Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
1954 FEBRUAR 2 NAPLÖ 3 PARI ÉS PARI ÉPÍTÉS * A kcmacsi állami gazdaság pártszervezete a vezetőség újjává'asztásának sikeréért Néhány nap múlva a paksi járásban is megkezdődik a pártszervezetek vezetőségeinek újjáválasztása. A járási pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonít a pártszervezetek vezetőségeinek újraválasztására és minden támogatást megad a pártszervezeteknek, hogy jól felkészüljenek, olyan vezetőket válasszanak, akik képesek lesznek a párt élcsapat szerep jellegét betölteni, a párt politikai munkáját megjavítani. A pártbizottság segítsége nem sérti meg a pártszervezetek önállóságát, a pártdemokráciát, hanem erősíti, A segítségnyújtás, a rendszeres instruálás, a titkár elvtársak beszámoltatása és hasznos javaslatok felvetése érdekében a legtöbb pártszervezethez a járás legjobb aktíváit küldi segíteni. A járási pártbizottság által nyújtott politikai segítség eredményeképp ismerték fel a kanacsai állami gazdaság pártszervezetében a kommunisták a választás előkészítésében elkövetett hibákat és így idejében megkezdhették annak kijaví- lásáf. Első teendője volt a pártszervezet vezetőségének, összehívták a párt bizalmiakat és tömegszervezetek vezetőit, hogy közösen beszéljék meg a hibák kijavításának módját. Közösen vitatták meg a párt vezetőségével a vezetőségválasztásról szóló Központi Vezetőség határozatát is. A vitában a pártcsoportbizalmiak egymásután szólaltak fel, bátran bírálták a vezetőség hanyagságát ég értékes javaslatokkal járultak hoz zá á pártvezetőség újjáválasztásá- nak előkészítéséhez. Nagy Júlia elvtársnő bátran mutatta meg, hogy a január első felében megtartott taggyűlés óta a vezetőség a párttagságot elhanyagolta, nem foglalkoztak eléggé a párttagokkal. Megsértették a pártdemokráciát, nem kérték ki a párttagok véleményét az elkövetkezendő vezetőségválasztáshoz. Ezek után nyilvánvaló, hogy a párttagság véleménye nem jutott el a vezetőséghez és. a felsőbb pártszervekhez. Schmidt elvtárs tagjelölt, de jó munkájával, a párthoz való hűségével érdemelte ki, hogy párt- esoportbizalmi lehessen. Ö is bátran bírálta a vezetőséget, amiért a választási élőkészítési munkát közömbösen kezelték és lebecsülték. Rámutatott, hogy elfeledkeztek a párt politikai munka szerves részének, az oktatás szorgalmazásáról, de meg feledkeztek a kongresszusi verseny jelentőségének népszerűsítéséről. Ez az oka, hogy a kongresszusi verseny nemcsak a pártonkívüii becsületes dolgozók, de a párttagság között is ellanyihult és kevés aktivitás mutatkozik ezen a téren. A pártvezétő- ségi ülésen még számos értékes hozzászólás és bírálat hangzott el a pártcsoportbizalmiak és a vezetőségi tagok részéről. A kibővített vezetőségi ülés eredményes volt. Az elhangzott bírálatok és javaslatok nyomán a pártszervezet életében nagyjelentőségű határozatot hozott a pártszervezet vezetősége. Minden pártcsoportbizalmit és pártvezetőségi tagot konkrét feladattal bíztak meg. Felosztották egymás között a párttagságot, minden 'párttagot felkeres egy egy bizalmi, vagy pártve- zetőségi tag, hogy ezáltal is sikeresen készíthessék elő az új vezetőségválasztást. Véleményt kérnek minden párttagtól, kit látnak jónak a vezetőségbe választani, hogyan látják a pártszervezet kétéves munkáját, milyen eredmények és hibák voltak a párt eddigi munkájában. Ismertetik a vezetőség újraválasztásának jelentőségét és fontosságát. A vélemények kikérését elsősorban a párttagok között gyűjtik, de megkérdezik a pártonkívüii dolgozókat is a párt eddigi munkájáról. Az összegyűjtött véleményeket átadják a vezetőségnek, hogy jól felkészülhessenek a vezetőségválasztó taggyűlésre és a beszámoló — talán a pártszervezet életében először — tükrözze elsősorban az egész párttagság, de a becsületes dolgozók véleményét "is. A pártvezetőség megbízott minden pártcsoportbizalmit, hogy az új vezetőségválasztásra való felkészülés mellett a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozatának végrehajtására, mozgósítsák a dolgozókat, amely a mezőgazdaság fellendülését tűzte ki célul. Neveljék a párttagságot a bírálat és önbírálat szellemében és mindent kövessenek el, hogy az oktatási munka megjavuljon. A pártoktatás igen rossz képet mutat a kanacsi állami gazdaságban. Rövid idő telt el azóta, amióta a kibővített vezetőségi ülést a Jcanacsi állami gazdaság üzemi pártszervezete megtartotta. Ez a rövid idő elegendő volt ahhoz, hogy az állami gazdaságban dolgozó kommunisták bebizonyítsák aktivitásukat, hogy tudnak kommunistához méltóan dolgozni. Ez legjobban lemérhető a párt oktatás területén, ahol már teljesen lemorzsolódott a hallgatóság. Bizonyítja ezt, hogy január 28-án este már 12 hallgatóval újra indult a másodéves politikai iskola. Ez azt mutatja, hogy a pártszervezet aktívái és vezetői most már foglalkoznak a párttagokkal és a pártonkívüii dolgozókkal is. Minden erő latbavelesével harcolnak azért, hogy az eddigi mulasztást pótolva jól előkészítsék az újonnan választandó vezetőség munkáját és biztosítsák a pártvezetőség- választás sikerét. Feladata még a továbbiakban a pártszervezet vezetőségének és aktíváinak, hogy a válasz tási munkát összekapcsolják a Központi Vezetőség és a minisztertanács december 19-i együttes határozatával, amely a dolgozók növekvő szükségleteinek maximális kielégítését segíti elő. Elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a pártoktatást továbbra is javítsák, mert még van éppen elég tennivaló ezen a téren. De nem szabad megfeledkezni a kongresszusi verseny népszerűsítéséről és szervezéséről, mivel még mindig ez a leggyengébb pont a kanacsi állami gazdaság területén. Elsősorban a kommunisták mutassanak példát ezen a téren és használják ki á választási felkészülést, kapcsolják ösz- sze az egyéb pártpolitikai munka megjavításával. A választás időszakéban mélyítsék el a párt és tömegek közötti kapcsolatot, ami nagy- jelentőségű lesz a párt és a minisztertanács együttes határozatnak végrehajtásában. A Cisizfla-mozgfalom eredményei a Bonyhádi Zománeniaívekben A kormányprogramm megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy az .eddiginél jobban takarékoskodjunk a termelés egész területén. A Gazdamozgalom továbbfejlesztését üzemünkben a további időre is súlyponti feladatnak tekintjük. Az üzem legfontosabb anyaga a vaslemez, mely az egész termelési terv teljesítésének alapja. Az egyre növekvő igények kielégítése végett legfontosabb feladatok közé tartozik a vaslemez minél nagyobb mérvű kihasználása fogyasztási cikkek termelésére. Ennek érdekében már a termelési osztály úgy dolgozza ki a lemeztábláik szabásméretét, hogy hulladékba csak minimális anyag kerül De ha mégis elkerülhetetlen a hulladék keletkezése.' akkor azt méretenként összegyűjtjük és kisebb edények, vagy közszükségleti cikkek gyártására használjuk fel. Az 1953-as év folyamán már nagymennyiségben kizárólag hulladékanyagból gyártottuk a zománcozott bögrét., tejeskannát, ételhordó készleteket, munkás- fazekat, merőkanalat és szappan: artót. Az év folyamán új gyártási eljárások bevezetésével a fenti cikkek hulladékból való gyártása mellett a minőségi termelést. is jelentősen javítottuk. Az edény húzáshoz Használt körlemezek gyártása során igen nagymeny- nyiségü hulladék saroklcmez keletkezik. Ennek minél nagyobb mérvű felhasználása érdekében a körvágó ollónál a hulladék szélvágására vigyázunk, mert még ezt is felhasználjuk. Ebből a hulladékból gyártjuk az összes edényekhez szükséges füleket, a gyermekek szórakoztatására készülő homokjátékokat, játék-főzőedé- riyeket és játék kerti szerszámokat. * A présrnűhely vezetői és dolgozói büszkék arra, hogy a Gazda-mozgalom beindulása óta csak hulladékanyagból dolgoznak és abból állítanak elő értékes árukat. A vaslemezek hulladéka,broncsvassal kötegelve kerülnek az üzembe. Ezeket a kötégvasakat kiegyengetés után merőkanálnyél, ételhordókengyel és turista lábas szőri tó pánt gyártására használjuk fel A lemezgyártó müveknél keletkező lemezvé% hulladékokból nagyobb méretű edényeket gyártunk, külön hulladékainyagra í tervezett gyártási eljárással. Azonkívül a gyermekjáték választékának bővítésére bevezettük a homoksziták es játék vedrek gyártását, szintén lemezgyári hulladékokból. A Gazda-mozgalom komoly mértékben fellendítette az újítási mozgalmat is. 1953-ba-n számos olyan javaslat nyert bevezetést, amely szélesítette, bővítette a 'huliliadékanyagok felhasználását. Rabatin Gyula főtechnológus a kőműves serpenyők vasalásának gyártására olyan módszert dolgozott ki, mellyei az alkatrészeket bulla- dékleinezből lehet gyártani és ezzel nagymérvű vasanyaigmegtakarítást értünk el- Simon Imre termelési osztályvezető a túristálábas szerelvények gyártását javasolta, öntöttvas helyett hulla- dék le mezből. A javaslatot bevezettük és ez igen jelentős megtakarítást eredményezett, 1953-ban a hulladékvaslemez feldolgozásánál 230 tonna vaslemezt takarítottunk meg, ami azt jelenti, hogy 1953-ban 6 héten keresztül csak megtakarított anyaggal dolgoztunk. A Gazda-mozgalom üzemünkben más huiladékanyag felhasználására is kiterjedt. A zo- máncozás közben keletkező hulladékzománcot naponta összegyűjtjük és szárítjuk. A száraz hulladékzo- máncoit össaeőrlik, majd az így keletkezett zománcport újra olvasztjuk. Hulladékból rendszerint barna zománc készül, melynek minősége ugyanolyan, mint az új zománcanyagé. A barna szín festésére azelőtt drága porfestéket használtak. Wugrik Valdemámé főművezető cs Gyebnár Gyula zománctechnikus olyan eljárást dolgoztak ki, mellyel az tizemben keletkezett és felhasználásra nem került anyagokat használtak fel színezésre. Ezzel az eljárással évi 40 ezer forint megtakarítást értek el, a huUadékzomá.nc felhasználása révén megtakarított 436 ezer forinton felül. A Gazda-mozgalom keretén belül 1953-ban a vállalat összesen 709 ezer forint értékű megtakarítást ért el hulladékanyagok felhasználásával. Erre az eredményre büszkék is üzemünk dolgozói, akik magukévá tették a Gazda-mozgalom állandó fejlesztését. Most, amikor az 1953-as év IV. negyedév eredményei alapján felkerült üzemünk homlokzatára az „Élüzem“ jelvény, azon dolgozunk, hogy a jövőben fokozzuk a Gazda-mozgalom terén elért eredményeinket, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kormányprogramm mielőbbi megvalósításához. Övári Dezső igazgató Pá yázati felhívás a mezőgazdasági szakemberek részére A Központi Vezetőség június 27— 28-d határozata óta számos párt- és kormányrendelet jelent meg, mely dolgozó népünk éle ..színvonalának emelését szolgálja. A legnagyobb horderejű határozat azonban a Központi Vezetőség és a Müíisz-terta- nács együttes határozata, melyet 1953 december 19-én a mezőgazdaság nagyarányú fejlődésére hoztak. A határozat leszögezi és egyben utat mutat arra, hogy az elkövetkezendő két-három év alatt jelentősen emelni kell mezőgazdaságunk hozamát minden területen. Ennek a határozatnak megvalósítása szakképzett, öntudatos munkásokat igényel, 'Ennél magasztosabb feladatuk még soha nem vélt a szakembereknek. Tőlük várja el az ország népe, hogy legtöbbet adjanak a mezőgazdaság felvirágoztatásához. Az előttünk álló feladatok végrehajtásához szükséges, hogy megyénk mezőgazdasági szakemberei megértsék .és magukévá tegyék a határozatot. A Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata lehetőséget ad a mezőgazdasági szakembereknek arra, hogy azon a területen dolgozhassanak, ahol legnagyobb kedvük van. A tolnamegyei mezőgazdasági szak emberek számára a megyei tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályán keresztül lehet pályázni. A pályázatot a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjéhez kell küldeni. A pályázathoz egv- kitölt tött kérdőív, önéletrajz, orvosi igazolvány és a -mezőgazdasági, szak- képzettségről bizonyítvány (oklevél) szükséges. A kapitalista és a szocialista kereskedelem között nagy különbség van. Mindenki tudja, hogy a kapitalista társadalomban a kereskedelem nem a dolgozók éi'dekeit szolgálja, hanem a tőkésekét, a kapitalistákét. A szocialista kereskedelem éppen azért fejlettebb, mert közvetlenül a fogyasztók érdekeit szolgálja. A szocialista kereskedelem dolgozódnak nagy többsége így is végzi munkáját, igyekszik megfelelő mennyiségű és minőségű árut biztosítani . a vásárló közönségnek. Sok esetben azonban egyes személyek nem a szocialista kereskedelem elvei alapján végzik munkájukat Egy példát, szeretnék leírni ezzel kapcsolatosan. Vizsgálataink alkalmával megállapítottuk, hogy a Népbolt tejárudájában nem használnak tejkeverőt. Ebből adódik az az Lehet pályázni önálló teirmelőszö- vetíkezetbe, ezenkívül 1-es és Il-es típusú termelőszövetkezetbe és községekbe. Mindazon termelőszövetkezet önálló agronómust kap, melymek szántóterülete meghaladja a 600 holdat, és minden olyan község, melynek szántóterülete a 2500 holdat haladja meg. A 600 hold szántófölddel nem rendelkező termelőszövetkezetek be is lehet kérni kihelyezést. Az ilyen termelőszövetkezetekbe kihelyezett agro-nómus munkája kiterjed a községeikre is és a községben lévő I-es és Il-es típusú termelőszövetkezetekre. Ahol a község szántóterülete 2500 holdnál kevesebb, a kihelyezett ag- ronómus munkája a szomszédos köz ségre is kiterjed. A pályázatokat ötnaponként a megyei tanács mezőgazdasági osztálya elbírálja. A pályázó szakemberek a gépállomási igazgatóktól, a járása'tanács mezőgazdasági osztályvezetőjétől és a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjétől kérhetnek a pályázathoz szükséges kérdőíveket. Azok a szakemberek (agronómu- sok), akik jelenleg munkában vannak. ha megyei székhelyről falura költöznek, az utolsó három havi alapfizetésük átlagát egyszerre kapják meg. Ugyanakkor a munka- könyvükbe áthelyezést keíl#beírni- A költözködést az állam fizeti. A határozat. értelmében az agronómusok- nak megfelelő lakás lesz biztosítva, melyről a megyei tanács mező gazdasági osztálya gondoskodik. A pályázott ag.ronómusoknak február .20- án.kell elfoglalni új helyüket. eset, hogy akik nem a kanna fe eő részéből kapják a tejet, már fölözött tejet vihetnek haza*. Utasítást kapott a Népbolt Vállalat központja, hogy biztosítson tejkeverőt e iehetetlen állapot megszüntetésére. Mit tett a vállalat illetékes személye? Erre egyszerű a válasz: nem gondoskodott a tejkeverő beszerzéséről. Pedig a tejkeverő használnia kötelező éppen a fent említett eset miatt. Figyelmeztetjük az illetékes eiv- társat, hogy a jövőben nagyobb gon - dot fordítson a rendeletek és utasítások betartására, mert az ilyen nemtörődömségekért és mulasz'ások- ért a ‘örvény szigorúan büntet. Hiszen nem mindegy az, hogy milyen minőségű tejet kap a vásárló egyforma árért. Gombor Sándomé A. K. E. felügyelő. A báfaapál tanácselnök gondja Hiába töpreng Barna Dezső, a bátaapáti tanács elnöke, nem lua kitalálni valami okosat, hogy végre az apaállatok takarmányozása terén rend legyen. Itt valahol hibának kell lenni. Persze, hogy hiba van. November 25-e óta feleslegesen etetnek egy kiselejtezett bikát. Ez a bika aáóta 480 kiló szemes, illetve szálastakarmámyt evett meg, ami nem szerepelt a tanács takarmányozási tervében. A tanács nagyon jól tudja, hogy it: a hiba. Ha valamilyen „kiküldött féle" embert, lát a községbe^, nyomban azzal hozakodik elő: „Van egy kiselejtezett bika a községben“ — és sorolja a mázsalételeket, amit ez a bika feleslegesen elpazarol. November 25-e óta már vagy 30 kiküldőit volt a községben, de bizony egy sem intézte el a bika-ügyet. Tehát minden maradt a régiben és még ma is így van. Elöljáróban ..megnyugtatjuk" a la- An<w»w,kö>- r mcsak Bataapáti az egyetlen község, ahol szépen éldegél a kiselejteze.t apaállat. — Van ilyen több is a megyében, A bátaapáti tanács elsőkét— de a többit is —- az érdekli, máért kell etetni a bikát, ha egyszer nem szolgál rá a megbecsülésre. A helyzet a következő. Mikor a megyei Állattenyésztési Állomás kiselejtezte az apaállatokat, értesítette a megyei Állat forgalmi Vállalatot,- hogy itt és itt egy apaállatnak az lett a sorsa, hogy halálra ítélték. Egyben felhívta a vállalatot: gondoskodjanak a bikák kivégzéséről, mert helyettük másikakat állítottak be.' A Megyei Áliatforgatan Vállalat — hr.ijy miért;, azt nem lehet tudni — .felfüggesztette'* a bikák kivégzéséi. Mondjuk ki kereken az. igazságot: az Állatforgalminak kellett volna intézkedni, s most nekik. róható fel mulasztásnak, illetve felelőtlenségnek, hogy Bátaapátiban és ) megye töbhi községeiben feleslegesen etetnek apaállatokat. De már most feltétlen valaminek történnie kell, mert a bikák rendületlenül ordítják: „Abrakot, szénát!“ A tanácselnökök pedig maii' kból kikelve mondogatják: „Nem tudjuk megoldani az apaálda'-ok takarmányozását," Tartsuk szem előtt a fogyasztó i érdekeit
