Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

2 NAPLÓ 1954 FEBRTJA* 4 A szovjet kormány tervezele a Németországgal kötendő békeszerződésről Berlin, február Z. (TASZSZ) A Németország eilen vívott há­ború befejezésének idestova majd­nem kilenc esztendeje, de Németor­szággal még mindig nem kötötték békeszerződést, az ország ketté van szakítva és nincs más államokkal egyenjogú helyzetben. Ennek az ab- normis állapotnak véget kell vetni. Ez valamennyi békeszerető nép tö­rekvéseinek megfelel. A német béke- szerződés mielőbbi megkötése nélkül nem biztosítható a német nép jogos nemzeti érdekeinek érvénvesitése. A német békeszerződés megkötésé­nek nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából. A német békeszerződés megkötése lehetővé teszi a második világhábo­rú következtében felmerült kérdések végleges megoldását. E kérdések meg oldása gyökeres érdeke Európa azon államainak, amelyek elszenvedték a hitleri agressziót, különösen Német­ország szomszédainak. A német bé­keszerződés megkötése elősegíti majd az egész nemzetközi helyzet megjavítását és egyúttal a tartós bé­ke megteremtését. A német békeszerződés megköté­sének meggyorsítására azért van szükség, mert nem szűnt, meg az im­már két világháború kirobbantásáért felelős német miíi tar izmus űj iáte­remtésének. veszélye, minthogy még mindig nem hajtották végre a pots­dami értekezlet megfelelő rendelke­zéseit. A Németországgal kötendő béke­szerződésnek biztosítania kell a né­met militarizj-nus és a német agresz- szió felújítási lehetőségének elbárí­iását. A német békeszerződés megköté­se megteremti a német nép számára a béke szilárd feltételeit, a potsda­mi határozatoknak megfelelően elő­segíti Németországnak mint egvsé- ges, független, demokratikus és bé­keszerető államnak a fejlődését, és biztosítja a német népnek azt a le­hetőséget, hogy békésen együttmű­ködjék más népekkel. A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok. Nagy-Britannia és Franciaország kormánya ebből ki­indulva elhatározta, hogy haladék talanul hozzákezd a Németországgal kötendő békeszerződés kidolgozásá­hoz. A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok. Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányának az a Véleménye, hogy a békeszerződés előkészítésében észt kell vennie az össznémet kor- •nánv áttal képviselt Németország­nak és hogy a Németországgal kö- ‘endő békeszerződést a következő alapokra kell felépíteni. BÉSÍVCTfiK: Nagy-Britannia., a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Bel­gium. Hollandia és inas államok, amelyek fegyveres erőikkel resztvet­tek a Németország elleni háborúban. FOLITIKAl RENDELKEZÉSEK: 1. Németországot egységes állam­ként állítják helyre. Ezzel véget- vetnek Németország szétszakitnttsá- gának és az egységes Németország lehetőséget nyer, hogy független, de­mokratikus, békeszerető államként fejlődjék. 2. A békeszerződés érvény belépő sétől számított egy éven belül a megszálló hatalmak minden fegy­veres erejét ki kell vonni Németor­<?• A nemet hadsereg valamennyi Miit katonájának, köztük a tisztek­nek. tábornokoknak, valamennyi volt nácinak, azok kivételével, akik bűn­cselekményeikért bíróság által ki rótt büntetésüket töltik, valamennyi más német állampolgárral egyenlő po'gári és politikai jogokat kell biz­tosítani hogy résztvehessenek a bé- keszexetó, demokratikus Némríor- izig építésében. 1. Németország nem léphet be •cmmifélc olyan koalícióba, vagy katonai szövetségbe, amely olyan ha­talom ellen irányul, amely fegyveres erőivel résztvett a Németország el- ’eni háborúban. 8. Németországra nem bárul sem­miféle politikai, vagy katonai jelle­gű kötelezettség azokból a szerződé­sekből, vagy egyezményekből, ame­lyeket a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya a német békeszer­ződés aláírása és Németország egy séges államban történő egyesítése előtt kötött. TERÜLET: Németország területét azok a ha­tárok szabják meg, amelyeket a nagy hatalmak potsdami értekezletének döntései megállapítottak. gazdasági RENDEIJKEZESEK: 1. Németországot semmi korláto­zás sem köti békés gazdasági életé­nek fejlesztésében. Békés gazdasági életének a német nép jóléte növeke­dését keli szolgálnia, Németországot nem köti semmiféle korlátozás a más országokkal folytatott kereske­delem, a tengeri hajózás, valamint a világpiacokra való bejutás tekinte­tében. 2, Németországot teljesen mentesí­tik az alól, hogy az Egyesült Álla­moknak, Nagy-Britannianak, Francia országnak és a Szovjetuniónak meg­fizesse háború utáni államadóssa- ga.it. kivéve a kereskedelmi kötele­zettségből származó tartozásokat. K AT ON AI RENDELKEZÉSEK: 1. Németországnak engedélyezik, hogy az. ország védelméhez szüksé­ges saját fegyveres (szárazföldi, légi és haditengerészeti) erőket tartson. E fegyveres erők méreteit a belső jellegű helyi határvédelmi és légvé­delmi feladatoknak megfelelően szab jak meg. 2. Németországnak engedélyezik olyan hadianyagok és haditechnikai felszerelések gyártását, amelyeknek mennyisége, illetőleg típusai nem haladják meg a Németország számá­ra a hekeszerzódésben megállapított fegyveres erők szükségleteit, NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: Azok az államok, amelyek béke- szerződést kötöttek Németországgal, támogatják Németországnak azt a kérelmét, hogy vegyék fel az Egye­sült Nemzetek tagjai sorába. 4 Nénié'országgal kötendő békeszerződés előkészítéséről, valamint a német békeszerződés kérdésében összehívandó békeértekezletről szagból. Ezzel egyidejűleg megszűnj tétnek Németország területen min­den külföldi katonai támaszpontot, 3. Biztosítani kell a német nép számara a demokratikus jogokat hogy a német jogszolgáltatás alatt élő minden személy fajra, nemre nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül élvezze az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, h-'r- ér.tve a szólás-, a sajtó-, a va'lás- szabadságot, a politikai meggyőző­dés és a gyülekezés szabadságát. 4. Biztosítani kell Németországban a demokratikus pártok és szerveze­tek szabad működését, fel kell őket jogosítani, hogy szabadon dönthes­senek belső ügyeikben, kongresszu­sokat és gyűléseket tarthassanak, él­vezhessék a sajtószabadságot és a kiadói szabadságot. 5. Németország területén nem szabad megengedni, hogy a demo­kráciával és a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges szerve zetek működjenek. 1, Az Egyesült Államok, Anglia Franciaország és a Szovjetunió kor­mányának a Németországgal köten­dő békeszerződés előkészítésének ügyrendje kérdésében korábban tör­tént megállapodása értelmében meg kell bízni a négy hatalom külügy­miniszterhelyetteseit, hogy három hónap alatt készítsék elő a Németor­szággal kötendő békeszerződés terve­zetét. 2. A szövetséges államoknak, aine- 'yck fegyveres erőikkel resztvettek a Németország elleni háborúban, le­hetővé kell tenni, hogy a békeszer- ződestervezet előkészítésének idején kifejtsék álláspontjukat a Németor­szággal kötendő békeszerződés kér­désében. 3. Elő kell irányozni Németország képviselőinek megfelelő részvételét * békeszerződés előkészítésének min­den szakaszában. Az ideiglenes össz­német kormány megalakulásáig a Németországgal kötendő békeszerző­dés tervezetének előkészítésében Kclet-Németország és Nyugat-Német ország meglévő kormányainak kép­viselői vesznek részt. 4. Hat hónapon belül, de legké­sőbb 1954. októberére össze kell hív­ni a Németországgal kötendő béke­szerződés tervezetét megtárgyaló békeértekezletet. Ezen az értekezle­ten az érdekelt államok, valamint Németország képviselői is résztvesz- nek. Törvény a Magyar Népköztársaság bíróság szervezetéről A? országgyűlés legutóbbi ülésén törvényt hozott a bírásági szervezet­ről. Ez a törvény újabb fontos lépés alkotmányunk következetes megva­lósításának útján s a törvényesség megszilárdításával a kormánypro- gnamm végrehajtását segíti. 1949-ben született, alkotmányunk már meghatározta a bírósági szer­vezet alapelveit. Ezek az alapelvek azonban — éppen a bírósági törvény híján — csak részben valósultak meg és a törvény hiánya a továbbiakban akadályozta volna igazságszolgálta­tásunk szocialista irányú fejlődését. Az igazságszolgáltatás apparátusá­nak népi demokratikus fejlődését a felszabadulás óta ugyan több jogsza- ály segítette elő, azonban bírói szer ezetünk jelentős részben felszaba­dulás előtti, gyakran multszázadbeii törvények alapján működöt:. A tol­dozott-toldozott jogszabályok nehéz­késsé tették a bíróságok áttekinté­sét, s a dolgozók számára úgyszólván lehetetlenné tették a bíróság intéz­ményének megismerését. Az új tör­vény jelentősége elsősorban még­sem abban áll. hogy egységes, köny- nyen áttekinthető, bárki számára megérthető szerkezetbe foglalja a bíróságok szervezeti elvéit, hanem abban, hogy elmélyíti a bírói szer­vezet demokratizmusát, teljes össz­hangba hozza működési elveit az alkotmánnyal s így megteremti a népi demokratikus rendszerünk fej­lettségi fokának megfelelő bírói szervezetet. A törvény mindenekelőtt megha­tározza a bíróságok feladatait: „A Magyar Népköztársaság bíró­ságai az igazságszolgáltatás gyakor­lása során védik és biztosítják a né­pi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, va­lamint a társadalmi tulajdon:, vé­dik és biztosítják az állampolgárok részére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint vagyoni jogokat és törvényes érdekeket, bün­tetik a dolgozó nép ellenségeit, 3 bűncselekmények elkövetőit, a haza és a szocializmus ügve iránt oda­adásra, a társadalmi tulajdon iránti gondosságra, az állami és társadal­mi kötelezettségek becsületes telje­sítésére, a törvények következetes végrehajtására, a munkafegyelem szigorú megtartására, valamint a szocialista társadalmi együttélés sza­bályainak megtartására nevelik az állampolgárokat.“ A törvény értelmében az igazság­szolgáltatás egységes: minden ál­lampolgár ügyében ugyanazok a bí­róságok járnak el. tekintet nélkül arra, hogy az illető áEampolgár mi­lyen helyei foglal el a társadalom­ban, milyen nemzetiségű vagy mi­lyen az anyagi helyzete. Az eljáró bírák függetlenek és csak a törvény­nek vannak alávetve. A tárgyalások nyilvánosak. A vádlottnak joga van. védelemre és arra, is, hogy — ha nem tudja a magyar nyelvet — saját anyanyelvűn beszélhet a bíró­ság előtt. A bíróságokon hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, a törvény tvdelkezése szerint a jövőben mind ; ’ráka'.. mind a népi ülnököket választani kell. A választást a tör­vény úgy rendezi, hogy az igazság­ügyminiszter jelölése alapján a vá­rosi, kerületi, járási és megyei ta­nácsok választják meg a területü­kön működő bírákat. A legfelsőbb bíróság bíróit és ülnökeit az ország­gyűlés fogja megválasztani. Az elsőfokú bíróságok egy hivatá­sos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban ítélkeznek. Másod­fokon, valamint a legfelső bíróság­nál " három hivatásos -bíróból alakí­tott tanács jár* el. A másodfokú bí­róságnak az a feladata, hogy az elsőfokú iratok alapján —* tehát 4 berlini értekezletről Berlin (MTI): Kedden délután mär jóval bárom óra előtt több, mint esseröjszáz bérltei gyűlt össze a szov­jet főbiztos épülete előtt, hogy ta­nulja legyen a külügyminiszterek megérkezésének. Ez az érdeklődé nem egyszerű kíváncsiskodást je­lent. Azt fejezi ki, hogy a német nép lélekben ott van az értekezle­ten, amely most a német kérdést tár gyalja. Nem meglepő tehát. ha a német főváros becsületes lakosai körében felzúdulást keltenek azok a mód­szerek, amelyekkel Adenauer bonni klikkje el akarja vágná az értekez­let sikerének útját. Jellemző, hogy Molotov elvtárs nagyjelentőségű hétfői javaslatát, — amelyet min­den német hazafi örömmel fogadott — bonni kormánykörökben egysze­rűen „elfogadhatatlannak“ minősí­tették. A revansvágyó bonni körök az AFP tudósítójának jelentése sze­rint amiatt aggodnak, hogy Molo­tov javaslatai az „európai védelmi közösség megtorpedózását“ jelentik­Adenauer ék másik félelme az, hogy a szovjet küldöttség által .elő­terjesztett javaslat ..gyakorlatilag semlegesíteni akarja Németországot“, más szóval meg akarja akadályozni, hogy a német miiitarizmus erői újabb agresszióra készüljenek, ' «— Ilyen értelemben nyilatkozott ked­dien Berlinben á nyugatnémet kor­mány megbízót, tain ask szóvivője. «így foglalt, állást a bonni bébpariament külügyi bizottsága, valamint a hír­hedt Von Brentano, az újrafelfegy • vérzés egyik előharcosa, aki egyéb­ként, a Keresztény Demokrata Unió és a Keresztény Szocialista Unió együttes parlamenti csoportjának el­nöke. A. Keresztény Demokrata Unió által kiadott sajtótájékoztatóban még más „aggodalmak” is találhatók. A tájékoztató hétfői száma nyíltan el­lenzi a békeszerződés megkötését Né metországgal, mert úgymond. ez .béklyókat rakna“ az országra. Látható tehát, hogy a bonni kö­rök az „európai hadsereg” minél előbbi megteremtése érdekében cl akarják fűrészelni a tanácskozások folytatásét. Külön adalék ehhez az a telefon- beszélgetés, amely a napokban zaj­lott le Adenauer, valamint Blanken- horn, a Berlinben tartózkodó nyu­gatnémet küldöttség vezetője között. Az említett küldöttséghez közelálló körökből származó értesülés szerint Blankenhorn utasítást kapott, fordul jón Dulleshoz azzal a kéréssel, hogy az amerikai külügyminiszter semmi esetre se fogadja el a leszerelési vi- lágértekezlet összehíváséra irányuló szovjet javaslatot,. Adenauer indo­ka: egy ilyen értekezlet hosszú idő­re elhalasztaná az újrafelfegyverzés re irányuló tervek megvalósítását. S hogy a bonni militaristák még az európai hadsereget is csak ug­ródeszkának tekintik, 'arra igen jel- ’emző Georges Bertinnek, a „La Tri­bune des Nations” című párisi heti­lap bonni tudósítójának legújabb cikke. Berlin bonni hivatalos körök bői kiszivárgott értesülésekre hi­vatkozva megírja, hogy Adenauer titkos értekezletet' tartott a Keresz­tény Demokrata Unió vezetőivel s kijelentette, hogy mihelyt a ..meg­felelő időpont bekövetkezik, a bon­ni kormány szét fogja tépni a bon­ni és párisi szerződéseket is. A fran­cia újságíró szerint Adenauer sík­újabb bizonyítási eljárás nélkül, — jogilag vizsgálja felül az elsőfokú ítéletet: kellően megalapozott-e az, megfelel-e a törvényesség követel­ményeinek? Jelentős új bíráskodási elvet tük­röz a törvény a legfelső bírósággá! kapcsolatban, amikor kimondja a legfelsőbb bíróság elvi irányító sze­repét a bíróságok felé. A legfelső bíróságnak ez a kiemelkedő szerepe abban áll, hogy az általa hozott el­vi döntések, mint irányelvek köte­lezőek a bíróságokra. A legfelsőbb bíróság elnökének joga van bárme­lyik bíróság, bármely ügyét, az el­járás akármelyik szakaszában ma­gához kérni, sőt kivételes esetben a legfelsőbb bíróság hatáskörébe von ni. Az elnöknek jogában áll bár­mely jogerős ítélet ellen jogorvoslat­tal élni, ha ezt a törvényesség érde­ke megkívánja. • , A bírósági szervezetről szóló ú.i törvény, ugyanakkor, amikor kifeje­zi az igazságszolgáltatás szocialista elveit, egyben kifejezésre juttatja a törvény megtorló szigorát is, ame­lyet a bíróságoknak a nép ellensé­geivel, a törvényes rend megsértői­vel szemben kell alkalmazni. A 'törvény rendelkezései szilárd alapot adnak az igazságszolgáltatás­nak, azt valóban népivé teszik és hozzájárulnak a szocialista törvé­ny esség további megszilárdításához. rászállt a későbbiekben feiáBftandé önálló nyugatnémet Wehrmacht mellett. Csakhogy Adenauer és társat va­lójában csupán egy szűk rétegei képviselnek. Hadd idézzük a „Le Monde” című francia lap találó meg­jegyzését: „A Nyugat tragédiája abban . all hogy a szovjet elgondoláson raj te varr a potsdami egyezmény vízjele, azé az egyezményé, amelyet annak­idején Anglia és az Egyesült Álla­mok is aláírt. Márpedig a német hazafiak továbbra is ragaszkodnak a potsdami egyezmiérvy szeltem éhe* s ezért üdvözlik őszintén a Szov­jetunió javaslatait.,“ A Nyugat-Németországből szár­mazó hírek arról tanúskodnak, hogy a tömegek éppen ellenkező állás­pontot foglalnak el, mint az Ade~ nauer-korrnány. Wuppertal vájof fiataljai levelet, intéztek a* NDK kormányához, kijelentve: „azért kell dolgoznunk, hogy minél több lak­tanyát. repülőteret és gyakorlóterei lehessen építeni, tehát hogy saját sírunkat ássuk meg. Ezt nem akar­juk, mint a bogi nem akarjuk a* olyan hadsereget sem, amelyben.Ke­letért élő testvéreinkre kellene lő- niink. Elutasítjuk az európai vé­delmi közösség politikáját Azt kér­jük a négy nagyhatalom külügymi­nisztered iöl. hogy a dolgozó erobe- rak érdekében hozzanak döntést“ Bírnia lakossága nagygyűlést tar­tott. s ezen felhívást, intézett a Né­met. Demokratikus Köztársaság nép« kamarájához, hogy az vállalja a né­met nép nemzett követeléseinek vé­delmét a külügyminiszteri értekez­leten A gyűlés elítélte az Adenauer kormány magatartását. Beuüángen- bő] a gyermekek védelmére alakult német közösség azzal a kéréssel for­dult a Német Demokratikus Köz­társaság kormányához, hogy' kép­viselte az egész német népet aber- . lind külügyminiszteri értekezleten A polgári sajtóban is jelennek meg hasonló hangú cikkek. A „Hagener bleues Tagblatt“ például nyíltan fel­teszi a kérdést: „Vájjon nem küiö- nös-e. hogy Németországban Né­metországról tárgyalnak és magét ^Németországot meg sem hallgat­ták?” A német nép igaza ertíéfceit. a szov­jet javaslat képviseli. A szerda dél­utáni 9. ülés jelentőségét az adja. hogy Molotov elvtérs ez alkalom - írtál válaszol azokra az ellenveté­sekre, amelyeket a nyugati kül­ügyminiszterek a német békeszerző­déstervezettel kapcsolatban tettek. Ä német főváros képe is azt ta­núsítja, hogy a mesterségesen két 'északi'.-ott német nép ismét egybe akar forrni. A kelet- és nyugatber­liniek együtt tárgyalják az értekez­let híreit, ' s a brandenburgi kapu­nál annak, is tanúja lehet, a járó­kelő, hogy az őrtálló népi rend­őrök, valamint a nyugatberlini rend őrök beszédbe elegyednek egymás­sal, megvi'atják azt a problémát, amely ma minden német szempont- iából sorsdöntő. Az egység magában a népben érik mé^. hiába próbálják ezt elgán­csolni Ádenauerék. Me* a ír 'atóirányWinak cólzatos ^szavai a Szovjetunió N^meíorsráqrol szála javaslatáról Beriin (ADNI Adenauer boom é? nyugatbgrlini sajtóirányítói hétfőn este az irányításuk alatt álló lapok­nak olyan jelszavakat adtak ki. amelyeknek célja, hogy pesszimisz- tikus megvilágításban kerüljenek az olvasók éléi Molotov külügyminisz­ternek Németország kérdésének meg oldására előterjesztett javallatai. Blankenhorn, Adenauer nyugat- berlini rendkívüli küldötte a „DPA" nyugatnémet hírügynökség utján az elcsüggeszt©“ szót terjesztette el * Németország békés újraegyesítésé­ről szóló szovjet javaslatok sajtó- visszhangiánák címszavaként es ez a szó valóban pontosan fel is buk­kant a nyugati polgári lapok keddi számának főcímeiben. Alig jutott el Blankenhorn hami­sítási parancsa a nyugatnémet é« nyugatberlini szerkesztőségek aszta­lára, már további célzatos pesszi- misztikus jelszavak érkeztek Bonn­ból, Dehler, a Szabad Demokrata Párt vezetője a következő főcímeket, javasolta: ..A Molotov javaslat ag ■ “asztó“ — „semmiféle újat nem tar­talmaz". A bonni kormány egyik szóvivője ezt a következőképpen égé szítette ki: „Molotoy tetve nem je- 'ent reményteljes kiindulási pon­tot“. A „Hannoversche Allgemeine“ ’gyi keik kében megállapítja: „A hi­vatásos hangulafcsinálók már a bér* 'ini értekezlet második hetének és a németországi vitának kezdetén megnyitották a politikai kereszttü­zet az értekezlet ellen. Megkísérlik, hogy a Berlinben tartózkodó tudó­sítók beszámolóit bizonyos irányt» vezessék," • A Németországgal kötendő békeszerződés alapjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom