Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-04 / 2. szám

2 IMi JANUAR 4 NAPLÓ KÜLFÖLDI HÍREK PEKING Patet Lao felszabadító néphadse­rege — amint a Vietnami Tájékoz­tató Iroda közli, — felszabadította Thakhek tartomány északi részét, valamint Phontiou és Bonén? ón­bányavárosokat. A francia gyarmatosítók csapatai, miután Thakhekben pusztító veresé­get szenvedtek, kénytelenek voltak kiüríteni Kamkeutot. Lakhact és Napét, a Thakhektő! északra húzó­dó 8. műűt mentén létesített fontos támaszpontokat. A Pateí-iaoi néphadsereg harco­sai a menekülő ellenséges csapatokat most már Észak-* akhaoban üldözik. BEKÉIN A Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége az újesztendőre közzé te-1 felhívásában a küszöbönálló négyha­talmi értekezletre utalva hangozhat­ja: a munkásosztály akcióegységének szellemében mindenkor kész szoro­san együttműködni a nyugatnémet szakszervezetek tagjaival és funkció náriusaival. A német dolgozókra még sohasem hárultak olyan fontos feladatok, mint most. de a német munkásosz­tály és szakszervezeti mozgalma még sohasem volt olyan erőteljes és ön­tudatos. mint ma. Soha a múltban nem voltak olyan hatalmas szövet­ségesei. mint a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok népei, va- 1 arain: á szakszervezeti vilásmozga- !orrban egyesült nemzetközi munkás- osztály. LONDON A Reuter hírügynökség tudósítója jelenti Bengáz’ból (Líbia): Líbia hivatalos képviselőjének ki­jelentése szerint Franciaország esvez méhvtervezetet nvulteH át Líbia kormányának, amelyben kilátásba helyezett pénzügyi segítség ellené­ben kéri. hogy bocsássák rendelke­zésére a fezzani szárazföldi és a tri- po’jt'énlai légi támaszpontokat. A líbiai kojvnánv a parlament ja­vaslatát követve elutasította ezt az ajánlatot. Feltételezik, hogy I * 'a memorandumot intéz Franciaország­hoz. amelyben követeli majd. hogy ürítse ki azokat a támaszpontokat, amelyeket Fezzánban megszállva (art. BERLIN Heuss, bonni államelnök újévi rádióbeszédében köszönetét mondott a nyugatnémetországi riépellenes rendszer két pillérének, a bonni kor­mánykoalíciónak és a szociáldemo­krata „ellenzéknek", elsősorban Adenauernek és Ollenhauernak azért mert ..politikájuk lényegét a rész­letkérdésekben vall oki eltérő felfo­gásuk ellenére" közös nevezőre hoz­ták. BERLIN Adenauer bonni kancellár az új esztendő alkalmából tett sajtónyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy 1954- ben életbe kell léptetni a bonni és párisi békeellenes szerződéseket. E paktumok — mint az köztudomású. — megakadályozza Németország bé­kés újraegyesítését. Ezért Adenauer korábbi kitelenté«--e amelyben sikert fiz aoieríkgi naztlasági élei komor 1853. évi eradmáaveTö! és az új esztendő kilátásairól Moszkva (TASZSZ) A „Pravda“ január 3-i számában V. Borovszkij az amerikai sajtót áttekintve az Egyesült Államok komor 1953. évi eredményeiről és 1954. évi kilátásai­ról ír. Borovszkij a többi között cze kel írja: A „United States News and World Report" című amerikai folyóirat de­cemberben cikket közölt az amerikai karácsonyi kereskedelmi forgalomról. A cikk szerint nemcsak a karácso­nyi kereskedelmi forgalom bizonyuM álsuwony színvonalúnak, az egész kis­kereskedelem volumene régóta és ál­landóan csökken. Komoly mértékben csökken a kereslet a ruházati cik­kek és más közszükségleti cikkek iránt. A cikkíró kienvü. hogy hasonló beismerés olvasható az Egyesült Ál­lamok több más folyóiratában és újságjában is. Az egyszerű ameri­kaiak egyre kevesebbet vásárolnak Az amerikaiak azért csökkentették vásárlásaikat az új évet megelőző na­pokban. mert csökken reálbérük.' inert növekszik a munkanélküliség és emelkednek az adók. Kc.v 'serling-nek, a neves amerikai közgazdásznak véleménye szerint fennáll annak reális veszélye, hogy 1954-ben a teljesen munkanélküliek száma az Egyesült Államokban ki­lenc és félmillió főre emelkedik az ipari termelés volumenjének lehet­séges tíz százalékos csökkenése miatt Az amerikai statisztikai egyesület kezdeményezésére összehívott köz­gazdász-értekezleten mintegy három­száz közgazdász fejezte ki azt a vé­leményét. hogy az, Egyesült Államok olyan „hanyatlási" időszakba kerül­tek, amely magával vonja a termeié« és a foglalkoztatottság további csök­kívánt a négy külügyminiszter ber­lini értekezletének, nem tekinthető másnak, mint képmutatásnak. RÓMA Pella olasz miniszterelnök a kor­mány küszöbönálló átalakításával kapcsolatban január 2-án kormánya több minszterével és a Keresztény- Demokrata Párt. parlamenti csoport­jának vezetőivel tárgyalt. Félhivata­los értesülések szerint az új kor­mánylista január 5-re elkészül. A változások csaík öt-hat tárcát érinte­nek Mivel a Keresztény Demokra­ta Párton belül az ellentétek és a polgári pártok politikájában az el­lentmondások egyre élesebbé válnak az sem lehetetlen, hogy a kormány átalakítása végül is kormányválság­gá fajul. Ellenkező esetben a kor­mány átalakítása gyakorlatilag nem változtat a jelenlegi politikai hely­zeten és a kormány gyengeségén. ROMA Palmiro Togliatti, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára, újévi üze­netben fejezte ki jókívánságait a dolgozóknak. A szocializmus nagyszerű eszmé­nye által lelkesített munkásosztály­nak, a haladó erőknek részt kell kapniok és részt fognak kapni az ország politikai életének irányításá­ban — hangzik többek között az üze­net. — Mi ezért harcolunk, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ma ez jelenti a haladást, ez az igaz­ság. ez a szociális nyugalomhoz és a békéhez vezető egyedüli út. Sike­reket kívánunk tehát mindenekelőtt a mi ügyünknek és még jobban fo­gunk dolgozni, hogy ezek a sikerek meg is valósuljanak. Ez a legjobb kívánság, amelyet egész Olaszország­nak kívánni lehet," PARIS A Vietnami Demokratikus Köz­társaság rádiója közölte, hogy de­cember 29-én a francia expedíciós hadtest északafrikai katonákból álló huszonhetedik zászlóaljának negye­dik századához tartozó harminchét katona megadta magát a vietnami néphadseregnek. A foglyulejtett ka­tonák között egy százados, egy had­nagy és tíz őrmester is szerepel. WASHINGTON A Reuter hírügynökség washingto­ni jelentése szerint Guy Gillette, de­mokrata szenátor szombati sajtó- nyilatkozatában bejelentette. kérni fogja a szenátust, hogy szüntesse meg a McCarthy-bizottságnak ille­tékességét a nemzetközi kérdések­ben és kapcsolatokba való beavat­kozásra. A nemzetközi kapcsolatok kénye­sek — mondotta a szenátor — és ..valamennyien tudjuk, hogy meg­gondolatlan akciók vagy nyilatkoza­tok ezen a téren veszélyeztethetik nemzetközi helyzetünket.“ Hasonló nyilatkozatot tett McCarran demo­krata szenátor is, aki szerint Mc­Carthy politikai téren tehetségtelen, McCarran kijelentette, „McCarthy olyan területen vetette meg a lábát, ahol egyáltalán nem szabadna funk­ciót betöltenie.“ MunkcméSkü iség és éhínség Dél-Koreában Phenjan (TASZSZ): Dél Korea la­kosai részére az elmúlt év a nélkü- 'özések évé; jelentette. Még a liszin- manista hatóságok is beismerik, hogy 1953 végén Dél-Koreában több, mint kétmillió teljes és még ennél is több "észleges munkanélküli volt. A la­kosság nagy része éhezik. A távol­ról sem teljes hivatalos jelentének szerint 1953-ban Dél-Koreában hét­millió 17Ö ezer szék élelmiszerrel volt kevesebb a szükségesnél (egy szék megközelítőleg egyenlő 130 kg-val). A délkoreai hírügynökségek je­lentései szerint az elmúlt év folya­mán Puszan utcáin nem kevesebb, mint 1,001.600-an haltak éhen. A Katolikus Papok Országos Békebizofcisáarának levele a nemzetközi Sztálin-hé’íc líjjal kitlintetett Andrea Gijrsreroliuz A Katolikus Papok Országos Béke­bizottsága Levélben üdvözölte a Nem­zetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett Andrea Gaggero, olasz katolikus lel­kipásztort. A levél a többi között a következőket mondja: „A Magyar Katolikus Papok Or­szágos Békebizottsága, amely több, mint háromezer római katolikus pa­pot tömörít soraiba, nagy örömmel vette a hírt. hogy Önt Sztálin-béke- díjjal tüntették ki. Az ön személye nem ismeretlen előttünk, hiszen vezetőségünk több tagja annak idején résztvett a var­sói békekongresszuson, ahol szemé­lyesen is megismerkedtek önnel és halgatták előadásáé, ami a békesze­rető emberek lelkében világszerte nagy nyomot hagyott. Hazánk pap­sága mindig figyelemmel és érdek­lődéssel kísérte az ön munkáját és nagy elismeréssel gondolt arra a hősiességre, amivel az akadályok, megnemértós, sőt ellenséges maga­tartás ellenére a béke szent ügyét szolgálta. Hisszük, hogy abban az öröm­ben, amit érzünk, nyugati paptest­véreink is osztoznak, hiszen ez a kitüntetés, amit ön kapott, a leg­nagyobb nemzetközi elismerése an­nak a munkának, amit mi, papok végzünk és hivatásunkból kifolyó­lag kell is végeznünk, ha a béke fe­jedelmének igaz követői akarunk lenni." Angol-amerikai vita az atombomba miatt Irta: V. LVOV II. Egyes angol körök bizonyára azt remélték, hogy ha Anglia saját atom ipart létesít, úgy az atomügyekben egyenlőséget vív ki magának óceánon • üli partnerével szemben és együtt­működik azzal. A szaklapok és a 'őrit tudósok nyilatkozataiból ilyes­féle számításokra lehetett következ­tetni. Rövidesen azután, hogy kipró­bálták az első angol atombombát — 1952 októberében — Montebello szi­getén (Északnyugat-Ausztráliában) a .Discovery" című londoni tudomá­nyos folyóirat a következőket írta: ,.Az Atlanti-óceán mindkét part­ián igen sok kommentátor annak a véleményének ad kifejezést, hogy a kísérletek sikere (az, angol atom­bombával végzett kísérletekről van >z.ó — a cikk szerzőjének megjegy­zése) arra ösztönzi az Egyesült Álla­mokat, hogy újból együttműködjenek az atomenergia terén. Mie'őtt azon­ban megkezdődhetne az értesülések kicserélése, meg kell változtatni az Amerikában érvényben lévő egyes törvényeket.“ Az amerikai fél persze gondolt is arra, hogy az angol tudósok fölfedez­hetnek egy s más újat az atomkérdé­sekben, de jobbnak tartották, hogy sokkal olcsóbb módon és közvetle­nül szerezzenek erről értesüléseket: i952 októberében — ahogy arról an­nakidején a „Times of Indonesia" című indonéziai újság hírt adott — két ,.n 29“ bombázó repülő fedél- ictén az. amerikai kémszolgálat ügy­nökeivel és regisztráló műszerekkel ................... .... ' 1 ” -i.-'l- J.I1 t otl övezetébe, összegyűjtőire a ra­dioaktív-por mintáit, s utána, mint ak.i dolgát jó! végezte, hazatért... London bizonyos reményeket fű­zött ahhoz, hogy Eisenhower hata­lomra jutásával rendeződik az atom­titkok kicserélésének kérdése. A londoni „Times" 1953 januári vezér­cikkében így írt: . Remélhető, hogy Churchill és Eisenhower tárgyalásain ott szere­pe! az atomfegyver kérdésében való együttműködés.. Az angol lapok erősen hangsúlyoz­ták a7.t'is. hogy Gordon Dean. az Egyesült Államok atombizottságának elnöké „határozottén híve a Mac- Mahon-lörvény felülvizsgálatának..." Washington nem késlekedett, a vá­lasszal. Gordon Deant leváltották és helyét Lewis L. Strauss newyorki bankár foglalta el. Strauss a legke- vésbbé sem hajlik arra, hogy kicse­réljék az atomtitkokat. Előfordult egyszer — hárem évvel ezelőtt — hogy az Egyesült Államok atom- bizottsága kérvényt kapott egy nor­vég kórháztól, s ebben a kórház en­gedélyt kért, hogy Amerikában rádió aktív izotopok mikroszkopikus adag­jait megvásárolhassák betegek gyó­gyítása céljából. Ez alkalommal Strauss egyedül szavazott a kérés tel­jesítése ellen. Az amerikai lapck az atomüzlet új vezetőjét úgy neve­zik: „az igazi ember az igazi he­lyen“. Ez azonban nem javít az an­gol-amerikai atomegyüttműködés ki­látásaim. Az angol közvélemény, amely rend kívül barátságtalanul fogadja a washingtoni politikát, természetesen-e-1 ■ L» A1U... w Ine-urrTT *17 (Jjabb sikerek felé a Mimikában, a világ békéjéért vívót! faarcban Az „Izvesztyija“ vezércikke Moszkva (TASZSZ) Az „Izvesztyi­ja" vezércikkében többek között így ír: i A szovjet emberek milliói hall­**• gatták újév éjszakáján K. J. Vorosilo.v elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnöké­nek rádióbeszédét, olvasták az újsá­gok újévi számában G. M. Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének válaszait Kings­bury Smith úr kérdéseire. Az egész szovjet nép egyöntetű helyesléssel fogadta ezeket a dokumentumokat, amelyekben kifejezésre jutott a Kommunista Párt és a szovjet kor­mány bel- és külpolitikája. Az egész világ látja, hogy ez a békés építés politikája, a népek közötti béke meg őrzésének és megszilárdításának po­litikája. A munkásosztály, a kolhoz paraszt­ság és a szovjet értelmiség a párt és a kormány felhívására 1954-et még nagyszerűbb munkasikerek évé­vé, hazánk ereje és hatalma növe­kedésének, védelmi képessége továb­bi fokozásának, az összes szovjet emberek javát szolgáló anyagi és kulturális javak megsokszorozásának évévé teszi. A Szovjetunió következetes béke- politikája eredményeképpen — amely Szovjetunióval a béke nagy ügyéért vállvetve harcol a dicső kínai nép. a népi demokratikus országok dol­gozói és sokmillió ember a kapita­lista országokban — az elmúlt év­ben mutatkozott bizonyos előrehala­dás a nemzetközi feszültség csökken­tése irányában. Ez még állhatato- sabb és még önfeláldozóbb harcra lelkesíti a népeket a béke megőrzé­séért és megszilárdításáért, és azzal a meggyőződéssel tölti el őket, hogy ! 954-ben kivívhatják a nemzetközi feszültség további csökkentését. G. M. Malenkov elvtársnak az „International News Service" ameri® kai hírügynökség európai vezetője kérdéseire adott válaszai mélyértei - műen jellemzik a jelenlegi nemzet­közi helyzetet, megjelölik azokat az eszközöket, amelyek segítségével to­vább enyhíthető feszültsége. AT a már senkii sem hagyhatja £i- gyeimen kívül azt a tényt, hogy a földkerekség valamennyi or­szágában emberek százmilliói kap­csolódtak be a béke védelmébe. Az ő aktív békeakaratuk lett a mai nem­zetközi élet legfontosabb tényezője és az ö békeakaratuk komoly akadály a népek békés élete ellenségeinek támadó tervei útján. A világ haladó közvéleménye teljes mértékben oszt­ja a szovjet kormánynak azt az ál­láspontját, bogy a gaz-dasági és po­litikai rendszerek különbözőségének nem kell szükségképpen akadályt je­lenteim a népek közötti együttműkö­dés útján és hogy a különböző ^tár­sadalmi rendszerekkel rendelkező ál­lamok békés egymás meütetit élése az egyedül -helyes és reális politika. A Szovjetuniónak ez az álláspontja tutort újból kifejezésre G. M. Malen­kov elvtársnak abban a kívánságá­ban, hogy javuljanak meg a Szovjet­unió és az Egyesült Álfamok kapcso­latai. A szovjet kormányfő a szov­jet népnek az amerikai nép iránt táplált baráti érzéseit kifejezve bol­dogságot és békés életet, sikereket kívánt az amerikai népnek a minden néppel való baráti kapcsolatok fej­lesztésében és gyümölcsöző eredmé­nyeket kívánt a béke megvédésének nemes ügyében, á béke megszegésére irányuló mindennemű kísérlettel szemben. A szovjet nép,. miként az egész emberiség, szamot ad magának arról, milyen óriási jelentőségű a bé­ke megvédése szempontjából az atom háború veszélye kiküszöbölésének, a fegyverzet és a fegyveres erők csök­kentésének kérdése. G.“M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kijelentette, hogy 1954-ben a béke érdekeit szolgáló legfontosabb lépés „lehetne egy óyan egyezmény megkötése az államok között, amely­nek értelmében az egyezmény részt­vevői ünnepélyes és feltétlen köte­lezettséget vállalnak arra, hogy nem alkalmaznak atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyvert. Egy ilyen egyezmény megkönnyítené- a meg­egyezés lehetőségét az atomfegyver teljes ’'eltiltásáról és az atomenergia háborús célokra való felhasználásá­ra vonatkozó tilalom megtartása fö­lötti szigorú nemzetközi elfenőrzés megteremtéséről. Ugyanakkor a szovjet kormány szükségesnek tartaná, hogy megegye­zés jöjjön létre a fegyverzet msm- dem más fajtája, valamint a fegyve­res erők jelentős csökkentésére nézve Is. Aj índez kétségtelenül esökken- tené a katonai szükségletekre irányuló állami kiadásokat, és köiiv- nyítene a lakosság gazdasági helyze­tén“. G. M. Malenkov elvtárs válaszai­nak közlése visszhangot keltett világ­szerte. Minden jóakaratu ember lát­ja, hogy 1954 a nemzetközi feszültség további enyhülésének éve lehet. A szovjet nép, amely tömören fel­zárkózik szeretett Kommunista Párt­ja és a szovjet kormány köré, min­dent megtesz, hogy az új, 1954-es év a szovjet haza további felvirágzásá­nak, a világ békéje megszilárdításá­nak éve legyen. amerikai partner amellett, hogy kész a brit szigeteket atombo-mhúzóinak támaszpontjává tenni, meg „ki is préseli" az. angol atomtitkokat. Az angol hivatalos körök szemmel - lát.hatóan tekintettel vannak a köz­vélemény elégedetlenségére és igye­keznek jé arcot vágni a rossz játék­hoz. Az egyik munkáspárti képviselő 1953 július 31-én a képviselőházi vi­ta során megkérdezte. Duncan San- dis elf áfás: minisztert: — Nem feltételezhető-e, hogy az Egyesült Államok kormánya megta­gadja az afomértesülések kicserélését Angliával? Sandis így válaszolt: — Mi hajlandók vagyunk erre a kicserélésre ... Egyre nagyobb anyag áll ehhez rendelkezésünkre... Az ellátási miniszter arra gondolt, hogy idén ősszel Dél-Ausztráliában kipróbálják a második angol atom­bombát. „Ha az amerikai kormány oda akarja küldeni megfigyelőit — jelen­tette ki Sandis — úgy erre kölcsö­nösségi alapon engedélyt kap ...“ Sa-ndis derűlátása akkor ingott meg, amikor hideg szelek kezdtek fújni. . „Az atomértesülések kicserélésének kérdése még mindig nagy nehézsé­get jelent“, — írta az „Economist" című folyóirat washingtoni tudósító­ja a szeptember 12—i számban. A „második bomba" október 14- én felrobbant. Hivatalos amerikai megfigyelők nem voltak ott. De mi­nek is ezeknek a megfigyelőknek messzi ausztráliai útra vesztegetni drága idejüket.?! Hiszen itt van Alfán Dulles és az ő mindenütt, ott lévő hír szerző hivatala! Közismert tény. .hogy „az amerikaiak kiterjedi ausztráliai kémhálózatának vezérkara a Canber­ra) amerikai követségen található meg", — írta a „Tribune" című új­ság. Idén januárban a.z, Ausztráliá­ban tartózkodó amerikai megfigye­lők funkciója megnövekedett eggyel: azzal is foglalkoznak, hogy kisajá­títsák az ausztráliai urán-készleteket, amelyeket az Canberrai kormány ál- adott az amerikai Zink Corporation konszernek. Megjegyezzük, hogy pon­tosan ugyanez történik a délafrikai titánnal és minden olyan egyéb urá­nium- és thorium-le’őhellye’l, amely a brit birodalom határain belül fek­szik — lassan-lassao az amerikai monopóliumok ellenőrzése alá kerül. Hozzá kell még tenni, hogy Allan Dulles és Lawis Strauss urak rendel­kezésére olyan megbízható csápok is álnak az angol atomügyek k.itapó- gatá.sa céljából, mint az .Európai Atom,kutató Központ." (amelyet, rö­vidítve kezdőbetűiről C.F.KN-nek ne­veznek) — ez az európai atomtröszt, — vagy az a pool, amelynek szék­helye Parisban és Géniben van. Ezt a poolt 1959—1952 közt hozták létre a washingtoni külügyminisztérium „tudományos osztályának“ kezdemé­nyezésére. Feladata, hogy „összhang­ba hozza" 12 európai állam atomku- tatásait. Köztük van, mint az „össz­hangba hozás" egyik tárgya, Nagy- Britannia is ... Az angol-amerikai atomvita e.sa* egyike annak a számtalan nézetelté­résnek, amely, a két főszövetséges között van. Ismeretes, hogy Washing ton milyen nagy mértékben támasz­kodik politikájában az atomfegy­verre, Az amerikai imperialisták az­által, hogy elvesztették az atomfegy­ver monopóliumát, még görcsöseb­ben ragaszkodnak szóidhoz az. elő­nyökhöz, amelyeket, számukra érméik a fegyvernek' a birtoklása jelent an­gol szövetségesükkel szemben. Ahogy a régi közmondás, mondja, „jó a há­zasság. de a hozomány még Jobb*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom