Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

N A P C ö . JOM JANUAR 1 GARAY ÉS SZEKSZÁRD ' A MÚLT HÓNAPBAN emlékezett meg Szekszárd város dolgozó népe és ifjúság» Garay Jánosról, hatá- lánaik 100 éves évfordulója alíkaImá­ból. Az évfordulónak a sajtóban is volt visszhangja. Garayval foglalkoznunk kell. hogy a széles néptómegek megismerhes­sék a már lassan feledésbemenő kői tónk életét és munkásságát. Annál H inkább írni kell Garayról. mert szőkébb hazánkból indult el arra « pályára, amely az elismerésen kí­vül csak nyomort nyújtott számára Garay mégis szívesen vállalta e fel­adatot. Jellemző volt magatartásá­ra az 1842^bm a Kisfaludy Társa­ság tagjai sorába való iktatása al­kalmával! tett nyilatkozata: „író vagyok testestől — lelkestől.; ez irodalmon kívül nincs állásom, s nem is akarom, hogy legyen; nincs életem, mert lényem kazámon kívül csak az iroda lomé. ‘‘ Egész írói munkásságát a ha/o- szeretet foró érzése, a szülőföld sze­retető és a magyar '.öiténelem dicső napjainak felidézése által az elnvo más alatt sínylődő magyar nép sza­badság iránta vágyának felébreszté­se .vezérelte. E nemes feladatokhoz az indítékot még gyermekkorában « szülői háznál kapta a költő. Gfiray 181- október lü-én szüle­tett Szakszóidon a Nemzeti Bank je lcnlpgi épülete helyén állott föld­szintes házban, melyet akkor még « poros uican álló petróleum lámpa világított meg A házat ISSl-be-n dí­szes emléktáblával jelölték meg, amelyen Szász Károly költői sorai á iának; „IU született Garay, fészkéből itt kile szárnyra» Könnyű pacsirta gyanánt égbe röpíteni dalá:. Halija egész ország, s örömében reszket a fészek, Mert rínia honszeretet, dala hő szerelem..'' A költő szülei Szeks/árdon köz- fci-/telet ben álló emberek voltak. I >aruy hasonnevű édesatyja kis­kereskedő és a városnál az árvák g'ámja volt, akkick Petőfi édes­ei yjához hasonlóan visszaéltek a jó­ságával és tönkrement. Midőn a vsa Iád szűkös anyagi körülmények kö­zé került, a kis János és még 11 testvérének az édesanyja kénytelen volt leányok tanítását vállalni. Na­gyon szerette a gyermekeit s a nap legnagyobb részét körükben töltöt­te Gyakran maga köré gyűjtötte ez egész családot, s egy-egy mesét vagy történetet mondott el a gyer­mekeiknek, akik áhítattal hallgatták szavait. Ezek a mesék és a vidék tör tétietének regéi voltak, az ifjú Já­nos első oktatói hazánk múltjából, s később nem egy ekkor hallott re­gét, vagy mondát dogozott fel mű­veiben. A KIS JÁNOS AZ ELSŐ, úgyne­vezett latin osztályt Szekszárdim ki tűnő eredménnyel végezte. Mint­hogy akikor még Szekszárdon gim­názium nem volt, szülei Pécsre vit­ték. A negyedik osztályt mint első eminens tanuló végezte el. Ebben az időben kezdett vcrselgetni, amit azonban titokban tartott. Verseit C'Vik édesanyjának és nővéreinek olvasta fel a szünidő alatt. Az élet küzdelmeivel korán meg­ismerkedett. Szülei nem tudták vál­lalni a fiúk tanítási költségeit s ki sebb tanulók tanításából kellett fenntartania magát. Korán megismerkedett a latin köl tőv: Horatius és Vergilius verseivel A legnagyobb hatást azonban Vö­rösmarty megyénkben írott műve. a ,,/alán futása*' gyakorolta rá. Lelkes örömmel vette kezébe a legnagyobb magyar eposzt. Most már Zalán köl­tőjét vallotta mesterének. tSOd-ben a gimnázium elvégzése után beiratkozott a pesti egyetemi­re Nagy hatást gyakoroltak rá Hor­váth István történelmi előadásai, . tfmelvek ihletéi lettok későbbi tör­ténelmi tárgyú műveinek. Nemze­tünk dicső és harcos múltjából erőt merített igazi hazafiságának elmé­lyítéséhez és a zsarnokság elleni harchoz. Á Pesten tanuló ifjú szülői ház­hoz ritkán tudott hazalátogatni. Olykor úgy tudott csak hazajönni dereglyével, hogy magának is evez­nie kellett. A szülőföld iránti sze­retet azonban elevenen élt benne. Régi terve volt, hogy szülőföldje történetének kiemelkedőbb| pont jait müveiben örökítse meg. Tervét va lóra is váltotta, midőn 1853-ban az atliig 2-1 éves ifjú megírta a „Csatár“ című apaszt. A műben Hunyadi Jánost dicsőíti, kinek önzetlen befolyására 1440-ben Ulászló, lengyel királyt ültetik a magyar trónra, aki céljául tűzte ki török kiűzését. Vele szemben a Garák és a Czilleiok, akik V. László gyermekkirályt akarják a trónra ültetni, hogy kezükbe kaparintsák a hatalmat. A két tábor kö.zött fegy­veres harcra kerül sor, amely Hu­nyadi győzelmével végződött. A .döntő ütközet Szokszárd hatá­rában folyt, s amint a költő írja: „S innét lön kései korban, E csata — árból lón neve gyászemlékű Csa­tárnak.‘‘ ­Mielőtt azonban a csatát leírná, a csata színhelyéről ad festői képet. Nem feledkezik el Szek.szárd város történetét sem elénk tárni. A Mtl VEZÉRLŐ GONDOLATA a nemzeti egység megteremtése az uralkodó önkényes rendelkezéseivel szemben. A pártoskodókát a követ­kező sorokban figyelmezteti: „... Hirdesd az utókornak, pártokra szakadni Hatandó feleidnek hirdesd szörnyű csatámat. Hogy sziveik megrázkódván a hazafi vértől, A vak visszavonást örök irtózással utálják,“ ,,S rajzom alá a vérző szív könnyűekkel iraija: Vcrkoszorúzva fogott kezet a magyar átka fölötted Gyászemlékű Csatár! a győző büszke hírével.1" . t Garay ezen első próbálkozása bár nem ért el oly sikert, mint az egy évtizeddel, előbb megjelenő Vörös­marty Zalánja, ennek ellenére , el­nyerte műveivel a korabeli írók el­ismerését, amely hozzácegítette ama elhatározásához, hogy kizárólag író lesz, A megélénkülő politikai élet a re­form országgyűlések a költőre is pagy hatással voltaik. Hangja is egy­re bátrabb. Első, majd második há­zassága idején a költő lantján fel­csendül a szerelmi líra. Házassága után a családja fenntartása nem kis gondot okoz számára. Gondolatai azonban vissza-vissza- térnek szülővárosába, Szekszárdra. Gyakran felidézek!n#k benne a gyer­mekkori emlékek, édesanyja meséi. Egy ilyen gyermekkorában hallott és a szekszárdi nép ajkán élő szájha­gyomány alapján írta meg a „Csör­gető“ című — mint maga nevezi — regényes költeményét. A műben a Csörgető képzeletbeli történetét írja le, amely szerint a tó helyén a tatár- dúlás előtti kolostor állott, amely csodálatos módon elsüllyedt. AZ „ÁRPÁDOK" című töriénelmi balladájában sem feledkezik meg I. Béla városáról. Ugyancsak szekszár­di vonatkozású az 1843-ban írt leg­sikerültebb műve: „Az obsitos“. A mű főhőse Hárt János, szekszárdi gölöncsér, kiszolgált katona, akit a város apraja-nagyja ismer. Garaynak műve főhősét csak 1846- ban sikerült csak személyesen meg­ismerni, midőn szüleinek tett régebbi ígéretét beváltva, hazatért családjá­val együtt Szekszárdra. A költő együtt volt szüreten az obsitossal. Ebéd után zaklatták a vitézt, hogy meséljen valamit katonaviselt dol­gaiból, amiket a poéta még nem éne­kelt meg. Ekkor, többek között, el­mondotta, hogy Tirolis országban oly magas hegyeken masíroztak, ahol a levegő oly sűrű volt, hogy rajta lehe tétlenség áthatolni és ezért a gene­rális kiparancsol-ta az asszonyokat a faluból szénavonókkal és ezekkel szedette szét a sűrű levegőt és csak így masírozhattak tovább a nagy he­gyeken. Persze, volt kacagás és tap«, vitéz adomáira. .Mátyás király sem nyert tán több éljent a Dunám, Mint amennyit Hón János az obsitos magán.“ — írta Garai az „Obsítosban"-ban_ Garay művével Hárít, s egyben saját nevét is ismertté tette az egész országban. Szabó Endre így ír róla: >,ö az i,Obsitost" teremté Az „Obsitos*' pediglen őt.H •Ismeretes, hogy Kodály „Hári János“ című dalművének alapjául Garay műveszolgáL, amelyet az operaház napjainkban felújított. A költő a mű megírásánál a niebe- lungi versformát alkalmazta, amely a legjobban megfelel a vers tartalmá­nak. Annyi na:vság és humor árad a költeményből, amennyit egész köl-té szetében együttvéve alig találnánk. Garay népies humora jelentékeny ^nűvészi diadalt vívott ki. Az egész mű olyan, mint egy népmese, olyan friss és olyan természetesen művészi, A szülőföld 1846-ban történt meg­látogatása Garay költészetében nem maradt nyomtalanul. A látogatás eredménye a „Viszontlátás Szekszár­dion“ című leíró költeménye. A köl­temény első részében köszönti rég- látott szülőföldjét, majd dobogó ke­bellel tekint szét határain: „Igen, te vagy! űz vagy! minden mutalja, Anyjára ismer visszatért fia;' Ez itt a Sárvíz; a három keresettel Ama hegy ott tisztes Bartina.“ t A költő örömmel üdvözli szülőváro­sának haladását a vers befejező so­raiban és további harcra buzdítja városát: ' „Kebelem feszül, örömkönnyüm kicsordul, Midőn e szép jövőt elgondolom! Előre hát! a cél és eszköz egyek: A ‘nemzetség s polgár szorgalom!“ Ugyancsak az 1846-os látogatása al­kalmával született a „Szekszárdi bor- dal“ című ódái hangú költeménye, amelyben a szekszárdi bikavért ma­gasztalja: „Már ha aztán bor: legyen bor, Hegyi bor, ne szilváié!“ Majd gyönyörű hasonlatok alkalma­zásával varázsolja elő a szőlőfürtöt és a szekszárdi bikavért A költe­mény hagja egyre emelkedik, s vé­gül a haza felköszöntésével és élte­tésével fejeződik be: ,,S most le, társak a kalappal, Végre hagytuk; a javát: lsén élteséé hazánkat, A dicső magyar hazát." Csak az itt felsorolt műveiből is megállapíthatjuk, hogy ,Garay költé­szete nem választható el Szekszárd- tól. Bár élete javát nem itt töltötte, de a szülőföld szeretteiének hangja refrénszerűen visszatér költészetébe. A szülőföld szeretete Garaynál elvá­laszthatatlanul összekapcsolódik az égés? magyar haza szeretetével. Mél­tón rá illett egyik bírálójának meg­állapítása: „Nincs a magyar iroda­lomnak olyan alakja, aki Garaynál jobban tudta volna szeretni szülő­földjét és hazáját.“ SZEKSZÁRD LAKOSSÁGA nem is feledkezett meg a szülőföld dalno­káról. A költő halála után mozgalorp indult a költő emlékének szobor ál­tal való megörökítésére. Négy év­tizedig tartó munkálkodás eredmé­nyeként 1898-ban leplezték le szob­rát. Ez alkalomból díszes emlékalbu- mot adtak ki. A költőről nevezték el Szekszárd főterét és a gimnáziumot. A költő halálának 100 éves évfor­dulója alkalmával a szekszárdi film­színház büszkén viseli homlokzatán Garay nevét. SPORT Az újév kezdetén Határmeegyéhez értünk. Az 1954-es év küszöbén állunk, nem léphetünk át az ú jévbe anélkül, hogy számot ne vessünk az elmúlt évről, milyen ered­ményeket értünk el ég milyen hibá­kat követtünk el. Az elmúlt évben világraszóló ma­gyar győzelmeket arattak sportoló­ink. Ezek a győzelmek majdnem minden sportágban meg voltak és a magyar sport elismerését váltották ki a világ valamennyi nemzetéből. Megyénk sportéletében is értünk el komoly eredményeket. Például Ga- ramvölgyi János, Bátaszéki lokomo­tív versenyzője, aki serdülő kora ellenére is figyelemreméltó eredmé­nyeket ért el, égé zen kitűnő a távol- ugrásban elért 603 om-es ereduuénye és 100 méteren is komoly ígéret. Kalapis János, a Dombóvári Fák­lya versenyzője a 170- cm-es magas­ugrásával vonta magára a figyelmet, mellyel a Fáklya Országos bajnok- -ágán I. helyezést ért el. Szücvs Miklós, a Szekszárdi Bástya versenyzője hármasugrásban 13.1? cm-es ugrásával országos középisko­lás bajnokságot nyert, de a távol­ugrásban 635 om-el megyénk leg­jobbja. i Pcch József, Bonyhádi Vörös Lo­bogó versenyzője 400 rn-os síkfutás­ban 54.2 idejével megyei rangelső. Varga István, Szekszárdi Dózsa versenyzője 200 m-es gátfutásban 27.6 eredménnyel országos Dózsa .rangelső és úgy a 200, mint a 400 gáton megyei csúcstartó. Győrfy Mária, Szekszárdi Dózsa versenyzője a sokoldalú atléta min­taképe súlylökésben, gerelyvetésben, diszkoszvetésben, magasugrásban és hárompróbában liis messze .megyénk legjobbja. Bicskei GizeTla, Szekszárdi Dózsa versenyzője 100 m-es távfutásban ért el kiváló eredményeket. Mindkét számban Dózsa országos szpártákiád bajnoka. Szüle Ágnes. Szekszárdi Dózsa ver­senyzője, többszörös ifjúsági válo­gatott és a megye atlétikájának egyik legnagyobb támasza. Hasábokon keresztül folytathat­nánk a felsorolását megyénk sporto­lóinak, akik az elmúlt évben kiváló eredményeket értek el és ezzel me­gyénk sportszínvonalát emelték, de ezeket az eredményeket ezévben még tovább kell fokozni, minden sportkörnek arra kell törekedni, hogy minél több dolgozót bevonjon a sportolásba. Lásmnk hozzá az elmúlt év mér­legeléséhez, melyek voltak munkánk legnagyobb hiányosságai. Elsősor­ban a hiányos nevelés, a gyenge po­litikai nevelőmunka. Sportolóink még mindig nem tudják tökéletesen \ vibrációéi ártalom megszüntetésének lehetőségeit kutatják az Országos Munkáégészségügyi Intézetben Az országban sokezer munkás dol­gozik sűrített levegővel működő lég- prés-szerszámmal, vibrációs eszkö­zökkel. Munkakörülményeik foko­zott megjavításának, egészségük jobb védelmének lehetőségeit kutatja az Országos Munkaegészségügyi Intézet egyik orvoscsoportja. Megvizsgálják, melyek azok a té­nyezők, amelyek fokozzák a vibrá­ciós ártalmakat (érgörcsöt, vérkerin­gési zavarokat, a kéz elfehéredését. megmerevedését) és mik e káros ha­tások csökkentésének lehetőségei. A Munkaegészségügyi Intézet ku­tatói — szemelőtt tartva a magas termelékenység elérését — az egész­ségügyi ártalmak minél tökéletesebb kiküszöbölésére tervezetet dolgoznak ki. Olyan változtatást javasolnak a iégprés-szerszám szerkezetén, amely csökkenti a vibrációt. A légprés-szer- számmal dolgozókat hibátlan, vastag védőkesztyűvel, megfelelő munkaru­hával, télen vattakabáttal kell ellát ni, ügyelni kell arra, hogy a munka­hely hőmérséklete 14—16 fok alá ne süllyedjen. Hideg időben hasznos a Iégprés-szerszám sűrített levegőjé­nek előmelegítése is. megérteni és átérezni, hogy azért kell sportolni, mert az hazafiasságra és zocialista öntudatra nevel. Aki jó sportoló akar lenni, annak sportbeli képességeivel együtt kell fejleszteni a saját jellemét, munkaerkölcsét is. A sport és a munka szeretete elvá­laszthatatlan egymá-tól. Nem lehet jő sportoló az, aki rossz munkás. Mgyénk sportköreinek vezetői már a kezdet kezdetén figyeljenek fel a hibákra. Ha hibát észlelnek, akkor felvilágosító munkával meg kell ma. gvarázni a sportolóknak, hogv hely­telen úton járnak, meg kell értetni, hogy a lazaság, a nemtörődöm, ha­nyag munka előbb-utóbb kihat a sportbeli sikerekre is. Az ilyen sportoló veszít az értékéből, társai nem becsülik meg és nem bíznak benne. Nevelő munkával és türelemmel kell foglalkozni edzőinknek — sport­köri vezetőinknek minden sportoló­val. De azokkal is — és főleg azok­kal, akik gyengék a munka, a ter­melés vonalán. Érezzék ezek a dol­gozók, hogy törődnek, foglalkoznak velük. Egész biztos, hogy türelmes, félvilágosjtó munkáink nem marad hatás nélkül és rövid idő ajlatt öntu­datos. szocialista sportembert nevel­nek ki az ilyen dolgozóból. Megyénk területén közel 100 sport­kör működik. Ez a szám viszonylag elég nagy, hát ha még azt nézzük, hogy vannak sportkörök, melyek öt­hat életképes, jól működő szakosz­tállyal rendelkeznek és többszáz dol­gozónak nyújtanak sportolási lehe­tőséget. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évben nagyon megnőtt az ér­deklődés a sport iránt és így • meg- oővekedett a sportbarátok-száma is, akik figyelemmel kísérik megyénk sportolóinak fejlődését. 'A legkisebb­től a legnagyobb községig százával, sőt ezrével látogatják a sportrendez, vényeket és lelkes izgalommal lesik sportolóink küzdelmét s neim egy közbevetett hajrával lelkesítik őket a győzelemre. Együtt örülnek a győztes versenyzőkkel és éppen úgy lehangolja őket egy vesztett mérkő­zés, mint a versenyben részt vett sportolókat és azoknak vezetőit. Röviden vázoltuk eredménveinket, hibáinkat. 1954. évben a sport terén .nagy feladatok várnak ránk. Lesz­nek nehézségeink, de ezek nem riasz­tanak vissza bennünket, hanem még inkább növelik harci készségünket és megvénk sportolói, sportvezetői még sokkal nagyobb lendülettel in­dulnak az újévnek, tartós, szorgal­mas munkával minden eddigi ered­ményeinket megsokszorozva törnek előre a szocialista sport győzelmes útján. ASZTALITENISZ Dombóvári Lokomotív— Szekszárdi Vörös Meteor 11:4 A lokomotív fiataljai újra a régi formájukat mutatták és biztosait győzték le a szekszárdi asztaliteni­szezőkot. A fiatal Erdős bemutatko- 'zása volt a mérkőzés meglepetése. Győztesek: Budai 5. Török 3, Bo­gár 2, a Török—Erdős pár 2 és a Budai—Bogár pár 1, illetve Kiss 1, Küeg 1, Jánosi—Papp pár 1. BéVefi György Ilyen MHK-felelőssel is- találkoz­tunk az elmúlt év folyamán (Aki magára ismer, az vessen magára) A következő kikötés mellett volt hajlandó csak elvállalni az MITK-fe- léfős megbízatást a sportkörében. Mikor ne legyen MIIK-próbázás? Hétfő: Még az oktatásra sem tudok elmenni, mert ki kell pihenni a vasárnapi fáradalmakat. Kedd: Még emlékszem az utolsó bil­liard parti izgalmaira, ez a nap ezért nem jó. Szerda: Rendszeresen járok szerdán délután moziba, Jucika külön­leges lény, csak délután szeret moziba járni. Csütörtök: Kiértékeljük kettesben a szerdai film tanulságait, Juci­ba csak délután szeret értékelni. Péntek: Jue'fejüval vau randevúm. Szombat: Hét vége. Ezzel mindent megmondtam. ' * Vasárnap: Elég a sok társadalmi munkából. Nekem is van ma­gánéletem. Mikor legyen MTTK - p rób á zás? Amikor a TSB képviselője nem tud eljönni, mert rá haragszom. . Tulajdonképpen, akkor legyen, amikor ráérek IIIRE1C PÉNTEK, JANUAR 1 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. All. gyógyszertár. Újév. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás péntek estig: erő­sen- felhős idő, még sokfelé, főként a déli és keleti megyékben havazás. Élénk északi-északkeleti szél, hófú­vás. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az or­szág területére: pénteken reggel mí­nusz 3—mínusz 6, délben mínusz 2— plusz 1 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmér­séklet pénteken 1—4 fok között lesz. MOZI Garay Filmszínház. December 31-tői ja­nuár 3-ig: RÓMA, 11 ÓRA. Olasz film Kezdések: vasár- és ünnepnap: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. Hélköznap: fél 6 és tél S órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelő« kiadó: KIRALT LÁSZLÓ A szerkesztőség es kiadóhivatal tetetonszáipAí 20-10, 20-1! Szekszárd Széchenrí*otca 16 II. N B egv-zámlaszám 00 0h3—-38 Előfizetési díj: havi 1f.<— forint. Baranvamegvei Szikra Nvomda Pécs Munkársv M'hélv utca 10 «*. "elefon: 20-27 ’ A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom