Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

NÄPEö 1954 FEBRUAR 16 V A. Szovjet unió javasolja: még ezen a héten írják alá az osztrák államszerződést Csütörtökön befejeződik a berlini értekezlet Berlin, február 14. (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség szó­vivője a vasárnap esti sajtóértekez­leten beszámolt a külügyminiszte­rek vasárnap délután lefolyt 20. ülé­séről, amelyen Molotov szovjet kül ügyminiszter elnökölt és a Berlin­ben tartózkodó osztrák kormánykü1- döttség is résztvett. Az ülésen foly­tatták a 3. napirendi pont, az oszt­rák kérdés megvitatását. Az első fel szólaló, Dulles amerikai külügymi­niszter, javasolta, hogy a külügy­miniszterek fogadják el az osztrák államszerződésnek azokat a pontjait, amelyekben a külügyminiszterhelyet tesek már régebben megegyeztek, továbbá állapodjanak meg a még el­intézetlen cikkelyekben és tegyék magukévá a 35. cikkelyt, amelyet a szovjet küldöttség fogalmazott meg. E cikkely arról intézkedik, hogy Ausztria a Szovjetunióval szembeni anyagi kötelezettségeit, amelyek a volt német vagyon átadása révén ke­letkeztek, áruszállításokkal róhatja ie. Dulles nem tett említést a szov­jet küldöttségnek az osztrák kér­désben beterjesztett egyéb javaslatai tói és indítványozta, hogy a kül­ügyminiszterek február 18-án írják alá az osztrák államszerződést. Bidault francia és Eden angol kü! ügyminiszter csatlakozott az ameri­kai- javaslathoz. Az elnöklő Molotov megkérdezte, vájjon az osztrák kül­ügyminiszter kívánté magyarázatot fűzni az elhangzott javaslathoz. Figl kijelentette, szeretné megismerni a szovjet küldöttség véleményét Dulles javaslatáról. Molotov ezután rámuta­tott, hogy a négy hatalom között az osztrák államszerződésben felmerült el­lentéteket sikerült csaknem tel­jesen áthidalni. •A szovjet küldöttség tudomásul veszi Dulles javaslatát, valamint azt a tényt, hogy Bidault és Eden ma­gáévá tétté ezt a javaslatot. Azo­kat, a cikkelyeket azonban, amelyek­ben a múltban nem sikerült meg­egyezni, most meg kell vitatni. A szovjet küldöttség — mondotta Mo- iotov — elismeri azt a pozitív tényt, hogy a három nyugati küldöttség fel adta kifogásait, amelyeket az osztrák államszerződéssel kapcsolatban a Szovjetunió ellen emelt. Ez lehetővé teszi az államszerződés gyors meg­kötését és feleslegessé teszi, hogy a nagyhatalmak közötti felfogásbeli el téréssel a külügyminiszterhelyette­sek értekezletén foglalkozzanak. Amennyiben a nyugati hatalmak elfogadok a szovjet javaslatokat, még ezen az értekezleten végle­gesen megállapodhatunk az osztrák államszerződésben. — hangsúlyozta Molotov, majd meg­említette, hogy Dulles mellőzött egy kérdést, amelyet a Szovjetunió igen fontosnak tart. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy áz osztrák államszerződés olyan szer ződés legyen, amelyet pontosan be­tartanak majd. Visszásnak tekintjük azt, ami az olasz békeszerződésnek Triesztre vo­natkozó rendelkezéseivel történt. Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, amelyek aláírták az olasz békeszerződést, elfelejtik a szerző­désből a rájukháruló kötelezettsége­ket és Triesztet továbbra is katonai támaszpontként használják fel. Mi­után az új javaslat értelmében nem kerül sor a külügyminiszterhelyette- sek értekezletére, a Szovjetunió visz szavonja a Triesztre vonatkozólag tett javaslatot és itt a következő határozati javaslatot terjeszti be. jogi helyzetét a négy hatalom és Ausztria közös megegyezéssel álla­pítja meg. Ez a megállapodás az osztrák államszerződéssel egyidőben lépne érvénybe. Minél hamarabb si­kerül megkötni a német békeszerző­dést, — és a Szovjetunió mindent megtesz ennek érdekében — annál rövidebb ideig maradnak idegen csa­patok Ausztriában — hangsúlyozta Molotov. Dulles ezután azt állította, hogy a szovjet javaslatok hosszú időre meghosszabbítják Ausztria megszál­’ésát. Molotov kijelentette: ez az állítás a szovjet( javaslatok félremagyarázá­sa. Fel kell külön hívni a figyelmet arra, hogy a négy hatalom Ausztriá­ban maradó csapatainak eltartási költségeit saját államaik fogják fe­dezni és Ausztria teljesen mentesül megszállási költségek fizetése alól. Ami az idegen csapatok Bécsből va­ló kivonását illeti, az osztrák fővá­ros nem marad katonaság nélkül, ott osztrák katonaság teljesít majd szol­gálatot. Eddig sokan azzal próbál­ták magyarázni az osztrák államszer ződés megkötésének elhúzódását — mondo.ta Molotov a továbbiakban, — hogy a szovjet küldöttség olyan javaslatokat, tett, amelyeket a há­rom nyugati hatalom nem fogadha­tott el. Ma kii-űnt. hogy a nyugati hatalmak elfogadhatják e javaslato­kat, amint azt. Dulles, Bidault és Eden urak itt tét: kijelentései iga­zolják. Ez egyben megmutatja, ki a felelős az államszerződés megköté­sének elodázásáért. A Szovjetunió ismételten java­solja. hogy az államszerződést a szükséges kiegészítések végre­hajtása után még ezen a heten írják alá. Ez felel meg a béke és az osztrák nép érdekeinek. A Szovjetunió javas­lata azt jelenti, hogy azonnal meg lehet szüntetni Ausztria megsz.állá­sát és a volt német vagyonit hala­déktalanul át lehet adni Ausztriá­nak. Molotov végül azt a reményét fe­jezte ki, hogy az értekezlet résztve­vői kellő gonddal tanulmányozzák majd a szovjet javaslatokat. A szov­jet küldöttség felkéri a nyugati kül- ügyminisztereket, hogy ne akadályoz zák tovább az osztrák államszerző­dés aláírását. Molotov felkérte Figl külügymi­nisztert, hogy tegyen ' megjegyzése­ket a szóban forgó kérdésekhez. Figl azt hangoztatta, hogy az osztrák kül­döttségnek nincs meghatalmazása a kiegészítő javaslatok elfogadására. Dulles közölte: az Amerikai Egye­sült Államok nem egyezhet bele ab­ba. hogy a négy hatalom csapatai az államszerződés aláírása után is Ausz­triában maradjanak. Azt állította, hogy e csapatok és az Amerikai Egyesült Államok európai katonai támaszpontjai között igen nagy a különbség. E katonai itámaszponto- kat szerinte a kérdéses európai ál­A minisztertanács legutóbbi ülé-. sen határozatot hozott a minisztériu I mok és állami hivatalok munkarend jéről. A határozat főcélja a dolgozó emberről való fokozott gondoskodás. Ennek érdekében a minisztertanács lomok kérésére létesítették, míg az Ausztriában maradó csapatokat rá- kényszerí térték az osztrákokra. Bidault és Eden rövid nyilatko­zásaikban kijelentették, hogy kül­döttségeik nem fogadhatják el aszov jet javaslatokat. Figl osztrák külügy­miniszter újra megismételte, hogy kormányától csak az eredeti meg­fogalmazású államszerződés aláírásá­ra kapott felhatalmazást és ezért nem kíván érdemlegesen hozzászól­ni a szovjet javaslatokhoz. Molotov ezzel kapcsolatban rámu­tatott arra, hogy az osztrák kérdéssel foglalkozó üléseken Figl osztrák kül­ügyminiszter beszél legkevesebbet Ausztriáról és az osztrák álláspont­ról. Dulles úr azt állította — mon­dotta — Molotov —, hogy az ame­rikai támaszpontokat az európai ál­lamok kérésére létesítik. Ezt a vé­leményt nem osztja mindenki. Ame­rikának gyakran kemény politikai és gazdasági nyomással kell ezt a ,kérést" kierőszakolnia. Vegyük pél­dának Triesztet. Elmondhatjuk-e. hogy a trieszti katonai támaszpont Trieszt lakosságának kérésére jött létre? Közismert tény, hogy ez a tá­maszpont az olasz békeszerződés dur va megsértése útján létesült. A spa­nyol-amerikai szerződés például amy- nyira felbátorította Francot, hogy ma már nyíltan fenyegeti Francia- országot és Angliát. Ezzel szemben a Szovjetunió meg akar állapodni az osztrák kormánnyal abban, hogy a négy hatalom átmenetileg Ausztria területén hagyhasson bizonyos lét­számú csapatokat Ismétlem, ez nem megszállás és alapvetően különbözik az amerikai katonai támaszpontok létesítésének gya­korlatától. Eden külügyminiszter úr azt állítot­ta itt, hogy a szovjet küldöttség az északatlanti tömb és az úgynevezett európai védelmi közösség felszámo­lásától teszi függővé az osztrák ál­lamszerződés aláírását. Ezt aligha­nem azért mondotta, mert szorgal­masan olvassa az angol lapokat, me­lyek ilyen alaptalan híreket közöl­tek e napokban. Az angol sajtónak meg kellene mondani, hogy ne tor­zítsa el a szovjet javaslatokat. Mo­lotov mégegyszer ajánlotta a szov­jet javaslatok elfogadását.- Dulies, Bidault, Eden és Figl rö­vid felszólalásaikban megismételték előbhi megjegyzéseiket. Molotov ezután javasolta, hogy a külügyminiszterek a hétfői ülésen határozzanak az osztrák kérdés tár­gyalásainak további ügyrendjéről. Az értekezlet, részvevői elfogadták ezt a javaslatot. A négyhatalmi értekezlet hétfői üléseit a Szovjetunió németországi főbiztosának székházában, a keddi ülést pedig a volt Szövetséges Ellen­őrző Tanács épületében tartják. A külügyminiszterek elhatározták, hogy a berlini értekezlet Csütörtö­kön befejezi munkáját. A munkaidő kezdete előtt és be- ejezése után hivatalos ügyben a hi­vatalban tartózkodni nem szabad Kivételes esetekben is csak a minisz­ter vagy helyettes, illetőleg á hiva­tal vezetője adhat erre külön enge­délyt. A raiiiinztertHiiiícs határozata a miniszteri am ok és állami hivatalok munkarendjéről „A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britamüa és Fran­ciaország külügyminisztereinek értekezlete azzal a javaslattal fordul az EÍÍS'Z biztonsági taná­csához, hogy kezdje meg újtól a tárgyalásokat az Olaszország­gal kötött békeszerződés Trieszt Szabad Területtel kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásá­ról", A szovjet küldöttség a továbbiak­ban javasolta , a 4/B -cikkely elfoga­dását, amelynek értelmében Auszt­ria nem csatlakozhat semmiféle ál­lamcsoporthoz, vagy katonai szövet­séghez, amely olyan állam ellen irá­nyul, amely haderejével résztvett a hitleri Németország ellen vívott há­borúban és Ausztria felszabadításá­ban. A cikkely értelmében Ausztria nem engedheti meg idegen támasz­pontok létesítését, valamint külföldi katonai tanácsadók vagy szakembe­rek működését osztrák területen. A szovjet küldöttség új fogalma­zásban terjesztette be az államszer­ződés tervezetének 33. cikkelyét, amely kimondja, hogy a négy hata­lom a szerződés aláírása után átme­netileg, a német békeszerződés meg kötéséig korlátozott .számú csapatot hagyhat Ausztria, területén. Ezek_ a csapatok nem végeznek megszállási funkciókat és nerti avatkozhatnak,, Ausztria belső ügyeibe, A' csapatok megszabta a hivatalok munkaidejét, megtiltotta a dolgozók munka id őn- túli igénybevételét. A határozat vég rehajtása gátat vet a minisztériu­mok és a hivatalok vezetői és • dol­gozói jelentős részénél szokássá vált későesti, sőt éjszakai munkának. Ez­zel fokozott mértékben biztosítja a minisztériumok és állami hivatalok dolgozódnak szabadidejét, növeli a művelődéshez és szórakozáshoz .ren­delkezésükre álló időt és lehetővé teszi, hogy Családjukkal, gyermekeik kel az eddiginél jóval többet foglal­kozhassanak. A minisztertanács határozata sze­rint a minisztériumokban, országos jellegű hivatalokban, továbbá a fő­városi és megyei tanácsok végrehaj­tó bizottságainak osztályain a hivatal idő — félórás ebédszünettel — 1954 március 1-től általában 8.30-tól 17 óráig, szombaton 14 óráig. A munkarend és a munkaidő be­tartása a hivatalok vezetőire és dol­gozóira egyaránt kötelező. Azokná' a szerveknél, ahol a munka jellege miatt az esti órákban is dolgozni kell, a dolgozók szabad idejének biztosítására, a munkaidőn túl vég zett munka tartamától függően, sza­badnapot illetve szabadidőt kell biz­tosítani. Ilyen kivételes esetekben sem lehet a dolgozókat hetenként háromnál többizben munkaidőn tú’ A minisztériumok és hivatalok dolgozói a 'szombat i munkaidő be- fejeztétől hétfő reggeli munkakez­désig hivatali munkára nem kötelez hetők. Állami oktatás szombaton kizáró- ’ag 14.30-tói 18.30-ig tartható, va­sárnapra oktatást szervezni nem sza­bad. A minisztériumokban és hivatalok ban — ahol ez szükséges — a niun- kaidő befejeztétől a következő hapi munka megkezdéséig ügyeleti szol­gálatot kell szervezni. Az ügyeleti szolgálatot ellátó dolgozónak — az ügyeled idő tartamától függően — a következő munkanapon szabadna­pot, illetve szabadidőt kell biztosí­tani. A határozatot úgy kell végrehaj­tani, hogy a hivatali munkában za­var, fennakadás ne legyen. Ezért a munkaidőt jól ki kell használni és harcolni kell a munkaidő minden­fajta pazarlása ellen. A hivatali munkát pontosan előírt időben kelj megkezdeni és befejezni. Munkaidő alatt más, a hivatali munkához nem artozó ügyet intézni nem szabad. A határozat végrehajtásának biz­tosítására lényegesen meg kél! javí­tom a minisztériumok és hivatalok munkamódszerét. A jelenleg fennálló úizott központosítást fel kél! szá­molni; a hatásköröket -és ezzel együtt A minisztertanács határozata az energiagazdálkodás új rendszeréről A minisztertanács legutóbbi ülé­sén nagyjelentőségű határozatot ho­zott a villamosenergia termelésének és felhasználásának szabályozásáról. A határozat értelmében az Orszá­gos Tervhivatal egy-egy tervidő­szakra, valamint napszakonként is előírja a vállalatok és üzemek ál­tal felliaszná’ható villamosenergia mennyiségét, az előre meghatározott „fogyasztási menetrend“ alapján, amelyet a minisztertanács hagy jóvá. Az Országos Tervhivatal által minisztériumonként elosztott vil­lamosenergiamennyiség gazdaságos felhasználásáért elsősorban a válla­latok igazgatói felelősek. \ vállala­tok igazgatóinak és dolgozóinak néni szabad egv percre sein szem elől téveszteni, hogy a rendelkezé­sükre ál’ó energiamennyiség túl­lépése zavarokat okozhat az egész népgazdaság áramellátásában. Ezért a dolgozóknak fontos érdekük a rendelkezések lelkiismeretes, pon­tos betartása. A minisztertanács határozata vé­get vet annak a he'ytelen állapot­nak. hogy az energiává' takaréko­san gazdálkodó üzemek a kényszerű korlátozások következtében együtt károsodjanak a pazarlókkal. A határozat értelmében az előírt normát túllépő vállalatnál — egyéb büntető rendszabá'yok mellett — fokozott áramkorlátozást is alkal­maznak. Intézkedik a határozat a taka' rékos gazdálkodás, va'amint as energiaellátást javító különböző in­tézkedések. újítások jutalmazásáról. A határozat előírja, hogy az erő­művek munkáját meg kei' javítani, elsősorban a karbantartási ronnká- latok maradéktalan végrehajtás^, i'letve meggyorsítása útján. Rendel­kezik arról is.. hogy a nagyobb, sa­ját erőteleppel bíró válla'atoknak részt kell venni az országé* ener­gia-ellátásban. Ez az intézkedés is azt szolgálja, hogy a 'akosság za­vartalan árame’Iátását, n mező- gazdaság, valamint az ipari terme­lés — s ezen belül elsősorban a köz­szükségleti cikkeket gyártó üzemek céljaira szükséges villamosenergiát biztosítani tudjuk. A minisztertanács határozata fel­hívja a lakosságot is a 'i1 lant os­on orgiával való fokozott takarékos­ságra. Ennek megvalósítása, a terv­szerű energiagazdálkodás eredmé­nyessége, a vezetők nagy felelőssé­gét és — a megfele'ő műszaki ellen­őrzés mel'ett — széleskörű társa­dalmi ellenőrzést, az egész lakosság hatékony közreműködését kívánja meg. Ezért a minisztertanács fél­kéri a szakszervezeteket. a DISZ-t és a többi tömegszervezeteinket: a dolgozók széleskörű mozgósításá­val. fe'világosító munkájukkal se­gítsenek n határozat maradéktn'nn végrehajtásában. A határozat február 15-én lép életbe. 4 berlini értekezletről Berlin (MTI) Most, amikor meg­kezdődik a berlini külügyminiszteri értekezlet 4-ik, és egyben utolsó he­te, szerte a nyugati sajtóban mérle get próbálnak vonni az első három hét eseményei alapján. Arról írnak, hogy a berlini értekezlet előrelátha­tóan kudarccal fog végződni és igen sötét színekkel festik a tényeket Mindezt a szovjet küldöttség maga­tartásának tulajdonítják, s teljesen elhallgatják azt, hány konstruktív javaslatot tett a három hét során Molotov elvtárs, • hogyan igyekszik keresni a .megegyezés lehetőségeit, mint pld. a vasárnapi ülésen Trieszt kérdésében. Ám bárhogyan is próbálják ki­forgatni az értekezlet eddigi tanul­ságait, egy-egy beismerés-elhangzik. Ilyen figyelemreméltó beismerésnek számít a „Reuter" berlini tudósító­jának vasárnapi kommentárja, amely úgy ,állítva be a kérdést, hogy ..Mo­lotov prapaganda győzelmet aratott“, elismeri a szovjet javaslatok erköl­csi fölényét, s azt, hogy a javasla­tokat szerte a világon lelkesen fo­gadták. Ugyanakkor a ..Reuter“ be­vallja: „A három nvusatd külügy­miniszter ... mindenre azt mondja hogy nem... John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere. Anthony Eden brit külügyminiszter és Georges Bidault francia külügy­miniszter, valamennyien határozott „nem"-me! válaszoltak mind a ki lene nagyobb javaslatra, amelyet Mo­lotov a január 25-e óta tartó erte­a munkát az eddiginél jobban kell megosztani a vezetők és dolgozók közt. A vezetők a feladatok megol­dásába munkatársaikat fokozottabb mértékben vonják be és biztosítsa­nak számukra az eddiginél szélesebb hatáskört és felelősséget. Növelni kell az alsóbbfokú vezetés szakmai színvonalát, önállóságát és felelőssé gét. Lényegesen csökkenteni kell az. értekezletek számát, meg kell javí­tani azok előkészítését. A minisztertanács kötelezi a ha­tározat végrehajtásáért felelős mi­nisztereket és hivatalvezetőket, hogy a munkarend betartásában maguk járjanak elől jó példával, s szemé­lyesen is ellenőrizzék a határozat végrehajtását. Ehhez vegyék __ igény­be a társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek segítségét. Azokat, akik a határozatot nem hajtják végre, fegyelmileg (súlyosabb esetben büntetőjogilag is) szigo­rúan felelősségre kell vonni. A határozat rendelkezéseinek a járási, városi (kerületi) és községi tanácsok apparátusában való végre­hajtásáról — tekintettel ezek felada­tainak eltérő jellegére — külön tör­ténik intézkedés. A minisztertanács felkérte a Szak­szervezetek Országos Tanácsát, hogy a szakszervezeteken keresztül segít­se és el'enőrizze a határozat vég­rehajtását. A szakszervezetek- segít ségéveí, a nyilvános bírálat fegyve­rével is harcot kell indítani azok el- 'en, akik a munkanapot nem hasz­nálják ki megfelelően, vagy rossz munkamódszerükkel a határozat végrehajtását bármi módon akadá­lyozzák. kezleten előterjesztett.“ A „Reuter“ kommefltára azt is be­vallja, hogy a nyugati külügyminisz­terek azért ellenzik a szovjet javas- totókat, mert azok békeszerető Né­metország megteremtésére ..irányul­nak: „A nyugati- küldöttek úgy vé­lik, hogy bár Molotov egyes javasla­tai talán elfogadhatónak tűnnek a közvélemény előtt — különösen az európai kollektív biztonság megte­remtésére irányuló terv, amelynek az a célja, hogy meggátolja, vagy ellenezze hatalmi tömbök megalaku­lását a kontinensen — mégis vala­mennyi javaslatnak egyetlen köz ponti feladata van .., a semleges Németország megteremtése ... ami persze nem tetszik a Reuternek. A ..Reuter" tudósító végül keserű száj­ízzel azt is beismeri, hogy míg a nyugati hatalmak minden szovjet ja­vaslatot visszautasítottak, Molotov az ülés folyamán csupán egyszer mondott „nem“-et, amikor visszauta­sította az Eden-tervet. S a tudósító azt is bevallja, hogy a nyugati kül­ügyminiszterek eddig csupán egyet­len nagyobb javaslatot — az ern- . 1 ftett Eden-tervet — terjesztették az értekezlet elé. I.ássuk, melyek az értekezlet mér­legében azok a pozitívumok, ame­lyek felett a nyugati sajtó sem huny­hat szemet. Az egyik ilyen pozití­vum — amely a nyugati monppó- Hsta köröknek persze negatívumot telent — az hogy Franciaországban ma még kevesebb kilátás van áz európai védelmi közösség ratifiká­lására, mint eddig. Míg egyes angol •apók amellett kardosnak, hogy az értekezlet tanulságai alapján a Nyu­gat számára nincs egyéb kiút, mint. az. európai hadsereg megteremtésé, a. „Sunday Dispatch“ című londoni úiság bánatosan állapítja meg: „Á védelmi közösség ratifikálásának ki­tolásai meggyengültek. A francia koz véleménynek azonban szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a rati­fikálás visszautasítása esetén újabb tárgyalások kezdődnének a bonni kormánnyal a megszállási státus he- 'yébo lépő úgynevezett különszerző­dés megkötésére —i fecsegi ki a cikk író az agresszív terveket, — s ezek eredménye kevéssé volna előnyös Franciaország számára, annál'is, in­kább, mert Molotov bizonyos . érvei nyilvánvalóan meggyőző visszhang­ra találtak a francia közvélemény egyes rétegeiben." Pozitívnak értékelik egyes, nyugati sajtóorgánumok a. távolkeleti, kér­désben folytatott viták további .ki­menetelét is. Az „Observer" például ezeket írja: „Úgy látszik, bizonyos haladás történt a zárt- üléseken a pekingi kormány részvételével tar­tandó öthatalmi konferenciára vonat­kozólag. Ha ez a fejlődés tovább tart, akkor talán még sikerül megtörni a Panmindzsonban beállított holt­pontot.“ A The Timps is. bizakodó hangnemben ír erről a kérdésből: ..Reménykedni lehet abban, hogy megegyezés jön majd létre egy olyan értekezlet megtartására, ame­lyen. a négy' nagyhatalom, továbbá Kína, valamiint Észak- és Dél-Ko- raa képviselői vennének részt. > Ez áz értekezlet meghívhatná más érde­kelt országokat is, hogy vegyenek részt a koreai probléma, megvitatá­sában. Ha a koreai kérdésben előre­haladás történne, megvitaithatnák az indokínai problémát is.".

Next

/
Oldalképek
Tartalom