Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

IN A f Lü n A berlini ért * kebleiről Berlin (MTI): Amióta a külügy­miniszterek értekezletén a nézne; kérdés vitája folyik, gyakran kerül szóba az „európai védelmi közös­ség“' kérdése. A világ minden táján elismerő figyelmet keltett Molotov, szovjet külügyminiszter nagyszerű érvelése, amellyel bebizonyitob.a. hogy ez a „közösség'“ kártékony sze­repet töltene be, s egy új háború előkészítését szolgálná. S mivel Mo­lotov szavai különösen a német és francia hazafiak körében találtak lelkes fogadtatásra, egyes nyuga.i kö rök most új manőverekkel próbál­koznak. Igen érdekes ebből a szempontból lan Fraser-nek, a Reuter berlini tu­dósítójának egyik megjegyzése. Eb­ből ugyanis kitűnik, hogy azok a háborúra számító nyugati körök, me lyek már jó előre a berlini értekezlet kudarcát jósolgatlak, most a tárgya­lásokon eddig felmerült nehézségek­re hivatkozva igyekeznek bebizonyí­tani a franciaországi és nyugatné- metországi ingadozóknak: semmi ér­telme sincs várakozó álláspontra he­lyezkedni abban a reményben, hogy az Oroszországgal való megegyezés révén az európai védelmi közösség szükségtelenné válhat.'“ Azaz: aSzov jetunióval nem lehet megegyezni, te­hát nincs más kiút, mint a háborús tömbök összetáko’ása. Az említett körök sűrűn hivat­koznak arra hogy Nyugat-Németor- szág népe szívesen venne részt egy ilyen „közösségben“, tehát eleve szűk ségtelen megtartani a szovjet kül­döttség által javasolt népszavazást Az iíyen állítások azonban nem egyebek gyáva kibúvónál Lássuk cSa.k,“mit ír a „Die Tat" című sváj­ci burzsoá láp, amely semmiképpen sém nevezhető szovjetbarátnaík. „A bonni és párisi szerződésekre vonat­kozó népszavazás megtartásának gondolata kétségtelenül jó és helyes Ezt a gondolatot el kell fogadni. A nyugati Hatalmak reakciója a nép­szavazásra von a tik ózó j avaslatra igen sokatmondó. Világosan kitűnt, hogy a javaslatot elutasítják, érveik azon­A bonni parlament eWí ohasá-ban jóvóhaovta az új állami költségvetést Berlin (MTI) A bonni parlament pénteki ülésen első olvasásban elfogadta és. az illetékes bizottságok­hoz áttette az új állami költségve­tésről szóló törvénytervezetet. Az új nyugatnémet költségvetés kiadási előirányzatának összege 27.1 milliárd márka. Ennek a hatalmas összegnek kö­rülbelül hatvanöt száza’ékát a nyu­gati hatalmaknak fizetett megszállá­si költségek és az újrafelfegyvérzés­re költött kiadások emésztik fel. Schaffer pénzügyminiszter egyes képviselők bíráló szavaira válaszol­va kijelentette, hogy a , nyugati ha­talmak, az Adenauer-kormány több szőri kérése ellenére, nem hajlan­dók csökkenteni az óriási megszállá­si költségeket. ftz amerífca’ak a koreai fepyverszunet! egyezmény íregszeoé éve! had anyago! szálltnak Dé!-Koreába Keszon. (Uj Kína) Az amerikaiak azon a címen, hogy alkatrészekre vagy szétszerelt részekről van szó erősítésnek minősülő harci repülő­gépeket, páncélozott gépjárműveket, fegyvereket, és lőszert szállítanak Dél-Koreába. Ezt megerősíti az a levél, amelyet J. K. Lacey vezérőrnagy, a katonai fegyverszüneti bizottság amerikai rangidős tagja, február 2-án Li Szán Csu tábornokhoz intézett. Lacey le­velében makacsul kitart ame’lett az álláspontja meMett, hogy a fegwer szüneti egyezménytől függetlenül szétszerelt alkatrészek alakjában sza­badon lehet hadianyagot szállítani Koreába. Az amerikaiaknak az a képtelen állítása, hogy alkatrészeket, vagy szétszerelt részeket szabadon lehet Koreába szállítani, nyilvánvalóan bű nős erőfeszítés a fegyverszüneti egyezmény idevonatkozó rendelkezé­seinek kijátszására. Megjelent Lenin műveinek 7. kötete Ä Szikra kiadásában megjelent Lenin műveinek 7. kötete, amely Leninnek 1903 szeptembere és 1904 decembere között írt munkáit tar­talmazza A kötet magában foglal­ja az „Egy lépés előre, két lépés hátra“ című munkát is. A kötetben megjeleni többi írás javarészt Le­ninnek a Mensevikek elleni harcát tükrözi. ban igen gyengéknek bizonyultak." Ezek az érvek — mint a lap a to­vábbiakban rámuta., — „arról ta­núskodnak, hogy a nyugati hatal­mak nem óhajtják a németek köz­vetlen megkérdezését, mert félnek, hogy az egyesített Németország alig­ha támogatja az 1952 évi (vagyis a bonni és párási) szerződéseket,“' Vegyünk szemügyre még egy ada- ékot, amely ugyancsak ágról tanús­kodik, hogy a revojis híveinek ke­serű eredményt hozna egy népsza­vazás. A londoni Daily Worker ír arról egyik cikkében, hogy 1952 októberében közvélemény kutatást tartottak Nyugait-Németorszógban er ről a kérdésről: „Hajlandó lenne-e ön katonaként szolgálni, vagy meg­engedni, hogy közeli rokona szolgál­jon?" Minden száz megkérdezett kö­zül negyvenhat nem-mel válaszolt. 1953 októberében újabb közvéle­ménykutatást tartottak ugyanerről a kérdésről, s ekkor már a válaszok ötvenhárom százaléka bizonyult nem legesnek. Ilyen előzmények után a népszavazás kilátásai elég világosak. Az „európaizétás" gondolata a nyugati államok közül Nyugat-Né- metországon kívül mindenekelőtt Franciaországban népszerűtlen és ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert Bidault a külügyminiszi.eri értekez­leten, — népének akaratával szem­ben — segítséget igyekszik nyújtani a német militarizmus feltámasztásá­hoz. Hadd idézzük Poljamovot, az Iz­vesztyija berlini tudósítját: „Francia országot a „társulás formulájának" ?egítségével ma a bonni revansisz- lák karjai közé akarják taszítani, holnap pedig az „egybeolvadás for­muláját" alkalmazva kívánják majd a francia államo)t teljesen megsem­misíteni és a nyugatnémet hadigé­pezet függvényévé változtatni." Ebből természetesen — amint a Franciaországból érkező hírek is ta­núsítják, — nem kémek a franciák. A Combat például kertelés nélkül kijelenti: „Az európai védelmi kö­zösség feloszlásra van ítélve, még mielőtt egyáltalában létrehozták Berlin (MTI). Sz. Gyen gint, a Szovjeiunió németországi főbiztosá­nak berlini képviselőjét február 4- én nyugatnémetországi munkanélkü­liek és nyugdíjasok küldöttsége ke­reste fel. A küldöttség tagjai a következők voltak: a Nyugatnémetórszági Mun­kanélküliek Bizottságának elnöke, W. Idler, M. Wilbach, ugyanennek a bizottságnak az alelnöke, F. Sohoop, az esseni munkanélküliek bizottságának elnöke és I. Harter, a bajorországi munkanélküliek bi­zottságának elnöke. A küldöttség Molotov szovjet kül­ügyminiszter részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyenginnek. Az em­Az Antarktisz, a távoli világrész ’étezéséneik gondolata már az ókor­ban felvetődött. A görög filozófusok ikíik először hangoztatták, hogy a röld gömbalakú, azt is hirdették hogy a déli féltekén léteznie kell agy hatalmas világrésznek, amely egyensúlyban tan.ja az északi félte­kén akkortájt ismert világrészeket mert — amint a görög filozófusok vélték, — ilyen világrész hiányában a földgolyó nehezebb részével lefe­lé fordulna. A XV. század végefelé, a spanyoi- holúand háború idején néhány hol- ’and vitorlás túljutva a Magelian- ■zaroson hatalmas viharba került, űz egyik hajót az orkán dél felé so­dorra A hajósok déli irányban szá­razföldet pillantottak meg hóborí- “otta hegyhátakkal, s ezt a földet vemilyen térképen sem találták. Az eset már-már feledésbe merül, miikor nem sokkal később francia és spanyol hajósok számos szigetet fedeztek fel és ezzel megerősödött az a vélemény, hogy ezeken a szi­geteken túl egy új világrész terül el. Az angol kormány sürgős expe­díciót indítót! James Cook vezeté­sével, hogy pontosan megállapítsa a déli világrész földrajzi fekvését és kitűzze rajta az angol lobogót. Cooh rs társai háromszor is átkeltek a Déli Saifckorön, de a hatalmas jég­hegyek miatt nem tudtak céljukig cnjutnl Cook végül kijelentei.te hogy vagy egyaitalán nem is létezik a hatodik világrész, vagy pedig ha van volna. A Le Monde parlamenti szem leírója arról ír, hogy az utóbbi na­pokban mintegy a nyugati kül­ügyminiszterek álláspontjának támo­gatására — Sehurnán, valamint Teii.- gem miniszterelnökhelyetteS, különö­sen éles támadást indított az „euró­pai hadsereg" kérdésében ingadozó képviselőkkel szemben. A Le Monde ezt a következtetési; vonja le: „Ha az egyezmény szószólói az utóbbi időben különösen nagy aktivitással kezdtek működni, ez azt jelenti, hogy a szakadás veszélyét érzik." Valóban, a polgári pártok képvi­selői is mindinkább szembefordul­nak az „európai hadsereg“' gondo­latával. Párisi jelentés szerint Gas- tan Palewski, a nemzetgyűlés alel­nöke a külügyi bizottság sürgős ösz- szehívását kérte, elégedetlenségét fe­jezve ki amiatt, hogy a nyugati kül­ügyminiszterek — s köztük Bidault is — biztosra veszik, az „európai vé­delmi közösség" megteremtését. Pa­lewski, a volt gaulleista így fejezi be levelét: „Franciaország csatlako­zása az európai védelmi közösséghez Franciaország háttérbe szorítását vonná maga után egy német; Euró­pában." Az a gyűlés pedig, amelyet néhány napja tartottak Saint Dénis-ben, Pá- ris külvárosában, híven kifejezi a becsületes francia hazafiak egyön­tetű elutasító álláspontját. A gyűlé­sen, amelyen az „európai hadsereg" megteremtése ellen tiltakoztak, fel­szólalt Denis képviselő, az MRP volt tagja, Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára és több más különböző pártálíású személyi­ség. A résztvevők élesen elítélték a nyugati külügyminiszterek mindazon javaslatait, amelyek lehetővé akar­ják tenni, hogy létrejöjjön az „euró­pai védelmi közösség." A német és francia nép egységes állásfoglalása intő szó a megegyezés kudarcára számító egyes nyugati körök felé. Ezeknek a köröknek rá kell éhredniök, hogy háborús tervei­ket fenyegeti az igazi kudarc, lékiratban felkérik V. M. Molotovot, hogy támogassa a négyhatalmi ér­tekezleten a nyugatnémet munka- nélküliek következő követeléseit: egységes, demokratikus Németor­szág megteremtése, igazságos béke- szerződés kötése, a megszálló csa­patok kivonása, Kelet- és Nyugat- Németország képviselőinek meghall­gatása. Gyengin kijelentette, hogy átad­ja a nyugatnémet munkanélküliek emlékiratát a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttségnek. Nyugat-Beríin amerikai, brit és francia városparancsnoka nem volt hajlandó fogadni a munkanélküliek küldöttségét. is, megközelíthetetlen a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt. Ezt a vé­leményt; megdönthetetlenként fogad­ták el és ezzel a hatodik világrész 'or.dul.ata ismét feledésbe merült. Csaknem fél évszázaddal később rrosz hajósak cáfolták meg Cook kijelentései, akik hosszabb időt töl­töttek a déli sarkvidéken és felte­lezték a rejtelmes Antarktisz part­éit. Az első expedíció két hajóból állt, Befl3iiin@s.giau sen és Lazar jov, ne­ves orosz kutatók vezetésével in­tuit felfedező útjára. A hajók 1819 július 4-én Indultak el Kronstadt kikötőjéből és számos nehézség le­küzdése után 1820 január 10-én elér­ek a 69. szélességi fokot, s megpil- ' an tolták az eddig ismeretlen világ­részt. Több szigetet fedeztek fel, köztük a déli She.land szigetcsoport tagjait. Az orosz tengerészek küldetése 751 napig tartott, s ebből 100 napot a jég birodalmában töltöttek, 122 na­pig pedig a 60. szélességi fok alatt hajóztak. A XIX. század vége felé még nem smerték a déli világrész pontos ha­lárait. Tudtak beltengereiről, hegy- vonulatairól, tűzhányóiról, és arról, hogy mintegy 46 méter szélességű, 300 kilométer hosszú jégfal veszi kö­rül. A XX. század elején több expe­díció kereste fel a déli világrészt. Az Antarktisz fizikai, földrajz -.zempontból két világra osztható. Maga a szárazfoid 11.3 millió négy­A mMetországi munkanélkíilek küSdöttsége V. M. Mo'olov szovjet kiiiílgyminisz er részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyeng nnek Antarktisz, a hatodik világrész L RADULESCU, egyetemi előadó cikke nyomán A M'NGECSAURI VIZIERÖMÍNÉl Az Azerbajdzsán SZSZK-ban (a Kaukázuson túl) befejeződött a mingecsauri vizierőmű első szaka­szának építkezése. A mingecsauri erőmű egyike a Szovjetunióban fo­lyó korszerű hidrotechnikai építmé­nyeknek. A Voz-Dag hegy lábánál, a bővizű Kúra folyó partján, aránylag rövid idő alatt felépült a vízierőmű, a gát és a többi építmény. A mingecsauri vízierőmű első két turbógenerátora 1994. január 10-én kezdte meg az áramszolgáltatást. Az erőmű Bakunak, az Azerbajdzsán SZSZK fővárosának, Kirovabadnak, Szumgaitnak, Daskeszannak — a köztársaság ipari központjainak és más környező településeknek szol­gáltat áramot. Ez év folyamán mind a hat hidroagregát megkezdi műkö­dését. Az 154*0 méter hosszúságú 500 mé­ter szélességű és 87,5 méter magas­ságú gat mögött terül el a minge­csauri víztároló. Területe mar óv kilométer. A víztároló hossza ebben az évben eléri a 75 kilométert, szé­lessége pedig a 13 kilométert. A víztárolóból négy öntözőcsatorna nyeri vizét. A mingecsauri vizierőmű rend* kívül nagyjelentőségű az Azerbajd­zsán SZSZK népgazdaságának továb­bi fejlődése szempontjából A képen; A mingecsauri vízierőmű. „Szakértői46 vélemény A kívülálló azit hihet­te volna, hogy Augs­burg nyugatnémet vá­ros bírái egy kicsit ne­héz helyzetbe kerültek, amikor Ohm mindez­idáig szabaaiábom ma­radt hitlerista ezredes, a vádlottak padjára került (nyolc évvel, később, mint kellett volna!), Ohm a Berli­ner Zeitung című né­met lap szerint 1945 áprilisában Pentzberg városban 16 embert — aki Németország hala­déktalan kapitulációját követelte — agyotnlö- veíett. A kívülálló hite sze­rint az augstourgi bí­rák nem azért lettek volna nehéz helyzet­ben, mintha Ohm bű­nössége vitás lett vol­na. Éppen ellenkező­leg. Azért, mert az ez­redes bűnössége min­den becsületes ember szemében vitán felül állt. A bonni államban pedig egy hitlerista hó hér bírói felelősségre- vonása csak porhintés és korántsem követi nyomon az igazságos ítélet-. Tény, hogy e kívülál­ló hiedelme az augs- burgi bírák lelemé­nyességének lebecsülé­sét jelentette volna. A bírák nem jöttek za­varba. Ellenkezőleg! Az egész ügy jó alkalom volt nekik, hogy „tün­dököljenek.“ Elhatá­rozták, hogy szakértő­re bízzák a gordiuszi csomó megoldását. — Vágja el úgy a csomót, hogy ország-világ be- s®éljen róla. A meghívott szakértő azonnyomban a helyzet magaslatára emelke­dett. Egy pillanat alatt kettévágta a gordiuszi csomót... „Ha Ohm ezredes ka­tonai parancsnoka len­nék — jelentette ki mindenki hallatára, — megdicsérném őt, hogy előrelátóan cseleke­dett .. Ohm tehát még di­cséretet és biztatást is kapott. A szakértő azonban fontosnak lát­ta, hogy a jövendő fel adatainak fényében 7 nyilatkozzék a múltról.. Ezért így folytatta: „Nem is értem, hogy a háború befejezése után 8 évvel, miért csapnak ekkora hűhót olyan semmiség (!) miatt, mint néhány polgárt személy agyon löve'óse. A jövőre néz ve előre óvást emelek az ilyen felelősségrevo • nás ellen — menny- dörgött. — Máskülön­ben az új hadsereg­nek nem lesznek ka­tonái .. Az augsburgi bírák jól tudták, kit hívja­nak meg „szakértő­nek.“' A „szakértő" — Kesselring, hitlerista. tábornok, a hóhérszak­ma mestere és egyik legnagyobb „szakem­bere" volt, aki min­den vizsgálat és bíró­sági eljárás nélkül tö­megesen irtotta a bé­kés lakosságot. zetkilométer területű és körülötte 3 millió négyzetkilométernyi terü­letet jéghegyek borítanak. A világ­rész körül szórványosan szigeteket találunk. Magát a szárazföldet a partvidék néhány- részét kivéve összefüggő jég ‘akaró borítja. Keleti részén 2000 méterig eme’kedő hegyek húzódnak Kelet-nyugati irányba 3—4000 mé ‘er magas hegylánc, a Maud király­nő hegylánc húzódik. A partok kö­zelében fekvő szigeteken három tűz­hányó van, amelyek közül a négy­ezer méter magas Erebosz még mű­ködik. Az Antarktisz éghajlata igen ke­mény, 60—70 fokot is mértek fagy­pont alatt. Tél és nyár között tulaj­donképpen semmi különbség nincs... A Délisark felől minden irányba óránként 100 kilométer sebességű szelek fújnak. A szélvihar sebessége olykor az óránkénti 300 kilométert is eléri. Az eső ismeretlen, a csapa­dék hó alakjában hull le. Dermedt égkörében érdekes természeti jelen­ségek tapaszta’hatóak: Déli ^ark­fény, délibábszerű tünemények, a látási vszonyok gyakori és hirtelen változása. A nap pedig szinte soha­sem látható. Ilyen körülmények közepette — az egyetlen falu kivételével, ahol bálnavadászok telepedtek meg, tel­jesen lakat1 an ez a földrész. A mostoha éghajlati viszonyok mellett cserjék és virágos növények nem igen teremnek. Néhány moha 7uzmó- és moszatfajta fordul elő nagyobb mennyiségiben. Ugyancsak szegény a szárazföldi állatvilága is. néhány szárnyta‘an rovart, egy légy- és egy lepkefajtát találunk itt mind­össze. Annál gazdagabb a környező tenger állatvilága. Fókák és bálnák képviselik az emlősöket, hatalmas albatroszok és pingvinek a madara­kat. A földrészt borító jégtakaró mesz- szire kinyúlik az óceán vizére és hatalmas jégpadokat képez. Ezekből időnként nagy tömbök válnak le, amelyek aztán úszó jéghegyekként vándorolnak a tengereken. Az Antarktisz körül elterülő vi­zekben él a kék bálna, amely 30 méteres hosszúsáeával fö’dünk leg­nagyobb emlősállata. A bálnavadá­szok ezért szívesen keresik fel ezt a vidéket. A két világháború közöt­ti években egy-egy évad alatt olykor 40.000 bálna lett a bálnavadászok zsákmánya. A föld mélye igen gazdag termé­szeti kincsekben. Bőséges szén, vas- 4s rézérc-lelőhelyek vannak itt. Fgyes jelenségek kőolaj jelenlétére is utalnak. A gazdag szénlelőhelyek azt bizonyítják, hogv a geológiai múltban ezt a szárazfö’det igen dús, tropikus növényzet borította. Az utóbbi években több imperial lista hatalom a legkülönbözőbb ürgyekkel igyekszik megkaparintani a hatodik világrészt, amelynek hadi fontosságú nyersanyagkincsei vonz­zák az imperialista kalandorokat. A vüág békeszerető dolgozói nem en­gedik meg. hogy ezt a világrészt agresszív támaszpontként használ­ok fel Az Antarktisz mélyének kin- -seit fel kell tárni és értékesíteni az egész emberiség javára, s nem katonai támaszpontokat, hanem me­teorológiai kutatóáliomásokat kell '-’tesíteni, ott, amelyek az egyete­mes tudomány érdekeit szolgálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom