Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-27 / 49. szám

AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄPTBIZOTTJAG A'NAK LAPJA YUÍO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A. J. VísinsAij elvtárs levele az ENSZ fwtttfckráhoe (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — „Nejn számítanak munkanélkülieknek”... (2. o.) — Legyen szívügye • bonyhádi Járási DISZ-hizoíIsóh uok a fiai akik ne­velése (3. o.) — Gazdagé ülés Udvariba*! (3. f>.) — Mit kell tudni az üj begyűjtési rendeletről? <4. o.) >— „Az energiatakarékosság mindannyiunk közös ügye" (4. o.) TOLNAI XL ÉVFOLYAM, 49. SZÄM ARA .>(» FILLER SZOMBAT, 1954 FEBRUAR 27 A gyarmati népek harca a szabadságért A haladó emberiség február 21-én tartotta meg a gyarmati rendszer el­leni harc nemzetközi napját. A há- barúutámi imperialistaellenes gyar­mati felszabadító mozgalom sok fon­tom eseménye fűződik ehhez a nap­hoz. 1946 február 2t-én Bombayben felkeltek a brit flotta hindu matró­zai, s egyenlőséget és igazságot kö­veteltek. 1947 februárjában általános sztrájkot kezdtek az egyiptomi dol­gozók, majd február 21-ét az egyip­tomi angol csapatok kivonásáért foly­tatott harc napjának nyilvánították. 1918 februárjában Kalkuttában a déikeletázsiai országok ifjúsága a rTVSZ kezdeményezésére értekezle­tet tartott, s ott február 21-ét ha"á- rozatilag a gyarmati rendszer elleni tiltakozás és harc napjának nyilvá­nította. A gyarmati rendszer elleni harc nemzetközi napja, amelyet azóta is évrol-évre megtart a világ demokra­tikus társadalma, mindenütt a gyar­mati nemzeti függetlenség és sza­badság-mozgalom erősödésének je­gyében folyik le. A háborúmén! időszak egyik jel­legzetessége, hogy az amerikai Im­perializmus fokozottan behatol a gyarmatokra, kiszorítja onnan kon- kurrenseít — Angliát, Franciaorszá­got, Hollandiát és Belgiumot. Emiatt elkerülhetetlenül kiélesedik az im­perialista hatalmak egymás közötti harca a gyarmatok feletti gazdasági, politikai és katoni uralomért. Az amerikai iparbárők és finánc­tőkések Irgalom nélkül kizsákmá­nyolják a gyarmati és félgyarmati országok dolgozóinak millióit és me- Mébelllő profitot zsebelnek be. — Az Egyesült Államok monopóliumainak a háború után csupán öt év alatt 7 milliárd 500 millió dollár tiszta nye­reséget hoztak kü’földl, túlnyomó- részben a gyarmati és függő orszá­gokban elhelyezett, tőkebefektetése­ik. A Standard Oil amerikai olaj­tröszt a gyarmati és félgyarmati or­szágokban elhelyezett tőkebefekteté­sei után a hazai 11 százalékkal szem­ben 35 százalékot profitál. Az angol, francia, holland, belga és egyéb trn- periaüs'ák szintén busásan nyerész­kednek a gyarmati kizsákmányolá­son. Minthogy a gyarmati és félgyar­mati országokban óriási munkanél­küli hadsereg van, a gyarmatosítók a legkegvetlenebbül kizsákmányol­ják ott a dolgozó tömeeeket. A gyar­mati munkások éhbérért naponta 14 —ÍR órát dolgoznak. A benszü’öttek bére jóval alacsonyabb a fehéreké­nél. Nagymértékben alkalmazzák a gyarmatosítók a monopóliumok pro­fitját gyarapító rabszolgái kényszer- munkát. Dolgozók százezrei végez­nek gyötrelmes kényszermunkát rendőri felügyelet alatt a Délafrikai Unió és Belga-Kongó bánya koncen­trációs táboraiban, Malájföld ültet­vényein. A külföldi rabtartók elűzik a la­kosságot földjéről, hogy ki legyen szolgáltatva a kegvetlen kizsákmá- nyo’ásnak. Puerto Ricoban például a külföldi, főként amerikai monopóliu­mok kezükbe kaparintották az or­szág földterületének 80 százalékát- Rh - J■*sióban. ahol az angol gyarma­tosítóik az urak, 145 ezer európainak kéíszeramnyi földje van, mint az or«*4g ké*mi!liónvi benszülött lakos­ságának. Ez a helyzet mindenütt, ahol imperialista uralom van. A gyarmati országokban özönviz- e'*M eszközökkel folvik a földmű­velés. A modern mezőgazdasági gé­pek tettesen ismeretlenek, s még eke is Madagaszkáron például, ahol pedig 800 ezer parasztcsalád van, jó, ha száz akad. Nem csoda, hogy ilyen körülmé­nyek között állandóan az éhhalál fe­nyegeti a dolgozók millióit a gyar­mati és a füzeő országokban. Még az ENSZ is beismeri hivata­los jelentésében, bár igen tartózko­dóan, a gyarmati és függő országok dolgozóinak súlyos lakásviszonyai' „Az ázsiai, afrikai és latinamertkai országok legtöbb városában a tipi­kus munkáscsalád, — mondja a je­lentés, — egy szobában lakik, s la­kásában gyakran nincsen konyha, sem egészségügyi berendezés... A különösen gyorsan fejlődő városok külterületein huJJadékanyagokból öaz szetákolt nyomorbanyák zsúfolódnak egymás mellé. Ezekben a külváro­sokban, ahol többnyire bevándorol­tak laknak, nincs vízvezeték, sem csatornázás.“ A kegyetlen kizsákmányolás, a rossz táplálkozás, az egészségtelen la­kásviszonyok miatt a benszülött la­kosságot betegségek tizedelik. Ma­rokkóban mindah harmadik ember trachomas. Tuniszban minden har­madik ember tüdőbajos. Tanganyi- kában több, mint 100 ezer leprás né­ger van. A járványok milliószám­ra szedik áldozataikat a gyarmati és félgyarmati országokban. A gyarmati és függő országok né­pei nem nyugodnak bele nyomorú­ságukba. Máj* régen kitartóan har­colnak az imperialista uralom ellen, nemzeti felszabadulásukért. Nem akarnak többé a régi módon élni. — ,1. V. Sztálin már 1927-ben mondot­ta, hogy „a gyarmati és függő orszá­gok zavartalan kizsákmány oláságak és elnyomásának kora elmúlt. Eljött a gyarmati és függő országok felsza­badító forradalmainak kora, ez or­szágok proletár iátusának ébredés! ko­ra, a forradalomban való hegemó­niájának kora.” A második világháborúban szét­zúzták a v 1 lágimperializmus ütőerőit — a fasiszta Németországot és az im­perialista Japánt. Ennek eredménye­ként egész sor európai és ázsiai or­szág vált ki a kapitalizmus világ- rendszeréből, a gyarmati népek nem­zeti-felszabadító mozgalma pedig eddig nem látott méreteket öltött. Az egykor szilárd imperialista gyarmat» birodalmak meginogtak és roskadoz­ni kezdtek a nemzeti-felszabadító mozgalom hatalmas háborúu't’áinii csa­pásai alatt. Megkezdődött a népek elnyomásán, kifosztásán és kegyet­len kizsákmányolásán alapuló impe­rialista rendszer széthullása. Korea és Indokína népei, amelyek azelőtt gyarmati igában sínylődtek, megteremtették szabad, demokrati­kus köztársaságaikat —• a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, amely sikeresen visszaverte az ame­rikai imperialisták agresszióját, va­lamint a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, amely mos': is hősie­sen harcol szabadságáért és függet­lenségéért. A nagy kínai nép megsemmisítet­te az imperialista uralmat országá­ban. Történelmi jelentőségű győzel­me súlyos csapást mért Keléten a gyarmati uralomra és óriási mérték- ben megerősítette a nemzeti-felsza­badító mozgalmat valamennyi gyar­mati és félgyarmati országban. Fegyverrel a kezében harcol sza­badságáért Malájföld és a Fülöp-szi- getek népe. A gyarmatosítók túlere­je, korszerű fegyverzete, repülőgé­pei, harckocsijai, ágyul nem törhe­tik meg a malájföldi és a fülöpszi- geti felszabadító néphadsereg ellen­állását. Ezek a hadseregek népeik támogatását élvezik. Az imperialista rabság edlen, a békéért, a szabadsá­gáért és függetlenségéért harcoló gyarmati népeket következetesen tá­mogatja, együttérez velük a béke és demokrácia hatalmas tábora, élén a nagy Szovjetunióval, amely a béké­nek és a népek barátságának beve­hetetlen erődje. A gyarmati országokban erősödik és terebélyesedik a nemzeti-felsza­badító mozgalom. Az imperialisták semmiféle megtorlása és mesterke­dése nem állíthatja meg, mert a tör­ténelem kerekét nem lehet vissza­forgatni. A gyarmatosítók nem ké­pesek elfojtani a népek béke-, sza­badság- és függetlenségi vágyát, HÍREK A MEGYÉBŐL Sárközi Állami Gazdaság: A javítóműhely dolgozói készülnek a pártkongresszusra A Sárközi Állami Gazdaság javítóműhelyének, dol­gozói a III. pártkongresszus tiszteletére vensanyfelhi- vás't intéznek a Kedetdunántúii Igazgatósághoz tartozó Összes állami gazdaságokhoz, az alábbi munkák sike­res elvégzése érdekében; A Sárközi Állami Gazdaság javítóműhelyének dolgozói vállalják, hogy az elkövet­kezendő kampánymunkában a gépeket az előirt -kar­bantartási fokozatoknak megfelelően kezelik, ezáltal biztosítani tudják a gépek folyamatos üzemben tartá­sát, Továbbá vállalják, hogy az üzemanyagfogyasztást 95 százalék alá szorítják és az aíikattrészfelhasználáiíi normákat sem haladják túl. A munkagépek jobb ki­használása érdekében vállalják az egyes brigádok, hagy ez agrotechnikai eljárásoknak megfelelően az egye« munkagépeket minden esetben kapcsolják. A munkafe­gyelem megszilárdításával és jó felvilágosító munkával azt akarják elérni, hogy a gépeknél balesetmentesen hajtsák végre a feladatokat. A kampánymunkából ki­kerülő . munkagépeket 3 napon belül leépolva tető alá helyezik. A gazdaság igazgatója, üzemi bizottsága és párt­szervezete felajánlotta, hogy a gazdaság dolgozói ré­szére megfelelő munkásszállást, étkeztetést, az idény­munkákra pedig brigádiszáilásokról gondoskodik, bizto­sítják a folyamatos üzemanyag,szállítást, megvalósítják a mozgó műhelyek létrehozását, annak érdekében, hogy a munka folyamán történt esetleges javításokat gépál­lási idő teljes lecsökkentése érdekében végrehajtsák. A zombai Béke tsz brigádjai versenyben A zombai Béke tsz tagsága a vezetőkkel együtt tanulmányozta a párt és kormány határozatát a mező­gazdaság fejlesztéséről. A feladat világossá vélt előt­tünk: jobb munkával, többet termelni. A jó munka eiőjeiei megvonnak. A tagok munkával várják a ta­vaszt. Amikor tudomásukra jutott a párt közleménye a kongresszusi Versenyről, még fokozottabban dolgoz­tak és elhatározták, hogy ők is versenyt indítanak a kongresszusi zászló elnyeréséért, A növénytermesztő brigád vállalta, hogy tájegysé­geinek meg-felelő sor ipari növényeket Is termel és egy­ben 'kialakítja a helyes vetésforgót á területen. A ta­lajerő fokozását a számosállatok megfelelő beállításá­val biztosítják. A szerves trágya szakszerű kezelésévei elősegítik a trógyanedv tartalmának megóváséi. Le­hetne így sorolni tovább azokat a vállalásokat, melye­ket a növény termesztési brigád tett. A bak&rmáinyozúsi brigád a szükséges .takarmányt a tél folyamán és az elkövetkezendő időben biztosítani fogják. A nedvdús takarmány biztosítására az idén 680 köbméter silót készítenek és 40 kataszteri hold másodnövényt fognak termelni. Az állattenyésztési brigád 22 tehénből 10 darabot leszerződte! és azoktól évi 3000 liter tejet fejnek és 1800 litert iesaálliílainak. tehenenként. Bevezetik az egyedi takai'mányaz-ást és a mesterséges borjúnevelést. A teheneket naponta háromszor fejik s ezzel 15 literen felüli napi átlagot érnek el tehenenként — hangzik a brigád vállalása. 200 e öadást lar'ott megalakulása ála a Társalalo»- és Tíntözsl uáamányi Isimretterjesztő Társulat lolnamegyeí csoportja Az elmúlt év november 22-én alakult meg a Tár­sadalom és Természet­tudományi Tsmeretferjesz-' tő Társulat tolnamegyei csoportja. A társulat tag­jai 6 különböző szakcso­portba tömörültek s rövid del a megalakulás utón, már decemberben meg­kezdték előadásaikat. Leg nagyobb érdeklődés az irodalmi, bológiai é9 egész ségügyi szakosztály mun­kája iránt nyilvánult meg: a három szakosz­tály előadód az elmúlt 3 hónap alatt 62 helyre hív­ták meg. De nagy az ér­deklődés a fizikai-kémiai szakosztály munkája iránt is, amely eddig 28 elő­adást tartott. A zord téli időjárás, a nehéz utazási lehetőségek komoly próbára tették a társulat előadóit, akik a kemény téli hónapok alatt is 70 különböző köz­ségben tartottak előadást. A társulat három hóma- nos fennállása óta 200 elő adási- tartott, közel 15.000 főnyi hallgatóság előtt. — Az előadások iránti nagy éídeklűdés az eddiginél is komolyabb munkára ösztönzi a társulat tagjait, akik elhatározták, hogy a tavasszal Balassa- és Jó­kai- em’ékestet rendeznek, március 21-én pedig ki­állítással és ünnepi est­tel emlékeznek meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 35. évfordu­lójáról. A több lakásért A Bonyhádi Téglagyár dolgozói az elmúlt évben a nyersgyártásná! értek el szép teljesítményt, míg a készáru terv teljesíté­sénél némi lemaradás volt. Ennek oka a munka rossz szervezése volt, A gyár dolgozói azonban ige- retet tettek arra, hogy a tavalyi lemaradást a téli hónapokban pótolni fog­ják. Az idén a múlt év tapasztalataiból tanulva, sokkal jobban szervezték, meg a munkát, s így szebb eredményeket is értek el. Január hónapban a rossz időjárás miatt nem ment olyan jól a munka. Bajok voltak a ki- és be­Terven felül 2011 pár gumicsizma Holmár József, a Duna- földvári Cipész KTSz gu- mijavjtó részlegének a vezetője. Mint újítót is-’ merik az egész megyében, de az ország más részei­ben is. Hiszen a tavaly őszén bevezetett újításá­val a dunaföldvárl KTSz sokkal nagyobb feladat el végzésére képes, ami egy­úttal azt is jelenti Mgv öbb gumicsizma kerül a forgalomba. Teljesen hulladék gumi bői használható csizmát gyártani Sztállmvávos, — Komló és más épitcíipari dolgozók számára; — ezen újítását sikerült tavaly, az év második • felében megvalósítani. Kezdetben csak 25—30 párat tudtak újítása • alapján elkészíte­ni. Ez a szám azonban fokozatosan emelkedett, míg a mai napon már több mint 50 pár gumi­csizma készül el egy nap alatt, Megyei küldöttek láto­gatták meg az elmúlt na­pokban Holmár elvtársat. Elbeszélgettek vele, s ki­fogásolták azt, hogy a hűl ladékanyagból készült csizmák nem találhatók a megyénkben, pedig itt ké­szülnek el. Holmár elv­társ ds furcsának találta ezt, valóban kellene ezen segíteni. Ott helyben ki­jelentette, hogy a III. kongresszus tiszteletére a tolnamegyei lakosság ré­szére 200 pár gumicsiz­mát készít terven felül még ebben a negyedév­ben, ami áprilisban már a megye több üzletében meg is vásárolható. Igen szép vállalás ez, — de Holmár elvtárs ezen Ígé­retét be is váltja. Pálfán a legeltetési bizottság segíti a parasztokat Fóliáin 10 dolgozó pa­raszt tervezte el eddig, hogy ebben az évben há­zat, illetve Istállót épít. Az építkezéshez szükséges anyag nagyrésze már biz­tosítva is volt, mikor a faanyag biztosításánál megakadtak. Az egyiknek, névszerint Jankovics Györgynek eszébe jutott Király József, a legeltetési bizottság elnöke, aki egyébként tanácstag is. — Beszélni kellene ez­zel a Királlyal, ez jártas ezekben a dolgokban, le­het, hogy segíteni tudna. A legeltetési bizottság most kapott fakitermelési engedélyt, megpróbáljuk... — mondotta Jankovics az egyik gazdatársának, — Végh Istvánnak. A házat építő dolgozó parasztok jónak találták Jankovics elgondolását és az egyik napon fel is ke­resték Királyt. Elmondot­ták neki, bajaikat. Király egyet érez velük, hiszen ő is dolgozó paraszt és mjért ne segítsen, ha tud. — Gondoltuk Jóska, most az egyszer segíthet­nél rajtunk, — mondta Jankovics gazda, — Tud­juk, hogy a legeltetési bizottság 50 köbméter fá­ra kapott kitermelési en­gedélyt. Mi, szeretnénk ebből a fáiból, mert nin­csenek gerendátok és szarufáink. A legeltetési bizottság és Király József segítet­tek is a dolgozó parasz­toknak. Olcsó áron mind a tíz építtetőnek adtak gerendáknak, illetve szaru fáknak valót. így történt meg, hogy a pélfai dolgo­zó parasztok a legeltetési bizottságon keresztül ol­csó, építő faanyaghoz jut­nak. hordásnál. Februárban annak ellenére, hogy az időjárás mag mindig nem vált kedvezőbbé, már jobb eredmény született. Február 20-ig több mint 440.(MM darab késztégláit adtaik ebben az évben a népgazdaságnak a kislaka sok építésének meggyor­sításáért. A dolgozók a III. pártkongresszus tisz­teletére Ígéretet tettek, hogy március hónapban teljesen pótolni fogják a tavalyi lemaradásokat. —■ Komoly felajánlást tett a gyár földki termelő brigád ja is, mely vállalta, hogy többszáz köbméter földei, mozgatnak meg annak ér­dekében, hogy az idén időben kezdődhessen meg a nyers téglagyártól. Készül a mezőgazdasági Hálásra a Szekszárdi Képzőművészeti Kár A Szekszárdi Járási Kultúrház képzőművésze­ti köre a megyei tanács népművelési osztályával együtt kiállítást rendez _a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóié határozattal kap esolaitban, annak meg­valósítása érdekében. A képzőművész kör tag­jai mór szorgalmasan dol­goznak a 2 méter széles, 1.25 centiméter magas tablókon. 10—12 darab ilyen tablót festenek. A tool ók on kifejeződik me­zőgazdaságunk jelenlegi állása és bemutatják kon­kréten, a tervek alapján néhány évre előremuta­tóan. a fejlődést. Egyben gazdasági tanácsokat is ad a - falu dolgozóinak, szinte kész recepttel szol­gál a kiállítás anyaga. Bemutatja például a zöld futószalag rendszer, va$y a talajerő, növelésének módjait, a helyes trágya- kezelést, trágyázást, - stö. A kiállítás megnyitását április 4-re tervezik vá­rosunkban, majd pedig a tablóik vándorútra indul­nak, hogy megyénk vala­mennyi községét bejárják és segítséget adjanak a mezőgazdaság fejlesztésé­hez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom