Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
IN A f Lü n A berlini ért * kebleiről Berlin (MTI): Amióta a külügyminiszterek értekezletén a nézne; kérdés vitája folyik, gyakran kerül szóba az „európai védelmi közösség“' kérdése. A világ minden táján elismerő figyelmet keltett Molotov, szovjet külügyminiszter nagyszerű érvelése, amellyel bebizonyitob.a. hogy ez a „közösség'“ kártékony szerepet töltene be, s egy új háború előkészítését szolgálná. S mivel Molotov szavai különösen a német és francia hazafiak körében találtak lelkes fogadtatásra, egyes nyuga.i kö rök most új manőverekkel próbálkoznak. Igen érdekes ebből a szempontból lan Fraser-nek, a Reuter berlini tudósítójának egyik megjegyzése. Ebből ugyanis kitűnik, hogy azok a háborúra számító nyugati körök, me lyek már jó előre a berlini értekezlet kudarcát jósolgatlak, most a tárgyalásokon eddig felmerült nehézségekre hivatkozva igyekeznek bebizonyítani a franciaországi és nyugatné- metországi ingadozóknak: semmi értelme sincs várakozó álláspontra helyezkedni abban a reményben, hogy az Oroszországgal való megegyezés révén az európai védelmi közösség szükségtelenné válhat.'“ Azaz: aSzov jetunióval nem lehet megegyezni, tehát nincs más kiút, mint a háborús tömbök összetáko’ása. Az említett körök sűrűn hivatkoznak arra hogy Nyugat-Németor- szág népe szívesen venne részt egy ilyen „közösségben“, tehát eleve szűk ségtelen megtartani a szovjet küldöttség által javasolt népszavazást Az iíyen állítások azonban nem egyebek gyáva kibúvónál Lássuk cSa.k,“mit ír a „Die Tat" című svájci burzsoá láp, amely semmiképpen sém nevezhető szovjetbarátnaík. „A bonni és párisi szerződésekre vonatkozó népszavazás megtartásának gondolata kétségtelenül jó és helyes Ezt a gondolatot el kell fogadni. A nyugati Hatalmak reakciója a népszavazásra von a tik ózó j avaslatra igen sokatmondó. Világosan kitűnt, hogy a javaslatot elutasítják, érveik azonA bonni parlament eWí ohasá-ban jóvóhaovta az új állami költségvetést Berlin (MTI) A bonni parlament pénteki ülésen első olvasásban elfogadta és. az illetékes bizottságokhoz áttette az új állami költségvetésről szóló törvénytervezetet. Az új nyugatnémet költségvetés kiadási előirányzatának összege 27.1 milliárd márka. Ennek a hatalmas összegnek körülbelül hatvanöt száza’ékát a nyugati hatalmaknak fizetett megszállási költségek és az újrafelfegyvérzésre költött kiadások emésztik fel. Schaffer pénzügyminiszter egyes képviselők bíráló szavaira válaszolva kijelentette, hogy a , nyugati hatalmak, az Adenauer-kormány több szőri kérése ellenére, nem hajlandók csökkenteni az óriási megszállási költségeket. ftz amerífca’ak a koreai fepyverszunet! egyezmény íregszeoé éve! had anyago! szálltnak Dé!-Koreába Keszon. (Uj Kína) Az amerikaiak azon a címen, hogy alkatrészekre vagy szétszerelt részekről van szó erősítésnek minősülő harci repülőgépeket, páncélozott gépjárműveket, fegyvereket, és lőszert szállítanak Dél-Koreába. Ezt megerősíti az a levél, amelyet J. K. Lacey vezérőrnagy, a katonai fegyverszüneti bizottság amerikai rangidős tagja, február 2-án Li Szán Csu tábornokhoz intézett. Lacey levelében makacsul kitart ame’lett az álláspontja meMett, hogy a fegwer szüneti egyezménytől függetlenül szétszerelt alkatrészek alakjában szabadon lehet hadianyagot szállítani Koreába. Az amerikaiaknak az a képtelen állítása, hogy alkatrészeket, vagy szétszerelt részeket szabadon lehet Koreába szállítani, nyilvánvalóan bű nős erőfeszítés a fegyverszüneti egyezmény idevonatkozó rendelkezéseinek kijátszására. Megjelent Lenin műveinek 7. kötete Ä Szikra kiadásában megjelent Lenin műveinek 7. kötete, amely Leninnek 1903 szeptembere és 1904 decembere között írt munkáit tartalmazza A kötet magában foglalja az „Egy lépés előre, két lépés hátra“ című munkát is. A kötetben megjeleni többi írás javarészt Leninnek a Mensevikek elleni harcát tükrözi. ban igen gyengéknek bizonyultak." Ezek az érvek — mint a lap a továbbiakban rámuta., — „arról tanúskodnak, hogy a nyugati hatalmak nem óhajtják a németek közvetlen megkérdezését, mert félnek, hogy az egyesített Németország aligha támogatja az 1952 évi (vagyis a bonni és párási) szerződéseket,“' Vegyünk szemügyre még egy ada- ékot, amely ugyancsak ágról tanúskodik, hogy a revojis híveinek keserű eredményt hozna egy népszavazás. A londoni Daily Worker ír arról egyik cikkében, hogy 1952 októberében közvélemény kutatást tartottak Nyugait-Németorszógban er ről a kérdésről: „Hajlandó lenne-e ön katonaként szolgálni, vagy megengedni, hogy közeli rokona szolgáljon?" Minden száz megkérdezett közül negyvenhat nem-mel válaszolt. 1953 októberében újabb közvéleménykutatást tartottak ugyanerről a kérdésről, s ekkor már a válaszok ötvenhárom százaléka bizonyult nem legesnek. Ilyen előzmények után a népszavazás kilátásai elég világosak. Az „európaizétás" gondolata a nyugati államok közül Nyugat-Né- metországon kívül mindenekelőtt Franciaországban népszerűtlen és ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert Bidault a külügyminiszi.eri értekezleten, — népének akaratával szemben — segítséget igyekszik nyújtani a német militarizmus feltámasztásához. Hadd idézzük Poljamovot, az Izvesztyija berlini tudósítját: „Francia országot a „társulás formulájának" ?egítségével ma a bonni revansisz- lák karjai közé akarják taszítani, holnap pedig az „egybeolvadás formuláját" alkalmazva kívánják majd a francia államo)t teljesen megsemmisíteni és a nyugatnémet hadigépezet függvényévé változtatni." Ebből természetesen — amint a Franciaországból érkező hírek is tanúsítják, — nem kémek a franciák. A Combat például kertelés nélkül kijelenti: „Az európai védelmi közösség feloszlásra van ítélve, még mielőtt egyáltalában létrehozták Berlin (MTI). Sz. Gyen gint, a Szovjeiunió németországi főbiztosának berlini képviselőjét február 4- én nyugatnémetországi munkanélküliek és nyugdíjasok küldöttsége kereste fel. A küldöttség tagjai a következők voltak: a Nyugatnémetórszági Munkanélküliek Bizottságának elnöke, W. Idler, M. Wilbach, ugyanennek a bizottságnak az alelnöke, F. Sohoop, az esseni munkanélküliek bizottságának elnöke és I. Harter, a bajorországi munkanélküliek bizottságának elnöke. A küldöttség Molotov szovjet külügyminiszter részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyenginnek. Az emAz Antarktisz, a távoli világrész ’étezéséneik gondolata már az ókorban felvetődött. A görög filozófusok ikíik először hangoztatták, hogy a röld gömbalakú, azt is hirdették hogy a déli féltekén léteznie kell agy hatalmas világrésznek, amely egyensúlyban tan.ja az északi féltekén akkortájt ismert világrészeket mert — amint a görög filozófusok vélték, — ilyen világrész hiányában a földgolyó nehezebb részével lefelé fordulna. A XV. század végefelé, a spanyoi- holúand háború idején néhány hol- ’and vitorlás túljutva a Magelian- ■zaroson hatalmas viharba került, űz egyik hajót az orkán dél felé sodorra A hajósok déli irányban szárazföldet pillantottak meg hóborí- “otta hegyhátakkal, s ezt a földet vemilyen térképen sem találták. Az eset már-már feledésbe merül, miikor nem sokkal később francia és spanyol hajósok számos szigetet fedeztek fel és ezzel megerősödött az a vélemény, hogy ezeken a szigeteken túl egy új világrész terül el. Az angol kormány sürgős expedíciót indítót! James Cook vezetésével, hogy pontosan megállapítsa a déli világrész földrajzi fekvését és kitűzze rajta az angol lobogót. Cooh rs társai háromszor is átkeltek a Déli Saifckorön, de a hatalmas jéghegyek miatt nem tudtak céljukig cnjutnl Cook végül kijelentei.te hogy vagy egyaitalán nem is létezik a hatodik világrész, vagy pedig ha van volna. A Le Monde parlamenti szem leírója arról ír, hogy az utóbbi napokban mintegy a nyugati külügyminiszterek álláspontjának támogatására — Sehurnán, valamint Teii.- gem miniszterelnökhelyetteS, különösen éles támadást indított az „európai hadsereg" kérdésében ingadozó képviselőkkel szemben. A Le Monde ezt a következtetési; vonja le: „Ha az egyezmény szószólói az utóbbi időben különösen nagy aktivitással kezdtek működni, ez azt jelenti, hogy a szakadás veszélyét érzik." Valóban, a polgári pártok képviselői is mindinkább szembefordulnak az „európai hadsereg“' gondolatával. Párisi jelentés szerint Gas- tan Palewski, a nemzetgyűlés alelnöke a külügyi bizottság sürgős ösz- szehívását kérte, elégedetlenségét fejezve ki amiatt, hogy a nyugati külügyminiszterek — s köztük Bidault is — biztosra veszik, az „európai védelmi közösség" megteremtését. Palewski, a volt gaulleista így fejezi be levelét: „Franciaország csatlakozása az európai védelmi közösséghez Franciaország háttérbe szorítását vonná maga után egy német; Európában." Az a gyűlés pedig, amelyet néhány napja tartottak Saint Dénis-ben, Pá- ris külvárosában, híven kifejezi a becsületes francia hazafiak egyöntetű elutasító álláspontját. A gyűlésen, amelyen az „európai hadsereg" megteremtése ellen tiltakoztak, felszólalt Denis képviselő, az MRP volt tagja, Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára és több más különböző pártálíású személyiség. A résztvevők élesen elítélték a nyugati külügyminiszterek mindazon javaslatait, amelyek lehetővé akarják tenni, hogy létrejöjjön az „európai védelmi közösség." A német és francia nép egységes állásfoglalása intő szó a megegyezés kudarcára számító egyes nyugati körök felé. Ezeknek a köröknek rá kell éhredniök, hogy háborús terveiket fenyegeti az igazi kudarc, lékiratban felkérik V. M. Molotovot, hogy támogassa a négyhatalmi értekezleten a nyugatnémet munka- nélküliek következő követeléseit: egységes, demokratikus Németország megteremtése, igazságos béke- szerződés kötése, a megszálló csapatok kivonása, Kelet- és Nyugat- Németország képviselőinek meghallgatása. Gyengin kijelentette, hogy átadja a nyugatnémet munkanélküliek emlékiratát a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttségnek. Nyugat-Beríin amerikai, brit és francia városparancsnoka nem volt hajlandó fogadni a munkanélküliek küldöttségét. is, megközelíthetetlen a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt. Ezt a véleményt; megdönthetetlenként fogadták el és ezzel a hatodik világrész 'or.dul.ata ismét feledésbe merült. Csaknem fél évszázaddal később rrosz hajósak cáfolták meg Cook kijelentései, akik hosszabb időt töltöttek a déli sarkvidéken és feltelezték a rejtelmes Antarktisz partéit. Az első expedíció két hajóból állt, Befl3iiin@s.giau sen és Lazar jov, neves orosz kutatók vezetésével intuit felfedező útjára. A hajók 1819 július 4-én Indultak el Kronstadt kikötőjéből és számos nehézség leküzdése után 1820 január 10-én elérek a 69. szélességi fokot, s megpil- ' an tolták az eddig ismeretlen világrészt. Több szigetet fedeztek fel, köztük a déli She.land szigetcsoport tagjait. Az orosz tengerészek küldetése 751 napig tartott, s ebből 100 napot a jég birodalmában töltöttek, 122 napig pedig a 60. szélességi fok alatt hajóztak. A XIX. század vége felé még nem smerték a déli világrész pontos halárait. Tudtak beltengereiről, hegy- vonulatairól, tűzhányóiról, és arról, hogy mintegy 46 méter szélességű, 300 kilométer hosszú jégfal veszi körül. A XX. század elején több expedíció kereste fel a déli világrészt. Az Antarktisz fizikai, földrajz -.zempontból két világra osztható. Maga a szárazfoid 11.3 millió négyA mMetországi munkanélkíilek küSdöttsége V. M. Mo'olov szovjet kiiiílgyminisz er részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyeng nnek Antarktisz, a hatodik világrész L RADULESCU, egyetemi előadó cikke nyomán A M'NGECSAURI VIZIERÖMÍNÉl Az Azerbajdzsán SZSZK-ban (a Kaukázuson túl) befejeződött a mingecsauri vizierőmű első szakaszának építkezése. A mingecsauri erőmű egyike a Szovjetunióban folyó korszerű hidrotechnikai építményeknek. A Voz-Dag hegy lábánál, a bővizű Kúra folyó partján, aránylag rövid idő alatt felépült a vízierőmű, a gát és a többi építmény. A mingecsauri vízierőmű első két turbógenerátora 1994. január 10-én kezdte meg az áramszolgáltatást. Az erőmű Bakunak, az Azerbajdzsán SZSZK fővárosának, Kirovabadnak, Szumgaitnak, Daskeszannak — a köztársaság ipari központjainak és más környező településeknek szolgáltat áramot. Ez év folyamán mind a hat hidroagregát megkezdi működését. Az 154*0 méter hosszúságú 500 méter szélességű és 87,5 méter magasságú gat mögött terül el a mingecsauri víztároló. Területe mar óv kilométer. A víztároló hossza ebben az évben eléri a 75 kilométert, szélessége pedig a 13 kilométert. A víztárolóból négy öntözőcsatorna nyeri vizét. A mingecsauri vizierőmű rend* kívül nagyjelentőségű az Azerbajdzsán SZSZK népgazdaságának további fejlődése szempontjából A képen; A mingecsauri vízierőmű. „Szakértői46 vélemény A kívülálló azit hihette volna, hogy Augsburg nyugatnémet város bírái egy kicsit nehéz helyzetbe kerültek, amikor Ohm mindezidáig szabaaiábom maradt hitlerista ezredes, a vádlottak padjára került (nyolc évvel, később, mint kellett volna!), Ohm a Berliner Zeitung című német lap szerint 1945 áprilisában Pentzberg városban 16 embert — aki Németország haladéktalan kapitulációját követelte — agyotnlö- veíett. A kívülálló hite szerint az augstourgi bírák nem azért lettek volna nehéz helyzetben, mintha Ohm bűnössége vitás lett volna. Éppen ellenkezőleg. Azért, mert az ezredes bűnössége minden becsületes ember szemében vitán felül állt. A bonni államban pedig egy hitlerista hó hér bírói felelősségre- vonása csak porhintés és korántsem követi nyomon az igazságos ítélet-. Tény, hogy e kívülálló hiedelme az augs- burgi bírák leleményességének lebecsülését jelentette volna. A bírák nem jöttek zavarba. Ellenkezőleg! Az egész ügy jó alkalom volt nekik, hogy „tündököljenek.“ Elhatározták, hogy szakértőre bízzák a gordiuszi csomó megoldását. — Vágja el úgy a csomót, hogy ország-világ be- s®éljen róla. A meghívott szakértő azonnyomban a helyzet magaslatára emelkedett. Egy pillanat alatt kettévágta a gordiuszi csomót... „Ha Ohm ezredes katonai parancsnoka lennék — jelentette ki mindenki hallatára, — megdicsérném őt, hogy előrelátóan cselekedett .. Ohm tehát még dicséretet és biztatást is kapott. A szakértő azonban fontosnak látta, hogy a jövendő fel adatainak fényében 7 nyilatkozzék a múltról.. Ezért így folytatta: „Nem is értem, hogy a háború befejezése után 8 évvel, miért csapnak ekkora hűhót olyan semmiség (!) miatt, mint néhány polgárt személy agyon löve'óse. A jövőre néz ve előre óvást emelek az ilyen felelősségrevo • nás ellen — menny- dörgött. — Máskülönben az új hadseregnek nem lesznek katonái .. Az augsburgi bírák jól tudták, kit hívjanak meg „szakértőnek.“' A „szakértő" — Kesselring, hitlerista. tábornok, a hóhérszakma mestere és egyik legnagyobb „szakembere" volt, aki minden vizsgálat és bírósági eljárás nélkül tömegesen irtotta a békés lakosságot. zetkilométer területű és körülötte 3 millió négyzetkilométernyi területet jéghegyek borítanak. A világrész körül szórványosan szigeteket találunk. Magát a szárazföldet a partvidék néhány- részét kivéve összefüggő jég ‘akaró borítja. Keleti részén 2000 méterig eme’kedő hegyek húzódnak Kelet-nyugati irányba 3—4000 mé ‘er magas hegylánc, a Maud királynő hegylánc húzódik. A partok közelében fekvő szigeteken három tűzhányó van, amelyek közül a négyezer méter magas Erebosz még működik. Az Antarktisz éghajlata igen kemény, 60—70 fokot is mértek fagypont alatt. Tél és nyár között tulajdonképpen semmi különbség nincs... A Délisark felől minden irányba óránként 100 kilométer sebességű szelek fújnak. A szélvihar sebessége olykor az óránkénti 300 kilométert is eléri. Az eső ismeretlen, a csapadék hó alakjában hull le. Dermedt égkörében érdekes természeti jelenségek tapaszta’hatóak: Déli ^arkfény, délibábszerű tünemények, a látási vszonyok gyakori és hirtelen változása. A nap pedig szinte sohasem látható. Ilyen körülmények közepette — az egyetlen falu kivételével, ahol bálnavadászok telepedtek meg, teljesen lakat1 an ez a földrész. A mostoha éghajlati viszonyok mellett cserjék és virágos növények nem igen teremnek. Néhány moha 7uzmó- és moszatfajta fordul elő nagyobb mennyiségiben. Ugyancsak szegény a szárazföldi állatvilága is. néhány szárnyta‘an rovart, egy légy- és egy lepkefajtát találunk itt mindössze. Annál gazdagabb a környező tenger állatvilága. Fókák és bálnák képviselik az emlősöket, hatalmas albatroszok és pingvinek a madarakat. A földrészt borító jégtakaró mesz- szire kinyúlik az óceán vizére és hatalmas jégpadokat képez. Ezekből időnként nagy tömbök válnak le, amelyek aztán úszó jéghegyekként vándorolnak a tengereken. Az Antarktisz körül elterülő vizekben él a kék bálna, amely 30 méteres hosszúsáeával fö’dünk legnagyobb emlősállata. A bálnavadászok ezért szívesen keresik fel ezt a vidéket. A két világháború közötti években egy-egy évad alatt olykor 40.000 bálna lett a bálnavadászok zsákmánya. A föld mélye igen gazdag természeti kincsekben. Bőséges szén, vas- 4s rézérc-lelőhelyek vannak itt. Fgyes jelenségek kőolaj jelenlétére is utalnak. A gazdag szénlelőhelyek azt bizonyítják, hogv a geológiai múltban ezt a szárazfö’det igen dús, tropikus növényzet borította. Az utóbbi években több imperial lista hatalom a legkülönbözőbb ürgyekkel igyekszik megkaparintani a hatodik világrészt, amelynek hadi fontosságú nyersanyagkincsei vonzzák az imperialista kalandorokat. A vüág békeszerető dolgozói nem engedik meg. hogy ezt a világrészt agresszív támaszpontként használok fel Az Antarktisz mélyének kin- -seit fel kell tárni és értékesíteni az egész emberiség javára, s nem katonai támaszpontokat, hanem meteorológiai kutatóáliomásokat kell '-’tesíteni, ott, amelyek az egyetemes tudomány érdekeit szolgálják.
