Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-09 / 7. szám
frzlb fivourf/tJAF zcYFSŰijrmn A MAI SZAMBÁN: A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanács* határozatot hozott a „Német Egység Bizottságának“ megalakításáról (2. o.) — Külpolitikai hírek (2. o.) — Hidraulikus szénfejtés (2. o.) — A nők között végzett politikai munka néhány tapasztalata (3. o.) — Miért maradt le a gépjavítási munkával a szedresi gépállomás? ... (3. o.) — Kultúrcsoportjaink a téli versenyben (4. o.) — Hogyan silózztink fagyos időben? (4. 0.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 7. SZÁM vita AO FlLLEH SZOMBAT, 1953 JANUAR 9 A gabonakérdés megoldásáért A Központi Vezetőség és a kormány közös határozata kimondja: „Mezőgazdaságunk legfontosabb feladata a gabonafélék — különösen a búza terméshozamának erőteljes fokozása.“ Népünk nagy feladatot állított maga elé, amikor elhatározta mezőgazdaságunk fellendítését. A cél mindenki előtt világos, többet, jobbat termelni, megteremteni a jólét szilárd alapjait. A feladat megoldása egész népünk ügye. Ettől függ az életszínvonal további emelése, egész dolgozó népünk jóléte. A gabonatermelés fejlesztése és ezen belül a kenyérgabonatermelés megoldása az elkövetkezendő évek ben a legfőbb feladat — miért? Azért, mert csak ezzel biztosíthatjuk lakosságunk zavartalan kenyér, liszt és tésztafélékkel való ellátását. A felszabadulás után leromlott gyengén művelt mező- gazdaságunk nem tudott eleget tenni ennek a nagy feladatnak. Bár komoly változások történtek ezen a téren, de nem állt módunkban, hogy tartalékot tudtunk volna biztosítani. A felszabadulás előtt mezőgazdaságunk siralmas állapotát mutatta a mezőgazdasági munkások nyomorgó helyzete. A felszabadulás után ez a helyzet megváltozott, megszűnt a munkanélküliség. Többszázezer nincstelen földhöz jutott — gyökeres változás áUt be egész gazdasági életünkben. Megnövekedett a falu gabonafogyasztása. Ezzel egyidőben csökkent az áruként forgalomba hozható gabona mennyisége. Az ipar gyorsütemű fejlődésével egyre növekedett a fogyasztók száma. A megnövekedett szükségletek kielégítésével azonban gabonatermelésünk fejlődése nem tudott lépést tartani. Annák ellenére, hogy számos tsz-ben, mint például a tamási Vörös Szikrában 18 mázsás búzatermést értek el holdanként, mégis a kenyérgabona termés holdanként! átlaga megyei viszonylatban csak 8.65 mázsa volt. Megyénk szántóterületének talaj adottsága alkalmas kenyérgabona termelésére. Ezt bizonyítja a -dombóvári Vörös Sugár tsz búzatermelésében elért 18 mázsás holdanként átlag is. Ezt az eredményt nem egyszerre érték el, évről-évre dolgoztak a talaj megjavításán — idejében szántottak, jól trágyázott, megművelt földbe vetettek — és tavasszal idejében* elvégezték a vetések fogasolását, de nem késlekedtek az aratással sem. Ha ezt az eredményt vesszük figyelembe, akkor azt kell látnunk, hogy egész megyénk területén képesek leszünk az elkövetkezendő évek során az eddiginél sokkal többet termelni. Ahhoz, hogy gabonatermelésünk eredményes legyen, állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteinknek és egyénileg dolgozó parasztságunknak nagy gondot kell fordítani a talaj termőerejének fokozására. Meg kell szervezni a trágya helyes kezelését. A gazdaságok törekedjenek az istállótrágya nyers- foszfátos terjesztésére, a trágya minőségének megóvására. Erre a célra a Nehézipari Minisztérium évente 20.000 mázsa csontlisztet és nyersfoszfátot biztosít. Nagy fontosságú, hogyan van előkészítve a talaj, ülepedett-e, vagy laza talajba kerül-e a mag. Mindenesetre a legjobb, ha beérett, tömött talajba vetjük a magot. A vetőmag elő készítésénél nagy gondot kell fordítani a helyes csávázásra, különösen a nemesített vetőmag, a terméshozam emelésének egyik fontos előfeltétele. A tavasz kezdetén, mikor a fagyok felengednek, az őszi gabonaféléknél hengerelést kell alkalmazni. A gondos vetésápolás nem kismértékben növeli megyénkben is a terméseredményt. Termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban mindjobban népszerű és elterjedt a fejlett agrotechnika módszerének alkalmazása. A szakemberek munkája eddig is nagyban elősegítette mezőgazdaságunk fejlesztését: "de még sokkal nagyobb feladatok állnak előttünk a határozat végrehajtása értelmében. Vannak azonban olyan szövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, akik lebecsülik a szakemberek munkáját, nem egy esetben sajnálják tőlük a fizetést. Ezek nem látják világosan földművelésünkben a tudományos módszerek alkalmazásának jelentőségét. Ezeknek az embereknek meg kell magyarázni, a példák erejével bizonyítani, milyen jelentősége van az agrotechnika alkalmazásának. Nem kis feladatot állított a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata a szakemberek elé, amikor a határozat kimondja: „A mezőgazdasági termelés állandó fellendítésének alapja a talaj termelékenységének növelése: a talaj termőképességének fokozása, termelő talajunk védelme és szüntelen javítása." Pártszervezeteink, tanácsaink minden vezetőjének jól kell ismerni a határozatot és a növekvő feladatok elvégzéséhez maguknak is jól képzett szakemberekké kell válniok. Maguk köré kell tömöríteni a dolgozó parasztok tömegeit, és segíteni őket a feladatok végrehajtásában. Mezőgazdaságunk felvirágzásához megvan minden lehetőségünk, csak fel kell használnunk. Megyénkben számos középparaszt van, aki életében nagy szakértelemre tett szert és ez a kiapadhatatlan forrás hatalmas kincset jelent. Parasztságunk termelési kedve megnövekedett, nagy távlatok állnak minden gazda előtt. Növelhetik állatállományukat, lehetőségük van új földterület bérlésére, és ami a fő, az új begyűjtési rendelet világosan beigazolja államunk gondoskodását parasztságunkról. Ma többet termelni any- nyit jelent, mint becsületbeli kötelességet teljesíteni a haza iránt, aki pedig ezt teszi, az nemcsak a maga ügyét, hanem egész népünk érdekeit segíti elő. Váljon jelszavunkká a többter- melés, tegye meg minden szerv a maga feladatát. A mi érdekünk, az egész nép érdeke, hogy több kenyér, több liszt és cukor jusson dolgozóink asztalára. Akinek tavaly kevés volt a termésátlaga, az az idén arra törekedjen, hogy a tavasz folyamán vetését gondosan gyomtalanítsa, alkalmazzon fej trágyázást, hogy 5 is elérje azt az eredményt, melyet népünk minden termelőtől elvár, HÍREK A MEGYÉBŐL A Béke-brigád most is példát mutat A sár-pilisi gépállomás Béke brigádja tavaly a gépállomás traktorosbrigádjainak versenyében első volt, sőt a traktoros- brigádok megyei versenyében is élenjárt A Béke-brigád tagjai jelenleg saját erő- és munkagépeiket javítják. Balogh Gyula és Sípos Ilona, a brigád két legjobb tagja például Búzás József erőgépjavító brigádjában dolgozik, a-brigád többi tagjai pedig tárcsa, illetve kultivátor javítással fogial koznak. Da valamennyien példamutatóan végzik munkájukat. Nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is jó munkát végeznek, tudják, hegy az 1954-es gazdasági évben feladatok megnövök edett. A xnegnövekedett feladatok elvégzésében is példamutatóan akarnak élen járni, a tavalyinál is több segítséget adni a fcerme- ’őszövetkezetek tagjainak, és a dolgozó parasztoknak. Iliabb vállalásokkal... A bonyhádi gépállomás gépjavító brigádjai továbbra is küzdenek az első hely megtartásáért. A brigádok újabb vállalásokat tettek a terv határidőelőtti teljesítése érdekében. A traktorjavító brigád Kovács Lajos brl- gádvezető példamutatásával ÍJ nap alatt három traktort minőségileg kijavított. .A brigádnak még négy darab javítanivaló traktora van, amit a vállalásuk szerint január 20- ig kijavítanak. Reín Péter vállalta, hogy brigádjával január 10-től 20-ig 3 műtrágyaszórógépet és négy kulti- vátort minőségi javítással elvégez. A tárcsajavító brigád dacol a hideggel, gyors ütemben javítja a tárcsákat, s már 14-et kijavítottak. Még 8 darab van vissza, amivel rövidesen elkészülnek és ezzel eleget tették vállalásuknak, melyben tervük határidőelőtti befejezése szerepel. Vissza a szövetkezetbe Még a legjobb helyen is megtörténhet, hogy valami okból nézeteltérés van a család tagjai között, és „ösz- szezörren" a pohár. Hogyne történne meg ez egy termelőszövetkezetben, ahol több család képez egy nagy közösséget. A kistormás! Dózsa termelőszövetkezetben ez történt. Még 1951-ben valami okból nézeteltérések miatt több tagot kizártak a szövetkezetből, többen pedig önként hagyták ott a szövetkeze tét. Pravda Ferencet például ilveri ok miatt zárta ki a tagság. 1953-ban, mikor a párt feltárta a szövetkezeti mozgalomban elkövetett hibákat, a kistormást Dózsa vezetősége Is beismerte: öle is hibát követtek el, mert nem minden esetben volt Igazuk, Pravda Ferenc Is beismerte, hogy ő is hibát követett el és kérte, hogy vegyék vissza a szövetkezetbe. A tagság teljesítette kérését, Pravda Ferenc újra szövetkezeti tag lett. Mester Péter és Cseh János önként hagyták ott a szövetkezetét, de megbánták, belátták, hogy rosszul cselekedtek, mert mi tagadás benne, a közösben mégis csak máskép lesz minőén, mint az egyéni gazdaságban. Meg olyanoknak, mint Mester Péter, aki teljes életében földműveléssel foglalkozott, nem igen „áll kezére“ az ipari munka. Ezért SztáLinvárosból ő is visz- szatért a szövetkezetbe. Ugyancsak a szövetkezetben dolgozik ma már Cseh János is, aki nyáron még a kö- zéphidvégi állami gazdaságban dolgozott üj munkahelyen a t-írcsajavífcí) brigád Több, mint egy éve épül már a bölcskei gépállomás dolgozóinak új otthona, a modern szerelőműhely, cséplőszin, stb., azonban valami ok miatt még a mai napig sem kész teljesen. A gépállomás vezetőinek és dolgozóinak ez sok bosszúságot okoz, mert a régi gépállomás szerelőműhelyei ma már nem alkalmasak arra, hogy minden javító brigád zavartalanul dolgozzon. Ezért történt meg. hogy a gépállomás lemaradt a tárcsák javításával. A 12 tárcsából január 5-ig még egyet sem javítottak ka. Január 8-án a gépállomás vezetősége jól körülnézett az új gépállomáson, hogy a tárcsajavító brigád számára egy olyan műhelyt keressen, ahol azonnal meg lehet kezaéni a munkát. Találtak is ilyen műhelyt s ma már Kánai András és tárcsa javító brigádja az új szerelőműhelyben dolgozik. A munkafeltételek itt kedvezők: tágas, világos és fűlhető szerelőműhelyekben dolgoznak. Kánai András tárcsajavító brigádjának most már minden lehetősége megvan, hogy február 25-e helyett február 20-ra fejezzék be a javítást, ahogy a brigád tagjai vállalták. Téli munka a zonbai Vörös Csilla? tsz-ben A zombai Vörös Csillag tsz irodájában a tagok, minden nap összejönnek, hogy az elkövetkezendő munkákat megbeszéljék. Csütörtökön is a délelőtti órákban már több tag gyűli össze a meleg irodahelyiségben. — Előjött a szó a párt- és kormányhatározatról. Később új tervek, javaslatok születtek, hogyan lehetne elérni nagyobb terméseredményt az iáén és a következő évben. Tavaly elég szép eredmény volt az a 15.50 mázsás búzaátlagtermés. De ennél ők többet akarnak. Most a trágya hordás van folyamatban. Már 25 holdon elvégezték és még a tél folyamán 35 holdra hordják fai a trágyát. De a belső munka sem álfft meg. A vetőmagot már most előkészítik, hogy a tavasszal arra már ne legyen gond. A tagok egyrésze pedig a gazdasági szersaámokat javítja ki. Újra otthon A bonyhádi Dózsa Népe tsz új terveiket készített a mezőgazdasági munkákra. A tervek között egyik nagy jelentőséggel bíró a 4 hold öntözéses kertészet létesítése. A tsz két évvel ezelőtt komoly kertészei^ tel rendelkezett, Réder József kertészeti agromó- mus vezetésével szép ered ményeket értek el. Azonban Réder elvtársat más munkaterületre állították s ez meg is látszott a kertészetben. A két év nagy visszaesést mutatott, ami a tsz jövedelmét illeti, sokkal nagyobb lehetett volna a kertészet eredményeivel. Réder elvtárs most visz szatért a régi munkatársai közé és új lendülettel kezdett hozzá a kertészet újjászervezéséhez. — Nem kismértékben nagyobb terméseredményért indított harc élére állt, hogy munkájával, szervezőerejével tanúbizonyságot tegyen célunk valóra- váltása érdekében, népünk megnövekedett szűk ségleteinek bőséges kielégítése céljából. Uj förds és iiltizö A kormányprogramra megjelenése nagy változást hozott a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat dolgozói életébe is. mert közel 66.000 forintos beruházással épült egy 84 személyes muhkásöltöző és egy 12 személyes fürdő. A nape&ban adták át a dolgozóknak az új fürdőt és öltözőt, amely korszerűen felszerelve, minden igényt és kényelmet megad a dolgozóknak. Az öltöző 64 szekrénnyel, kályhával, asztallal, székekkel és ruhafogassal van felszerelve. A fürdő megépítésével megszűnt az a probléma, amelyet jogosan vetettek fel a dolgozók, hogy munka után nem tudnak tisztáik odúi, mert az új fürdőben egy nagyteljesítményű vízforraló kályha minden nap biztosítja a fürdéshez szükséges melegvizet. Egy fiatal agronómus elindul Kedden este, amint megérkezett az autóbusz, egy zöld lódén- kabátos, jókedvű jiatalember igyekezett a gépállomás felé. Csima Sándornak hívják, foglalkozása ag- ronómus. Nemrégiben fejezte be tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Most már zsebében van a régenvárt megbízólevél. Mielőtt Tolna megyébe jött volna, ezt a községet csak hírből ismerte — és ma is úgy ismeri. De amikor arra került a sor, hogy kikerül a gyakorlati életbe, az volt a kérése, hogy a tamási gépállomásra helyezzék. Kérését a földművelésügyi minisztérium teljesítette, — Mikor Kelemen István elvtárs, a földművelésügyi minisztérium egyik munkatársa az elbeszél getés során tudomásomra hozta, hogy a gépállomás körzetébe tartozik a tamási Vörös Szikra tsz is, amely országosan híres, még nagyobb kedvvel, több lelkesedéssel jöttem el a gépállomásra. Tudom, itt bőven lesz alkalmam az ag- ráregyetemen tanultakat a gyakorlatban a dolgozó nép javára hasznosítani — mondja a fiatal agro- nómus. Megérheti»« utón melegen üdvözölte Szlaczky elvtárs, a gépállomás igazgatója, Máthé elvtárs, a főagronómus, egyszóval: a gépállomág vezetősége. Pár perc ismerkedés után a fiatal agronómus és a vezetőség tagjai beszélgetni kezd telt. Csima Sándor elmondotta, hogy igyekszik minél előbb megismerkedni új munkaterületével, r hozzátette: „Egy agronómus mun- ká'j&ban legnehezebb, de egyben legszebb az emberekkel való foglalkozás. Sokakat megtanítani az új agrotechnikai módszerek alkal- rnazásának jelentőségére és gyakorlati alkalmazására. Egy gazdaságot úgy irányítani, hogy ott mi nél többet teremjen a föld. — De igyekszem, hogy tudásom és munkám legjavával szolgáljam a dolgozó népet.
