Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

wm február 14 [Napló ? A bonyhádi Dózsa Népe tsz tagjai felkészülve várják a tavaszt a bonyhádi Dózsa népe termelőszövetkezet gazdaságát hetek óta vastag hótakáró borítja. Ilyen­kor télen csaknem mindenütt Ki­halt a tanya. Az asszonyok kötnek, fonnak, a férfiak pedig az istálló körül' szorgoskodnak. A bonyhádi Dózsa Népe tsz tanyája ilyenkor té­len sem kihalt- A mezei munkát riiég ez a zord tél sem akadályoz­hatta meg, nemcsak az állattenyész­tésiben, hanem a földeken is dolgoz­nak a szövetkezet tagjai. Egy része a kertészetben dolgozik, a másik ré- s~e pedig a tavaszi mezőgazdasági munkát készíti elő. Bogos Domonkos elvtárs, a tsz elnöke és Németh elvtárs, a tsz ag- ronómusa még a tél elején elkészí­tette a tervet, mely szerint egész télen át dolgozott a tagság. Már ja­nuár 28-ra elvégezték a tavaszi árpa, zab, borsó és bükköny szelektorozá­sát. A növénytermesztési brigád jegy zőkönyvileg kapta meg a kitisztított vetőmagokat, további tárolása, ke­zelése az ő feladatuk. Míg a tagság egypésze a vetőma­gok tisztításával foglalkozott, addig a másik a gazdasági felszerelések, kocsik, ekék, javítását végezte el. A. szövetkezet kovácsműhelyében Gutái Dezső és Litz József irányí­tásával az összes gazdasági felsze­relésekét kijavították. A szövetke­zetnek 14 pár lófogata van. Ezekre a tavasszal nagy szükség lesz. Ép­pen ezért minden fogatos saját érde­kének is tekintette, hogy kocsiját, a lovak szerszámait időben, ponto­sain javítsák ki. A vezetőség már a Eogatosok számára is elkészítette a tervet;. Minden egyes fogatos tudja, hogy a tavasszal, — mihelyt a talaj állapota megengedi — hol és mi­lyen munkát kell elsőnek elvégezni. Mihelyt a föld megengedi 7 vagon trágyát kell a földre hordani. Ez pedig nem kis munka. De ez még nem is minden. 300 hold őszi gabo­nát szerves trágyával fej trágyáznak, melynek első részét közvetlen a hó olvadása után, a másik részét pedig március végén kell kihordani. A téli időszakban általában keve­set tudták foglalkoztatni a lovakat. Hogy megfelelő kondícióban legye­nek, tervszerűen takarmányozzák őket. Jelenleg szálastakannány mel­lett 2 kiló abrakot kapnak. Feb­ruár 15-e után a iovak napi abrak­takarmányát 2.5 kilóra emelik. Már­cius második felében pedig 3.5 kiló lesz egy ló napi abraktakarmánya. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN kevés gondot fordítottak a kertészet­re. A kertészeti brigádok ugyan meg­voltak, de a nagy munkák idején, mikor mindenhova kellett a munka­erő, akkor legelsősorban a kertészeti brigád tagjait ráncigálták. Ez oda­vezetett, hogy a kertészet jövedelme jóval kevesebb volt, mint amennyit számítottak és amennyire lehetőség lett volna. Az idén a kertészetet is megerősítik. A tagság és a vezető­ség kijelölte azokat a tagokat, akik a kertészetben dolgoznak egész nyá­ron. A kertészeti brigád már január elején megkezdte munkáját. 400 négyzetméter melegágyat terveztek, melyből 200 négyzetméter már el is készült. Ebből már 175 négyzetmé­tert el is vetettek. A kertészet leg­korábbi terménye saláta lesz, mely­ből 60 négyzetmétert vetettek el. A vezétőség úgy tervezi, hogy március közepén piacra szállítanak és ebben a hónapban ebből biztosítják a ta­gok készpénz-előlegét. Ugyanekkora területen korai retket is termelnek, melyet szintén márciusban piacon értékesítenek. A kertészeti brigád 8 tagja kivétel nélkül becsületesen dolgoZik.A télen különösen kiváló Németkér község a múlt évben is szép eredményt ért el a tej, tojás és baromfibegyűjtés terén. Több élenjáró dolgozó parasztot meg is jutalmazott a tanács. A megjutalma­zott dolgozó parasztok az idén is igyekeznek eleget tenni állam iránti kötelezettségüknek. Kovács József a múlt évben rádiót kapott a begyűj­tésben elért eredményéért, de az idén sem akar lemaradni, pontosan teljesíti állam iránti kötelezettségét. Kulik Menyhért is a jutalmazottak munkát végeztek Kun József és Ve­res Sándormé. A kertészeten kívül a gyamö1 ős­termelésre is nagyobb gondot fordít a szövetkezet, mint tavaly. A 13. hold gyümölcsösbe az ősszel közel 2.000 mázsa istállótrágyát és holdan­ként 150 kiló szuperfoszfátot, 100 kiló kálisót hordtak ki. Jelenleg a gyümölcsfák tisztítását végzik. Eb­ben a munkában példát mutatnak Somlai József és Lovász Péter elv­társak. A HELYTELEN SZERVEZÉS és nem kielégítő munkamegosztás miatt a gépeket sem tudták tavaly gazdaságosan kihasználni. Az idén ezt is megelőzik. A brigádok jegy­zőkönyvileg veszik át a területet és mindegyik brigádhoz egy-egy trakto­rost osztanak be. Az egyik brigádnál Fazekas János, a másik brigádnál Spenerberg Imre traktoristák vég­zik a gépi munkát. A két traktorista vállalta, hogy a bonyhádi gépállo­más vezetőségének irányításával és segítségével február 15~re kijavít­ják traktoraikat, munkagépeibe t, hogy az első meleg tavaszi napon megkezdhessék a munkát. A bonyhádi Dózsa Népe tsz a té­len jó munkát végzett,, jól felké­szült a tavaszi munkák elvégzésére. Fáradságot nem kímélve dolgozott, — és dolgozik ma is, minden egyes tag, hogy ebben a gazdasági évben magasabb legyen az egy munkaegy­ségre eső jövedelem. között volt. Az idén már első félévi tojás- és baromfiibeadását 250 száza­lékra teljesítette. A legszebb példát azonban Szauer Imre és Balog Jó­zsef dolgozó parasztok mutatják, akik egészévi tojás- és baromfibe­adásuknak eleget tettek. Az ő pél­dájukat követi Kaba Gyula dolgozó paraszt is, aki I. negyedévi tojá? és baromfibeadási kötelezettségének tett már eleget. Staub János pedig január havi tejbeadását teljesítette 200 százalékra. IS érnél kér: Akik a begyűjtésben példát mutatnak Munkában a dunassentgyörgyi termelési bizottság Aág két hete, hogy a dunaszentgyörgyi dolgozó pa­rasztok megválasztották a termelési bizottságot, azon belül a szakcsoportokat. Simon László a bizottság el­nöke azt mondotta: ,Murkánkra számíthatnak a gazda­társak, Mindent elkövetünk, hogy munkánk nyomán dúsabbaD teremjenek Dunaszentgyörgy határában a földeli." Ez a rövid meghatározás sok mindent magá­ban foglalt- Ennek megvalósítása sok áldozatos mun­kát, nehéz feladatok elvégzését követeli meg a terme­lési bizottság tagjaitól. De Simon László és a bizott­ság tagjai állják szavukat. A két hét alatt sok olyan égető kérdés megoldásához segítettek a tanácsnak, mely ezelőtt úgy nézett ki, hogy megoldhatatlan. A 160 hold mételyes legelőnek eáy részét lecsatornázták, a másik részét pedig kaszálóként kiosztották azoknak a dolgozó parasztoknak, akiknek nem volt rétjük, ka­szálójuk. Dunaszentgyörgy ön közel 400, hold szőlő van. Mikor a termelési bizottság megalakult, a gazdák felvetették, hogy7 az elmúlt évek során nem tudták kiveszett szőlő­tőkéiket pótolni. A tanács a termelési bizottság javas­latára ma ezen is segít. Egy holdon szőlőiskolát telepí­tenek. Ennek alapján lehetősége nyílik minden gazdá­nak gyökeres vessző vásárlására, arra, hogy pótolja kiveszett szőlőtőkéit. A legutóbbi megbeszélésen a fásítás megvalósításá­ról is beszélgetett a termelési bizottság. Határozatot hoztak arra, hogy földje végébe mindenki köteles fá­kat ültetni. A községi tanácshoz tartozó területeken pedig a községi tanács köteles elvégezni, illetve el­végeztetni a fásítást. Ennek érdekében is megtörtént az első lépés. Ezer darab kanadai nyárfát igényeltek, melyet a gazdái-e részére kiosztanak. A dunaszentgyörgyi dolgozó parasztok úgy tervez­getnek, hogy ebben az évben fokozottabban igénybeve­szik a gépállomás segítségét is. Ennek érdekéiben a növénytermesztési szakbizottság tagjai és Simon elv­társ a termelési bizottság elnöke felvették a kapcso­latot a helybeli r '^állomással. A gazdák megvannak győződve arról, hogy jól vá­lasztottak, A termelési bizottság minden tagja fárad­ságot nem kímélve dolgozik, a dunaszentgyörgyi dol­gozó parasztok érdekeiért, a közös ügyért. rí magyar parasztemberben év­tizedek, sőt évszázadok óta él a vendégszeretet, ami abban nyilvá­nul meg, hogy hozzáérkező vendé­geit mindem, jóval, ami a házban tolqlhélá, megkínálja. Még a vad­idegen embert is közeli, rokonának, vagy testvérének tekinti. A 'magyar ember vendégszerete­tének megnyilvánulását tapasztal­hattam, amikor barátságos üdvöz­lés üstén leültem. Leipold János szekszárdi patakutcai szőlőtermelő gazdánál. Az egyik szoba mélyéből János bácsi egy kötött üvegét ho­zott ki, tele borral, hogy kedves vendégét megkínálja, Előhegy cso­dálatos nedűjével. János bácsinak már a nagyapja, dédapja is szőlőtermeléssel foglal­kozott. Mindegyik szerette a föl­det, a szőlőt, — igaz, a bort is. Leipoldék a tavalyi kedvezőtlen időjárás éllenére is jó, közepes bortermést takarítottak be, Elő­hegy. B&tce-oölgy szőlőterülete nem maradt adás gazdájának. Leipold bácsi a tavalyi évben egy hold szólóterületre kötött szer. zódést A leszerződött szőlőterület mién összesen. 55 kilogramm rézgá. licot, azonkívül műtrágyát, rcz- mészport és raffidt kapott. János bácsi hangját az őszinte­ség fűti át, amikor arról beszél, hogy bizony — ez a rézgálic meny, nyiség a tavalyi rendkívüli esős nyárhoz viszonyítva kevés volt, ugyanannyi mennyiséget kellelt még vásárolnom, hogy megtudjam a szőlőt mentem. Nyolcszor perme­teztem. A jó termés elérésben igen nagy szerepet játszott, a négyszeri rézmészporozás is. A nyáron kora hajnalban 5—4 óra felé, amikor még harmatosak voltadé <t tőkék, jártam a sorok között és poros. t am. Ez az apró rézmé-szpor rá­tapadt a fürtökré> levelekre és védte őket a peronosspóra beteg­ségtől. Általában gazdatársaim félnek a rézmészporozás tói, nem ismerik el annak jó hatását. Pedig különösen tavaly volt na>gy jelentősége a po­rozásnak, mert hiába permeteztek, a szakadatlan esőzés lemosta a permeL-levet. Vannak olyan felüle­tes permetezők is, akik csak a sző­lőtőkék tetejét permetezik, gz alját már nem. Természetesen az állan­dó eső az ilyen munkát egy-kettőre lemossa. Én merem ajánlani min­den szőlőtermelő gazdának, hogy porozza szőlőjét. Közben Jáms bácsi felesége már hozza a ihásik szobából az átvételi jegyet, hogy megmutassa' mennyi bon adtak be és hány forintot, kap­tak érte. A leszerződött 1.600 négy. szögöl után 6 hektoliter volt a bor- beadási kötelezettségük, de ebből meghatározott százalékot jégkár miatt elengedtek. így az összesen beszolgáltatott 578 liter 12.6 fgkos borért 3.234 forintot kaplak. A be­szolgáltatott mennyiségen kívül Leipold-ék még 217 liter bolt adtak be szabad borként az államnak, ezért 24)73 forintot kaptak. . A szőlőtermelő gazdának á jövő­re nézve komoly tervei vannak. Tartály egy hold, területet forgattak fel és telepítette be szőlővel. Ez a terület kél év múlva már komoly termés* fog hozni. Az őszre újabb 600 négyszögöl Egy sztahanovista traktoros fogadalma a kongresszus tiszteletére A tamási gépállomás dolgozói mai­sok alkalommal kezdeményeztek me­gyei versenyt, sőt országosat is. Amint a gyakorlat mutatja a ver­seny azonban nem mindig hozta meg a kívánt eredményt. Hogy miért? Ezt sok volna elmesélni. Annyi azonban biztos, hogy a tamásiak szeretnek nagyot „ölelni", minden­kit versenyre hívni és végül is a „bába közt elvész a gyerek." Ezért határozták úgy, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére a gépál­lomáson belül kezdeményeznek ver­senyt. A verseny kezdeményezője Török Sándor sztahanovista trakto­ros. A gépállomás összes traktoro­sait versenyre hívja a következő szempontok alapján: 1. Egy műszakiban az előírt 4.5 normálhold helyett 6 normálholdat teljesítek egy műszakban. 2. Minőségileg kifogástalan mun­kát végzek. 3. Az üzemanyag fogyasztásnál 15 százalékos megtakarítást érek el, minimálisra csökkentem az üresjá­ratot. 4. Ebben a gazdasági évben egy fiatal, gyakorlatlan traktorost beta­nítok, hozzásegítem, hogy ő is szta­hanovista legyen. A Tolna! Napló január 31-i rajtványmegfejtninelt névsora A január 31-i rejtvényünk megfej­tőinek pomtszámai a következeik: Popovits Teréz Tolna 38, Doszpod András Mözs 37, Balázs Lajos Bony- hád 37, Méhn Márton Tolna 36, Kardos Attila Szekszárd 36, Nasz- vetter Lajos Szekszáírd 35, Kovács Antal Szekszárd 34, Keszthelyi Ta­más Szekszárd 34, Bévárdi József Iz~ mény 34, Szabó Lászlóné Banyhád 34, ifj. Baditz Pál Miskolc 32, To- mecskó Frigyes Tolna 29, Schütt Henrik Őcsény 28, Steiner Vilmos Mözs 27, Kelesy Tibor Gyönk 27, Ákos Margit Zomba 26, Sztupa Fe­renc Nagydorog 26, Kiss. Lajos Dom­bóvár 25, Kuruc Antal ne Kölesd 24, Bakó Márta Szekszárd 18, Nyakas Zoltán Szekszárd 17, Lehőcz János Fácánkert 17, Hantos József Paks 17, Lantos Miklós Kismányok 16, Szabó Ilona, Ágika Paks 16, Novák Istvánná Bátászék 16, Schallai Sándor Decs 16, Alex its Tamás Dom­bóvár 16, Nándori Veronika Duna- kömlőd 16, Helyes Julianna Kony­hád 13, Eckert László Dombóvár 7, Komandingar Márta Decs 7, Sas­it agyi Mária Szekszárd 7, Szeder Gyula Simontomya, 7, Pattan Mária Öcsény 7, Bakó György Tolna 7, Kője Bálintné Nagyvejke 7, Hegyi Andrásáé Dombóvár 7, Csurgat: Jó­zsefeié Nagymányok 6, DSfeter Györgyné Pincehely 6. Tóth Erzsé­bet Bátászék 3. A rejtvénymegfejtések sulrán könyvjutalomban részesültek; és a következő megfejtéseknél 0 ponttal indulnak. Dr. Komlósi Andor Szek­szárd, Ettig Rárolyné Nagymányok, Törkő József Tolna. A rejtvény helyes megfejtése: Víz­szintes: 1: Velünk a nép, velünk a győzelem. Függőleges: 10. Zöld fu­tószalag. Függőleges 12: Árleszállí­tás. Felhívjuk rejtvénymegfejtőink fi­gyelmét, hogy azok, akik kétszer egymásután nem küldik be megfej­tésüket a következő megfejtéseknél 0 ponttal indulnak. Az állatok átteleltetéséne’v néhíny gyakorlati kérdése tsz-e nkbeii Az elmúlt esztendőben megyénk termelőszövetkezetei viszonylag gaz­dag takarmánytermést takarítottak be. Ennek alapján joggal várhatta volna tehát bárki, hogy ezen a té­ren magasabb legyen az állatok ho­zama, mint az elmúlt esztendőben. Ez azonban nem így történt. A te­nyésztési és tartási hibákon kívül a meglévő rossz takarmányozás miatt egyes termelőszövetkezeteinkben a tavalyihoz viszonyítva nem hogy emelkedett volna az állatok hozama, sőt csökkent, pedig számos példa bizonyítja, hogy ott, ahol a vezető­ség a tagsággal karöltve felmérte a meglévő takarmánykészíeteL elké­szítette a takarmánymérleget, ott emelkedett az állatok hozama. A tengelici Petőfi termelőszövetkezet­ben például a tejtermelés fokozato­san emelkedett. Ma már meghaladja a 10 litert, annak ellenére, hogy az abraktakarmány mennyisége az el­múlt hónapban 1.7 kilóval csökkent. De ugyanakkor azt. is meg káli mondani, hogy ebben a termelőszö­vetkezetben nem ismerik a ta­karmánypazarlást, minden területen alkalmazzák a gyakorlatban bevált fejlett zoótechnikai módszereket. A területet telepítünk be. kapcsolódik a beszélgetésbe az ifjabb Leipold János. Munkánkat . nagyon meg­könnyíti a minisztertanácsnak az a határozata, hogy a szőlőterület nincs felszorozva, hogy az idei ér­ben 25 százalékkal kevesebb a bor­beadási kötelezettség, a bor be­gyűjtési ára pedig 50 %-kal maga­sabb. A szabadon beadott bor ára is emelkedett a ta valyi árhoz képest. A 14.6 fokos szabadon beadott vörös, borért tisztán 18.98 forintot fizet államunk. Az idei. jó bortemést fog­ja segíteni az is< hogy szabadon lehet rézgálicot vásárolni. rí gondos szőlőművelés, a beadási kötelezettség csökkentése, az átvé­teli ár emelése azt jeleníti Leipold Jánoséknak, hogy az idei jó tér mén után az állam iránti kötéllé zettségek kiegyenlítése után marad annyi, hogy ruhát vegyenek a család minden egyes tagjának, hogy építkezésekhez fogjanak, ser tésől, kukoricagóré, félszer' prés ház és sok kisebb gazdasági fel szerelés fog tanúskodni Leipoldék portáján a jól sikerült szüretről. mözsi Úttörő termelőszövetkezetben az állattenyésztési dolgozók a III. kongresszus tiszteletére azt a foga­dalmat tették, hogy 1.5 literrel emelik egyedenként a napi tejter­melést. Nem mondható el ugyanez a ta­mási Vörös Szikra termelőszövetke­zetről. annak ellenére, hogy a szö­vetkezet maga törzsállattenyésztés­sel foglalkozik, nem emelkedik, sőt naprói-napra csökken, jelenleg is 10.1 liter. A termelőszövetkezet ve­zetősége és tagsága még ma sem érti meg, hogy a jövedelmezőség egyik alapja a fejlett állatállomány, az állatok hozama. Vagy, ha meg­érti, ezek megvalósításáért nemigen tesznek semmit. Egyszerűen figyel­men kívül hagyják az állattenyész­tők javaslatait, ahelyett, hogy fel­karolnák és ha helyes, gyakorlatban alkalmaznák. Varrnak megyénk területén olyan termelőszövetkezetek is, mint a nagyszékelyi Dózsa tsz, vagy a du­naszentgyörgyi Szabadság, ahol nap, mint nap elhullást jelentenek az ál­lattenyésztési dolgozók. A szakembe­rek véleménye és megállapítása alap ján mindezek abból adódtak, hogy senki nem törődik az állatok gondo­zásával, takarmányozásával. De igen kevés gondot fordítanak az állat­egészségügyi intézkedések betartásá­ra is. Lelketlen hanyagságból for­dulhatott elő az is, hogy a zornbai Vörös Csillag tsz-nél 6 napig nem kaptak az állatok vizet, de csak azért, mert a szivattyúmotor elrom­lott és a vízellátást kézierővel kel­lett volna biztosítani. Közeleg a tavasz. Lassan elérke­zik az az idő, hogy az állatokat le­gelőre lehet hajtani, de a fennálló hibákat egy percig sem szabad tűr­nünk. Ha termelőszövetkezeteink vezetői, szakembereink gondoskod­nak a megfelelő takarmánykészlet észszerű felhasználásáról, az állat­egészségügyi rendszabályok betartá­sáról, az állatok hozamát egycsapás- ra emelni lehet. Schreiner Imre megyei főállattenyésztő. ni im im^~i i PÁRTÍPITÉS ÚlmtoliStl nyújt a nindaimoal A bortermelők példaképe .,

Next

/
Oldalképek
Tartalom