Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-13 / 37. szám
V.:. -! i' > t'KfJAÄ 13 ÍN A P L O a PARI ÉS PÁRTÉPU ÉS Megválasztotta az új vezetőségét a cXunaioldvári alapszervezet Hosszú hetek előkészítő munkája után az elmúlt napokban tartották meg az új vezetőségválasztó taggyűlést. A dunaföldvári alaps^erve- zetben a párttagság több, min/ kétharmada jelen volt, tehát, a taggyűlést határozatképesnek lehetett nyilvánítani. Az elnöki tisztség betöltésére lÁndínger elvtársat kérte fel a taggyűlés és sorra tette meg javaslatát az,,elnökség tagjaira i?„ valamint a jegyzőre, á jelölőbizotítpág, valamint .á szavazatszedő bizottság tag jaira. A pártvezetöseg beszámolóját Pálffy Gáborné elvtársnő tartotta níeg. Beszélt a pártszervezet eddigi munkáiról és hiányosságairól. Komoly -Önbírálatot is gyakorolt, valamint. névszerint bírálta az egyes pártvezetőségi tagokat új, mint például a szervező titkárt. Elmondotta, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata óta javult a pártszervezet munkája. A tömegekkel való kapcsolat szorosabb lett, azonban mégis túlnyomó többségében a beszámoló csak a hiányossá/gokról beszélt amelyek a pártvezetöség mozgósító munkájában, a népnevelőhálózat ki- szélesítésében és az oktatási munkában mutatkoznak meg. Beszélt arról is, hogy a kollektív vezetés még mindig nem megfelelő a párt- szervezetnél. Ebből adódik azután, hogy a termelés tér® létén is vannak hiányosságok. A tervek teljesítése is hiányos.’ Beszélt sorról is, hogy a párt- és kormányhatározatok nyomár) nőtt a dolgozó parasztok termelési kedve, am/it az is’bizonyít, hogy 1500 hold tildét megtrágyóz- lak. ríé rriég mindig'van trágyázatlan föld .: Ezután á sorookövetkező feladatok túl beszélt, melyek megoldása elsősorban a fent említett hibák sürgős kiküszöbölése útján lehetséges. Ebben szerepel az oktatási munka meg javítása érdekében például a propagandisták munkájának fokozottabb segítése. A határozatok jó végrehajtása érdekében a dolgozó parasztok között végzett politikai munka megjavítása, valamint a tömegszervezetek nagyobb segítése. A hozzászólások túlnyomó többsége is azt szögezte le, mint például Rojkó elvtárs hozzászólása is, hogy a titkári beszámoló részletesen foglalkozott a vezetőség munkájával, azonban nagyon keveset foglalkozott a jó eredményekkel, keveset beszélt a pártszervezet jó munkájáról is, amelynek nyomán jó eredményeket értek el a begyűjtés, az őszi vetés területén. Pálffy Gábor elvtárs arról beszélt, hogy a párt ereje akkor érvényesülhet igazán, ha az új vezetőséget a tagság mindenben segíteni fogja. Fontos feladatul tűzte ki a kollektív vezetés megvalósítását. Somogyi Nándor elvtárs a hibákról beszélve rámutatott arra, hogy az eddigi pártvezetőség azért nem tudott jobb munkát kifejteni, mert kevés volt közöttük a dolgozó paraszt. Hangsúlyozta a párttagság felé, hogy éppen ennek érdekében az új vezetőségbe tsz-tagokat, egyéni- ’eg dolgozó parasztokat is válasz- szanak be. Bátran bírálták a hozzászólások a pártvezetőség eddigi munkáját, de konkrétan a beszámolót is. Többen beszéltek a tömegszervezetekkel való foglalkozás hiányáról is. Bognár János elvtárs a DISZ-szervezetnek nyújtandó nagyobb támogatásról beszél. Kövics Gyula elvtárs arra hívta fel a figyelmét, hogy a tömegkapcsolatok elmélyítése érdekében nagyobb gondot kell fordítani a sportegyesületre is, hiszen itt is nagy feladata van a pártszervezetnek a kommunista embertípus nevelésében. Mészáros János elvtárs, a párt- szervezet és a tanács jó együttműködésének fontosságáról beszélt, amelyben az utóbbi időben már van javulás. Simán József elvtárs, az oktatási munka megjavításának fontosságáról beszélt. — Ha nem vagyunk elméletileg megfelelően felvértezve, —, mondotta többek közt, nem tudunk jól dolgozni gyakorlatilag sem. Jó javaslatok és kezdeményezések is születtek a taggyűlésen. Ranga Józsefné elvtársnő például azt javasolta, hogy az új pártvezetőség megfelelő támogatást adjon az MNDSZ- nek. Telkes elvtárs szemináriumvezető elfogadta Molnár elvtárs versenykihívását az oktatási munka megjavítása érdekében, amit a III. pártkongresszus tiszteletére tett. A felszólalások megválaszolása után sor került a vezetőség megválasztására, mely mutatta, hogy a párttagság nagy felelősséget érzett s meglátszott, hogy nem mindegy számukra, hogy kiket választanak meg az új vezetőségbe. Már a jelöléseknél is komoly viták adódtak, s kifejtették a párttagok egyenként, hogy az egyik, vagy a másik elvtársat miért javasolják, vagy miért nem javasolják. A titkos szavazás eredményeképpen pedig a nagy többséggel megszavazott 15 új vezetőségi tagot választották meg. — A taggyűlés megmutatta, hogy van a dunaföldvári alapszervezet tagságában megfelelő erő arra, hogy a pártélet nagyarányú fellendítése segítségével egyre nagyobb eredményeket érjenek el a párt-, és kormány- határozatok végrehajtásában. Hare a minőiéiért a Paksi Konzervgyárban A tavalyi »évben több esetben hiányosság volt a Paksi Konzervgyárban, nem tudták biztosítani a legyártott kojteervf éleségek minőségét. Ez elsősorban abból adódott, hogy a nyári guümöicsszezon alatt nem osztályoztak, nem válogatták a beérkező árvit, hanem úgy, ahogy jött, került feldolgozásra. Ez a váloga- tásnélkülí feldolgozás azt eredményezte, hogy például a gyümölcsíznél Csak 95 százalékos minőséget tudtak elérni. Ezekpe a hiányosságokra felfigyeltek - a gyár' műszaki vezetői, gondolkodjak azon, hogyan is lehetne a minőseget javítani. Hankó János főmérnök rájött, ha a konzervárukba tofcrb kötőanyagot használnak fel, akkor lényegesen javul a minőség. Hankó elvtárs ezt közölte az igazgatósággal, s hamarosan be is vezették a gyártástechnológiába, ami azt eredményezte, hogy az idei évben már a legyártott áruk minősége elérte a 100 százalékos minőséget. A minőségjavító harcban a .fizikai dolgozók sem maradtak le, ők is ail-iiiooan azon voltak, hogy minői ,;obb legyen az áru. Ebben a haltban aktívan kivették részüket Fritz Teréz, Borsi Júlia és Péri Lajos bemérők, Fernádi Ferenc sztaháno- vista és Kánya János vegyesíz előkészítők. Ezek a dolgozók munkájukkal állandóan azon törekedtek, hogy saját munkaterületükön biztosítsák a minőség állandó fokozását, mégpedig azzal, hogy a kiadott gyártási eljárásokat pontosan betartották, s a gyártás alatt lévő árukat pontosan többször megvizsgálták. — Fritz Teréz árubemérő elmondta, hogy a minőség állandó fokozásához elengedhetetlenül szükséges az, hogy a munkásokkal foglalkozzanak, segítsék őket a munkafolyamatok fokozottabb megismeréséhez. Most jelenleg burgonyát dolgoznak fel konzervnek, ami bizony nagy hozzáértést és gondos munkát követel, mert a burgonya egyike azok nak a nyersanyagoknak, melyek könnyen romlanak. Éppen ezért a tisztításnál kell vigyázni nagyon, hegy idegen anyag ne kerüljön bele. Arinak érdekében, hogy teljesen tiszta i-iugonya kerüljön a további ieiaolgozásra, utántisztítókat állítottak be, akik minden egyes darabot külön megvizsgálnak. A burgonya- tisztiiási munkálatokban jó munkájukkal kitűntek Agócs Magda, Szabó Jánosné és Schreiner Jánosné, akik lelkiismeretesen végzik a rájuk bízott feladatot. A minőség javítás érdekében e hó 11-én indult egy 3 hónapos műszaki tanfolyam, melyen 48 munkás vesz részt. Ezen a tanfolyamon a legjobb műszaki dolgozók tanítják a munkásokat, hogy tisztában legyenek a konzervgyártás különféle eljárásaival. A műszaki tanfolyamra örömmel jelentkeztek a dolgozók, — mert megértették azt, hogy a tanfolyam befejeztével sokkal jobban tudnak dolgozni, mint eddig, sokkal eredményesebben tudnak majd harcolni a minőség állandó javításáért. Megalakult a termelési bizottság Csilírákon Csibrák községben február 3-án 25 gazda és a járási tanács két kiküldötte jelenlétében megalakították a ■ termeStésa bizottságot. * Boross Elek előadó beszámolójában foglalkozott a minisztertanács határozatának jelentőségével, a növény termesztés és az állattenyésztés fontosságával. Boross Elek ismertette a termelési bizottságra háruló feladatokat, szí, hogy a termelésben mutatkozó aikádályokaí hárítsák el, és az élenjáró fejlett agro- és zootechni- kai. eljárásokat ismertessék a falu dolgozó parasztjaival. Gombák Ferejic, mint az állami gazdaság dolgozója szintén a termelési bizottság feladatairól beszélt. Hangsúlyoelta, hogy a termelési bizottságnak legfontosabb teendője pillanatnyilag a fejtrágyázási munkák és a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítése, továbbá a vetőmag beszerzése és a mezőgazdasági szerszámok kijavítása. Tóth János dolgozó paraszt felszólalásában arról beszeli .hogy a termelési bizottság tagjai sokat segíthetnek a község mezőgazdasági életének, mert. a bi- aaöság tagjait valamennyi dolgozó paraszt ismeri és esésí «áwaasB fogadják maid segítő munkájukat. Nagy a termelési kedv Grábócon A mezőgazdaság fejlesztéséről szoló párt- és kormányhatározat óta a gazdagyűlések, kisgyűlések különösen népszerűek lettek. Grábócon az egyik, gazdagyűlés alkalmával sok gazda gyűlt össze. Eljött az ideje, hogy megbeszéljék, mit is valósítottak meg eddig a határozatból. Az eredmény bizony nem lebecsülendő. A trágyázást a község dolgozó parasztjai teljes egészében elvégezték. A minisztertanács felhívására már az aprótrágyát is többen kihordták őszi vetéseikre. A gazdák nagyrésze rendelt műtrágyát, melyet a Bonyhád és Vidéke Földmüvesszövetkezet autója bér- mentesen szállít a községbe. Nagy érdeklődést váltott ki a gyümölcstermesztés a gazdák között. Az Alkotmány tsz múlt évben telepített gyümölcsöse példaként áll a gazdák előtt. Nap, mint nap keresik fel a gazdák a tanácsot gyümölcsfacsemete beszerzése végett. Géber József és Korpás Lajos második típusú tsz-tagok törzskönyveztetni akarják teheneiket és apaállatot akarnak nevelni. Ezek a gazdák bevezették az egyedi takarmányozást is állatállományuknál. A községben a bonyhádi pirostarka tájfajta van nagyszámban. Ezt igyekeznek a gazdák minél többen beszerezni és gyarapítani. Az általános iskola tanítói vállalást tettek, hogy az úttörőkkel a tavasz folyamán 306 öles csemetekertet létesítenek. A cseroetekertben több fajta fásításra alkalmas csemetét ültetnek azzal a céllal, hogy a község erdő- és gyümöksfaállomány-át növeljék. Márc us 1-től kiilöníizetás! pótlékot kapnak a csaiád;ukiől távol dolgozó építőipari miinkaváilatik A kormányprogrammnak megfelelően az építő- és építőanyagipari dolgozók életszínvonalának emelése érdekében az építésügyi miniszter új rendelete intézkedik a családjuktól tájtol dolgozó építőipari munkavállalók különélést pótlékáról. A rendelet szerint az építésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó fizikai dolgozóknak, akik feleségükkel, vagy keresőképtelen gyermekeikkel, szüleikkel közös háztartásban élnek és lakóhelyükre naponta rendszeresen visszatérni nem tudnak, különélési pótlékot kell fi- ze tni. A pótlék akkor, ha a. munkahelyen az üzemi étkeztetés biztosítva. van, napi hat forint, ha üzemi étkeztetés nincs, napi tíz forint. — A pótlékot havonként egyszer, a végelszámolás alkalmával kell kifizetni. A különélési pótlék- folyósítása 1954 március 1-töl lép éleibe. A méhek és a nagy hideg Figyelmeztető a méhészek számára Nem hiába ragasztották ősszel a méhek lakásuk hézagait, repedéseit, kemény tél következett. Az első rendkívüli 'hideghullám szerencsére nem tartott sokáig, hamarosan bekövetkezett az enyhülés, a méhek meglazíthatták a téli fürtöt és áthúzódhattak a mögöttük lévő mézeslé- pekre. Nem sokáig örvendhettünk azonban az enyhülésnek, mert meg' érkezett a második még nagyobb hideg. Fokozatosan süllyedt a hőmérő szála a 12—15—18—21—25 fokra, sőt Tamásiban a gyógyszertár hő mérője 27 fokot mutatott, biztos, hogy a mélyebb helyeken 30 fok is lehetett. Ez a 30 fokos, zord, rendkívüli kemény hideg is szerencsénkre nem tartott sokáig, úgy, hogy bekövetkezett a türhetöbb hideg, de még mindig a. 10 fok körül, sőt alatta. Úgy látszik, hogy ez a hideg kisebb-nagyobb- ingadozással és időnkénti havazással, hóviharral továbbra is tartja magát. Ez a körülmény fontos figyelmeztető a méhészek számára, hogy a hideg tartama alatt különös gonddal ügyeljenek a méhcsaládokra, hogy azok sikeresen átteleljenek. Pedig ha most valami bajuk történik, akkor a tavaszt nem érik meg. Sok méhész majd azzal vigasztalja magát, hogy a nagy hidegben megfagytak a méhek. Pedig az az állítás, hogy a méhek a nagy hidegben megfagynak, nem felel meg a valóságnak, mert a mi éghajlatunk alatt a legnagyobb hideget is kibírják, — ha elég mézük van. Ezt világosan bizonyítja Ignácz S. nagynevű méhészünknek a kísérlete, aki erre a célra égy olyan kaié tárt készített, amelynek az eleje levehető és így a léputcák közvetlenül a szabad levegőre nyüták, nem volt elülső oldala a kaptárnak. Ebben a kantárban volt egy; kétanyás család több éven át, télen és nyáron. Az 1939—40. évi rendkívüli hideg télen is így állott kint a, szabadban. Bent a kaptárban a méhektől távolabb 15 fokos volt a hideg és mégsem fagyták meg a méhek, mert volt bőven mézük, amivel fűlhettek az ösz- szehuzódott méhcsomót, vagy másnéven a telelő méhfürtöt. Bent a fészekben a méhcsomó között 22 fok meleg, a méhcsomó oldala mellett 1 fok meleg, a méhektől távolabbi kaptárrészben már 15 fok hideg, kint a szabadban a kaptár előtt pedig 30 fok hideg volt. Bámulatos volt, hogy a méheknek a hideg semmit sem ártott, pedig 52 fok -hőmérsékleti különbséget küzdöttek le. A szabadban a fák odvábán, repedésében meghúzódott méhcsalád is kibírja a nagy hideget, ha bőven van méze. Ugyancsak Ignácz S. írja könyvében, hogy látott egy méhcsaládot, amely a galagonya ágai között minden külső burok, takarás nélkül a maga készítette lépeken telelt át Tehát a kemény hidegben nem fagy meg a méhcsalád, hacsak el nem fogy a méze. A nagy hideg azonban csak akkor nem ártalmas, ha egy huzamban nem tart sokáig, nem tart tovább mint 8—10 napig és utána megenyhül egypár napra az idő. Ez a pár nap azért szükséges, hagy a méhek fészkükből, ahol összehuzódtak, ha elíogyótt a mézük áthúzódhassanak a mögöttük lévő mézeslépekre. Ha ez megtörtént, akkor megint jöhet a hideg, nem pusztulnak el. Ellenben ha az enyhülés nem áll be és ha tényleg elfogyott a méz a fészekben, akkor éhen pusztulnak. Erre mondja azután tävasz- szal a méhész, hogy a nagy hidegben „megfagytak" a méhek. Mi a tennivalója tehát a méhésznek a nagy hidegben? Naponta el kell mennie a szabadban levő kapta rak előtt és meg kell hallgatni őket. A telelő -méhcsalád ugyanis minden baját, zavarát hangos zúgással adja tudtuk A méhcsalád télen gömbszerű fürtbe tömörül és állandó, egyenletes morajlást, zsongást, saját ságos gyönge zúgást hallatt. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha a ki- járónyílásbam hallgatózunk, vágj' ha a hallgatócsövünket dugjuk a kijáróba. A nyugodtan telelő méhcsalád zsongása csöndes, a kaptár előtt állva egyáltalán nem -hallható. Ha azon ban valamelyiknek elfogyott a méze, vagy más baja van, az feltűnően, eresen zúg, segítségért kiált a méhésznek, de másnap már gyengül a zúgása, azután még -gyengébb lesz, míg végre örökre elhallgat, ha nem segít rajta a méhész. Az éhség miatt zúgó méhcsalád zúgása olyan erős, hogy a kaptár előtt állva is meghalljuk. De meg kell hallania a méhésznek is ezt a segélykérést. Ezért kell mindennap elmenni a kaptáraik előtt és hallgatózni, nem zúg-e valamelyik feltűnőéit, vagy nem halkul-e el a zúgása. Ha a rendesnél gyöngébb, vagy ha a kaptár megkopptiltására sem zúg fel, akkor ezt a családot, valamint azokat, ámeneknél észrevesszük, vagy gondoljuk, hogy elfogyott a mézük és nem tudnál-: a hideg miatt a hát-uik mögött lévő mézeslépekre áthúzódni, vigyük be egy fűthető helyiségbe, ott gyorsan bontsuk meg a fészket és nézzük meg, mi a baj, van-e elégséges méze? Ha van elég méze, csak a méhek a hideg -miatt nem érték el, akkor rakjuk vissza a kaptárt, sötétítsük be a helyiséget és jól fűtsüník be, hogy a meleg hatoljon be a kaptáraiéba. Maradjtanak így 3—4 napig, azután ha nagy zsongás mellett már áthúzódtak a mézeslépekre, akkor hagyjuk a 'helyiséget kihűlni, hogy a méhcsaládok újból összehuzódjanak. Ami kor ez megtörtént, a kaptárakat lezárva visszavihetjük helyükre. Ha a kaptárakat nem tudnánk -behordani meleg helyiségbe, akkor rakjunk forró téglákat a kaptárba a fedődeszkák tetejére, hogy belül a fészek fölött a levegő annyira felmelegedjen hogy a méhek áthúzódhassanak a lépekre. Ha pedig egyáltalán nem volna a méheknek méze, akkor tartalék mézeslépeket kell beadni, vagy mézet feletetni. Ha ez nincs, akkor nem marad más hátra, mint cukorlepényt adni, a méheknek. ( Most kell a méhésznek nap, mint nap résen lennie és ha szükséges, azonnal segíteni a méheken. Mos* az első és legfontosabb gondja azon legypn, hogy minden méhcsaládnak elég méze legyen a tavasz megérkeztéig. Á méhész várható egész méz termése forog most kockán. Minden azon múlik, hogy a méhcsalád meztelen üres Iépen halódik-e, vagy pedig elérhető bőséges mézkészlet bír-1 tokában a megindult fiasítássál zavartalanul fejlődnek a virágok fákar dásáig, amikor a mülárdnyi virág* kehelj'ben lévő nektárcseppek milliárd jainak 'begyűjtésére a munkás- méhek tíz- meg tízezres tömegét tudja majd kibocsátani, Dr. Koppá« József Gyűjtést indítanak Franciaor zágban a Rosenberg árvák megsegítésére Paris (MTI) Elsa , Triolet, Louis Aragon, Jean Cocteau Jacques Ma- daule, Francois Mauriac, Jean-Paul Sartre, továbbá Dasboville és Wegtphal lelkészek, valamint. Schiliy főrabbi felhívással fordultak a francia közvéleményhez a Rosenberg- házaspár árváinak megsegítése érdekébe!^ A Rosenberg-ügy — mondják lehívásukban — megrendítette ae egész francia közvéleményt. Valamennyiünket féltő aggodalom töltött el Julius és Ethel két kis árvája* nak sorsa iránt E szerető érzelmeinket mosit anyagi segítséggé kell változta tni Biztosítanunk kell a két iám árva megfelelő neveltetését.
