Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
W54 JANUAR 1 i\ A t* LU 7 Ki a meghishatatlan...? — VEGYE TCDOMASO.. hogy m igazgatót most nem szabad zavarai, mert kiküldöttek vannak nála. — De értse meg, főmémőík kartárs, •ekem fontos ügyein van, amit nem tehet halogatni. Engem jogtalanul elbocsátottak a munkahelyemről! A kutyaűristenit! Azoknak a kiküldötteknek nem szabad megtudni, hogy fit milyen gazemberséget visznek véghez? Ez a jelenet, a hőgyészi Gyapjú termelő Vállalat központjában játszódott le Kovács Ödön, a gazdaság főmérnöke kiadta munkakönyvét Lajkó Jánosnak, az egyik juhásznak, mert követelni merte a védőruhát, melyet a Munka törvénykönyv biztosit a dolgozóknak. Persze, az effajta. főmérnökök, mint Kovács Ödön, aki magas horthysta kitüntetés tulajdonosa volt, nem igen rokonszenveznek a dolgozókkal. És különösen ki- áll'h afe ti annak tartják azokat a dolgozókat, akik magukénak érzik ezt m. országot. Az igazat megvallva, a hőgyészi Gyapjú termelő Vállalat „mindenható" vezetőinek ez már több alkalommal sikerült is: Zsiga Károly például azért került a munfcásbiró- ság elé, mert munkaidő után nem Tolt hajlandó az üzemegységvezetőt, Kiss Dezsőt, a volt főjegyző lakására szállítani. Pedig jogosan tette, mert már több alkalommal az efféle fuvarokat nem fizették ki neki. Kricsfalucsi . Lászlódénak még ennyi „bűne" som volt. Mindössze trak aranyi, hogy nyíltan meg meri mondani az igazat. Ezért Koppányi Vilmos, . a Gyapjú-termelő Vállalat igazgatója megbízhatatlannak tartotta. A Esten a csípős decemberi délutánon a nagyszokolyi Béke termelő, szövetkezet központi gazdaságának udvara teljesen. „kihaltA szitáló ködben egy-egy emberhez hasonló körvonal tűnik fel, de, amint az ember közelebb ér, kcUune.t lenül csaló, dik, mert nem az akire gondolt. Az istállóban jóllakott tehenek köröznek. de. as első pillantásra olt sem lehet rajttik kívül senkit sem látni. — Kihalt, itt minden — jegy-'1 meg az egyik melleMcm, lövő, aki a szövetkezet tagjai közül /teres valakit. — Ünnep van. Talán úgy gon. dőljék, a tehenek is ünnepelnek és ez is elég az- üdvösséghez. — Hogy, hogy... én maguknak »müti vágyóké — lép fölényesen, egy idősebb bácsi az istálló ajtajában és csipkelődésen mondja,: — Legyen «3 bármilyen nagy ünnep, engem a megfelelő időben mindig az istálló- ban lehat megtalálni. Én tudom a, kötelességemet! Érti? Én tudom a kötelességemet! Valóban. Az 54 öves Radovics János bácsi, tud ja kötelességét. A gond jóira, bízott ■állatokra úgy vigyáz, mint, a szeme, fényére. Még karácsony kedvéért, is egész nap az istái lóban volt. A takarmártyosok nem készítettek, megfelelő silötakarmányt és Radovics bácsi talicskával készítette /elő a silót., mert tudja, hogy ász állatoknak az elengedhetetlenül szükséges. Radovics bácsit valóban az igazi felelősségtudat hatja át. Tudjál: ha egy borjúval többet nevel, jkl, azzal előbbre viszi a szövetkezeti gazdálkodás ügyé,!, emeli az 1 munkaegységre eső jövedelmet. Ad elmúlt két esztendőben, 1952-ben és 1953-ban, a betervezett 17 borjú helyett 22.öf nevelt fel. Ezért a, szövetkezettől mind a, kél esztendőben kapott, — prémiumként — egy-egy borjút, Radovics bácsi, nem dicsekvő Irr. metszetű. Ue aszal, hogy jó munkájáért mimkaérdcinrenddel tunt/<ttél; ki, eldicsekszik. Arcúról öröm. és boldogság sugárzik, mikor arról beszél, hogy életének túlnyomó részét szolgasággal töltötte. Gróf Festetics Sándor cselédje volt. Ma pedig megbecsült termelőszövetkezeti tag és hőgyészi vállalat igazgatója, Környei Frigyes, pedig kitart álláspontja mellett, h-ogy Kricsfalucsiné kiváló munkaerő, és igenis, megbízható. De gondolta Könnyei: miért sértse ő meg a felettes igazgatóját, mikor csupán csak egy munkásasszonyról van szó. HA VALAKI ÉRDEKLŐDIK a vezetőség tagjaitól: „Mi újság a vállalatnál?’' — feltétlen -azt a választ kapja: „Semmi különös, minden a legnagyobb rendben van!“ Pajor István. volt csendőrtiszthelyeties, a hőgyészi telep vezetőjének helyettese, például azt mondta: „A telepen minden a legnagyobb rendben van." Pedig erről aztán igazán nem lehet, beszélni. A munkások egyáltalán nem ismerik a kollektív szerződést, Nem kapják meg a védőruhákat. Az udvarban szanaszét hever az abraktakarmány. Minden etetésnél legalább 10 kiló veszendőbe megy, ami szerényen számítva az egész vállalatnál napi 3 mázsa abraktakarmányt tesz ki. Persze, a vállalat vezetői ilyen kicsiségre nemigen adnak. Sőt, még annakidején arra sem igen adtak, hogy 104 hold búza termése teljesen veszendőbe ment. Csináltak róla egy-két jegyzőkönyvet és ezzel elintéződött az egész. A dolgozók jogos panaszainak és követeléseinek elintézését azonban nem lehet csak úgy jegyzőkönyvbe foglalni és véglegesíteni. Éppen ezért a vállalat vezetői, az ilyen igazságért küzdő embereket egyszerűen elbocsátják. De ezt is meg tudják magyarázni, mert a vállalat funkcionáriusainak olyan szókincse van, hogy abból aztán nincs hiány. Ez 52 éves korára pártunk és kormányunk jó munkája elismeréséül kitüntette. A kitüntetés azonban kötelesség, gél is jár. Aszal, hogy még jobb munkára, igazi példamutatásra ösztönözze a szövetkezet tagjait. Radovics bácsi ezt is tudja és így is cselekszik. Azonban mégis nyomja o begyét óul ami. az, hogy a szövet kezet vezetősége nem, minden 'esetben ve. szi’figyelembe, amit ö javasol. Már több alkalommal elmondottat, — közgyűlésen is, meg a vezetőségnek is — hogy javítsák meg a takarmány, ellátásál,mert a tejtermelés egyéb, ként nem emelkedik. A vezetőség esi meg is hallgatta, sőt, Ígéretet is tett ezzel kapcsolatban, azonban a gyakorlatban minden maradt a. régiben, s bizony a fejisi átlag alig haladja meg a, napi, 5 litert. Ezért az. természetes. Olyanok, mint dr. B?- nes Kálmán, — aki Komárom megye alispánja volt, — vagy mint Éppel János, — aki katolikus pap volt, — tudtak szerezni maguknak szókincset. Ezzel persze ?. díszes galéria sora még nem teljes. TEHAT NEM AZÉRT KELLETT Dankó Antalnénak sem fuvaros ‘kocsival menni a kórházba, mert talán nincs szerencséje, hanem azért, mert a gazdaság futókocsijai mással vannak elfoglalva.. Például, hpgy Kovács Ödönt, a főmérnököt hurcolják reggel, este Gyönkre. Mert ö nem hajlandó magát strapáim, hogy munkahelyére jusson. A Gyapjútermeltető Vállalatok igazgatósága tud erről a dologról. De még ezideig nem nyúlt bele a darázsfészekbe. Sőt, Kalmár József, az igazgatóság személyzeti felelőse a következőket tette: A vállalat pártszervezetének titkára és szakszervezetének vezetője személyesen keresték fel, hogy most már végére járjanak, miért nem kapják meg a dolgozók a. Munkatörvénykönyv biztosította szociális juttatásokat; — azt a. kijelentést tettei — „A szakszervezetnek és a pártnak ezelőtt 20 évvel volt az a feladata, hogy a dolgozók jogait kiharcolja.“ Most pedig az igazgatóságon a sor. Mert bizony az ilyen vezető apparátussal, mint a hőgyészi Gyapjútermeltető Vállalatnak van, nem igen lehet elősegíteni a párt és a kormányhatározatok megvalósítását. Amit mi sem bizonyít jobb.ap, mint a fenti példák. tán Rad-ovics bácsi már többször tett olyan kijelentést is, hogy otthagyja a szövetkezetét. — Már sokszor mondtam,, hogy yt hagyom az egészei. Pedig dehogy tenném meg. A világ minden, aranyáért sem hagynám itt a szövetke. zetet. Mikor végignézek a farmon, olyan boldog vagyok, amit nem is lehet elmondani. Meri hát ez mhul, a miénk, és ennek legnagyobb részét már saját magam neveltem. Most azt gondoltam., hogy erélyesen fellé — Követelem, hogy jobban szervezzék meg a takarmányozásL, — mondja Radooics János, Lassan esteledik. Most már sűrűbben szitál a köd, de bizony a szövetkezeti központi gazdaságban R'i- dovirs bácsin kivid nem igen lehet látni mást. O szorgoskodik- az istálló körül, készíti a tehenei; és kisborjak vacsoráját. Decsen történt — nem is olyan régen E kis történet főszereplői egy házasulandó fiatal pár, a tanuk és a fiatal párt összeeshető anya,könyvvezető. Szín: egy barátságtalan iroda,helyiség. A történet lejátszódik 1953, december havában. Első és egyben utolsó felvonás. A történet dióhéjban. Az anya,könyvvezető hivatalos helyiségében sötétség uralkodik. Nem elég a villany, mert Deesen pillanatnyilag áramszünet van, de ez még nem ok arra, hogy... —• Nem vagyok kérem hajlandó beírni a házasulandókat az anyakönyvbe, mert nincs villanyvilágítás, arra pedig nem kötelezhet, nem kényszeríthet senki, hogy petróleum lámpa mellett végezzem cl a szükséges formaságokat, — mondja Komm an dinger László Hartárs, Dees község anyakönyv vezetője. — De kérem ... semmi de! Torkolja le a bátor kezdeményezőt Kommandinger kartás. Amit egyszer megmondtam, azt megmondtam. • Nem tehetett egyebet a házasulandó pár, hazamentek. Alig érnek haza, amikor megérkezik kissé kés ve az egyik vendég, Euyedi László, aki szörnyen felháborodik a „hák- lis" anyakönyv vezet ő szeszélyén. 1 — Hát ha csak az a kívánsága, hogy egy petróleumlámpa világítása mellett nem végzi el a fiatalok beírását, akkor vigyünk négyet. — mondja Euyedi elv társ. Elmegy az. anyakijpywezetőböz a fiatal pár •ügyében. Este hegyed hét volt az idő. Euyedi elvtárs alig fejezi be a mondanivalóját, az anyakönyweze- tó letorkolja — mondtam mar kérem, hogy petróleum világítás mellett nem vagyok ha jlandó ... külön Íven is 7 órára szemináriumra megyek. Na, láthatja, hogy nem érek rá. Szegény fiatal pár, szegény de esi fiatalok, mi lesz veletek, ha ilyen fontos időpontban gyakran elalszik a villany. A fiatal pár azonban nem esett kétségbe, hiába, a szerelem még a sötétséget is legyőzi. Bejöttek a szekszárdi anyakönyvvezetöhöz — fényes nappal — aki beírta őket. Azóta boldogan élnek, az ismétlődő áramszünet most már nem zavar» á boldogságukat 1 Á kitüntetett állatgondozó egy napja .. . elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAGmbatsíolgAltatís LEVELEZŐNK ÍRJA: Ültessünk gyümölcsfákat — komoly .jövedelemhez jutunk A bátaszéki dolgozó parasztok örömmel fogadták a párt és a kormány határozatát, mely kimondja, hogy a dolgozó parasztok beszolgáltatás]' kötelezettségét, több évre, előre kell megállapítani, és hogy a tartalékföldeket is hosszabb időre vehetik bérbe a dolgozó parasztok. Erről ir levelében Kolb József Bátaszékrői. Mint levéléből kitűnik, máris jobb kedvvel, végzik a munkát. Miután elvégezték a mezei munkálatokat és eleget tettek államiránti kötelezettségüknek, téli munkát végeznek. Találtak is munkát, erdőúsztítást. Ezzel a mtinkával kettős hasznot hajtanak, mert a kiritkított erdőben jobban fejlődnek a fák, a kivágott fával, pedig téli tüzelőiket biztosítják. Négyen dolgoznak egy csoportban, így könnyebb a munka is, és a nap is könnyebben telik. Kolb József, azonban nemcsak kivágni szereti a fákat, hanem gondozni is, erről is ír levelében. Bá- taszéken igen sok olyan terület van, ahol a bizonytalanság folytán elhanyagolták a dolgozó parasztok a gyű mölcsösöket és a szőlőket egyaránt Most, azonban az új kormányprog ramm és a minisztertanács határozata megszüntette a bizonytalanságot és bátran hozzálátnak a dolgozó parasztok is a mulasztások pótlásának. Kolb elvtárs szerint a szőlőnek mintegy 50 százaléka pusztult ki*a bátaszéki halárban, de mint írja 3 év alatt rendbe lehet, hozni, de hogy ez meg is valósuljon, szükséges a községi tanács segítsége is. Először is ismertesse a községi tanács a lakosság előtt, hogy a fásítási terv teljesítésének milyen komoly jelentősége van. Azokkal szemben pedig, akik rongálják a szőlőt, vagy a gyümölcsöst, alkalmazza a törvény teljes szigorát. Több, mint 800 hold olyan szőlőterülete a községnek, ahol fásítani kellene, és ha csak 50 darab gyümölcsfát ültetnének 1 hold földbe, akkor is pótolni tudnák a hiányt 3 év alatt, ami egyben komoly jövedelmet is hozna a dolgozó parasztoknak és a népgazdaságnak is. De nemcsak a szőlőkben lehetne fásítani, hanem a házak udvarában. Ez lehetővé ‘tenné, hogy7 a ház lakói kora tavasztól késő őszig friss gyümölcshöz jussanak. Ez mellett szőlőt is lehetne ültetni az udvarokban, mégpedig szép lugast lehetne .nevelni. Ha minden kertben csak 5 gyümölcsfát ültetnének is, 3000 gyümölcsfával lenne több a községben, ha pedig minden ház. tulajdonosa 5 lugast nevelne, 6.000 lugassal gyarapodna a szőlőterület. Ez nagyban segítené a dolgozóik jobb gyümölcsellátását és olcsóbbá tenné a gyümölcs árát is. yKolto elvtárs bátaszéki viszonylatban írta meg röviden «azokat a tehetőségeket, melyek nagymértékben elősegítenék a község fásítási .tervének teljesítését. Ilyenformán azonban minden községben lehelne növelni a szőlő- és gyümölcsös területeket. Bizonyára senkinek, sem közömbös, hogy udvara, vagy kertje üresen áll-e, vagy gy ümölcsössel • és szőlővel van beültetve. Éppen ezért helyes volna, ha megyénk valameny- nyi dolgozó parasztja megfogadná a levélben említett jó tanácsot. Megjutalmazták a kiváló cukorrópatermelóket A Szovjetunió élenjái'ó mezőgazdaságának példája nyomán megyénkben is számos termelőszövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt győződött meg gyakorlatilag is arról, hogy a 200 mázsás holdankénti cukor répatermést könnyű szerrel el lehet, érni. Ä Tavasszal megyénkben is elterjedt a< 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalom. Elsőnek a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai csat lakoztak ehhez a mozgalomhoz. Szavuknak becsülettel helyt is álltak. Az 5 hold földön nem kétszáz, hanem 218 mázsa cukorrépát termeltek holdanként,. A 200 mázsás cukorrépa- termelési mozgalom az egyénileg dolgozó parasztok . körében is népszerűvé vált. Kakasdoai például Illés Márton 10 holdas dolgozó paraszt csatlakozott ehhez a mozgalomhoz és nem 200 mázsát, hanem 278 mázsát termelt holdanként Vető Márton teveli egyénileg dolgozó paraszt pedig 246 mázsát. A Kaposvári Cukor-gyár a fent edi- lített kiváló cukorrépa termelőket megjutalmazta. A zombai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai, mikor átvették a jutalmat, már a kezükben volt a szerződés. Az 1954-es gazdasági évben is 5 holdon termelnek cukorrépát. Hasonlóan cselekedett a két egyénileg dolgozó paraszt is. A tavalyi 400. illetve 600 öl cukorrépával szemben 1000 ölön termelnék cukorrépát, annál is inkább, mert a szerződési feltététel? sokkal kedvezőbbek a tavalyinál, BEGYŰJTÉSI HÍREK Az év utolsó napjaiban Tolna megye még sok hátralékkal adós begyűjtési terve teljesítésében. A legjobb eredményi a megye rágómai'- lia beadásból érte el, de ebből sem teljesítette tOO százalékra kötelezettségét. A legrosszabb eredmény baromfiból, melyből mindössze 401 százalék a megyei eredmény. * A megye legjobb községe Szakadat, mely évek óta az elsők között van. Tanács és az állandóbizoHságok jő kapcsolatót tudnak kiépíteni a dolgozó parasztsággal: mindenki ismeri kötefezettsógét s azt is tudja, mikor kell beadását teljesíteni. December végén csak baromfiból van nénit hátralékuk a szakadátiaknak másból 100 százalék felett teljesítették beadási kötelezettségüket. * A községek versenyében az.utolsó helyen lzmény és Madoesa áll. Különösen rossz Madoesa tel je-ítménye, amely tojásból 10, baromfiból 18 százalékát teljesítette évi tervének; * ,A termelőszövetkezetek közül a bonyhádi Dózsa Népe tsz az elsők között tett eleget tejbeadá-i kötele,- zettséeének. A szövetkezet két évvel .ezelőtt kezdte meg a bonyhádi táj fajta tenyésztését s ma 'már 40 ilyenfajta tehenük van, melyeknek fejé«! átlaga a téli hónapok alatt is déri az öt litert. A termelőszövetkezet havonta közel másfélezer liter tóiét fej s ebből a mennyiségből bő’tón hit a szabadpiacra is. Az iii évben a tsz további“ ile'zti lomén vá* s a t O i h oz n111 eyudésére és ;* fejős lOP.'/Vr.nti epésére etófltórn-7f-V t»e«rv 1954 elején vásárolnak egy fejőgépei Gerjeni állami gazdaság: 7 MILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁS A gerjeni állami gazdaság Táncsics üzemegységét 3 millió forintos beruházással teljesen újjáépítik. Az üzemegységben 2 darab ICO férőhelyes lobén Istálló, egy 40 férőhelyes lóistálló ,e.gv 50 férőhelyes növendék szarvasniarhaisfálló és egy nagy teljesítőképességű kút fog épülni. A gazdaság vezetősége gondolt arra is. hogy a Táncsics üzemegységben dolgozó munkásokat megfelelő és tóljes ellátásban részesítse. Ezért a 7 milliós beruházás keretén belül az üzemegység dolgozói részére 2 darab 60 személyes munkásszállót, 4 darab ikerlakást fog építeni és egv üzemi konyhát. Az üzemegység télié? képét a kultűrház és a fürdő fogja kialakítani. A r fHíVA TH ATI.. G A VT* A S AG DOLGOZÓI Varuk a hat uj HÁZ FELÉPÍTÉSÉT A tamási gépállomás épületévé! szemben új barátságos házak épülnek. Már több ház elkészült a forná- di állami gazdaság dolgozói részére. A munka augusztus óta folyik, a házak már mind elkészültek volna, ha nem csúszott, vetina be hiba a teivezésnél. A házak felett lévő magas feszültségű vezetéket nem vették figyelőmbe é< az alapok lerakása után a 6 ház építését abba kellett hagyni. A dolgozók várják a lakásokat, itt van a tél. Illő volna, ha a? illetékes szervek a megyei tanáccsal odahatnának, hogy a hat ház, — ha ott nem is lehetséges, — de egy másik helyén mielőbb felépüljön.
