Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-12 / 36. szám

2

ÍN A P L O

1954 PEBRÜÁR I*

A berlini külügyminisxteri értekexlet szerdai ülése

Berlin (TASZSZ): A négy hatalom küliigymAnisz- tgtelnek szerdai ülésén V. M. Molotov elnökölt.

Az ülés elején V. M. Molotov nyilatkozatot tett az európai biztonság megőrzésének kérdéséről. Nyilatkozatának befejezése után V. M. Molotov átnyújtotta

Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek a szovjet küldöttség javaslatát .,Európa biztonságának biztosításáról“, valamint az

„összeurópai kollektív biztonsági szerződés” alapelveinek tervezetét.

„Európa biztouságának biztosításáról44

Egyesült Államoknak, Angliának és

Franciaországnak Nyugat-Németor- szágot illetően.

c) A belső rend fenntartására es anatárok őrzésére a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak rendőrségi alakulatai lesznek, amelyeknek létszámát és fegyverzetét a négy hatalomnak egyezményben kell megállapítania.

A szóbanforgó egyezmény betartásának ellenőrzésére Kelet- és Nyu- gal-Néinetországban felügyelő csoportokat kell elhelyezni, a négy hatalom képviselőiből.

3. A fent vázolt tételeknek megfelelően — amelyeknek megvalósítása biztosítja Németország semlegességét és kedvező előfeltételeket teremt a német kérdés megoldására az európai béke megszilárdítása érdekében — a négy hatalom haladéktalan intézkedéseket tesz, hogy elősegítse az európai államok közötti kollektív biztonsági szerződés megkötését, amely megfelelő biztosítékokat ír elő az agresszióval és az európai béke megsértésével szemben. E célból a négy hatalom meg- éllapodik abban, hogy kezdeményezi az európai álF.nok megfelelő értekezletének összehívását.

Annak megfelelően, amié az álta- 'f:m most felolvasott okmány tartalmaz. — mondotta V. M. Molotov,— a szovjet küldöttség a külügyminisz- feri értekezlet elé terjeszti az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés'1 tervezetét, A tervezet a következőképpen hangzik:

ja az egyéni vagy kollektiv önvédelem jogának gyakorlásaként segítséget nyújt minden rendelkezésére álló eszközzel — beleértve fegyveres erő alka’mazását •— a megtámadott államnak vagy államcsoportnak, a nemzetközi béke és Európa biztonságának helyreállítása és fenntartása céljából.

5. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül közösen megtárgyalják cs meg állapítják azt az eljárást, amely meg határozza a szerződés tagállamai részéről a segélynyujtást — beleértve a katonai segítséget is. — abban az esetben, ha Európában olyan helyzet támad, amely kollektív erőfeszítéseket követel az európai béke helyreállítására és fenntartására.

6. A szerződés tagállamai haladék talánul tájékoztatják az ENSZ Biztonsági Tanácsát az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya liatá- rozmányainak megfelelően az önvédelmi jog gyakorlásában vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tett, vagy tervezett cselekményekről.

7. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semilyen koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semilyen szerződést. amelynek céljai ellentétben állnak az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés céljaival,

8. A tagállamok között a szerződésben előirt tanácskozások megvalósítása és az európai biztonság biztosításának feladatával kapcsolatban fcV terült kérdések megvizsgálása érdekében elő kell imi:

a) Időszaki és szükséges esetekben rendkívül tanácskozásokat amelyeken minden államot kormányának egy tagja vagy más külön kinevezett képviselője képvisel,

b) állandó politikai tanácskozó bizottság létesítését amelynek kötelessége, hogy megfelelő javaslatokat készítsen elő a szerződésben résztvevő államok kormányai számára,

c) katonai tanácskozó szerv létesítését, amelynek hatáskörét később kell pontosan körülírni.

íl. A szerződés tagallainai — ráismerve az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaira háruló különleges felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért — meghívják az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kormányait, hogy megfigyelőként küldjék el képviselőiket a szerződés értelmében létesítendő szervekbe.

10. Jelen szerződés semilyen mértékben sem csökkenti az európai országok közötti olyan nemzetközi szer /édesekben és egyezményekben szereplő kötelezettségek érvényéi, amelyeknek elvei és céljai összhangban vannak jelen szerződés elveivel és céljaival.

11. Jelen szerződés ötven évre szól.

A szovjet küldöttség reméli, hogy az általa benyújtott javaslatokat a jelen tanácskozáson kellő figyelemmel megvizsgálják.

V. M. Mololotov nyilatkozatának befejezése után Dulles szünetet kért, hagy tanulmányozhassa a szovjet küldöttség nyilatkozatát és javaslatát.

A szünet befejezésével Dulles kijelentette, hogy néhány rövid megjegyzést akar termi a szovjet küldött ség javaslatának lényegét illetően.

Dulles egyetértését nyilvánította az „Európa biztonságának biztosításáról.'1 szóló szovjet javaslatnak azzal a részével, amely kimondja, hogy Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányai kötelezik magukat a német kérdés kielégítő megoldását célzó erőfeszítések folytatására. Azután rá tért az 'említett szovjet javaslat második pontjára, amely előirányozza, hogy a megszálló csapatokat még a német békeszerződés megkötése és Németország újraegyesítése előtt, egyidejűleg, hat hónap leforgása alatt kivonják mind Kelet-, mind Nyugat-Németország területéről, kivéve az őrtevékenység ellátására visszatartott korlátozott számú csapatkontingenseket. Dulles kijelentette, hogy e javaslattal szemben elfoglalt álláspontja változatlan. Rá mutatott arra, hogy az Egyesült Államok küldöttsége nem fogadhatja el ezt a javaslatot, mert annak meg valósítása „védtelenül“ hagyná Nyu- gat-Németországot és Nyugat-Euró- pa nagy részét ,,az agresszió veszélyével szemben."

Dulles elutasítóan nyilatkozott a szovjet javaslat 3. pontjáról is. amely előirányozza az európai államok értekezletének összehívását kollektív-biztonsági szerződés megkötése céljából.

Dulles ezután ismertette állásfoglalását az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés" alapelveinek szovjet tervezetével kapcsolatban. Dulles kijelentette, hogy amennyire az említett tervezet 7. és 10. pontjára, valamint Molotovnak az észak- atlanti szerződéssel kapcsolatban tett megjegyzéseire emlékszik, az „összeurópai kollektív biztonsági szerző dés“ rendeltetése az, hogy felváltsa az északatlanti szerződést. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „semmiképpen sem sértődik meg a Szovjetunió képviselőjének olyan értelmű javaslata miatt, hogy az európai országok az Egyesült Államok részvétele nélkül gyűljenek össze.”

Dulles után B i d a u 11 szólalt fel. Kijelentette: a szovjet javaslatoknak a német problémát érintő része azt mutatja, hogy a szovjet küldöttlég kitart korábbi álláspontja mel- 'ett. Ezután foglalkozott az európai kollektív biztonság megszervezésére vonatkozó szovjet javaslatokkal. Bi- dault, akárcsak korábban, úgy igyekezett beállítani az északatlanti tömböt, valamint a hat nyugateurópai állam „európai védelmi közösség” név alatt ismeretes katonai csoportosulását, mint tisztán „védelmi“ szervezeteket.

Bidault azt bizonygatta, hogy híve a kollektív biztonság gondolatának, de ugyanakkor ellenezte azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a szovjet küldöttség javasolt az összeurópai kollektív biztonság1' "endszer megteremtésére. Minden bizonyíték né'kül tagadta az európa1 államok kollektív biztonsága megvalósításának szükségességét.

Kikerülte azt a kérdést, miért lehetséges Amerika-közti kölcsönös segélynyújtási szerződés európai országok részvétele nélkül és miért nem lehetséges összeurópai kollektív-biztonsági szerződés az Egyesült Államok részvétele nélkül. Bidault kijelentette, hogy a kollektív biztonr ság rendszerének megteremtését me? kell előzni a német kérdés rendezésének és a békeszerződés megkötésének.

A francia külügyminiszter a .továbbiakban megismételte régi. tarthatatlan érveit annak a politikának védelmében, amely Európa szét.ta- golására, a nyugateurópai államok olyan tömörülésének létrehozására :rányul, amelyben résztvesz Nyugat- Németország, e csoportosulásban a ’egíöbb ütőerö szerepét betöltő re- vansvágyó fegyveres erőivel együtt Ennek kapcsán Bidault megjegyezte hogy a francia kormány a francia szovjet szerződést mindig Francia- ország „biztonsága egyik, nélkülözÖsszeurópai kollektív-biztonsági szerződés44

heteden elemének" tekintette.

Megismételte azokat a régi és régen megcáfolt állításokat, hogy az újrafelifegyverzett Nyugat-Németor- szágot magánbanfoglaló „európai védelmi közösség" létrehozásának terve nem irányul a Szovjetunió és a‘ népi demokratikus országok ellen. Ugyanakkor kijelentette, hogy kész megvizsgálni a Szovjetuniónak nyújtandó „további garancia“ lehetőségét, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az európai biztonságnak semmiféle garanciája nem. lehet reális, ha nem tartalmaz garanciákat

a német mibtarizimus ujjánnöletése.

»llen.

Bidault után Eden emelkedett szólásra. Szembehelyezkedett a szovjet küldöttségnek azzal a javaslatával, hogy akadályozzák meg Európa ban államok egymással szemben álló katonai csoportosulásainak létre hozását és kijelentette, ho®' az Eszakatlanti Szövetség Anglia politikájának az alapja.

Eden Duileshez és Bidaulthoz hasonlóan azt hangoztatta, hogy az Eszakatlanti Szövetség „védelmi jellegű”.

Ezután V. M. Molotov elvtárs szólalt fel

Felszólalásában válaszolt a három nyugati hatalomnak a szovjet küldöttség javaslataival szemben emelt ellenvetéseire.

V. M. Molotov rámutatott: a szovjet küldöttség azért javasolja a német kérdés megvitatásának és megoldása előkészítésének folytatását, hogy meggyorsítsa Németország újra egyesítését demokratikus és békés alapon, meggyorsítsa a német béke- szerződés megkötését.

Bidaultnaik a francia-szovjet szerződésre vonatkozó megjegyzéseit érintve Molotov megkérdezte: de mi maradt ebből a szerződésből? Egyfelől, Franciaország és a Szovjetunió szövetségesek az 1944-ben megkötött francia-szovjet szerződés érteimé ben, másfelől viszont Franciaország segítségével, az újrafe! fegyverzett

Nyugat-Németország részvételével

létrehozták azt az „európai Védelmi közösséget”, amely a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul.

V. M. Molotov kimutatta azoknak az állításoknak tarthatatlanságát, amelyek szerint létezik úgynevezett .keleti tömb”. Elmondta, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között baráti, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok vannak. Viszont a Szovjetunió és egyetlen népi demokratikus ország között sincs olyan szerződés, amely a berlini külügyminiszteri értekez- 'eten képviselt bármely ország ellen irányulna.

V. M. Molotov megjegyezte továbbá, hogy a szovjet javaslatokkal foglalkozó ‘felszólalások különös figyelmet fordítottak az Egyesült Államok szerepének kérdésére. Rámutatott arra, hogy az európai kollektív-biztonsági rendszer kérdésének megvizs gálásakor abból kell kiindulni, hogy az . Egyesült Államok nem európai, hanem amerikai ország.

Molotov rámutatott arra, hogv az európai kollektív biztonság kérdéséről szóló szovjet javaslatot csupán Eden utasította el egvenesen. A szovjet küldöttség tudni szeretné, elutasítja-e a többi miniszter az öszszes európai országok kollektív bte- : on ságának gondolatát.

A következő felszólaló Dulles volt, kijelentette, hogy az „Európa biztonságának biztosításáról" szóló szovjet javaslat elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára. Ami pedig az „összeurópai kollektív-biztonsági szerződés" szovjet tervezetét illeti, Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok küldöttségének véleménye szerint a küldöttség nem illetékes választ adni erre a. tervezetre, minthogy az nem irányozza elő az Egyesült Államok részvételét az összeurópai szerződésben.

A Dulles után felszólaló Bidault elmondotta, hogy az összeurópai biztonsági rendszer eszméje teljesen elfogadható, de a francia küldöttség véleménye szerint ezt a rendszert csak a német kérdés végleges megoldása után és olyan feltétellel lehet felépíteni, ha az nem zár ki más, — ahogyan ő mondta — „védelmi szerződéseket és egyezményeket“. Jelenlegi fői-májában viszont — tette hozzá Bidault— a szovjet tervezet szövege elfogadhatatlan a francia küldöttség számára.

Az ülés végén megtárgyalták az értekezlet lovábbi munkájának kérdését. V. M. Molotov javasolta, hogy az egyik következő ülésen folytassák a szovjet küldöttség szerdán előterjesztett javaslatainak megvita tását. Pontosabban, a február 13-t. szombati ülésre utalt, minthogy február 11-én zárt ülést tartanak az első napirendi pontról, pénteken, február 12-én pedig, miként ebben megegyeztek, meg kell kezdeniök áz osztrák államszerződés kérdésének tárgyalását.

Dull e s javasolta, hogy halasz- szák el .e kérdés eldöntését a. február 12-i ülésig.

V. M. Molotov azt javasolta, hogy tekintsék a szerdai ülésen felvetett kérdések megvitatását be nem fejezettnek és a február 12-i ülésen döntsék el. mikor folytatják e kertesek tárgyalását.

Molotov javaslata nem talált ellen vetésre.

Ezzel az ülés végétért. ,

1 kufiuiSHika !iív*t*i

KANDY

Az ENSZ azsiai és távolkeleti gazdásági bizottságának ülésszakán felszólalt M. A. Menysikov. a Szovjetunió küldötte.

Közölte azokat az alapvető intézkedéseket, amelyek előmozdítják az azsiai és távolkeleti országok gazdasági helyzetének megjavulását, majd nicgh’.ta índia, Burma. Indonézia, Ceylon, Afganisztán. Pakisztán Thaiföld, Japán, Fülöp-szigetek, Nepal. Malájföld és Brit-Borneo küldötteit — látogassanak el 1954 szeptember- októberében egy hónapra a Szovjetunióba, hogy megismerkedjenek a Szovjetunió iparanak és mezögaz- dasaganak fejlettségével.

NEW YORK

A Tribuna Popular című guate- maiuaii lap legutóbbi számai beszámolnak arról, bogy széleskörű tiltakozó mozga,om bontakozott ki az ellen az cssieesküvés ellen, amelynek az a cerja, hogy az Egyesült Államok külföldi intervenció útján megdöntse Guatemala jelenlegi kormányát.

MTI

A Reuter hírügynökség jelentése szerint tájékozott kormányzati tisztviselők Washingtonban közölték hogy S/aud-Arabia elutasította azt az altiéi ika- ajánlatot, amely szerint az Egyesült Allrtuok fegyvereket szállítana a szaudarabiai katonai egységek növelésére és korszerűsítésére.

MTI

A New York Herald Tribune santiagói tudósítója aggod alomteM cikket ír arról, hogy „Chilében egyre erősödik a kommunisták befolyása.'

A tudósító elmondja, hogy „1947- bun betiltották Chile Komm unten Pártját, a párt tagjai azonban továbbra is tevékenyen dolgoznak. A kommunistáknak elsősorban a szén- s salétrombány ászok között van nagy befolyásuk.'

A lap végűi be smeri, hogy a mezőg:i?do.sági nu nkáfok és részesből' >k között is. terjeo a kmnniun>- tciA befolyás a

RÓMA

Olaszországban kedden tovább

folytatódtak a tiltakozó tüntetések See! ha miniszterelnöki jelölése ellen. 5 inaiul i köztársasági elnökhöz és » púitok parlamenti csoportjainak ve- zclőílvz a gyárak dolgozóitól több- száz tiltakozás érkezett.

Rövidcl’b sztrájkok voltak Nápolybán Rómában. Piombinoban Livor noban. A kikötő élete déli tizenegy és tizenkettő oia között egy órára megbénult.

Sztrájkok voltak még Bariban, Rietiben, Viecnzában, Velencében Modenában és Torinóban.

RÓMA

Az olasz bíróság elrendelne Pisciot- a, szicíliai bandita holttestének fél- .boncolását. Pisciótta, Giuliaoio hírhedt szicíliai bándá vezér alvezére börtönében kedden reggel holtan rogyott ös^ze. miután megívott egy sé-sze kávét., amelyben gyógyszert íldottaik, fel..

Egyre erősödik a? a ve lemén v hogy Piseiottát megmergezték, nehogy a már kitűzött újabb tárgyalásán további leleplezéseket tegyen a szicíliai banditavilág politikai hátteréről. Pisciotta már első pere alkalmával te feltűnő leleplezéseket lett. azokról a kapcsolatokról, amelyek a rendőrség és a Keresztény demokrata Párt, vezető emberei és a szicíliai bandavezérek között fennállottak.

A Magyar Rádió he’yszíni közvetítést ad az Egyiptom—Magyarország válogatott labdarúgó mérkőzésről

A Magyar Rádió helyszíni közvetítést ad Kairóból az Egyiptom— Magyarország nemzetek közötti válogatott labdarúgó mérkőzésről pénteken este 19 órakor a Kossyth-adón. Beszél: Szepesi György, 1. Franciaország, Nagy-Britannia. az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya kötelezettséget vállal, hogy folytatja erőfeszítéseit a német kérdés kielégítő, a béke fenntartásának és a nemzetek szabadságának elveivel összhangban lévő megoldására, tiszteletben tartva valamennyi más európai állam jogait, amely államoknak érdekük, hogy egyetlen ország se sérthesse meg nemzeti érdekeiket és biztonságukat,

2. A német békeszerződés megkötéséig és Németország donnkrati- kus és békeszerctő alapokon történő újra egyesítéséig a következő rend szabályokat foganatosítják:

a) Kelet-Németország és Nyugat- Néroetország területéről hat hónap leforgása alatt egyidejűleg kivonják a megszálló csapatokat, kivéve korlátozott létszámú alakulatokat, amelyek visszamaradnak, hogy ellássák a négy hatalom ellenőrzési feladataiból eredő felügyeleti tevékenységet E feladatok ellátása Kelet-Németor- szágban a Szovjetunió. Nyugat-Né- metországban az Egyesült Államok az Egyesült Királyság és Franciaország kötelessége. A visszamaradó alakulatok létszámát a négy hatalom kományai közötti megállapodás határozza meg.

b) Ha Németország egyik vagy má sík részének biztonságát veszély fenyegeti, a jelenleg Németországban megszállási funkciókat gyakorló hatalmaknak joguk van csapataikat visszaküldeni Németországba: aSzov jetuniőnak Kelet-Németországot. az

(ALAPELVEK)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának célkitűzései és elvei által vezérelt európai államok a béke és a biztonság biztosítása, valamint a bármely európai állam ellen irányuló agresszió megakadályozása és a nemzetközi együttműködés megerősítése céljából, az államok függetlensége és szuverenitása tisztel étben tartásának elvével összhangban és az államok beliigyeibe való be nem avatkozás elvének megfelelően. arra törekedve, hogy megakadályozzák egyes európai államok csoportosulását más európai államok ellen, ami feszültséget és ellentéteket támasztana az országok közötti kapcsolatokban, továbbá, hogy létrejöjjön valamennyi európai állam erőfeszítéseinek összhangja az európai kollektív biztonság biztosítására összeurópai kollektív-biztonsági szerződést kötnek a következő alapokon:

1. A szerződésnek társadalmi rendiétől függetlenül, tagja lehet minden európai állam, amely elismeri a szerződésben lefektetett célkitűzéseket és vállalja az ott előírt kötelezettségeket. Az egységes, bekeszerétö. demokratikus német állam megalakulásáig a szerződés egyeniöjogú tagja lehet a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezzel kapcsolatban azt tartják szem előtt, hogy Németország újraegyesítése után általánosan érvényes alapokon az egységes német állam a szerződés tagja lehet.

Az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés megkötése nem érinti a négy hatalom (a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) illetékességét a német kérdésben, amelyet a négy hatalom által korábban megállapított módon kell rendezni. ,

2. A szerződő tagállamok kötelezik magukat, hogy tartózkodnak egymás elleni minden támadástól, hasonlóképpen nemzetközi kapcsolataik ban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől, vagy annak alkalmazásától és —- az ENSZ alapokmányának megfelelően —- minden köztük esetleg felmerülő vitát békés eszközökkel oldanak meg olymódon, hogy a nemzetközi béke és Európa biztonsága ne kerüljön veszélybe.

3. A szerződés tagállamai minden olyan esetben tanácskoznak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint fegyveres támadás veszélye fenyeget Európában egy vagy több tagállam ellen, tanácskoznak abból a célból, hogy hatékony intézkedéseket hozzanak a veszély elhárítása és Eúrópa biztonságának fenntartására,

í. Bármely állam vagy államcso- nort részérói a szerződés egy vagy több tagállama ellen Európában intézett fegyveres támadás a szerző- . dés valamennyi tagja ellen intézett támadásnak tekintendő. Ilyen támadás esetén a szerződés minden tag-