Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

2

N A P C ö

H»!U JANTlín Vf

Az országgyűlés szombati ülésének felszélalásai

Az országgyűlés januári ülésszakának utolsó napién, szombaton hangzott el Nagy Imre elvtársnak, a minisztertanács elnökének beszéde a kormány féléves tevékenységéről és az 1954. évi feladatokról. A beszédet számos hozzászólás követte. Ezeknek az ismertetését az alábbiakban kezdjük meg.

A minisztertanács elnökének beszámolójához Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának. tagja szólt hozzá.

A mezőgazdaság által-'nos fejlesztése — munkásainknak is

* személyes Ugye

— Engem — és meggyőződésem, hogy valamin nyi képviselőtársamat sőt egész népünket — jóleső büszke érzés tölt el,, ha visszatekintünk a beszámolóban vázolt útra, a kormányprogramm végrehajtásán munkálkodó szorgalmas, dolgos népünk újabb sikereire — mondotta a többi között..— Az ipar 1953. évi tervének teljesítése, az őszi mezőgazda- sági munkáknak az előző éveknél gyorsabb ütemű végrehajtása, a közlekedés — és az áruforgalom fejlődése és — ami mindezzel elválaszthatatlanul összefügg — népünk jólétének július óta érezhető emelkedése mögött munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk és alkalmazottaink derekasan, szorgalmasan végzett munkája áll.

Az ipari és mezőgazdasági termelés számai, a közlekedés és az áruforgalom munkájáról szóló adatok hűen fejezik ki népünk egyöntetű, helyeslő véleményét a júliusban meg hirdetett kormányprogrammróL Munkásaink és dolgozó parasztjaink. értelmiségieink nem egyszerűen szóval, vagy papíron, hanem az országépités, az alkotás újabb tetteivel szavaztak a kormány programmjára.

Miután megismerték a programm alapveitő célját, lelkes munkájukká’ támogatták megvalósítását.

Városban és falun fokozottan nő a dolgozók termelési aktivitása, mivel az elmúlt hónapok kormányintézkedései és saját tapasztalatai arra tanították a dolgozókat, hogy több és jobb munkájuktól függ elsősorban jólétük állandó növekedése. Ennek felismerése táplálja a most lendületbe jövő munkaversenyt az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban. A november 7-e tiszteletére kezdeményezett forradalmi műszakok, az 1953. évi terv teljesítéséért és az élüzem cím elnyeréséért folyó küzdelem, s a napjainkban a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére kibontakozó lelkes versengés mutatják: ha növekszik a jólét, akkor könnyebben, vidámabban megy a munka. A szocialista munkaverseny nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejlődött. Ez elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a versenyben részvevők igyekeznek a lehető legjobban összehangolni saját céljaikat a kormányprogramra, a népgazdasági terv alapvető céljaival. Az üzemek százai, vezetőik és munkásaik kezdethényezésére július óta vállalták közszükségleti cikkek, mezőgazdasági gépek és felszerelések gyártását, gyakran terven felül is. Ezt a kezdeményezést a Rákosi Mátyás Művek derék, számtalan versenyben dicsőséget szerzett munkásai és mérnökei indították el már eddig is eredményes útjára.

A budapesti üzemek egv részében nemes versengés indult kiváló minőségű termékek gyártásáért. A .X. kerületi pártszervezet szorgalmazására a kerületben dolgozó gazdasági, szakszervezeti és ifjúsági vezetők harcot indítottak a selejt ellen, a kiváló minőségért.

A budapesti építőipar dolgozói a budapesti pártszervezet és az építőipari dolgozók szakszervezetének kéz deményezésére egyre nagyobb sikereket érnek el a gyorsfalazó-mozga;. lommal.

A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemekben is nemes küzdelem indult a tervek teljesítéséért. A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek dolgozói felismerik: több és jobb mező- gazdasági gép nélkül nem hajtható végre a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló párt- és kormány- határozat., ameiy a jólét áj'andó fokozatos emelésének mai/ döntő láncszeme. A mezőgazdasági gépekhez szükséges pótalkatrészeket gyártó budapesti üzemek a szokásos havi négy-ötmillió forintos szállítással szemben december hónapban már 15 millió forint értékű pótalkatrészt adtak a mezőgazdaságnak.

Az ország üzemeiben eredményesen bontakozik ki a harc az első negyedévi terv teljesítéséért. Az országot vezető munkásosztályunk figyelme azonban nemcsak az üzemekre terjed ki. Jó gazda módjára figyelem mól kíséri a mezőgazdaság fejlődését, termelését is, s ha azt látja hogy dolgozó parasztságunknak szüksége van közvetlen segítségnyújtásra, habozás nélkül, örömmel segíti a mezőgazdaság fejlődését gátló nehézségek leküzdésében. Napjainkban . munkásosztályunk országépítő felelősségérzetéből táplálkozva bontakozik ki az ipari üzemek közvetlen segítségnyújtása a gépállomásoknak. Sok üzemünk mérnököket, szakembereket, .gépjavító-brigádokat, k'ü’dött

' ”n-----\*r\rt*T ilj-.r»’? —

v

etlen segítséget nyújtsanak a gépek kijavításához, a gépállomások szervezettebb, jobb munkájához. Fel becsülhetetlen értékű támogatást jelent ez a mezőgazdaságnak. E mozgalom széleskörű elterjedése biztosít tani fogja a mezőgazdasági erő- és munkagépek időben történő téli javítását a tavaszi munkák megkezdése előtt is. Ezzel nagymértékben hozzájárul, hogy izesebb és több kenyér kerüljön minden magyar dolgozó család asztalára.

Munkásosztályunk egyre határozottabban felismeri, hogy a mezőgazdasági termelés általános fejlesztése az ő személyes ügye is,

népünk jóléte növekedésének kulcskérdése.

Az ipar 1953. évi tervének teljesítése nem ment simán, zökkenők nélkül. Az üzemek munkásainak, mérnökeinek, alkalmazottainak minden ötletességére, leleményességére szükség volt a jelentkező nehézségek leküzdésére. A gyakori áramkorlátozás, a hideg, havas és fagyos időjárás okozta fűtési nehézségek, több üzem hiányos anyagellátása, a munka szervezése körüli belső hibák komoly erőpróba e!é állították üzemein két. E nehézségek egy része az ipart vezető szervek hibáiból, az átcso- oortosítás körüli kezdeti huzavonából, s kellő helyzetismeret és a gyors átgondolt operatív intézkedések hiányából, helyenként az állami, gazdasági szervek bürokratizmusából fakadt. Mi sem mutatja jobban üzemi igazgatóink, munkásaink, mérnökeink többségének törhetetlen ragasz kodását a kormányprogramm végrehajtásához, mint az, hogy a legtöbb üzemben leküzdötték e nehézségeket és győzelemre vitték az ipar 1953-as évi tervét.

Az 1953. évi ipari terv teljesítése ilyen körülmények között méltán sorakozik fel hősiesen és lelkesen dolgozó munkásosztályunk legdicsőbb tettei közé. Engedjék meg, hogy ezért a munkáért az országgyűlés-nevében fejezzem ki elismerésünket, köröné tünket népi demokratikus rendünk vezetőerejének, a mi nagyszerű munkásosztályunknak, továbbá az üzemek munkáját vezető és szervező értelmiségünknek. (Taps.)

Dolgozó parasztságunk, látva a kor mány és a munkásosztály kézzelfogható segítségét, támaszkodva a kormány július óta tett intézkedéseire, valamint a decemberi párt- és kormányhatározatra. az utóbbi években nem tapasztalt kedvvel és lelkesedéssel végzi munkáját.

Soha nem tervezgetett, nem számolgatott annyit földművelő népünk, mint manapság.

A kormány programmjában vázolt világos, a dolgozó parasztság egyéni érdekeltségét és népünk érdekeit szó ros, egységbe kovácsoló célok elérését tervezgeti örömmel, lelkesedéssel. Ebben nincs különbség a tenmelőszö vetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok között. Számos helyen kezdeményezik szőlők és gyümölcsösök ültetését, az állattenyésztés fejlesztését, halastavak létesítését vagy az öntözött területek növelését és hasonlókat. Do’gos, szorgalmas földművelő népünk így készül, így fáradozik, hogy jó aratást és bőséges ellátást biztosítson magának ~és minden dolgozónak. Engedjék meg. hogv az országgyűlés nevében köszönetünket, elismerésünket fejezzem ki e lelkes, fáradhatatlan munkáért do’gozó parasztságunknak és mezőgazdasági szakembereinknek. (Taps.)

A gyorsan növekvő termelési kedvet és kezdeményező készséget több- helyütt fékezi az állami és tanács- szervek munkájában lévő bürokra- V.zrtms és a törvények be nem tartása egyes tanácsok részéről.-Állami szerveinknek, tanácsainknak el kell söpörniük az útból ezeket az akadá- 'vokatPhogy dolgozó parasztságunk egészségesén növekvő termelési aktivitása és kezdeményező készsége szabadon érvényesülhessen.

Mióta pártunk és kormányzatunk határozatai alapján fejlődésünk új szakaszába léptünk, megnőtt népünk politikai aktivitása is. Üzemi do’go- zóink, dolgozó parasztjaink az eddiginél bátrabban, határozottabban, aktívabban vesznek részt a helyi és országos kérdések megvitatásában eldöntésében. Egyre több az egészséges bírálat, a kezdeményezés, a jó javaslat. Egyre többen tesznek javaslatokat az észlelt hibák vagy nehézségek leküzdésére, mert bíznak a pártban, a kormányban. Bíznak abban, hogy megszívlelik és megvalósítják tanácsaikat.

A Magyar Dolgozók Pártjának szervezetei mindent megtettek, hogy n(áruink svnrsan felismerje a kormányprogramm alapvető célját, lényegét, s hogy tevékenyen vegyen részt annak végrehajtásában. Párt- szervezeteink, tömegszervezeteink ezzel eredményesen hozzájárultak a párt politikájának, a kormány prog- rammjának realizálásához. Pártszervezeteink és társadalmi szerveink nevelő, szervező munkájának döntő szerepe volt és van a kormányprogramm végrehajtásában. •

Pártszervezeteink, állami és társadalmi szerveink egyik alapvető feladata legyen most, hogy élére álljanak minden hasznos kezdeményezésnek, javaslatnak és teljes erejükkel küzdjenek megvalósításukért, általánosításukért. Dolgozóink politikai és termelési aktivitása azért nőtt városban és falun, mert a júliusi kormányprogramm óta érezhetően emelkedett népünk jóléte, kultúrája, — mondotta Földvári Rudolf — és a megnövekedett vásárlókedv jellemzéséül ismertette néhány fontosabb fogyasztási cikk fővárosi forgalmának adatait. 1953 második felében 37 százalékkal több kenyeret, 26 százalékkal több cukrot. 51 százalékkal több zsírt, 16 százalékkal több húst, 57 százalékkal több száraztésztát, 10 százalékkal több tejet és 9.6 százalékkal több vajat adott el a fővárosi kiskereskedelem, mint 1952 második felében. Férfikabátból 44.9 százalékkal férfiöltönyből 23 százalékkal, férfinadrágból 28.1 százalékkal, női kabátból 27.1 százalékkal, vásároltak többet a budapesti üzletekben 1953 második felében, mint 1952 azonos időszakában. 6600 rádióval, 400 kerékpárral, 370 tűzhellyel és közel kétszerannyi varrógéppel adtak el többet 1953 második felében, mint 1952 hasonló időszakában. A szeptemberi árleszállítás óta a főváros lakossága az állami kiskereskedelem nél eszközölt vásárlásainál közel 230 millió forintot takarított meg.

Bármilyen jelentős is az a javulás, amelyet a felsorolt számok és tények mutatnak, ez csali kezdeti eredménynek tekinthető. Dolgozó népünk és elsősorban ipari munkásságunk ezért tekint nagy várakozással a kormányprogramm további végrehajtásából fakadó újabb eredményeink, a jövő felé. Az 1954-es terv határozott, megnyugtató választ ad a várakozásra. Munkásaink, értelmiségünk, alkalmazottaink világosan láthatják a tervből, hogy az adott lehetőségeken belül a legtöbbet fordítja kormányunk anyagi és kulturális szükségleteik kie'égítésére, valamint mai nehézségeink részbeni vagy teljes leküzdésére.

Ezt a célt szolgálják a február 1-én és később életbeléptetendő bérügyi intézkedések, a hús és a zsír árának soronkövetkező leszállítása, az öregségi, rokkantsági, özvegyi járadékok, bányanyugbérek felemelése, továbbá munkavéde’mi és szociális beruházásokra. a kereskedelem fejlesztésére, a kommunális szolgáltatásokra, lakásépítésre és tatarozásra, a kultúrára, a közoktatásra, az egészségügy fejlesztésére és más egyébre fordított összegek.

Azok a tervek, amelyek a szénás a villamosenergiaipar rendbeho- zását, korszerűsítését és fejlesztését tűzik ki célul, jelentékeny részben meg fogják szüntetni az áramellátás és a fűtőanyagellátás mai problémáit. Elődre látni kell, hogy összes nehézségeinket 1954-ben még nem tudjuk megszüntetni, leküzdeni. 1954- es terv végrehajtása enyhíteni fog a főváros lakosságának mai közlekedési gondjain is. Az elmúlt évben a kormányprogramm óta 25 új trolibusz és 60 új autóbusz szaladt a fővárosban, ez évben már 200 új autóbusz, 100 trolibusz, 50 új villamos- pótkocsi és 50 taxi javítja Budapest közlekedését.

Javulni fog 1954-ben a főváros kommunális ellátottsága is. 1954-ben közel 7 millió köbméterrel több gázt juttatnak a háztartásoknak, mint az elmúlt évben. Javulni fog a gáz minősége és többezer új lakásba vezetik be a gázt. Emellett ki fognak cserélni többtízezer hibás, rossz gázmérőt. A vízszolgáltatás fejlesztésére fordított körü’beiül 30 millió forintos beruházás eredményeképpen 1954-ben közel 9 millió köbméter vízzel növekedihetik a főváros vízfogyasztása. Pártunk és kormányunk az 1954-es terv kidolgozásával, törvényerőre emelésével problémáink jó részének megoldásához teremtette meg a feltételeket.

Munkásosztályunk, dolgozó paraszt Ságunk, értelmiségünk akarata, lelkesedése és munkája a biztosíték arra, hogy terveinket végre is fogjuk hajtani. A budapesti pártbizottság és tömegszervezetek nevében kijelenthetem, hogy az előttünk álló feladatok végrehajtásában a jövőben is szilárdan és bátran támaszkodhat reánk pártunk és kormányunk, úgy, mint eddig bármikor. Időt és energiát nem kímélve fogjuk végezni feladatainkat, hogy a legtöbbet adhassuk a népünk jólétét fokozatosan emelő kormányprogramm, a nemzet felemelkedésének programmja végre hajtásához.

Kulturális életünk további, még erőteljesebb deinoliratizálása

Földvári Rudolf után

Darvas József

népművelési miniszter szólalt fel:

— Pártunk Központi Vezetőségének határozatait és a kormányprog- rammot — mint dolgozó népünk általában, a kulturális élet munkásai is örömmel, egyetértéssel fogadták, — mondotta. — Úgy látták és úgy látják — igen helyesen, — hogy amikor szocialista építésünk új szakaszában az eddiginél még jobban előtérbe került a dolgozók kulturális igényeinek fokozott kielégítése, még az eddiginél is nagyobb felelősség hárul rájuk.

Ma és a következő időkben a legfontosabb feladat kulturális téren: minél sokoldalúbb munka a múlt hagyatékából még megmaradt művelet- lenség megszüntetésére, népünk műveltségének gazdagítására, látókörének szélesítésére, kulturális forradalmunk eredményeinek továbbfejlesztésére és mindenekelőtt nemzeti kultúránk régi és új értékeinek minél szélesebb tömegekhez való eljutására. Ez pedig azt jelenti, hogy kul túránk és kulturális életünk további, még erőteljesebb demokratizálása, népibbé tétele az, amire elsősorban kell összpontosítanunk figyelmünket és erőnket.

Népünk kulturális téren is felnőtt. Olvasó, irodalmat és művészetet értő és élvező néppé lett. Senki nem tagadhatja, hogy a kultúra Uivirágzásának egész történelmünkben példa nélkül álló korát éljük ma: a múlt haladó értékei is most válnak igazán népünk tulajdonává. Most lesz népünk igazán részese a kultúra teremtésének is.

De eddigi eredményeinket figyelembe véve mégis az a helyes, ha munkánk középpontjába a dolgozó tömegek között végzett kulturális, felvilágosító és nevelőmunikát helyezzük. Az a helyes, ha fő gondunk az, 'hogy kulturális munkánkat még jobban a nép felé fordítsuk, mert igen sok még az elvégzetlen dolgunk. Népművelési hálózatunk, népművelési munkánk sokféle gyengeséggel küzd; - népművelési szervezetünk

színvonala meglehetősen alacsony.

Ezen a helyzeten nyilván változtatni kell. Találkozunk még olyan nézetekkel, amelyek a kulturális munkát legfeljebb annyiban értékelik, amennyiben annak közvetlen segítő hatása van és segíti, mondjuk a begyűjtést vagy egészen közvetlen közelről a tervteljesítést. Természetesen a kulturális eszközökkel végzett agitáció nagyon fontos dolog. Törődni kell vele, nem kevesebbet, sőt többet, mint eddig, különösen, hogy színvonalasabb és színesebb, elevenebb legyen. Emellett azonban nagyon fontos az. hogy küzdve a kulturális tömegmunka egyoldalúsága és szűk felfogása ellen, mind gazdagabban bontakozzék ki a talán kevésbbé látványos, de népünk szocialista szellemű nevelésében mégis szolidabb, biztosabb alapokat teremtő és nem utolsósorban a dolgozók kultúráját, nemesszellemű szórakozását is szolgáló kulturális propaganda és művészeti munka.

Az elmúlt évek során ennek a mun kának sok helyes, jó formája fejlődött ki. Itt van mindjárt mint egyik tegfontosabb, a különböző népműve- ’ési előadások sorozata. Népünk műveltségének emelésében nagy szeretjük van ezeknek az előadásoknak. Az elmúlt évben több mint nyolcmillió hallgatója volt ismeretterjesztő előadásainknak. De tennivaló van üt is még bőven. Mindenekelőtt, az. hogy szélesítsük és gazdagítsuk előadá saink témakörét, adjunk több történelmi, irodalmi, technikai természet- tudományos ismeretet.

Szélesítenünk kell a csatornákat amelyeken a kultúra elér népünk sűrűjébe, minden más vonatkozásban is. A népműve’ést nem szűkíthetjük le csak az előadásokra, könyv tárakra, a művészeti csoportok munkájára. Az igazi népművelés az, ha kultúránk mindenfajta értéke minél bővebb áradással elér a dolgozókhoz. A kultúra demokratizálásának népibbé tételének útja az, ha áthatja népünk életének minden formáját, ha jelen van munkájában, pihenésében és szórakozásában egyaránt.

Es itt hadd szóljak néhány szót az

úgynevezett ..szórakoztató műfajokról", a szórakoztató zenéről, a táncdalokról, a tömegdalokról, a szórakoztató vegyes műsorokról, és nem ítolsósorban tömegszórakozóhelyeink műsorairól. Sajnos, az elmúlt időkben ezekkel keveset törődtünk, pedig ezek is népünk nevelésének nagyon fontos területei, hiszen a legszélesebb tömegekhez ezek érnek el nap mint nap, s ezek ma még jórészt kozmopolita rothadás fertőző gócai.

Fel kell lépnünk az olyan nézetekkel és az olyan gyakorlattal szemben. amelyek így képzelik el a dolgozók kulturális igényeinek fokozott kielégítését. Az út itt sem visszafelé, hanem előre vezet. Nem ültetjük vissza a polgári „szórakoztató ipart" jogaiba, hanem meg kell teremtenünk a tömegszórakozás kultúrált,- nemes formáit és anyagait.

Mindent összevéve azt látjuk helyesnek, ha ma és a következő időkben a széles tömegek kulturális igényeinek kielégítése, kultúránk további demokratizálása lesz a íő gondunk. Különösen erősíteni akarjuk a falusi népművelési munkát, szélesen és gazdagon, hogy a magunk eszközeivel is segítsünk a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres megvalósítását. De ugyanakkor fokozott gond dal kell törődnünk munkásosztályunk kulturális igényeinek kielégítésével is. Meg kell erősíteni a szak-* szervezetek, a tömegszervezetek ilyenirányú munkáját.

Ha munkánk előterébe — úgy hiszem. helyesen — a dolgozó tömegek között végzeút sokoldalú kulturális nevelőmunkát állítjuk, az egyáltalában nem jelenti azt, mintha el akarnánk hanyagolni az irodalommal, a művészettel való törődést. — Sőt attól, hogy irodalmunk és művészetünk értékeit az eddiginél még gazdagabban, még szélesebben akarjuk eljuttatni dolgozóinkhoz, éppen irodalmunk és művészetünk további nagyarányú fejlődését, népi gyökereinek megerősödését várjuk. Irodalmi és művészeti életünkben ma határozott megélénkülés tapasztalható. íróink és művészeink többsége érzi az új szakasz politikája nyomán megnőtt alkotói tehetőségeket és a megnőtt felelősséget is. Egyes területeken élénk viták zajlanak. Mi ezeket a vitákat bátorítani, szélesíteni szeretnénk.

E bátrabban kibontakozó vitákba azonban néhol zavar is vegyül. — Vannak, akik félreértik az új szakasz politikáját és megpróbálják felmelegíteni régi burzsoá nézeteiket. Szeretnénk megmondani nagyon határozottan: az új szakasz nem jelenti az eszmeit „londoni vásárát“, ahol szabadon . lehet árusítani az ellenséges eszmék dugáruját ;s. Az új szakasz platformja kulturális téren is a széles nemzeti egy- ;ég platformja, megfér ezen minden '’kötő ember, aki becsületesen akar •telgozni népéért és hazájáért. De csak az ilyen alkotók férnek meg rajta.

Irodalmunk és művészetünk az elmúlt évek során sokat fejlődött a szocialista realizmus útján, sok értékes mű született szinte- minden műfajban, közülük nem egy nemzetközi vonatkozásban is öregbítet- •5 népünk jóhírét. Minden alapunk megvan rá. hogy a fejlődéi, a következő időikben még erőteljesebb tegyen. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele, hogy

irodalmunk, művészetünk forduljon még bensőségesebb érdeklődéssel dolgozó népünk élete fele és szolgálja még hívebben, még következetesebben

pártunk nagy célkitűzéseit nemzetünk felvirágoztatására. Legyen számára útmutató példa a szovjet irodalom és művészet, amely ezen az úton emelkedett mind magasabbra.

, Irodalmunk, művészetünk legszen tebb feladata — népünk nevelése. De népünk nevelésében csak az az irodalom é.s az a művészet állhat hivatása magaslatán, amelyet mélységes demokratikus, a dolgozó tömegekkel való teljes összeforrottság jellemez. Viszont ez a mély derno- kra.ttem.us, ez a néppel való teljes összeforrottság igazán nevelő értékűvé csak akkor magasodhat, ha a párt eszmei irányításával tájékozódik a valóság bonyolult szövevényében és így vet fényt népünk útjaira.

A másik dolog, amire még úgy hiszem, helyes ráirányítani íróink és művészeink figyelmét: irodalmunk, művészetünk nemzeti jellegének fejlesztése és ápolása Uj irodalmunk, művészetiünk legsikeresebb és egyben legnagyobb hatású alkotásai azok, amelyek nyélvén, stílusán, színein, formáján és egész levegőjén érződik az, hogy magyar művek, hogy nemzeti jellegzetességük van.

íróinktól azt várjuk, hogy ábrázolják a valóságot bátran, szélesen, ellentmondásaival és élés konfliktusaival egyetemben. Csak hélyesel(Folytatás a 3, oldalon)