Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-17 / 40. szám
j. üju*lUJAR 17 N \ V L O s Mnnkahőslett... Egy párttagjelölt harca a gépjavítás sikeréért A kanacsi állami gazdaság terü- lrtén is fehér színt öltöttek a lan- kás domboloalák. A dombok alján felrépülo vadltíd vagy varjúsereg teszi változatossá a puszta életet. Tgy is csendesnek. kihaltnak tűnik a határ. De mégsem. Madarak röpködnek szét a búvóhelyükről. Vájjon mitől ijedhettek meg a kora hajnali órában, amikör még glig virradt ki? Nem kell soká gondolkodni, mert a szemünk előtt egy felbukkanó lovas felénk tartva .gyors ügetésben iparkodik ki a kastély udvarból a kerti úton. Ki lehet az az ember, aki 20 fokos hidegben. lóháton, nagy hófúvások idején ily korán nekivág az útnak. A Ipväs Schmidt János elvtárs tagjelölt, akit az ősszel vett fel tagjelöltnek az állami gazdaság pártszer- v «te becsületes, ió munkáidért.— Azt azonban már én sem tudtam elképzelni, hova megy ily kegyetlen hidegben az elmúlt évben jó hírt szerzett koimbájnosunk? Ezért első dolgom volt, hogy felkeresem a gazdaság igazgatóját. Béres elvtársat és megkérdezzem tőle: — Hova ment lóháton, hidegben Schmidt elvtárs? —t A rácegresi állami gazdaságba traktor csapágyért.. — Ilyen hideg időben miért küld- tété'k el lóháton? — Nem küldtük, önként vállalkozott rá. — önként? — Igen, önként — feleli az igazgató. — Elmondom, hogyan történt- Tegmap a gazdaság vezetősége foglalkozott. azzal; hogyan tudja meggyorsítani, a lassú ütemben végzett gépjavítási munkákat. Ez a kérdés régen foglalkoztat bennünket és meg is próbáltuk az alkatrészt biztosítani, — mondja többek között Béres elvtárs. A megrendelt alkatrészek hol megérkeztek, hol nem, de legtöbbször hiába vártuk. Elkezdtünk telefonálni ide is, oda is, míg végül a rácegresi állami gazdaságtól ígéretet kaptunk arra, hogy kölcsönadnak 2 traktor csapágyat. Ez most már. meg is lett volna, csak az a kérdés, hogyan szállítjuk ide ebben a cudar időben, amikor a nagy hófúvások miatt minden forgalom leállt. A javítási munka sürget bennünket, mert két traktorunkat több, mint 3 napja kijavítottuk. már, de a csapágyhiány miatt nem tudjuk összeszerelni. A gazdaság vezetősége .megkérdezte egyik-másik dolgozótól, nem menne-e el lóháton a kölcsönkapott csapágyaikért. Nem volt vállalkozó, már azt gondoltuk nem is lesz. De ekkor érkezett oda Schmidt elvtárs, meghallotta, hogy beszéltem az egyik dolgozóval a csapágyról. Nem is kellett néki mondani, önként jelentkezett, hogy elmegy érte. Ez a beszélgetés felkeltette érdeklődésemet, hogyan is végződik ez a veszélyes út és kezdtem aggódni elvtársunkért. Vájjon nem lesz-e valami baja annak az elvtársnak, aki dacolva a hideggel, veszéllyel elindult a csapágyért. Másnap kora reggel a gépcsoporthoz mentem, hogy felkeressem Schmidt elvtársat és megköszönhessem neki pártszerű magatartását. A legnagyobb meglepetésemre nem volt munkaihelyén, pedig ő is elsők között szokta elfoglalni munkahelyét. Napközben többször felhívtam a gépcsoportot telefonon, de hiába. Eltelt a nap. Semmi hír. Senki nem tudja, mi az oka, hogy nem jött be. Harmadnap reggel alig érkezek meg, máris arra gondoltam, hogy felhívom a gépcsoportot, megérkezett-e már a mi nehezen várt elvtársunk. Még el se indultam, amikor kopogtatnak az aitón és nyomban belép Schmidt elvtáns. — Schmidt elvtársi — kiáltok fel örömmel. Szabadság! Üljön le! — kö szöntöm a belépőt. — Nem fáradtam el, elvtárs, csupán azért jöttem, hogy bejelentsem, meghoztam a két csapágyat,— most már kijavíthatjuk a traktorain kát. Tegnap azért nem. tudtam bejönni, mert. •. — Megfázott ugye és beteg lett? De most orvoshoz kell mennie. — Nem, nem vagyak beteg, csak megtört az út, meg is fáztam egy kicsit, de az semmi. No meg egy kissé megütöttem a gyomromat, amikor a ló egy hóval befújt gödörbe lépett, és ijedtében megugrott, én meg nekiestem a nyeregkápának — azért feküdtem egy napig. Már jól érzem magam, az az 30—60 kilométer lovaglás pedig, amit megtettem, nem olyan veszélyes, hogy amiatt betegeskedni kellene. Minden munkáskézre szükség van most a gépjavítási munkákra. — Mondja Schmidt elvtárs, hogy merte vállalni ezt a nehéz feladatot? Ekkor csupán annyit mondott: elvtárs, én tagjelölt vagyok, a kötelességemet teljesítettem. Arra már nem jutott időm, hogy hősi magatartását megköszönjem, mert gyorsan megszorította kezemet és távozott. Az ajtó becsukódott, ae én továbbra is úgy éreztem, hogy szorítom azt az olajos, kérges kezet, amely bármilyen áldozatra képes. Csercnyecz István Élti/em lett a Téglagyári Egyesülés Fischl elvtársat, a Téglagyára Egye sütés vezetőjét hatalmas embergyü- rű fogja körül. Együtt vannak most megyénk téglagyárainak dolgozói. Egyiknek ez a kérdése, a másiknak az, a, harmadiknak javaslata van, a negyedik kezdeményezni akar, de hogy hiba seholse legyen, mindenki kérdez, kíváncsiak a központ vezetőjének a véleményére. így megy ez mindaddig, míg Mátai Ferenc, az ÜB-elnök közbe nem szól: — Elv- társak, az ünnepélyt megkezdenénk, mindenki foglaljon helyet. De nézzük talán azt, mit is ünnepelnek megyénk téglagyárainak dolgozói. Ezt legrövidebben így lehet kifejezni: A jól végzett munkát. — Ugyanis élüzem-avatás van. Az 1953. év IV. negyedében a Téglagyári Egyesülés, vagyis megyénk téglagyárai az ország összes téglagyárai közül másodikak tettek a terv teljesítésében. Jó munkájuk elismeréséül az Építőipari minisztérium és az építők szakszervezetének országos központja február 13-án éliizem jelvénnyel tüntette ki. Ezt ünnepük ma. A megyei tanács nagytermének homlokzatát, most ez a felirat díszíti: — „Jó munka eredménye! Él- üzem.*' A fehér abrosszal leterített asztalok mellett mindenki helyet foglal és kezdődik az ünnepély, melyet Mátai elvtárs, az ÜB-elnöke nyit meg. Gazinczky János, a miniszteri um téglagyári igazgatóságának munkatársa elmondja, miért is nyerték el az Élüzem címet, a Parafa Kőgyár dolgozóitól. — A. tolnamegyei téglagyárak dolgozói,.ió munkát végeztek. Az elmuit esztendő negyedik negyedében nyers téglagyártási tervüket 104, téglaégetési tervüket pedig 107 százalékra teljesítették — kezdte ünnepi ' beszédét Gazinczky elvtárs. A vezetők és a dolgozók egy szívvel-lélekkel. egy akarattal dolgoztak. Valameny- ny.ien tudták, hogy a 40 ezer kislakáé felépítéséhez nekik is jó munkával kell hozzájárulniok — folytatta. Az elért eredmények azonban nem jelenthetnek megnyugvást, elbizakodottságot. Az élüzem kötetességgel is jár, olyannal, hogy az elkövetkezendő időben még jobb muri kát végezzenek a vezetők is, meg a- dolgozók is. Foglalkozott Gazmczky elvtárs a pártszervezet és a szakszervezet mun kájávai is, mert, hogy őszinték legyünk, ők is elősegítették az elért eredményeket. A szakszervezet szervezte és értékelte a munkaversenyt, ha a dolgozókról való gondoskodás valamelyik területén hibát látott, mely a vezetőség hanyagságán, nemtörődömségén múlott, akkor az asztalra ütött. De hogy világos tegyen a kép, Ivancsik elv>társat, a megyei pártbizottság ínari osztályának ve zetője szavaiból idézünk, melyet ezen az ünnepélyen mondott: „Az élüzer cím egyaránt tükrözi a vezetők és dolgozók munkáját. Ha a pártszervezet, vagy a szakszervezet nem segített volna, ha a műszakiak, vagy egyszerű dolgozók nem iparkodtak volna, akkor ma nem ünnepelhetnénk együtt." Ez így is van. Az élvonalban a kommunisták voltak, olyanok, mint Berta József sztahanovista. Ha a főmérnök, vágj7 á beosztott műszaki vezetők nem teremtették volna meg az előfeltételét a jó murikéinak, akkor az eredmény kisebb lett volna. Ünnepélyes pillanat volt, amikor Novak Árpád, a Parafa Kőgyár sztahanovista 'művezetője átadta a zászlót. Átadáskor ezeket mondotta: „Gyárunk valamennyi dolgozójának harcos üdvözletét tolmácsolom és megígérhetem, hogy ez év első negyedében ezt a zászlót és az él üzemjelvényt visszaszerezzük, mert gyárunk dolgozóinak a III. pártkon,gresz szus tiszteletére az a fogadalmuk, hogy visszaszerezzük az élüzem jelvényt." Bumbusz Györgyné, a dombóvári 1. sz. Téglagyár vezetője, aki a zászlót átvette, határozottan kijelentette: „Ezt a zászlót nehezen szereztük meg, de ha még nehezebb harcok árán is, megtartjuk, vagy csak abban az esetben engedjük el, ha majd megszerezzük az elsőt." Mit kell tudni as új begyűjtési rendeletrőlT \A törvény őrének törvénytelen munkája... Sok álmatlan éjszakát okozott Király Józsefné pincehelyi parasztasszonynak a tavalyi adóhátraléka. Törte a fejét, ■ hogyan juthatna pénzhez, mert nem akar az államnak adósa maradni. Sokáig nézte az ólban röfögő hizót és elhatározta, eladja. Az árából futja az adóra is, meg aztán marad pénz egy kisebb hízó vásárlására, — mert kétszáz kilót nyomot a coca. — Másnap megbeszélte a pincehelyi kórházzal, hogy eladná a disznót. Megegyeztek, most már valamivel nyugodtabb volt. De nem sokáig, mert megjelent lakásán Botos József tanács- elnökhelyettes a végrehajtó kíséretében, és ellentmondást nem tű rő hangon kijelentette: — ha azon nal nem fizet, elvisszük a disznót, — Királyné azt se tudta, mit válaszoljon, hiszen fizetni akar ő, de most azonnal? Aztán, már két esztendeje nem vágott disznót, dehogy hagyja elvinni. Gyorsan magára kapta kendőjét és elfutott pénzt kölcsönkérni. Kétezer forintot kért a végrehajtó, megszerezte és kifizette. Nyugodtan hajtotta álomra fejét, de az ébredés szörnyű volt. — Újra megjelent, a tanácselnökhe- lyéttcs és a végreha jtó néhány emberrel és mar rakták is fel a disznót. Királyné futott fűhöz-fához, de mindhiába. Közben a mérésnél a kétszáz kilós disznó lefogyott, mert a tanácselnökhelyetles szerint csak ISO kilót nyom. Pedig tanuk látták, hogy kétszáz kiló. Ki rályné beletörődve a megváltoz- lathatatlanba, most már csak a. húsz kiló különbséget kereste. — Mérjék le előttem mégegyszer — követelte. — Mi az, maga nem bízik a hatóságban?! — volt a válasz. De akinek igaza van, azt nem lehet egyszerűen elnémítani. Köve < telódzött Királyné és hogy nem < eredménytelenül, az a későbbiek* során kitűnik. ' A beadási könyvet és a vétel- < jegyet majd elküldjük postán, men ( jen csak nyugodtan haza — ked- * veskedett Bukovszki Katalin, a ta- 1 nács dolgozója. De Királyné hajt-1 hatatlan maradt. Ennek köszönheti, hogy a tanácselnökhelyettes f aztán félrehívta és vállvercgetö jó-\ indulattal közötte vele, a hiányzó i húsz kilót én magának kifizetem, < csak ne szóljon senkinek! I De vájjon lehet-e titokban tar-1 tani az ilyen törvénytelenséget? i Erről beszél az egész község a leg- I nagyobb felháborodás hangján — I és jogosan. Már eljutott az illető- ( kesék füléhez is. Reméljük nem. * vattával telepréselt fülekről van szó és sürgős intézkedés történik, a törvényesség lábbáItipróival < szemben. t II. 1. Terménybeadási kötelezettseg. Terménybeadásra az kötelezett, akinek szántó és rét területé együttesen az 1 kataszteri holdat eléri, vagy meghaladja. A termelőszövetkezetek háztáji gazdaságai és azok a termelők, akiknek szántóterületük nincsen, — mentesek a terménybeadási kötelezettség alól. Tehát, ha valakinek csak rét területe van, azután semmiféle termény (széna) beadási kötelezettség nincsen. A terménybeadási kötelezettségei büzakilogrammban, holdankénti normákban állapítja meg a törvény. A holdanként! norma ügy van megállapítva, hogy az a birtok nagysága (birtokkategória) és minősége (kát. tiszta jövedelme) szerint emelkedik. Tehát alacsonyabb a holdanként beadandó mennyiség a kisebb birtokkategóriákban és az alacsonyabb kát, tisztajövedelmű földeknél. Érthető is ez, hiszen a kisebb birtokkategóriákban kevesebb a család szükségletén felüli termelés, mint a nagyobb birtokkategóriákba tartozó termelőknél. De ugyanígy alacsonyabb a termelés a rosszabb minőségű, alacsony kát. tisztajövedelmű földeken, mint a jó minőségű és ez miatt magasabb kát. tisztajövedelmű területeken. A szántó és rétterületeket átlagos kataszteri bisztajövedelmük alapján hét kataszteri csoportba kell sorolni. A kát. csoportok a következők: Kataszteri Szánté cs rét együttes csoport: területének átlagos kát. tisztajövedelme kát. holdanként: I. 0—6 aranykorona IL 6—8 III. 8—10 IV. 10—12 V. 13—14 VI. 14—18 VII. 16-tól felfelé Tehát azt, hogy valamely termelő melyik kát. csoportba tartozik, úgy tudjuk megállapítani, hogy összeadjuk a művelésében lévő összes szántó és rétteriilet nagyságát, majd külön ezeknek a kát. tisztajövedelmét és a terület nagyságával elosztjuk azok kataszteri ■ tisztajövedelmének összegét. Például: egy termelőnek az alábbi földterülete van: Szántó: 5 kát. hold, 1.200 n-öl, kát. tisztajövedelme 70 korona. Rét: 1 kát. hold, 350 n-öl, kát. tisztajövedelme 11 korona. Kert: — 500 n-öl, kát tisztajövedelme 7 korona. Szőlő: — 800 n-öl, kát. tlszlajöve- deline 10 korona. Legelő: — 600 n-öl, kát. tiszta.jö- vedelme 4 korona. Tehát összeadjuk a szántó és rétterület nagyságát: 5 kát. hold 1200 n-öl-fl kát. hold 350 n-öl=6 kát. hold 1550 n-öl. Utána ugyanennek a területnek kát., tisztajövedelmét: 70 K+ll K=81 korona. Most elosztjuk a szántó és rétterület együttes kát. tisztajövedelmét (81 korona) a szántó és rétterület együttes nagyságával (7 kát. hold), vagyis: 81 : 7=11.57 korona. Tehát ennek a termelőnek szántó és rétterülete átlagos kát. tisrtajöve delme 11.57 korona. Most már megállapítjuk, hogy a 11.57 korona a 10 és 12 között van, tehát a fenti táblázatból leolvashatjuk, hogy ez a termelő a IV. kataszteri csoportba tartozik. A kataszteri csoportoknál is történt változás az elmúlt évivel szemben. Az elmúlt években a szántó, rét és legelő együttes területe és kát. tisztajövedelme alapján kellett a kataszteri csoportot megállapítani. Az idén a legelő kimaradt, tehát a kataszteri csoport megállapításánál is csak a szántó és rétterületet vesszük figyelembe. Az új törvény megszüntette az eddigi legfelső, tehát a VIII. kataszteri csoportot. A legfelső kataszteri csoport megszüntetésével csökkent az ilyen kataszteri csoportba tartozó termelők beadási kötelezettsége. A birtokcsoportok megállapításánál is csak a szántó és rét, együttes területét kell figyelembe venni, tehát a birtokkategória nagysága független a termelő egyéb művelési ághoz tartozó területétől. Az elmúlt évben a birtokcsoportok megállapításánál a termelő összes, tehát bármilyen művelési ágú földterületét figyelembe kellett venni és ezenkívül a szőlőt ötszörös, a kertet négyszeres, felszorzott területtel. Az idén a felszorzás is elmarad. A birtokcsoportok a következők: 1—3 k. hold 3—5 k. hold 5—8 k. hold 8—10 k. hold 10—15 k. hold 15—20 k. hold 20—25 k. hold 25 k. hold, vagy ennél nagyobb Tehát a szántó és rétterület ösz- szeadása után megállapíthatjuk, hogy a termelő melyik birtokcsoport ba tartozik. Az előbbi példában a szántó terület 3 kát, hold 1.200 n-öl, a rétterület 1 kát. hold 350 n-öl, ösz- szesen tehát 6 kát. hold 1550 n-öí. Tehát a példa szerinti termelő az 5—8-as birtokcsoportba tartozik. A kataszteri csoport és birtokcsoporttól függő beadási normák alacsonyabbak, mint az elmúlt évben voltak. A normák csökkentése jelentősen emeli a parasztság jövedelmét, anyagi jólétét, ösztönzőlég hat a termelés fokozására, mert több ma rád szabadpiaci értékesítésre. Aki többet termel, többet adhat szabadpiacra és így több a bevétele. A normák csökkentése minden egyes termelőnek csökkenti a beadási kötelezettséget, de ezen túlmenő csökkentést jelent a 18 koronán felüli átlagos kát. tisztajövedelmű földdel rendelkezőnek a VIII. kataszteri cső port megszüntetése és igen sok termelőnek az, hogy a birtokkategória megállapításánál csak a szántó és rétterületet yesszük figyelembe. A beadási normák birtokcsopor- toríként és kataszteri csoportonként egy-egy kát. hold szántó és rétterületre vannak megállapítva. Különbözik a beadási normája a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, az I. és II. típusú tszcs tagoknak, az egyénileg dolgozó parasztoknak és a nagy gazdáknak, falusi kizsákmá- nyolóknak. A tennényIw.adási normák a következők: L II. UH. IV. V. VI. VII. Mezőgazdasági termelőkataszteri csoportban büzakilogrammban szövetkezetek Alapszabály szerint működő I. cs II. típusú tszcs tagoknál birtókcsoportók szerint 75 90 120 150 172 206 232 1—3 kh-s birtokcsoportban i 56 67 90 113 130 155 175 3—5 », „ 78 94 124 156 180 215 242 5—8 „ 93 117 157 195 225 269 303 8—10 ., 96 142 186 232 277 323 369 10—15 „ 103 151 199 248 295 344 392 15—20 „ „ 106 157 207 257 308 358 408 20—25 „ Egyénileg gazdálkodó termelőknél birtok- csoportok szerint 113 166 219 273 326 380 433 1—3 kh-s birtokcsoport ban 59 71 95 119 137 163 184 3—5 „ 82 99 131 164 189 226 255 5—8 „ 98 123 165 205 237 283 319 8—10 .. 101 149 196 244 292 340 388 10—'15 „ ,, 108 159 210 261 311 362 413 15—20 „ 112 165 218 271 324 377 430 20—25 , 119 175 231 287 343 400 456 25 k, hold, vagy nagyobb 124 182 240 29S 355 414 472 (Folytatjuk)
