Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-05 / 30. szám

IN A r L o 1954 FEBRUAR 5 Tartsanak egész Németországul»»n népszavazást: a békeszerződést vagy a bonni és párizsi szerződéseket akarják-e a németek Wo?n‘or c'rtár* felszólalása a szerdai tanácskozáson Berlin, február 3, (MTI) iljicsov, a szovjet küldöttség szó vivője szerdán este a Berlin demo­kratikus övezetében tartott sajtó- értekezleten beszámolt a külügymi­niszterek kilencedik tanácskozásáról A szerdai ülésen, amelyen Bida­ult francia külügyiminiszter e' nökölt, folytatták a második nap: remii pont megvitatását. Esőnel Molotov szólalt fel. Kijelentette, hogy a német probléma -mellett az európai biztonság kérdésének is fi­gyelmet kell szentelni. Tisztázni kel az úgynevezett európai hadsereg kér­dését. Ez nem egyszerű dolog —1 mondotta Molotov. -— Nem véletlen hogy a francia és az olasz páriámén' nem siet az errevonatkozó szerző dés ratifikálásának megtárgyalásé vak­A beírni és párisi szerződések több évtizedre lehetővé teszik, hogy a nyugati hatalmak be­avatkozhassanak Nyuga t Nemet - ország belső ügyeibe, sőt bár­mikor kivételes állapotot hirdet­hessenek Nyupat-Németország­ban. Nyugat-Németországnak azálta' hogy . aláírta a bonni - szerződési nincs szabad keze belső ügyeinek intézésében, Azt állítják, hogy a bon ni és párisi szerződésekből folyó kö­telezettségek estik a békeszerződés aláírásáig hárulnak Nyugat-Német- országra. Miért állapították meg en­nek ellenére Ötven évben : e paktu mok érvényességét ? Dulles és Bidauű! urak — folytat ta Molotov — felszólalásaikban két ségbévonták, hogy a bonni és pár's szerződések 50 évig kötelezőek Né metországra nézve. De vájjon meg­felel;« . ez -az állítás a valóságnak" A párisi szerződés 130. cikkelye ki­mondja, hogy az egyezmény 'érvé­nyességének időtartama 50 év. A té­nyeket nem lehet letagadni. A szovjet küldöttség úgy véli. hogy a nyugati külügyminiszte­rek eddig nem mondták meg vi­lágosan, hogy államaik békeszer­ződést akarnak-e kötni Németor­szággal, vagy kitartanak-e a bon­ni és párisi szerződések mel­lett. A két väHozat nem fér meg egymással. .Ugylátszik, hogy a nyugati hatal­mak évtizedekre akarják -elodázni r német békeszerződés megkötését, Á bonni és párisi szerződések alapján Nyugat-Németországnak külpolitikai téren sem lesz -szabad keze. Közis­mert, hogy a bonni és párisi egyez menyek tervezetét amerikai, ango’ és francia kormánytényezők doboz­ták ki. A Szovjetunió egyáltalában nem működött közre ebbén. A bontó és párisi szerződések egyik célja az. hogv a belőlük folyó kötelezettsége­ket Németország keleti részére is ki­terjesszék. Mit jelent ez? A szovjet küldöttség véleménye szerint ez azt jelenti, hogy Kelet-Németországo* olyan útra akarják terelni, amelv nem felel meg az európai biztonság követelményeinek és ellenkezik a német nép érdekeivel és a néme* nép függetlenségével is. Eden és Bi­dault urak az értekezleten kijeién tették, hogy az egységes Német or szag a bonni és a párisi szerződé-* értelmében a békeszerződés rnegkö teste után szabadon dönthet ügyeirö’ arról is, vájjon az európai védeirn közösség tagállama akar-e maradr vagy sem. De megfelel-e ez a való Ságnak? Mo’otov szovjet küiüsvminiszto ezután felhívta az értekezlet figyel­mét a bonni szerződés 7. cikkelyé­nek második pontjára, amely ki- nondja: a három nyugati hatalom :s Nyugat (Németország együtt fog működni, hogy -békés eszközökké1 megvalósítsa közös célkitűzéseit. Miféle célkitűzések ezek? Az egy­séges Németország megteremtése, de olyan Németország, amelynek Nyu- 'at-Németországéhoz hasonló kormá nva lesz és amely belép az európai védelmi közösségbe. Ezt a rendelte-’ ést nehéz máskép magyarázni, mint ígv. hogy a három nyugati hatalom ss Nyugat-Námetország együttműkö­dése arra irányú’, hogy együttes erő feszítéssel bevonják az újraegyesí­tett Németországot az európai vé­delmi közösségbe, egyszerű szavak­kal szólva: bevon:»k Németországot ■? európai hadseregbe. Eszerint a bonni kormány már eve kötelezettséget 'váltott, hogy. csak az esetben járul hozzá Német­ország újraegyesítéséhez, ha ez egy­ben az egységes Németországnak az európai védelmi közösségbe történő bevonását is jelenti. Hogy lehet ilyen >setben Németország igazi szabad­ságáról beszélni? Ilyen körülmé- -ivek között még akkor sem lehet ^evséges. szabad német államról be­szélni ha Németország két . részét összekapcsolják egymással. Az úgynevezett európai védelmi közösség a Szovjetunió, lengyel ország,, Csehszlovákia és más békeszerető európai államok el­len irányul, A bonni és párisi szerződések lét­rehozói. a valóságban nem akarják Németország uiraegyesitését, sőt ei- '■nkezőleg. az újraegyesítés rnegaka- ló’vozására törekednek.- Utalni’kell i három nvusati hatalom 1952 má­ul* 27-én kelt deklarációjára, ame- yet a párisi szerződés aláírása al­maiméból hoztak nyilvánosságra. Eszerint Anglia és- az Amerikai Egyesült Ál’amok saiát hadseregével nem vesz részt az európai védelmi közösségben, csupán bábaszerepet vállal az európai hadsereg világra- hozásánál. A deklaráció kimondja . hogy amennyiben az európai védel- ni közösség egységét, az európai integrációt'' bármilyen iránvból vé­szé’v fenyegeti, az Egyesült Államok és Anglia kormánya ezt saiát biz­tonsága vészé1 veztetésének tekinti és íz északatlanti egyezmény vonatko*- •ó .nepd-oiríMrősei fog eliárni. Fz azt je*enti. ’ •ay Nyusat- Nénretorszávnak neu lesz visz- szafelé vezető útja nem dönthet szabadon arról, vajion az euró­pai védelmi közösség tagia akar-e maradni, vagy sem. Fiz azt jelenti, hogy Nyusat-Né- metország esetleges kilépési szándékát vagy kísérletét az Amerikai FzvesuM Államok és Anglia saiát biztonsága elleni fcnyegetésn“k tekintheti és en­nek megfelelően járhat majd el- Ez azit jelenti, ho-gv ilyen esetben -lé’dóul az Egyesült Ál-lamok kije- ’enthoti: Veszélyben a haza! É* ‘udiuk hogy ebből mi következik. Fel,keli vetni a kérdést azt jelen; 1-° ez a deklaráció, hoev Nvuga-t-Né- uetországnak szabad keze van kül- *óH Ukája mégha tározásá-ban ? Ilyes­miről szó sincs. A három nyugati hatalom a deklaráció alapján min­den eszközzel, katonai beavatkozás­ai is megakadályozhatja azt hogy Nyug-at-Némo. prszáe kilépjen az ■urópa-i védelmi közösségből. Vilá­gos tehát, hogy Eden és Bid-ault •jr-ak kijelentésé, amely szerint Nyu- gat-Németország szabadon dönthet Hz n'asz kpztárs»s^af e’ni sz^án fa’vW’a kormányalakítással kapcsolatos me^beszétéseit arról, tagja akar-e maradni az európai védelmi közösségnek vagy sem, nem fedi a tényeket. Lehet, hogy Dulles úr azént tartózkodott a nyilatkozattól ebben a kérdésben, mert az említett nyugati állítást do­kumentumok nem erősítik meg. Molotov a továbbiakban hangoz- afcba: Dulles a német kérdéssel kapcso- ’atban említést tett egyik, 1939 őszén cúhaingzott nyilatkozatomról. Duties úr nem mondta meg, hogy ez mi­lyen nemzetközi körülmények kö­zött. történt. Nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy a szovjet kormány 1939 nyarán hosszas tárgyaláso­kat folytatott az angol és fran­cia kormánnyal és olyan egyez­mény létrehozására törekedett, amely megakadályozhatta vol­na a hitleri agressziót. Közismert tény, hogy akkor az Egyesült, Államok kormánykörei tá­mogatták Chamberlain angol mi­niszterelnök politikáját. Chamberlain Txáibikája azt a célt szolgálta, hogy Hitlen; a Szovjetunió ellepi táma­dásra bátorítsa. Ez azonban akkor nem sikerült. Sem Chamberlain, sem francia szövetségesei nem vol­tak hajlandók egyezményt kötni a Szovjetunióval, mert ez az egyez­mény megkötötte volna Hitler ké­zé':. Ezért elősegítették Hitler Len­gyelország elleni támadását, az 1939- ben kezdődött háború kirobbantását. Ezt senki sem vonhatja kétségbe­Dulles úr többízben azt bizony­gatta, hogy a nyugatnémet hatósá­gok megfelelő tekintéllyel, rendel­keznek és ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaság hatósá­gai nem élveznek kellő' bizalmat. Ez az állitás téves, és hamis informá­ciókon alapul. Meg kell állapítani hogyan áll ez a dolog a valóság­ban. Közismert, hogy a bonni ha­tóságok a bonni és párisi szerződé­sek mellett törnek lándzsát és nem sietnek a békeszerződés megkötésé­vel. Ezzel szemben a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya a békeszerződés mielőbbi megkötéséért küzd és feltétlen ellenzője a bonni és párisi paktumoknak, Ne»i lenne-e jó egész Németor­szág területen népszavazást vég­rehajtani. hogy kétségbevonha- tatlanul kiderítsük, mit kivan a nónet nép: a bonni és párisi paktumokat, vagy pedig béke- szerződést? Akkor kiderülne az is. hogy ki képviseli napjaink­ban a német nép akaratát. Molotov után Dulles és Bidault szólalt,fel. Mindketten újra az úgy­nevezett szabad választások kérdé­sével foglalkoztak. Ezúttal nem von- ák kétségbe, hogy csakugyan terv­bevették az újraegyesített Németor­szág bevonását az európai védelmi közösségbe. Eden ellenezte népsza­vazás végrehajtását. Bidault ezután Molotov felszólalásával foglalkozó t ■le újra nem adott' érdemleges vá- aszt a szovjet külügyminiszter leg­fontosabb kijelentéseire. Molotc»/ a továbbiakban még cgy- zer felvetette a kérdést, mién: pró­bálják oly lázas iigyekezettel össze­ragasztani az úgynevezett európai vé ielmi közösséget, és ki ellen irá­nyulnak az Amerikai Egyesült Ál­lamok világszerte létesítőit katonai támaszpontjai. Mindez, a szovjet küldöttség véleménye szerint hábo­rús készülődés. Ezekre a kérdések- e Dulles és Bidault kitérő választ adott. LENINGRAD Ráma (MTI). Einaudi, olasz köz­társaság) elnök szerdán fogadta Togliattit és Seocciinarrot,. az Olasz Kommunista Párt parlamenti cso­portjának veze:őit, Mólé szenátort, a ' független baloldali szenátorok cső partjának vezetőjét, a liberális De a monarchista Laurot és Co- «fflt és a fasiszta Robertit. A köz­társasági elnök csütörtökön a ke­reszténydemokrata, a szociáldemo- Ipä és a köztársaságpárti parla- tímnti csoportok veze.őivel tárgyalt. (^Étórtökiin tehát lezárultak a köz- tflSEpági elnöknek a kormányvál- á&a'. kapcsolatos tárgyalásai. f§||Í$Ua/tii az államfővel folytatott j eszélése után ‘ újságírók előtt a között a köve.kezőket man­3-v,';Élső követelésünk az, hogy az új kormány ne legyen egypárti. Má­sodsorban azt kérjük, hogy végre nyissák már meg az utat egy állam dó. szilárd kormány megalakítása 'jött és ne Zárkózzanak el a dolgo- tóknák a képviselőház balo’dalán helyet foglaló pán.iai elől, hiszen ezek a pártok a június 7-i válasz­tások tulajdonképpeni győztesei.“ A képviselőhöz kereszténydemo­krata csoportjának vezetőségi he­lyei betöltése körül kedden heves harcokra került sor. A Famfani-el- lenes irányzatokhoz tartozó képvi­selők (ezeknek az irányzatoknak a vezetői Piccíoni, Pella, Gronchi és mások) támadták Fanfani köpeny­forgatását és tüntetését. Az ülés végén a kereszténydemo­krata képviselők hosszú villa után jóváhagyták a párt vezetőségének a négypárti koalíció felélesztésére vo­natkozó határozatát, de szükséges­nek tartották leszögezni, hogy szo­rosabbra fűzik kapcsolataikat monarchistákkal, amennyiben a szo­ciáldemokraták nem adják be dere kukat és így nem sikerül létrehozni a négy párt. koalícióját, A képen: A leningrádi Nyevszkij-sugárút az átépítés útón A Szovjetunió szovhozoi dolgozóinak országos értekezlete Moszkva (TASZ.SZ): Február 3-án a nagy Kreml palotában megnyílt a Szovjetunió szovhozai dolgozóinak tanácskozása. A tanácskozást az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa hívta össze. A tanácskozás munkájában kétezerszázöt szovhozigazgató, tu­dós, agronómus, zootcehuikus és gép kezelő vesz részt. Délelőtt tíz óra. Az elnökségben helyet foglal G. M Malenkov. N. Sz. Hruscsov, K. ,1. Vorosilov, L. M- Kaganovics, A. I. Mikojan, M. Szaburov. M. G. Pervuhin. N. M. Svernyik. M. A Süszlov, I’. N. P-oszpjelov,. N. N. Satalin. A részi- vevők enelegen köszöntik őket. A tanácskozás elnökségében^he­lyet foglalnák a szovlioztermelés élenjáró dolgozói, a nagy termés­eredmények mesterei, neves növény­termelők, zöldségtermelők,, állatte­nyésztők. Az SZKP Központi Bizottsága szép (emberi teljes ülésének a stovhozok munkája megjavításáról szóló ha­tározata végrehajtásáról Alekszej Kozlov, a Szovjetunió szovhozügyi minisztere számolt be, Flnjoudottó. hogyan harcolnak a szovbozok dol­gozói a szeptemberi teljes ü{és tör­ténelmi jelentőségű határozatainak valóravaltásáért. ’ Alekszej Kozlov, a Szor jetúnió szovhozügyi tniniszterc beszámoló- iához sokan szóltak hozzá. A tanácskozás február 4-éií foly­tatta munkáját. A MÁV vesérigazsatósájra közli Február 4-én délelőtt. 10 órától a kővetkező vonalakon áll-t le -a for­galom- hófúvás miatt: Ha.van—Ujszaszi- Vámosgyörk- . Ujszász, Kálikápolna—Kisköre,.- Fü­zesabony—Miskolc—-Szerencs, Deb­recen— Ny-i-rbéltek (gazdasági kisvas­út), Nyíregyháza—Balsa—Dombrád (gazdasági kisvasút), ’ Debrecen— Nagy keireki, Debrecen—N agyiéta— Vértes, Debrecen—Tiszalök, Kaba— Náduavar, Karcag—Tiszafüred, Püs­pökladány—Szeghalom. Kisújszállás üevaványa. Kisujszállás—Pusztatak- .sptíy--Abádiszalók, So-mogysíób— Barcs, Cegléd—Vezsény ' (gazdasági kisőasút)! Bácsalmás—Csikéria, fFer- tősáériitmiklós—Répcelak-Gelldömölk, Szombathely—Búcsú. Alsóőrs-^Zán- ka—Köves-kál, Tapolca—Z-alahaláp, Körmend—Pin-kamind szent., “ A február 3-i jeleni'.éstoen höfú- vásosnak jelzett Füzesa-bonyr-deb­recenj vonal felszabadult, _ ’azQn a forgalom megindult. Módo í’ották az ösztöndíj rendszert Az. oktatásügyi minisztérium ren­detekéi módosította az ösztöndíj­rendszert. Az ösztöndíjtípusok és a segélyösszegek felemelésével, a diák­otthoni díj csökkentésével javítja az agyetemi és főiskolai hallgatók ta- aulásának körülményeit. . A kisebb összegű ösztöndíjaikat, az arra érdemesek eset. éhén’ Ötven-het- venöt százalékkal, magasabb össze­gűeket tíz-húsz százalékkal emelik. Az eddiginél nagyobb összegei for­dítanak ruhasegélyre és rendkívüli segélyre., a családfenntartó hallga­tók pedig a családi pótlék kétszere­sét kapják munkaképtelen szüleik segélyezésére. A hallgatók dsákoíi - honi díjként az eddigi kilencven fo­rint helyett ötven forintot fizetnek havonta. Azok a vidéki, továbbá helybeli, árva, illetve családfenntar­tó ösztöndíjas hallgatók, akik .diák- otthoni elhelyezésre jogosultak, de erőhely hiányában nem lakhatnak diákotthonba, az újonnan 'megállapí­tott ösztöndíjukon kívül havonta 40 •'őrini lakéspőtlékot kapnak... A módosított ösztöndíj-rendszer •megkülönböztetett bánásmódban ré­szesíti.;-azokat á hallgatókat, '.akik hivatásuk szeretetét jó tanulással bi- w-nyíttó-k; - ezek .tanulmányt' prémium ban részesülnek. A kitünőrendü hall­gatók havi kilencven, a jelesre-ndú- ?k havi hatvan forint jótanülási pré­miumban része.s-üiinek, füg-gétlénfli attól, h-égv ösztöndíjasok-e va:gy sein. A piémfum égy félévre szói s azt a rendéi vizsgaidőszak után'lézárt félévi tanulmányi eredrriériy alápié’1 álla.piitják meg. VÁRATLAN MEQÉRKEZÉS Cserldesm pihenve, kel­lemesen töltőt'ék az ebéd- utdni időt az üdülő ven­dégek. Éppen hogy beje. jezték ebédjüket az üdülő alkalmazottai, amikor a kert felől megjelent egy tömzsit, zömök, szemlélő­dő tekintetű ember egy kis bőrönddel a kezében. Az''üdülő vezetősége már néhány napja párta. a mi­nisztériumból kiküldött ej. Senort, Alighogy az idegen belépeti a kertbe, és a gazda szemével nézegette az üdülő területét, min­denki> aki csak az udvar, ban volt, nyomban meg­állapította, hogy ez az elvtárs az ellenőr! Az idegen — kezében a kis bőrönddel, a. portás­hoz fordul és csendesen, láthatólag sejtelmes kis iróniával kérdezte: — Hol itt az iroda apuska? A portás az udvar túl­só felébe mutatott és riad­tan visszavonult. Az idegen csendesen ballagott befelé és belépve az épületbe, a gondnok, nőhöz fordult. — Itthon van az igaz­gató mamuska? — Itthon, itthon — vá­laszolt gyorsan az asz. szony és zavartan elsie­tett. Ahogy az idegen tovább, ment, megpillantott egy fiatal embert piros tenisz- ingben, a boxolók sörte friziiráiával a fején — megjelölése után nem le­hetett más, mint a sport, felelős — és megszólítot­ta: Nagyön elfáradtam 'az úton, hegyet is kelleti másznom az üdülőig, — ugyan vidd már . a bőrön, döntet az irodáig fiukul A fiú megragadta a bő­röndöt és Vitte nagy igye•* kezettel wx iroda felé., riadt tekinteteket vetve áz ismeretiekre. Az étterem mellett men- 1,én el, megálloht a'z isme­retlen és odaszóli az egyik , k iszolgálól án yhoe: — Egy pohár vizet kérnék magától leányka, úgy meg szomjaztam az úton, majd elepedek! — Ebben a pillanatban., rögtön hozom, — válaszolt a lány és őszinte félelem tükröződött szettlében. Az ismertettem nyűgöd, tan itta a vizeit. Közben, az igazgató, a portás, a gondnok nő, ,3. sportfelelős társaságában áll az hgát­jában és verítékező hom­lokát törölgetve mondta: — Ki gondolná, hogy még az irodáig sem jutott .cl és már az összes ro. hónaimat felismerte. Az apámat, az anyámat• g fia­mat és a lányomat, Biz- fos <1 vendégek közül irt valaki titokban a. minisz­tériumba. Ajaj, lesz nekem ezért ne mulass! — Csakhogy végre meg érkeztem — mondta vígan az idegen, belépvén az irodába. — Fogadjátok elvtársak szívesen az új üdülővendéget! h . (V. Afanaszjev cikke a Krokodil-ból).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom