Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-03 / 28. szám

2 NAPLÓ 11*54 FEBRUAR S A Szovjetunió javasolja9 hogy hat hónapon belül hívjanak össze békekonferenciát a német békeszerződés megkötésére Kerlip február 1. (MTI): A négyhatalmi értekezlet hétfői (Kése volt, a berlini konferencia ed­di© leghosszabb .tanácskozása. Ilji- csov, a szovjet küldöttség szóvivője a későestí órákban tartott Sajtóérte- kézlefan beszámolt a négyhatalmi értekealet hetedik üléséről, amelyen Molotov szovjet külügyminiszter el nökölt. Az ülésen folytatták á napi­rend második pontja, a néma: kér dós megtárgyalását. Bidault francia és Eden angol külügyminiszter fel­szólalása után Molotov, a szovjet küldöttség vezetője emelkedett szó­lásra és a többi között a követke­zőket mondta: Németországnak békeszerződésre van szüksége. A jelenlegi berlini ér­tekezlet eredményét aszerint, fogják megítélni a népek. . hogy milyen mértékben járul hozzá a német kér­dés békés megoldásához és az euró­pai biztonság megszilárdításához. Csak ilyen határozatok jelentenek érteket Európa népei, köztük a né­met nép számára. Az a feladatunk hogy megakadályozzuk az agresszív német milítanizmus feltámadását és harmadik világháború kirobbant á- sát. A szovjet emberek ezt kíván­jak, ment nem tudják feledni azo­kat a mérhetetlen áldozatokat, ame­lyeket népünk a múltban hozott és amelyeket a számadat ok csak hal­ványan tükrözhetnek. Sok áldozatét kellett hozni más európai népeknek is. A második vi­lágháború alatt országunk sokezer városa és községe romhalmazzá vált. Az' anyagi kár, amelyet országunk a hitleri támadás . következtében szenvedett, meghalad ja a 128 milliárd dollárt és ez távolról sem teljes adat. Megfelédkezhetünk-e arról, hogy a Szovjetunió a hitleri hábo­rú folytán körülbelül hétmillió fiát és leányát vesztette el? Bár más népek is súlyos veszteségeket szen­vedtek, közismert tény. hogy a há­ború alatt a Szovjetunió hozta a legsúlyosabb áldozatokat. A Szov­jetunió most azt kívánja, hogy a négy nagyhatalom intézkedéseit azok az elvek irányítsák amelyekben ko­rábban közösen állapodjunk meg. s amelyek célja a béke. biztosítása és az, új német agresszió megakadá­lyozása. A nyugati hatalmak képvise’öi most igyekeznek eltávolodni az évekkel ezelőtt közösen hozott határozatoktól, noha ezek pél­dául Franciaország számára nem Uevésbbé fontosak, mint a Szovjetunió számára. A potsdami egvezménv néhány ín tézkedése elvesztette már időszerű­ségét, de az egyezmény szelleme ma is változatlanul érvényes és helyes. A német kérdés megoldásához a né­met népnek is komoly érdekei fú­ródnék. Itt Berlinben különösen szemlé­letesen látjuk, hogy a háború milyen súlyos következményekkel sújtotta a német népet. Értekezletünk elégkel­lemetlen helyzetbe került, miután Berlinben a német nép bevonása nélkül tárgyalunk a német kérdés­ről. A nyugati külügyminiszterek nem voltak hajlandók meghall­gatni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Német- ország képviselőit. Ezt a hibát még helyre lehet hozni. A jövőben meg kellene hallgatni K Me>:- és Nyuga/t-Németország kép­viselőit legalább a legfontosabb kér­désekben. A szovjet kormány vé­leménye szerint abból kell kiindul­ni. hogy a német kérdés megoldása elsősorban a német nép ügye. A ’ német nép nem lehet csupán más államok intézkedéseinek tárgya. — Ilyen eljárás igazságtalan lenne a német néppel szemben. A négy nagyhatalom természeie- sem nem mentesül a német kérdés megoldása alól A békeszerződés megkötése után Németország a né­pek családjának egyenrangú tagja Lesz. Addig azonban államainknak az a kötelessége, hogy ne külön-kü- iön; hanem együttesen segítsék elő a békeszerződés megkötését 'és a né­met nép egységes hazájának létre­jöttét.. A három nyugati hatalom ehelyett Nyugat-Németország jelenlegi hiva­talos köreivel az úgynevezett euró­pai védelmi közösség megteremté­sén fáradozik. Ez a katonai tömb a Szovjetunió ellen irányul. A né­met békeszerződés megkötését nem lehet tovább halogatni. Semmi más út nem vezet Németország békés és demokratikus újraegyesítéséhez. Bidault úr támogatja a bonni és párisi szerződéseket, de Fran­ciaországban ugyanakkor not­ion nő az ellenállás ezekkel a szerződésekkel szemben, Az úgynevezett európai védelmi közösség legbuzgóbb propagátoraí az Amerikái Egyesült Államok minisz­terei. Ez számukra igen egyszerű, miután Amerikánál! nem kell majd • katonákat adni ehhez a tömbhöz, Dulles úr kijelentette itt, hogy a Szovjetuniónak nincs félnivalója az ■urópai védelmi közösségtől. Azután azt mondotta, hogy az európai vé­telmi közösség előmozdítja Európa gyógyulását és fehdrágozéséi. Az európai védelmi közösséghez csu­pán hat állam tartozik, köztük olyan állam is, mint Luxemburg. Európá­ban azonban nem hab. hanem 32 ál­lam van. Hogyan lehetséges, hogy hat állam szövetkezése meggyógyít­hatja Európának mind a 32 álla­mát? Nem vállalt túl nagy felada­tot magára ez a hal állam? A bon­ni és párisi szerződések Nyugát-Né- metországot egy új európai háború 'egnagyobb felvonulási területévé változtatják. N v u gat-Né met ország ’sak a legnagyobb, de nem az egyet­len agressziós támaszpont. Ameri- kánaik világszerte legalább 82 kato­nai . támaszpontja van. Az Egyesült államok sokszázmillió dollárt fordít 7- demokratikus államokban folyó belső felforgató aknamunka pénze­lésére. Azt hiszem, a bonni és a párisi szerződésre nem vár jobb sors, mint amilyenben a versailles-i szer­ződés részesült. A béke érdekei a bonni és pá­risi szerződések érvényteleníté­sét kívánják. A szovjet néptol nem kívánhatnak rokonszenvet e szerződések iránt amelyek a szovjet nép és a többi európai nép ellen irányulnak. Ebből a helyzetből van kiút. Ez az, hogy államaink legalább a béke és a biztonság kérdésében ne helyez­kedjenek szembe egymással. Éppen rzért kell együttes megegyezéssel megoldani a német kérdést. A né­met, népnek nincs szüksége a bonni és a .párisi szerződésre, amely fokoz­na a háborúk veszélyét A német "épnek békeszerződésre van, szük- ''■ge. . Molotov az ülésen tártért beszéde után két fontos dokumentumot adott át az amerikai, angol és francia kül­ügyminiszternek. Az első a szovjet kormánv által kidolgozott tervezet a Németországgal kötendő békeszer­ződésről. a más>k dokumentum a német békeszerződés előkészítésére és a békekonferencia összehívására vonatkozik. A szovjet kormány bé­keszerződéstervezete a többi között a következőket javasolja: 1. Németországot egységes állam­ként kell újjáalakítani; 2. A békeszerződés aláírása után •egkésőbb egy évvel valamennyi megszálló csapatot ki kell vonni Né­metország területéről, ezzel egyide­jűleg fel kell számolni minden ide­gen katonai támaszpontot Németor­szág területén: 3. Biztosítani kell a német nép demokratikus és emberi jogait, bele­értve a szólásszabadságot, a sajtó- szabadságot. a vallásszabadságot, a politikai tevékenység és gyülekezés szabadságát: 4. Németországban biztosítani kell a demokratikus pártok és szerveze­tek szabad működését; 5. Németország területén demo­kráciaellenes és békeellenes szerve­Berlin (ADN): Wirth, volt birodal­mi kancellár a berlini értekezlettel kapcsolatban nyilatkozatot tett: Mi, azok a németek, akik évek óta a megegyezés és a békés újraegye­sítés politikáját folytattuk és ennek szolgálatában minden erőnket és személyünket harcba vetettük, — mondja a nyilatkozat, — erélyesen követeljük, hogy a négyhatalmi ér­tekezlet meghallgassa a kelet- és nyugatnémet küldöttek véleményét a német kérdésről. Groteszk dolog és valósággal olyan, mint a világtör­ténelem valamely torz tréfája, hogy az osztrák küldöttség szabadon ki­fejtheti véleményét nemzeti köve­teléseiről — ezt egyébként jogos­nak ismerjük el és örömmel üdvö­zöljük — míg hetven millió néme­tet meg akarnak fosztani ettől a jo­gától. Nem akarunk osztozni a bong­ni kormánynak ebben a súlyos bű­nében. zetek nem folytathatnak tevékeny­séget; 6. A volt német hadsereg és a nemzeti szocialista párt volt tagjai szamara teljes mértékben biztosítani kell a polgári és politikai jogokat, kivéve azokat, akiket bűncselekmé- "v'k elkövetése miatt bíróságok el­ítéltek. 7. Németország nem csatlakozhat semmiféle ál Vámcsoporthoz vaev katonai tömbhöz, amely olyan ál­lam ellen irányul, ame'y haderejévé1 részt vett a Németország elleni há­borúban; 8. Németország számára nem köte­lezőek azok a politikai vagy katonai szerződések, ameiveket a Nyugatné­met Szövetségi Köztársaság vagy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a békeszerződés megköté­se előtt irt alá. Németország határait a potsdami értekezleten létreiött mega1’amid ás­nak megfelelően kell megállapítani. GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK: 1. Németország békegazrtasäffänaV fejlődését semmiféle korlátozással nem szabad akadályozni; 2. Németország mentesül az Ame­rikai Egyesült Államokkal, Nagy- Britanniával, Franciaországgal és a Szovjetunióval szembeni háború utá­ni adósságaitól a kereskedelmi ügy­letekből származó kötelezettségek kivételével. KATONAI INTÉZKEDÉSEK: 1. Németország felállíthat az or­szág védelméhez szükséges nemzeti hadsereget (szárazföldi, légi- és ten­geri haderőt); 2, Németországnak meg kell en­gedni hadianyag előállítását olyan mértékben, ami'yenre a békeszerző­désben meghatározott hadseregének szüksége van. Továbbá: A békeszerződést aláíró államok támogatni fogják Német­országnak az ENSZ be történő fel­vételét. A szovjet küldöttség határozati javaslata a német békeszerződés elő­készítéséről és a német békeszerző­désről tárgyaló békekonferencia ösz- s/ehívásáról. 1. Az Amerikai Egyesült 4"amok. Anglia, Franciaország és a Szovjet­unió külügyminiszterheivettesei há­rom hónapon belül előkészítik a Né­metországgal kötendő békeszerző­dés tervezetét. 2. A szövetséges államoknak, ame­lyek haderejükkel resztvettek a Né­metország elleni háborúban, lehető­vé kell tenni, hogy a Németország­gal kötendő békeszerződéssel kaocso- 1 atban a békeszerződés tervezetének kidolgozása idején kifejthessék fel­fogásukat. 3. Biztosítani kell. hogy Német­ország kénviselői résztvesvenek a békeszerződés tervezetének kidolgo zásában. mégpedig az előkészítő munka minden szakaszában. Az ossz német ideiglenes kormány megala­kulásáig Kelet-Németország és Nyu- gat-Németország jelenlegi kormá­nyának képviselői résztvesznek a békeszerződés tervezetének kidolgo­zásában. 4. Hat hónapon belül, de legké­sőbb 1954. októberéig békekonferen­ciát kell összehívni a Németország­gal való békeszerződés megkötésé­re. Ezen az értekezleten résztvesz valamennyi érdekelt állam, vala­mint Németország képviselői. Ismételten és ünnepélyesen a né­met nép nemzeti jogának jelentjük ki azt a követelést, hogy a Szövet­ségi Köztársaság és a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányának felhatalmazott képviselőit bevonják a négy külügyminiszter értekezle­tébe. Meggyőződésem, hogy a német nép nemcsak jóváhagyja azokat a pozitív javaslatokat, amelyeket a német kérdésről a Szovjetunió kül­ügyminisztere előterjesztett, hanem örömmel üdvözli és támogatja is azokat. Minden történelmi észszerű­ségnek ellentmondana, ha a négy­hatalmi értekezlet németek nélkül oldaná meg a német kérdést. Ép­pen ezért kérve kérem a német né­pet, hqgy egységesen és nyomaté­kosan követelje a kelet- és nyugat­németek képviselőinek részvételét a berlini értekezletenj'-' Wirtli, Németország volt birodalmi kancellárja nyilatkozatot adott a berlini értekezlettel kapcsolatban A FÜSTFÜGGÖMY MÖGÖTT Pakisztán uralkodó körei ködös cáfolatok leple alatt agressziós mester­kedésekre készülnek az. Egyesült Al-amokkal, (Újsághír) Képviselők jelölése a Szovjetunió Legfelső Tanácsába Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió városaiban és falvaiban tovább foly­nak a jelölések a Szovjetunió Leg­felső Tanácsába. Azokon a népes vá­lasztási gyűléseken , amelyeket ezek ben a napokban a gyárakban, az épi - kezéseken• kolhozokban, a gép- és tr aki or állomásokon, szovhozokban, u tudományos intézményekben és a fő­iskolákon tartanak, a dolgozók egy hangulag jelölik képviselőjükül a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetőit, az ipar és a mezőgazdaság éten járó dolgozóit, a tudomány és a kultúra kiváló mű­velőit. Az OSzSzSzK, az Ukrán SzSzK és a többi szövetséges köztársaságok különböző választási körzeteiben az államhatalom, legfelső szervébe G. M. Malenkovot, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét■ V. M. Molotovo\ a Szovjetunió Minisztertanácsa eintP kenek első helyettesét, N. Sz. Hrus- csovot, - Szovjetunió Kommunista, Pártja Központi BiZo*tságának első titkár,M, K, J. Vorosilovót, a .Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnökségé, nek elnökét, N. A. Bulganyint, L. M. Kaganövicsot, A, 1. Mikojant, M. Z. Szaburovof, M, G. PérvuJiirtí, n Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek helyetteseit jelölik képviselőül. Tádzsikisztánban több választási gyűlésen jelölifák képviselőnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsába Mir- zo Twrsivn^Lade tad<$ih költőt és Robija JDzsurajeva tanítónőt. Az álma-atai vagongyár kollektíváid nak választási gyűlésén a Szovjet­unió Legfelső áttérni szervébe egyön­tetűen P. K. Ponomarenk.ot, a Szov­jetunió kulturális ügyek miniszterét ielöl ék képviselőül. liiilpolitibai hírek NEWYORK Az Associated Press hírügynökség tudósítójának jelentése szerint a guatemalai szakszervezeti kongresz- szus határozatot hozott január 31- én, amelyben követeli, hogy a gua­temalai kormány vegye fel a diplo­máciai és kereskedelmi kapcsolato­kat a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal. PEKING A Pakistan Times január 27-én „illetékes török forrásokra" hivat­kozva jelentette Ankarából, hogy megállapodás jött létre egy török- pakisztáni szerződés szövegének ter­vezetében és jól haladnak a szer­ződés megkötésére irányuló tárgya­lások. A Times of India január 29- én közölte Dakkáiból, hogy Moham­med Ali pakisztáni miniszterelnök kijelentette: „Nemhivatalos tárgyalá­sok" folynak Pakisztán és Török­ország között „politikai szerződés“ megkötéséről. LONDON A newyorki Daily Worker írja: Pennsylvania állam Legfelső Bíró­sága a napokban érvénytelenítette Steve Nelsonnak, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja pennsylva­niai szervezete vezetőiének húsz év­re terjedő börtönbüntetését. Nelsont 1950-ben ..lázítás" címén ítélték cl. A Legfelső Bíróság a bün­tetés eltörlését azzal indokolta, hogy az országos érvényű Smitb-törvény tárgytalanná teszi a Pennsylvania államban érvényes „zendülés!' tör­vényt. Charles Jones, a pennsylvaniai Legfelső Bíróság bírája a döntésnél a bírósági többség véleményének hangol adva, megbélyegezte Michael A. Miv.nanno, Pittsburgh! mccar- tysta bíró eljárását, aki a Nelson elleni vádat benyújtotta. Az igazságtalan ítélet érvénytele­nítése annak a széleskörű tiltako­zásnak az eredménye, amelyet az Egyesült Államok Kommunista Párt­ja, a polgári jogok kongresszusa, a Lincoln Ábrahám-brigád veteránjai, és a Nelsonnal együtt Spanyolország ban küzdött európai harcosok irá­nyítottak. SZÓFIA Az athéni rádió jelentése sze­rint Kofalonía szigetén január 30-án harminc kisebb földlökést éreztek. A földlökések más szigeteken is észlelhetők voltak. Emberéletben nem esett kár. L PARIS Franciaországban szokatlanod hi­deg az időjárás. A hideg eléri a mí­nusz tizenöt-tizenhat fokot, ami a sajtó tanúsága szerint hetven éve nem fordult elő. A kemény hideg különösen a hajléktalanokat sújtja, akikből igen sok van Parisban és a vidéki városokban. Morálom Chilében a világ nvnden országával fo'ytaiandó szabad kereskedelemért Buenos-Airos (TASZSZ) A béke chilei hívei nemrégiben mozgalmat indítottak « világ minden országával folytatandó szabad keres­kedelem védelmében és az Egyesült. Államokkal kötött katonai egyezmény felbontásáért a kormányhoz intézen­dő petíció aláírására. A mozgalom hatalmas méreteket öltött. Az ,,El Siglo“ című lap jelentése szerint a mozgalomhoz több chilei parlamenti képviselő• is csatlakozott. Ezek több chilei politikai pártot kép­viselnek. A petíciót többek között aláírta Jorge De La Fuento, az Ag­rár Munkáspárt képviselője> Ramon Ulloa, a Szocialista Néppárt, Armado Mállót, a Szocialista Párt, Jósé Cue- to, a Munkapárt képviselő je .és má­sok. 0 CGT közleménye a franca dolgozók bérharcának eredményeiről Paris (TASZSZ) A sajtóban meg­jelent a CGT közleménye, amely rá­mutat arra, hogy január 29-én siker­rel folyt le a dolgozók szavatolt bér­minimumának megállapításáért. a nyugdíjak és segélyek emeléséért megrendezett akciónap. A közle­mény kiemeli, hogyha dolgozok egy­ségesen léptek fel szakszervezeti és párthovatartozásuktól függetlenül és a „Force Ouvriere“, valamint a CFTC szakszervezeti központok reak ciós vezetőségének szakadár politi­kája ellenére. E két szakszervezeti központ ugyanis nem volt hajlandó a CGT-vel együttműködni. A CGT vezetősége a dolgozók akaratának megfelelően határozatot hozott általános és huszonnégyórás sztrájk előkészítéséről, amely a sza­vatolt munkabérminimum megálla­pításáért folytatott harc újabb fede­zete lesz. KétszáziKvenegy nyugatfiemelorszáni katonai támaszpont fenyegeti a békeszereto ni pékét (ADN) Ny ugat-N émetor szá giban 1945 óta 251 katonai támaszpontot létesítettek, amelyeknek célja, hogy az új háború künduló pontjai le- gyenek. Ezek a támaszpontok már jz egész országot behálózzák. A Voix Ouvriere, a Svájci Mun­kapárt lapja ezzel kapcsolatban a követezőket írja; „Ezeknek a ka­tonai támaszpontoknak elhelyezésé­ből épp eléggé felismerhető, hogy nemcsak Keletet és a Német Demo­kratikus Köztársaságot, hanem Né­metország nyugati szomszédait is fe­nyegetik, amelyek közé mi is tarto­zunk." A lap „nemzeti kötelesség"- nek jelöli meg a revanséhes Nyugat- Németorszá® újrafelfegyvérzésé elle­ni küzdelmet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom