji gazdasága, hogy dicséretére válna bárkinek. Három hasas kocája, 2 szép hízója van. A gazdaság büszkesége a ló. Már több alkalommal ígértek érte 10 ezer forintot, de nem hajlandó még ilyen nagy összegértsem megválni tőle.

Tekintélyes dolgozó paraszttá lett Molnár elvtárs. Meggondolt cselekedetei, jó tanácsai, segítőkészsége hamar jó „ajánlólevél“ lett. Többször volt a községházán a dolgozó parasztok érdekeit védeni. S ezt nem késtek megköszönni. Előbb utcaíele- lős. majd a földművesszövetkezet vezetőségi tagja lett. A tanácstagok névsorában is ott találni Molnár elv- társ nevét. Amikor megalakult Tamásiban az 1-es típusú termelőszövetkezet, a dolgozó parasztok úgy gondolták, hogy legbiztosabban csak Molnár elvtárs kezébe tehetik a szövetkezet irányítását. Azóta már számtalanszor beigazolódott, hogy nem csalatkoztak.

*

Amikor a községben megtudták, hogy a pártszervezet vezetőségének tagja lett Molnár József elviére, a pártonkívüliek úgy nyilatkoztak: helyesen választottak a kommunisták, amikor őt választották.

Amikor taggyűlésen, vezetőségi ülé sen Molnár elvtáre felszólal, akkor minden esetben a dolgozó parasztok véleménye hangzik eh Ö egy a dolgozó néppel. B. J.

tejeákannákkal és ma már csak sóhajtozva emlékezik vissza a nehéz napokra. De nemcsak ő, hanem a többi dolgozók is jó munkakörülmények között, a vezetőség széleskörű szocialista gondoskodásának jegyében végzik el a munkát.

A tamási tejüzem főleg sajtgyártással foglalkozik. Tamásiban készül a finom trappista- és pannonia-sajt.

Az üzem dolgozói szocialista munkavállalással készülnek a III. párt- kongresszusra. Vállalták, hogy havi tervüket 102 százalékra teljesítik, de már januárban a nehézségek dacára is 126 százalék volt a tervük teljesítése. A minőség javítására Geiger Mihály, Németh József, Taicsnek János, Piszárcsik János vállalták, hogy a szélsajt termelést a multév IV. negyedévéhez viszonyítva 2 százalékkal csökkentik. Ezt túl is teljesítették és így naponta 85 forintos megtakarítást érnek el. Szalai István gépész, Pető István lakatos, Miklós György és Piszker Ferenc fűtők 5 százalékos szén- és villamos- energia megtakarításira, tettek felajánlást, ezt magasan túlszárnyalták, mert szénben 22 százalék, villamosenergiában 70 százalékos meg takarítást értek el.

Bár a dolgozókkal közölték a verseny értékelését, mégis helyes lenne az ilyen nagyszerű eredményeknek nagyobb nyilvánosságot adnának az üzemi faliújságon és a jó dolgozókat jobban népszerűsítenék. Ma már újból kifogástalan a tamási tejüzem termékeinek a minősége. Leküzdve a nehézségeket, ma már ismét a legjobbat nyújtják az üzem dolgozói, úgy a magyar dolgozóknak, mint azon ország dolgozóinak, ahova a tamási tejüzem sajtja export útján eljut.

V.

1. Kenyérgabonabeadás:

A kenyérgabana'beadást — a tényleges terméseredménynek, megfelelő arányiban — búzával és rozzsal kell teljesíteni. Tehát nem lehet a kenyérgabonát csak rozzsal teljesíteni, akkor, amikor a termelőnek búza tér mése is von.

Ha a terméseredmény a búzával, és rozssal történő teljesítést nem teszi lehetővé, a hátralévő részt elsősorban árpával, zabbal, ezek hiányában kukoricával, napraforgóm aggal és burgonyával lelhet teljesíteni.

Búzában és rozsban az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget, tehát azt még abban az esetben is visszatarthatják a termelők, ha a megmaradó kenyérgabona készletük a beadási kötelezettségüket nem fedezi.

2. Takarmánygabonabeadás:

A takanmánygabonabeadást árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával, vagv kenyérgabonával kell teljesíteni. Árpából és zabból is az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget.

3. Kukoricabeadás:

A kukoricabeadást elsősorban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal, vagy kenyérgabonával kell teljesíteni.

Jelentős kedvezményinek számít, hogy a 'kukoricabeadás teljesítésébe a termelők babot, borsót, lencsét, minden megkötés nélkül adhatnak be, tehát abban az esetben is, ha a beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges kukorica is rendelkezésre áll. Érdemes tehát babot, borsót, lencsét termelni, vagy babot köztesként ültetni, mert az így termelt bab, borsó, lencse beadásával kukoricatermését tarthatja vissza a termelő. Amint a későbbiekben látná fogjuk, az átszámítási kulcsok ismertetésénél, 1 mázsa bab beadásával 2 mázsa májusi morzsolt kukorica beadási kötelezettségét lehet teljesíteni.

Módot nyújt az új begyűjtési törvény arra, hogy a mezőgazdasági tér meló szőve tkeze tek a takarmánygabona és kukoricabeadást — ameny- nyifoen állatállományuk lehetővé teszi, — hízott sertéssel is teljesíthetik. Ebben az esetiben 100 kilogramm takarmánygabonának, vagy kukoricának 8.50 kilogramm hizottsertés felel meg. Nézzük meg egy példán keresztül, hogy előnyös-e termelő- szövetkeze teinlknek megfelelő állat- állomány beállítása mellett takarmánygabona és kukoricabeadási kötelezettségüket, vagy annak egy részét hizottsertéssel teljesíteni. Világosan láthatjuk, hogy igen, mert egy darab 136 kilogrammos hizottsertéssel 16 mázsa árpa, zab, vagy májusi morzsolt kukoricában megállapított beadási kötelezettség teljesíthető. Ezzel a mennyiséggel pedig közel 3 darab sertést lehet 136 kilogrammos súlyra felhizlalni!

De a törvény lehetővé teszi az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők részére is, hogy takarmánygabona és kukorica beadási kötelezettségüket hízottsertéssel is teljesíthetik abban az esetben, ha azt a begyűjtési miniszter által még később megállapítandó szabályok szerint és időpontig beadják. Ebben az esetben 100 kilogramm

takarmánygabonának, vagy kukoricának 14 kilogramm hízottsertés felel meg.

A takarmánygabona és kukorica- beadási kötelezettségnek vagy egy részének hízottsertéssel való teljesítése igen előnyös az egyénileg dolgozó termelőkre is.

Egy darab 140 kilogrammos bízottsertés beadásával 10 mázsa árpa, zab, vagy kukoricabe-adasi kötelezettségüket tudják teljesíteni, holott a 10 mázsa szemes takarmánnyal 2 darab sertést hizlalhat, mely közül egyiket szabadpiacon értékesítve, jelentős jövedelemre tesz szert.

Az I. és II. típusú tszcs tagok, egyénileg dolgozó termelők tehát figyeljék a sajtót, a rádiót, a tanács közleményeit, melyeken keresztül ismertetni, fogjuk a begyűjtési miniszter később megjelenő rendeletét, mely a takarmánygabona és kukorica-beadási kötelezettségnek hízott- sertéssel való teljesítését fogja szabályozni.

4. Napraforgómagbeadás:

A napraforgómagbeadást napraforgómaggal, ennek hiányában hízott

sertéssel, vagy sertészsírral kell teljesíteni.

5. Burgonyabeadás:

A búrgonyabeadás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyát (köteles beadni. Ha burgonyatermése a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint a terménybeadási kötelezettség teljesítésére 'beadható bármilyen más terménnyel teljesítheti.

Amint a fentiekből is látható, az új begyűjtési rendszerben megszűnt a szénabeadás. A szénabeadás megszüntetésével kormányunk az állat- tenyésztés fejlesztését kívánja még jobban segíteni, de a szénabeadás megszüntetésével a dolgozó parasztság helyzetén is segíteni igyekezett, mert éppen a széna volt az," amit több község dolgozóinak más községekbe kellett átadásra szállítani és a különböző minőségi kifogások miatt sokszor előfordult, hogy a több kilométerre elszállított szénát nem vették át, helyette másikat kellett beszállítani.

Megállapítja a törvény a termény beadási kötelezettség, az egyes cikkféleségek teljesítésének határidejét

is. így

a) a gabonaféléket (búza, rozs, árpa, zab) a cséplőgéptől azonnal a begyüjtöhclyre kell szállítani,

b) a kukoricát és napraforgómagot a töréstől számított 8 napon belül,

c) a burgonyát a szedéstől számított 3 napon belül,

d) a hüvelyeseket legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell teljesíteni.

Az elmúlt éviekkel szemben tehát a kapásak beadási határideje változott meg éspedig kukorica és napraforgómaggal a tavalyi 5 nappal szemben 8 napos, burgonyánál a tavalyi 1 nappal szemben 3 napos határidőt állapít meg a begyűjtési törvény. Ezek a határidők reálisak, ezeken a határidőkön belül minden termelő tudja teljesíteni beadási kötelezettségét és elvárja kormányunk minden termelőszövetkezettől, tszcs tagtól és egyéni tenmeiőtől, hogy a megállapított határidőkig beadási kötelezettségét maradéktalanul tel- jesitse. (Folytatjuk)

A tamási tejüzem harcol a jó minőségért

Jelentős kedvezmények és jutalmak a dohánytermelőknek

rnelési prémiummal együtt 8074 forintot és még 7600 darab cigarettát is fog kapni.

Id Sőth József fácánkerti dohány termelő, aki 781 négyszögölön terme’' dohányt, a leszállított 448 kilogramm dohányért minőségi és többtermelési prémiummal együtt 3888 forintot kapott. Ugyanekkora terület után 1954-ben minőségi és többtermelési prémiummal együtt 71258 forintot és 6.600 darab cigarettát fog kapni.

OH/usd a

minden számát

jfaBétaft isífődés&dei segSs ®I5I

Három ér után újra otthon • • .

Sógorka Mihály elvtársnak, a városi párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetőjének mostanában igen sok álmatlan éjszakája volt. Mini mondja, csak ezek a gondolatok foglalkoztatták: — Vájjon pártszerü-e, hogy elmegyek, nem vetnek-e meg, nem vélik-e esetleg azt, hogy lébecsülöm a. pártfunkciót. Vagy talán azt, hogy megfutamodok. Dehát, a párt jelhívására cselekszem, Az élvonalba akarok menni, oda, ahol peng a kasza, dübörögnek a traktorok, ahol legjobban felmérhető, milyen katonája vagyok a pártnak.

— Gondolatait egycsoportba szedte Sógorka elvtárs és határozott: Mégis visszamegy a termelőszövetkezetbe. Vissza Váriba, mert most ismét — mint már annyiszor — emlékezetébe idézi az öreget, az öreg Hauer János bácsit, aki annak idején olyan fájó szívvel ■ mondta: — Mihály, téged más frontra küld a párt, elmész tőlünk, többet soha nem jössz vissza. Sógorka elvtárs búcsúzóul csak annyit mondott: János bácsi, meglátja, én még visszajövök. Hogy mikor, azt nem tudom.

Ez már régen volt, még 1951 május 2-án. De nem, felejtette el Sógorka elvtárs sem, meg az

öreg sem. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése után ellátogatott szövetkezetébe, — mert ezt mindig sajátjának mondja t- és bizony az öreg János bácsi figyelmeztetően emlékeztette szavaira: — Na Mihály, most van ám lehetőség, hogy vissza- gyere, szükségünk lenne rád nagyon. A pártbizottságon dolgoztál, akadémiát végeztél, három esztendő alatt sokat tapasztaltál az életben, szeretnénk, ha ezt most közvetlen itt gyümölcsóz- tednéd.

Itt tehát cselekedni kell — gondolta Sógorka elvtárs. A szövetkezet életében mutatkozó hibák, a kihasználatlanul heverő lehetőségek még jobban megerősítették benne a szent elhatározást: vissza a frontra, oda, ahol elsőnek kell megvívni a harcot.

Egy reggelen minden „érvet‘ összeszedett és beszélt Szendi elvtárssal, a városi pártbizottság titkárával. Szondi elvtárs első pillanatban kételkedett abban, hogy Sógorka elvtárs valóban vissza akar menni, de mikor aztán elmondta tzt, hogy két éven belül ebből a szövetkezetből mintagazdaságnak keU lenni, látta: ennek fele sem tréfa.

— Hát Sögorka elvtárs, valóban, eil akarsz menni? — kérdezte.

— Elmegyek, mert úgy érzem kötelességem. Tudom, hogy munkámra itt is szükség lenne, de ott?... Ott többet tehetek a célért.

Szendi elvtárs csak annyit mondott: meg*

értem.. Kérését továbbította. De mire eljutott a megyei pártbizottságra, addigra a szövetkezeti tagok kérése is ott volt, melyben azt írták, engedjék vissza agronómusukat, Sógorka Mihály elvtársat a szövetkezetbe. A megyei pártbizott- súg és a városi pártbizottság hozzájárult, hogy Sógorka elvtárs visszamenjen.

Az öreg Hauer János bácsi, meg « szövet* kezet többi tagjai boldogok, örülnek, hogy ha* rom év után ismét velük van a szövetkezet egyik alapító tagja, közvetlen is nekik gyümölcsözteti tudását és tapasztalatait. De mindenkinél jobban örül Bekö István, a szövetkezet párttitkára, mert az ő munkáját, a párttagok és pártonkívüliek nevelését is elő tudja segíteni Sógorka elvtárs.

Alig várja Sógorka elvtárs február 20-át, azt a napot, mikór elfoglalhatja helyét feleségével együtt újra otthon, a pari Béke termelószö* vetkezetten.