Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-19 / 15. szám

»54 JAYCÄR 19 NAPLÓ ft PART ÉS PARI ÉPÍTÉS Pcrtszervezeteinlc akfíva értekezleteken beszélték meg e párt- és kormányhatározatot a mezőgazdaság fejlesztéséről Megyénk pártszervezetei aktíva­értekezleteket hívtak össze, hogy megtárgyalják a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormány- határozat elvi és gyakorlati kérdé­seit, s felkészüljenek annak széles­körű tudatosítására saját munkate­rületükön. Mucsiban is mintegy 15-en jöttek össze erre az aktívaülésre, tsz-ta- gok, egyéni dolgozó parasztok és a tömegszervezetek vezetői. Az elvi kérdések megvitatása; mint például, miért vált szükségessé e határozat meghozatala, mi az új szakasz lé­nyege, stb, egy kissé vontatottan ha­ladt. De a kérdést mégis sikerült tisztázni. Helyesen világította meg Szántó elvtárs, a tsz agronómusa, hogy az új szakasz lényege: az élet- színvonal fokozottabb emelése, a dolgozók szükségleteinek kielégíté­se. Ez pedig a mezőgazdaság fej­lesztése nélkül lehetetlen. A határozat egyes pontjainak meg- vitatása a továbbiakban már sokkal élénkebb volt. A hozzászólók beszél tek a helyi lehetőségekről is. Piis- tyén elvtárs a trágyázás nagy jelen­tőségéről beszélt, mint a talaj ter­mőerejének fokozása fontos előfel­tételéről. Velikán elvtárs az agro­technikai módszerek bevezetéséről beszélt. Bóta elvtárs a tavaszi ve­tésápolás fontosságát említette meg. Szántó elvtárs a helyes vetésforgók kialakításáról beszélt, s arról, hogy a tsz-ben miért vetnek a pillangó­sokból jóval többet, mint az elmúlt évben. A termelőszövetkezeti tagok elmondották, hogy a kenyérgabona termelés növelése érdekében vetet­tek keresztsorosan s a tavasszal fej­trágyáznak. A takarmánytermesztéssel kap­csolatosan élénk vita bontakozol-' ki, hangsúlyozták a legelő karban­tartásával és silózással kapcsolat­ban, hogy ezt a lehetőséget a köz­ségben is ki kell használni. Éppen ezért elhatározták, hogy például a községi legelőt tavasszal műtrágya val szórják be. A burgonyatermesz­tés fokozásával kapcsolatban is élénk vita bontakozott ki. Velikán elvtárs, Dávidné elvtársnő a nyári vetési} burgonyáról még nem is hallott. Részletesen megvitatták ezt a kérdést is és Dávidné elvtársnő elhatározta, hogy ezévben meepró- bálkózik vele. A szőlőtermeléssel kapcsolatban is megállapították, hogy Mucsi hírnevét újra meg kell sze­rezni, mégpedig úgy, hogy sürgő­sen pótolni kell a kipusztult szőlő­tőkéket. Megállapodtak abban, hogy házilag állítják elő a szükséges gyö­keres vesszőket. Az állattenyésztéssel kapcsolat­ban Velikán elvtárs ismertette, hogy a községben számos dolgozó paraszt vásárolt már állatot és az új begyűjtési rendelet hatására egy­re növekszik a tenyésztési kedv. — Nagy segítség az is, hogy a község jó apaállatokat is kapott. Fontos feladatként határozta el az aktívaülés a politikai munka fel­lendítését. Ezért elhatározták, hogy kisgyűléseket szerveznek a község­ben a határozat széleskörű megvi­tatására. Alsónánán is megtárgyalta az ak­tívaülés a határozatot. A vitában több dolgozó paraszt elmondotta, hogy a minisztertanács határozatát a helyi körülmények figyelembevé­telével hogyan lehet megvalósítani, s növelni a dolgozó parasztok jöve­delmét. Hollóst elvtárs, egyéni dol­gozó paraszt elmondotta, hogy Alsó­nánán például nem a gabonater­melésre kell a fő súlyt fektetni, ha­nem az állattenyésztésre, szőlő és gyümölcsösök telepítésére, mivel a község határa hegyes és igen al­kalmas az ilyen irányú gazdálkodás­ra, Elmondotta, hogy például a 47— 48-as években a dolgozó parasztok főleg ebből tudtak nagy jövedelmet biztosítani maguknak, csak azóta igen elhanyagolták. Tuskán elvtárs javasolta, hogy a helyi tanács segítségével létesítse­nek gyümölcsösöket, főleg olyan fajtákból, amelyek az ottani körül­ményeknek legjobban megfelelnek. Elmondotta, hogy helyileg a barack felelne meg legjobban. Ponetker András egyénileg dolgozó paraszt elmondotta, hogy a községben jár­va úgy látja, hogy a dolgozó parasz­tok nagyobb kedvvel dolgoznak és tervezgetnek. Az elmúlt évek során nem hordtak ki például annyi trá­gyát, mint az elmúlt hónapokban. A tartalékföldekért is nagy volt a kereslet a dolgozó parasztok között. A tsz részéről megjelent elvtárs a silózás fontosságáról beszélt. El­mondotta, hogy ezidáig a silózás eredménveképpen még nem kellett hozzányúlniok a szénához. A megjelent dolgozó parasztok érdeklődéssel kapcsolódtak be a vitába. Némelyik dolgozó paraszt tájékozottabb volt, mint a tanácsel­nök. Az aktívaülés résztvevői elha­tározták, hogy a község területén számtalan kisgyűlést tartanak. Juttassuk el a „Propagandista66 e;mű folyóiratot I minden propagandistához Elsősorban pártszervezeteink köz­vetlen segítsége az, amely az okta­tási munka megjavítását szolgálja.. Ha a pártszervezet az előkészítő munka idején megfelelően beszél­getett a tanulás fontosságáról és je­lentőségéről, ott az oktatási munka jól halad. Ahol pártszervezeteink ve­zetői a propagandisták munkájához az ellenőrzés és segítés útján támo­gatást adnak, ott ez a munka, nem­csak jól halad, hanem fel is lendül. De fontos segítséget jelent a párt­oktatás munkájában minden propa­gandista számára a „Propagandista'1 című folyóirat is. Munkájukkal szem ben támasztott magasabb követel­ményeknek jobban meg tudnak fe­lelni, ha megismerik a „Propagan­dista“ cikkeit, amelyek fontos elmé­leti, módszertani anyagokat tartal­maznak a soronlévő feladatokhoz..A „Propagandista'1 szeptember, októ­beri számában „Kommunista kiált­ványról1', a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomnak a magyar mun­kásmozgalomra gyakorolt hatásáról, a „NÉP" politikának gazdaságpoli­tikánkban való alkalmazásáról szóló cikkek, valamint a többi írások mind nagy segítség ehhez a munká­hoz. E fontos cikkek mellett számos módszertani cikket, konzultációs cik­ket, könyvismertetést közöl a lap, valamint olyan propagandisták le­veleit, akik munkájukról számolnak be. Ezzel jelentősen hozzájárul a lap ahhoz, hogy a jól bevált oktatási módszereket és az esetleges meglévő hiányosságok kiküszöbölésének mód ját széleskörben terjesztik. Nem kétséges tehát, hogy a „Pro­pagandista" továbbra megjelenő szá­mai is még nagyobb segítséget nyúj­tanak a propagandisták munkájá­hoz. Ehhez azonban arra van szük­ség, hogy a lap el is jusson a pro­pagandistákhoz. A folyóirat elterjesz tése terén pedig még nincs minden rendben. Elmondhatjuk, hogy Tolna megyében a propagandisták országos viszonylatban is azok között vannak akiknek túlnyomó többsége előfizet a „Propagandistá“-ra. Azonban itt is van javítanivaló. Különösen a kam­pányszerűség felszámolása érdeké­ben kell pártszervezeteinknek és pro pagandistáinknak még nagyobb erő­feszítéseket tenni. Meg kell szűnnie ebben a munkában megmutatkozó bizonyos szalmalángszerűségnek. Éppen ezért nagyobb gondot kell fordítanunk az előfizetések megszer­vezésére. Különösen most fontos ez, amikor a negyedévi előfizetések le­járnak és sor kerül, az előfizetések megújítására, a kiküldött csekklapok útján. Legfontosabb feladat párt- szervezeteink vezetői számára az, hogy a „Propagandista“ terjesztésé­ben ne eggyel több „szervezési" fel­adatot lássanak, hanem azt, hogy a lap elterjesztésével a propagandis­ták fontos segítséghez jutnak, ami a pártpropaganda megjavítását ko­molyan elősegíti. Pártszervezeteink vezetőinek jó munkáján múlik az, hogy ebben az évben megyénk te­rületén — lehetőleg — minden pro­pagandista járassa és használja fel munkájában, a „Propagandistát". Föl(1 niuv osszö v ot k ezeteink készüljenek fel a baromfi- és tojásbegjiijtés fi idényére Az újév beköszöntésével mögöt­tünk hagytuk az 1953-as évet. Uj erővel, tapasztalatokban gazdagon indultunk az 1954. évi feladatok meg valósítására. A múlt évben a tojás és baromfi begyűjtés terén elért ered mények mellett volt hiba is bőven. Nem egy dolgozó paraszt elfe'ejtett eleget tenni állam iránti kötelezett­ségének. Ez nem kismértékben adó­dott abból, hogy földművesszövetke- zeteink nem töltötték be teljes mér­tékben tömegszervezeti szerepüket.. Nem elég jó felvilágosító munkát végeztek a dolgozó parasztok között. Gyakran előfordult az is, hogy nem biztosították a naponkénti átvételt, vagy nem fizették ki n beadott áruk ellenértékét. Ezzel elidegenítették a dolgozó parasztokat maguktól. Az új begyűjtés megkezdése előtt feltétle­nül fontos, hogy földművesszövetke- zeleink időben és jól felkészüljenek a tojás- és baromfibegyüjtés fő idé­nyére. Biztosítsák a megfelelő tiszta fertőtlenített raktárokat, pontos mér legeket, gondoskodjanak az áruk gyors átvételéről, tartsák szem előtt a minőségi követelményeket. Fordít­sanak nagy gondot a dolgozó parasz­tok felvilágosítására is. Tudatosít­sák velük, hogy a mul.tévi hátralék senkinek sem lesz elengedve. Ez év­ben viszont minden dolgozó paraszt saját belátása szerint abban az idő­ben teljesítheti beadási kötelezettsé­gét, melyet arra legalkalmasabbnak talál. Mindehhez az szükséges, hogy a helyi tanácsnál jelen legyenek a tervfelbontásnál. A felvilágosító munkába vonják be a felvásárlási bizottság tagjait és ve­zetőit. Mindenekelőtt azonban az a fontos, hogy a földművesszövetkeze­tek választott szervei példamutatóan teljesítsék beadási kötelezettségüket. Földművesszövetkezeteink fokozot­tabban kapcsolódjanak be a szabad baromfi- és tojásfelvásárlásba, biz­tosítsák a szabadáru állandó átvé­telét és azonnali kifizetését. Ezen keresztül biztosítsák azt, hogy min­den termelő szabadáruját a helyi földművesszövetkezeteken keresztül értékesítse, ne kelljen azzal 10—20 kilométeres távolságokat bejárni, ha értékesíteni akarja. Vituska Margit felvásárlási előadó. Délamerikai :ogászok érkeztek hazánkba A Magyar Jogász Szövetség meg­hívására szombaton délelőtt Buda­pestre ' érkezett a közelmúltban Bécsben megrendezett nemzetközi jogászértekezlet négy délamerikai részvevője: Ireneo Joffily és Xa­vier Corn argó brazíliai, Juan Kc'hő argentínai és Garcia Zapata colum­biai ügyvéd. A „Moszkva—Peking“ express Moszkva (TASZSZ): Megindul a közvetlen vasúti személyforgalmi összeköttetés Moszkva és Peking között. Az utat a „Moszkva—Pe­king“ express nyolc nap alatt te­szi meg. A moszkvai jaroszlávi állomásról az első — még egyelőre utasok nélküli — szerelvény január 16-án moszkvai idő szerint 20.10 órakor indult el Pekingbe. A Kínai Népköz­társaság vasutasai január 31-én in­dítják el az első, már utasokat szál­lító szerelvényt Moszkvába, Ezzé1 megteremtődik a Szovjetunió fő­városa és a Kínai Népköztársaság fővárosa közötti közvetlen vasúti személyforgalmi összeköttetés. „’Vem akarunk mégegyszer ad sai maradni a dolgozo n pnek“ Levél a S-montornyai Bőrgyárból Hu visszanézünk tavalyi munkánkra, és ha fontolóra vess.lük a párt és a kormány által ránk bízó t feladatokat, akkor sajnos ét/ö arccal kell bevillanunk, hogy a Simoniam yai Bőrgyár adósa maradt a nép ál­lamának. Az elmúlt, év hibáit nem szereti senki mérlegre, tenni, de ne­künk szükséges. A Simontornyai Bőrgyár errs t'rvét forint értékben tel­jesítene, de ez nem ok arra, hogy meg legyünk elégedve az elért eredmény nyel, mert a tervszerű termetes, a gyártmányok minőségének megtartása, sőt fokozása mellett éves tervünket részleteiben is kellett volna teljesíte­ni, Felvetődik a kérdés, mégis mi az oka, hogy üzemünk részleteiben nem tudta teljesíteni éves tervét. Mi nem hivatkozunk és nem is akarunk objektiv nehézségekre hivat­kozni. mert előre látta a gyár vezetősége, hogy a hideg beáll iával a. ter­melésben zavarok állnak majd be, mert az 1932-ben épített kazánok nem. váltották be a hozzájuk fűzött, reme nyékét. Nem váltották be azért, mert nem tudtak a kazánokkal elegendő gőzt termelni, még az á építés után, sem. Ezen segítve, 1953-ban újra átépítettük a kazánokat, új füstjárato- kat létesítenünk. Esek a munkálatok 150,000 forintba kerültek, de meg­állapítható, hogy eredménytelenül, mert november hónapban. amikor még az üzem túlnyomó része egy mű szakban dolgozott, még Így sem volt elegendő „ gőz. A pacura kifogyása, pedig valósággal megbénította az üzem munkáját. Ezért az üzem igazgatósága a műszaki vezetőkkel együtt az üzem munkáját kettő, sőt heten ként három műszakra osztotta fel. De még itt sem sikerült a munkában lévő üzemrészeket kellően ellátni gőzzel. A nagy gőzhiány miatt a termelőmunkát végző dolgozókat kény­telenek voltunk szénrámolásra és egyéb nem termelő munkára beosz­tani, ami természetes a munkás béralap túllépését eredményezte. Perger Imre, a gyár igazgatója, decemberben elmondta, hogy mi kellene ahhoz, ami megkönnyítené gitárunkban a munkát és lehetővé tenné a terv cikkenkénti teljesítését és nem utolsósorban a. minőség emelését. Kellene egy nagyteljesítményű kazán, hogy az egyre több gőzigénylő üzemrészeket cl tudja látni gőzzel. Ezenkívül vigyázni kell arra, hogy ne történjen meg a múlt évi eset, mégpedig az, hogy egy hó­napon belül 250 vagon szenet kapott a gyár, s ezért a felhalmozott szén- mennyiség öngyulladás következtél) cn értékének 50 százalékát elvesz­tette. Mi, a Simontornyai Bőrgyár dolgozói látjuk és tapasztaljuk a kor- mányprogramm gyors megvalósulás át, s ezért nem akarunk mégegy­szer szégyenkezni, hogy adósai vagyunk a dolgozó népnek. Ezért kér­jük az illetékes szerveket, segítsen ek bennünket a munkánkban, a. fennálló nehézségeket pedig szüntessék meg. Mi, büszkék vagyunk ar­ra, hogy a. dolgozók államát építhet jük, de büszkék akarunk lenni ma­gunkra is és bátran szemébe akarunk nézni mindenkinek. Ezért meg­fogadjuk azt, hogy a fennálló adósságunkat letörlcsszük és a jövőbt Y tervünket részleteiben is teljesítjük. DELI GYÖRGY Simontornyai Bőrgyár. MEGYEI L4POK ÍRJÁK Újítás a tojáshozam növelésére A modem, nagyüzemi baromfite­nyészetekben a tojást keltetőgópek- ben keltetik ki. így nincs szükség a tyúkok kotlására, sőt ez a tulaj­donságuk káros, mert a tyúk a kot­lási idő alatt nem tojik. Eddig már sokféle módszerrel igyekeztek a tyú­kokat „leszoktatni" a kotlásiról, míg most Pál Sándornak, az állatorvosi főiskola dolgozójának villanygépe megoldotta a kérdést. Az újítás lé­nyege egyszerű transzformátor, mely a 220, vagy 110 voltos áramot 20— 30 voltra csökkenti. A transzformá­tor egyik kivezető drótvégét az állat csőréhez, a másikat tarajához kap­csolják és a tyúkot 20 másodperces megszakítással, kétszer, háromszor tíz másodpercig az áram hatásának teszik ki, ami az állat agykérgében hatást fejt ki. A kezelést három, amennyiben szükséges öt nap múlva megismétlik. Utána a tyúk nem kot- lik többé. •Januárban 30 tonna mezőgazdasági alkatrészt készítenek a Mohácsi Gépgyárban A Veszprémmegyei Kisipari Ter­melőszövetkezetek már eddig is nagy segítséget nyújtottak a dolgo­zó parasztságnak. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormány határozat még jobb munkára ösztö­nözte a KTSZ-ek dolgozóit. A keszthelyi mezőgazdasági KTSZ tagjai a környékbeli községek taná­csaival közösen beszélték meg. mi­lyen szerszámokra és gazdasági fel­szerelésre van szükségük a dolgozó parasztoknak. Úgy döntöttek, hogy a lakosság javítási igényeinek kielé­gítése mellett az első negyedévben 20 új parasztszekeret készítenek el. A keszthelykörnyéki bortermelők részéről sok panasz hangzott el, hogy nincs kisebb ürtartalmu boroshordó. Most a KTSZ kádárrészlege 750 da­rab boroshordó készítését vette terv­be a javítási munkák elvégzése mel­lett. Sokat panaszkodtak a lótártó gaz­dák is. Elmondták, hogy nem kap­nak lópatkót és így a hosszú utakon iesántulnak a lovaik. A községi ta­nácsok a KTSZ-ekhez fordultak s en­nek alapján a zirci vegyes KTSZ dolgozói elhatározták, hogy segíte­nek ezen a hiányosságon és már az első negyedévben ezer darab lópat­kót készítenek. Újabb amerikai beavatkozás a/ obis' heMtoyekbo Róma (TASZSZ): Olasz lapok amerikai hírforrásokra hivatkozva jelentést közöltek az Egyesült Ál­lamok kormányának arról a tervé­ről, hogy „ösztönözzék az új olasz kormányt, fokozza a kommunista elleni harcot.“ A Paese Sera című lap közölte az Associated Press és a United Press hírügynökségek je­lentéseit, amelyek szerint Luce asz- szony, az Egyesült Államok olasz- országi nagykövete legutóbbi wash­ingtoni tartózkodása során „tájé­koztatta Eisenhower munkatársait arról, hogy nincs megelégedve az olasz kormánynak a baloldali ellen­zéki pártok és a szakszervezetek iránt tanúsított béketűrő magatar­tásával.1’ Az Egyesült Államok ró­mai nagykövetsége „fekete listát" készít azokról az olasz vállalatokról, amelyekben a munkások többsége a CGIL tagja. Ezeknek a vállala­toknak az amerikai kormány nem szándékozik katonai megrendelése­ket adni.1 A Mohácsi Gépgyár a múlt esz­tendőben javarészt ipari üzemeknek küldött alkatrészeiket. Ezévben azonban gyártmányának felét már a mezőgazdaság részére készíti. Csupán januárban 30 tonna — nyolc különböző — traktoralkat­részt gyár. Ezenkívül az öntözőbe­rendezésekhez tolózár, nagymennyi­ségű szívó nyomókat, valamint kály ha-alkatrész is készül a Mohácsi Gépgyárban. Eddig 11 tonna traktoralkatrészt és nagymennyiségű más fontos köz­szükségleti cikket öntöttek le a ter­vet a hó eddigi szakaszában túltel­jesítő Mohácsi Gépgyár dolgozói. A KTSZ-ek segítsége a dolgozó parasztságnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom